WOODY ALLEN forgatókönyve alapján Puller István fordítása alapján a színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina Bemutató: 2018. február 16. Lenny, a New York-i sportújságíró, és felesége, Amanda házassága kisebb zökkenőktől eltekintve boldognak mondható, a család mégse teljes: hiányzik belőle a gyerek. Amanda nagyon szeretne kisbabát, de a terhességet és a szülést szívesen megúszná, mert a karrierjét nem szeretné kockára tenni, ezért férjével úgy döntenek, hogy örökbe fogadnak egy pár napos csecsemőt. A kisfiú, Max az első pillanattól fogva lenyűgözi a szüleit: szép, édes, aranyos, és ahogy nő, egyre feltűnőbbé válik elképesztő intelligenciája. Az izgága és kíváncsi Lenny-t nem hagyja nyugodni a kérdés, […]

„Alapállapotunk a mulandóság. Az idő sarába vágunk nyomot.” Ezt gondolta Albert Einstein elsőszülött fiára várva a hajóállomáson 1938-ban, New Yorkban. Legalábbis az elfeledett második fiáról írt regény szerzője, Laurent Seksik megfogalmazásában, az író feltevése szerint. „Eine Stein, csak egy szóban”, mondja magáról a svájci elmegyógyintézet lakójaként orvosának a regényben ez a második fiú, Eduard, aki tudja, hogy ott van, aki pszichiáternek készült, így – noha állítja, hogy nem beteg – talán azt is tudja, hogy nem gyógyulhat meg. Hogy Eduard ott van, hogy odavitték, s hogy miért vitték oda, ezt az apja 1930-as év végén az első feleségétől, telefonon azon […]

Dosztojevszkij A félkegyelmű című műve alapján Schneider gyógyintézete. Svájc. Miskin herceg vissza-visszapillant életére a szanatóriumból. A tisztaság, a naivitás és a jóság ideái oldódnak fel a megromlott világ valóságában. Takátsy Péter monodrámája másképp tekint a klasszikusra, megelevenített figurái egyre árnyalják Miskin személyiségét, mind közelebb hozva Dosztojevszkij századokon átívelő hősét. Miskin herceg: Takátsy Péter Fény: Balázs Krisztián Konzultáns: Ascher Tamás Fotók: Gergely Bea Takátsy Péter: Miskin herceg az, aki miatt senki sem lesz elítélt Miskin herceg című előadásunkat február 15-én mutatjuk be a Sufniban, a címszereplőt Takátsy Péter alakítja. Dosztojevszkij A félkegyelmű regényét Takátsy írta színpadra, az alkotómunkáról, a történet aktualitásáról és […]

Klementina tündökletes tehetségű, gyönyörű színésznő, aki szenvedélyes, sodró életet él a nála fiatalabb szerelme, Raul oldalán. Egy ideje nem érzi jól magát, s fölkeresi Kada professzort, a híres belgyógyászt. Az orvos fölismeri a halálos kórt, de eltitkolja szépséges betege előtt az igazságot. Klementina gyanakszik, s elhatározza, hogy külsejét álcázva, mint saját anyja fogja kifaggatni a professzort. A „játék” túl jól sikerül s így megállíthatatlanul elindul az utolsó szerep életrekeltése. De vajon jól teszi-e, vagy van más út? Szereposztás: Klementina: Détár Enikő Raul: Pásztor Máté Kada, orvostanár: Győri Péter Filep: Benkő Péter Jászai Mari-díjas Filepné: Sztárek Andrea Szabin/Emma nővér: Nyírő Bea […]

Kimegy a túlsúlyos szerelő elé, aki köszönés közben nem néz rá. Kapkodva pakol, a szekrénybe rejtett mosógép láttán rosszallóan felhúzza a szemöldökét. Majd én kihúzom. Mondja neki szerzőnk, és körülményesen centiként, ide-oda mozgatva kezdi kiszedni, aztán amikor a szekrény széléhez csípi ujját a szerelő szól, hogy hagyja. Kinyitja a mosógép ajtaját és egy pillanat alatt kint a gép. Ma is tanultál valamit. Mondja kajánul, zsenije, a cingár. A szerelő még szidja egy keveset a mérnököket, közben mutatja a gép hátsó felén, hogy milyen nehéz szerelni, aztán lekapja az elejét. Fűtőpatroncsere. Még bosszankodik a kanálnyi vízkövön, komoran bólogat, amikor hallja, hogy […]

Különleges élményben volt részük a sajtó meghívott munkatársainak azon a tájékoztatón, ahol – Magyarországon először – bemutatták az „Ország Tojását”. Az értékes műalkotás tizenegy különböző technikával készült és több jelentést is hordoz. Az Ország Tojásának alapját egy különleges strucctojás adja. Abban még nincs semmi meglepő, hogy egy strucctojás jóval nagyobb, mint a nálunk megszokott tyúk-, kacsa- vagy libatojás. Ám ez a Hajdúnánás külterületén, Debrecenhez közel dolgozó, Nánás Strucctelepről származó tojás a maga kategóriájában is szokatlanul nagynak számít. Megmunkálása egy évig tartott, csak maguknak a motívumoknak a felrakása négy hónapot vett igénybe. Az Ország Tojásán látható motívumok, képek és jelek őseink […]

Carl Orff világhírű műve élőzenével, mozgással, kórussal. Bemutató Blaskó Borbála a Kaposvári Egyetem Cserhalmi osztályának készítette a Carmina Burana vizsgadarabot, s most a szélesebb nyilvánosság elé tárja az élőben elhangzó kórusműveket és zenei motívumokat, ezzel lehetőséget adva a színművészhallgatóknak, hogy komplex képességeiket egy összetettebb feladat kapcsán is kibontakoztathassák. Az előadás olyan kivételes formában mutatja meg ezt a közismert és közkedvelt kantátát, melyben a szereplők tanulmányaik esszenciáját kamatoztathatják, mind mozgásban, hangszeres zenében, éneklésben, kifejezésmódban, színpadi jelenlétben. Az előadás a fiatalabb korosztályhoz is szól, akik kevésbé jártasak a kortárs előadóművészetben, a színpadi megfogalmazási módokban, de nyitottak és kíváncsiak a zenei és színpadi […]

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli az idén a Szlovák Köztársaság és vele együtt a budapesti Szlovák Intézet is. Az ünnepségsorozat első eseménye egy hiánypótló könyv bemutatása volt. Útikönyvet ugyanis már sokat írtak Szlovákiáról. Van ilyen a Magas Tátráról, az Alacsony Tátráról, Kassáról, olyan viszont, ami az ott fellelhető zsinagógákat ismertetné az érdeklődő olvasóval, eddig még nem készült. Jó, hogy most már ilyen is van. Amikor 2007-ben megnyílt a Szlovák Turisztikai Képviselet Budapesten, igen gyorsan kialakult körülötte az a baráti kör, melynek tagjai között írók, könyvkiadással foglalkozók is voltak – mondta el ez új könyv bemutatásakor a Turisztikai Képviselet vezetője, Soňa Jelínková. […]

Mottó: Magabiztosságom egyetlen forrása a nemtudás tudása. A szivárgó defekt egy kicsit mindig rosszabb, már naponta pumpál, és miután biciklipumpája elromlik, a dolgot már nem halaszthatja tovább. A gumiszervíz jól felszerelt műhelyében rend és tisztaság; ragyogó ablak, padló és tiszta a levegő. Padló és levegő(?) igen: olajfoltos padlótól bűzös a levegő. Itt nem; itt minden értelemben (erkölcsiben is) „tiszta a levegő”, még az alkalmazott tekintete is tiszta. Szivárgó defekt, tegnap reggel fújtam két légkörre. Mondja a harmincas, piknikus alkatú, de nem kövér szerelőnek. 1,33. állapítja meg a szerelő és munkához lát. A pneumatikus emelő már a keréknyomás ellenőrzése alatt megemelte […]

Az előadás középpontjában Salvador Dalí, spanyol szürrealista festőművész munkássága áll, aki sajátos módon ragadta meg kora valóságát. Ehhez nemcsak Einstein relativitás elméletét, hanem számos más korabeli felfedezést, gondolkodásmódot és hangulatot próbált megragadni merőben szimbolikus képeiben. A Tellabor előadásának címét az 1931-es Elfolyó idő adja, amelyet sokan Dalí fő művének tartanak. Halász Gábor és Kulcsár Noémi koreográfusok a produkcióban Dalí izgalmas kísérleteinek, különös látásmódjának megfelelőjét keresik a tánc nyelvén. Az emberi test hogyan képes görbíteni a teret, miképpen játssza ki az időt, és miképpen sűríthet magába egész korszakokat egy-egy szimbolikus formába? Az alkotók ezekre a kérdésekre keresik a választ, amikor újrafogalmazzák […]

Ki ne ismerné a Summertime, az I Got Plenty O’ Nuttin’ vagy az It Ain’t Necessarily So kezdetű slágereket? Sokan nem tudják azonban, hogy ezek nem csupán régi jazz-dalok, hanem az egyik leghíresebb amerikai opera, az 1935-ös Porgy és Bess® legnépszerűbb részletei. George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, és Ira Gershwin története a dél-karolinai Charleston egyik fekete közösségének vidámsággal, imádsággal, munkával és erőszakkal teli életét mutatja be egy kripli koldus és egy kábítószerfüggő nő különös szerelmén keresztül. Az angol nyelvű feliratozásban a mű eredeti, javarészt Gullah-dialektusban írt szövege olvasható. „George and Ira Gershwin® zeneművének előadását az egész világra érvényes szerzői jogai alapján a Gershwin család engedélyezte.” „A PORGY […]

Egy zsúfolt pályaudvaron egy nő megpillant egy idős férfit, és hirtelen ötlettől vezérelve a nyakába csókol. Alex, a hetvenes hentes és Georgie, a negyvenes pincérnő beszélgetni kezd. Lassan, minden logika és társadalmi konvenció ellenére rájönnek: nekik dolguk van egymással. A találkozás alapjaiban forgatja fel az életüket, és végül nagy utazásra is vállalkoznak, hogy utolérjék életük elmulasztott lehetőségeit… A cím Werner Heisenberg német fizikusra, a határozatlansági reláció elvének kidolgozójára utal. Az elv értelmében bizonyos fizikai mennyiségek csak bizonyos határig ismerhetők meg egyszerre és pontosan. Vagyis minél pontosabb értéke van az egyiknek, annál pontatlanabb a másiknak. A brit szerző a legizgalmasabb kortárs […]

Hetvenhárom évvel ezelőtt, 1945. január 17-én látták utoljára életben Budapesten Raul Wallenberg svéd diplomatát. Eltűnt a Szovjetunióban – és bár jelenleg is folynak kutatások, életének további részéről nincs pontos ismeretünk. Napjainkra hagyomány lett, hogy ezen a napon adják át a Wallenberg-díjakat, este pedig megkoszorúzzák emléktábláját a róla elnevezett utcában. Az ünnepségnek kettős célja van. Megakadályozni, hogy emléke elsüllyedjen az „utcanevek” tengerében és elismerni azok munkáját, akik ma is az ő szellemében végzik nap, mint nap tevékenységüket, pusztán csak azért, mert úgy érzik, ez a dolguk. A 2010-ben alapított Raoul Wallenberg-díjra idén huszonhat ajánlás érkezett. Huszonhárom egyes személyekre, míg három egy-egy […]

Mottó: Magabiztosságom egyetlen forrása a nemtudás tudása. (Előző rész: Az ősbűn) A negyven körüli férfi bevárja, aztán vele együtt indul, ő háton úszik, társa gyorsban. Szerző és zsenije hosszú ideje vívódik a kevélységgel, ahogy mondja, szívesen jár a szanatóriumi uszodába, mert két járókeretes néni közt ő a Jani, a sportuszodában pedig csak Janika lehetne, és hetven év felett a Janika nem lelkesítő cím még a sportuszodában sem. Hátúszásban a lábtempó egyenletesen gyors, a kartempó lassú. Vagy hatvan éve jött rá, hogy az úszás -legalábbis a hát- és gyorsúszás – jó ritmusérzéket kíván, egyszerre gyors tempó a lábbal, és lassú, erőteljes […]

„A lélek rettenetes valóság“ – mondja Oscar Wilde, a XIX. századi angol irodalom híres-hírhedett szerzője. Ezt példázza kultikus regényének, a Dorian Gray arcképének címszereplője, egy gazdag, gyönyörű és naiv fiatalember, aki oly kétségbeesetten szeretne örökké szép és fiatal maradni, hogy még a lelkét is eladná érte. És valóban, minden úgy történik, ahogyan szeretné; züllött, kicsapongó élete az arcán nem, csak a róla készült, gondosan rejtegetett fiatalkori festményen hagy rettenetes nyomokat… A valóban színpad után kiáltó, vad szenvedélyekkel és tomboló érzékiséggel átitatott, misztikus történetből 1990-ben a zeneszerző Várkonyi Mátyás és az író-rendező Ács János és Gunar Braunke készített megrendítő musicalt. A […]