Haknizás
Reggel, október 23-án kaptam ezt a levelet. Szerzője magáról írta, de nekünk szól, akik szintén rosszul tűrik ezt a „haknizást” és talán a siketfülű haknizóknak is.
Az én apám nekem apa. Akinek egy nyári délutánon a haját fésültem hasán ülve, kicsi lányként, miközben ő szunyókált.
Az én apám nekem apa. Aki fehér angóra nyuszit hozott húsvétra.
Az én apám nekem apa. Aki magasra emelt és nevetett.
Az én apám nekem apa. Aki naphegyi házunk tetejére fölvitt magával nézni a tankokat, amelyek a felszappanozott hegyi utakon visszacsúsztak.
Az én apám nekem apa. Aki ’56-ban viharkabátban jött haza, mint nemzetőr, a fotelba tette a dobtáras fegyvert.
Az én apám nekem apa, aki november 4-én elment.
Az én apám nekem apa, akit legközelebb 10 év múlva láttam viszont néhány napra és szinte idegen volt, és mégis ismerős, amikor az ölébe hajtottam a fejemet.
Az én apám nekem apa, akit ezt követően 36 évig nem láttam viszont, hírét se hallottam.
Az én apám 90 évesen hazatelepült, mégsem keresett meg.
Az én apám 91 évesen könnyebb autóbalesetet szenvedett, amikor megnevezett engem, mint hozzátartozóját.
Az én apám még láthatta az unokáját, aki – tudtom nélkül – fölkereste őt és, persze, elbűvölte.
Az én apám megérte azt, hogy telefonon – kislányom közbenjárására – magamhoz fogadtam.
Az én apám még aznap este szívinfarktust kapott. Amint mondják, halálában mosolygott.
Az én apám rám hagyta ezt a terhet is.
Kérem Istent, a Teremtőt, az Angyalokat, és minden érző embert, hogy bocsássanak meg neki és nekem. Október 23-án és november 4-én én ’56. óta minden évben ezért fohászkodom. Bár nem vagyok hívő, vagy ki tudja!? Anyám 1970-ben önkezével vetett véget életének. Apám akkor sem, előtte sem, később sem volt elérhető számomra.
Persze, hogy megbocsájtottam. Azért a fájdalom ma is bennem lakozik, meghatározza az életemet akár akarom, akár nem.
Október 23-a az én ünnepem, ahogyan másoké. Rosszul tűröm a haknizást, amit manapság művelnek ezekkel a napokkal az arra leginkább érdemtelenek.
Author: Szukits Rezső
Rossz tanulmányi eredményei miatt protekcióval veszik fel villanyszerelő tanulónak, elsőre nem engedik szakmunkásvizsgára, magyar nyelv és irodalomból megbuktatják, majd még egyszer, harmadszorra vizsgaelnöki dicsérettel sikeresen szakmunkás lesz. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerez műszaki oktatói diplomát. Spulni hordó, villanyszerelő, művezető, műszaki oktató, saját vállalkozásában ügyvezető, nyugdíjas. A KMH Ellenszék rovat egyetlen írástudatlan szerzője, a kardió sportok, szépirodalom és a filozófia kedvelője. Érzelmeiben panel proli.
7:33 de.
valahogy így…
8:48 de.
Egyetértek! Igen!
9:40 de.
Nagyon szép írás köszönöm és igaza van haknizás megy és ez bántó.
11:00 de.
Kedves Szukits Rezső !
Szíve-joga, hogy egy szoc-reál stilusú levélben emlékezik meg október 23-ról, de akkor azt miért nem vállalja fel, hisz azt Ön írta!? Ma hajnalban 00.49-kor a KMH-n már fent volt az „olvasói levél”,(ugye 6 óra az idődifferencia), amit Ön ma reggel kapott csak kézhez…. (Vigyázni kellene jobban az ilyen átlátszó újságírói fogásokra!)
11:04 de.
Ez nem újságíró fogás és a cikkeken megjelenő pontos idő időnként megtévesztő lehet. A cikkeket naponta egy bizonyos sorrendbe helyezzük el (olvasóink érdeklődése és hírértéke szerint). A megjelenés óráját e szerint módosítjuk napközben.
11:14 de.
zsuzsa kiss: attól tartok, nem ismeri az órát. 06:49-kor volt fent a cikk, és nem 00:49-kor.
Szukits Rezső <[email protected]>
Ille István
2014. október 23. 11:47
Ma reggel kaptam
namármost: az itteni CE maga szerint mennyi 6 órával korábban kanadában? biza, 5:47. én meg dolgoztam rajta – tudja, betördelés, illusztráció kezelés stb.
közben ügyeltem arra is, hogy olyan időt állítsak be, ami nem „tolja le” chris által, vagy általam másképpen súlyozott írásokat.
tudja, ezt hívják szerkesztési elvnek.
ha javasolhatom, ne szóljon bele olyasmibe, amiről halovány segéd fogalma sincs, hogy’ is működik!
11:28 de.
Kiss Zsuzsannának
A levelet én írtam Rezsőnek 22-én 23 óra után. Minden betűje igaz. Méltatlan az ön feltételezése.
Bakó Edit
Sopron
11:46 de.
CA
Köszönöm korrekt, udvarias válaszát !
-k.zs-
11:52 de.
edit: nem hinném, hogy kiss elvtársnőnek bármilyen magyarázattal is tartozna. chris is, én is megírtuk a magunkét.
az elvtársnő benézte. mondjuk, ne tekintsük rosszindulatúnak, csak tudatlannak.
4:09 du.
Edit, hogy milyen kicsi a világ…..! Maga dolgozott az MSZP-s Walter mellett jóval több mint 10 évig (talán most is neki kampányolt), én meg a Fodornak szorítottam a választáskor. S Ille úr (aki mindenkinél mindent jobban tud) engem elvtársnőzött le…… GREAT !
5:03 du.
Nem szoktam hozzászólásokra reagálni (tanulni belőlük próbálkozom). Hiszem, ha az írás nem képes önmagát megvédeni, akkor nem jó. Ám Edit, talán félve megosztott gondolatait nem engedem bántani. Tudnék humorosan gúnyos mondatokat a szocreál ürügyén, de ehhez az életre szóló sebhez nem illik a humor sem a gúny, ellenben Zsuzsa Kisst megkérem, ha még erre téved, kérjen bocsánatot Edittől. Fontos, és előre is köszönöm.
2:47 de.
zsuzsa kiss: valóban, én mindenkinél mindent jobban tudok. tudja, ez nekem von haus aus jön.
amúgy az elvtársnő valóban elvtársnő. igaz, eredetileg gúnyból mondtam, de mivel érzékelhetően elvei vannak és ahhoz társai is, biza, maga elvtársnő 😀
4:19 de.
A pontosság kedvéért, Kiss Zsuzsának (ha már gyalázkodik, legalább hiteles legyen):
17 évig dolgoztam titkárnőként a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Titkárságán. Ez idő alatt 3 alpolgármester választott munkatársának, az első MDF-es, a második MSZP-s, a harmadik FIDESZ-es! Igen, Walter Dezső polgármester úr is megtisztelt a bizalmával, mellette 4 (négy)évig dolgoztam.
Ezt követően áthelyeztek a Műszaki Irodára, ahonnan – összesen 42 év munkaviszonyt követően – nyugdíjba vonultam. Azóta visszavonultan élek. Szemlélődöm.
Ja, és kifelejtette, Kiss Zsuzsa: mint magasfokú gyorsíró 1975-től 1983-ig dolgoztam az Országházban (gyorsírónak a Ház a szakma csúcsa, oda felkérik az embert); az utolsó két évben Lázár György miniszterelnöki titkárságán.
Soha nem titkoltam, nem is lett volna miért. Egyik főnököm megkérdezte: hogyan került maga a parlamentbe? Piros ceruzával írtam a jegyzőkönyvet – válaszoltam. Azóta sem volt ez téma. Kivéve most.
5:35 de.
edit, kedves, mivel megfogadtam, hogy egy ideig nem moderálok, hagyom kimenni a kommentjét, bár szívem szerint nem tenném.
azonban most sem értem, miért kellene ennek a kiss elvtársnőnek bármiben is magyarázkodnia?
mégis, mit gondol, ki is ez a kiss elvtársnő?
érdemtelen arra is, hogy válaszoljon neki.
5:57 de.
Szukits Rezsű úr! Persze, hogy megteszem. Amúgy is évente párszor elmegyek Sopronba, két évig jártam ott középiskolába (Tanítóképzőbe, 1955-1957). Hozzám nőtt a kedves város, ott éltem meg Ötvenhatot is…sőt az erdőmérnök hallgató vőlegényjelöltem vancouveri disszidálását is túléltem…! Tisztelettel köszöntöm, -k.zs-
6:12 de.
Kedves Ille István!
Nem magyarázkodom. Senkinek.
Kiss Zsuzsa egy fiatal nő. Én egy tapasztalt idősebb.
Az ember fiatalon hajlamos fekete-fehérnek látni a dolgokat. Sok, olykor keserű tapasztalat vezet ahhoz, hogy belátók legyünk (másokkal és magunkkal szemben).
Az ember szeretné megkímélni ettől az utódait, mindhiába.
Azt kívánom mindenkinek, Zsuzsának és másoknak is akárhogyan gondolkodnak a világról, hogy vigyázzanak a lelki egészségükre is, mert a békétlenség idővel megbetegít!
Bár a levelemet nem a nyilvánosságnak szántam, de hozzájárultam a közléséhez. A gyermeki veszteség életre szóló fájdalom – és pártsemleges.
6:15 de.
edit: valóban pártsemleges. csakhogy kiss elvtársnő nem az.
kár több szót vesztegetni rá. ő már most is beteg.
6:58 de.
Az emberrel próbálom megértetni magam. Annyira érthetetlen ez?
7:54 de.
edit: nem érthetetlen. csakhogy – érzésem szerint – kiss elvtársnő emberségének mivolta, az általa jól érzékelhetően képviselt ideológia okán (szerintem) erősen kétséges.
említette, hogy valahonnan ismeri, és ifjú – behatárolt nézetű – leánykának tartja, akit talán horizontjának kitágulása vissza fog hozni a normális gondolkozású emberek közé.
sajnálom, de én nem így látom. ha az ő általa képviselt ideológiai körbe került ifjú leánykaként, nem fog észhez térni felnőttként.
8:30 de.
Ha nem, hát nem. Elfogadom azt is. Vannak máshogyan gondolkodók is. Béke velük. Idővel mindenki eljut oda, hogy a sötétben elpirul. Mondom: mindenki.