(A Föld S. Péter ‘Szüljetek a köpcösnek’ c. írása alatti vitához…) Beszéljünk az ostobaságról magáról, ami nemcsak a kormányzati intézkedésekből süt, hanem minden megnyilatkozásukból – és aminek a legnagyobb kára, hogy berögzít egy olyan hamis világképet, amiből itt a hozzászólásokból színes körkép bontakozik ki, szinte függetlenül attól, hogy férfi vagy nő írta azokat. A legújabb aranyköpés: egy ellenzéki képviselő kudarcát azzal magyarázta – hivatalos, helyi lapban! – egy mameluk, hogy az illető ellenzéki impotens: hiszen csak lányai vannak! Engedelmetekkel nem foglalkoznék ezekkel a bodaságokkal – az ember a muslincát is csak elhessenti a dinnyeszelete fölül, nem száll vele vitába, és […]

Daniel és Isabelle vacsorára várják barátjukat, Patrickot és annak új élettársát, Emmát. A látszólag könnyed és vidám este előkészületei közben tapintható a feszültség. A házaspár közeli barátságban volt Patrickkal és korábbi feleségével, akit a férfi elhagyott új szerelme, Emma miatt. Emma fiatal és csinos, semmiben sem hasonlít az elhagyott feleségre. Patrick felhőtlen boldogsága láttán a házigazdák kezdik megkérdőjelezni saját kényelmesen kialakított, rutinos életüket. Kegyetlenül őszinte darab a kapuzárási pánikról. A szerző ugyanakkor humorral és (ön)iróniával ábrázolja a szereplőket. A párbeszédes jeleneteket újra és újra megtörik a szereplők „kihangosított” gondolatai. Nincs az a hazugság, titkos gondolat vagy elfojtott vágyakozás, amely a […]

Lázár Jánost a jelek szerint Balog Zoltán követte. Azok sorában, akik felmentésüket kérték a nehéz szolgálat alól. Így aztán az emberi laposelemeknek is új felelőst kell majd keresnie Orbánnak. Már akkor, ha a történet nem fordítva igaz. Lázárral ellentétben Balogból nem igazán nézem ki a józan mérlegelést. Mert ebben az esetben, mint a feladatra teljesen alkalmatlan ember, már rég visszaadta volna a megbízást. Balog Zoltán nevéhez ugyanis olyan emblematikus szereplők tündöklése, és bénázása is hozzá kötődik, mint Hoffmann Rózsa. Az olyan gesztusokról nem is beszélve, amikor gyakorlatilag nagyipari hatékonysággal nézett hülyének másokat. Vagy legalább megpróbálta. Egy füst alatt semmibe véve […]

Egy fehér kisteherautó belegázolt több mint 16 járókelőbe Torontóban, a Yonge és Finch kereszteződésnél helyi idő szerint 13 óra harminc perckor.  A kisteherautó vezetőjét rendőrségi őrizetbe vették, ugyanakkor cikkünk írásakor még nem adták ki az elkövető nevét, esetleges motivációját, sem pedig a sebesültek és halálos áldozatok pontos, végleges számát. Eddig összesen tíz halálos áldozatról számolt be a torontói rendőrség. Szemtanúk számos elütött és mozdulatlanul fekvő áldozatot láttak letakarva lepedővel a járdán, a Mel Lastman tér környékén. A torontói tömegközlekedési vállalat leállította a földalatti 1-es számú vonalát a Sheppard and Finch közötti szakasznál. Egyértelmű, hogy nem egy autóbalesetről van szó, hanem szándékos merényletről. Eddig […]

Még szinte véget sem ért a szombati tüntetés, épphogy csak hazaért a tömeg, már el is kezdődött a szokásos hisztéria. Hogy Márki-Zay Péterből a Jobbik beszélt. És egyáltalán: hogy Jobbikosok is voltak a tömegben. Abba kellene hagyni. Nem a Jobbik, hanem magunk miatt. Magyarország ennél normálisabb ellenzéket érdemel. A Jobbik egy párt, szimpatizánsai vannak, szavazói. Ha szabad a személyes véleményemmel előhozakodnom, én nem tartozom közéjük. Kifejezetten nem. De vannak emberek, akik kedvelik. És ezek az emberek nem mind nácik. Ezek az emberek ott állnak előtted a sorban a Postán, mögötted a zöldségesnél. Megadják az elsőbbséget a kereszteződésben, vagy bevágnak eléd […]

Nem valószínű, hogy szót kaphatnék a szombatonkénti tüntetéseken, így levélben mondom el, mit gondolok. Tisztelt honfitársaim! Két hete hallgatom okos, megfontolt, vagy éppen indulattal teli szavaitokat. Jogos az indulat, és a vereség okainak lázas keresése. Ne keressétek: itt vagyok. Én is voltam az, aki az elmúlt nyolc évben érveltem az ellenzéki pártok elképzelései mellett, sőt a banyatankommal elhúzgáltam a postaládákig azt a kevés szórólapot, ami mégis került. Társaim ragasztgatták a plakátokat, hogy néhányan mégis tudomást szerezhessenek arról: vagyunk itt néhányan, akiknek „nem tetszik a rendszer”. A társaim álltak az elmúlt nyolc évben minden egyes szombaton a választókerület forgalmas pontján: beszélgettek […]

Áprily Lajos „Tavaszodik” című verse jutott eszembe amikor az első igazán tavaszias napon sétáltam az Ottawa belvárosától pusztán 5 kilométerre fekvő Caldwell-Carver természetvédelmi területen. A tél jelei most már gyors tempóban halványodnak és egy kis szerencsével néhány napon belül a jég és a hó maradványait felszívja a víz és az ismét életre találó föld. A végtelennek tűnő tél a legtöbb ember számára valószínű nem tartozik az ottawai élet legkedvesebb oldalához. Ugyanakkor az is kétségkívül igaz, hogy nincs még olyan G7-es főváros, ahol a belvárostól és sűrűn lakott területektől szószerint néhány lépésre már kint is vagyunk a természetben. (A természetvédelmi területen […]

Volt egy, a fiataloktól indult kezdeményezésből szerveződött, újabb tüntetés. Nem is írtam előtte semmit, mert akkor már előre a fejemre olvasták volna, hogy azért nem ért el semmit. Nyilván! Mert nyilván egy cikk tehet mindenről. Miközben a messiást várják. Amivel nem szolgálhatok. A tüntetés örvén felszólaltak a felszólalók. Mondván: „Mi vagyunk a többség”. A fiatalok képviseletében beharangozták Gyetvai Viktor diáktüntetőt. Majd a többi néma csend. Nem azért, mert nem akartak beszélni. De kezdetektől sem értettem, hogy az ellenzékiség nagy dicsőségére megválasztott Márki-Zay Péter mi a jó fenének kell kiemelt beszélőnek. Legyen jelen. De még jobb lett volna, ha egy, Hódmezővásárhelyen […]

– Te jó ég, asszonyom, mit csinál itt? – Nem vagyok asszony. Lány vagyok. – Jó, most nem ez a lényeg. Mit művel? – Nem látja? Szülök. – Itt? Az utcán? – Igen. Lánynak szülni dicsőség, asszonynak szülni kötelesség. – De miért a földön? – Nekem ez a szülőföldem. – Nem tudott volna várni? Bemenni egy kórházba, mint a többi rendes magyar nő? – Nem volt erre idő. Meghallgattam Orbán Viktor miniszterelnök urat a Kossuth rádióban, és úgy éreztem, azonnal cselekednem kell. – Ő mondta magának, hogy szüljön az utcán? – Azt mondta, hogy szeretne „egy átfogó, 20-30 éves megállapodást […]

Rajtam kívül péntek este pusztán hárman voltak még a Chappaquiddick című politikai thriller vetítésén. A történelmi eseményeken alapuló politikai drámák ritkán vonzanak mozikba nagy tömegeket, fiatalabb közönséget pedig szinte alig. Talán az egyik kívétel éppen The Post (magyarul: A Pentagon titkai) lehetett. John Curran Chappaquiddick című filmjében nehéz feladatot tűzött maga elé a rendező. Ugyanis egy elhúnyt, de sok amerikai által nagynak tartott, legendás politikai dinasztiából származó szenátorról készített filmet, ráadásul életének legsötétebb, legbotrányosabb szakaszáról. Ted Kennedyről van szó és egy 1969-es halálos autóbalesetről. Kennedy egy Massachusetts-i party után kocsiba ült a 28 éves Mary Jo Kopechne-vel — aki korábban a meggyilkolt Robert F. Kennedy […]

Lázár János jobbra el. A hírek alapján szinte ez az egyetlen biztos információ. A többi jórészt találgatás. Fel lehet tételezni azt, hogy kellően megszedte már magát ahhoz, hogy békésen elvonuljon a vadászkastély kies magányába. Ebben is lehet valami. Ha nem is csak a tele a zsák effektus. Miközben hatalomtechnikai, kremlinológiai okai is lehetnek a távozásának. De sorba haladva, először azt a teliputtony, telizsák effektusra vessünk egy pillantást. Azzal, hogy Lázár kevésre tört volna, aligha vádolhatnánk a nemzeti főkaparnokot. Az alacsonyról felkapaszkodott suttyóra hajazó reakciói alapján az sem valószínű, hogy ne kaparna még egy kicsit, ha tudna. A hatalomvágya tekintetében sem […]

Több volt szokásos borbemutatónál a hetedik „Nagy Badacsony Kóstoló” a budapesti New York Palotában. A korábbiaknál nagyobb területen zajlott és a rendezőknek arra is volt gondja, hogy felhívják a látogatók figyelmét néhány érdekességre. Lesz például az idén a hegy táján három Bortriatlon, lesz Pünkösdi Eljegyzés, Rózsakő Fesztivál, Badacsonyi Szüret és Márton-napi Vigasság. Akit érdekel a szép táj, a jó bor, a finom ételek – akár minden hónapban talál ott szórakozást! A legfontosabb persze mégis csak a bor és kitűnő borokban arrafelé nincs hiány. A tavasz egyik hírnöke a köznyelv által Aranyesőnek nevezett, szép virágú Aranyvessző, ám a Borbély Családi Pincészet […]

„Van itt valami vita, valami listázásról. Az európai politika lényege a transzparencia, az átláthatóság, hogy a választók tudják ki mit és miért csinál. Csak így tudnak jó döntést hozni. (..) A sajtó munkásait kifejezetten bíztatom arra, hogy segítsék az embereket a tények megismerésében. Fedjenek fel minél több hálózatot, (..) hozzák felszínre mindazt, ami a mélyben van. És egyébként, ha valaki nem szégyell pénzt elfogadni külföldiektől, akkor ne is szégyellje azt bevallani sem.” Ezt volt képes mondani a kormányfő a szégyenletes listázással kapcsolatban. Néhány észrevétel. Nem „valami” vita van, „valami listázásról” – hanem egy olyan szégyenletes akció elítélése, ami a legrosszabb […]

Frank Tibor lapunkban megjelent írása szenvedélyes, feldúlt reakciót váltott ki a nem titkoltan Fidesz-párti Torontói Független Magyar Rádió adásában. Bede-Fazekas Zsolt műsorvezető a program elején hosszasan idézte a KMH-t és véleményezte ingerülten a cikket. (A szegmensre rögtön a nyitó zenei szám után kerül sor, itt hallgathatják meg.) A műsorvezetőt felkereste Maros Zoltán, a Kanadai Magyar Televízió producere és nyílt, minden kérdésre kitérő higgadt vitát javasolt, amelyre akár a televízióban, akár a rádióban is sor kerülhetett volna. A vita ötletét támogatta Frank Tibor, Bede-Fazekas Zsolt azonban úgy döntött, hogy nem él a lehetőséggel. Maros Zoltán beleegyezésével közöljük Bede Fazekas Zsolthoz intézett levelét. Sajnos […]

Folytassuk a képzelt vagy inkább – és ez a jobb – valóságos körsétát a Dunától keletre. Az országnak ezen a felén is öt gyönyörű Nemzeti Parkot találunk. Közülük három síkvidéki, bár a táj itt is változatos, kettőben viszont a hegyek az uralkodóak. Magunk mögött hagyva Pécs térségét és a testes villányi borokat, átkelve a Dunán, a Kiskunsági Nemzeti Park területére érkezünk. Aki nem akar Afrikáig utazni, hogy láthasson néhány homokdűnét, elég, ha eljön idáig. Az ország közepén, a kiskunsági homokhátságon évszázadok óta építi őket a szél. Sivatagról azét ne álmodozzunk, a Tisza menti ártéri erdőket, vízjárta gyepeket éppúgy megtaláljuk itt, […]