Évekkel ezelőtt ottawai templomomban a keresztút állomásait kortárs tartalommal töltötték fel. A kifüggesztett illusztrációkat egy kanadai római katolikus karitatív szervezet készítette el. Jézust halálra ítélik, amikor megfeledkezünk a mélyszegénységben, betegségben vagy egyedüllétben élő embertársainkról…Jézust megfosztják ruhájától, amikor terjeszkedő nemzetközi nagyvállalkozások figyelmen kívül hagyják a helyi környezetvédelmi megfontolásokat és őserdőket, évszázadok óta létező közösségeket tesznek tönkre….Jézust a keresztre szegezik, amikor háború és pusztítás elől menekülő embereket elfordítanak….Jézus feltámad, amikor törődő emberek jóvoltából otthonok és iskolák épülnek mélyszegénységben szenvedő közösségekben. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal és képekkel illusztrálták a stációkat. Hiszen akik hisznek Jézus feltámadásában, értelemszerűen hisznek a feltámadás évszázadokon átívelő, mindig releváns […]

Itt van a mindig várt tavasz és vele Peszách, a kalászérés, az árpa aratás ideje. Legszebb családi ünnepünk első napjaiban, a széder estéken egymás mellett foglal helyet a família apraja-nagyja, nagyszülő, unoka, esetleg dédunoka. Több hetes készülődés előzi meg e jeles napokat. Kitakarítunk a házunkból minden kovászosat, kicseréljük az edényeket, káseroljuk a tűzhelyeket. Gondoskodunk a maceszról, borról, húsvéti fűszerekről. Purim után már nem eszünk maceszt Peszáchig, hogy annál ízletesebb legyen a „nyomorúság kenyere”, amikor a széder vacsorájánál elfogyasztjuk. Akár a gondosan rendezett közösségi széderen veszünk részt, vagy a meghitt családin, mindkét esetben a főszereplő a gyermek. Ő teszi fel a […]

A varázslatos tollú, különc francia, Paul Verlaine Metz városában született 1844. március 30-án. A francia szimbolizmus egyik nagy költőjének tartják, de több stílus fellelhető költészetében. Verselésének játszi könnyedsége, zeneisége teszik utolérhetetlenné. Költői felfogása eltért elődeiétől először parnasszista volt, merészen elvetette a romantikát, nem hitt a váteszi képességekben, inkább a végzet erejében. Paul Verlaine: Költészettan Zenét minékünk, csak zenét, ezért a versed lebegőben ragadd meg a lágy levegőben, amint cikázik szerteszét. Ha szókat írsz, csak légy hanyag, és megvetőn dobd a zenének, mert édes a tétova ének, s a kétes olvadó anyag. Fátylak mögött tüzes szemek és déli, reszkető verőfény, s […]

A mai ember InterCityvel utazik, gyorsvonattal, gyorsan. Esetleg autóbusszal. De leginkább gépkocsival. Minden faluban és tanyán ott vannak erre a trabantok, zsigulik, kimustrált keleti és nyugati veteránok. Ez mind vagy suhan, vagy mellette suhannak, mindenképpen a modern idõk versengõ légkörét illuzionálják. A szárnyvonal az egészen más. Sín, amin csak ritkán közlekedik vonat, az is megáll minden kilométerkõnél, bár mégis kilométerekre a kívánatos úticéloktól; felesleges kurfnikat tesz valami hajdani tervezési bolondéria következtében; hosszasan várakozik szembejövõ viszonylatokra, tyúkokat hessegetõ vasutasokra, Józsibára a szomszédból, és még ki tudja miféle reményteljes momentumokra. Vicinális. Reménytelenül régimódi intézmény. Huszárokelõre pusztáról Franciavágásra például erdei vasút járt, igazi […]

Húsvéthoz illő ajándékkal lepte meg a művészetkedvelő közönséget a Szépművészeti Múzeum. Hét évtizedes elzártság után ismét eredeti szépségében látható a múzeum Román Csarnoka. Úgy, ahogyan csak a nagyon öreg emberek emlékezhetnek rá! A Szépművészeti Múzeumot 1900 és 1906 között építették Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. Az épület földszinti nagy csarnokai az intézmény formálódó antik, középkori és reneszánsz gipszmásolatait és a különböző építészeti stílusokat hivatottak bemutatni. Ennek jegyében tervezték meg a román stílust megidéző Román Csarnokot is, és itt a középkori nagyméretű gipszmásolatokat tervezték bemutatni. A csarnok építészeti elemeiben és díszítésében is a román stílus jegyeit idézi meg, gazdag […]

A Szomorú vasárnap egy halhatatlan szerelem története. Seress Rezső, sok örökzöld sláger, és a világhírű dal, az „öngyilkosok himnuszának” szerzője maga is öngyilkos lesz. De visszatér oda, ahol életét, mint zongorista, élte: a legendás Kispipába. Jön, hogy „rendezze a cehhet”, hogy egész sorsát – s vele sok évtized magyar történelmét – zenével, dallal és tánccal újra elmesélje. És jön Jani pincér, egyetlen barátja. És jön a felesége, Helénke, akivel hosszú életének minden küzdelmét végigélte. Beszállnak a játékba. Seress csak a végén tudja meg, hogy Helénke szerette – szerelemmel szerette. „Boldog voltam, s én marha, észre sem vettem!” Játszanak. Énekelnek. Táncolnak. […]

Véleményünk szerint kivételes érdeklődésre tarthatna számot a világ bármelyik nyelvén megjelent azon igényesen megírt irodalmi mű, amely újabb évezredünk kezdetén szembesít az emberiség önpusztító vétkei sokaságával – a történelem során mind a mai napig elkövetett háborúskodásainkkal, az öldöklésekkel, népirtásokkal, környezet-pusztításainkkal –, átfogóan felmérni törekszik embersorsunk viszontagságait, tovább élésünk esélyeit. Valamint irányt keres számunkra az emberi populáció túléléséhez, a végső kataklizma elkerüléséhez. Egy ilyen mű magyar nyelven az „Égi kupolánk” című – e napjainkban Budapesten megjelent – lírai eposz. Szerzője Búzás Huba magyar költő, a Kanadai Magyar Hírlap szerzője. Művének olvasása közben rádöbbenünk: a lét abszurdum és monumentalitás. Hogy hangja (figyelmeztető […]

100 évvel ezelőtt végezték ki Mata Harit. Ki volt ez a holland-fríz nő valójában? Kémnő? Kettős kém? Párizst erotizáló táncosnő? A mai kutatások szerint egyik sem. Akkor miért volt akkora hatása? Szereplők: Hari: Keszei Bori, szoprán Szolgálólány: Herczenik Anna, szoprán A vallató: Hábetler András, bariton zongoránál: Neumark Zoltám jelmez: Veréb Dia zene: Henk Nieland script: Henk Nieland és Sándor Anna rendező: Czeizel Gábor (forrás: színház)   Bemutató: 2018.április 3. Fotók: Gergely Bea    

A hattyú mesterkomédia: bravúros humorú, szellemesen éleslátó, pestiesen gúnyos. Egy trónfosztott dinasztia feje, Beatrix, tűzön-vízen keresztül próbálja visszajuttatni családját a hatalomba. Ehhez egyetlen eszköz van a kezében: féltve őrzött lánya, Alexandra. Őt kell hozzáadni Albert herceghez, a Monarchia trónörököséhez. Albert azonban nem érdeklődik, és Beatrix okos asszonyként pontosan tudja: a férfi figyelmét egy nőre igazán csak egy másik férfi figyelme tudja felhívni. „Egy uralkodó sohasem mondhat le. Trónjától megfosztani lehet, uralkodói jogait megvonni tőle lehet. Ez rendben van. Mert ez merő erőszak. De ez nem kötelezi arra, hogy elismerje: elvesztette uralkodói jogait. Engedhet az erőszaknak, attól függően, milyen időben és milyen […]

„Óriási érdeklődés mellett nyílt meg a 65. születésnapját ünneplő, Fehér László, festőművész EMLÉKNYOMATOK című kiállítása a Fészek Művészklubban. A tárlatot Pataki Gábor művészettörténész méltatta és egyben bejelentette, hogy a kiállításhoz kapcsolódva egy album is megjelent a Kossuth Kiadónál. Fehér László először 1981-ben állított ki a Fészek Galériában egy csoportos kiállításon, majd az 50. születésnapján már önálló tárlattal jelentkezett. A mostani tárlatán a legújabb, 2015-2017 között műveit láthatja a közönség.” (Kossuth Kiadó) A Fészekben bemutatott nagyméretű vászonképeit rózsaszínnel festette meg, arra pedig a szürke és a fehér árnyalataival ábrázolta az alakokat. Így Fehér részben visszatért 1989-es rózsaszín korszakához, de jelen művei […]

A házasságszerző egy hamisítatlan amerikai történet a szerelemről, amely beteljesülhet ugyan, de semmiképpen sem ott, nem úgy és nem azzal, akire eredetileg számítunk. Pláne akkor nem, ha több szereplő is abban a hitben ringatja magát, hogy ő fonja az események fonalát, és persze hamar kiderül, hogy mint minden valamire való komédiában, itt is gubancol ezen a fonálon egyet-kettőt a véletlenek sorozata – jobban mondva a zseniális szerző. Thornton Wildert Szerb Antal az amerikai újromantika legnagyobb tehetségének, továbbá finom és előkelő stílusművésznek nevezte. Tálentumát elsősorban színművek írásában élte ki, melyek közül a legismertebb a Házasságszerző: ebből készült ugyanis a Hello, Dolly! […]

Az alábbi levelet és fotót a KMH egyik ismert hozzászólójától — Geyzától — kaptuk… * Küldök Neked egy képet, melynek története a következő: A faterom hadtörténész volt a Néphadseregben, mig le nem szerelték a származása miatt, 1954-ben Fő kutatási területe Hunyadi János és kora, de főleg az 1848-49-es Polgári Demokratikus Forradalom és Szabadságharc volt. Ő csinálta a Feltámadott a Tenger c. film történelmi megalpozását és a korhű egyenruhák meg fegyverek terén is sokat dolgozott. A Hadtörténelmi Múzeum, ahol dolgozott anno, rendelt egy képet egy –emlékeim szerint– katonai , azt hiszem ezredesi rangban lévő csatakép-festőtől, hogy a faterom instrukciói alapján fesse […]

Háy János visszatérő szerzőnk; Házasságon innen, házasságon túl című műve a Magyar Színház egyik legnagyobb sikere. 2018 tavaszán vadonatúj, Budapesten még nem játszott keserű komédiáját, az Utánképzés ittas vezetőknek című darabját mutatjuk be. Vagy mondjunk inkább gyomor-keserű komédiát?! Az Utánképzés ugyanis olyan emberekről szól, akiknek ittas vezetésért elvették a jogosítványát, s háromnapos csoportterápián kell részt venniük. A mai magyar társadalom nagyon (vagy a legkevésbé sem!) jellegzetes alakjai vonulnak fel előttünk: intézetis férfi, olasz-magyar nem-is-annyira-menő csávó, közös képviselő, trendi műkörmös, projektmenedzser, újságíró, munka-alkoholista multis, vendéglátós és persze két pszichológusnő, akik a terápiát vezetik, és akik szintén nem egyszerű figurák! Ismerős arcok, […]

Azt hiszem, ideje újra értékelnünk ezt a forradalomhullámot és végre okulnunk belőle. Az elmúlt 170 évben, hol titokban, hol szabadon, hol iskolai szünnapként, hol nemzeti munkaszüneti napként ünnepelték március 15-ét, minden alkalommal elszavalták Petőfi versét, felolvasták a 12 pontot. Az emlékezés mellett azonban mindig ott volt a hiány érzése is. Sajnos még mindig maradtak a 12 pontból követelnivalók, még mindig lehet forradalomról ábrándozni. Ezért gondolom azt, hogy a 170. Évforduló évében is az akkori követelések még mindig időszerűek, vannak, amik Európában és Magyarországon sem teljesültek be és vannak a világon olyan országok, ahol ezek még meg sem fogalmazódhatnak, még akkor […]

Jimmy Porter jazz trombitás, aki cukorkás bódéjából tartja fenn magát és terhes feleségét, Alisont. Sokat vár az élettől, és képtelen elfogadni a társadalmi elvárásokat; nem hajlandó beletörődni, hogy rá is középosztálybeli életmód várhat. A szerző saját házasságának élményeit írta meg – alig több mint két hét alatt – ebben a forradalmi művében, mely egy csapásra ismertté és népszerűvé tette őt az egész világon. Dühös fiatalok jelentek meg művében, akik új elvárásokkal, új frusztrációkkal és új hangon szóltak hozzá a világhoz. A színdarab hamar klasszikussá vált, több filmes feldolgozást és szántalan színpadi felújítástmegélt. Budapesten most először látható Nádasdy Ádám remek új […]