Eperleves

2019 március 28 12:00 du.22 hozzászólás
Eperleves

Rátesi Margit legutóbbi cikkét olvasva én is kedvet kaptam! Értekezésünk tárgya mindössze a leveskészítés leírása (receptje) azonban a világtörténelmet helyére igazító vágyunktól hajtva nem hagyhatjuk szó nélkül azt a jelentős gasztronómiai tévedést, miszerint az eperleveshez leginkább eperre volna szükség. Hamis gondolatokat hessegetve említjük, hogy a reformkonyha, az egészséges táplálkozás, és bioizék tisztelőiként távol áll tőlünk a kémia, ezért mindenféle vegykonyhákban kimunkált ízfokozók alkalmazását határozottan elutasítjuk. Sőt a gyanú árnyékában könnybe lábadt szemmel jegyezzük meg, hogy még olyan kemikáliák, mint a só és a cukor használatát is a modern gasztronómia kevésbé kifinomult eszközének tartjuk. Engedményként legfeljebb, mutató és hüvelykujj közé csippentett […]

Read more ›

Egy kis mosoly

Egy kis mosoly

A Borbás Marcsi erényei alatti polémiánk nyomán veszem a bátorságot, hogy folytassam a diskurzust a gasztronómiáról, benne a magyar hagyományokról – változatlanul remélve, hogy Ti is hozzájárultok majd egy-egy jóízű történettel Kanadából, Írországból, az USA-ból, vagy ahol éltek. Közbevetőleg: a Gasztroangyal nálam ”leszállt” – hasra. Óvatlanul megnéztem ugyanis egy szentestei vacsorára készült adást. Hááát. Ezúttal a műsorvezetőnő házában forgattak, ahol Marcsi két, indokolatlanul viháncoló vihornyával – az unokahúgaival – készült a vendégek fogadására. (Hogy a húgok szülei miért nem voltak ott karácsonykor, az homályban maradt. Erős a gyanúm, hogy nem annyira a családi kapcsolat, mint inkább a dekoráció kedvéért szerepeltek.) […]

Read more ›

Joe Orton: A kulcslyukon át a Thália Színházban

12:25 de.3 hozzászólás
Joe Orton: A kulcslyukon át a Thália Színházban

A pszichiátriai rendelőben a gyógykezelés több veszéllyel jár, mint a betegség. De a legtöbb veszéllyel a titkárnői állás jár, amire Geraldine ártatlanul jelentkezik. Először vetkőznie kell. Majd azonnal öltöznie, mert betoppan a pszichiáter vérmes felesége. És nyomában zsarolója, a szoknyabolond londiner. Akit üldöz a rendőr. Szerencsére az egészségügyi hatóság főellenőre lesújt, ahol hibát talál – és ennek érdekében bármit képes félreértelmezni. Mire előkerülnek a kényszerzubbonyok és a pisztolyok, már csak annyi biztos: a váratlan esemény mindig bekövetkezik, amikor legkevésbé számítunk rá. Ilyen őrült napból egy elég az életben. Ezért találták fel a színházat, hogy az az egy viszont ki ne […]

Read more ›

Borbás Marcsi ritka erénye

2019 március 23 7:42 de.121 hozzászólás
Borbás Marcsi ritka erénye

Talán sokan meglepődnek most – szeretem Borbás Marcsi műsorát. Már akkor is bírtam, amikor a jelen rezsim első próbálkozásakor – a kilencvenes évek végén – megjelent a tévében. Kicsit régi magamat láttam benne. Ahogy lelkesen mászott barlangba, meg ámult el valami apróságon – így vizslathattam 45 éve egy 30 méteres készülő csarnok tetején a futómacskát (a híddaru hajtóműve), és ámultam el a kétméteres csúcstávolságot befogni képes esztergagépen, ami ráadásul tizedmilliméteres pontossággal volt képes megtartani a központi tengelyvonalat. Kicsit – na jó, nagyon – irigylem azért, hogy sikerült neki kitalálni, megtartani immár százon felüli szériában futó Gasztroangyal című műsorát. Ebben főképp […]

Read more ›

Kulcsár Noémi Tellabor : Petruska a Nemzeti Táncszínházban

2019 március 19 4:31 du.1 comment
Kulcsár Noémi Tellabor : Petruska a Nemzeti Táncszínházban

PETRUSKA A reménytelen szerelemről, a naiv és meggondolatlan – és ezért bűnhődő – fiatal szívekről szóló PETRUSKA Sztravinszkij egyik kiemelkedően fontos alkotása, amelyben egyaránt fontos a gyermeki, meseszerű álomvilág és az abban rejlő rémálom is.  Sztravinszkij míves,expresszív zenei anyaga egyszerre idézi meg a századfordulós mesejátékok és mesebalettek színes világát, miközben a zeneszerzőre később is oly jellemző disszonanciák, széttartó zenei futamok sötétebb tónusokat adnak az eleinte könnyednek tűnő történetnek. A vásári játékok groteszksége találkozik az őszinte szerelem ideáljával, miközben a bábok és mozgatóik közti ellentét mintha a mi középpont nélküli, társadalmi struktúráiban töredezett valóságunkra utalna. Előadók: Szarvas Krisztina, Csere Zoltán, Schell […]

Read more ›

Tom Ziegler: Grace és Gloria a Pinceszínházban

2019 március 12 5:15 de. Tom Ziegler: Grace és Gloria a Pinceszínházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Tom Ziegler: Grace és Gloria a Pinceszínházban

Grace és Gloria. Két nő találkozik az élet legnehezebb pillanatában. Az idős, halálos beteg Grace élete vége felé közeledik. Gloria önkéntes, aki a haldoklóknak segít eltávozni. Gloria kéretlen megjelenése és kényszeredett segíteni akarása mindkettejükben feszültséget kelt. Ám ahogy jobban megismerik egymást, felfedezik, mi mindent lehet a másiktól kapni és tanulni. Gloria az élet elengedésére akarja tanítani Grace-t. Végül Grace tanítja meg őt arra, hogyan kellene élni. A küzdelemben mindketten nyernek. A művet Zimmermann Claudia fordította. A szerző örököseinek az engedélyét a William Morris Endeavor Entertainment, LLC és a Hofra Kft. közvetítette. www.hofra.hu Grace: Kútvölgyi Erzsébet Gloria: Juhász Réka Rendező: Méhes […]

Read more ›

Rozsdatemető 2.0 a Katona József Színházban

2019 március 8 4:18 du. Rozsdatemető 2.0 a Katona József Színházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Rozsdatemető 2.0 a Katona József Színházban

Dráma 1 + 1 részben A Hábetler család 100 éve Írta: Fejes Endre – Tasnádi István Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól a hatvanas évek elejéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, ’56… és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik… A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg. Az előadás nem ötven, hanem száz év történetét meséli el: Tasnádi István továbbírta Fejes Endre darabját, így egészen a kétezres évek elejéig nézhetünk „alulnézetből”, a […]

Read more ›

A Platonov a Katona-Kamrában

2019 március 6 3:03 de. A Platonov a Katona-Kamrában bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
A Platonov a Katona-Kamrában

– (Ne csak) nézd, hogy telik ez a kurva élet! Írta: Anton Pavlovics Csehov Fordította: Radnai Annamária Miért nem élünk úgy, ahogy élhetnénk? Hamarosan jön a hájas lomhaság, eltompulás, teljes közöny minden iránt, kivéve, ami a test igénye, és aztán a halál. Elment az élet. Lever a víz, amikor erre a halálra gondolok. Hogy lehetne ezen változtatni? Csehov tizenhét évesen kezdett a Platonov megírásába. A szokatlanul szövevényes darabban, embrionális állapotban, felismerhető néhány későbbi csehovi mű. A terjedelmes anyagból minden előadásnak létre kell hoznia a maga Platonovját. „Itt küldöm Önnek… Marija Nyikolajevna. Ne ijedjen meg. A felét már kihúztam. Sok helyütt… még […]

Read more ›

Magyar hősök, csaták és szerelmek a Nemzeti Táncszínházban

2019 március 3 11:43 de. Magyar hősök, csaták és szerelmek a Nemzeti Táncszínházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Magyar hősök, csaták és szerelmek  a Nemzeti Táncszínházban

Magyar hősök, csaták és szerelmek Magyar Nemzeti Táncegyüttes Az előadás látványos táncképekkel, lírai pillanatokkal, s az eredeti népzene mellett színes zenei kísérettel idézi meg a magyarság híres történelmi eseményeit, kiemelkedő személyiségeit, dicső küzdelmeit. Akár egy „képeskönyvet” végiglapozzuk közös történelmi emlékeinket, hogy a néptánc műfajának segítségével büszkén emlékezzünk meg a magyar nemzet kivételes hőseiről, halhatatlan példaképeiről. Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara Díszlettervező: Iványi Árpád Díszletkivitelező: Tóth Kázmér Háttér-animáció: Fabók Szilvia Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa Szcenika: Pető József Zene: Rossa László, Kerényi Róbert, Makó Péter, Sebő Ferenc, Szarka Tamás, Szabó Dániel, Kiss Ferenc, Koltay Gergely Zenei szerkesztő: Papp István Gázsa […]

Read more ›

Anton Pavlovics Csehov Meggyeskert a Nemzeti Színházban

2019 március 1 12:04 de. Anton Pavlovics Csehov Meggyeskert a Nemzeti Színházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Anton Pavlovics Csehov Meggyeskert  a Nemzeti Színházban

Csehov utolsó darabja, látomásos végrendelete a Meggyeskert. A 20. század hajnalán, 1903-ban írta meg a „válság paraboláját” arról, ahogy egy új világ felváltja a régit, a régi értékek és az emberek „haszontalanokká” válnak. A Meggyeskert „nemcsak egyik világból a másikba történő elkerülhetetlen átkelésről szól, hanem a passzív ellenállásként jelentkező alkalmazkodásra való képtelenségről, szinte hallgatólagos, visszafojthatatlan elutasításáról annak, hogy gúny tárgyává tegye az értékeket, amelyekre a vesztesek az öntudatukat alapozzák…” – fogalmaz a műről a jelenünkre is érvényesen Georges Banu kritikus, az előadást rendező Silviu Purcărete egyik legjobb ismerője. A súlyosan beteg író a darabjait sikerre vivő Sztanyiszlavszkij által alapított és […]

Read more ›

John Cassavetes: Premier a Vígszínházban

2019 február 28 12:35 de. John Cassavetes: Premier a Vígszínházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
John Cassavetes: Premier a Vígszínházban

John Cassavetes, a New York-i filmiskola legizgalmasabb alkotója, az amerikai filmművészet egyik megújítója. Személyes hangvételű, költői filmeket és közben állandó társulatával színházi előadásokat rendezett, amelyekben mint színész is játszott. A legendás Premier című filmje lenyűgözően bensőséges vallomás a színházról és a színészi létezésről. Nyers őszinteséggel mutatja be egy ünnepelt színésznő küzdelmét, miközben a néző újra és újra bepillantást nyerhet a színház misztikus világába. A Magyarországon először látható színpadi változatot Martin Čičvák rendezi Eszenyi Enikő, Hegedűs D. Géza, Hevér Gábor, Börcsök Enikő, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Király Dániel és Balázsovits Edit főszereplésével. Magyarországi bemutató: Vígszínház, 2019. március 2. (forrás: színház) Szereplők: Myrtle Gordon, […]

Read more ›

Bertolt Brecht: Baal a Pesti Színházban

2019 február 27 5:43 du. Bertolt Brecht: Baal a Pesti Színházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Bertolt Brecht: Baal a Pesti Színházban

A 20. század emblematikus színházi alkotója, teoretikusa, a máig nagy hatású Bertolt Brecht. A Baal című költői darabjában egyszerre beszél a művészetről és a szerelem pusztító erejéről. Baal egy lánglelkű költő, akit csillapíthatatlan vágyai hajszolnak őrült ámokfutásba. Tékozló fiú, hűtlen barát, erkölcstelen szerető, gyilkos – csupa hitványság, gyarlóság – mégis mágnesként vonzza azt, aki a közelébe kerül, legyen nő vagy férfi, fiatal vagy idős. Szent tehetsége lángra gyújt mindent, amihez hozzáér. Horváth Csaba első rendezése a Vígszínházban. Az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk! Fordította: Forgách András (forrás: színház)  Baal  Wunderlich József  Ekart  Ember Márk Johannes  Szántó Balázs Anya  Majsai-Nyilas […]

Read more ›

DART Társulat: Alpha A Nemzeti Táncszínházban

2019 február 26 12:47 de. DART Társulat: Alpha A Nemzeti Táncszínházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
DART Társulat: Alpha  A Nemzeti Táncszínházban

Platón barlang hasonlata adta előadásunk indító gondolatát, ami jelenünkben különlegesen aktuális. Mikor elmosódik a határ a virtuális és valóságos világ között, igaznak mutatkoznak a látszatok… mi menthet meg minket a lebegéstől? Alphának lenni az életben, emberként és generációként. Alpha olyan akár egy ritka „gyöngy”, ősi ereje, újító szellemisége viszi előre a körülötte lévők életét. A digitális világba való születés új ajtókat, dimenziókat nyit számunkra, tudatunk különböző típusú valóságokat generál, testünk sokféle dimenziókat él át. Technológiához való viszonyunk, vele való kapcsolatunk egyre szorosabb, szinte már nélkülözhetetlen része az életünknek, mint egy kompromisszummentes fizikalitás, mint egy árnyék, ám ez csupán a kezdet. […]

Read more ›

Kerékgyártó István: HUROK a Jurányi Inkubátorházban

2019 február 23 1:43 du.2 hozzászólás
Kerékgyártó István: HUROK a Jurányi Inkubátorházban

Először Puzzle címmel írt Kerékgyártó darabot, majd ebből készült a szerző Hurok című regénye. Bagossy László a darabnak a Stuttgarti Theater tri-bühnében rendezett német nyelvű előadásában a regényből is beemelt részeket. Annak az előadásnak a szövege alapján készült, ez a magyarországi ősbemutató. Az előadás kegyetlenül éles reflektorfénnyel pásztázza a magyar társadalom szinte teljes keresztmetszetét, a minisztertől a drogos fiúig, a nagyvállalati vezérigazgatótól a bolti eladóig. A történet mintázata régről ismert, Arthur Schnitzler a huszadik század fordulóján írt Körtáncának szerkezetét eleveníti fel a szerző, de míg ott a történet továbblendítője az erotika, a szexuális aktus, – a társadalom különféle bugyraiból újabb […]

Read more ›

Minden hangszeren játszanak

Minden hangszeren játszanak

A cím szándékosan megtévesztő. A mondatot idézőjelbe téve kell érteni, egy szóban összefoglalva azt jelenti: sokoldalúak. Ám ez meg így túl szimpla. Ennél azért lényegesen többről van szó, bátran kijelenthetjük: emberéletekről! Jelenleg még elvesző életekről, melyeket talán meg is lehetne menteni. Összehasonlító statisztika jelent meg 2015-ben, az Európai Unióban nyilvántartásba vett leggyakoribb halálokokról. Ennek során a tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében Magyarország számolt be a legmagasabb standardizált halálozási arányról. Bizonyára sokan vannak, akik emlékeznek még a kálváriára, amit a hatalom annak idején dr. Béres Józsefre kényszerített. Az immunrendszert hatásosan támogató Béres-cseppek feltalálóját minden – akár törvénytelen – eszközzel is gátolni […]

Read more ›