1823. január 1. Petőfi Sándor születésének napja. Petőfire emlékezni kell! Mostanában talán kissé mostoha, pedig egy zseni üzenete a világnak örökérvényű. 1823-ban az új esztendő első napja egy zsenivel ajándékozta meg a Petrovics szülőket és az utókort. Petőfiről nagyon nehezen tudok írni, azzá vált számomra, akiről azt leírni, amit tanulmányaim során tanultam, kevés. Csupa közhely, ifjú zseni, forradalmár, lánglelkű, népies, a szerelmi líra mestere, stb. Ő valahogy sokkal több volt. Meg sem próbáltam írni róla. Minden csak üres beszédnek tűnne. A legjobb barát emlékezései százszor – ezerszer szebben és jobban szólnak. Arany János baráti szívvel mindent elmondott, amit csak lehetett. […]

Magyarország is siratja George Michaelt, az 53 éves kétszeres Grammy-díjas angol popénekest akit otthonában érte a halál. A rendőrség nem talált gyanús körülményeket. A budapesti sajtó is részletesen foglalkozott a szupertehetséges sztár tragikus halálával. George Michael az 1980-as években lett népszerű. A Wham! nevű popduót egykori iskolatársával, Andrew Ridgeley-vel alakította meg. Sikeres szólókarrierje során, az utóbbi négy évtizedben, több mint 100 millió lemezt adott el. Nem kétséges, hogy George Michaelnak voltak személyes problémái. Kemény drogokat használt, eltiltották a vezetéstől is; Kaliforniában nyilvános homoszexuális kéjelgés vádjával tartóztatták le, számos autóbalesete volt és súlyos egészségi problémákkal küzdött. Egy dologról viszont nem írt […]

Idén a keresztény karácsony és a zsidó Chanuka ünnepe majdnem egy napra esik. A Chanuka első napja december 24.-én este volt. Ekkor gyújtották meg az első Chanuka gyertyát. De mi is tulajdonképpen a Chanuka? Az időszámítás előtti második században (i.e 165) a görög uralkodó IV. Antiokhusz Epifanes elrendlte, hogy az addig vallásilag független Judeában, vezessék be a hellénizmust. Parancsára a Jeruzsalemi Szentéjbe bevitette a Zeusz szobrot. Ezzel megszentségtelenítette azt, mivel a zsidó vallás szigorúan tíltja a bálványok és más Istenek imádatát. Sőt elrendelte még azt is, hogy ezután a zsidók ugyan úgy kötelesek hódolni a görög Istenek előtt. Ennek hatására […]

A magunk mögött hagyott évszázad nyolcvanas éveinek utolsó negyedében a Beszélő – és a korszak – költőfejedelmének tartottam, de az a törekvésem kudarcba fulladt, hogy a Központi Sajtószolgálat szerkesztőjeként a megyei lapoknak postázott valamelyik karácsonyi csomagba a közlésre ajánlott versek közé besuszteroljam egy, az ünneppel – mondjuk így – autentikus költeményét. Most idemásolom… Apokrif Zakatol a szentcsalád Isten tömi Máriát, József nem tud elaludni, keres valami piát. Nem lel, felkel. Pizsamára húz fel inget és gatyát, lemegy a Háromkirályba, hogy egy fröccsöt legalább— —„Megint Isten?” —„Az hát, megint.” Sóhajt, nagyot húz és legyint: —„Különben, múltkor kivertem a huppot. Ha az […]

Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné 1916. december 30-i megkoronázásának századik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bár az eredeti tárgyi emlékekből – érthető okból – viszonylag kevés maradt meg, a kiállításon – március 19-ig – fontos dokumentumokat láthat a közönség. A kiállítás egyrészt feleleveníti a magyar király koronázásának hagyományait, szimbolikáját, a trónöröklés problémáját, a szereplők sokszor tragikus sorsát, másrészt emlékeztet az első világháborúban már két éve hadviselő félként résztvevő Osztrák-Magyar Monarchia háborús mindennapjaira. Az a kettősség, amely a több frontos, modern háborút vívó ország és az uralkodói hatalom reprezentációját szolgáló tradicionális ceremónia […]

Diótörő decemberben az Arénában Egyedülálló családi showműsort mutat be 2016. decemberében a ,  a Papp László Budapest Sportarénában. Csajkovszkij klasszikus balettje, a Diótörő szenzációs akrobatikus balett show-ként mutatkozik be egy különleges karácsonyi meseelőadáson. A Cirque De Monte Carlo és Edvin Marton egy kivételes show-t alkotott meg, a Diótörőt, mely egy csodálatos ötlet különleges megvalósítása. Csajkovszkij klasszikus balettje karácsony előtt szenzációs akrobatikus balett show-ként jelenik meg, ahol a cirkusz és a balett egy egészen új dimenzióba kerül. A Diótörő dallamai mindenki számára ismerősen csengenek, a Cirque de Monte Carlo és Edvin Marton feldolgozása pedig felejthetetlen élményt ígér. A jelszó: mindent a fülnek és mindent a szemnek. […]

A magyar szürrealizmus történetének legkiemelkedőbb művei láthatók 2017. március 26-ig a Nemzeti Galériában, ahol Ország Lili alkotásaiból – szinte a teljes életműből – nyílt kiállítás „Árny a kövön” címmel. A 90 éve született művész képeiből ilyen nagyszabású válogatás korábban még soha nem került a közönség elé. Ország Lili a magyar képzőművészet egyik legtragikusabb alakja. Képein az örökös szorongás, a félelem az idegenség érzése uralkodik és erre sajnos jó oka is volt. Ungváron született 1926. augusztus 28-án, Oesterreicher Lívia Éva néven, magyar anyanyelvű izraelita – részben katolikus – vallású családban. Ungváron érettségizett 1944-ben, a magyaron kívül csehül, szlovákul, németül, angolul, olaszul, […]

Jacques Deval | FRANCIA SZOBALÁNY | vígjáték Elegáns amerikai család, jólét, előkelő társaság, ahol minden rendben van. Látszólag. Mert az üzleti élet kiszámíthatatlan és kegyetlen. Egyszer fent, másszor lent. De ha már lent vagy, nehéz újra visszakerülni. Hacsak nem segít valaki! Egy kedves, bűbájos, cserfes francia szobalány, aki talán nem is az, aminek látszik, viszont nagyon szerethető! Aki minden szavával, mozdulatával mosolyt csal az arcunkra, nevetést, jókedvet, reményt hoz az életünkbe, s önfeledt szórakozást ígér. Filmen eredetileg a Tolnay Klári játszotta szerepet színpadon Xantus Barbara vitte sikerre. A darab különlegessége, hogy a művésznő nálunk most az édesanyát alakítja. Zenei szerkesztő: Berkes Gábor Díszlet: Darvasi Ilona Jelmez: […]

Neil LaBute: Valami csaj(ok) Neil Labute 2005-ben írt Valami csajok című komédiáját még abban az évben bemutatták Londonban, 2013-ban pedig film készült belőle. Magyar nyelven játszották Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Temesváron. Magyarországon a Rózsavölgyi Szalonban látható először. Az előadás különlegessége lesz, hogy a komédia négy különböző női karakterét ugyanaz a színésznő, Pokorny Lia játssza. Egy középkorú férfi nősülni készül, s elhatározza, végigjárja az élete nagy szerelmeit. Valamennyiükkel hasonló szállodai szobában találkozik, más-más városokban (az első az első  szerelem, a második az érzéki, a harmadik a különleges, a negyedik az igazi), de nem lel megnyugvást, a nők sokkal többet értek-érnek nála, egy elrontott, gyáva élettel kell […]

70, Girls, 70 – Nercbanda Musical két részben Szövegkönyv: David Thompson és Norman L. Martin Zene: John Kander Dalszöveg: Fred Ebb A „Breath of Spring” c. novellát alapjául véve, melynek szerzője Peter Coke színpadra alkalmazta: Joe Masteroff Magyar változat, szövegkönyv: Böhm György, Korcsmáros György Dalszövegek: Fodor Ákos „70, GIRLS,70” előadása a SAMUEL FRENCH, INC. különleges engedélye alapján, a Hartai Zenei Ügynökség közvetítésével jött létre Egy lerobbant nyugdíjas otthonban tengeti életét hét, valamikor jobb sorsú színész, hajdani sikereiket emlegetve, aznapi filléres gondjaik közepette. Ám az egyik nap történik valami! És attól kezdve az életük megváltozik, szinte megfiatalodnak, és az anyagi jólétük is ugrásszerűen megjavul. […]

Bohumil Hrabal Sörgyári capriccio vígjáték Francin, a kisvárosi sörfőzde gondnoka csendes, visszahúzódó, szinte aszkéta életmódot folytat, míg felesége, a bájos és mindenki által szeretett Maryska szereti a társaságot, a sertéshúst és a sört. A sörfőzde igazgatósága szigorú ellenőrzést ír elő, így Francin kénytelen mindenről jelentést írni. A helyzet csak tovább nehezedik, mikor megérkezik nagybátyja, a kissé zajos és nagyvilági életet élő Pepin. A rendkívül álmos, ám annál vidámabb kisvárosban a változás lassanként kiterjed mindenre. Francin rádiót vesz, s ez a nagyszerű találmány végképp bebizonyítja az embereknek: eljött a „lerövidítések” korszaka, minden közelebb került, csökkennek a távolságok. A cég gépkocsit vásárol […]

Bár messze még a május, három – nagyszerűnek ígérkező – koncertről tartottak előzetes tájékoztatást a Budapest Jazz Clubban. A húsz éve elhunyt amerikai műsorvezető, Willis Conover emlékére rendez „Milliók hangja” címmel három, egész estét betöltő műsort Szörényi Levente és a Budapest Jazz Orchestra. Az Amerika Hangja rövidhullámú rádióadás 1955. január 6-án indította Jazz Hour című műsorát. Bársonyos bariton hangú – az érthetőség kedvéért lassan beszélő – szerkesztője, Willis Conover az amerikai jazz legjobb képviselőinek zenéivel ismertette meg a hallgatókat. A vasfüggöny mögött élő európai muzsikusok és jazzkedvelők ezekben az adásokban találkozhattak a jazz mérvadó amerikai előadóival, magnófelvételen rögzítve és elemezve […]

Ray Cooney – John Chapman:  KÖLCSÖNLAKÁS Az elegáns londoni emeleti lakás Philipé és Johannáé. Hetek óta tart a renoválás, nagy a felfordulás. Philip és Henry sikeres gyermekkönyv-kiadók, irodájuk a földszinten található. Henry nagy nőcsábász. Amíg Philip a feleségével vendégségbe készül, addig Henry egy hölgy ismerősével randizna társa lakásában. Nem tudja, hogy felesége is erre készül újdonsült lovagjával. Van, amiről egyikük sem tud: a felújításon dolgozó belsőépítész is épp szerelmi légyottra készül a szobalánnyal. A teljes káosz közepébe érkezik meg váratlanul a meglehetősen prűd hírében álló híres mesekönyvíró, akire a kiadó már régóta fente a fogát… Nem véletlenül nevezik Ray Cooney-t […]

Három orgonista-generáció egy színpadon. Két élő legenda, s a nagy felfedezett: Rhoda Scott, Varnus Xavér, és Barknopf Balázs ad nagyszabású közös koncertet ad 2016. december 19-én este fél nyolckor a Papp László Budapest Sportarénában. Ravel világhírű Bolerójában soha a zenetörténelemben nem szólt együtt egyszerre három orgona! Az amerikai gospel zene egyik legautentikusabb képviselője, a világhírű „mezítlábas grófnő” Rhoda Scott a kihívások művésze, szeret kísérletezni a zene területén ugyanúgy mint híres kollégája, Varnus Xavér magyar orgonaművész. A két kivételes tehetség izgalommal várja a karácsonyi koncertet, ahol mély érzelmekkel, dinamikával, izgalmas és egyedi  hangzással fűszerezik meg az ünnepi hangulatot. A legszebb klasszikusok és a karácsony ismert dalai várhatók a nagyszabású […]

  VALAHOL EURÓPÁBAN Zeneszerző: Dés László   –   Dalszöveg: Nemes István Szövegkönyv: Böhm György – Korcsmáros György – Horváth Péter Radványi Géza és Balázs Béla azonos című filmje alapján. A musical a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft-vel kötött megállapodás alapján kerül előadásra. A II. világháború végén járunk, a béke első pillanataiban. Amikor a túlélési háborús reflexek működnek és még senki sem tudja hogyan lesz majd béke a lelkekben is. Egy árva kisfiú, Kuksi édesapja utolsó mondatát mormogja maga elé: „Nem szabad félni!” és közben retteg. Az Állami Javítóintézetet szétbombázták. A találatot túlélt fiatal fiúk magukra hagyottan, csapatba rendeződve próbálják túlélni a […]