Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét. Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legszebb és legnépszerűbb musical. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedélyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással. (forrás:színház) Szövegkönyv és dalszövegek: Alan Jay Lerner Zene: Frederick Loewe Fordította: Baráthy György   Szereplők: Eliza Doolittle […]

A TIZEDES MEG A TÖBBIEK a Pesti Magyar Színházban A II. világháború vége felé járunk. A Magyarországon harcoló felek egyre fáradtabbak, kimerültebbek, és egyre kevesebben akarnak önként és dalolva a frontra menni. Mindenfelé lógósokba botlik az ember. Főhősünk, a tizedes is azért oson be egy kastélyba, hogy végre megpihenhessen a frontvonalak között. Ám nemsokára kiderül, hogy a kastély más katonaszökevényeknek is a tanyája, és ezekből az ágrólszakadtakból ügyes, ravasz és túlélésre képes csapatot kellene kovácsolni… 2017-ben a szerző, Dobozy Imre születésének 100. évfordulóját ünnepeljük. Bravúros komédiáját Keleti Márton pompás filmje tette legendássá. A történet egyes mondatai jelképessé váltak az évek […]

Új, időszakos kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban. Sajnos csak rövid ideig, november 20-ig lesz látható, ám akit érdekel a valódi tehetségek világa, nem fogja megbánni, ha szán egy kis időt a megtekintésére. A magyar fotóművészet „nagyasszonyaként” tisztelt Keleti Éva, Prima Primissima díjjal kitüntetett, érdemes és kiváló művész, 85. születésnapja alkalmából 85 – neves színészeket ábrázoló – fényképe került a falakra. Keleti Éva szakmai életútja három nagy részre tagolható: a Magyar Távirati Iroda (MTI) fotográfusaként dolgozott, majd 1976-tól képszerkesztő, szerkesztő és fotográfus az Új Tükörnél, később a Színházi Életnél, megszűnésük után pedig képügynökség-vezető volt. Munkássága elsősorban a magyar kulturális élethez, […]

Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című darabját játszák a budapesti Karinthy Színház–KoMod Színház előadásában. „Úgy kell tenni, mintha élnénk. Mozgatni, járatni, tornáztatni az agyat: játszani. Ha abbahagyjuk, azzal már föl is adtuk… Mondd meg, mit akarsz játszani?” Háború van – mindegy, hogy hányadik. Egy katonaszökevény és egy menekült lány bujkál egy gellérthegyi villában. Odakint ellenségek, a házon belül viszont csak egy férfi és egy nő, akik egymásra vannak utalva, akik próbálnak túlélni és megszabadulni a múltjuktól. Játszanak, hogy eltereljék a figyelmüket a robbantások közeledő zajáról. Eljátszanak mindent és mindenkit; a múltat és a jövőt. De hol van a határ a játék és valóság […]

Tünet Együttes Négy fal között – avagy zárt ajtók, tárt lábak „A nő semmiben sem kelti fel jobban a férfi vágyakozását, mint amikor félig levetkőzve, szép fehérneműben áll előtte. Van férfi, aki abban leli örömét, ha ilyenkor eltépi a nő fehérneműjét. Csak boldog lehet az az asszony, akinek olyan férfias és szerelemittas férje van, hogy tönkreteszi a ruháját.” Dr. Fritz Kahn A szerelem iskolája című kézikönyve 1957-ben jelent meg, és akkor forradalmi szemléletével nem egy szemérmes házaspárt indított el a boldog párkapcsolat és az érzéki örömök felé. Kahn eszményi világában illatos és kívánatos Nők erős és potens Férfiakkal szeretkeznek. De […]

 Gedeon Péter építész, tervező, grafikus kiállításának megnyitójára kaptam meghívót. Az Őrmezei Közösségi Ház Kőgalériája zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, tisztelőkkel. Aki nem ismeri Gedeon Péter munkáit, most valóban Velencében, vagy Horvátországban érezhette magát, de sétálhatott képzeletben Görögország szűk utcácskáin. Az élethű ceruzarajzok mind-mind elvarázsolják a látogatót.  Hobby, vagy szenvedély? Ki tudja megmondani, talán mindkettő. Gedeon Péter egyszerűen csak  ujjgyakorlatoknak nevezi munkáit. 1995-ben kezdet el „rajzolgatni”. Sokat utazott és utazik a világban, szenvedélyesen fotózza a látottakat, de ez nem elégítette, elégíti ki. Ezért kezdett el rajzolgatni, hogy az építész szemével is láttassa a sok – sok csodát amit látott. Számos kiállításon örvendeztette […]

Alfonso Paso: HAZUDJ INKÁBB, KEDVESEM! Krimi–Vígjáték Hazudni rossz, értem? Bár néha kétségtelenül muszáj: hol a helyzet hozza úgy, hol a jellem parancsolja meg, hol pedig a szenvedély diktálja így. Ezúttal eme harmadik eset esete forog fenn: jólét-szülte, unalom-nemzette hazugságok hálóját csodálhatjuk meg, valamint a folyamatot, melynek során fentemlített háló egyre tágabb, egyre áthatolhatatlanabb – és a maga módján egyre szórakoztatóbb lesz, olyannyira szórakoztató, hogy halálra (olykor a szó legszorosabb értelmében) röhögjük magunkat, mire kikeveredünk belőle. De ha mégsem, és élve gabalyodnánk ki a hálóból, akkor örömmel üdvözölhetjük magunkat a valóságban, ami – többek között – arról nevezetes, hogy nincs a […]

Lucy Prebble a kortárs angol drámairodalom kiemelkedő és elismert szerzője. Mellékhatás (The Effect) című darabját 2012-ben hatalmas sikerrel mutatta be a Londoni Nemzeti Színház, és még abban az évben megnyerte a legjobb drámának járó kritikusok díját. A darab egy hétköznapinak induló egyszerű gyógyszerkísérletről szól, ahol egy új depresszió elleni szert tesztelnek. A kísérlet résztvevői arra vállalkoznak, hogy némi díjazás fejében heteken át, a világtól elzárva, szigorú megfigyelés alatt szedik az új gyógyszert, vagy annak placebóját. Két huszonéves kísérleti alany, Connie és Tristan között már az első napokban forrni kezd a levegő, de senki nem tudja, hogy a két fiatal egyre […]

Szépség fénye…. avagy Tegyél azért, hogy szép legyél….. – öltözködéstörténeti kiállítás – ZSIGÁR CECÍLIA kiállítása Drága barátaim! Kis kiegészítő a kiállításhoz….. Mint ahogy a cím is mutatja ez öltözködés történeti kiállítás. Mindig igyekszem több értelmű, gondolat ébresztő kiállítást létrehozni. A mostani cím is erre utal. Öltözködés történet egyrészről a különböző korok ruháinak bemutatása 1460 évektől napjainkig és az én történetem. Igyekeztem sokrétű munkásságomból megmutatni pár dolgot , ami az én történetem. Nem véletlen a keretek használata. Hiszen ha belegondoltok, mindig keretek közé vagyunk zárva. Rajtunk múlik, hogy ezek a keretek közül ki merünk vagy akarunk bújni vagy élni tudunk-e a […]

A most már hagyományosnak számító Örkény Kert az Örkény Szinház évadnyitó ünnepélye. Ebben a szinház teljes személyzete részt vesz és hatalmas tömeg gyűlik össze minden nyáron, a szinház elött, a Madách átjáróban, amelyet ilyenkor valóságos kertté alakítanak át, fűvel, nyugágyakkal, kerti székekkel, mintha az egész esemény valóban a kertben zajlana. Az időpont mindig augusztus vége, szeptember eleje táján van, hogy az új szinházi évadot bevezesse és ahhoz a közönségben kedvet csináljon. Ez az esemény évről évre egyre nagyobb érdeklődés mellett megy végbe, ebben az évben már két szinpadot is beállítottak. A közönség imádta, méghozzá jogosan. Az este befejező aktusa az […]

Test, szex, betegség, vér, halál, gender-kérdés, horrormondókák gyerekeknek. Főszerepben a kényes témák és a külső-belső tabuk ihlette extravagáns ruhaköltemények. A Tabu kollekció a legendás PESTIESTI kosztümmágusának és a Soharóza vezetőjének közös vizuális és hangzó ínyencsége. Nagy Fruzsina jelmeztervező és Halas Dóra karnagy szakmáik ötvözéséből születő látványos divatkoncertje olyan játékos világképet rajzol elénk, melyben az izgalmas és titkon mindenkit foglalkoztató tabutémák vonulnak fel a mindennapok frusztrációinak kifutóján. Hogy végre egyszer farkasszemet nézhessünk velük… A Soharóza 25 kórustagjával közösen teremtett Tabu kollekció szókimondó világának szereplői az intimitás tradícióit felrúgó kérdéseket sajátos humorral kezelik: halálrevüket rendeznek, tisztelik a termékenységet, az őserőt, vagy akár […]

A török birodalom IV. Mehmed uralkodásának idején anarchiába süllyedt. A nagyvezérek korszaka úgy tünt leáldozóban van. Egy új nagyvezér kinevezése egyre sürgetőbbé vált. A választás az idős Mehmed Köprölüre esett. Az ő ötéves működése idején a birodalom ismét fellendülésnek indult. Ujjászervezte a birodalom közigazgatását. Öt éves ténykedése során egyfajta nagyvezéri dinasztiát épített ki. Utóda sógora Kara Musztafa lett aki igyekezett stabil pénzügyi politikát megvalósítani. A megnövekedett adókból a hadsereget erősítette meg. A fejlődés következménye képpen, ismét megjött a birodalom hódítási „étvágya”. A figyelem ismét Európára öszpontosult, és ezen belül Ausztriára, a Habsburg birodalomra. Könnyű prédának gondolták, de elbizakodottságuk vereséghez vezetett. […]

Előszőr ülök mellé a padra. Disztingvált öregúr, nyakkendővel, műanyag borospalackkal az ölében, de sose láttam, hogy meghúzta volna. Ha engem nem ismer is, a kutyámat ismeri: mindig rámosolyog. Most őt nézi. – Tacskóm volt nekem is. Nemrég halt meg. Reszelős a hangja. A kutyám helyet keres magának a padon, kettőnk között. – A kutya jobb társ, mint amilyen az ember tud lenni. – Mi lett vele? – Megmérgezték. A futtatóban szórták ki a mérgezett eledelt aljas kamaszok. Láttam őket, ahogy vigyorognak, mielőtt eltűntek volna a bokrok mögött. Ölben vittem szegényt, rámnézett és öklendezett. Véres volt a szeme. Hamar vége lett. […]

Székely Csaba:  Kutyaharapás Nézőművészeti Kft. – Vádli Társulás – Jászai Mari Színház – Szkéné Mocskosszájú  gengszterdráma 16 éven felülieknek! Egy kockázatos bankrablás, és egy kockázatos rendőri akció. Egy gengszter, aki fiaként szereti a beépített rendőrt, és egy gengszterfőnök, aki elnyomja a fiát. Egy világ, ahol mindenki mindenkit lenéz, mindenkit szid és mindenki mindenkivel szövetkezik. Aztán mindenki rajtaveszt. Egy film, amit mindenki látott, de senki sem tanult belőle. Apropó, ti láttátok a Saul fiát? Dzsóbácsi, a góré:       Fodor Tamás Kicsidzsó:                   Bercsényi Péter A Szerb:                      Nagypál Gábor A Román:                   Mucsi Zoltán Az Ukrán:                   Király Attila A Cigány:                   Kaszás Gergő A Tót:                         Katona László […]

Ez év augusztus 31-én lenne 107 éves Fejtő Ferenc francia-magyar történész, író, újságíró. Ebből az alkalomból ma koszorúzást szervezett a Népszava az író szobránál a Szent István parkban. A szobor Kocsis András Sándor alkotása. A megemlékezésen köszöntőt mondott Németh Péter, a Népszava főszerkesztője, Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó vezetője, Iványi Gábor lelkész és Hiller István történész, az MSZP választmány elnöke. A fotókat a koszorúzáson készítettem.