Budapesten, a XIII. kerületben – születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából – felavatták Tom Lantos, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának egykori képviselője szobrát. Az ünnepségre megérkezett Amerikából Tom Lantos családjának számos tagja és jelen volt igen sok Magyarországra akkreditált külföldi diplomata is. Tom Lantos egészalakos szobra Yengibarian Mamikon szobrászművész alkotása. Tom Lantos (Lantos Péter Tamás) en született . 1-jén. Tizenéves korában kényszermunkatáborba került, onnan megszökött, majd nagynénjénél lelt menedékre, aki Raoul Wallenberg svéd diplomata egyik védett házában élt, a Szent István park 25-ben. 1945-ben, miután az oroszok felszabadították Budapestet, egyetlen családtagját sem találta meg, mindannyian a holokauszt áldozatai lettek. A gimnázium elvégzése […]

Fahéj nevű tacskómmal járva az utcát nem nekem szánt beszédfoszlányok rakódnak le a fejemben. A mai termést itt megörökítem. Egy minket jobbról kerülő lány válaszol a bennünket balról előző fiatalemberek egyikének: Nem tudom. Szinkronban vagyunk amúgy. Pindurnyi szőke szakállt viselő, már nem fiatal férfi élelmiszerbolt előtt, sörösüveggel a kezében mesél a társainak: Akkor én acélbetétes bakanccsal berúgtam az ajtót. Egy jobb autó vezetőjének mondja egy szakadt fiú, mielőtt az felhúzná a járda felőli ablakot: Olyan fáradt vagyok, hogy a fogdában elaludtam. Bundás hölgy a kismetró lejárójánál tart szóval egy fiatalabbat, akinek nincs bundája: Az én igényemet kielégíteni?! Hm. Rendőrbusz mellett […]

Hol is kezdjem? Ja, tudom már, mindenképpen ott, hogy ez megint csak egy vélemény lesz, az én véleményem. A netikett szerint nem írhatom nagybetűvel, mert az kiabálás, így csak megvastagítottam a betűket. Először néhány fogalom, ami nem mellékes, mert tisztázásuk nélkül nem is érdemes írnom. Vita és veszekedés között van különbség, méghozzá óriási. A vita egy témáról szól, többnyire olyan témáról, ami sokakat érdekel és a vitatkozók közül sokan más – más véleménnyel bírnak. Érveiket felsorakoztatva próbálnak egymással valamilyen módon dűlőre jutni. Ütköztetik a véleményeket. Lehet egy vita hosszú, meddő, felőrlő, de lehet pozitív, előre vivő, újabb és újabb gondolatokat […]

Áder János magyar államfő 2018. április 8-ra tűzte ki az országgyűlési választásokat és eddig 384.173 külhoni állampolgár regisztrálta nevét a Nemzeti Választási Irodával. A szavazásra jogosult külhoni magyarok száma az elkövetkező hetekben bizonyára meghaladja majd a félmilliót, ami elvileg jelentős befolyást jelenthet egy olyan országban, ahol összesen 8 millió körüli választópolgár van és ahol az útóbbi években hatvan százalék alatti volt a részvétel. Ha a 2014-es országgyűlési választások levélben leadott külhoni szavazatok nézzük, összesen 128.596 voks érkezett. Ebből 122.638 a Fideszre lett leadva, a Jobbikra pedig 2.926, a baloldai összefogásra (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP) 1.495 és az LMP-re 574. Érdekességként: a nyilt kádári nosztalgiára épülő, de […]

A montreáli Budapest Roma nevű vendéglő alapvetően olyan, mintha a házigazda otthonába lenne a vendég meghívva, ahol nem csak vacsorával várják, hanem egy elismert hegedűművész által nyújtott élő előadással is. A magyarokból, illetve az angol, francia, lengyel és más nemzetiségű kanadaiakból álló kis társaságot a lapunkból is ismert Göllner András hozta össze. Voltak művészek, helyi újságírók és tanárok, a magyar szó a franciával és az angollal keveredett. Lakatos István pedig ezt a sokszínű kört vitte egy igazi zenei kalandra. A magyar zene mellett, nem maradtak el jiddish számok, francia sanzonok, orosz nóták és — azt hiszem sokak örömére – az […]

A Jobbik-ügy kapcsán az egyik olvasat kétségtelenül az, hogy a hazai közállapotokban igencsak időszerű lenne a romok leltárazása. Az előzmények, de akár a korábban, a Heller Ágnes véleménye kapcsán felvetett gondolatok irányából is megközelíthető a jelenség. Onnan, hogy a valós cél egy Fidesz-Jobbik kormányzás kialakítása. A két párt között túl széles egyébként sem volt nagyon az ideológiai, illetve a retorikai, szakadék. Ha tetszik, egyfajta „munkamegosztás” alakult ki. A Fidesz a maga populizmusával képes volt a jobbközép megszólítására. De nem egy kiábrándult baloldali szavazó „X”-ét beseperhette. A Jobbik ugyanakkor a Fidesz jobbszárnyától a szélsőjobboldal felé fedte le a terepet. A Fidesz […]

Mottó: A rossz a…„Szép és nemesnek új csírája lesz.” Madách: Az ember tragédiája Szerzőnk ismét bizonytalan: vajon a paradicsomi bűnbeesés az emberré- vagy a felnőtté válás pillanata-e. Talán mindkettő. Beleharapunk az almába, megismerjük a szerelem érzését, és tudjuk, mi a jó és mi a rossz. Tán csak hormonjaink diktálják (mire képes az alma), de egyenlők leszünk. No, nem Istennel (ezt csak hisszük), hanem a többi emberrel. Már kevés a „jó tanuló erkölcs”, a „tanító néni (apa, anya, tanító bácsi) megmondta”, már versenyben vagyunk, kell egy jó nő (pasi) és ez nem megy maradékelv alapján. Nem azt kapjuk, aki jut (a […]

Már november vége felé járt az idő, de szerencsére a tél közeledte még nem mutatta meg az erejét. Éjszakánként már kicsit csípőssé vált a hideg, de a tél a nagy szakállát még nem lengette meg. Egyelőre nem havazott, és nem változtatta át a világot a komor szürkeségből szikrázó fehér színűre. — Úgy látom, szerencsénk lesz idén — fordult az egyik alkalmazottjához Kálmán, a vállalkozó. — Ha minden rendben megy, akkor még a nagy havazás előtt ki tudjuk szállítani az adományokat a rászorulóknak. — Össze kellene állítani az egységcsomagokat, mert még a fele sincsen készen. — Miért? Mivel töltötték az időt […]

Kedves Marosán György! Mondanom sem kell, bizonyára, hogy a mai talákozásunk, a sok ÉS-beli cikk után, melyeket az évek során tőled elolvastam, és szerettem, nagy öröm volt találkoznom veled és látnom, hogy szóban és életben még érdekesebb vagy, mint írásban. A mai találkozóra tőlem szokatlanul korán érkeztem és így módom nyílt, hogy belenézzek a könyvszekrénybe. Nem volt ott semmi érdekes, kivéve egy könyv Lukács Györgytől, amelyet azonnal, észrevétlenül a magamévá tettem és a táskámba csúsztattam, mondván, hogy itt úgyse olvas senki ilyesmit. Virágot és könyvet lopni már kamaszkorom óta a morális érzék kényelmes felfüggesztésével kezelem, a saját könyveim mások általi […]

A rendszerváltás óta példanélküli anyagi támogatást nyújtott az Orbán kormány a kanadai magyar közösségeknek 2013 és 2017 között — ez derül ki abból a részletes kimutatásból, amelyet a Miniszterelnökség készített, amiután a Kanadai Magyar Hírlap október 20-án kérdéseket intézett a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársághoz. Lapunk alig 24 órája jelezte, hogy kérdéseinkre nem érkezett válasz, az államtitkárság azonban a mai nap közölte, hogy még a múlt héten elküldték a választ, ezért feltehetően technikai okokból nem kaptuk azt meg. Továbbá hozzátették: „Az Önnek címzett választ Magyarország Ottawai Nagykövetsége is közölte honlapján, napok óta fent van és az alábbi linken keresztül  érhető el.” A […]

Az alábbi levelet 2017. október 20-án küldtük Potápi Árpádnak, Magyarország nemzetpolitikai államtitkárhoz. Azóta sem kaptunk választ kérdéseikre, mely kérdések a kanadai magyar közösségekben aktív személyek vallomásai nyomán kerültek megfogalmazásra. Ezért levelünket a nyilvánossággal is megosztjuk. Tisztelt Államtitkár Úr! A Kanadai Magyar Hírlap főszerkesztőjékent keresem fel az Ön államtitkárságát. A napokban hoztunk le egy sokak által megosztott és olvasott cikket arról, hogy miképpen költötték el kanadai magyar közösségi vezetők a magyarországi adófizetők pénzét Kanadában–többek között egy limuzinos transzferre. Az átláthatóság érdekében szándékunkban áll részletesebben foglalkozni azokkal a magyar állami szubvenciókkal, támogatásokkal és egyéb közpénzekkel, amelyek az Ön államtitkársága révén, illetve esetleg […]

Bizonyára vannak még szép számmal, akikben kellemes emlékeket idéz ez a két szó: Illés-együttes. Ők voltak az 1960-as 70-es évek egyik legnépszerűbb beatzenekara. Aki veszi magának a fáradságot és utánanéz – mondjuk a Wikipédián – hogyan is jött létre ez a zenekar, a napjainkban is jól csengő nevek; az Illés és a Szörényi testvérek, Bródy János, Koncz Zsuzsa mellett, találhat olyanokat is, akikről ma már szinte semmit nem tudunk. Az egyik ilyen például Nényei Tas, aki – a lista szerint – basszus- és hawaii, valójában bariton és lap-steel gitáron játszott. A közönség körében idehaza ő már nem ismert, Németországban annál […]

Augusztus 12-én szenzációs cikk jelent meg Lukács Csaba főmunkatárs tollából a Magyar Nemzetben “Hatvan év után Amerika hazatoloncolt egy ’56-os magyar menekültet” fejcímmel. A szívtelen Egyesült Államok visszaküldte Budapestre Párdi Sándort, az 56-os szabadságharcost. A “magát a szabadság földjének beállító” Újvilág kizsuppolta a nyolcvanadik életévében levő „Pesti Srácot” és mindezt csupán egy bürokratikus apróság miatt, azért mert nem tudta hogy évente regisztráltatnia kell a zöldkártyáját. A szívtelen amerikaiak még az iratait is elvették, és a idős ember a washingtoni magyar nagykövetség ideiglenes útlevelével érkezett Ferihegyre. (Itt olvasható a cikk.) A Magyar Nemzet később „frissitette” a hírt, és megírták hogy Párdi […]

Gyurcsány Ferenc aláírások gyűjtését kezdeményezte, illetve ezt a kezdeményezést jelentette be a közelmúltban. Erre, szinte várhatóan, felbolydult a közvélemény egyébként sem csendes, de a zaklatásos ügyekkel jól ellátott hangyabolya. Jöttek a különböző minősítések, illetve minősítgetések. Besorolva a kezdeményezést a nemzetellenességtől a Fideszt erősítő gumicsontig sok mindennek. Holott nem is annyira újdonság a választójog életvitel alapján való korlátozása. Mégis, talán ennek ellenére, vagy éppen ezért, érdemes megállni a kérdés előtt. A kérdés egyik vetülete az, hogy mennyire mérhetők egyfajta kettős mércével azok, akik állampolgársággal rendelkeznek. Ebben a kettős mércében a jelenlegi kormány igazi élsportoló. Ha figyelembe vesszük, hogy a környező országok […]

Varga János magyar mérnöktanár kereste fel lapunkat, ajánlva Bolyai Jánosról szóló megemlékezését – a Hallottak napjára való tekintettel – a KMH-nak, illetve az Ottawai Magyar Rádiónak, az utóbbinak hangjegyzet formájában. Jeleztük, hogy a helyi rádió korábbi felállásában megszűnt, a KMH olvasóival azonban megosztjuk sorait. (A szerk.) *** Halottak napján kegyelettel emlékezünk világhírű tudósainkra, feltalálóinkra, mérnökeinkre, s mindazokra, akik világraszóló munkásságukkal öregbítették a magyarság hírnevét. Nevükben kiemelten a legnagyobb tudósunkra, BOLYAI JÁNOS-ra, akiben a magyar nép géniusza a tudomány területén, a legmagasabb fokon öltött testet. Minden év december 15.-e környékén, az ország különböző pontjain, magyar matematikusok kis csoportja, és ma már […]