Ma már egyre kevésbé lepődünk meg azon, ha valamely világhírességről egyszer csak kiderül, hogy felmenői között magyar is található. Bár a csodálkozás némileg erősebb lesz, ha olyan személyiséggel gazdagodik ez a sor, akiről azért ezt végképp nem gondoltuk volna! Azt is tudjuk, hogy a szerelem nagyúr, olyan nagy, hogy még egy magyar nyelvű levél megírására is késztetheti a szerető – bár magyarul nem tudó – kedvest. A bevezetőben említett állítások mind igazak, a 20. század egyik legmeghatározóbb művészére, a napjainkra ikonikussá vált Frida Kahlo-ra vonatkoznak! Az ő műveiből nyitott most tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria. A kiállítás régi adósságot törleszt, […]

A Magyar Nemzeti Galériában négy hónapon keresztül lesz látható a világ legjelentősebb Frida Kahlo életét bemutató tárlat. A festőnő születésének 111.évfordulóján megnyíló tárlat, 2018-július 7.-től- november 4.-ig tekinthető meg. A kiállítás anyaga 35 műtárgy – 26 festményből és 9 rajzból áll. A fiatalkorában súlyos buszbalesetet túlélő, és az élete során számtalan betegséggel küzdő és emiatt néha hetekre, hónapokra ágyhoz kötött művész magától kezdett el festeni, soha nem tanulta, tudását önképzéssel szerezte. A kiállítás öt különálló részben mutatja be a művész életének szakaszait. Az első szekció az útkeresésről, a második a fájdalomról, a szenvedésről és ennek feldolgozásáról szól. A harmadik Frida […]

„Lehettem volna költő, képzőművész, zenész” – mondta egy alkalommal önmagáról Huszárik Zoltán, a közelmúlt művészeti életének egyedi tehetségű alakja. Ennek a tehetségnek egyik megnyilvánulási területéről, a grafikai alkotásaiból nyílt most – szeptember 30-ig látogatható – kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. A kiállításnak azért van különös jelentősége, mert a most bemutatott művek alkotójának nevét inkább csak filmrendezőként ismeri a közönség. Filmjei közül is főként az 1971-ben bemutatott első nagyjátékfilmje, a Szindbád vált ismertté, nem mellékes módon Latinovis Zoltán zseniális alakítása okán. De az egyéb filmjei is számottevőek, nemzetközi sikereket ér el velük. Az 1965-ben készült Elégia egy évvel később elnyeri az Oberhauseni […]

Jiménez Deredia 1954-ben született Costa Ricában. San José-i Képzőművészeti Akadémián és a Costa Rica Egyetemen folytatta tanulmányait. 1976-ban  Deredia 7 hónapos ösztöndíjat nyert a márványfaragás technikáinak elsajátítására Carrara-ban, Olaszországban. Az ösztöndíj idejének leteltével nem utazott haza, Carrarában él a mai napig. A Deredia 1985-ben létrehozta a Geneses néven ismert művek sorozatát. Ezek a művek, amelyek arra irányultak, hogy az anyag a térben idővel mutációt mutatott, segített neki saját művészi rendszere kialakításában, amelyet a transzmutatív szimbolizmusnak nevez. 1988-ban Deredia részt vett az első Art Exhibition Velencei Biennálén. Ezt követően 1993-ban és 1999-ben ismét meghívták. Ő az első nem európai művész, akinek […]

Strauss vérfagyasztó zenedrámája tölti be Szent Iván éjének idején a Margitszigetet az idei nyár lehengerlő operabemutatójában, mely Salome egyszerre ártatlan, morbid és tragikus történetét varázsolja színre. Amikor Richard Strauss témájául Oscar Wilde „botrányos” Saloméját választotta, a korabeli közönség megdöbbent, hogy az operaszínpadon Keresztelő Szent János és Salome történetét erotikus és véres látomásként merik eléjük tárni. A mű azonban már az 1905-ös drezdai ősbemutatón is óriási sikernek bizonyult; Gustav Mahler egyenesen „napjaink egyik legfontosabb műveként” emlegette a századelőn a darabot. A legnagyobb kihívásokat támasztó énekesi és színészi feladatok egyikébe tartozó Salome címszerepében Sera Gösch, a fiatal, világklasszis török szoprán először mutatkozik be Magyarosrszágon. Az előző évad A trubadúr című nagysikerű […]

Vajon melyik a jobb: a szív fej nélkül, vagy a fej szív nélkül? Miért kellene feltétlenül választanunk a kettő között? A helyzet tarthatatlanságáról Sokat vekengünk arról, hogy milyen szörnyű állapotban van a mai magyar közélet, hogy milyen mérgező légkör és alpári hangvétel uralkodik a közbeszédben. Ne csodálkozzunk ezen, hiszen a közbeszéd légkörét meghatározó, úgynevezett értelmiségi réteghez tartozók legtöbbje is ezen a hangon szólal meg, ebben a toxikus légkörben tematizálja és értelmezi a velünk és körülöttünk történő eseményeket. A politikusok, újságírók, megmondóemberek, véleményvezérek többsége már eleve ingerülten, sértődötten, közönségesen és agresszíven kommunikál, a közéleti tartalmak fogyasztói, az internetes szubkultúra nick-nevek mögé […]

Szeret gitározni, zongorázni vagy énekelni? Helyezzen el néhény kerti széket háza elé, álljon ki balkonjára és mutassa be a környékbelieknek zenei tehetségét! Körülbelül erről szól a montreáli Balkonfesztivál (angolul: Porchfest, franciául: Balcon-fête), ami a város angol többségű Notre-Dame-de-Grâce (NDG) nevű kerületében kerül megrendezésre minden májusban. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a Viktoria-napi hosszú hétvégét Montreálban töltöttem és a családi ház pont NDG-ben van. Ahogy kiléptem az ajtón, már hallottam a közeli utcákból a zenét. Csak az volt a kérdés, hogy merre vegyem az irányt. Idén körülbelül száz családi ház előtt zenéltek és énekeltek helyiek–testvérek, családok, szülők, nagyszülők. Volt amatőr […]

Homérosz: Odüsszeia alapján Szövegkönyv: Závada Péter, Szabó-Székely Ármin Odüsszeusz a héroszok hérosza, férfiideál, apa, férj, politikus, felfedező, filozófus, womanizer. Húsz éven keresztül vágyik Ithakába, de a legrövidebb útnál mindig jobban érdekli, hogy mi várja a szomszédos szigeten. Lehet-e a bolyongás életforma, vagy előbb-utóbb muszáj hazamenni? „Hol is kezdjem? Odüsszeusz vagyok. Odüsszeusz vagyok, a leleményes. Odüsszeusz vagyok, Láertész fia. Otthonom Ithaka. Régóta haza vágyom. Hét évig tartott vissza Kalüpszó barlangja tágas ölén, de szívem három evezősoros hadigálya: önálló műveletekre képes! Nem tudták már tatkötelekkel kötni a parthoz. Hiába étel, ital, nő: a haza az első!” SZEREPLŐK Odüsszeusz Nagy Ervin Pallasz Athéné […]

A közmegegyezés szerinti valóság a világnak csak egy parányi része ahhoz képest, amit egy ember valóságosnak érezhet. Az egész univerzumról alkotott képünk csak érzékelés, észlelés. Tények nincsenek, csak értelmezések, avagy a valóság különböző módokon való dekódolása. Egyedül a lét, ami valódi, és a pillanat. A világ olyan, amilyennek látjuk. Nem az a dolgunk, hogy megítéljük ezt. Egyszerűen csak vegyük tudomásul, hogy így működik. Mert valaki így működteti… De vajon ki? És miért? Ezekre a kérdésekre keresik a választ az ifjú diák, Nathanael történetén keresztül az előadás alkotói. A fiatal csapat E.T.A. Hoffmann A homokember című művét alapul véve hozta létre […]

Egy valóban különleges kötettel állt elő a Kossuth Kiadó az idei Könyvfesztiválon. A könyv – nem túlzás – három szempontból is bátran különlegesnek nevezhető. Élvezettel lapozgathatják úgy az irodalom, mint a képzőművészet kedvelői, no meg a nyelvészek is. A könyv háromnyelvű, magyarul, angolul, perzsául szól a szövege az olvasóhoz, ráadásul pedig gazdagon illusztrált. Omar Khájjam, a XI. – XII. században élt perzsa költő, matematikus és csillagász errefelé, a „nyugati”-nak nevezett világban elsősorban sajátos verseiről ismert. A négysorosok, a „rubái”-k ma már a perzsa költészet remekeinek számítanak. A költőnek a neve is érdekes. Teljes neve Ghijaszu-d-din Abu-l-Fath Omár ibn Ibrahim al-Kháyyám […]

Igaz történet Florence Foster Jenkins-ről, a világ legrosszabb és legboldogabb énekesnőjéről… Florence Foster Jenkins, akit a világ legrosszabb operaénekesnőjének tartanak, 1868-ban született Amerikában, Pennsylvaniában, 1912-től hangversenyezik – hangos sikerrel – lemezt készít, haláláig (1944) az elhivatott énekesnők életét éli. Ugyan lelkét a legtisztább muzsika árasztja el, a kijövő hanggal baj van: se ritmusérzéke, se hallása, ámde mindez nem zavarja népes rajongótáborát. Előadásaiból annyi szeretet, báj, a zene felemelő, nemesítő hatásába vetett hit árad, hogy ellensúlyozza fals hangjait. Első hangversenyét New York Cityben, a Ritz-Carlton báltermében tartotta, utolsót a Carnegie Hallban. Hangversenyeire minden jegy elkelt, sőt az utcán állva, tömegek reménykedtek, hogy bejuthatnak a nem […]

Ionesco: A székek tragikus tréfája lehetőséget ad a két művésznek arra, hogy maró öniróniával és humorral mutassák meg mindazt, amit az ő életkorukban a színházról, az életről, a párkapcsolatokról, a társakról, a világról – ne szépítsük, mirólunk – tudniuk lehet. A székek tartalmát tekintve egy öreg házaspárról szól, akik egy tenger övezte kis sziget tornyában élnek​,​ és a férfi a nagy és végső életigazságát még utolsó erejével megosztaná a világgal. A világ erre csak a maga módján vevő. A kinyilatkoztatásra érkező vendégek láthatatlanok, és csak a színpadon elszaporodó székek száma jelzi, hogy egyáltalán vannak. ​A darab mulatságos, elgondolkodtató és megnevettető. Öregasszony BÉRES […]

Daniel és Isabelle vacsorára várják barátjukat, Patrickot és annak új élettársát, Emmát. A látszólag könnyed és vidám este előkészületei közben tapintható a feszültség. A házaspár közeli barátságban volt Patrickkal és korábbi feleségével, akit a férfi elhagyott új szerelme, Emma miatt. Emma fiatal és csinos, semmiben sem hasonlít az elhagyott feleségre. Patrick felhőtlen boldogsága láttán a házigazdák kezdik megkérdőjelezni saját kényelmesen kialakított, rutinos életüket. Kegyetlenül őszinte darab a kapuzárási pánikról. A szerző ugyanakkor humorral és (ön)iróniával ábrázolja a szereplőket. A párbeszédes jeleneteket újra és újra megtörik a szereplők „kihangosított” gondolatai. Nincs az a hazugság, titkos gondolat vagy elfojtott vágyakozás, amely a […]

Rajtam kívül péntek este pusztán hárman voltak még a Chappaquiddick című politikai thriller vetítésén. A történelmi eseményeken alapuló politikai drámák ritkán vonzanak mozikba nagy tömegeket, fiatalabb közönséget pedig szinte alig. Talán az egyik kívétel éppen The Post (magyarul: A Pentagon titkai) lehetett. John Curran Chappaquiddick című filmjében nehéz feladatot tűzött maga elé a rendező. Ugyanis egy elhúnyt, de sok amerikai által nagynak tartott, legendás politikai dinasztiából származó szenátorról készített filmet, ráadásul életének legsötétebb, legbotrányosabb szakaszáról. Ted Kennedyről van szó és egy 1969-es halálos autóbalesetről. Kennedy egy Massachusetts-i party után kocsiba ült a 28 éves Mary Jo Kopechne-vel — aki korábban a meggyilkolt Robert F. Kennedy […]

A mű témája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben, ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják […]