Rajtam kívül péntek este pusztán hárman voltak még a Chappaquiddick című politikai thriller vetítésén. A történelmi eseményeken alapuló politikai drámák ritkán vonzanak mozikba nagy tömegeket, fiatalabb közönséget pedig szinte alig. Talán az egyik kívétel éppen The Post (magyarul: A Pentagon titkai) lehetett. John Curran Chappaquiddick című filmjében nehéz feladatot tűzött maga elé a rendező. Ugyanis egy elhúnyt, de sok amerikai által nagynak tartott, legendás politikai dinasztiából származó szenátorról készített filmet, ráadásul életének legsötétebb, legbotrányosabb szakaszáról. Ted Kennedyről van szó és egy 1969-es halálos autóbalesetről. Kennedy egy Massachusetts-i party után kocsiba ült a 28 éves Mary Jo Kopechne-vel — aki korábban a meggyilkolt Robert F. Kennedy […]

A mű témája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben, ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják […]

Lőrinczy Attila Balta a fejbe c. tragikomédiája két részben. 16 éven aluliaknak nem ajánlott! Bemutató: 2018. április 20. A tehetetlenség érzése az egyik legfeszítőbb. Ha nem tudsz hatással lenni az eseményekre, a másik emberre, önmagadra. Felismered, hogy rossz úton jársz, mégsincs erőd fordítani sorsodon. Mindvégig küzdened, szeretned, gondoskodnod és gondolkodnod kell, hogy végül ráébredj, mindannyian szeretve vagyunk. Lőrinczy Attila nagyszabású Shakespeare parafrázisa összetett módon ábrázolja az ember esendőségét. Műfaja, stílusa ennek megfelelően sokrétű. Abszurd helyzetei, bizarr karakterei vígjátékiak, miközben végig ott lapul mély érzékenységük. Közege modern, nyelvezete egyszerre klasszikus és mai, fennkölt és trágár. Mindeközben izgalmas, fordulatos krimi, pergő cselekménnyel. Míg […]

Maude különc, szabadszájú és harsány nő, Lionel pedig kifogástalan modorú, művelt és meglehetősen cinikus férfi. Ők ketten talán soha nem találkoztak volna, hiszen Maude munkanélküli pincérnőként egy lepukkant lakókocsiparkban él Kaliforniában, Lionel pedig egy neves művészeti alapítványnál dolgozik a kontinens másik felén, New Yorkban. Csakhogy Maude-nak van egy féltve őrzött kincse: egy szerinte milliókat érő Jackson Pollock festmény, aminek a valódiságáról szeretne hiteles szakértői véleményt kapni, és most Lionelre vár a feladat, hogy megállapítsa, Maude festménye valódi-e vagy csak hamisítvány. Azonban találkozó, vagyis a hivatalos értékbecslés nem úgy sül el, ahogy normálisan számítanánk rá: és nemcsak a képről, de szinte […]

Paneldráma egy igaz történet alapján… A háborút és az őt körülvevő világot megemészteni nem képes kisember „papírhajó az óceán közepén” – a jelen előadás fő mottója, legalábbis ez. Sorsukra hagyatva, az eszét vesztő hős és az őt övező szűkszavú, lecsupaszított karakterek mind a békétlenséget övező örök szorongás, az ösztönök megborulásának és a szerelem elkorcsosulásának egészét adják ki. Mindazonáltal, a kiút és a megváltás folyamatosan karnyújtásnyira van a főhőstől, ám a tragikus kifejlet pont ebből a közelségből származik: Woyzekre, akár egy megrészegült cirkuszi artistára, egyre jobban hat a gravitáció, míg végül a zuhanás elkerülhetetlenné válik. A fiatal alkotócsapat Büchner művén keresztül […]

“Olyan nép, amely egy már elveszett háborúban szolgalelkűséggel idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedi tenni apáitól örökölt földjét, elvesztené a világ közvéleménye előtt megbecsülését.” – Horthy Miklós 1944.október 15. 1945. április 4-én szovjet csapatok átlépték a nyugati határt Nemesmedvesnél, azaz véget ért az ország nagyobb részét romba döntő, egymillió magyar áldozatot hozó második világháború Magyarországon. Évtizedeken át ezen a napon ünnepeltük a felszabadulást. A gyerekek virágot vittek a szovjet katonasírokhoz, a felnőttek pedig örültek a munkaszüneti napnak. Ünnepeltük a fegyvernyugvást, a békét, a hosszú évek szenvedéseinek és fasiszta elnyomásának véget vető katonai győzelmet. Arra már nem helyeződött nagy hangsúly, hogy […]

Évekkel ezelőtt ottawai templomomban a keresztút állomásait kortárs tartalommal töltötték fel. A kifüggesztett illusztrációkat egy kanadai római katolikus karitatív szervezet készítette el. Jézust halálra ítélik, amikor megfeledkezünk a mélyszegénységben, betegségben vagy egyedüllétben élő embertársainkról…Jézust megfosztják ruhájától, amikor terjeszkedő nemzetközi nagyvállalkozások figyelmen kívül hagyják a helyi környezetvédelmi megfontolásokat és őserdőket, évszázadok óta létező közösségeket tesznek tönkre….Jézust a keresztre szegezik, amikor háború és pusztítás elől menekülő embereket elfordítanak….Jézus feltámad, amikor törődő emberek jóvoltából otthonok és iskolák épülnek mélyszegénységben szenvedő közösségekben. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal és képekkel illusztrálták a stációkat. Hiszen akik hisznek Jézus feltámadásában, értelemszerűen hisznek a feltámadás évszázadokon átívelő, mindig releváns […]

Itt van a mindig várt tavasz és vele Peszách, a kalászérés, az árpa aratás ideje. Legszebb családi ünnepünk első napjaiban, a széder estéken egymás mellett foglal helyet a família apraja-nagyja, nagyszülő, unoka, esetleg dédunoka. Több hetes készülődés előzi meg e jeles napokat. Kitakarítunk a házunkból minden kovászosat, kicseréljük az edényeket, káseroljuk a tűzhelyeket. Gondoskodunk a maceszról, borról, húsvéti fűszerekről. Purim után már nem eszünk maceszt Peszáchig, hogy annál ízletesebb legyen a „nyomorúság kenyere”, amikor a széder vacsorájánál elfogyasztjuk. Akár a gondosan rendezett közösségi széderen veszünk részt, vagy a meghitt családin, mindkét esetben a főszereplő a gyermek. Ő teszi fel a […]

A varázslatos tollú, különc francia, Paul Verlaine Metz városában született 1844. március 30-án. A francia szimbolizmus egyik nagy költőjének tartják, de több stílus fellelhető költészetében. Verselésének játszi könnyedsége, zeneisége teszik utolérhetetlenné. Költői felfogása eltért elődeiétől először parnasszista volt, merészen elvetette a romantikát, nem hitt a váteszi képességekben, inkább a végzet erejében. Paul Verlaine: Költészettan Zenét minékünk, csak zenét, ezért a versed lebegőben ragadd meg a lágy levegőben, amint cikázik szerteszét. Ha szókat írsz, csak légy hanyag, és megvetőn dobd a zenének, mert édes a tétova ének, s a kétes olvadó anyag. Fátylak mögött tüzes szemek és déli, reszkető verőfény, s […]

A mai ember InterCityvel utazik, gyorsvonattal, gyorsan. Esetleg autóbusszal. De leginkább gépkocsival. Minden faluban és tanyán ott vannak erre a trabantok, zsigulik, kimustrált keleti és nyugati veteránok. Ez mind vagy suhan, vagy mellette suhannak, mindenképpen a modern idõk versengõ légkörét illuzionálják. A szárnyvonal az egészen más. Sín, amin csak ritkán közlekedik vonat, az is megáll minden kilométerkõnél, bár mégis kilométerekre a kívánatos úticéloktól; felesleges kurfnikat tesz valami hajdani tervezési bolondéria következtében; hosszasan várakozik szembejövõ viszonylatokra, tyúkokat hessegetõ vasutasokra, Józsibára a szomszédból, és még ki tudja miféle reményteljes momentumokra. Vicinális. Reménytelenül régimódi intézmény. Huszárokelõre pusztáról Franciavágásra például erdei vasút járt, igazi […]

Húsvéthoz illő ajándékkal lepte meg a művészetkedvelő közönséget a Szépművészeti Múzeum. Hét évtizedes elzártság után ismét eredeti szépségében látható a múzeum Román Csarnoka. Úgy, ahogyan csak a nagyon öreg emberek emlékezhetnek rá! A Szépművészeti Múzeumot 1900 és 1906 között építették Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. Az épület földszinti nagy csarnokai az intézmény formálódó antik, középkori és reneszánsz gipszmásolatait és a különböző építészeti stílusokat hivatottak bemutatni. Ennek jegyében tervezték meg a román stílust megidéző Román Csarnokot is, és itt a középkori nagyméretű gipszmásolatokat tervezték bemutatni. A csarnok építészeti elemeiben és díszítésében is a román stílus jegyeit idézi meg, gazdag […]

A Szomorú vasárnap egy halhatatlan szerelem története. Seress Rezső, sok örökzöld sláger, és a világhírű dal, az „öngyilkosok himnuszának” szerzője maga is öngyilkos lesz. De visszatér oda, ahol életét, mint zongorista, élte: a legendás Kispipába. Jön, hogy „rendezze a cehhet”, hogy egész sorsát – s vele sok évtized magyar történelmét – zenével, dallal és tánccal újra elmesélje. És jön Jani pincér, egyetlen barátja. És jön a felesége, Helénke, akivel hosszú életének minden küzdelmét végigélte. Beszállnak a játékba. Seress csak a végén tudja meg, hogy Helénke szerette – szerelemmel szerette. „Boldog voltam, s én marha, észre sem vettem!” Játszanak. Énekelnek. Táncolnak. […]

Véleményünk szerint kivételes érdeklődésre tarthatna számot a világ bármelyik nyelvén megjelent azon igényesen megírt irodalmi mű, amely újabb évezredünk kezdetén szembesít az emberiség önpusztító vétkei sokaságával – a történelem során mind a mai napig elkövetett háborúskodásainkkal, az öldöklésekkel, népirtásokkal, környezet-pusztításainkkal –, átfogóan felmérni törekszik embersorsunk viszontagságait, tovább élésünk esélyeit. Valamint irányt keres számunkra az emberi populáció túléléséhez, a végső kataklizma elkerüléséhez. Egy ilyen mű magyar nyelven az „Égi kupolánk” című – e napjainkban Budapesten megjelent – lírai eposz. Szerzője Búzás Huba magyar költő, a Kanadai Magyar Hírlap szerzője. Művének olvasása közben rádöbbenünk: a lét abszurdum és monumentalitás. Hogy hangja (figyelmeztető […]

100 évvel ezelőtt végezték ki Mata Harit. Ki volt ez a holland-fríz nő valójában? Kémnő? Kettős kém? Párizst erotizáló táncosnő? A mai kutatások szerint egyik sem. Akkor miért volt akkora hatása? Szereplők: Hari: Keszei Bori, szoprán Szolgálólány: Herczenik Anna, szoprán A vallató: Hábetler András, bariton zongoránál: Neumark Zoltám jelmez: Veréb Dia zene: Henk Nieland script: Henk Nieland és Sándor Anna rendező: Czeizel Gábor (forrás: színház)   Bemutató: 2018.április 3. Fotók: Gergely Bea    

A hattyú mesterkomédia: bravúros humorú, szellemesen éleslátó, pestiesen gúnyos. Egy trónfosztott dinasztia feje, Beatrix, tűzön-vízen keresztül próbálja visszajuttatni családját a hatalomba. Ehhez egyetlen eszköz van a kezében: féltve őrzött lánya, Alexandra. Őt kell hozzáadni Albert herceghez, a Monarchia trónörököséhez. Albert azonban nem érdeklődik, és Beatrix okos asszonyként pontosan tudja: a férfi figyelmét egy nőre igazán csak egy másik férfi figyelme tudja felhívni. „Egy uralkodó sohasem mondhat le. Trónjától megfosztani lehet, uralkodói jogait megvonni tőle lehet. Ez rendben van. Mert ez merő erőszak. De ez nem kötelezi arra, hogy elismerje: elvesztette uralkodói jogait. Engedhet az erőszaknak, attól függően, milyen időben és milyen […]