Rogán Antal polgármester plázát és üvegpalotát építene a Váci utca mellé
A budapesti belvárosba tervezett üvegpalota
Rogán Antal, a budapesti V. kerület fideszes polgármestere most pontosan azt teszi, amit az észak-amerikai városok vezetői tettek ötven évvel ezelőtt: óriási bevásárlóközpontot és mélygarázst engedélyezetett a lebontásra itélt műemlékjellegű örökségi épületek helyére. Ezzel a lépéssel a polgármester nem csak eltörli a magyar főváros épitészeti történelmének egy jelentős részét, hanem halálra itéli a még életben lévő maszek boltosokat és kereskedőket, felcserélve őket a multinacionális láncokkal. Mit is engedélyezett Rogán a belváros szívében? Az Új Városközpont nevet viselő projekt kereteiben összesen öt épület kerülne lebontásra, azaz a Bécsi utca teljes páros oldala eltűnne. Az épület egy 16 emeletes üvegpláza lenne, melynek tetején az úgynevezett Zeppelin szálloda működne. Pár hete 80-90 tüntető tiltakozott a polgármesteri hivatal előtt az öt épület lebontása ellen és a Magyar Épitész Kamara, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) is bírálta a tervezett üvegpalota engedélyezését. Ezen kívül a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszéke is közölte, hogy ellenzik a lebontásokat és a bevásárlóközpönt felépítését, valamint egy internetes petíción több mint 4,500 aláírást gyűjtöttek össze a tiltakozók. A lebontásra itélt épületek között szecessziós stílusú ház is található és a Budapest Világörökségéért Alapítvány fellebbezést nyújtott a budapesti Központi Tervtanácsnak.
Aki az utóbbi években járt Budapesten láthatta, hogy lépten nyomon bevásárlóközpontok épültek a főváros szívében, ezzel tönkretéve a maszek vállalkozásokat. A West-End nevű óriáspláza például a körútról vitte el a vásárlókat. A Keleti pályaudvar mellett felépített, silány külvárosi box-store jellegű Arena Plaza a Baross tértől egészen a Blaha Lujza Térig ürítette ki és itélte halálra a Rákóczi utat. A huszonegyedik század városát nem lehet mélygarázsokra és plázákra építeni, hanem sokkal inkább életerős városközpontokra, ahol a sétálóforgalomra, a tömegközlekedésre, a biciklisekre és az utcai, helyi termékeket értékesítő, a környezetvédelemre és fenntarthatóságra is ügyelő boltokra helyezzük a hangsúlyt.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
10:57 de.
http://www.szentkoronaradio.com/belfold/2010_10_20_budahazyek-is-csatlakoznak-az-ehsegsztrajkhoz-%E2%80%93-keresek-a-nemzeti-oldalhoz
1:25 du.
http://kuruc.info/r/7/70109/
1:30 du.
Leminősítették hazánkat a zsidók
Leminősítette Magyarország adósbesorolását a Moody’s. A várt egy fokozat helyett kettővel rontották a minősítést, ráadásul az új besorolás is további leminősítést valószínűsítő negatív lett.
Indoklásuk szerint emelkedtek a közép- és hosszútávú költségvetési kilátásokkal kapcsolatos aggodalmak, illetve nőtt az ország külső sérülékenységének veszélye is. Szerintük a kormány átmeneti bevételnövelő intézkedésekre alapoz, miközben a költségvetés strukturális deficitje tovább romlik, a nyugdíjpénztári átalakítás pedig rontja a hosszú távú költségvetési egyensúlyt.
Magyarország minősítése ezzel Bulgáriával és Romániával került egy sorba a Moody’s-nál, egy újabb leminősítése pedig már a spekulatív kategóriát jelentené. A másik két nagy hitelminősítő közül a Standard & Poor’s-nál kizárólag Magyarország van hasonlóan rossz kategóriában, a Fitch pedig Litvániával és Oroszországgal sorol egy szintre – de ez a minősítés eggyel jobb a másik két besorolásnál.
A hírre gyengült a forint: az euróval 279, a svájci frankkal 214 forint felett kereskednek.
(HírTV)
11:19 de.
Nem megy a bodza !! Rossz idők járnak Kanadában is.
Már a nagyvilág se a régi. Rossz idők járnak Kanadában is. Nem megy a
bodza. De ez még mind hagyján. Honvágy van. Méghozzá gyötrő. Így aztán az
üldözöttek vállalva a rasszista kockázatot, az üldöztetést és a félelmet,
hazatérnek. A szív megszakad, szem nem marad szárazon. Cudar ez a világ.
Nyíregyházáról összesen közel 60 ember ment el tavaly,de úgy néz ki,
előbb-utóbb valamennyien hazajönnek majd, mert gyötrő honvágyuk miatt nem
bírják elviselni a kinti életet – sírta tele a napokban a sajtót Balogh
Artúr, a városi cigány kisebbségi önkormányzatelnöke. Majd így folytatta:
Nem jó szántukból mentek el. Tavaly a cigányok elleni gyilkosságok,
támadások félelmet keltettek, a közhangulat rendkívül feszült volt, a
Huszár-telepen élők is napokig nem aludtak, rettegtek éjszaka. A
munkalehetőségek ezzel együtt még inkább beszűkültek, a szegénység
nyomasztóvá vált. Én megértem ezeket az embereket. Nem rablókról,
gengszterekről, törekvőcsaládokról van szó,akik megpróbáltak új életet
kezdeni, de nem bírták a távollétet feldolgozni. Ezt is meglehet érteni.
Most itt állnak fedél nélkül. Nem hagyhatjuk, hogy az utcára kerüljenek.
Gondolom, most sokakban felmerül a kérdés:
Nem ezek azok a retkek, akik
tavaly a világban végig köpködték és elmondták Magyarországot mindenféle
rasszistának, nácinak meghasonlóknak, aztán a liberális média ajvékólásának
közepette kivándoroltak Kanadába, mondván ezt itt annyira szörnyű hely,
hogy itt képtelenség élni?
De igen ők azok.
A rettegők, akik néhány hónappal ezelőtt úgy húztak el, hogy előtte még a
nagy félelemben teljes lepusztították és szétlopták a számukra kiutalt
szociális lakásokat. Ők azok, akik aztán a tengerentúlon menekült
státuszért folyamodtak, majd lekarcolva a kanadai államot, ott is próbálták
azt az élősködő életet élni, amire itthon rászoktatta őket a nagyon
liberális értelmiség.
Azonban Kanadában mások a játékszabályok, ott nincs vég nélküli ingyen élet,
mint nálunk. Ott, ha segélyt kapsz,akkor tenned is kell érte valamit. Ha
mást nem, akkor rendszeresen iskolába járni, hogy megtanuld a nyelvet, hogy
később tudj állást vállalni, aztán kell egy kis önkéntes munka is, hogy
bizonyítsd az elkötelezettségedet az ottani értékek iránt.
Így egy idő után kitelik a cigány becsület és az ottaniak is rájönnek arra,
hogy ezek az”üldözöttek” valahogy se tanulni, se dolgozni nem akarnak.
Aztán elindulnak az első eljárások az elkövetett bűncselekmények miatt,
majd néhány hónap után – ahogy a bürokráciamalmai őrölnek – eljön az az
idő, hogy a menekült ügyi bíróság döntsön az ügyükben. Mivel az esetek
többségében, figyelemmel az életvitelükre elutasító válasz születne, a
retkek kitalálják, hogy ők mégiscsak hazajönnének. Ekkor a kanadai állam
felülteti őket egy repülőre,és a kanadai adófizetők pénzén visszaküldi
őket, hogy ezután már rajtunk élősködjenek tovább.
A statisztikai adatok szerint a Kanadába menekült cigányok 97százaléka így
jár és egy éven belül visszatér Magyarországra.
Azonban azt a vérlázító pofátlanságot, amit most ezek csinálnak, eddig még
kevesen merték megtenni.
Ezek most azt követelik, hogy az önkormányzat soron kívül utaljon ki lakást
a számukra. Hogy miért is? Mert az,nekik jár. Legalábbis szerintük. Sőt
még azt is kijelentették, hogy nem ideiglenes szállásra gondolnak, mert azt
csak a legvégső esetben fogadnák el, hanem külön álló lakásokra.
Szerencsére az önkormányzat illetékesét nem nagyon hatotta meg az
ajvékólásuk, és közölte velük, hogy mivel annak idején a lakástörvény
törvény értelmében nem jelentették be, hogy 60 napon túl elfogják hagyni a
rászorulósági alapon kapott bérlakását, ezért a bérlemények állagmegóvása
érdekében a lakásokat visszavette a város. Majd a lelakott és igen rossz
állapotú otthonok többségét felújította és új bérlőknek adta ki. Így aztán
azokat a lakásokat biztosan nem kaphatják meg, de másikat se nagyon,mivel
a rendelet szerint öt éven belül új lakásigénylést nem adhatnak be.
Természetesen mindjárt elindult hőbörgés, és Balogh Artúr helyi főretek is
nyomban exponálta magát:Nekünk az a célunk,hogy a hazatérő családok
valamilyen formában minél hamarabb lakáshoz jussanak és minden demokratikus
eszközt meg fogunk ragadni ennek érdekében, fórumot szervezünk,
nyilvánosságot keresünk, ha kell, az utcára is kimegyünk.
A történet egyelőre itt tart, de amilyen retek barátszabályozás van ma
Magyarországon, előbb-utóbb biztosan kisírnak majd maguknak valamit és
aztán beleröhögve a pofánkba, továbbélősködnek rajtunk.
Nem kérdés, hogy az ügy törvényi szabályozásért kiállt,mert az egyszerűen
vérlázító, hogy ilyen megtörténhet, hogy egyáltalán eszükbe mer jutni ilyen
követelés. Aki mondva csinált okokból megtagadta ezt az országot és elment
innen, az már többet ne akarjon visszajönni. Vagy ha igen, akkor az ilyen
tettekért nem lakás meg segély jár, hanem börtön. Hazaárulásért. De a
legegyszerűbb megoldás az lenne, hogy aki megtagadja és ilyen módon, mint
ahogy ezek a retkek is elhagyja Magyarországot, az abban a pillanatban
veszítse el az állampolgárságot és rohadjon meg ott a világban, ahol akar,
de ide már többet nem egye vissza a fene.
Azonban ilyen szabályozás jelenleg sajnos nincsen, úgyhogy más megoldást
kell találni. Szerintem az lenne a legjobb, hogyha a visszatérők
beköltöznének egy-egy nagypofájú liberált cigányvédő otthonába.
Most lehet bizonyítani.
Elő a farbával Mohácsi Viktória, Gusztos Péter, Kuncze Gábor. Most meg
lehet mutatni, hogy Van fény az alagút végén! Elempé. Itt a lehetőség, fel
lehet ajánlani egy-egy szobát. Mos tne hallgasson Tamás Gáspár Miklós se,
meg az a sok antif@sz rettegő se, akik teleszokták sírni a médiát a retkek
sanyarú sorsáról. És itt a jó alkalom Németh Sándornak meg a Hit
Gyülekezete agy mosottjainak is. Most meglehet mutatni az együttérzést.
Mindegyikőjük fogadjon be egy-egy cigánycsaládot.
Gyerünk, rajta hát!