Írásom tudatosan provokatív címe nem populista propaganda, hanem annak fölmutatási kísérlete, miért lehetséges, hogy Kelet-Európa legtöbb államában a mára köznyelvi beágyazottságra szert tett „illiberalizmus” fogalma mögötti tényezők miként jöhettek létre. Hangsúlyozom, nem valamely konkrét kelet-európai rendszert szeretném tollhegyre tűzve vitriolba mártani, bár ezt nagy örömmel szoktam tenni más fórumokon, hanem azokat a talán kevéssé figyelembe vett történelmi tényezőket fölvázolni, melyek ide vezettek. E mai folyamatok gyökerei az elmúlt kb. 500 év európai- és világeseményeiben keresendőek, de az időben még jobban visszalépve, első jelei már a 4. század végén, a keresztyénség államvallássá tételével megjelentek. Tudvalévő, hogy a demokráciát a vallásszabadság hozta […]

Az embermentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg feltételezhető halálának idén van 70. évfordulója. Eltűnésének napján minden évben megemlékezéseket tartanak Budapesten A Holokauszt Emlékközpontban Wallenberg-díjakat adtak át, este pedig a XIII. kerületi Raoul Wallenberg utcában, az emléktábla előtt volt koszorúzás. Raoul Wallenberg 1944-45-ben, Budapesten folytatott tevékenységéről már sokan, sokat írtak, mégis újra és újra fel kell idézni, mert örök időkre szóló példát mutatott helytállásból és emberségből. A róla elnevezett díjat mindig olyanak kapják, aki folytatói ennek az eszmeiségnek. Este, az emléktábla előtt összegyűlteknek is elmondták: az idén – mások mellett, ezt az elismerést vehette át Beer Miklós váci megyéspüspök, akinek egyik figyelemre […]

Az első „Tyúkot” azért neveztük el „1”-nek, mert a fele sem fért az előadásba annak, amit elmondani szerettünk volna. Január 21-én bemutatjuk a „2”-t. Az elsőnél kérdés volt, hogy érdekli-e nézőinket az, ha verseket mondunk. A másodiknál az a tét, hogy ne ugyanazt a bőrt húzzuk le másodszor is a rókáról. Válogatta: Várady Szabolcs Szerkesztette: Mácsai Pál Játsszák: Bíró Kriszta ,Csuja Imre ,Dóra Béla ,Epres Attila ,Ficza István ,Für Anikó Gálffi László ,Jéger Zsombor ,Kákonyi Árpád ,Kerekes Éva ,Kerekes Viktória Kókai Tünde ,Mácsai Pál ,Máthé Zsolt ,Nagy Zsolt ,Novkov Máté ,Patkós Márton Pogány Judit ,Polgár Csaba ,Takács Nóra Diána ,Vajda […]

Ivan Szergejevics Turgenyev – Brian Friel Apák és fiúk színmű Fordította: Perczel Enikő Nyári szünidőre érkezik Arkagyij, fiatal egyetemista a szülői házba, vele tart Bazarov, a természettudományokat kedvelő barát is. Mindketten hasonlóan gondolkodnak az emberről, céljuk a jelenlegi világ eltörlése és egy új világ létrehozása. Ám ez a nyár váratlan, sorsdöntő eseményeket hoz a két barát életébe, mely során életútjuk elválik egymástól. Az Apák és fiúk egy generációs látkép, egy családi panoráma, a fiatalok és idősek közötti konfliktusról szól, az elkerülhetetlen változásról és az értékek megőrzéséről. „Brian Friel örököseinek az engedélyét a The Agency (London) Limited (24 Pottery Lane, London […]

170 éve, 1847. január 16-án a született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán, a magyar irodalom egyik jeles prózaírója, úságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Szülei Mikszáth János, jómódú kisnemes és farádi Veress Mária voltak. Az apa előbb a falu kocsmáját és mészárszékét bérelte, később már módos gazdaként szerepelt a nyilvántartásban. Mikszáth iskoláit Rimaszombaton, majd Selmecbányán végezte, és 1868-ban került Pestre, ahol jogot tanult. 1871-ben Balassagyarmaton szolgabírósági esküdtként kezdett el dolgozni Mauks Mátyás szolgabírónál, közben pedig újságírással is próbálkozott. Első cikkei többek […]

William Goldman: TORTÚRA Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Paul Sheldont, a népszerű regényírót. Szerencséjére az egyik rajongója találja meg és  siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni…  Stephen King regénye alapján Fordította: Iványi Árpád 18 éven aluliaknak nem ajánlott! Annie Wilkes  — Balázs Andrea Paul Sheldon  — Árpa Attila Művészeti vezető  — Karinthy Márton Rendező — Iványi Árpád * Igazi pszichotriller  a javából! Ha nem félsz rettegni, ha remek alakítást szeretnél látni […]

Az ember – Örkény szavaival – az egyetlen lény, amely tudja magáról, hogy meghal. A Macskajáték az elmúlás melankóliájával szemben arról a fájdalmas, mulatságos és groteszk küzdelemről szól, ahogy az ember mégis, minden ellenére dacolni képes a halállal. Ez a harc zavarba ejtően ismerős. Magyar dac, mondhatnánk. A Macskajáték alaphelyzete egy szerelmi háromszög, helyszíne Budapest a hatvanas-hetvenes évek állóvizében. Vagyis inkább a mában, voltaképpen mindegy, a lényeg nem változott. Mert mi vagyunk a lényeg. A mi lelkületünk a lényeg. Utcáink, kapualjaink, lépcsőházaink, lakásaink és szobáink levegője. A félszavak, melyekből megértjük egymást, melyek többé állnak össze, mint amik: sorssá. Ellenszegülni az […]

A Futótűz című bemutatóval nyitja az évet a Radnóti Színház január 7-én. A darab egy megrázó női sorson keresztül ad betekintést a történelemnek kiszolgáltatott egyén életébe. Wajdi Mouwad darabja forrponton lévő társadalmi kérdésekkel foglalkozik. A dráma egyszerre hozza testközelbe a szülőföld élhetetlenségét és az egyén új, biztonságos lakóhelyre való menekülésének mozgatórugóit. A  Futótűz középpontjában a szerelmes lány, Nawal, a későbbi anya története áll. Ő Kanadában végrendeletben adja békében felnőtt ikrei tudtára, hogy valahol él az apjuk, és van egy bátyjuk is. Az ikreket a végakarat nyomozásra sarkallja a Közel-Keleten. Egyre mélyebben belemerülnek a múltbéli háború máig ható borzalmaiba, és egyre […]

NEM VAGYUNK MI BARBÁROK  a  KATONA-KAMRÁBAN Írta: Philip Löhle Fordította: Kerényi Gábor Átdolgozta: Peer Krisztián „Látszólag egy 21. századi… látszólag egy 21. századi… látszólag egy 20. századi… Nem. Inkább mai… Egy házaspár szomszédjába egy házaspár… új lakók… átjönnek, átmennek, a párok, barátkoznak, isznak, vitatkoznak, lapos tévé, rágcsa – ám 1 viharos éjszakán kopogtat egy… Az egyik pár kidobja, a másik pár nem dobja ki. De lám csak, krimi ez? Vagy mia…” (A rendező a darabról) Húsba vágóan aktuális, groteszk társadalmi szatíra – középpontjában a menekültkérdéssel. Szereplők Barbara Fullajtár Andrea Mario Dankó István Linda Pálos Hanna Levente Rajkai Zoltán Rendező Vajdai […]

Az a tavalyi állítás egy szélsőjobboldali honlapon, amely szerint “Rosenfeld-Rákosi a budai Várat is el akarta bontatni”, legalább akkora marhaság, mint amit az idei karácsony előtt – a 444.hu című “felfedezése” nyomán – terjesztett róla néhány honi sajtóorgánum, hogy tudniilik Rákosi Mátyás 1952-ben túl nagy luxusnak tartotta és nem volt szándékában beköltözni a budai Várba. Ez azért se lehet, mert az idő tájt Rákosi rendre a vendégeinek dicsekedett el vele, hogy hol fog lakni ott. AKINEK SÜRGŐS VOLT Ezt nemcsak onnan tudom, hogy a Bezerédi utcai általánosban Molnár Gál Péter, az őrsvezetőnk (igen, a későbbi színikritikus MGP) fehéringes, kéknyakkendős kisdobos […]

1823. január 1. Petőfi Sándor születésének napja. Petőfire emlékezni kell! Mostanában talán kissé mostoha, pedig egy zseni üzenete a világnak örökérvényű. 1823-ban az új esztendő első napja egy zsenivel ajándékozta meg a Petrovics szülőket és az utókort. Petőfiről nagyon nehezen tudok írni, azzá vált számomra, akiről azt leírni, amit tanulmányaim során tanultam, kevés. Csupa közhely, ifjú zseni, forradalmár, lánglelkű, népies, a szerelmi líra mestere, stb. Ő valahogy sokkal több volt. Meg sem próbáltam írni róla. Minden csak üres beszédnek tűnne. A legjobb barát emlékezései százszor – ezerszer szebben és jobban szólnak. Arany János baráti szívvel mindent elmondott, amit csak lehetett. […]

Magyarország is siratja George Michaelt, az 53 éves kétszeres Grammy-díjas angol popénekest akit otthonában érte a halál. A rendőrség nem talált gyanús körülményeket. A budapesti sajtó is részletesen foglalkozott a szupertehetséges sztár tragikus halálával. George Michael az 1980-as években lett népszerű. A Wham! nevű popduót egykori iskolatársával, Andrew Ridgeley-vel alakította meg. Sikeres szólókarrierje során, az utóbbi négy évtizedben, több mint 100 millió lemezt adott el. Nem kétséges, hogy George Michaelnak voltak személyes problémái. Kemény drogokat használt, eltiltották a vezetéstől is; Kaliforniában nyilvános homoszexuális kéjelgés vádjával tartóztatták le, számos autóbalesete volt és súlyos egészségi problémákkal küzdött. Egy dologról viszont nem írt […]

Idén a keresztény karácsony és a zsidó Chanuka ünnepe majdnem egy napra esik. A Chanuka első napja december 24.-én este volt. Ekkor gyújtották meg az első Chanuka gyertyát. De mi is tulajdonképpen a Chanuka? Az időszámítás előtti második században (i.e 165) a görög uralkodó IV. Antiokhusz Epifanes elrendlte, hogy az addig vallásilag független Judeában, vezessék be a hellénizmust. Parancsára a Jeruzsalemi Szentéjbe bevitette a Zeusz szobrot. Ezzel megszentségtelenítette azt, mivel a zsidó vallás szigorúan tíltja a bálványok és más Istenek imádatát. Sőt elrendelte még azt is, hogy ezután a zsidók ugyan úgy kötelesek hódolni a görög Istenek előtt. Ennek hatására […]

A magunk mögött hagyott évszázad nyolcvanas éveinek utolsó negyedében a Beszélő – és a korszak – költőfejedelmének tartottam, de az a törekvésem kudarcba fulladt, hogy a Központi Sajtószolgálat szerkesztőjeként a megyei lapoknak postázott valamelyik karácsonyi csomagba a közlésre ajánlott versek közé besuszteroljam egy, az ünneppel – mondjuk így – autentikus költeményét. Most idemásolom… Apokrif Zakatol a szentcsalád Isten tömi Máriát, József nem tud elaludni, keres valami piát. Nem lel, felkel. Pizsamára húz fel inget és gatyát, lemegy a Háromkirályba, hogy egy fröccsöt legalább— —„Megint Isten?” —„Az hát, megint.” Sóhajt, nagyot húz és legyint: —„Különben, múltkor kivertem a huppot. Ha az […]

Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné 1916. december 30-i megkoronázásának századik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bár az eredeti tárgyi emlékekből – érthető okból – viszonylag kevés maradt meg, a kiállításon – március 19-ig – fontos dokumentumokat láthat a közönség. A kiállítás egyrészt feleleveníti a magyar király koronázásának hagyományait, szimbolikáját, a trónöröklés problémáját, a szereplők sokszor tragikus sorsát, másrészt emlékeztet az első világháborúban már két éve hadviselő félként résztvevő Osztrák-Magyar Monarchia háborús mindennapjaira. Az a kettősség, amely a több frontos, modern háborút vívó ország és az uralkodói hatalom reprezentációját szolgáló tradicionális ceremónia […]