1944. augusztus 12. Vörös János vezérkari főnök kijelentette, hogy a kormányzó a zsidókérdést a magyar hatóságok akaratának megfelelően kívánja megoldani. Kovarcz Emil lakásán felkereste Rajniss Ferencet, a Magyar Megújulás Pártjának egyik vezetőjét. Rajniss támadta a miniszterelnököt, akit aljasnak, kétszínűnek, tehetetlen öregembernek titulált, Baky Lászlót, Pálffy Fidélt, Rupprecht Olivért, Ruszkay Jenőt, Jurcsek Bélát, Bonczos Miklóst, Jaross Andort, sőt, még Horthy Miklóst is, és, természetesen, a kormányzó körül lévő klikket. Többségüket a németek kiszolgálójaként, alkalmatlan, haszonleső emberként állította be. Kovarcz kérdésére elismerte Imrédy Béla zsidó származását, de az adott helyzetben nem kívánja magára hagyni. Imrédy háttérbe vonulása esetén ő lehet a párt […]

A Pészah estélye (Rend Éjszakája) emlékeztet bennünket, hogy minden generációban vannak olyanok akik elhatározzák, hogy megsemmisítsenek bennünket, de Isten megment mindnyájunkat ettől. Eszter Történetének idejében Ahasvérus király főminisztere, Hámán volt az, aki el akarta pusztítani a zsidókat. A modern időkben két jelentős személy volt, aki halálosan veszélyeztették a zsidókat és bennük megtalálható a Purim történetének visszhangja. Sokan észrevehették, hogy a Nürnbergi Háborús Perekben is fellelhető ez a víszhang. Eszter Történetében Hámán tíz fia lett felakasztva (Eszter 9:13) ; 1946-ban, Hitler tíz tettestársát végezték ki, felakasztották háborús bűneikért. (beleértve bűnüket a 6 millió zsidó megöléséért). Hitler 11-ik tettestársa, Herman Göring, öngyilkos […]

1944. július 20. Áthaladt Kassán a rákoscsabai (1230 fő) deportáltakat Auschwitzba szállító transzport. Rastenburgban, Hitler kelet-poroszországi főhadiszállásán a háború befejezését kívánó német ellenállási csoport megbízásából Gróf Claus von Stauffenberg vezérkari ezredes sikertelen bombamerényletet követett el Adolf Hitler ellen. Lemondott tisztségéről Rátz Jenő miniszterelnök-helyettes, ezzel tiltakozva azért, mert Horthy nem volt hajlandó törvényerőre emelni a zsidóellenes rendeleteket. A Dnyeszter nyugati partját védő 20. gyaloghadosztály megkezdte visszavonulását. 1944. július 21. Vajna Gábor reggel megérkezett az Összetartás szerkesztőségébe, és javasolta, hogy Hitler ellen előző napon elkövetett merénylettel kapcsolatban keressék fel Veesenmayert, és fejezzék ki szerencsekívánságaikat. A javaslatot Kemény Gábor, a lap szerkesztője, elfogadta, […]

1944. július 4. Szekszárdról Paksra szállították az ott összegyűjtött zsidókat. Szintén Paksra került Fadd, Dunaföldvár, Gerjen, Kajdacs zsidó lakossága. Az MTI jelentette Stockholmból: „Az itteni lengyel követ közölte, hogy naponta érkeznek Lengyelországba vonatok Magyarországról, egy-egy vonat 45 kocsiból áll, amelyeken magyar zsidók vannak. Ezeket Oswieczim koncentrációs táborba szállítják, ahol két gázkamrában megölik.” 1944. július 5. Áthaladtak Kassán a Sárvárról (3105 fő), Szombathelyről (3103 fő) és Kaposvárról (I. transzport) elindított deportáltakat szállító vonatszerelvények Auschwitz felé. Pápáról 3000 zsidót deportáltak Auschwitzba. Koszorús Ferenc vezérkari ezredes az esztergomi páncélosok mintaszerű alkalmazásával megakadályozta a Baky László belügyi államtitkár által a budapesti zsidóság deportálására szervezett […]

1944. június 7. A honvédelmi minisztérium titkos rendelete szerint a munkaszolgálatosokat hadifoglyokként kell kezelni. Ennek célja valószínűleg az volt, hogy az SS és magyar kiszolgálóik ne tartóztathassanak le munkaszolgálatosokat. A munkaszolgálatra újonnan behívottakat, és a már korábban mozgósított szakmunkásokat, mérnököket és műszakiakat hadifogolytáborszerű táborokban kellett elhelyezni a gyár vagy üzem közelében, ahol dolgoztatták őket. Ezeket az objektumokat drótsövénnyel vagy palánkkal kellett körülvenni, és éjjel-nappal őriztetni. A zsidók csak keresztény őrszemélyzet kíséretében hagyhatták el, és, ha kaptak is eltávozást, lehetőleg akkor is a táboron belül kellett tartani őket. A déli órákban Berettyóújfalu zsidó lakosait, többnyire gyalogosan, csomagjaikat autókon és szekereken szállítva, […]

1944. május 25. A zár alá vett zsidó műtárgyak számbavételére kormánybiztost neveztek ki. Elindult a III.transzport Sátoraljaújhelyről, a IV. Felsővisóról, Kolozsvárról az I. Auschwitz-Birkenauba. A marosvásárhelyi állami kórházban munkaszolgálatot teljesítő zsidó orvosokat – Sófalvi László, Fodor Károly, Mandl József, Réder Zoltán, Hajós László és Farkas Endre – is bevitték a helyi gettóba és deportálták, Fodor Károly és felesége öngyilkosak lettek Edmund Veesenmayer tájékoztatta a német külügyminisztériumot, hogy az új magyar kormány elejtette azt a kívánságot, hogy a magyar nemzetiségű zsidók hazatérhessenek Vichy-Franciaországból. A Belügyminisztériumban Baky László elnökletével az érintett megyék főispánjai, csendőr- és rendőrfőnökei, a Sonderkommando vezetői, köztük Adolf Eichmann részvételével értekezletet […]

1944. május 11. Szálasi Ferenc egyórás beszélgetést folytatott Sztójay Döme miniszterelnökkel. Tájékoztatta a Horthy Miklósnál történt kihallgatásáról, belpolitikai elképzeléseiről, a választások kiírásának vagy szakértői kormány létrehozásának szükségességéről, külpolitikai elképzeléseiről.. 1944. május 11. Szabolcs vármegye alispánja jelentette a közigazgatási bizottságnak, hogy a vármegyében található összes zsidó Nyíregyházán és Kisvárdán van, a gettókban, előbbi helyen létszámuk 16.606 fő, utóbbi helyen 6.932. 1944. május 11. A Magyarországi Zsidók Lapja a Zsidó Tanács szertartási ügyosztálya és anyakönyvi hivatala statisztikáit közölte. 1944. január 1. és március 17. között csak 176-an keresztelkedtek ki, míg március 20. és május 5. között 1072-en. Az anyakönyvi bejegyzések szerint a német megszállás első […]

1944. április 21. A minisztertanács tárgyalt a zsidók értelmiségi munkakörben való alkalmazásának megszüntetéséről.  A „kizárólag izraelita hitfelekezeti célokat szolgáló” cégek, üzemek, intézmények, közintézmények kivételével, az összes egyéb helyen az értelmiségi állást betöltő zsidók 25%-át 1944.04.30-ig, további 25%-át 1944. május 31-ig, a fennmaradó 50%-ot pedig legkésőbb 1944.09.30-ig el kellett bocsátani. 1944. április 21. Sík Sándor a Pozsonyi úti lakásban meglátogatta és meggyóntatta Radnóti Miklóst. 1944. április 22. Szentkúton együtt vacsorázott Winkelmann SS-tábornok, Adolf Eichmann SS-alezredes és néhány beosztottjuk, valamint Jaross Andor magyar királyi belügyminiszter, Baky László és Endre László államtitkár. Ekkor született meg a magyar zsidóság teljes deportálásáról szóló végső döntés. […]

Új sorozatot indítunk a 71 évvel ezelőtt történtek apropójából. Szándékaink szerint részletes, kronológikus áttekintése lesz azoknak a szégyenteljes napoknak, amiért a magyar nemzet mind a mai napig nem vállalt felelősséget, mi több, nem is nézett szembe vele. 1944. március 19. Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépték át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutottak Budapestre. Horthy Miklós és Adolf Hitler  előző esti találkozóján kormányzó beleegyezett Magyarország megszállásába, és elhatározta, nem mond le kormányzói tisztségéről. Kállay Miklós miniszterelnök beadta lemondását. 1944. március 19.Ezen a napon A Gestapo és a Biztonsági Szolgálat (SD) kész listák alapján megkezdte a németellenes politikusok, újságírók […]

Maximilian von Weichs német vezértábornagy kijelentette: „ha a magyarok együttműködnek, akkor huszonnégy órát vesz igénybe a bevonulás, ha nem, akkor tizenkettőt.” Március 19-én hajnali 4 órakor indult meg a „Margaréta I.” hadművelet, Magyarország német megszállása. 1944. március 19-én nem az a legszégyenletesebb, hogy a német bevonulással szemben az ország semmi ellenállást sem tanúsít, ez, ismerve a honvédtisztikar nácibarát szellemét, eleve kizárt volt. A gyalázat az, hogy a Horthy Miklós által kinevezett hazaáruló kormánytól le a közigazgatás minden szintjéig, a 600 ezer zsidó származású magyar állampolgár halálba deportálását bonyolító csendőrségig teljes, sőt lelkes volt az együttműködés. Szabadság téri Eleven beszélgetés: 2015. […]

Nos megkísérlem itt összeszedni a gondolataimat és leírni, mit is jelentett valójában az hogy „Vernichtungslager”=megsemmisítő tábor! Mert ellentétben Auschwitz 1 stammlagerrel, Birkenau kimondottan az volt! Auschwitz egy központi igazgatás es Konzentrationslager volt!! Természetesen ott is ment a nagyüzemi gyilkolás! A legelső zyklon/b gázzal történő kivégzést a 11-es block alatti pincében végezte el Palitsch SS Rapportführer, orosz hadifoglyokon! Ezen fölbuzdulva kezdték építtetni-(a foglyokkal) – a Birkenau-i nagyüzemű krematoriumokat – (4-et),per krema 2-2 gázkamrával! Egy-egy kamrába befért úgy általában 1500 fő! A krema II.es III. teljesen ugyanaz volt, mintegy tükörképe az egyik a másiknak! Itt volt per krema 6×3-3 kemence, amikbe per […]

Csak járunk-kelünk a világban, és sokszor észre sem vesszük, hogy a történelem szereplői lettünk – mégha nem is főszereplők. Mi nem vagyunk a történelem alakítói – néhányan még azok sem, akik ezt képzelik magukról, velünk a dolgok általában csak megtörténnek. Ráhatásunk nemigen van, de mégis, egyszer-egyszer belecsöppenünk olyan helyzetekbe, melyekről akkor nem is tudjuk, hogy belekerülnek a majdani történelemkönyvekbe. Mai írásomban Irénke történetéről lesz szó, aki ezt annak kapcsán mesélte el nekem, hogy az interneten belebotlott a Ságvári Endre körül kialakult csetepatéba, és mivel neki erről személyes emlékei is vannak, úgy gondolta, elmeséli, mint érdekességet nekem. Én meg megkértem, hogy […]

Közfeltűnést keltő baleset történt 1948. szeptemberi 18-án, szombaton délelőtt 11 óra körüli időben Budapest Déli pályaudvaron. A MÁV fordított állású 411,292 pályaszámú gőzmozdonya a vérmezői fordítón keresztül haladva áttörte a vágányzáró bakot és a mögötte lévő kerítést. A sikamlott mozdony szerkocsija a 3,5 méter magas támfalról az Endresz György térre zuhant, és a tér kockakő útburkolatán a végével megtámaszkodva, a függőlegestől kb. 30 fokos szögben megdőlve állt meg, míg a gép a szerkocsira, illetve jobb hengerével a fordítóra támaszkodva, menetirány szerinti bal oldalára billenve a fal tetején maradt. A mozdonyon kívül összes tengelyével siklott a vonat első, M sorozatú, 117975 […]

Befagyott Duna, hólapátolás a Boráros téren, síelni vágyók tömege a Fogaskerekűn, jégbe zárt Erzsébet tér: megmutatjuk, milyen volt a téli Budapest a múlt században. A tél egészen más városon, mint falun. Ha beköszönt a fagyos hideg és nagy hó zúdul a földre, falun minden lecsendesedik, lelassul. Az emberek behúzódnak a meleg szobába, s csak a legszükségesebb dolgok miatt lépnek ki a hideg külvilágba. A városban azonban ilyenkor sem állhat meg az élet: dolgozni kell menni, iskolába, óvodába vinni-hozni a gyereket, vásárolni, szórakozni. A Budapest Gyűjtemény fotóiból készült válogatásból bepillanthattok a régi pestiek téli életébe. Üllői út és József körút sarka […]

A magyarországi Raoul Wallenberg Egyesület az antifasiszta svéd diplomata emlékére szervez programokat. A legújabb megemlékezést abból az alkalomból tartottak, hogy éppen hetven évvel ezelőtt került Raoul Wallenberg és sofőrje, Langfelder Vilmos, szovjet katonák fogságába. Deák Gábor, Raoul Wallenberg Egyesület tagja mondta a megnyitót és köszöntő beszédet mondott Őexc. Niclas Trouvé, Svédország nagykövete. A megemlékezés helyszíne a Wallenberg emléktábla, Budapest, XIII. Pozsonyi út és Raoul Wallenberg utca sarok. Garai-Édler Eszter, a Radnóti Miklós Antirasszista díj 2014. évi kitüntetettje és a Kanadai Magyar Hírlap munkatársa, Raoul Wallenberg unokahúga, Louise von Dardel üzenetét olvasta fel. Ime a köszöntő teljes szövege, magyarra fordítva: Immár hetven […]