2017 november 6 3:39 du.
A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak… A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos, vagy a Szívem szeret. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház koprodukciójában, Somogyi Szilárd […]
Read more ›
2017 november 5 12:12 de.
„Először is, a mi Csípdmegünk telivér fajkutya, ismerjük apját-anyját – apja: Véső, anyja: Fogdmeg – a maga tarkapettyes kuvaszáról viszont csak a Jóisten tudja, honnan származik… Azonkívül vén és csúnya, mint valami gebe…” „Párbajozni! Igen! Ezt nevezem egyenjogúságnak! Ezt nevezem emancipációnak! Itt mind a két nem egyenjogú! Elvből agyon fogom lőni! De micsoda egy nő! „Golyót röpítek a medve koponyájába!…” Kipirult az arca, a szeme csak úgy ragyog… És elfogadta a kihívást! Szavamra, először látok ilyen nőt életemben…” Anton Pavlovics Csehov két egyfelvonásos tréfája, a Medve és a Leánykérés. MEDVE Tréfa egy felvonásban Popova, Jelena Ivanovna, a fiatal özvegy földbirtokosnő, […]
Read more ›
2017 november 2 6:31 du.
táncjáték Kulcsár Noémi Tellabor, Gyulai Várszínház Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Különböző párok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, egyik szerelem adja át helyét a másiknak, miközben a kavarodásban a szerelem nem más, mint függőség, a magány ellenszere. Kulcsár Noémi koreográfiájában a Szentivánéji álom összes figurája megjelenik a színpadon, így a szerelmespárok, Theseus és Hippolyta, a tündérkirály Oberon és a tündérkirálynő Titánia, és persze a mesteremberek és a pajkos Puck is. Kortárs, modern értelmezésében, mai táncszínházi nyelven elevenednek meg Shakespeare alakjai, miközben Felix Mendelssohn azonos című remekművére hajszolják egymást árkon-bokron, álmon-rémálmon át. (forrás: színház) Fotók: Gergely […]
Read more ›
2017 november 1 10:12 de.
A világ bármelyik nagy múzeumának díszére válhatna az a kiállítás, ami „Párizs-Budapest” címmel, október 27-én nyílt meg Budapesten, az V. kerületi Falk Miksa utcában, a Virág Judit Galériában. A XIX. század végétől a XX. század első feléig terjedő időszakot öleli fel, magyar művészek ekkor keletkezett alkotásait mutatja be, ráirányítja a figyelmet egy lassan feledésbe merülő kor csodálatos kincseire. Elöljáróban fontos megjegyezni: a rendezők külön érdeme a nagyszerű megvilágítás. Nyoma sincs annak a – sajnos más helyeken gyakran megfigyelhető – hibának, hogy a lámpák visszacsillognak a képek felszínén. Itt a fények egyenletesek, a színek mégis ragyognak, ha kell, ha pedig nem, […]
Read more ›
2017 október 31 7:08 de.
Sorozatunk minden darabja egy-egy igaz történeten alapul. Lengyel Nagy Anna, a szerző, egész életében mániákusan gyűjtötte kis emberek nagy történeteit. „Negyven éve beszélgetek velük. „Civilek”, névtelenek, ismeretlenek. Közülünk valók. Negyven éve nem tudok hozzászokni ahhoz a sok csodához, groteszk fintorhoz, tragikumhoz és bölcsességhez, ami egy emberi sorsba belefér.” Pelsőczy Réka vezetésével színész-rendező párosok állítják most elénk ezeket a különféle sorsokat, hétköznapi emberek egyéni, mégis különleges, mindannyiunkhoz szóló igaz történeteit. Az előadás a Független Színművészetért Alapítvány és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre! Lengyel Nagy Anna történetei színpadra alkalmazva, Ullmann Mónika, Borbély Alexandra előadásában. Látvány: Juhász Nóra Dramaturg: Zöldi Gergely Az […]
Read more ›
2017 október 30 9:56 de.
Határ Győző életműve – talán nem vetem el a sulykot – Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, vagy akár Illyés Gyula életműve jelentőségével vetekszik. Más szerzőket is nyugodtan említhetnék. Ezzel ma esti találkozásunknak, beszélgetésünknek okát is adtam. Hogyan létezik az, hogy az említettekhez képest – és a nem említettekhez képest is – Határ Győző életműve alig ismert, alig emlegetett, méltánytalan mellőzöttségben részesül? Mindez úgy történhetett, hogy se a hazai irodalomkritika, se a népszerűsítő sajtó, se a korabeli média, se a hivatalos kultúrpolitika nem tette meg azt – se időben és később is alig-alig – amit ez az életmű eleve megérdemelt […]
Read more ›
12:09 de.
200 éve született Arany János. Az évforduló alkalmából készített előadás a költő balladáira épül. Élete során közel harminc verset írt ebben a műfajban, mi tizenkettőt választottunk ki erre az alkalomra: nagykőrösit és késeit, ismertebbeket és alig ismerteket egyaránt. Ezeket a verseket időrendben egymás mellé téve a magyar történelem keresztmetszetét kapjuk meg.De nem csak időben, térben is bejárjuk a történelmi Magyarországot: a versek helyszínei többek között Visegrád, Eger, Debrecen, Bécs, Galambóc vagy Drégely, hogy végül az előadás végén Budapestre jussunk el. A középpontban a nők állnak. Azok a versek kerültek bele az előadásba, amelyek főszereplője nő, vagy amelyekben az éppen mellékszereplőnek […]
Read more ›
2017 október 29 4:37 de.
Opera három részben, francia nyelven, magyar és angol felirattal A reformáció kezdetének 500. évfordulóját mi mással ünnepelhetné az Opera, mint Meyerbeer kiváló grande opérája, A hugenották műsorra tűzésével? A történet alapjául a francia vallásháborúk egyik legszörnyűbb eseménye, az 1572-es Szent Bertalan-éji mészárlás szolgált, amely során a Párizsba gyűlt francia reformátusokat (hugenottákat) a király beleegyezésével lemészárolták. A darab a francia nagyopera egyik legeklatánsabb példája, amely 1836-os párizsi ősbemutatója után csakhamar az egész világot meghódította, és azóta is a legnépszerűbb és legtöbbet játszott művek között tartják számon. Cselekmény: 1572 augusztusa, a katolikusok és protestánsok közötti III. francia vallási háborút lezáró békét követően. felvonás (BACCHUS / AMOR) Nevers gróf Touraine-i kastélyában önfeledten mulatnak […]
Read more ›
2017 október 22 8:55 de.
Madarász Viktor (1830 – 1917) halálának centenáriuma alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kamarakiállításon emlékezik meg a magyar történelmi festészet egyik vezéralakjáról. A 2018. február 18-ig látható tárlat olyan, publikálatlan, a párizsi levéltárakban frissen végzett kutatásokra épül, amelyek nyomán Madarász Viktor egyik kultikus fő művét új megvilágításban tárhatják a közönség elé, legproduktívabb, párizsi korszakának bemutatásával. Madarász 1859-ben, Párizsban festette a Hunyadi László siratása című festményt, amivel azonnal felhívta magára a figyelmet. A Pesti Műegylet kiállításán a Napkelet című újság kritikusa a „teremtő lángészt” ünnepelte benne. A kor francia romantikájának légkörében festett kép emblematikus fő műve nemcsak a Madarász-életműnek, […]
Read more ›
2017 október 19 12:23 de.
„Többen vagyunk, mint fatörzsön a harmatcseppek (…) Alkonyatra fehér csontok leszünk, Meglegyint a múlandóság szele…” (Ibusze Maszudzsi) Bambuszerdő mint labirintus. Elszigeteltség. Túlélés. A fizika törvényein túlra, a lélek dimenzióiba pillant Frenák Pál új koreográfiája, mely Japánban, a Villa Kujoyama koreográfusi díjasaként szerzett élményeiből és Alain Resnais kultikus filmjéből (Szerelmem, Hirosima) inspirálódik. Ahogy a film, úgy Frenák is emberi kapcsolatokon keresztül vizsgál társadalmi és globális problémákat. Felelősen bánunk-e világunkkal? Van-e remény, vagy az emberiség újra és újra felfalja önmagát? Előadják: Erdélyi Zsombor e. h., Esterházy Fanni, Golubkovics Gergő e. h., Halász Gábor, Horváth Attila e. h., Kiss Rebeka e. h., Lőrinc […]
Read more ›
2017 október 18 7:40 de.
Magyarországi szerzőinknek és olvasóinknak ajánljuk Éry Balázs programját, amelynek keretében a KMH szerzője felolvas a lapunkban megjelent szövegeiből, miközben zongoráz is hozzá. A koncert a Nyitott Műhelyben kerül megrendezésre (Budapest, Ráth György utca 4), 2017. november 11-én, 20 órakor. Mindenkit szeretettel várnak. Különösen jó alkalom a személyes találkozásra azok számára, akik lapunkat Magyarországról olvassák, illetve akik publikálnak nálunk.
Read more ›
2017 október 17 9:56 de.
Jubál Károly (sok forrásban „Juhbál”) Székesfehérváron született, 1817. augusztus 3-án. A ciszterciták vezetésével működő királyi főgimnáziumban tanult és szerzett érettségit. Ennek az iskolának híres tanulói közül csak néhányat említünk: Goldziher Ignác, a világhírű keletkutató; Jancsó Miklós, filmrendező; Klebelsberg Kuno, vallás- és közoktatásügyi miniszter; Lánczos Kornél – világhírű fizikus, matematikus, a relativitáselmélet és a kvantummechanika tudósa, Einstein matematikai asszisztense az 1928/29 tanévben Berlinben; Lázár Ervin – író, elbeszélő, meseíró; Semmelweis Ignác – orvos, „az anyák megmentője”; Szekfű Gyula – történész; Wekerle Sándor – politikus, miniszterelnök; Ybl Miklós – építész; Zichy Jenő – szakíró, politikus, Ázsia-kutató.) Rövid ideig „becsületbeli (ingyenes) íróházi járulnokként” dolgozott […]
Read more ›
6:42 de.
Budapest legismertebb primadonnáját férje csúnyán faképnél hagyta, mondván egy hónapra Amerikába utazik egy darabot megrendezni. Azóta 15 év telt el. A jelenlegi színigazgató a Janika c. produkció főszerepére szeretné felkérni a színésznőt, aki meglehetősen ódzkodik a 14 éves kisfiú szerepétől. Próbaképpen gyerekruhába bújik, amikor is váratlanul betoppan a hűtlen férj. Kihasználva az alkalmat az asszony meghagyja férjét abban a tudatban, hogy ő nem más, mint a saját fia és elhatározza, hogy visszaszerzi férjét. Humorban és fordulatokban gazdag vígjátékot láthat a közönség igazi sztárszereposztásban! Díszlet, jelmez: DARVASI ILONA Rendező: MIKÓ ISTVÁN Jászai Mari-díjas Szereplők: Germán Lívia, Kurkó J.Kristóf, Sztárek Andrea, Benkő […]
Read more ›
2017 október 16 11:49 de.
Bár az állítás – minden színre – összességében valószínűleg nem igaz, bizonyosan helytálló azokra, amiket a fiatal üvegművész, Ábel Tamás használ üvegszobrai megalkotásánál. Első, „Unequal rainbow” című önálló kiállítása – sajnos csak rövid ideig – október 27-ig látható Budapesten, a Társalgó Galériában. A kiállítás, mindig egy kicsit ünnep is. Ünnep a nézőnek és annak a művésznek is, aki évekig gondolkodik és valósítja meg alkotásait, ünnep mindazoknak, akik szeretik az újat, a vizuális meglepetéseket. Ábel Tamás az elmúlt három évben sokat tanult, dolgozott, járta a világot és most látjuk ennek az eredményét. Azt látjuk, hogy ő nem más útját járja, hanem […]
Read more ›
2017 október 15 12:29 de.
„A nagy klasszikusok előadására alapított Izrael Balett 1967-ben jött létre, és a Lea Lavie Fishbein vezetésével működő társulatot ma már a nemzetközi élvonalban jegyzik. Izraelben ez az egyetlen olyan együttes, mely a klasszikus koreográfiákat – például George Balanchine munkáit – repertoárján tartja. A budapesti vendégjátékon a tánctörténet egyik nagy alakja, Lev Ivanov (1834–1901) felújított koreográfiáját adják elő. A Fehér hattyú című előadás kivételes tánctörténeti utazás a klasszikus kortól a kortárs tánc világáig. Az első részben a legnépszerűbb klasszikus balett, Csajkovszkij Hattyúk tavának második felvonása Lev Ivanov koreográfiájával kerül színpadra, a második részben pedig a világhírű Andonis Foniadakis Hattyúk tava-szvitre készített […]
Read more ›