Vannak helyzetek, amikor egy, a választók akaratával, legitim választásokon hatalomra jutott pártot vagy rendszert, amikor bebizonyosodik róla, hogy a saját nemzete sírját ássa, morális okokból, a nemzet érdekeinek fölismerése révén, erőszakkal kell eltávolítani azoknak, akik vállalják ennek minden kockázatát és ódiumát. Adolf Hitler 1933 január 30-án a német demokrácia kereteiben biztosított legitim módon került hatalomra, s a parlamenti kétharmad birtokában törvényesen megszavazott ún. felhatalmazási törvénnyel (Ermächtigungsgesetz) lényegében Németország egyeduralkodójává emelkedett. A következő 12 évben a világtörténelem legnagyobb és legpusztítóbb háborúja szakadt a világra, 52 millió áldozatot követelve, köztük 6 millió, származásuk miatt meggyilkolt zsidót. Történetünk azoknak a németeknek az életútját járja […]

(Koltai Ferenc a pápai zsidóságról, illetve a Vészkorszakról szóló sorozatának első része itt olvasható.) A pápai ejtőernyős zászlóalj vezetésére nagymértékben hatottak a rendelkezések, és az ő negatív hozzáállásuk – elsősorban az antiszemitizmus – kihatással volt a zászlóalj egységeire is. A Jud Süss-t* az ejtőernyős alakulat nagy része megtekintette. A vetítés után felháborodva lementek a későbbi gettó területére, ahol végig betörték az ablakokat. Emlékezetem szerint 287 ablakot törtek be. Kérdezhetik, hogy honnan tudom ezt a számot? Elmondom. Annak idején a kollégisták „segédfeladatokat” láttak el. Ők voltak a segédrendőrök, segédtűzoltók, segédmentők. Először én is segédrendőr voltam. A református nagytemplom tornyában volt a légvédelmi […]

„Forradalom van, barátom, s így képzelheted, mennyire vagyok elememben! Sokan el akarják mozgalmainktól e nevet disputálni, és miért? mert vér nem folyt. Ez csak dicsősége a dolognak, de a dolgot nem változtatja meg. Én forradalomnak tartok minden erőszakos átalakulást; márpedig mi erőszakkal vívtuk ki a sajtószabadságot és Stancsics kibocsáttatását. Hogy ellenszegülés nem történt, ez csak azt mutatja, hogy az ellen vagy teljesen átlátta tehetetlen gyöngeségét, vagy gyáva volt megtámadni bennünket.” – így írt barátjának, Arany Jánosnak írott levelében március 21-én, a lelkes Petőfi. 1848 március 15. a magyarországi forradalom kirobbanásának napja, nagy és jelentős esemény volt a magukat „márciusi ifjaknak” […]

Göllner András hét részes sorozatának hatodik része a KMH-ban már publikált ötödik, negyedik, harmadik, második és első részből folytatódik. A szöveget magyarra fordította a KMH részére Kertész Ákos. Valamivel csak ki kell állnunk, ha ujrázunk, mondja a herceg. Mi ez az újrázás, kérdezi a király? A herceg elmagyarázta neki: Én majd eljárom nekik a hegyi-pásztor táncot, vagy a matróz-táncot; maga pedig a Hamlet monológját. A Hamlet micsodáját? Hamlet monológját, tudja, ez Shakespeare leghitelesebb dolga. Fönséges, fönséges valami! Mindig elbűvöli a nézőket. –Mark Twain: Huckleberrry Finn kalandjai Bevezetés a csalétek-gyártás titkaiba A szeretet látszatát keltő átverés alapszabályai szerint, az átveréshez szükséges bizalmat, kizárólag egy önzetlennek látszó, és a […]

Göllner András hét részes sorozatának ötödik része a KMH-ban már publikált negyedik, harmadik, második és első részből folytatódik. A szöveget magyarra fordította a KMH részére Kertész Ákos. „A holokauszt emlékezete kormányunk politikájának és hazánk nemzeti identitásának a sarkköve”. – Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete.  2013-ban, miután túl sok csapás érte nemzetközi megítélését, Orbán úgy döntött, hogy egy globális PR kampányt indít útnak, többek közt azért, hogy lerázza a nyakáról az olyan akadékoskodó zsidókat, mint Elie Wiesel, Randolph L. Braham, vagy akár Ronald Lauder, a Zsidó Világ Kongresszus elnöke. Lauder, 2013 elején azt nyilatkozta, hogy a Zsidó világ-szervezet azért választotta a 2013 Májusában tartandó kongresszusának helyszínéül Budapestet, mert megelégelte az antiszemita megnyilvánulások drasztikus terjeszkedését abban az országban, […]

Pápán igen komoly zsidó gyülekezet élt. A zsinagógát a XIX. század közepén építették. Esterházy gróf ehhez százezer téglával járult hozzá. A gróf szorgalmazta azt is, hogy Németországból minél több zsidó család települjön be Pápára. A letelepedett zsidóknak különböző jogokat, juttatásokat biztosított. Úgy látta, hogy a zsidók megjelenése segíti Pápa kereskedelmi, ipari, kulturális felemelkedését. Ezért járult hozzá a Nagytemplom építéséhez. A zsinagógát 1846-ban avatta fel Lőw Lipót neológ rabbi, aki különben tartalékos lelkész százados volt Kossuth seregében. Erőteljes munkát fejtett ki a zsidó ifjak körében, hogy minél többen vegyenek részt a szabadságharcban „Kossuth apánk” zászlaja alatt. A Nagytemplom eredetileg neológ templomnak […]

Göllner András hat részes sorozatának negyedik része a KMH-ban már publikált harmadik, második és első részből folytatódik. A szöveget magyarra fordította a KMH részére Kertész Ákos. * „A holokauszt emlékezete kormányunk politikájának és hazánk nemzeti identitásának a sarkköve”. Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete. Kinevezett keresztapámnak, vitéz Nemerey Mártonnak, és az ő szeretve tisztelt ellentengernagyának, Horthy Miklósnak, Szálasi Ferencnek és Prohászka Ottokárnak ma már nincs egyéb rendeltetésük, mint hogy az alvilágban őrizzék a múlt szellemét. De a gyűlölet, amit ők szítottak a magyar zsidók ellen, hevesebben lángol Orbán Viktor kormányzása alatt, mint bármikor a rendszerváltást követő években. A gyűlölet katabázisát sajnos időnként a palingézis követi. Sokan […]

Göllner András öt részes sorozatának harmadik része a KMH-ban már publikált második és első részből folytatódik. * E sorozat második részét azzal zártam, hogy 65 éves koromban, teljesen véletlenül, az interneten keresztül szereztem tudomást arról, hogy az az ember, akit a szüleim keresztapai feladatra szemeltek ki számomra, és akivel sosem találkoztam, mert családom szerint 1947-ben, a kommunisták börtönében ártatlanul halált szenvedett, nem csak egy közönséges Hitler rajongó náci, hanem a zsidókkal kegyetlenkedő Csendőrség főparancsnoka volt 1938 és 1942 között. Szálasival hagyta el Magyarországot, az amerikai hadsereg tartóztatta le, adta át a magyar hatóságoknak, akik azonnal a sitre tették. Ami ezen […]

(Göllner András sorozatának folytatása. Az első rész itt olvasható.) A holokauszt viszonylag későn érte el Magyarországot – első ízben 1941-ben, majd mindent bepótoló hevességgel 1944 márciusában – de a fogantatása jóval előbb történt, amikor Hitler még egy kósza felhő sem volt Európa politikai egén. A 20. század első faji alapú zsidótörvényét Magyarország vezette be 1920-ban, a régens-kormányzó, Horthy Miklós ellentengernagy uralkodása elején, miközben az ideológiát hozzá egy megátalkodott antiszemita magyar püspök, Prohászka Ottokár szállította. Prohászkának a zsidókérdésről szóló pamfletje bestseller lett Németországban, jóval azelőtt, hogy Hitler Mein Kampf-ja uralta volna a slágerlistákat. Prohászka dolgozatát több tucat nyelvre is lefordították, és […]

Vannak politikusok és vannak államférfiak. A kettő közötti különbséget nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyik kevésbé korrupt, mint a másik, hanem az, hogy az államférfi képes pártja közvetlen érdekein felülemelkedni és észrevenni országa, hazája hosszú távú lehetőségeit, céljait és fejlődését, s önmagát ennek szolgálatába állítani. Következő írásom ezt járja körül. Európa történelme kevés olyan ősi nemesi családból származó arisztokratát ismer, aki születési előjogainál fogva először felemelkedik, majd hogy új rendszer jöhessen létre, részt vesz saját társadalmi rétege felszámolásában. Ennek megtörténte után egy diktátor érdekében segít az új rendszer felszámolásában is, később segít a diktátort megbuktatni, hogy visszaállíthassa az őt felemelő […]

„A Szépség aranyüledéke gyakran mocskos folyók iszapjából csapódik le, és ezért szeretjük a nagy zavaros folyót, a Történelmet.” Ezzel a mondattal fejezte be Szerb Antal 1943-ban írt utolsó novelláját. A herceg a címe. Főszereplője az olasz reneszánsz egy kisszerű, ám Galilei nyomán a Földet magát is a megszámlálhatatlan világok egyikének tartó zsarnoka, „… valami lényegtelen és nemtelen közember a csillagok megdöbbentő hierarchiájában. És ha ez így van, kérdezi (maga a zsarnokocska) eltűnődve és riadtan egyik levelében, vajon akkor hogyan lehet az, hogy Isten éppen ennek a tizedrangú kis csillagnak a megváltásáért áldozta fel Egyszülött Fiát?” Szerb Antal egy évvel korábban […]

Európa nemzeteinek történelme könyvtárakat tölt meg, s a nemzeti sorsfordulók objektív és elfogult, történelmi, irodalmi, vagy politikai magyarázatai talán még nagyobb terjedelemre rúgnak. Mégis, különösen nagy politikai és társadalmi átrendeződések idején újra meg újra születnek – általában utólag – magyarázatok és értelmezések az adott folyamatra, melyek többségét az idő gyakran megcáfolja. Jelenleg Európa az EU bővítése mellett egy radikális társadalmi átalakulás előtt áll, aminek oka részben a szemünk előtt zajló informatikai robbanás. Ennek távlati társadalmi, gazdasági és politikai hatásai ma még nem igazán mérhetőek fel, de annyi biztos, hogy vannak fő- és mellékszereplői, s ezek az európai nemzetek. Közöttük is […]

Négy éve írtam Harangi Zoltánról („Kecskeméti” a múlt század viharaiban, ÉS, 2012/6., febr. 10.; Az „örök vamzer”, Beszélő, 2012/1., jan.–márc.), mint olyan személyiségről, akinek aljassága még a háborús viszonyok embertelenségei között is különös figyelmet érdemel. 1944-ben a Svéd Vöröskereszt tagjaként többször feljelentette a nyilasoknak a bujkáló zsidókat, ezzel tömeges tragédiákat idézett elő. Más szerencsétleneket személyesen zsarolt meg, fosztott ki. Ezekért, valamint számos lopásért, rablásért többször bebörtönözték. Az 1956-os forradalom idején a Baross téri felkelőkhöz csatlakozott, de mást nem tett, mint hogy a szovjet intervenciót követően a felkelőkről jelentett a szerveknek, majd a megtorlás idején buzgó besúgásaival ismét súlyos tragédiákat okozott. […]

A múlt nem szűkölködik politikai gyilkosságokban. Ezek közül az egyik hazai vonatkozású: Merániai Gertrúd meggyilkolása. Ugyan valszeg pótcselekvés volt – elvégre a királyra, II. Andrásra még az összeesküvők sem mertek volna kezet emelni. Ráadásul a párját vesztett férj, valami érthetetlen okból Péter ispánon kívül gyakorlatilag futni hagyta az elkövetőket. A királynőt megölnötök jó lesz félnetek nem kell? II. András közutálatnak örvendett a nemesség körében, ugyanis tömegesen ajándékozta el az ország földállományának 2/3-át kitevő királyi birtokokat – na, kiknek is? Hát, biza, a csókosok – na jó, akkoriban báróknak nevezték őket – egy szűk csoportja és a királyné rokonsága volt a […]

Ezekben a napokban, hetekben szűkebb hazámban, Kanadában, de az euro-atlanti világ számos országában is megemlékeznek a második világháború hőseiről, mártírjairól, áldozatairól. „Kizökkent az idő, óh kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt!” – kiált föl kétségbeesetten Hamlet, amikor rádöbben, hogy „múlni hágy időt és szenvedélyt” „nem lendítve semmit”. Mintha Shakespeare előre látta volna a 20. század derekán élt európai és amerikai politikusok tehetetlenségét, akik késlekedtek, amikor a Pokol támadásba lendült, és már csak 52 millió halál árán voltak képesek helyretolni a kizökkent időt. Két éve írtam az újjáéledő Horthy kultuszról (megjelent az Amerikai Népszavában), és azóta csak romlott a helyzet. Az […]