„A Szépség aranyüledéke gyakran mocskos folyók iszapjából csapódik le, és ezért szeretjük a nagy zavaros folyót, a Történelmet.” Ezzel a mondattal fejezte be Szerb Antal 1943-ban írt utolsó novelláját. A herceg a címe. Főszereplője az olasz reneszánsz egy kisszerű, ám Galilei nyomán a Földet magát is a megszámlálhatatlan világok egyikének tartó zsarnoka, „… valami lényegtelen és nemtelen közember a csillagok megdöbbentő hierarchiájában. És ha ez így van, kérdezi (maga a zsarnokocska) eltűnődve és riadtan egyik levelében, vajon akkor hogyan lehet az, hogy Isten éppen ennek a tizedrangú kis csillagnak a megváltásáért áldozta fel Egyszülött Fiát?” Szerb Antal egy évvel korábban […]

Aribert Reimann Lear Első rész Lear magához kéreti az udvart, három lányát és a Bolondot is. Az öreg király fiatalabb kezekbe akarja helyezni az ország irányítását, és felosztja birodalmát három lánya közt. Amelyik lány legmeggyőzőbben tud beszélni apja iránti szeretetéről, az kapja a legnagyobb részt az országból. Két idősebb lánya, Goneril (Albany herceg jegyese) és Regan (Cornwall hercegének jegyese) ambiciózusan és meggyőzően beszél apjuk iránt érzett szeretetéről és mindketten megkapják a maguk harmadát. Azon nyomban el is döntik, hogy apjukat becsapják, és hamarosan elteszik láb alól. Cordelia, Lear legkisebb és legkedvesebb lánya úgy érzi, hogy amit érez, az nem több […]

Európa nemzeteinek történelme könyvtárakat tölt meg, s a nemzeti sorsfordulók objektív és elfogult, történelmi, irodalmi, vagy politikai magyarázatai talán még nagyobb terjedelemre rúgnak. Mégis, különösen nagy politikai és társadalmi átrendeződések idején újra meg újra születnek – általában utólag – magyarázatok és értelmezések az adott folyamatra, melyek többségét az idő gyakran megcáfolja. Jelenleg Európa az EU bővítése mellett egy radikális társadalmi átalakulás előtt áll, aminek oka részben a szemünk előtt zajló informatikai robbanás. Ennek távlati társadalmi, gazdasági és politikai hatásai ma még nem igazán mérhetőek fel, de annyi biztos, hogy vannak fő- és mellékszereplői, s ezek az európai nemzetek. Közöttük is […]

Eric Assous a Boldogság című darabja a váratlan találkozások varázsát vizsgálja. A látszólag összeegyeztethetetlen lények is egymásra lelhetnek-e?  Louise hat éve elvált, meséket ír,  Alexandre válófélben lévő háromgyermekes étterem tulajdonos. Kettejük boldogságképe kerül szembe egymással. A félelem a magánytól lehet-e jó tanácsadó? A korral toleránsabbak leszünk, vagy inkább csökönyösebbek? Elmúlt szerelmeink gazdagabbá tesznek, vagy béklyót jelentenek? Szerelem+párkapcsolat => bonyolult egyenlet. Keserédes történet a szerelemről és az összetartozás vágyáról. Rendező: Verebes István Szereplők: Pikali Gerda és Rékasi Károly  Fotók: Gergely Bea

A közepénél kezdve: az „Őrült nők ketrece” egy igazán jó, és a másság kérdését okkal feszegető színdarab. Nem véletlen az, hogy Magyarországon is színpadra tűzték. Legutóbb Alföldi Róbert rendezésében láthatta a nagyérdemű a budapesti Átrium Film-Színházban (az egykori Május 1. moziban) 2016. január 23.-án. Főszereplők: Stohl András és Hevér Gábor. Aki a darabot véletlenül nem ismeri, annak érdemes talán tudnia, hogy korántsem napjaink kulturális terméke. A Jean Poiret által írt színdarabot 1973-ban mutatták be. Nem sokkal később francia és olasz koprodukcióban filmvígjáték készült belőle.A zenés darab Jerry Herman és Harvey Fierstein keze munkája. A filmet, egyszer régen, hazánkban is bemutatták. […]

Georges Feydeau Rövid a póráz című darabja egy fordulatos, humorban bővelkedő történet és egy mozgalmas nap eseményeit öleli fel. Lucette (Schell Judit), a híres pop-díva klipforgatására készül, miközben három hete nem jelentkező szerelméért aggódik – persze a maga pop-dívás módján. A forgatás előkészületei közepette betoppan a döntésképtelen Fernand (Pindroch Csaba), aki arra készül, hogy végre megmondja Lucette-nek, hogy aznap este éppen egy másik nőt készül feleségül venni, aki ráadásul a milliárdos médiabirodalom tulajdonosának és mindenható úrnőjének Mme Duvergernek (Molnár Piroska) a lánya, Viviane (Lovas Rozi). A helyzetet bonyolítja a díváért rajongó, fülig szerelmes párizsi maffiavezér Chennevlette (Szabó Győző) és a kissé ügyefogyott […]

„Ez volt a kezdet, az első lépés a világsikerhez vezető úton” – mondta el Rajk László azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: Oscar-díj jelölést kapott a Saul fia című magyar film. „Nem vagyunk zsenik, csak sokat dolgoztunk” – árulta el a titkot a rendező Nemes Jeles László A hír azóta bejárta a világsajtót, ám a kezdetekről még idehaza is szegényesek az ismereteink. Különösen, ha onnan nézzük, hogy elsőfilmes rendező érte el ezt a hatalmas sikert. Igaz, az amerikai forgalmazó a Sony Pictures Classics képviselője, már Cannes-ben azt mondta, egészen az Oscarig akarják „elvinni” a filmet, noha az amerikai közönség fogadtatása bizonytalan. […]

Rekviem / Tánc Rekviem. Gyászmise. Az, hogy kinek mit jelent egy Rekviem, milyen emlékek tódulnak fel benne, igazán egyéni. Az előadás az élet és halál közti lebegés állapotát ragadja meg, letisztultan áhítatosan, mely felvillantja az élet körforgását és megújulását. A halál küszöbén álló ember szemszögéből látjuk az előadást, aki a halálra, mint egy új korszak kezdetére való felkészülésként visszatekint életére.  Minden szép és keserű pillanata lepereg a szeme előtt. Bármerre megyünk, falakba ütközünk. Életünk egy nagy labirintus, melynek végén vár az elkerülhetetlen találkozás az ismeretlennel: a halállal. Létünk elfogadásokból és elengedésekből áll. Élet és halál megrendítő találkozása. Tisztelgés szeretteink emlékének. […]

Svát hónap 15-e – héberül tu bisvát –, amely ebben az évben a polgári időszámítás szerint január 25-re esik, a zsidó hagyomány szerint a fák ünnepe. A Talmud-ban, Ros HáSáná traktátusban „a fák újéve” néven szerepel, és bölcseink szerint ezen a napon dől el, melyik fa fog fejlődni, nőni, dús gyümölcsöt hozni, és melyik sorvad, fonnyad el, melyiket tépi ki a vihar. Az ünnep nem kötelez munkaszünetre, nincsenek különleges imák, és fő jellemzője az a kedves szokás, hogy ezen a napon minél több gyümölcsöt eszünk. Főleg olyan gyümölcsöket szoktunk fogyasztani, amelyek Izraelben teremnek, s amelyeket már a Tóra is említ, […]

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Ebből az alkalomból mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeumban: MI LÁRMA EZ MEGÉNT? Petőfi vers-koncert  Klasszikusok kortárs hangszerelésben PREMIER Időpont: a Magyar Kultúra Napja, 2016. január 22. péntek, 20 óra  „Ha azt mondom, gyere, elmondok pár Petőfi-verset zenére, nem biztos, hogy felcsillan a szemed, hm? Pedig egy nemzeti hősért illene csillogni a szemnek.  És ha azt mondom, ne félj, ez a nemzeti hős nem bronzból van, hanem a túlérzékeny […]

2016. január 21.  19 óra  (BEMUTATÓ) Hodworks: Grace „Hol legitimek a megéléseink? Egy csomó érzés, állapot egyszerűen illegál, nem szabad. A művészet alibi. A művészet oltárán szabad olyat tenni, amit az életben nem minden esetben. Ezért a művészet játék, alibi a szabadságra.” Hód Adrienn absztrakt tánca elérkezett a kimondott szó színházáig a kimondott szóig. A koreográfus által precízen vezetett helyzetek csillogó absztrakt revüként jelennek meg. Egy norma-mentes szertartás, közösségi gyónás, ahol négy kitárulkozó és pajkos revügörl pakol elénk lenyúzott és kicsontozott személyes élményeket. élvezet és fájdalom mágiája, rituális fürdés a rivaldafényben, sűrű és hangos szenvedélytörténetek, menetelés az eksztázisba, elektronikus és […]

Négy éve írtam Harangi Zoltánról („Kecskeméti” a múlt század viharaiban, ÉS, 2012/6., febr. 10.; Az „örök vamzer”, Beszélő, 2012/1., jan.–márc.), mint olyan személyiségről, akinek aljassága még a háborús viszonyok embertelenségei között is különös figyelmet érdemel. 1944-ben a Svéd Vöröskereszt tagjaként többször feljelentette a nyilasoknak a bujkáló zsidókat, ezzel tömeges tragédiákat idézett elő. Más szerencsétleneket személyesen zsarolt meg, fosztott ki. Ezekért, valamint számos lopásért, rablásért többször bebörtönözték. Az 1956-os forradalom idején a Baross téri felkelőkhöz csatlakozott, de mást nem tett, mint hogy a szovjet intervenciót követően a felkelőkről jelentett a szerveknek, majd a megtorlás idején buzgó besúgásaival ismét súlyos tragédiákat okozott. […]

Az Apátlanok egy súlyos titkokkal és problémákkal terhelt család tagjainak életét mondja el, miközben a gyerekek, az „apátlan nemzedék” növekedésével párhuzamosan Magyarország elmúlt évtizedeinek képe is kirajzolódik. Mikó Csaba a drámát eredetileg egy társulat számára írta, amely időközben feloszlott. A mű írása közben realizálta, hogy nem is annyira szerepeket, mint inkább „társadalmi hangokat” szeretne megírni a különböző társadalmi csoportokat reprezentáló alakokon keresztül. Az apátlanság kérdését Mikó Csaba tágan értelmezi: az ember számára az apakép egy hős képe, de a mai világban már nincsenek hősök. A dráma által közvetített világkép szerint megpróbálunk magunknak hősöket teremteni, de amint megszületnek, azonnal meg is […]

Különleges előadás fotóspróbájára  kaptam meghívót a MU Színházba. Négy önálló jelenet láttunk, táncban, kevés szóval…mégis érthető, elgondolkodtató történeteket meséltek el. Engem leginkább a negyedik jelenet fogott meg. A mondanivalója, a látvány — szigorúan 18-as karikát kéne kitenni, ha lehetne–. Érdekes felmérés lenne ki mit ért a jelenetből. többféle értelmezése is lehet. Talán a nő kiszolgáltatottsága egy férfinak…., vagy a lázadás, a megalázottság? Elsőre meghökkentő amit látunk, de egészében véve nagyon is elgondolkodtató darab. ” Én, a feminista Alkotó/Előadó: Egyed Bea Hang: Gothár Márton Külön köszönet : Újvári Milán „Az ember nem a külvilággal megosztott cselekedeteiben és kapcsolataiban él, hanem abban a […]

Óriási, megérdemelt siker a Golden Globe Nemes Jeles Lászlónak és csapatának, és Magyarország is felkerült erre a fontos filmes térképre. Kicsit mindannyian örülhetünk. Ugyanakkor a Facebook barátaim és az ő barátaik megjegyzésein kívül egész egyszerűen nem olvasok kommenteket a Saul fia Golden Globe sikeréről, mert ez itt most a büszkeség és a jó érzés ideje. A magyar valóság árnyalt megismeréséhez amúgy sincs semmi szükség gyűlölködő és/vagy idióta és/vagy veszélyes hozzászólások böngészésére, vannak más szociológiai módszerek is, például itt kell élni a hétköznapokban, járni kell az országot, és így tovább. Tudjuk kik korbácsolják fel az indulatokat, s hír értéke legfeljebb annak […]