Orbán posztkommunista maffiaállamának építése kétségkívül nem a Mazsihisz bűne, amiképpen a Mazsihisznek a kormányzat megegyezés-képtelenségében sincsen szerepe. Mégsem magyarázható semmivel, hogy a Mazsihisz a mély tisztelet, alázatos szolgája, ezer bocsánat stílusban levelezget ezzel a kormánnyal. A Mazsihisz nem vesz részt a szabadság tériek tiltakozásában, noha a „diplomatikus” eszköztáruk elfogyott. Rendben van, megértettem. De számomra megmagyarázhatatlan a Mazsihisz szervilizmusa.

Alázattal szolgál a Mazsihisz.

Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr! Így kezdődik a Mazsihisz vezetőinek levele Orbán Viktorhoz, és mindvégig így is szólítja a kormány fejét a zsidó vallási szervezet.

Miért, mire föl, mivégre ez az álságos és elképesztően dagályos stílus?!

Az Igen Tisztelt Miniszterelnök Úrnak írt levelében. A MAZSIHISZ MÁR EGY SZÓT SEM EJT BOJKOTTRÓL!

A Mazsihisz nagy dérrel-durral kijelentette, hogy távol marad a Holokauszt Emlékév kormányzati programjaitól, amennyiben nem lesz pozitív előrelépés az általa vitatott alábbi kérdésekben:

1. Állítsák le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását;

2. A józsefvárosi Sorsok Háza-projektbe vonják be a zsidó szervezeteket;

3. A „közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt” váltsák le a VERITAS Kutatóintézet éléről Szakály Sándort.

Ám mindhárom ügyben csak a látszat javul.

1. Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítása elleni küzdelemben a Mazsihisz nem vesz részt, sőt, kiveti magából. A hazugság és a gyalázat szobrának talpazata áll, amit nagy vehemenciával óriási rendőri készenléttel védelmeznek. Az átadás időpontját a

szabadságtéri tiltakozók maroknyi csapata egyelőre csupán késlelteti! Gondolom, senkinek sincsen kétsége afelől, hogy előbb-utóbb – akár az éj leple alatt – elhelyezik az immár hetek óta felállított talpazatra a korábban elkészült „remekművet”!

Talán, ha lenne végre egy többezres össznemzeti tiltakozás, bizony, zsidókkal az élen!

No, de addig, amíg a Mazsihisz elnökének kijelentése szerint „… ez az egész nem zsidó ügy, és hogyha a Mazsihisz, a hitközség kimegy oda, akkor azt zsidó üggyé tesszük, ez a társadalomnak az ügye és ez a társadalom problémája” (Heisler András, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, 7. perc 40. másodperc: itt látható), addig ez nem remélhető! Mert a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítása elleni küzdelem ZSIDÓ ÜGY IS, de még mennyire, hogy az! A magyar zsidóság minden képviselőjének ügye, kötelessége, hogy következetesen, minden fórumon, határozottan tiltakozzon az országos gyalázat ellen, amihez nem szükséges „Igen Tisztelt Miniszterelnök Uram”-ozni, amely tiltakozást, mégha „a társadalom problémája” is, nem szabad, egyenesen megengedhetetlen a társadalom egészétől várni. A magyar zsidók (és képviselőik) sokszor várták el az ilyen, valóban az egész társadalmat sújtó ügyben – az ő személyes kiállásukkal „nem terhelt” – társadalmi összefogást, ami 1944-ben se jött össze. És nem jöhet össze ott, ahol a kormány a társadalom megvezetése céljából tudatosan történelmet hamisít, ahol a hivatalos kormánypolitika a tiltakozók kirekesztésére is törekszik. A magyarországi holokauszt-relativizálás emlékművének felállítása ellen tagadhatatlanul főképpen a magyar zsidóknak (és az ő képviselőiknek) van dolguk küzdeni, ezt éppenséggel Mazsihisznak kellene tudatosítania, s a társadalom mozgósítását nem szabadna másoktól várnia.

A látszat javul, de a valós helyzet nem.

2. A Sorsok Háza-projekttel kapcsolatban is homályosak az tárgyalási eredmények. A Mazsihisz 2014. május elején kezdeményezett egyeztetést magával a kormányfővel, de úgy tudom, Orbán a Sorsok Háza koncepciójának kérdéseire nem is reagált. Félek, hogy ezügyben is

minden maradt a régiben, azaz Schmidt Mária a szokásos kormányzati arroganciával felvértezve, következetesen és egyoldalúan – mind a magyarországi zsidó közösségek, mind a nemzetközi felek érdemi részvétele nélkül – javában formálja a leendő múzeum szellemiségét.

A látszat javul, de a valós helyzet nem.

Haraszti György

3. Nem váltották le a VERITAS Intézet éléről az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást „idegenrendészeti intézkedés”-nek nevező Szakály Sándort. Szakály köszöni szépen, azóta is jól megvan VERITAS Intézet élén, és örül annak, hogy Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) a VERITAS Történetkutató Intézettel kötött együttműködési megállapodása Haraszti Györggyel botrányt kavart. Hiszen ez volt a cél, hogy nagyobbat szóljon, mint az általa „idegenrendészeti intézkedés”-nek nevezett 1941-es kamenyec-podolszki deportálás.

A látszat javul, de a valós helyzet nem.

Garai-Édler Eszter