Mihály Gábor szobrászművész alkotásai Vésztő-Mágortól, Érmihályfalvától Lausanne-ig, sokfelé megtalálhatók. Szobrainak többsége bronzból készült, de dolgozik rézzel, kővel, fával, farag, önt, hegeszt vagy kalapál – ami kikerül a keze alól egyformán figyelemre méltó. Ez utóbbi állítás mellett igen komoly bizonyíték szól: 2019. március 15-én munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki! Budapesten él családjával, a Százados úti művésztelepen, műterme, bronzöntő műhelye is ott van. Beszélgetésünk során annyi hamar kiderült: kanyargós, hosszú utat járt be – a szó valódi értelmében is hosszút – amíg az elismerésig, a nyugodt munkakörülményekig eljutott. „Véletlenül születtem a Partiumban” – kezdte a visszaemlékezést és a történet ettől a pillanattól kezdve […]

“1948. március 10-én késő éjszaka tűz ütött ki az Asheville-i Highland Pszichiátria főépületében. A tűz váratlanul gyorsan terjedt. A tűzoltók erőfeszítései ellenére kilenc beteg meghalt. A tűzvész áldozatai között volt a világhírű író, F. Scott Fitzgerald felesége, Zelda. Holttestét csak a papucsa alapján sikerült azonosítani.” Előadja: Horváth Lili Fordító-dramatrug: Zöldi Gergely Jelmez: Béres Móni Súgó: Lovass Ági Fény: Fogarasi Zoltán A rendező munkatársa: Gáspár Anna Rendező: Gergye Krisztián  – onewoman show egy utolsó felvonásban – A GK Társulat és a Manna produkciója (forrás: színház) Fotók: Gergely Bea  

A Magyar Televízióban 1968-ban bemutatkozó Mézga család c. rajzfilmsorozat azonnal az egész ország kedvence lett, történetén több generáció nőtt fel. Mézgáék a gyerekeken kívül a felnőtteket is lenyűgözték, a sorozatból több széria is készült, melyek rendre megdöntötték a nézettségi rekordokat. A felejthetetlen, örökzöld történet egy zenés vígjáték keretében kerül végre színpadra 2019 áprilisában, Szűcs Gábor rendező, Deák Lőrincz Andrea író és Mészáros László zeneszerző közreműködésével. A Mézga Család c. zenés színpadi vígjátékban a Romhányi – Nepp –Ternovszky nevekkel fémjelzett eredeti mű alapján elevenednek meg a közkedvelt karakterek. Életre kel Géza, Paula, Kriszta, Aladár, Blöki és Maffia, természetesen a sorból Máris […]

Musical két részben, a Váci Dunakanyar Színház és a Gózon Gyula Kamaraszínház előadása Az 56 csepp vér szerzőpárosának legújabb musicalje! A zeneszerző Mihály Tamás, aki az Omega együttes tagja volt korábban. Horváth Péter József Attila-díjas író, drámaíró jegyzi A padlás című musical szövegkönyvét is. A Canterbury mesék lapjai mai környezetben elevenednek meg. Az ember hatszáz év alatt mit sem változott és a dolgok ma is ugyanúgy történnek, mint akkor. Szerelem és halál, hűség és árulás, bűn és megbocsátás, csábítás és megcsalás – mesék az EMBERRŐL egy XXI. századi, világvége hangulatot árasztó romkocsmában, sok zenével. A musicalt Horváth Péter fogja színpadra […]

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Mátyás királyról szólómesék és történetek birodalmába hívja a nagyobbacska gyerekeket. A tanulságos történetek elmesélése során segítségünkre lesz Mátyás király udvari történetírója (vagy inkább okos udvari bolondja?), a híres Galeotto Marzio. Az ő segítségével megismerjük az igazmondó juhászt, Mátyás szép és okos feleségét; Beatrix királynét éppúgy, mint a gonosz kolozsvári bírót, sőt azt is megtudhatjuk, hogyan is lett király a magyarok vezérlő csillaga: a mi igazságos Mátyás királyunk. Táncolják:  Magyar Nemzeti Táncegyüttes A meséket színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa Koreográfusok: Appelshofer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán Díszlettervező: Tóth Kázmér Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa Zene: […]

Rátesi Margit legutóbbi cikkét olvasva én is kedvet kaptam! Értekezésünk tárgya mindössze a leveskészítés leírása (receptje) azonban a világtörténelmet helyére igazító vágyunktól hajtva nem hagyhatjuk szó nélkül azt a jelentős gasztronómiai tévedést, miszerint az eperleveshez leginkább eperre volna szükség. Hamis gondolatokat hessegetve említjük, hogy a reformkonyha, az egészséges táplálkozás, és bioizék tisztelőiként távol áll tőlünk a kémia, ezért mindenféle vegykonyhákban kimunkált ízfokozók alkalmazását határozottan elutasítjuk. Sőt a gyanú árnyékában könnybe lábadt szemmel jegyezzük meg, hogy még olyan kemikáliák, mint a só és a cukor használatát is a modern gasztronómia kevésbé kifinomult eszközének tartjuk. Engedményként legfeljebb, mutató és hüvelykujj közé csippentett […]

A Borbás Marcsi erényei alatti polémiánk nyomán veszem a bátorságot, hogy folytassam a diskurzust a gasztronómiáról, benne a magyar hagyományokról – változatlanul remélve, hogy Ti is hozzájárultok majd egy-egy jóízű történettel Kanadából, Írországból, az USA-ból, vagy ahol éltek. Közbevetőleg: a Gasztroangyal nálam ”leszállt” – hasra. Óvatlanul megnéztem ugyanis egy szentestei vacsorára készült adást. Hááát. Ezúttal a műsorvezetőnő házában forgattak, ahol Marcsi két, indokolatlanul viháncoló vihornyával – az unokahúgaival – készült a vendégek fogadására. (Hogy a húgok szülei miért nem voltak ott karácsonykor, az homályban maradt. Erős a gyanúm, hogy nem annyira a családi kapcsolat, mint inkább a dekoráció kedvéért szerepeltek.) […]

A pszichiátriai rendelőben a gyógykezelés több veszéllyel jár, mint a betegség. De a legtöbb veszéllyel a titkárnői állás jár, amire Geraldine ártatlanul jelentkezik. Először vetkőznie kell. Majd azonnal öltöznie, mert betoppan a pszichiáter vérmes felesége. És nyomában zsarolója, a szoknyabolond londiner. Akit üldöz a rendőr. Szerencsére az egészségügyi hatóság főellenőre lesújt, ahol hibát talál – és ennek érdekében bármit képes félreértelmezni. Mire előkerülnek a kényszerzubbonyok és a pisztolyok, már csak annyi biztos: a váratlan esemény mindig bekövetkezik, amikor legkevésbé számítunk rá. Ilyen őrült napból egy elég az életben. Ezért találták fel a színházat, hogy az az egy viszont ki ne […]

Talán sokan meglepődnek most – szeretem Borbás Marcsi műsorát. Már akkor is bírtam, amikor a jelen rezsim első próbálkozásakor – a kilencvenes évek végén – megjelent a tévében. Kicsit régi magamat láttam benne. Ahogy lelkesen mászott barlangba, meg ámult el valami apróságon – így vizslathattam 45 éve egy 30 méteres készülő csarnok tetején a futómacskát (a híddaru hajtóműve), és ámultam el a kétméteres csúcstávolságot befogni képes esztergagépen, ami ráadásul tizedmilliméteres pontossággal volt képes megtartani a központi tengelyvonalat. Kicsit – na jó, nagyon – irigylem azért, hogy sikerült neki kitalálni, megtartani immár százon felüli szériában futó Gasztroangyal című műsorát. Ebben főképp […]

PETRUSKA A reménytelen szerelemről, a naiv és meggondolatlan – és ezért bűnhődő – fiatal szívekről szóló PETRUSKA Sztravinszkij egyik kiemelkedően fontos alkotása, amelyben egyaránt fontos a gyermeki, meseszerű álomvilág és az abban rejlő rémálom is.  Sztravinszkij míves,expresszív zenei anyaga egyszerre idézi meg a századfordulós mesejátékok és mesebalettek színes világát, miközben a zeneszerzőre később is oly jellemző disszonanciák, széttartó zenei futamok sötétebb tónusokat adnak az eleinte könnyednek tűnő történetnek. A vásári játékok groteszksége találkozik az őszinte szerelem ideáljával, miközben a bábok és mozgatóik közti ellentét mintha a mi középpont nélküli, társadalmi struktúráiban töredezett valóságunkra utalna. Előadók: Szarvas Krisztina, Csere Zoltán, Schell […]

Grace és Gloria. Két nő találkozik az élet legnehezebb pillanatában. Az idős, halálos beteg Grace élete vége felé közeledik. Gloria önkéntes, aki a haldoklóknak segít eltávozni. Gloria kéretlen megjelenése és kényszeredett segíteni akarása mindkettejükben feszültséget kelt. Ám ahogy jobban megismerik egymást, felfedezik, mi mindent lehet a másiktól kapni és tanulni. Gloria az élet elengedésére akarja tanítani Grace-t. Végül Grace tanítja meg őt arra, hogyan kellene élni. A küzdelemben mindketten nyernek. A művet Zimmermann Claudia fordította. A szerző örököseinek az engedélyét a William Morris Endeavor Entertainment, LLC és a Hofra Kft. közvetítette. www.hofra.hu Grace: Kútvölgyi Erzsébet Gloria: Juhász Réka Rendező: Méhes […]

Dráma 1 + 1 részben A Hábetler család 100 éve Írta: Fejes Endre – Tasnádi István Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól a hatvanas évek elejéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, ’56… és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik… A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg. Az előadás nem ötven, hanem száz év történetét meséli el: Tasnádi István továbbírta Fejes Endre darabját, így egészen a kétezres évek elejéig nézhetünk „alulnézetből”, a […]

– (Ne csak) nézd, hogy telik ez a kurva élet! Írta: Anton Pavlovics Csehov Fordította: Radnai Annamária Miért nem élünk úgy, ahogy élhetnénk? Hamarosan jön a hájas lomhaság, eltompulás, teljes közöny minden iránt, kivéve, ami a test igénye, és aztán a halál. Elment az élet. Lever a víz, amikor erre a halálra gondolok. Hogy lehetne ezen változtatni? Csehov tizenhét évesen kezdett a Platonov megírásába. A szokatlanul szövevényes darabban, embrionális állapotban, felismerhető néhány későbbi csehovi mű. A terjedelmes anyagból minden előadásnak létre kell hoznia a maga Platonovját. „Itt küldöm Önnek… Marija Nyikolajevna. Ne ijedjen meg. A felét már kihúztam. Sok helyütt… még […]

Magyar hősök, csaták és szerelmek Magyar Nemzeti Táncegyüttes Az előadás látványos táncképekkel, lírai pillanatokkal, s az eredeti népzene mellett színes zenei kísérettel idézi meg a magyarság híres történelmi eseményeit, kiemelkedő személyiségeit, dicső küzdelmeit. Akár egy „képeskönyvet” végiglapozzuk közös történelmi emlékeinket, hogy a néptánc műfajának segítségével büszkén emlékezzünk meg a magyar nemzet kivételes hőseiről, halhatatlan példaképeiről. Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara Díszlettervező: Iványi Árpád Díszletkivitelező: Tóth Kázmér Háttér-animáció: Fabók Szilvia Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa Szcenika: Pető József Zene: Rossa László, Kerényi Róbert, Makó Péter, Sebő Ferenc, Szarka Tamás, Szabó Dániel, Kiss Ferenc, Koltay Gergely Zenei szerkesztő: Papp István Gázsa […]

Csehov utolsó darabja, látomásos végrendelete a Meggyeskert. A 20. század hajnalán, 1903-ban írta meg a „válság paraboláját” arról, ahogy egy új világ felváltja a régit, a régi értékek és az emberek „haszontalanokká” válnak. A Meggyeskert „nemcsak egyik világból a másikba történő elkerülhetetlen átkelésről szól, hanem a passzív ellenállásként jelentkező alkalmazkodásra való képtelenségről, szinte hallgatólagos, visszafojthatatlan elutasításáról annak, hogy gúny tárgyává tegye az értékeket, amelyekre a vesztesek az öntudatukat alapozzák…” – fogalmaz a műről a jelenünkre is érvényesen Georges Banu kritikus, az előadást rendező Silviu Purcărete egyik legjobb ismerője. A súlyosan beteg író a darabjait sikerre vivő Sztanyiszlavszkij által alapított és […]