Róma kimeríthetetlen, Róma megismerhetetlen, Róma megunhatatlan. Ezeket az állításokat turisták milliói erősíthetik meg, akik időről-időre, már sokadszor térnek vissza az Örök Városba és mindig találnak ott újat, felfedezni valót. Ámde mégis! Olaszország – sok egyéb mellett – a borairól is híres, és aki ott jár, szeretne egy kicsit közelebbről is megismerkedni velük. Ez a vágy sem teljesíthetetlen. Róma közelében is nyílik rá alkalom. Vonattal mindössze huszonöt percnyi távolságra fekszik Rómától egy kedves kisváros: Frascati. Az ókori nevén Castelli Romani-nak nevezett területen már i.e. 1000-ben is szőlőt, bort termeltek. Róma síkságáról Néró, Lucullus, Ciceró költöztek fel ide. Valóban fel, mert ez […]

Nagyon hideget ígértek, és eljőve a fagy. Aki még emlékszik Hofi egykori műsorára a téli felkészülésről, annak könnyedén bevillanhatott az egykori komikus a salgótarjáni eset kapcsán. De a hideg kapcsán nem csak az újra megindult távhőszolgáltatásról szólnak a hírek. Szerencsére, vagy sajnos. Híre válogatja. A majdan megérkező leltár az utcán, illetve otthonukba megfagyottakról remélhetőleg nem fognak százas nagyságrendű sokaságot mutatni. De minden emberért kár. Így egy megfagyott ember is pont eggyel több, mint jó lenne. Ezért, például, jó dolog, hogy több szervezet is igyekszik elébe menni a tragédiáknak. S szeretnék nagyon biztos lenni, illetve szinte biztos vagyok abban, hogy még […]

Szinte csak napjaink maradtak. Akár a föld felé zuhanó repülőgép, pillanatok alatt becsapódunk 2018-ba – s vele az ország sorsát immár majd végérvényesen megpecsételő választásba. Utána vagy Orbánék tovább maradnak a nyakunkon, és bevégzik nyolc évvel korábban megkezdett bűnténysorozatukat, vagy… De nincs vagy. Ez a dolog eldőlt, ellenzéki szempontból az idei év ugyanolyan terméketlenül és hiábavalóan fog eltelni, mint az előzőek. Lesz persze sok fogadkozás, mozgolódás, színlelt magabiztosság, de erre már kevesen vevők, végtére is hetedik éve figyeljük a tehetetlenségnek, tehetségtelenségnek és a hatalommal való kis kollaborációiknak szánalmas egyvelegét. Amilyen bűnösök Orbánék, a maguk módján pont olyan bűnösök az ellenzéki […]

Az ember – Örkény szavaival – az egyetlen lény, amely tudja magáról, hogy meghal. A Macskajáték az elmúlás melankóliájával szemben arról a fájdalmas, mulatságos és groteszk küzdelemről szól, ahogy az ember mégis, minden ellenére dacolni képes a halállal. Ez a harc zavarba ejtően ismerős. Magyar dac, mondhatnánk. A Macskajáték alaphelyzete egy szerelmi háromszög, helyszíne Budapest a hatvanas-hetvenes évek állóvizében. Vagyis inkább a mában, voltaképpen mindegy, a lényeg nem változott. Mert mi vagyunk a lényeg. A mi lelkületünk a lényeg. Utcáink, kapualjaink, lépcsőházaink, lakásaink és szobáink levegője. A félszavak, melyekből megértjük egymást, melyek többé állnak össze, mint amik: sorssá. Ellenszegülni az […]

– Kövér úr, Önnek az utóbbi időkben több összetűzése is volt a magyar sajtó munkatársaival. – Ezek szörnyű emberek, nem is értem, miként tanulhattak meg magyarul? – Gondolom úgy, hogy Magyarországon születtek. Ők is magyarok. – Majd intézkedem, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő. Csak az lehessen újságíró, akire én rábólintok. – Mi a baja a sajtóval, Kövér úr? – Úgy kérdeznek, hogy a mi képviselőink kénytelenek legyenek szánalmasan hebegni és habogni. Belekergetik az embereinket olyan szituációkba, hogy ne legyen más választásuk, mint hazudni, mellébeszélni, végső esetben bunkó módon megfutamodni. – Kövér úr, Ön, finoman fogalmazva, az ellenzéket sem […]

Jön a hideg! Szinte óráról órára ezt halljuk. Figyelmeztetésként, vagy a külvilágtól óvó figyelmeztetésként. Azt azonban elfelejtjük sokszor, hogy a víz nem mínusz húsz fokon fagy meg, hanem már jóval melegebb körülmények között is gyárthatunk jégkockát. A kihűléses halálhoz pedig szintén nem kellenek ilyen kemény fagyok. Ahogy az eddig elhunytak példája is mutatja. Mert eddig nem voltak rekord-hidegek, de fagyhalálban már sikerült jobban teljesíteni, mint egy éve. Ráadásul úgy, hogy a kihűlés miatti halálok egyharmada olyanokat ért utol, akiket a saját lakásukból vittek el temetni. Ami nem éppen annak a járványosan elharapódzó jólét legbiztosabb jele. A közönynek, a szegénységnek ellenben […]

A Futótűz című bemutatóval nyitja az évet a Radnóti Színház január 7-én. A darab egy megrázó női sorson keresztül ad betekintést a történelemnek kiszolgáltatott egyén életébe. Wajdi Mouwad darabja forrponton lévő társadalmi kérdésekkel foglalkozik. A dráma egyszerre hozza testközelbe a szülőföld élhetetlenségét és az egyén új, biztonságos lakóhelyre való menekülésének mozgatórugóit. A  Futótűz középpontjában a szerelmes lány, Nawal, a későbbi anya története áll. Ő Kanadában végrendeletben adja békében felnőtt ikrei tudtára, hogy valahol él az apjuk, és van egy bátyjuk is. Az ikreket a végakarat nyomozásra sarkallja a Közel-Keleten. Egyre mélyebben belemerülnek a múltbéli háború máig ható borzalmaiba, és egyre […]

Ezt az írásomat először 2014-ben, szegényeinek hosszú sorát látva tettem fel az akkori blogomra. Idén karácsonykor is szomorú képsorokat láthattunk a Blaha Lujza téri nagy ételosztásról. A sor most még sokkal sokkal hosszabb volt, mint a korábbi években bármikor. Azért teszem fel újra ezt az írást, mert éveken át semmi sem változik, sőt egyre rosszabb lesz a helyzet és nyomon követhetők a sajnos negatív változások. A kormány tagjai látni sem akarják a szegénységet és tudomásul pláne nem veszik a létezését. 2015-ben egyre tovább foszladozott a képzeletbeli szociális háló, fokozatosan megszüntették a a segélyeket és minden munkanélküliből közmunkást akartak csinálni. Ez […]

NEM VAGYUNK MI BARBÁROK  a  KATONA-KAMRÁBAN Írta: Philip Löhle Fordította: Kerényi Gábor Átdolgozta: Peer Krisztián „Látszólag egy 21. századi… látszólag egy 21. századi… látszólag egy 20. századi… Nem. Inkább mai… Egy házaspár szomszédjába egy házaspár… új lakók… átjönnek, átmennek, a párok, barátkoznak, isznak, vitatkoznak, lapos tévé, rágcsa – ám 1 viharos éjszakán kopogtat egy… Az egyik pár kidobja, a másik pár nem dobja ki. De lám csak, krimi ez? Vagy mia…” (A rendező a darabról) Húsba vágóan aktuális, groteszk társadalmi szatíra – középpontjában a menekültkérdéssel. Szereplők Barbara Fullajtár Andrea Mario Dankó István Linda Pálos Hanna Levente Rajkai Zoltán Rendező Vajdai […]

A magát kereszténynek hazudó Fidesz-KDNP kormány az ünnepek idején is megmutatta, hogy csak azok nem fontosak neki, akik a leginkább rászorulnak a segítségre: a nyomorban élők. A karácsonyi közlönybe dugták el a hírt, hogy mindössze 3% plusz jut jövőre a közmunkásoknak. Szegénység mindig volt és mindig lesz. De az igenis döntés kérdése, hogy teszünk-e ellene. Rég nem látott bőség van Magyarországon. Az elmúlt napokban jóval több 500 milliárd forintot osztogatott szét a Kormány. Jutott pénz bőven mindenre, ami a Fidesz-KDNP-nek fontos: lőterekre, vizes világbajnokságra, az egyházak programjaira és a Makovecz Alapba. És látom a helikopterezős, luxusmárkákkal luxusautókban luxusnyaralásokon csillogó fideszes […]

Az Orbán-rezsim jutalmazza a hatalomnak feltétel nélkül engedelmeskedő fideszes kádereket. Bakondi György is feltétel nélkül részt vesz a kormány hazugságaiban, a menekültellenes hergelésben. Kapott is a fia a kormánytól egy 1,4 millió forintos vezető állást egy állami cégben anélkül, hogy bizonyította volna képességeit, érdemeit vagy bármiféle vezetői tapasztalata lenne. Ez az a káderpolitika, ami egyszerűen megöli a polgári értékeket, a tisztességes gyarapodásba, a tisztességes munkába és a teljesítménybe vetett hitet. Ennek mielőbb véget kell vetni, mert amíg nem a teljesítmény, az érdem és a képességek döntenek az előrejutásunkról és a boldogulásunkról, hanem a politikai lojalitás vagy a családi kapcsolataink, addig […]

Az albertai Grande Prairie nevű város vezetői megalapozottan utasítottak el egy abortuszellenes csoport reklámkampányát a település tömegközlekedési járműveiről, mert a hirdetés valószínűleg „lelki sérülést” okozhat azoknak a nőknek, akiknek már volt, vagy akik fontolgatják az abortuszt–így döntött egy Alberta tartományibeli bíró január 3-án. A Kanadai Központ a Bioetikai Reformért (CCBR) szerette volna elhelyezni abortuszellenes hirdetéseit Grande Prairie autóbuszaira a tavalyi év folyamán. A három panel közül az egyik egy hét hetes magzatot ábrázolt, a második egy 16 hetest és az utolsó panelben a magzat eltűnt, helyette egy vérvörös háttér volt pusztán látható. A feliratok a következők voltak: „Növekvő, Növekvő, Elment.” […]

A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtósának elege lett a Hír Tv munkatársának kérdéseiből és elvette tőle a mikrofont. Az eset Tállai András adóügyi államtitkár, a mezőkövesdi focicsapat elnökének sajtótájékoztatóján történt. Az újságíró arra lett volna kíváncsi, hogy a mezőkövesdi sportszálló beruházása miért drágult az eredeti ár többszörösére. Nem kellett volna ilyet kérdezni. Már Kósa Lajos is megmondta: úgy kell kérdezni, hogy a kérdezett tudjon válaszolni. Kósa Lajos nem csupán a Fidesz frakcióvezetője, de talán még Tállai Andrásnál is okosabb, ezért oda kell figyelni arra, amit mond. Nem arról van szó tehát, amire elsőre gondolnánk. Vagyis, hogy Tállai András, aki a NAV elnöke […]

Meghalt Kakuk Gyuri*. Azon kevés, civilből politikussá lett ember közé tartozott, akivel magánemberként és nem közszereplőként beszéltünk évente egyszer-kétszer. Utoljára a Szent Jobb körmeneten találkoztunk, ahol mindketten pártunkat képviseltük. Magunkra maradva a kereszteket pöffeszkedőn hányó, neofita fideszes elit ünneplő körében. Istenhitről, az én – mára eltompult – vallásos hátteremről és hazánk szomorú állapotáról beszélgettünk. Utána meg a menekültválságról, persze. A mocskos Fidesz-kampányról, a centrumállamok felelősségéről a Közel-Kelet szétesésében és a menedékkérők kiszolgáltatottságáról. Kevés olyan politikus van, aki annyira mélyen, személyes tapasztalatok szintjén ismerte és értette a menekültválságot és a terrorveszélyt, mint ő. Megélte a balkáni háborúk nyugati cinkosságát, látott vallási […]

“Van egy álmom” – így kezdte híres és sokat idézett beszédét Martin Luther King, a Nobel-békedíjas amerikai polgárjogi harcos. Tudom eléggé elcsépelt dolog így kezdeni egy írást, és különösen így az év első hónapjában, mikor mindenki az elmúlt év számvetésének elkészülte után újévi fogadalmat tesz, vagy kívánságokat, álmokat fogalmaz meg. Ezek az álmok bizonyára nem csak a saját álmaim, mindenkinek fontosak lehetnek, nem extra, személyre szabott vágyak, hanem sokkal nagyobb álmok. Egy olyan országban szeretnék élni, ahol nem kell senkinek, a kevéssé tehetős rétegnek sem aggódni a napi megélhetésért. (Lakhatás, a rezsi maradéktalan befizetése, egészséges és kielégítő étkezés, ruházkodás, magyarul […]