William Goldman: TORTÚRA Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Paul Sheldont, a népszerű regényírót. Szerencséjére az egyik rajongója találja meg és  siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni…  Stephen King regénye alapján Fordította: Iványi Árpád 18 éven aluliaknak nem ajánlott! Annie Wilkes  — Balázs Andrea Paul Sheldon  — Árpa Attila Művészeti vezető  — Karinthy Márton Rendező — Iványi Árpád * Igazi pszichotriller  a javából! Ha nem félsz rettegni, ha remek alakítást szeretnél látni […]

Az ember – Örkény szavaival – az egyetlen lény, amely tudja magáról, hogy meghal. A Macskajáték az elmúlás melankóliájával szemben arról a fájdalmas, mulatságos és groteszk küzdelemről szól, ahogy az ember mégis, minden ellenére dacolni képes a halállal. Ez a harc zavarba ejtően ismerős. Magyar dac, mondhatnánk. A Macskajáték alaphelyzete egy szerelmi háromszög, helyszíne Budapest a hatvanas-hetvenes évek állóvizében. Vagyis inkább a mában, voltaképpen mindegy, a lényeg nem változott. Mert mi vagyunk a lényeg. A mi lelkületünk a lényeg. Utcáink, kapualjaink, lépcsőházaink, lakásaink és szobáink levegője. A félszavak, melyekből megértjük egymást, melyek többé állnak össze, mint amik: sorssá. Ellenszegülni az […]

A Futótűz című bemutatóval nyitja az évet a Radnóti Színház január 7-én. A darab egy megrázó női sorson keresztül ad betekintést a történelemnek kiszolgáltatott egyén életébe. Wajdi Mouwad darabja forrponton lévő társadalmi kérdésekkel foglalkozik. A dráma egyszerre hozza testközelbe a szülőföld élhetetlenségét és az egyén új, biztonságos lakóhelyre való menekülésének mozgatórugóit. A  Futótűz középpontjában a szerelmes lány, Nawal, a későbbi anya története áll. Ő Kanadában végrendeletben adja békében felnőtt ikrei tudtára, hogy valahol él az apjuk, és van egy bátyjuk is. Az ikreket a végakarat nyomozásra sarkallja a Közel-Keleten. Egyre mélyebben belemerülnek a múltbéli háború máig ható borzalmaiba, és egyre […]

NEM VAGYUNK MI BARBÁROK  a  KATONA-KAMRÁBAN Írta: Philip Löhle Fordította: Kerényi Gábor Átdolgozta: Peer Krisztián „Látszólag egy 21. századi… látszólag egy 21. századi… látszólag egy 20. századi… Nem. Inkább mai… Egy házaspár szomszédjába egy házaspár… új lakók… átjönnek, átmennek, a párok, barátkoznak, isznak, vitatkoznak, lapos tévé, rágcsa – ám 1 viharos éjszakán kopogtat egy… Az egyik pár kidobja, a másik pár nem dobja ki. De lám csak, krimi ez? Vagy mia…” (A rendező a darabról) Húsba vágóan aktuális, groteszk társadalmi szatíra – középpontjában a menekültkérdéssel. Szereplők Barbara Fullajtár Andrea Mario Dankó István Linda Pálos Hanna Levente Rajkai Zoltán Rendező Vajdai […]

Az a tavalyi állítás egy szélsőjobboldali honlapon, amely szerint “Rosenfeld-Rákosi a budai Várat is el akarta bontatni”, legalább akkora marhaság, mint amit az idei karácsony előtt – a 444.hu című “felfedezése” nyomán – terjesztett róla néhány honi sajtóorgánum, hogy tudniilik Rákosi Mátyás 1952-ben túl nagy luxusnak tartotta és nem volt szándékában beköltözni a budai Várba. Ez azért se lehet, mert az idő tájt Rákosi rendre a vendégeinek dicsekedett el vele, hogy hol fog lakni ott. AKINEK SÜRGŐS VOLT Ezt nemcsak onnan tudom, hogy a Bezerédi utcai általánosban Molnár Gál Péter, az őrsvezetőnk (igen, a későbbi színikritikus MGP) fehéringes, kéknyakkendős kisdobos […]

1823. január 1. Petőfi Sándor születésének napja. Petőfire emlékezni kell! Mostanában talán kissé mostoha, pedig egy zseni üzenete a világnak örökérvényű. 1823-ban az új esztendő első napja egy zsenivel ajándékozta meg a Petrovics szülőket és az utókort. Petőfiről nagyon nehezen tudok írni, azzá vált számomra, akiről azt leírni, amit tanulmányaim során tanultam, kevés. Csupa közhely, ifjú zseni, forradalmár, lánglelkű, népies, a szerelmi líra mestere, stb. Ő valahogy sokkal több volt. Meg sem próbáltam írni róla. Minden csak üres beszédnek tűnne. A legjobb barát emlékezései százszor – ezerszer szebben és jobban szólnak. Arany János baráti szívvel mindent elmondott, amit csak lehetett. […]

Magyarország is siratja George Michaelt, az 53 éves kétszeres Grammy-díjas angol popénekest akit otthonában érte a halál. A rendőrség nem talált gyanús körülményeket. A budapesti sajtó is részletesen foglalkozott a szupertehetséges sztár tragikus halálával. George Michael az 1980-as években lett népszerű. A Wham! nevű popduót egykori iskolatársával, Andrew Ridgeley-vel alakította meg. Sikeres szólókarrierje során, az utóbbi négy évtizedben, több mint 100 millió lemezt adott el. Nem kétséges, hogy George Michaelnak voltak személyes problémái. Kemény drogokat használt, eltiltották a vezetéstől is; Kaliforniában nyilvános homoszexuális kéjelgés vádjával tartóztatták le, számos autóbalesete volt és súlyos egészségi problémákkal küzdött. Egy dologról viszont nem írt […]

Idén a keresztény karácsony és a zsidó Chanuka ünnepe majdnem egy napra esik. A Chanuka első napja december 24.-én este volt. Ekkor gyújtották meg az első Chanuka gyertyát. De mi is tulajdonképpen a Chanuka? Az időszámítás előtti második században (i.e 165) a görög uralkodó IV. Antiokhusz Epifanes elrendlte, hogy az addig vallásilag független Judeában, vezessék be a hellénizmust. Parancsára a Jeruzsalemi Szentéjbe bevitette a Zeusz szobrot. Ezzel megszentségtelenítette azt, mivel a zsidó vallás szigorúan tíltja a bálványok és más Istenek imádatát. Sőt elrendelte még azt is, hogy ezután a zsidók ugyan úgy kötelesek hódolni a görög Istenek előtt. Ennek hatására […]

A magunk mögött hagyott évszázad nyolcvanas éveinek utolsó negyedében a Beszélő – és a korszak – költőfejedelmének tartottam, de az a törekvésem kudarcba fulladt, hogy a Központi Sajtószolgálat szerkesztőjeként a megyei lapoknak postázott valamelyik karácsonyi csomagba a közlésre ajánlott versek közé besuszteroljam egy, az ünneppel – mondjuk így – autentikus költeményét. Most idemásolom… Apokrif Zakatol a szentcsalád Isten tömi Máriát, József nem tud elaludni, keres valami piát. Nem lel, felkel. Pizsamára húz fel inget és gatyát, lemegy a Háromkirályba, hogy egy fröccsöt legalább— —„Megint Isten?” —„Az hát, megint.” Sóhajt, nagyot húz és legyint: —„Különben, múltkor kivertem a huppot. Ha az […]

Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné 1916. december 30-i megkoronázásának századik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bár az eredeti tárgyi emlékekből – érthető okból – viszonylag kevés maradt meg, a kiállításon – március 19-ig – fontos dokumentumokat láthat a közönség. A kiállítás egyrészt feleleveníti a magyar király koronázásának hagyományait, szimbolikáját, a trónöröklés problémáját, a szereplők sokszor tragikus sorsát, másrészt emlékeztet az első világháborúban már két éve hadviselő félként résztvevő Osztrák-Magyar Monarchia háborús mindennapjaira. Az a kettősség, amely a több frontos, modern háborút vívó ország és az uralkodói hatalom reprezentációját szolgáló tradicionális ceremónia […]

Diótörő decemberben az Arénában Egyedülálló családi showműsort mutat be 2016. decemberében a ,  a Papp László Budapest Sportarénában. Csajkovszkij klasszikus balettje, a Diótörő szenzációs akrobatikus balett show-ként mutatkozik be egy különleges karácsonyi meseelőadáson. A Cirque De Monte Carlo és Edvin Marton egy kivételes show-t alkotott meg, a Diótörőt, mely egy csodálatos ötlet különleges megvalósítása. Csajkovszkij klasszikus balettje karácsony előtt szenzációs akrobatikus balett show-ként jelenik meg, ahol a cirkusz és a balett egy egészen új dimenzióba kerül. A Diótörő dallamai mindenki számára ismerősen csengenek, a Cirque de Monte Carlo és Edvin Marton feldolgozása pedig felejthetetlen élményt ígér. A jelszó: mindent a fülnek és mindent a szemnek. […]

A magyar szürrealizmus történetének legkiemelkedőbb művei láthatók 2017. március 26-ig a Nemzeti Galériában, ahol Ország Lili alkotásaiból – szinte a teljes életműből – nyílt kiállítás „Árny a kövön” címmel. A 90 éve született művész képeiből ilyen nagyszabású válogatás korábban még soha nem került a közönség elé. Ország Lili a magyar képzőművészet egyik legtragikusabb alakja. Képein az örökös szorongás, a félelem az idegenség érzése uralkodik és erre sajnos jó oka is volt. Ungváron született 1926. augusztus 28-án, Oesterreicher Lívia Éva néven, magyar anyanyelvű izraelita – részben katolikus – vallású családban. Ungváron érettségizett 1944-ben, a magyaron kívül csehül, szlovákul, németül, angolul, olaszul, […]

Jacques Deval | FRANCIA SZOBALÁNY | vígjáték Elegáns amerikai család, jólét, előkelő társaság, ahol minden rendben van. Látszólag. Mert az üzleti élet kiszámíthatatlan és kegyetlen. Egyszer fent, másszor lent. De ha már lent vagy, nehéz újra visszakerülni. Hacsak nem segít valaki! Egy kedves, bűbájos, cserfes francia szobalány, aki talán nem is az, aminek látszik, viszont nagyon szerethető! Aki minden szavával, mozdulatával mosolyt csal az arcunkra, nevetést, jókedvet, reményt hoz az életünkbe, s önfeledt szórakozást ígér. Filmen eredetileg a Tolnay Klári játszotta szerepet színpadon Xantus Barbara vitte sikerre. A darab különlegessége, hogy a művésznő nálunk most az édesanyát alakítja. Zenei szerkesztő: Berkes Gábor Díszlet: Darvasi Ilona Jelmez: […]

Neil LaBute: Valami csaj(ok) Neil Labute 2005-ben írt Valami csajok című komédiáját még abban az évben bemutatták Londonban, 2013-ban pedig film készült belőle. Magyar nyelven játszották Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Temesváron. Magyarországon a Rózsavölgyi Szalonban látható először. Az előadás különlegessége lesz, hogy a komédia négy különböző női karakterét ugyanaz a színésznő, Pokorny Lia játssza. Egy középkorú férfi nősülni készül, s elhatározza, végigjárja az élete nagy szerelmeit. Valamennyiükkel hasonló szállodai szobában találkozik, más-más városokban (az első az első  szerelem, a második az érzéki, a harmadik a különleges, a negyedik az igazi), de nem lel megnyugvást, a nők sokkal többet értek-érnek nála, egy elrontott, gyáva élettel kell […]

70, Girls, 70 – Nercbanda Musical két részben Szövegkönyv: David Thompson és Norman L. Martin Zene: John Kander Dalszöveg: Fred Ebb A „Breath of Spring” c. novellát alapjául véve, melynek szerzője Peter Coke színpadra alkalmazta: Joe Masteroff Magyar változat, szövegkönyv: Böhm György, Korcsmáros György Dalszövegek: Fodor Ákos „70, GIRLS,70” előadása a SAMUEL FRENCH, INC. különleges engedélye alapján, a Hartai Zenei Ügynökség közvetítésével jött létre Egy lerobbant nyugdíjas otthonban tengeti életét hét, valamikor jobb sorsú színész, hajdani sikereiket emlegetve, aznapi filléres gondjaik közepette. Ám az egyik nap történik valami! És attól kezdve az életük megváltozik, szinte megfiatalodnak, és az anyagi jólétük is ugrásszerűen megjavul. […]