Vagy inkább: jusztse. No, nem az ember mivoltát érintően – habár embersége, mint olyan, erősen megkérdőjelezhető – hanem inkább miniszterelnöki magatartását tekintve. Mert hát, jött ide Merkel, úgy V4 tárgyalásilag. Csakhogy, egyedül a szlovák miniszterelnökkel folytatott bilaterális tárgyalást, elég látványosan elnézve Orbán feje felett, aki csalódottan vette tudomásul, hogy Merkelnél nem áll jól. Lehet, hogy a kancellár asszony megutálta a nyálas kézcsókjait, de az is lehet, nem felejtette el Orbánnak, hogy annak idején visszaküldte a főzőkanálhoz. Minden esetre nagyon úgy néz ki, hiába ágaskodik a kis ember, nem ér fel a Berlin-Párizs tengelyhez, a szlovákok toleranciája többet ér. Ráadásul Prága […]

Az utóbbi napokban sokan csacsognak azon, hogy Palkovics László, a miniszter, kiszervezné az MTA kutatóintézeteit az MTA kereteiből. Biztos talál rá még vagy száz magyarázatot. Végső soron bármit meg lehet magyarázni, és kellő hangerővel és sokszor mondva az igazságtartalma is mellékessé válik. Ahogy azt egy német birodalmi propagandaminiszter már bebizonyította. A leginkább égető kérdésként azonban az motozz a nyakamon levő csontbuborékban, hogy kinek tetszett meg vajon, az MTA székháza? Mert annyira hülye, magától, még Palkovics, a miniszter, sem lehet, hogy az MTA de facto megszüntetése mögött ne is sejtse: egy kiüresített, saját kutatói hálózat nélkül maradt szervezetnek nem kell akkora […]

Avagy helyzetjelentés Orbanisztánból. Az már régóta ismert, hogy kicsiny hazánkban minden központi döntés mentén működik. Természetesen demokratikus módon. Mármint, irányítottan demokratikusan. Hívhatnánk autokratikusnak, de hát Orbán még véletlenül sem autokrata, csak jobban bízik a saját döntéseiben, mint a szakemberekében. A hozzáértés különben is bolsevik trükk. Ő nem is dicsekszik a hozzáértésével, mindenre kiterjedő egyszemélyes döntéseit nem is az, hanem a mindenhez jobban értés, és a népét a rossz döntésektől való féltés indukálja. Ráadásul az állandó nyomás rajta: hatalma és politikai fölénye birtokában mi mindent tehetne, de hát ő óvatos, nem tesz, mert hátha rosszul dönt? Már pedig ő a szeretett […]

Néha egy hír cáfolatán legalább úgy el lehet gondolkodni, mint magán a híren. Ilyen lehet az, hogy cáfolták: Orbán akarná fogadni a pápát Csíksomlyón. Az alaphírt egy napilap blogrovatában közölték. Állítólag egy püspök kijelentésére hivatkozva. A cáfolat Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke részérő annyi, hogy a pápa fogadása Orbán részéről sajtókacsa, amivel nem kívánnak foglalkozni. Havasi Bertalannak mindezt a legteljesebb mértékben elhihetjük. Még akkor is, ha Orbán esetleg mégis találkozna a pápával Csíksomlyón. Egyszerűen azért, mert Csíksomlyón Orbán annyi közjogi státusszal rendelkezik, mint bármelyik turista, aki arra jár. Még akkor is, ha a bátrak bátrát több tucat további, vállas és […]

Már a kommentek között jeleztem, hogy nem tartom a magyarországi ellenzéket bírálhatatlannak, de nagyon ritkán hallok észszerű, megalapozott kritikát. Még az ún. „baloldali” médiában is legtöbbször csak kesergés, vagy hőbörgés zajlik. Különösen fájó az ezekben megszólaló hivatásosok tájékozatlansága, felkészületlensége. De ne kenjünk rá semmit az újságírókra – rendben. Elöljáróban: az alábbiakat mindig elmondom a magam köreiben – nemritkán heves ellenkezést, bár inkább csak méla csendet kiváltva. Akkor nézzük. Nagy hibának tartom, hogy a baloldal évtizedek óta képtelen a közbeszéd fontos kérdéseit meghatározni. Nemcsak ellenzékben – az MSZP-SZDSZ kormányok idején is folyamatosan védekeztek. 2010 előtt pl. naponta többször lehetett látni a […]

Vagy inkább kis sértett, ráadásul nem is annyira kísértet, mint inkább vírus: az illiberalizmus és populizmus vírusa, a virus orbántropum. Nem is Európát, hanem inkább a hasonszőrűeket: Putyin, Aliyev, Erdogan, Bolsonaro. Észak- Korea, Mianmar és a Fülöp-szigetek egyenlőre kimaradtak, de hát ott max. a felülfertőzéstől lehet tartani. A mi kis sértettünk sértettségének alapja, hogy – szerinte – báncsák Krahácsot! Rögeszméje ilyesmiben csúcsosodik ki: „nem tűrjük el, hogy Magyarországnak a tekintélyét, a becsületét rombolják és megtámadják következmények nélkül! „ . Ezzel csak az a baj, hogy Magyarországot a kutya sem támadja, csak hát, mivel túltengő egója következtében úgy véli, ő maga […]

Mostanában a politikai viták mintha önmagukat kergető kígyókká váltak volna. Néhány témát illetően mindenképpen. Nem egyszer a véleményekre adott reakciók tekintetében is az az érzése az embernek, hogy elakadt lemezjátszók vitáját olvassa. Többek között az ellenzéki megnyilatkozások tekintetében. Ebben csak az a kínos, hogy nem egyszer olyan, legalább hallgatólagos, elvárások tünedeznek elő, amelyek alanyi vélemények létjogosultságát tételezik fel. Nem a véleményalkotó alanyi jogát a véleményhez, hanem azt, hogy az ellenzékinek tartott politikusnak, tüntetésszervezőnek alanyi jogon csak igaza lehet. Illetve csak tévedhet. Attól függően, hogy honnan nézzük. Példaként számos esetet lehetne felhozni, de most Föld S. Péter egyik jegyzetére, illetve a […]

A Szövetséges Erők 74 évvel ezelőtt, január 27-én szabadították fel az auschwitz-birkenau-i koncentrációs tábort, és véget vetettek a borzalmaknak. Erre az eseményre emlékezve tisztelgünk ma a holokauszt idején elpusztult hatmillió, ezen belül közel hatszázezer magyarországi zsidó áldozat emléke előtt. (A nagyobb felbontásra kattintson a térképre.) Angela Merkel a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából azt mondta: „Ez a nap emlékeztet minket arra, hogy hová vezethet a faji őrület, a gyűlölködés és az embergyűlölet” Merkel minden európai polgárt felkér az antiszemitizmus elleni küzdelemre. A videki zsidóság deportálás táblázata, 1944: Kattintson ide:Tablazat_Menetrend – 1944_ magyar Ezzel szemben Orbán Viktor és kormánya diktatúrákhoz illően lajstromozva hozza létre […]

A legutóbbi hírek szerint nem lesz békemenet március idusán. Ezt valószínűleg sokan ki fogják bírni zokogás nélkül. Feltéve, hogy nem teszik kötelezővé. A zokogást. Netán a részvételt. De erről nem nyilatkozott Csizmadia László. Csak arról, hogy nem lesz. Valójában az indoklás az, ami elgondolkodtató. Olyasmikről beszélt az ATV-n, hogy a Civil Összefogás Fórum (CÖF) létrehozott egy szakértői csoportot, ami abban segíthet, hogy megtalálják a valóság optimális megközelítését. Erre nyilván szükség van. Különösen egy olyan társadalmi helyzetben, ahol a valóság megközelítése időnként a rendőrség sorfalaiba ütközik. Azért a CÖF-ot nem kell félteni. Valószínűleg nem azért marad el a békemenet, mert félnek […]

Egy hete egy lyukas zoknin rugózik lakájmédiája. Hogy egy ellenzéki politikusnak, akit a Pintér Sándor belügyminiszter volt cégének biztonsági őrként alkalmazott martalócai brutálisan bántalmaztak, lyukas volt a zoknija. A széphez vannak szokva lakájmédiáék, a tökéleteshez, mert annyira kényes az ízlésük, hogy csak azt tudják elviselni, ha egyetlen porszem sincs a gépezetben. Minden bajunk forrása egy lyukas zokni. Ez az eredendő bűn, ha vadiúj lett volna Hadházy Ákos zoknija, vagy legalább megstoppolta volna valaki, akkor most egészen más országban élhetnénk. Nem volna például korrupció, és az ország gyarapodására szánt pénzek el nem hanyagolható része sem a csókosokhoz kerülne megőrzésre. Nem stadion […]

Nyilatkozatot adott ki a Fidesz, melyben tiltakoznak az ellen, hogy a „fiatal nemzedéket önzetlenül támogató” Soros Alapítványt, valamint magát Soros Györgyöt politikai alapon támadják. „Mentségükre legyen mondva”, nem ma írták a szöveget, hanem 1992. szeptemberében. „Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. A fiatal nemzedék és a szakkollégiumi mozgalom támogatásával aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon. Látva a felsőoktatás szorult helyzetét, úgy gondoljuk, hogy az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog. Tiltakozunk […]

Gizi néni, korábbi nevén tanárnő, fiatalságáról álmodozik, kivételesen nem Gézára gondol a fekete, göndör hajú fiúra, aki pár évvel ezelőtti haláláig férje volt, és nem is Jenőre, akinek olyan jó lett volna igent mondani, hanem az 1-es útra, a bicskei marsall májra, a megállásokkal tarkított lassú cammogásra Budapestig. Géza, míg állt a sor, leállította a trabit -addig sem fogyaszt- mondta. Emlékszik még na’llán’ korára is, a bombatölcsérbe telepített kishalra, és látja maga előtt ifjú barátját, ahogy a lebombázott ház tűzfalára mászik, aztán az új M1-s autópálya jut eszébe a „száguldás az úton”, meg az M2, a piros metró, az izgalom, […]

Magára vessen az, aki még mindig azt hiszi, hogy Magyarország legalább nyomokban demokráciát tartalmaz. Biztosan volt ilyen időszak is, de a Központi Nyomozó Főügyészség ma napvilágra látott döntése megmutatta, hogy Magyarország kapcsán tévedés demokráciáról beszélni. Itt bizony kedves feleim, már nyomokban sem lelhető fel demokrácia, mert ami esetleg még annak látszik, az sem az, hanem annak legföljebb az égi mása. Ha van, aki még nem értesült volna róla: a Központi Nyomozó Főügyészség szerint jogosan léptek fel az MTVA őrei azok ellen az ellenzéki képviselők ellen, akik december 16-án és 17-én a köztelevízió székházában be akarták olvastatni ötpontos követelésüket. A főügyészség […]

Andy Vajna, azaz Vajna András György, mostantól odafentről nézheti azt a marakodást, ami idelent zajlik. Életének 75. évében meghalt. Valószínűleg olyan képet hagyva maga után, amin még hosszasan fognak vitatkozni. Mert akkor, ha azokra a nagymozis filmekre emlékszünk, amelyek mögött ott állt, akkor valószínűleg azt mondhatjuk: volt tehetsége ehhez az iparhoz. Sikertelen sem volt benne. Talán éppen ezért nem egészen értették sokan, hogy mi dolga volt a magyar politikában. Magam sem értettem. Ma sem értem teljesen. Nem azt, hogy a „még több pénzt” ez hozta, hanem azt, hogy erre Vajnának, mint embernek mi szüksége lehetett. De talán hitt egy kicsit […]

Az oktatás minden szintjének szétverése egy újabb szégyenletes állomás felé közeledik Magyarországon. Talán túlzásnak tűnt némelyek számára, amikor azt írtam: a kormányzat betiltja az egyetemeket Magyarországon. Formális tiltásra eddig ugyan nem vetemedett – a CEU ügyében is csak a szokásos sunnyogásra, meg paragrafus-csavarásra került sor –, de keményen folytatja a harcot az egyetemes tudás ellen. Ennek fontos állomása volt a Magyar Tudományos Akadémia önállóságának megtörése, kormányzat alá kapálása, az egyetemi rektorválasztások sajátosságai, a kormányhű kancellárok kinevezése, bizonyos tudományterületek negligálása, sőt üldözése a propaganda eszközeivel. Mi idősebbek emlékszünk még, amikor a kibernetika „impirilista” ármány volt: így azután, amikor Nyugaton már Neumann […]