A számos különböző szellemi hatásokból táplálkozó zsidó kultúra bemutatása fontos feladat. Hiszen a közös kultúra köti össze a zsidókat és nem zsidókat, a vallásosokat és nem vallásosokat, a fiatalokat és időseket, az anyaországi és a határon túli magyarokat. Erre a feladatra vállalkozik évek óta Budapest legnagyobb zsidó rendezvénye, a most már 22. alkalommal megrendezett Zsidó Kulturális Fesztivál. A 22. Zsidó Kulturális Fesztivált szeptember 1. és 9. között rendezik meg a hazai zsidóság olyan kitüntetett helyszínein, mint a Dohány utcai, a Hegedűs Gyula utcai, a Frankel Leó úti zsinagóga, a Goldmark terem és a Bálint ház, de várják a közönséget az […]

Az olasz mester egyik legérettebb alkotását keveseknek kell bemutatni: viszont nemcsak a zenetörténetben, hanem a Szabadtéri történetében is kiemelt helyet kap ez az opera. Különleges jubileumot ünnepel 2019-ben az Aida – éppen 80 éve, 1939-ben mutatták be először a Dóm téren, Nádasdy Kálmán rendezésében, Ferencsik János vezényletével. „A történet: Az AIDÁ-t, az operák operáját, Giuseppe Verdi (1813 – 1901) szerezte 1870-71-ben, de nem a Szuezi csatorna megnyitóünnepségére íródott. Verdi szerzeményei az örökkévalóságnak szólnak, ahogy az AIDA is. Verdi AIDÁja 4 felvonásos, és az egyiptomi parancsnok, Radames történetét meséli el, aki beleszeret a rabul ejtett etiópiai hercegnőbe AIDÁba, mindamellett, hogy házassága […]

július 18. (csütörtök) 21.00 Margitszigeti Szabadtéri Színpad „Egy utazás története, mert a világon minden egy utazás…” Az algír származású francia koreográfus, Hervé Koubi a mediterrán térség kulturális gyökereihez nyúlt vissza a második életműve, a Barbár éjszakák című előadás megalkotásával. A tizenkét algériai és nyugat-afrikai férfi táncában kiválóan ötvözi a kortárs, az utcai, a városi tánc, valamint a capoeira és a harcművészetek műfajait, sokszínűségét. Balett-koreográfiájában Koubi lenyűgözően idézi meg a több millió éves történelmünket. Kik voltak ezek a barbárok? Egy olyan titokzatos tengeri nép, amelyről szinte semmit sem tudunk, bár számtalan ősi műemlék említi őket és még a Biblia is beszámol róluk. Töltsenek velünk egy felejthetetlen utazást […]

„Mégis ki vagy te? Mit akarsz, mit mondjak?” Őszinte, igaz, humoros, kedvesen érzelmes történet, mely 60 év eseményeit öleli fel. Beau, híres afro-amerikai díva zongoristája volt. A bárzene és az elhagyott szeretők dalainak szakértője… semmi mást nem akart, csak egy könnyű randevút, magány ellen. Ám Rufus, a fiatal joghallgató a régmúlt rabja. Életük évekre összefonódik, a fiú ráveszi Beau-t, hogy mesélje el élete meghatározó pillanatait. A keserédes visszaemlékezés 60 év töredékeire sok sebet feltép és rákényszeríti a férfit egyfajta összegzésre. Ám időről-időre felvillan benne a vészjelző: … úgyis vége lesz. A mesék során a világ reakcióit, azok változását követhetjük nyomon, […]

2019 nyarán Magyarországon is folytatódik a világ legnépszerűbb tánc-show-jának, a Lord of the Dance-nek a sikersorozata! Az ír rendező és táncművész, Michael Flatley által koreografált produkció néhány éve teljes felújításon esett át. A Dangerous Games című új előadást európai turnéjuk kertében, 2019. június 26-án Szegeden, 27-én Szombathelyen, 28-án Budapesten a Tüskecsarnokban és 29-én a Tokaj Fesztiválkatlanban láthatják az ír tánc és muzsika szerelmesei. Michael Flatley 2014-ben újra koreografálta és rendezte az eredeti produkciót, amelyet hatalmas sikerrel mutattak be a London Palladium színházban. A Dangerous Games azóta többször is körbejárta a világot, s nézők millióit kápráztatta el újra. A show valójában […]

A szürrealista mozgalom legismertebb alkotóinak munkáival találkozhatnak a látogatók a Magyar Nemzeti Galéria – a párizsi Pompidou Központtal közösen szervezett – kiállításán. A csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultató tárlat a mozgalom történetének eseményekkel teli időszakát, az 1929-es évet helyezi középpontba. Az október közepéig látható kiállításon többek között Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti műveinek segítségével ismerhetik meg a látogatók az izgalmas korszakot. A kiállítás a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas szeletére fókuszál: az 1929-es év eseménydús, személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakán keresztül mutatja be a szürrealizmus fő […]

Ha már a kormány tudatosan feléleszti az 1919-es ellenforradalom és a fehérterror kultuszát, akkor ideje lenne annak hívnia magát, ami: ellenforradalminak. Nagy csinnadrattával avatta fel a kormány a VIII. kerületben a ludovikások emlékoszlopát. Ezt az oszlopot még a Horthy-korszakban állították fel, és a második világháborúban semmisült meg (akárcsak az ellenforradalmárok emlékműve. Az oszlop a katonai akadémia azon tanárainak és diákjainak állít emléket, akik az 1919. június 24-én a Tanácsköztársaság megdöntésére indított ellenforradalmi felkelésben veszítették életüket. ” A díszes kőoszlop oldalára a kivégzett ludovikás felkelők nevét vésték fel: Lemberkovics Jenő, Ivándai Karátson István, Mildner Ferenc századosok, Erődy Ödön tartalékos főhadnagy és […]

Először látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpad gyönyörű környezetében a rejtelmes német mondakörből megalkotott romantikus balett, a Giselle! A színpad különleges, burjánzó természeti adottságai miatt sosem látott módon elevenedik meg a bemutatása óta töretlen népszerűségnek örvendő, túlvilági lényekkel benépesített, szenvedélyes klasszikus balett. A bűbájos villik és az esküvőjük előtt meghalt menyasszonyok történetét feldolgozó Giselle a XIX. század romantikus balettjének egyik alapdarabja, 1841-es párizsi bemutatója óta a klasszikus balettrepertoár kötelező darabja világszerte. A címszereplő, a fiatal Giselle szerelmi csalódásba hal bele. A becsapott és elárult szerelmes halála után kísértő villivé válik, olyan szellemmenyasszonnyá, aki éjfélkor megjelenik és új áldozatokat keres az élők között, hogy halálra […]

Különleges, új színházi évadra készül a Budapesti Operettszínház. Új vezetéssel és új szemlélettel, de változatlan elkötelezettséggel a nézők iránt. A változást a célkitűzés is jelzi, mely szerint a 2019/2020-as évadban az Operettszínház már nemzeti dalszínház legyen! Igyekeztünk úgy összeállítani ezt az évadot, hogy szolgáljuk a nézőt, a műfajt és a művészetet – kezdte a bemutatást Kiss-B. Atilla, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, a Budapesti Operettszínház 2019. február 1-től hivatalba lépett főigazgatója, akit korábban operaénekesként ismerhetett meg a közönség. A színház új logója is ezt az új arculatot próbálja tükrözni. Egy kicsit archaizál, egy kicsit szecessziós, benne egyenlő mértékben, egymás mellett és […]

Rembrandt halálának 350. évfordulóján a magyarországi neoavantgárd néhány immár klasszikusnak tekinthető Rembrandt-parafrázisát mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria legújabb kamarakiállítása. A tárlaton többek között Lakner László Rembrandt tanulmányok (1966) című festményét, Birkás Ákos Rembrandt, az önarckép fantomja (1977) című konceptuális fotóművét, illetve Forgács Péter Idő/közben: Rembrandt morfok (2006) című videoinstallációját láthatja a közönség. 2018 decembere óta látható a Magyar Nemzeti Galériában az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény fő műveit bemutató kiállítás. A tárlat egyik különlegessége, hogy a teremsor közepén egy szürke színnel jelölt „átmeneti zónában” kialakított kabinetterem kamarakiállításokat befogadó projektteremként funkcionál. Így ez az elképzelés az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény 2009-ben […]

Újabb csodálatos könyv látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Két fotóművész, Vizúr János és Kércz Tibor felvételeiből válogatva állt össze magyar és angol nyelven az „Álmodó Vizek” című kötet, melynek képeiből június 12-ig kiállítás is látható a Természettudományi Múzeumban. Napjainkban folyamatosan beszélünk arról, hogy a víz mennyisége, tisztasága mennyire fontos mindannyiunk számára. Ez az album igencsak inspiráló lehet arra, hogy ezt komolyan gondoljuk és tegyünk is érte valamit. Az embernek a víz többet jelent, mint puszta létfeltételt – emlékeztetett rá a könyv bemutatásakor Zsila Sándor fotóművész. Minden érzékszervünknek ad valami pozitív ingert. Szánkba véve – bár erre korántsem mindig gondolunk […]

Nincs ebben semmi túlzás, Mátyás király felséges lábai is tapodták a tatai vár köveit – jelenlétét ma már emléktábla hirdeti – bár akkor ő még nem sejthette, hogy a vár egyszer majd a török hódítók birtokába kerül. Ám annak valószínűleg ő is örült volna, ha tudja, hogy késői utódai milyen bravúros csellel foglalták vissza a hadászati szempontból roppant jelentőséggel bíró várat. Kezdjük talán ott, hogy a XVI. századi török hódítás során Tata vára a török-magyar harcok állandó színterévé vált. Ha Tata négybástyás vára török kézen van, az komoly akadálya sikeres dunántúli keresztény hadmozdulatok indításának. Egyik legnevezetesebb ostroma 1597. május 23-án […]

Giacomo Puccini: Turandot a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Puccini utolsó és talán legcsodálatosabb műve, egyben első mesealapú operája középpontjában az izzó, de elfojtott szerelmi szenvedély áll. A frenetikus és nagyformátumú zenemű a címszerepében Rálik Szilvia, főszerepekben pedig olyan sztárénekesekkel kerül bemutatásra, mint a kiváló fiatal szoprán énekesnő, a román Cristina Pasaroiu és az argentin operalegenda José Cura. A kínai hercegnő története valójában egy perzsa meséből ered, Gozzin kívül Schiller is feldolgozta. Puccininak nagyon megtetszett a történet és aktívan részt vett librettistái, G. Adami és R. Simoni munkájában. „Én azt tartom, hogy a Turandot a legtermészetesebb és legemberibb színdarab Gozzi összes színpadi műve közül” – írta a zeneszerző […]

A szerző – Búzás Huba – jelentős alakja a kortárs lírának. Éjféltől hajnalig játszódó – Föld! Föld! – vesztőhelyünk című – grandiózus elbeszélő költeménye szervesen kapcsolódik korábbi művei összetéveszthetetlen költői nyelven alkotott képi és formavilágához, amely kezdettől helyet követelt és szerzett magának a magyar irodalom kincsestárában. E megrázóan szép alkotása is képzettársítások hordozta tudatfolyam-líra, mintha hajótörött rapszódoszok zsonganának az Agora partvidékén – a szerző fejében. Hangján mégis a XXI. századi ember kiált – egy kórházi ágyon, súlyos műtétet követően – „a szellem nagyjaihoz”: az értelemig ordít föl, hogy a Föld „életünk új tavaszának bölcsőhelye” legyen, ne vesztőhelyünk. A világirodalom e […]

Éjszakánként elég meghökkentően viselkedik a tengerparti gyógyszálló egyik idős hölgylakója: mezítláb átmászik az ablakon, kiszökik a szanatóriumból, énekel a holdfényes kertben, sirályokat etet. Éjjeli bohém kiruccanásaival persze felrúgja az intézmény szabályait. Huncut szórakozottságán meg is ütközik a szanatórium hasonló korú, szintén magányos, kissé morózus főorvosa: nem igazán elnéző a „vétkező” nővel. Próbálja rendre utasítani. Aztán lassan mégiscsak meglágyul. Vagyis kénytelen engedni annak: találkozni sohasem késő, mindenkinek szüksége van valakire, a boldogság pedig nem kényszer, az jön, ha hagyjuk, és emlékeztet minket arra, hogy élünk, még akkor is, ha a jelen esetleg már csak pillanatokban mérhető. Alekszej Ny. Arbuzov kétszereplős darabja […]