Régóta nem szólt, nem beszélt, szinte nem is volt – aztán a síron túlról tegnap üzent valami nagyon fontosat. És nagyon hangosan. Nem tudhatom, mit gondolt az Orbán-rendszerről, és mindenekelőtt róla magáról, de annyit ez az üzenet biztosan jelent, hogy „nem vagytok rendes emberek”. És ezzel valami egészen szörnyű dolog következett be. Nem más, mint a demokratikus Magyarország első köztársasági elnöke tudatta ország-világgal, hogy a hatalom jelenlegi gyakorlóit nem tartja érdemesnek arra, hogy a sírjánál őt méltassák, a nemzet nevében elbúcsúztassák, elköszönjenek tőle. Talán még azt sem akarná, hogy a kormány emberei ott legyenek a gyászoló tömegben, ezúttal szerényen meghúzódva, […]

Göllner András alábbi cikke az egykori és rég eltűnt Magyar Hírlapban jelent meg 2002. október 5-én. Halmai Tamás és Sebestyén Eszter által írt és a KMH-ban közölt 2 részből álló cikkhez (az 1. rész itt olvasható, a 2. rész pedig itt), illetve a Bayer által írt és a Mandínerben közzétett szöveghez kapcsolódik ez az esszé, amit még 2002-ben írt Bayer Zsoltról. 13 év távlatából is nagyon aktuális… * A jól ismert FIDESZ alapító tag, lendületes közíró, a magyar irodalom nagyjainak mély tisztelője, nemrég megvallotta, mit érzett először és mit érzett másodszor, amikor meghallotta Medgyessy Péter miniszterelnök azon állítását, amely szerint Medgyessy […]

Ha a menekült-mizéria forgatagában még emlékszik rá valaki, volt a nyárelőn egy sajátos menekülési történet. Az a történet, amelynek keretében kicsit furcsának tűnt a jelöltnek pont egy doktori vizsga előtt történő megvilágosodása az eskü, különben a beiskolázásakor is hasonló formában élő verziója kapcsán. Akkortájt felmerült, hogy nem annyira morális fenntartásokról, mint a formailag elégtelen doktori dolgozat felülvizsgálatának egyfajta kivédéséről lehet szó. Majd jött egy sajátos levelezés az egyetemmel. Sajátos, mert a doktori iskola vezetőjének írt levélre hosszabb ideig nem született válasz. Majd annak immár nyílt levélként megjelenő változatára sem. Sem az eredeti közlési helyre, sem pedig a Kanadai Magyar Hírlap […]

Szinte az ország minden zugában hallani lehetett, ahogy a Vezér a díszpáholyban felsóhajt, amint a bíró lefújta a meccset. Egész Európa minket utál, a menekültügy lassan lekerül a hazai placcról, megint jönnek majd a nemzet ellenségei, hogy mi és hogyan rohad, miközben mindent ellopunk, megint minden nap hazudnom kell valamit. Legalább az efféle „nemzeti sikerek” adjanak erőt a kenyér helyett folyton cirkuszt kapó közönségnek. Boldog lehetett az ezzel a két góllal megmentett új szövetségi kapitány, továbbá az MLSZ elnöke, Csányi úr, a teljes elnökség, benne az Orbánban folyton világpolitikai tényezőt látó politológus. Boldog a Nemzeti Sport, amely Bödét római harcosként […]

Az uniós országok rangsorában a dél-amerikai kereskedelmi forgalmat tekintve Magyarország a 23. helyen áll, a kormány azonban ennél jobb pozíció elérésére törekszik – mondta Bus Szilveszter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium déli nyitásért felelős helyettes államtitkára a II. Magyarország – Latin-Amerika fórumot megelőző sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.A magyar export 2,3 százaléka jut jelenleg Dél-Amerikára és Afrikára – ismertette,- őt idézte az Origo. Hurrá, éppen itt az ideje, hogy chilei cseresznyét ropogtassunk a borús téli estéken. Már szinte látom lelki szemeimmel, ahogy a csenyétei polgár két ujja közé szorítva a magot megcélozza vele a magasabb életszínvonalat. Boldog, mert a jövedelempótló támogatásból akár három […]

Van egy városunk, amely Párizs másfélszeresénél is terjedelmesebb. Hajdan – koronauradalomként – bekerítették, s kerítése a francia fővárost ma határoló külső körútnál jóval hosszabban övezte. Igazi királyi birtok volt, egyszersmind a világ egyik legtermőképesebb birtoka, ami hosszú időre meghatározta lakói életét. Most az Orbán-kormány úgy döntött: feltrancsírozza. Mezőhegyest 100-200 hektáronként osztják szét az új bérlőknek. Van egy városunk, amely Párizs másfélszeresénél is terjedelmesebb. Hajdan – koronauradalomként – bekerítették, s kerítése a francia fővárost ma határoló külső körútnál jóval hosszabban övezte. Igazi királyi birtok volt, egyszersmind a világ egyik legtermőképesebb birtoka, ami hosszú időre meghatározta lakói életét. A magyar állam képviselői […]

Az állam leesik, ezt azért nem gondoltam volna. Tudtam, hogy ezek bunkók, tudtam, hogy ócska politikai haszonlesők, de azt azért nem gondoltam volna, hogy az állam képviselőitől mindössze annyi telik, hogy az Országgyűlés Hivatala kitesz egy emlékkönyvet, melybe bejegyezhetjük azt, hogy mennyire tiszteltük és szerettük az elhúnytat. Tisztességesebb országokban ilyen esetben a hivatalban levő Köztársasági Elnök és miniszterelnök nyilvánosan kifejezi részvétét, a középületekre gyászlobogót tűznek, az állami zászlót félárbocra engedik. Mondjuk ebben nem volt hiba, hiszen Göncz Árpád az Aradi Vértanúk Napján halt meg, és a Köztársasági Elnök is adott ki tisztességes hangvételű nyilatkozatot, mégis, az állam reakciója erre a […]

Valamit magára adó írástudó ma írni fog, még az is, aki nem ad magára. Ma írunk. Anno 1990-ben ott álltunk a Szépművészeti pénztárnál a sorban, Ö közvetlen mögöttem és három jegyet vett, egyet magának, kettőt az őt kísérő vastagnyakúaknak. Már nem korszerű a vastag nyak, a szteroid; a testőr profi: izma acél, szeme sas, idege kötél, lövése lézerpontos, ütése taglózó, mosolyogva leteper. Ő a TEK. … „azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket, akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei, akiknek nincs eszközük megvédeni Önmagukat, s akik […]

A Mandineren látott napvilágot Bayer Zsolt cikke a „Takarodjatok haza a kurva anyátokba” címmel. Eddig is tudtuk persze, hogy Bayer egy tahó. Ahogy azt is, hogy a Mandiner aligha lesz mérsékelt konzervatív hírportál. Ezt most ez az írás és megjelenítése csak megerősítette. De a baj ezzel nagyobb, mint aminek elsőre látszik. Van aki azzal magyarázza, hogy Bayert elragadták az indulatai. Csakhogy az a bibi ezzel, hogy Bayer Zsolt vérprofi újságíró. Ráadásul nagyon tehetséges újságíró, akkor is ha mára sokat kopott egykori kiváló tehetsége. Aki pedig olyan rutinnal és profizmussal bír az újságírásban, mint ő, azt nem igen tudják az indulatai […]

1944. október 5-én magyar csendőrök 20 romát gyilkoltak meg, és temettek el egy tömegsírba a Békés megyei Dobozon. A tragédia a Roma Holokauszt egyik iszonyú traumája, de a dobozihoz hasonlóan még vagy féltucatnyi feltáratan tömegsírban nyugszanak legyilkolt romák. A Roma Sajtóközpont weboldala vasárnap erre emlékezik. A békés megyei Doboz temetőjében 20 roma ember, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová pontosan 71 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték őket. A Roma Sajtóközpont ennek a tragédiának állít emléket október 5-i címlapjával. A honlapon egyebek mellett részletesen olvashatunk a gyilkosság hátteréről: „1944 szeptember végén, október elején […]

Munkásságát elemezni itt és most talán nem is érdemes. Nem azért mert ez a munkásság elemzésre érdemtelen. Sokkal inkább azért, mert e sorok írója érdemtelen egy olyan életmű teljes elemzésére, mint amilyen Göncz Árpádé, az irodalmáré, a politikusé volt. Maradnak tehát a benyomások. Az első, akkor még szigorúan olvasói találkozás. Ami nem is az első volt. Csak az első azok közül, amikortól a nevét megjegyeztem. Ez a „Gyűrűk urának” olvasásához kötődik. Tulajdonképpen nem is tudom, miért pont ehhez a könyvhöz. Ahhoz a könyvhöz, amelynek az elejét nem is Göncz Árpád fordította. De talán éppen ezért. Holott fordított krimiket, sci-fiket és […]

„Ha szolgálni kívánok valakit, azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó.”(Göncz Árpád, 1990. augusztus) Életének 94. évében, családja körében meghalt Göncz Árpád politikus, író, műfordító, a rendszerváltáskor létrejött harmadik magyar köztársaság első államfője, első évtizedének egyik legfontosabb politikusa. A hírt az MTI megerősítette. Göncz Árpád három kormány alatt is köztársasági elnök volt, ezek alatt az évek alatt ma már nehezen elképzelhető népszerűségnek örvendett, melyet az sem tépázott meg, hogy az első ciklusban kemény konfliktusokat vállalt az Antall József vezette jobbközép koalíciós kormánnyal. Életútjáról […]

Eljutott a címzetthez a DK minapi közleménye. A párt múlt szerdán megüzente a sukorói koncepciós per kiagyalóinak, hogy ha eljön az idő, felelni fognak a tettükért. A Fidesz azonnal válaszolt, vagyis átvette az üzenetet: „… felháborító, hogy a minden idők legkorruptabb kormányzását elkövető és a ma napig is gyanús brüsszeli szerződésekkel kitömött Gyurcsány Ferenc bocsánatkérés helyett a független magyar bíróságot támadja és nyíltan fenyegeti.“ Na, igen, a független magyar bíróság. A csúcsán Szájer József feleségével, a volt Bibó kollégistával, nem mellesleg az Orbán családdal baráti kapcsolatban álló Handó Tündével. Aki „bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja […]

Göbbels reinkarnációja, még a külleme is stimmel. Nem kis sarzsi a maffiában, ő az új consigliere, a bizalmas tanácsadó, aki beavatott a legszennyesebb részletekbe is, akinek a Család életét szervezni kell. Időnként baltával levágatni egy ló fejét és belecsempészni Lázár ágyába, hadd rettegjen mindenki, aki nem ismeri fel helyét a táplálkozási láncban, aki egyéni utakat kezd járni. Tőle aztán nem kell tartani, ő olyan, mint a cápa mellett úszó kalauzhal, a zsákmány maradékán él és a cápa többi élősködőjét pusztítja. Hát most aztán lesz rá módja. Új beosztásában, mint Orbán politikai kabinetfőnöke jelentős hatalomhoz jutott, és élni is fog a […]

A hagyományos munkásmozgalmi, marxista alapokon szerveződő baloldal megújulási próbálkozásai kifulladtak, mozgalmunk világszintű válságban van. A venezuelai, bolíviai vagy legutóbb a görögországi kísérletek zsákutcába jutottak, részsikereik kevés muníciót adnak egy másfél évszázados múltra visszatekintő, egykor önmagát világszinten megszervező politikai és társadalmi alternatívának. Az évtizedek óta magukat baloldalinak mondó országok, Kína, Vietnam vagy Kuba pedig éppen az államhatalmi eszközökkel szervezett kapitalizmus fellegvárai. Vannak ugyan ígéretes színfoltok, például az amerikai Sanders szenátor, a spanyol Podemos vagy legutóbb a brit Munkáspárt baloldali fordulata, de ezek a próbálkozások maximum egy jó kezdetnek minősíthetők egy-egy hosszú meccsben. Magyarországon a helyzet – nem meglepő módon – tragikomikus. […]