Nicolas Sarkozy francia elnök meghívására Párizsba utazott Michaëlle Jean kanadai főkormányzó, hogy május 8-án együtt ünnepeljék a II. világháború végét Európában, valamint Québec város megalapításának 400. évfordulóját, és a rabszolgaság intézményének 1848-as eltörlését Franciaországban. Franciaország Kanadára, mint a multikulturalitás mintaállamára, pozitívan tekint –hangsúlyozta a főkormányzó elutazása el tt. A 2008-as év rendkívül fontos a kanadai-francia kapcsolatok szempontjából, mivel  ősszel Kanada ad otthont a Frankofon Csúcstalálkozónak.

Ottawa Citizen/Juhar Levél

Diane Finley, Kanada bevándorlási minisztere bejelentette, hogy azonnali hatállyal megszűnik a vízumkötelesség magyar állampolgárok számára. Mától kezdve, Lengyel és szlovák állampolgárok is vízumnélkül utazhatnak Kanadába. “Kanada szoros kapcsolatokat ápol ezekkel az országokkal. A vízum megszűnése tovább építi ezeket a kapcsolatokat”–mondta Finley.

A legújabb statisztikák szerint, 2006-ban 6,385 magyar állampolgár kapott “temporary residence” vízumot a kanadai federális hatóságoktól.

Fontos tudni, hogy amikor magyarok egy kanadai repülőtérre érkeznek, először a Canada Border Services Agency (CBSA) képviselőjével találkoznak. Ekkor kötelező egy érvényes útlevél felmutatása és a CBSA útlevél ellenőre számos kérdést is fel tesz angolul, vagy franciául. Az érkező útlevelét lepecsételik és azt is feltüntetik, hogy pontosan mikorra kell elhagyni az országot.

Kanadai Magyar Hírlap

A kanadai Külügyminisztérium elhalasztotta a koszovói szuverenitás elismerését, attól függetlenül, hogy az Egyesült Államok már azt elfogadta. Ottawa különösen érzékeny amikor felmerül a nemzeti függetlenség témája, főleg a québeci szeparatizmus miatt. Ezen kivül elemzők azt mondják, hogy Ottawa a kelet-európai ás balkán instabilitástól tart, mivel Koszovó függetlenségének kikiáltását valóban precedensként tekinthetik máshol is, különösen Boszniában, ahol szakadár mozgalmak léteznek a szerb-többségű Republika Srpska-ban.

A kanadai Külügyminisztérium idáig annyit mondott, hogy még “vizsgálja a helyzetet.” A szeparatisa Parti Québécois már bejelentette, hogy érdeklődéssel figyeli a fejleményeket és, hogy a québeciek támogatják azt, hogy “úgy mint Koszovó, Québec is élvezzen politikai szuverenitást.”

Kanadai Magyar Hírlap

Kanada nem vesz részt a 2009-es rasszizmus elleni felülvizsgálati világkonferencián Durbanban, mivel a 2001-es hasonló rendezvény az intolerancia és az antiszemitizmus fórumává süllyedt – közölte Maxime Bernier külügyminiszter január 23-án. Kanada – az ENSZ alapokmányának szellemében – természetesen továbbra is aktívan tesz az idegengyülölet, az intolerancia, a faji megkülönbözetések és a kirekesztés ellen, és elkötelezett marad a jogállamiság, a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok ügye mellett.

Külügyminisztérium - Juhar Levél

Kanada 85,9 millió dollárt fordít az éghajlatváltozással összefüggő alkalmazkodásra a következő négy évben – jelentette be John Baird környezetvédelmi miniszter az indonéziai Bali szigetén rendezett ENSZ klímakonferencián december 10-én. Az összegből 35 millió dollárt költenek regionális programokra és fejlesztésre, 15 millió dollárt tudományos kutatásra, továbbá jelentős pénzeket fordítanak a sarkvidéken élő inuit őslakosok egészségügyi ellátására, kockázatkezelésre és alkalmazkodási kísérleti projektekre.

Juhar Levél

Afrikai és ázsiai szegénygyerekek és ifjú anyák helyzetén javítani kívánó, ambiciózus nemzetközi program kezdeményezésére tett javaslatot Stephen Harper kanadai miniszterelnök Tanzániában. Kanada 5 év alatt 105 millió dollárral járul hozzá az ENSZ szakosított szerveivel (UNICEF, WHO) és a Világbankkal közösen finanszírozott programhoz. A program keretében 40 ezer egészségügyi dolgozót képeznek tovább és várhatóan 200 ezer embert (naponta 500 gyereket) mentenek majd meg az AIDS-től, a maláriától, a tuberkulózistól és más fertőző betegségektől.

Juhar Levél

Amennyiben a kanadai kormány nem törli el a vízumkényszert Magyarországgal, Lengyelországgal, a cseh és szlovák köztársaságokkal, Romániával, Bulgáriával és Latviával szemben, elképzelhető hogy csak vízummal utazhatnak majd a kanadaiak Európába. Ezt üzente Franco Frattini, az Európai Unió egyik biztosa a kanadai kormánynak. “Amennyiben nincsen előrehaladás a vízum-ügyben, biztosan lesznek tárgyalások az esetleges ellenlépésekről”–hangoztatta Frattini. Az EU biztos szerint Stephen Harper, Kanada miniszterelnöke megigérte egy júniusi találkozón, hogy konzervatív kormánya átvizsgálja az egyes EU tagok ellen alkalmazott vízumkényszert. De eddig nem történt érdemi haladás ebben az ügyben.

Diane Finley bevándorlási miniszter egyik szóvivője elmondta, hogy Kanada a közeljövőben valóban átvizsgálja a vízumkényszert. De erre valószínű, hogy leghamarabb 2008-ban kerülne sor.

Heves szóváltást váltott ki a vízum-ügyről közölt tudósítás a CTV kanadai televízió honlapján, ahol a legtöbb hozzászóló bírálta az EU fenyegetését. “Ha akarok Európába utazni, majd kiváltok egy vízumot”–írta ‘David.’ “Mi mégis mikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz? Elegem van abból, hogy más országok diktálják bevándorlási politikánkat”–írta Frank Buchan. “Hány kanadai van eltemetve Európában arrogáns európai vezetők és önérdekű külpolitikájuk miatt?”–kérdezte ‘Martin.’ “Szerintem bojkottálni kéne az EU-t! Biztosan kárt okozna majd gazdaságukban és mi pedig úgy is mehetünk másfelé nyaralni”–írta ‘Anita’.

De nem mindenki értett egyet a kanadai vízumkényszer fenntartásával. ‘Monika’ a  vízumkérvények bürokratikus feldolgozását bírálta. “Csak azért mert valaki az egykori kommunista országokból származik nem jelenti azt, hogy feltétlenül Kanadában szeretne élni”–jelezte ‘Monika.’

A legtöbb elemző szerint az EU nem gondolja komolyan azt, hogy vízumkényszert vezetne be a kanadai állampolgárokkal szemben, mivel ez valóban negatívan befolyásolná az európai turizmust.

Kanadai Magyar Hírlap

“Ez nem a tizenötödik század. Ma már nem lehet bejárni a világot, nemzeti zászlókat tűzni és ezzel azt üzenni, hogy ‘ez most már a mi területünk’”–Ezekkel a szavakkal válaszolt Peter MacKay kanadai külügyminiszter arra a hírre, hogy az oroszok saját országuk lobogóját helyezték el az északi-sark azon részére, melyet Kanada saját területének tekint. 2007 augusztus 2-án, két orosz tengeralattjáró négy kilométert ereszkedett az északi-sark tengerfenekére, ahol egy orosz zászlót helyezett el a térséget kutató tudományos csoport.

A vitatott terület valóban egyik országhoz sem tartozik, de Kanada, az Egyesült Államok, Oroszország, Dánia és Norvégia mind megszeretné szerezni és a közeljövőben ezek az országok várhatóan az Egyesült Nemzetekhez fordulnak ez ügyben. Azért olyan értékes ez a terület, mert kutatók szerint nagy mennyiségben található olaj és gáz, mely jelentősen megerősítené bármelyik ország gazdasági pozicióját a világban.

MacKay elmondta, hogy Kanada igényt tart erre a területre. “Az orosz misszió nem veszélyezteti Kanada szuverenitását. Ez egyszerűen felvágás Oroszország részéről. A sarkvidék szuverenitása nem kérdés. Teljesen egyértelmű, hogy ez a mi országunkhoz tartozik. Ez a mi tulajdonunk és ezek a mi vizeink. A sarkvidék kanadai–”mondta nyomatékosan MacKay.

Stephen Harper, Kanada miniszterelnöke viszont óvatosabban fogalmazott. “A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a sarkvidék feletti szuverenitásunk egy fontos téma lesz a közeljövőben”–mondta a kormányfő, aki a Prince Edward-szigeti Charlottetown-ban volt a Kanadai Konzervatív Párt nyári csúcstalálkozóján. Jövő héten Harper az északi Nunavut tartományba, illetve az Északnyugati területekre utazik.

-Á.C.

Stephen Harper kanadai miniszterelnök hivatalos chilei utján elmondta: Kanada létezése e legjobb bizonyitéka annak, hogy az amerikai földrész országai követhetik a szabadpiac gazdaság elveit és a demokráciát anélkül, hogy az Egyesület Államok közvetlen befolyása és hatása alá kerüljenek.  Harper 2007 július 17-én elhangzott beszéde felvázolta konzervatív kormányának külpolitikai céljait, melynek központjában áll Kanada szerepének növelése a térségben.

Harper szerint a kanadai harmadik utas modell, mely egyesíti a szabadpiac elvét  a szociális igazságossággal, követendő példa lehet Dél Amerika számára. “Egyesek ezen a kontinensen azt hiszik, hogy csak két lehetőség van: visszatérhetnek a gazdasági nacionalizmushoz, a tekintélyelvű politikai rendszerhez és az osztályharchoz, vagy épp olyanok lehetnek mint az Egyesült Államok. Ez természetesen teljes nonszensz. Kanada puszta létezése ékes bizonyítéka annak, hogy e két lehetőség közti választás félrevezető. Kanada egy nyitott és demokratikus társadalom, mely a G8 országai közül a legerősebb gazdasággal rendelkezik. Ugyanakkor Kanada egy büszke és független ország. Politikai felépítésünk jelentősen eltér attól ami az USA-ban található és társadalmi értékeink sem azonosak”–mondta Harper Santiagoban, Chilé fővárosában, utalva többek között Kanada állami egészségügyi rendszerére.

A kanadai miniszterelnök méltatta Chilé politikai és gazdasági rendszerét és jelezte, hogy Kanadával együtt a dél-amerikai ország modellként szolgálhat a régióban. Harper arra is utalt, hogy ideje lenne csökkenteni a kanadai külpolitika európai hangsúlyát és inkább Latin Amerikára kéne koncentrálni. Harper személyes beszélgetést folytatott Michelle Bachelet chilei elnökasszonnyal és találkozott Santiago gazdasági vezetőivel is. 

Kanada már évek óta fontos szerepet játszik Dél-Amerikában és az utóbbi évtized során a kanadai befektetések elérték a 100 milliárd dollárt.  

                                                                                     -Á.C.