2004 február 11-én indult útjára a Kanadai Magyar Hírlap első – és meglehetősen szerény – elektrónikus hírlevelével. A lap indításakor éppen néhány hónap telt el azóta, hogy Montreálból Ottawába költöztem és egyre jöbban zavart az a szituáció, hogy kanadai vonatkozású közéleti hírekről alig számolt be a kanadai magyar, illetve a magyarországi sajtó. Mintha nálunk állóvíz lett volna a politika, mintha Budapestről nézve, Észak-Amerika igazán csak az Egyesült Államokat jelenti. 2011 februárjában azonban történt valami, ami gyökeresen megváltoztatta és átfestette a kanadai politikát tájképet. „Sheila Fraser, Kanada általános könyvvizsgálója 2004. február 10-én közzétett riportjában hevesen bírálta a Liberális kormány szinte példanélküli […]

Nem csak Kanadában folytat politikai jellegű diszkriminációt a magyarországi kormány, melynek kereteiben a diaszpórát a Fideszhez lojális és a kormánypárthoz ellenséges csoportokra osztja a szorvány magyar közösségeket. „Az Orbán-kormány ismét Budapestről osztja az észt és a fővárosból mondja meg, hogy ki a jó magyar és mire van szüksége a határon túl élőknek. A máshol már jól bevált gazdasági visszaélésekre és homályos vizsgálatokra hivatkozva „jó” magyarokra és „rossz” magyarokra osztja az ott élőket, és csakis a hozzá hű szervezeteket hajlandó támogatni”–jegyezte a Lehet Más a Politika nevű balközép ökopárt a Fidesz diaszpóra-politikájáról,a csángóktól visszatartott támogatások nyomán. A Fidesz a határon túli magyarságot lojális és […]

Pulitzer díjra jelölték Balogh S. Évát, a Hungarian Spectrum című angol-nyelvű közéleti blog főszerkesztőjét, aki egyben a Kanadai Magyar Demokratikus Charta egyik alapítója és szóvívője. Balogh S. Éva húszévesen hagyta el Magyarországot az 1956-os forradalom leverése után  és történelem-szakosként diplomázott az ottawai Carleton Egyetemen. További egyetemi tanulmányait az amerikai Yale Egyetemen végezte, ahol orosz és kelet-Európai történelemre, illetve politikára koncentrált. Évtizedeken keresztül tanított a Yale Egyetemen, fő kutatási területe pedig a két világháború közti magyarországi külpolitika. Később a Morse College élére került, dékáni kapacitásban.

Hosszabb interjút adott Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika új frakcióvezetője az Erdélyi Riportnak és bár a beszélgetés kisebbik része foglalkozott a határon túli magyarság helyzetével, mégis fontos fejlemény lehet, hogy az ökopárt egyre inkább hallatja hangját a diaszpórában. Az erdélyi lap rámutatott arra a tényre, hogy az LMP ismertsége még relatíve alacsony a hátárontúli magyar közösségekben. Ugyanakkor kétségkívül igaz, hogy bőven akadnak olyanok Erdélyben – és természetesen Észak-Amerikában is – akiknél a Fidesz kirekesztő politizálása, a hátáron túli magyarság szavazat-maximalizálása való kihasználása visszatetsző, de mégsem gravitálnak a Magyar Szocialista Párt felé. Kanadai szemszögből nézve, ennek okait elsősorban Magyarország legujabbkori történelmében kereshetjük, […]

Az amerikai Magyar Lobby internetes közösseg, Lipták Béla vezette akciója keretében, levelet küldött Barack Obama elnöknek, azt kifogásolva, hogy Hillary Clinton korábbi, Orban Viktorhoz intézett levele a magyar belügyekbe való illetéktelen beavatkozás, és, hogy az a kormány megbuktatásán ügyködő ellenzék sugalmazására íródott.

Összesen 122 kanadai magyar fideszes üzente a Budapesten tüntető kormánypárti elvbarátainak, hogy lélekben mindenképpen velük vannak és némán imádkoznak a magyarországi „nemzetmentő és nemzetféltő” kormányért. A felhívást Dancs Rózsa, a torontói Kalejdoszkóp Hagyományörző Klub küldte szét torontói, ottawai és montreáli körökben, ahol 122-en írták alá. A levélből kiderül, hogy a fideszes kanadai magyarok úgy érzik, hogy Magyarország „immár mindannyiunk hazája, különösen amióta megszületett az új alkotmány.”

Az erdélyi magyarok fele szavazna egy magyarországi parlamenti választáson, derül ki a Political Capital és a kolozsvári Kvantum Research közös tanulmányából. A két cég a HVG megbízásából készítette el felmérését, melyből az is kitűnik, hogy a szavazni kívánó erdélyiek 55 százaléka voksolna a Fideszre. Ezzel szemben a lakosság 35 százalékának még nincsen pártpreferenciája, miközben csupán 4 százalék szavazna a Magyar Szocialista Pártra, 2,9 százalék a Jobbikra, 1,8 százalék Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójára és 0,2 százalék az LMP-re.

Miután a Szőcs Klári-vezette Kanadai Magyar Kultúrközpont (HCCC) eladta és e hónapban kiköltözött a 37 éven keresztül magyar tulajdonban lévő St. Clair utcai székházból, a tavasszal megválasztott elnökség elkezdte az előző vezetők által felhalmozott szignifikáns tartózások részleges kifizetését. Az 5,5 millió dolláros vételárból így máris leomlott több mint 428 ezer dollár, melyet banki tartózások rendezésére használt fel a HCCC vezetősége és a kultúrközpont jelentése szerint, még így is marad kifizetendő összeg. „Rengeteg még a kifizetetlen számla, de csak gondos mérlegelés után fizetünk ki bármit is”–nyilatkozta a HCCC elnöksége.

2011 december 28-án hunyt el Montreálban Romváry Zsuzsa kanadai magyar szerző. Romváry Zsuzsa (született Sólyom) 86 éves volt és a St. Margaret’s idősek otthonában töltötte élete utolsó időszakát. Gyászolja fia, Janko, menye, Mona, valamint unókái Nadia és Mark, illetve hozzátartozói Jolika, Esther és Gregory.  2011. december 31-én 11 órakor temetik az 5301 Decarie Boulevard alatti Kane & Fetterly ravatalozó kápolnájából. Virágok helyett arra kérik Romváry Zsuzsa barátait és ismerőseit, hogy az Alzheimer’s Society-hez küldjék be adományaikat. Romváry Zsuzsa 1992-ben írta a Zsuzsa Not Zsazsa–Balance with a Smile című könyvét. A memoár-jellegű írásban Susan Romvary az 1956-os forradalom utáni Magyarországról való menekülésének történetét és a kanadai társadalomba való integrációját írta le.

Göllner Andrással, a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítójával, illetve nemzetközi szóvívőjével készített interjút Bolgár György, a budapesti Klubrádió egyik legnépszerűbb műsorvezetője. Göllner András a KMDC alapítói ellen folyó – és tudomásunk szerint Magyarország ottawai nagykövetének aktív támogatását élvező – gyűlöletkampányról tájékoztatta a hallgatókat. Szintén szóba került a montreáli Magyarok Nagyasszonya Egyházközség plébánosának folyamatos uszítása a Charta és lapunk ellen.

Mint azt Szabó Katalin volt elnök és alelnök a Magyar Ház reputációjáról oly találóan megjegyzi, bizony az nem valami fényes az elmúlt néhány évben. A kiérdemesült elnöknő elmulasztja azonban megjegyezni, hogy ez többnyire az ő munkájának az eredménye. Szabó Katalin és Vaski Gábor, felváltva hol elnökök, vagy alelnökök, hatéves szívós munkával lezüllesztették a Magyar Házat olyan elkeserítő mértékben, hogy azt már csak eladni lehetett, mert a rendbehozatala és az általuk felhalmozott adósságainak a visszafizetése milliós összegekbe került volna, ami persze meghaladta a tagság anyagi képességeit.

„A torontói magyarságról ma már az egész világon úgy beszélnek, mint a legsilányabb, legerkölcstelenebb közösségrõl, amelyre nem számíthat a magyar nemzet, mert szégyent hoz arra, aki szóba áll velünk”–jegyzi Szabó Katalin, a torontói székhelyű Kanadai Magyar Kultúrközpont volt elnöke, aki szerint egy 250 oldalas illusztrált könyv kiadásával, lehetne pozitív választ adni a negatív sztereotípiákra.

Az alábbi magánlevelet Maros Zsuzsa, a torontói székhelyű Kanadai Magyar Kultúrközpont új igazgatóságának egyik tagja küldte Pordány Lászlónak, az Orbán-kormány ottawai nagykövetének. Levelét postai úton adta fel 2011 szeptember 8-án, de a levélíró azóta várja Pordány László válaszát. A levélíró többek között azt kérdezi, hogy a nagykövet miért nem áll szóba az új, kétharmados többséggel megválasztott magyar házi vezetőséggel? Egy kissé különös magyar állami pályázat részleteire – melynek nyertese Torontóban él – is rákérdezett.

Petíciót terjesztenek kanadai magyar körökben a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítói és támogatói ellen, melynek létezéséről Karácsony előtt néhány nappal tájékoztatták volna a Magyar Távközlési Irodát és a magyarországi sajtót. A petíció szerzői abban reménykedtek, hogy addigre többszáz aláírással bővül a Charta ellen fellépők száma. Feszty Dániel, az Ottawai Magyar Katolikus Közösség világi elnöke, illetve az Ottawai Magyar Ház kultúrális igazgatója 2011 november 26-ai levele szerint, 56 kanadai magyar szervezetnek küldték ki a petíciót. Természetesen a Charta nem volt Feszty Dániel levelezési listáján, azonban valahogy mégis eljutott az alapítókhoz a körlevél és az emailhez csatolt felhívás. És feltehetően nem azért küldte el […]

Horváth Hajnalka a „reflexológia” szót a következőképpen határozza meg: „A reflexológia egy több évszázados gyógymód. A reflexológusok célja, hogy az egész személyt (vagyis a testet, a lelket és a szellemet is gyógyítsa). A reflexológia egyaránt használ öregnek és fiatalnak, nőnek és férfinak. Sok beteg fordul a reflexológiához olyankor, amikor más gyógymód nem segít”. Hogyan működik a reflexológia? Hajnalka szavaival élve: „A testünk minden részének és funkciójának vannak reflexpontjai a lábfejünkön. Ezeken a helyeken találhatóak a rendkívül érzékeny idegvégződések. Gyakorlott reflexológus ezeknek a pontoknak az ingerlésével képes enyhíteni a feszültség blokkokat és megszüntetni az elzáródásokat.” Hajnalka honlapjának mottóját melegen ajánlom Androvich […]