Te pávák pávája, hiúság tengere, MIT játszol előttem, te tetőtől-talpig komédiás! Hamis vagy: mit beszélsz te – igazságról? Lehet, hogy csalafintábbakat is megcsalál. Én nem vagyok résen a csalafurdiak ellen; kell, hogy vigyázatlan legyek. Neked viszont – KELL csalnod: úgy ismerlek. Neked mindig két-három, négy- és ötértelműnek kell lenned! Te gonosz pénzhamisító, miképpen cselekedhetnél mást! Még a betegséged is kendőznéd, ha orvosodnak mez nélkül mutatkoznál. Épígy kendőzéd előttem hazugságodat, mondván: „csak játékot űzék ezzel!” Jól átlátok rajtad: varázslója lettél mindeneknek, de magad ellenében már nem maradt hazugságod és cseleiden megtört a bűbáj! Utálatot arattál, egyetlen igazságodul. Egy íz sincs rajtad […]

–          Teremszolga, a következőt! –          Igenis! Adjon az isten! –          Ave, cézár! Ja igen, ezt ismerem. Anagramma, azt jelenti: a vécé zárva. –          Nem éppen, ez egy köszöntés, csak még nincs itt az ideje. Ja, az más. –          Neve? Dávid, Isai fia, Betlehemből. –          Lakik? Perszehogy. –          Mi az, hogy perszehogy? Hát nem azt kérdezte, lakom-e? –          De hol, jóember? Ja, hát miért nem ezt kérdezte? Jeruzsálemben, a főtértől balra, a második pálmafánál, a páros oldalon. –          Mi az, hogy páros? Tudja, hogy mi az, 4711? Na, az páratlan. Úgy hívják, hogy házszám, Napóleon találta ki, és Kölnben alkalmazták először. –          Kérem, ne térjen el a tárgytól! Miért, volt már […]

Nem mindennapi bemutató lesz február 8-án a budapesti József Attila Színházban. Bereményi Géza 1988-ban készült filmjéből, az Eldorádóból született új színdarab. A feladat nagyságának érzékeltetésére elég annyi, hogy a filmet a Magyar Művészeti Akadémia tagjai 2012-ben beválasztották a legjobb 53 magyar film közé! Az alkotók, hűen a film eredeti környezetéhez a Teleki-téri piacot választották az előadás és a szereplők bemutatására. A darab írója, Bereményi Géza, (képünkön középen) elöljáróban leszögezte, ez nem a film forgatókönyvének, hanem a témának színpadi változata; a Teleki-téri piac, egy kereskedő és az ő családjának története. A világháború után kezdődik és az ötvenes évek első felében fejeződik […]

Ólommérgezéstől bénult -rokkantsága előtt nyomdász- nagyapámra gondoltam, aki anno, amikor hírét vette a bécsi eutanáziaközpontnak, rettegett, hogy mint keze-lába béna osztrák (akkor éppen német) állampolgárt, elviszik megölni. Egy magyar kisvárosban élt, kérte és rövidesen kapta a magyar állampolgárságot. Egyébként magyar volt csak Ausztriában született. Dédanyám osztrák búzaföldön, marokszedőként dolgozott, amikor munka közben, a mezőn megszülte Őt. Éva arról beszélt, hogy a súlyosan beteg embereket nem szabadna életben tartani. Nem kellene Őket bántani, de hagyni kellene őket meghalni. Erről jutott eszembe nagyapám, meg az eutanázia központ, Évának a meghalni hagyás pedig a koldusról, akit ma hajléktalannak hívunk, és talán az is. […]

Ne lepődjön meg senki, aki a cím olvastán egy szót sem ért! Bár bizonyára vannak, akik értik, de errefelé nincsenek túl sokan. Pedig egyszerű. A négy szó jelentése: 1 – 2 – 3 – 4 – csakhogy törökül! Az ok pedig, hogy erről szó esik, egy érdekes új tanfolyam, a Budapesti Török Kulturális Intézet, a Yunus Emre Enstitüsü szervezésében. Január 20-án hagyományos török íjásztanfolyam kezdődik az Intézetben – már nem is először – és a címben olvasható négy szó az íjászok vezényszava. Ezt a négy szót mondják, amikor felemelik, megfeszítik, célra tartják az íjat, majd kilövik a nyilat. Hogy ez […]

Azt tartja a mondás: a stílus maga az ember. Nos, Karinthy ezt elég erősen cáfolja Így irtok ti c. szösszenetében Ady Endrétől Oscar Wilde-ig kötetbe foglalva karikírozta ki bel- és külhoni íróinkat. Ennyi féle ember lett volna? Aligha. De felettébb zseni volt. Manapság az ilyet parafrázisnak (egy mű újraalkotása más stílusban, eszközökkel úgy, hogy a tartalom hasonló maradjon), tehetségtelenek és csinált államfők esetében plágiumnak hívják. Jómagam Karinthynak a cipőfűzőjét sem köthetném meg – habár nem ártott volna neki ez az apró segítség, tán tovább élt és alkotott volna – ám ennek ellenére én is írtam R. Chandler, J. Heller, Bradbury, […]

Rendhagyó módon, a Liszt Ferenc Repülőtér SkyCourt Konferencia Központjában tartották a XIII. Budapesti Cirkuszfesztivál tájékoztatatóját – és a szervezőknek erre jó oka volt. A rendezvényt a Fesztiválon majd fellépő, fiatal kínai cirkuszművészek érkezéséhez igazították. Január második hetében Budapest joggal tekintheti magát dupla fővárosnak! Amellett, hogy változatlanul megmarad hazánk fővárosának, bátran nevezhetjük a cirkuszművészet fővárosának is. Január 8. és 13. között itt találkozik majd a világ cirkuszművészetének krémje. Az artistaművészek nemcsak a közönségnek, hanem a világ különböző pontjairól érkezett cirkuszigazgatóknak, menedzsereknek, impresszárióknak is ekkor fognak bemutatkozni. Budapesten a legelső ilyen fesztivált még 1996-ban tartották és rövidesen már együtt emlegették a nagy, […]

A jobboldal ikonja, Orbán idolja, követendő példa, és egyáltalán, ő az orbánisták emlékezetpolitikájának éke. Lázár János a minap megkoszorúzta sírját. Hogy milyen apropóból, senki nem tudja. Mondjuk, most ért rá. Nomeg, most 100 éve vonultak be Budapestre Horthy különítményesei, akik ennek apropójából legalább ezer kommunistát, zsidót és egyéb, nekik nem tetsző polgárt gyilkoltak meg játékos pogromjaik során. Ezek szerint ez kétségtelenül megemlékezésre méltó esemény volt Orbánéknak. 1945-46-ban azért sikeresen elnyerte a legnépszerűtlenebb államférfi kitüntető címet, csak – igaz, szoros versenyben – Szálasi előzte meg. De mára a rendszerváltás prominensei – kezdve Antallal – eredményesen dolgoztak történelmi szerepének kifényesítésén és a […]

Téved, aki a cím olvasatán valami közlekedési vagy lakásbiztonsági berendezésre gondol. Ezt a kifejezést egy ember magára alkalmazva használta – és bizony nem kicsi veszedelem az, amit feltárt. Tette ezt annak ellenére, hogy tudta: halálos veszedelembe sodorja általa önmagát. Ismereteink szerint még él, feltehetően Moszkvában. Az Egyesült Államok Észak-Karolina államából Moszkváig vezető útjáról könyvet írt, mely magyarul Rendszerhiba címen jelent meg. Akinek 10-12 éves gyereke máris órákat tölt a számítógépe előtt és – hamar kiderül; nem csak a házi feladat megoldásához keres segítséget, az jól teszi, ha elolvassa ezt a könyvet. Aki pedig rászánja magát és úgy gondolja, eligazodik a […]

Hatalmas sikerrel mutatták be a Budapesti Operettszínházban Csajkovszkij, Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséjét. Mint ahogy a premiert megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: 30 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy itt ismét balettbemutatót láthasson a közönség, amelyben az Operettszínház táncosai mellett ezúttal a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is fellépnek.  Pjotor Iljics Csajkovszkij csodálatos műve E. T. A. Hoffmann, „A diótörő és az egérkirály” című meséje alapján készült. Ezt először id. Alexander Dumas dolgozta át végül pedig Marius Petipa – francia-orosz táncos, balettmester és koreográfus átirata lett az eredetinek számító Diótörő alapja. A mű karácsony este játszódik, amikor a vendégek egyike egy diótörő babát […]

Egy nép rettegésben él. A szabadgondolkodás, a tolerancia tiltott dolgok. Az autoriter hatalom szép lassan, most már tizenöt éve elérte célját: megfélemlít és kényszerít. A kollektív bűntudat mindenkit fogva tart egy olyan bűn miatt, amit nem ők követtek el. Igaz, nem szóltak és szólnak semmit, hallgatnak. Mindez nagyon régen, tőlünk messze, Argoszban történik. Oresztész szabad. Önmagát választja, dönt és cselekszik: gyilkol és feloldoz. Az előadás Jean-Paul SARTRE örököseinek engedélyével jött létre. Magyarországi színpadi jogok: Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség. (forrás: színház) Hubay Miklós fordítása alapján átdolgozta: Garai Judit JUPITER Nagy Zsolt ORESZTÉSZ Jéger Zsombor ELEKTRA Zsigmond Emőke AIGISZTHOSZ Znamenák István KLÜTAIMNESZTRA Für Anikó […]

Az egykor – nem túlzás – világhírű magyar divatszalonról és tulajdonosáról nyílt kiállítás hozzá méltó helyen, a Nemzeti Múzeumban. A „CLARA – Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött” című kiállítás egyszerre mutatja be egy sikeres nő életútját, egy korszak elitjének öltözködési kultúráját, valamint a szocialista Magyarország kétarcú, ellentmondásokkal terhelt időszakát. A Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában és a közelmúltban kibővített, egykori Kertészházban nyíló kiállítás jövő év április 30-ig látogatható. Rotschild Klára egyszerre volt a Horthy-kor arisztokratáinak és a Kádár-korszak nagyasszonyainak a divattervezője. Szalonjában rendszeres vendég volt Kádárné, Tito marsall felesége, Gromikó szovjet külügyminiszter, valamint a perzsa sah neje, a magyar […]

A budapesti Hadtörténeti Múzeumban állítják ki 2019. november 18-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat. A ritka emlékeket felvonultató kiállítás 2020. június 30-ig látogatható. A „Lészen ágyú” című kiállításnak, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc háromszéki emlékeit mutatja be, legértékesebb tárgya a Gábor Áron által öntött ágyúk egyetlen megmaradt példánya. A most kiállított löveget 1906. augusztus 18-án találták meg vízvezeték-szerelés közben Kézdivásárhelyen, a hajdan a löveggyárnak is otthont adó Rudolf Kórház udvarán. Az ágyú 1923-ban Kézdivásárhelyről a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba került, majd 1971-ben Bukarestbe, a Román Nemzeti Történeti Múzeumba […]

A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet – és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és […]

A darab ismertetője előtt egy megjegyzés: A fotók ma délelőtt készültek a fotóspróbán. Akkor még semmit nem tudtunk, …csak az volt furcsa, hogy Karinthy Márton a színház igazgatója és ennek a darabnak a rendezője nem jött be a színházba. Ilyen még nem fordult elő! Délután kaptuk a szomorú hírt, hogy „Marci” elment. KARINTHY SZÍNHÁZ KÖZLEMÉNYE Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy életének 71. évében elhunyt Karinthy Márton Drága Marci, nyugodj békében! Utolsó rendezésének bemutatója most pénteken, november 8.-án lesz.   J.B. Priestley – Veszélyes forduló a Karinthy Színházban Freda és Robert Caplan estélyt adnak barátaiknak az elegáns villájukban. A vidám társaság hangjátékot […]