A Lincselésre készen című dolgozatom által indukált vitából azért publikálok itt egy rövidített, de kiadós részletet, mert (noha lelszi a többekben felmerült kérdésre pontos választ adott, és az itt említett komnentelők közül Kiss Kálmán és RonaGyuri idézett soraival tökéletesen egyetértek, még Dzirari nem idézett soraival is rokonszenvezek) senki nem említette az őcsényi eset szerintem legfontosabb kérdéseit. A vitarészlet: Drizari: És mi összefüggés van Grósz Bella kisasszony és az “őcsényi” menekültek között? lelszi: “És mi összefüggés van Grósz Bella kisasszony és az “őcsényi” menekültek között?” Pedig logikus: “.., roppantmód szégyenkezhetne ezután a honi nácizmus terjedése okán.” Figyelő: Valóban, nincs sok köze […]

Balog Zoltán megszólalt a keresztényüldözésekkel kapcsolatban. Ez kivételesen egy olyan gumicsont, amint a kormány tagjai, és a környezetükben nyáladzó nyalógépek szeretnek rágódni. Nem véletlenül. Látszólag kiváló tematizálási lehetőséget kínáló téma. Különösen akkor, ha kussban vannak a körülményeket, előzményeket, illetve a hazai valóságot illetően. A téma nem új Orbániában. 2012-ben már komoly konferencia kapcsán szóltak arról, hogy üldözik a keresztényeket. Alkalmasint két különböző számot is emlegetve a vallásuk miatt üldözöttek számarányát illetően. Miközben a kormányslep árnyékkereszténye a szülők egymással élésének viszonya alapján gondolta a legjobbnak a nadrágban kotorászást, illetve a gyermekek megkülönböztetését. Mindössze egyet árulva el az akkori, azóta is regnáló, […]

Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor – Miklós Tibor LÉGY JÓ MINDHALÁLIG musical Tizenhét év után újra felcsendülnek a diadalútját járó musical híressé lett dalai a József Attila Színház nézői előtt. Leghíresebb dalai – a Pogi, A Tízperc, A szívek melegében és mindenekelőtt Valkay tanár úr himnusza, Az élet szép – már külön életet élnek, kívánságműsorok, zenés pódiumestek levehetetlen darabjai. A sikertörténet elengedhetetlen része mégis Móricz önmagát megéneklő meséje, melyben végső soron a lelki tisztaság áll szemben a( anyagiakkal) pénzzel, s ennek a harcnak a konklúziója a cím bibliai idézetében összegeződik: „Légy jó mindhalálig!” MÓRICZ ZSIGMOND – LÉGY JÓ MINDHALÁLIG  — […]

Minden szeptemberben a Russell nevű kelet-Ontario-i kisváros az a hely, ahol egy helyben kóstolhatjuk meg a világ legdekadensebb poutine-ját, lehűthetjük magunkat egy szívárványos hótölcsérrel (snow cone-nal), cukorkabátba bevont almát próbálhatunk megtörni fogainkkal, mindezt pedig autentikus cowboyok árnyékában. Számomra már hagyománnyá vált a Russell Fair nevű vidéki búcsú, ahol kicsit úgy fest a világ – városi életemhez képest – mintha visszacsöppentem volna az ötvenes évekbe–vagy pontosabban: ahogyan én elképzelem el, hogy milyenek is lehetettek azok az ötvenes évek… (Kanadai cowboy a Russell Fair-en. Fotó: C. Adam)  (A kalapos bácsi tombola jegyeket árult nagy lelkesedéssel… Fotó: C. Adam) A Russell Fair-nek alapvetően […]

Nagyon mélyen tisztelt őcsényi honfitársaim! Tisztelet a kivételnek, mert nyilván ilyenek is vannak köztetek. Nem nagy számban, mert az látszana, de biztosan vannak normálisak is. Akik megmaradtak köztetek normálisnak, minden tiszteletet megérdemelnek. Tehát, még egyszer: nagyon mélyen tisztelt őcsényiek! Egyszer még nagyon fogjátok szégyellni magatokat! Azért, hogy ennyire szar emberek vagytok. Szégyent hoztatok a hazánkra, Magyarországra. Ne mondjátok, hoy megtévesztettek benneteket. Hogy félre vagytok tájékoztatva. Bedőltetek a propagandának, mert csak a közmédiának csúfolt hazugsággyárat látjátok, halljátok, olvassátok. Felnőtt emberek vagytok nagyon mélyen tisztelt őcsényiek, felelősek a gondolataitokért és a tetteitekért. Ti a gyereketeket is így nevelitek? Hogy rúgjanak bele abba, […]

Egy kisváros hétköznapjai, egy szerelem születése. Ilyen apróságokból áll Thornton Wilder A mi kis városunk című darabja. Látszólag semmiségek, mégis benne van mindannyiunk egész élete. Thornton Wilder zseniális író, aki Csehovhoz hasonlóan a legkisebb rezdülésekből is az élet misztériumát, az élet csodáját és tragikumát is képes ábrázolni. Végül arról is szól a darab -mint az emberi életút vége is-, hogy mi történik velünk emberekkel a halálunk után. Van-e számunkra visszatérés, illetve létezik-e az a sokat emlegetett öröklét, vagy csak az emlékezés marad. (forrás: színház)  Szereplők Rendező  —  Lengyel Ferenc Mr Gibbs  —  Széles Tamás Mrs Gibbs  —  Györgyi Anna George […]

Néhány hete számoltam be arról, hogy ismeretlen tettetesek rongálták meg az ottawai Szent József Egyházközség népkonyhájának zöldséges kertjét. Sok tucatnyi ottawai – legtöbben nem is kötődtek közösségünkhöz – nyújtott segítséget annak érdekében, hogy szünet nélkül tudjuk öt napot egy héten egészséges ételeket felszolgálni a napi száz vendégnek. De az egyik leglelkesebb támogatónk önkormányzati képviselőnk volt. Mathieu Fleury, a Rideau-Vanier körzet önkormányzati képviselője ajánlotta fel, hogy az ősszel almaszedést szeretne szervezni a népkonyha részére. Megkérte, hogy csatlakozzak hozzá és beosztottjaihoz a Városházán és egy délután folyamán töltsünk meg jónéhány zacskó friss, helyi almát a népkonyha számára. Erre végül csütörtökön – az […]

Not Afraid – ez a két szó olvasható világhírű művészekről készült fényképeken. Van, aki egy papírlappal, egy laptop kijelzőjével, a kutyája nyakába akasztott táblácskával, gitárra pingált felirattal, vagy profi plakáttal üzen, van, aki egy filctollal a tenyerébe írta: NEM FÉLÜNK! Meglehet, nem tökéletes nyelvtani szerkezet, de az üzenet – remélem! – egyértelmű és meggyőző! A Százhetvenötök (ennyien csatlakoztak a kampányhoz) életművében [kerestem ideillő jelzőt, de azt hiszem, felesleges] nem nehéz a szabadság-egyenlőség-testvériség elavult [vagy elátkozott?] eszméjének szentelt, klasszikussá nemesült dalokra lelni. [Emlékszünk a budapesti Human Rights koncertre? Sting, Bruce Springsteen, Peter Gabriel, Tracy Chapman, Youssou N’Dour… Régen volt.] Mindannyian az […]

Tim Firth NAPTÁRLÁNYOK Fordította: DERES PÉTER Tervezett bemutató: 2017. szeptember 29. Rendező: TALLÓS RITA Szinte minden igaz. Anglia nagyjából mértani közepén található Rylstone kisváros. Ott éltek és még élnek is azok a nők, akik 1999-ben összefogtak, hogy özvegyen maradt barátnőjük ötletét megvalósítsák. Egy megfelelő kanapét akartak vásárolni a helyi kórháznak, amelyben elüldögélhetnek azok a családtagok, akik kemoterápiás kezelésre kísérik a rokonukat. Annie leukémiás férje, John kezelését volt kénytelen kivárni egy pokoli kényelmetlen és viharvert fotelben. Johnnak azonban nem maradt ideje kivárni, meghalt – ám azóta a nevét egy épületszárny őrzi a rylstone-i kórházban, mert Annie, Chris és a többiek – a […]

Kanadából szemlélve, különösen figyelemreméltónak tűnik az a bejelentés, miszerint az Opre Roma-Cigány Demokrata Néppárt népszavazást kezdeményez egy autonóm roma tartomány létrehozásáról négy észak-keleti magyar megyében, már azért is, mert a párt elnöke korábban Kanadától kért menedékjogot családjával együtt. Csütörtökön nyújtotta be a pártelnök Kamarás István a népszavazási beadványukat Budapesten, az Országos Választási Irodához. Az általuk elképzelt autonóm terület neve pedig Észak- Magyarországi Roma Tartomány lenne. (Fotó: Kamarás István – a baloldalon.) „Nem számít, hogy milyen származású vagy! Nem számít, hogy a cigányság mely alcsoportjába tartozol! Nem számít, hogy melyik országban, vagy az ország mely régiójában élsz! Nem számít, hogy milyen az […]

A választások közeledtével megindult a sortűz kommunikációs gumilövedékekkel. Helyre, csontalakú lövedékek. Valószínűleg abban bízva, hogy ameddig ezen kérődznek a népek, addig sem foglalkoznak a lényegesen valósabb problémákkal. Az is érthető, hogy Balog Zoltán ebben jelentős szerepet vállal magára. Sok mindenben ő lehet az illetékes elvtárs, és szellemi lekészültsége is tökéletesen alkalmassá teszi a feladatra. Mostanában arra, hogy zeneileg intézzen kihívást a hazai lakossághoz, illetve az iskolákhoz. Valószínűleg annak tesztelésére, hogy az emberek mikor kezdik halálra röhögni magukat. Ahogy az a remek kiszolása sem szolgálhatott más célt a közelmúltban, hogy a nők dalra fakadnak a fogantatás pillanatában. Amellyel kapcsolatban egy pillanatig […]

Joseph Kertes nyerte el az idei Harbourfront Festival irodalmi díjat, amellyel a magyar származású író kiemelkedő szerepét ismerik el Kanada irodalmi életében. Kertes korábban a torontói Humber College szépirodalmi programjának dékánja volt. A díj nem csak erkölcsi elismeréssel jár, hanem 10 ezer dollárral is. Deborah Dundas, a Toronto Star irodalmi szerkesztője elmondta: „Joseph Kertes nem csak ragyogó író, hanem lelkes oktató. Továbbá mentorként szolgál oly sok fiatal, pályakezdő író számára.” Úgy hozta a sors, hogy Kertes október 23-án veheti át a díjat Torontóban, az Irók Nemzetközi Fesztiválján. Joseph Kertes Magyarországon született és az 1956-os forradalom leverése után érkezett Kanadába családjával. Diákként […]

Ha ez a mi kis nációnk nem szokhatott volna hozzá a szégyenkezéshez, roppantmód szégyenkezhetne ezután a honi nácizmus terjedése okán. Azért fogant meg bennem a fenti gondolat, mert olvastam az őcsényi panzióban megszállt menekültek befogadása elleni, a polgármester által felkorbácsolt gyűlködő indulat részeredményéről közzé tett sorokat . Hogy tudniillik még nem lincseltek, csupán kipukkasztották a panziótulajdonos autója kerekeinek gumiját. De vajon honnan való a gondolatból formált mondatom első fele, amit bizonyosan loptam. És talán érdekes is, ahogy a nyomára jutottam. Legelőbb Jókai jutott eszembe, meg a nagyapámtól örökölt száz kötete, amelyekből a regényolvasást megtanultam. Aztán a Feszty-villa, ami itt van […]

Tegnap átéltem egy csodát. Két megállónál hosszabb a történet, mégis belefért. – Ki volt Kodály? Ezt kérdezte egy kisfiú, amikor a Köröndnél becsukódott mögöttem a szerelvény ajtaja. Hárman voltak a gyerekek a kocsiban, ketten ültek, a harmadikat, egy kislányt meg-megölelte a velük szemben helyet foglaló hölgy, akinek nekidőlt. Na, ki volt Kodály? Ezt a kérdést a hölgy a másik két gyereknek tette fel. A kisfiú mellet ülő lány tudta a választ, de egy csöppnyi kérdőjellel a végén adta meg. – Zeneszerző? – Nagyon jó! A hölgyön látszott az öröm. És örült a kisfiú újabb kérdéseinek is. – Mikor halt meg? […]

Angela Merkel fogja elfoglalni ismét a kancellári széket Németországban. A kérdés csupán az lesz, kit vesz maga mellé koalícióba. Martin Schulzot az SPD-től, az Európai Parlament elnökét? Korábban nagynak tűnt a valószínűsége. Az SPD egy ideig tarolt a nyári választási kampányban, de egy idő után Schulz népszerűsége a ménypontra esett vissza. Az utolsó hétre sikerült ugyan beerősíteni, de az elvi nézeteltérések Schulz és Merkel közt is megkérdőjelezhetik a koalíció létrejöttét. Azonban közvetlen azután, hogy nyilvánvalóvá vált Merkelék győzelme, Schulz bejelentette, hogy nem lesznek koalíciós partnerek, maradnak „opozícióban”. Az idei választások legnagyobb meglepetése az AfD (Alternative für Deutchland) nevű párt előretörése. […]