A Facebook-on egy vita bontakozott ki egy olyan fotó kapcsán, amit nem szívesen idézek fel, annak borzalmas volta miatt. Sajnos, azonban szükséges a kép felidézése, mert többen is hozzászóltak, s bizony – finoman szólva – volt, aki nem a valós történelmi tényeknek megfelelő érveket írt le a vitában. Ráadásul a vita elment vallás versus ateista irányba is. Talán nem felesleges a megjelent fénykép kapcsán egy-két dolgot tisztázni. Azt gondolom, hogy a legfontosabb azt leszögezni, hogy Eisenhowernek sajnos igaza lett! A Facebook vitában az egyik fontos kérdés az volt, hogy ki szabadította fel az auschwitzi koncentrációs tábort. Volt aki rosszul emlékezett […]

A Faust első része egy középkorú tanárember szellemi megfáradásáról, kiábrándulásáról szól. A magányos férfi belefárad az univerzális tudás megszerzéséért folytatott küzdelembe, és inkább megrontja a fiatalkorú Margarétát, akibe a maga módján azért beleszeret. Faust egy erkölcstelen gazember. Az előadás rendezője Schilling Árpád,  Faustot Máté Gábor,  Mephistophelest Kulka János,  Margarétát pedig  Mészáros Blanka, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója alakítja. Fotók: Gergely Bea „A FAUST I.és II. külön-külön is teljes értékű előadás, de javasoljuk a teljes megértés érdekében, hogy a két részt egymás után tekintsék meg”–írja a szinház.hu

Korábban, amikor még a fővárosban éltem, a betondzsungelben nem is gondoltam arra, mennyire fontos, hogy legyen egy nap, amikor a Föld napját tartjuk. Nem is figyeltem fel rá, hogy 1999 óta Magyarországon is van külön egy nap,  a Föld napja, április 22. Hogyan is gondoltam volna rá, hiszen rohanó városi emberként annyi mindennel voltam elfoglalva, munka, család, hétköznapok, villámgyorsan pergett körülöttem az idő és csak nagyon ritkán, egy – egy kirándulás alkalmával találkoztam a természet szépségével, rácsodálkoztam és élveztem, aztán vissza a mindennapokba. Az ötletet, hogy a természetet jobban becsülni és ünnepelni kéne egy John McConell nevű amerikai vetette fel […]

Április 27-én lesz 71-éve annak a gyalázatnak az évfordulója, melyről máig mélyen hallgatunk. Sokunkban tudatlanul egyesek szerint „jobb nem tudni, ne keltsenek bennünk lelkiismeret-furdalást ”. Ha nem tanulunk múltunkból, megismételjük azt. Szigetvár Zrínyiről híres mezőváros, 1848 után lecsúszott nagyközség lett, csak 1966-ban emelkedik városi rangra. Ez a sikeres, felívelésnek induló fejlődés mondott csütörtököt 1944.április 27. délután 5 órakor, egy csütörtöki napon. Fejlődési sikerét a kiegyezés után az itt élő és rendkívül szorgalmasan dolgozó zsidóságnak és a hitközösségüknek köszönheti. Már a török idők előtt éltek a településen izraeliták. A 19. századtól zsinagógával (a mai városi könyvtár épülete), rabbikkal, főrabbikkal működő közösség. […]

A fanyar, abszurd, rafinált angol humor nagymestere P. G. Wodehouse – „az angol irodalom cirkuszi bolhája” – színdarabjának hősével mindig történik valami. Az Agyeldobás c. darab egy kis színház a színházban. A történet egyszerű és idétlen. Viszont amiért érdemes megnézni, az a színészek remek játéka. Simon Kornél, Nagy Sándor, Szerednyey Béla és Magyar Attila kellemes és vidám perceket szerezhet a műfaj szerelmeseinek! Az előadás áprilistól havonta kétszer látható–írja a KulturCafe című portál. Bertie, azaz Bertram Wilberforce Wooster az angol arisztokrácia meglehetősen kétbalkezes példánya. Csakis annak köszönheti, hogy nem csinál tökéletes idiótát magából, hogy van egy inasa, Jeeves, aki mindent tud, mindenkit […]

John Cariani kortárs amerikai szerző drámája, az Isten háta mögött a szerelem utáni hajsza különböző aspektusait vázolja fel. A darab egy észak-amerikai kisvárosban játszódik egy hideg téli éjszakán, amikor csak a szerelem melegítheti fel az embert, azonban az érzelmek kimondása és törékenysége, az egymás felé tapogatózás és a beteljesülés mulandósága suta helyzeteket idéznek elő, amelyben a felek mintha az első szerelem félénkségét élnék újra át. A variációk sorozata szinte breviárium-szerűen veszi számba, hogyan alakul két ember kapcsolata, hogyan közelednek és távolodnak, majd közelednek újra egymás felé. Mindegyik jelenet egyfajta tangó, amelyben a szereplők a szerelem elhamvadásának és újjászületésének körforgását járják el. […]

Író olvasó találkozón voltam a Művelődési ház könyvtárában. Péterfy Gergely, József Attila díjas íróval beszélgetett Kende Tamás, a Kitömött barbár című regényének kapcsán. A rendkívül jó hangulatú beszélgetés után azt is adhattam volna írásom címének, mintegy összefoglalásként: „Miért olvassuk el feltétlenül Péterfy Gergely: Kitömött barbár című, új, Aegon díjas könyvét?” Rendhagyó módon írásom egyáltalán nem a regényről fog szólni, hiszen nem volt szerencsém még elolvasni, de természetesen „készültem” és igyekeztem megkeresni több interjút és ismertetőt, ezért kötött le annyira a beszélgetés. Péterfy Gergely ízig-vérig mai modern író, közvetlenül, kendőzetlenül vallott önmagáról, az írásról, a regény keletkezésének történetéről. Hétköznapi beszédstílusban adta […]

A Nemzeti Színház egykori főrendezőjét, Alföldi Róbertet (akit a zsidó rendező titulussal is megtiszteltek rajongói, noha nem is zsidó, sőt sokszor Alföldi Robertaként is aposztrofálják, mivel homoszexuálisnak is kikiáltotta az elismerő kritika) sok helyre hívták el rendezni. Nem minden meghívásnak tudott eleget tenni, pedig a lista igencsak rangos színházak felkéréseit tartalmazza. Köztük van a New York Theater Workshop, valamint a portlandi Városi színház. Alföldi Kalocsán született 1967-ben. Zenei általánosba kezdi tanulmányait, ahol hegedülni és zongorázni tanul. Később a szentesi Horváth Mihály gimnázium drámatagozatán folytatja. A gimnázium elvégzése után elsőre felveszik a Színház és Filmművészeti Főiskolára színészi szakra. 1987-ben kezdheti el […]

A KMH-ban nemrégiben befejezett magyarországi holokauszt emléksorozat – 71 éve történt – meglehetősen sok tételben említett meg olyan történéseket, amik részvevői kollaboráns, vagy kényszerített, vagy tehetetlen alkukban szerepeltek. Nem vitatható, hogy legtöbbször a hitsorsosaik megmentése vezérelte őket. Nem egyszer igencsak sajátságos helyzetek alakultak ki, drámai és szinte szürreális környezetben. Egy ilyen esetről számol be a LEHARBLOG, melynek megtörténtéhez kétség sem fér. [“És beszéld el fiaidnak!” Az itt következő írással kívánok emléket állítani a vészkorszak áldozatainak. Emlékük legyen áldott. ז”ל A II. Világháború és a Holocaust történetének egyik legkülönösebb találkozójára került sor 1945. április 21-én Berlin mellett. Alig két és fél […]

Március 21-e emlékezetes dátum [Éljen a forradalom?] Esti Kornél életében; hosszú szünet után hallja-látja újra játszani kedvenc – a zenei ízlésének kialakulásában meghatározó szerepet játszó – zenekarát. Kövér a nap, Lehajtott fejjel, Csöngess be hozzám jó barát – kívülről fújja a dalokat, elérzékenyülten emlékezve a hőskori próbákra, amikor általános iskolás társaival próbálták hallás után elsajátítani a rádióból ismert slágereket… Esti Kornél az idők során együtt muzsikált az orkeszter több rocktörténeti jelentőségű tagjával, a gitáros- énekes-szövegíró Művésznőhöz viszont, a bélák elleni végeláthatatlan küzdelem megpróbáltatásai között edződött barátság is fűzi; hasonlóan gondolkodnak a világról. Egy emberként utálják a náci idiótákat, undorodnak az […]

2015.04.11-én mutatják be a budapesti Centrál Színházban John Fowles A lepkegyűjtő c. thrillerjét. Rendezte: Horgas Ádám. Szereplők: Ferdinand Clegg (Bereczki Zoltán) Miranda Grey (Ágoston Katalin). Bereczki Zoltán elmondta az elmúlt hónapokban a tököli börtönben emberellenes bűncselekmények elkövetői között készült a szerepre. Egy férfi és egy nő küzdelme egymással, az életben maradásért. Ki kinek a fogja? Ki győz?  Ki uralkodik a másikon? Ime Gergely Beatrix képriportja a KMH-ban és egy kis előzetes!    

2015. április 4-én, szombat este sokan gyűltünk össze a budapesti Stefánia Palota Regiment éttermében – a Bét Orim (1) égisze alatt – hogy köszöntsük az 5775. évi Pészach széder második napjának előestéjét. A nyolc napig tartó Pészah előestéjét Széder-estnek nevezik. Az Izraelben élő zsidóság egy, a diaszpórában élő zsidóság két Széder-estet tart. Ezen a napon többek között maceszt eszünk, a „sanyarúság kenyerét”, amely az egyiptomi rabszolgaság egyik szimbóluma. Széder a kovásztalankenyér (macesz) ünnepe. A Szabadság Ünnepének is nevezzük, mivel az egyiptomi rabszolgaságból való megszabadulást ünnepeljük, de a nevelés és a zsidó egység ünnepe is. A Széder szó rendet jelent. Az […]

Tisztelendő Atyám! Az ember hajlamos lenne hinni, hogy ha az igét a neten hirdetik, akkor legalább annak megfelelő, magasabb hitelesség igényével teszik. De erről, legalábbis az Ön esetében szó sincs. Ugyanazok a régelhasznált, hamis klisék és ugyanaz a hitelesség iránti közömböség minden szavában. Ha már a theologiai ambició nem fűti, nem gondol legalább a személyes hitelességére, nem kellene legalább azt megvédenie az olcsóság és manipuláció lehetséges vádja ellen? Önnek azonban ilyen aggályai nincsenek, mint látom, öntelten mosolyog az olvasóra, mintha valami nagyon okosat mondott volna, holott nem tett itt többet, mint meglelte a szarva közt a tőgyét. Tudom, hogy mint […]

1945. március 1. A magyar kormány, Levuskin vezérőrnagy szerint, csak keveset tett addig azért, hogy teljesítse a fegyverszüneti feltételeket, kivéve a magyar katonai egységek és hadifoglyok aktiválásáról folyamatban lévő tárgyalásokat. Eddig a napig Budapest 152 vagon élelmiszert kapott. Károlyi Mihály gróf a Magyar Tanács vezetője, az Angliában és más országokban élő magyarok háláját fejezte ki a Vörös Hadseregnek. Révai Endre az angliai szabad magyarok szövetségének elnöke háláját fejezte ki a Vörös Hadseregnek és ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy Anglia és a Szovjetunió szoros együttműködése lesz az emberiség boldog jövendőjének biztosítéka. Tito tábornagy közölte, hogy az eddigi jugoszláv felszabadító és néphadsereg […]

Húsvétkor mutatják be az Erkel színházban Giuseppe Verdi talán legnépszerűbb operáját az Aidát, Mohácsi János rendezésében. A teljesen új, modern felfogásban rendezett előadásról Mohácsi János azt nyilatkozta: „Számomra a kapaszkodót a háború jelentette, amit nem szoktak komolyan venni, mi viszont erre fűzzük fel az egész történetet. Ez a mese a háborúról szól, amely egyidős az emberrel, és alighanem elmúlni is csak az emberrel fog. A háborúról, amely milliók életéről és haláláról dönt, szerelmeket és családokat szaggat szét, amely átitatja a harcban álló országokat, azok mindenféle rendű és rangú polgárait, a fáraóktól a rabszolgákig. De van, amin nem diadalmaskodhat: a lélek […]