Őfenesége  a szombati vacsora után – amit természetesen saját zsebből fizetett, mert ő már csak ilyen gáláns  – a Facebookon azt posztolta, hogy „azt kéri a Jóistentől, ha már idáig elhozta, sasszárnyon hordozta, most erősítse meg. Azt kéri, hogy tetteit mindig a hűség és a belátás vezérelje”. Nos, ami az Isten, sőt Jóisten dolgát illeti, erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy – ha már mindenképpen rá akarnánk tolni a felelősséget – ezt az elhozatalt, ami inkább turulszárnyon, mint sasszárnyon történt – jóságában, nemtörődömségében  (vagy finomabban fogalmazva: minden szarral ő sem ért rá foglalkozni), avagy megpróbáltatásként, sőt csapásként tette, erősen véleményes. Mi több, […]

A félelem A fekete autó befordul a sarkon, motorja halk, ablakai sötétek, vezetője nem látszik, betolat az egyirányúba és vár. Eszem a pozsonyi pizzát, hatalmas, – rusztika, mondja a pincér – alja kissé túlsült, de a megpörkölődött tészta íze kellemes, amolyan gyerekkori emlékként a kályhaplatnin sült tészta ízére hajaz. A sör is finom. Lábaim nyújtom kéjesen. Kilencven kilométert tekertem és hazáig még ennyi vár rám. Eredetileg szlovák specialitásra gondoltam, sült hús – csülök (?) – knédlivel, valamilyen ismeretlen szósszal leöntve, aztán megláttam a pizzériát és győzött a lustaság meg az olasz konyha, unásig ismert éke a pizza, a terasz, és […]

Indíts van hazafelé.  Nade, nem ám, hogy csak úgy, hanem célirányosan. Először is, meg kell állni itt, meg ott meg amott, tudodmiért. Tudom. Illetve, még nem tudom, de Doremi majd megmondja. Először is, közöld Hókefélkével,(elmúlt a ledermedése, mivel hagytam lemerülni) hogy Podbiel, mert azt mindenképpen látni kell. Rendben, de emlékszel, hogy ez az aztaaa, odanézz c. mandíner előtt volt, vagy után?  Asszem, előtte. Betáplálom, ki is ad vagy három Podbielt, de nem Malopolskában. Akkor ez passz. Semmi baj, az E77-esig magunktól is eltalálunk. Jön az első álljmeg: egy  – hát, nem is tudom, minek nevezzem – figurakereskedés. Ami kertbe való […]

Nagy lakodalmat csaptunk szombaton, a párttal,- és kormányunkkal. Mi persze csak néztük, és örültünk, hogy jól vannak. Az volt, hogy megnéztük a pártközpontban, mikor van valami jó a tévében – ezzel kezdtük. Nézegettük, – szombat. Formula 1, edzés Barcelonából. Ez jó lesz! Ehhez igazítottuk a lagzi kezdetét. Arra gondoltunk, hogy nézik a nép egyszerű gyermekei, az elnyomó imperialisták, pénzzel kitömött, csillogó cirkuszát, és ha majd mi is hirtelen odacsatlakozunk a végére, a mi lagzinkat és nézők milliói kísérik meghatódott tekintetükkel. Ide tettük idöben, a forma1 edzés után, a miniszterelnöki esküt. Tehettük volna máshová is, vasárnap délelőttre, a Tom és Jerry […]

Alig egy órára ült össze szombaton az Országgyűlés, hogy harmadszor is miniszterelnökké válassza Orbán Viktort. Miután Kövér László megnyitotta az ülést, minden pillanatokon belül megtörtént. A 130:57-es végeredményt hozó nyomógombos választás után a régi-új miniszterelnök le is tette esküjét. Az alapkérdések eldőltek és a kormánypolitikája a nemzeti együttműködés mondta újraválasztása után a Parlamentben Orbán Viktor! A Miniszterelnök szerint a második megerősítés után nem vita az alaptörvény, a munkaalapú gazdaság, valamint a nemzetegyesítés politikája sem. Hozzátette, hogy a jobb és a baloldali szélsőségek ellen is küzdeni fog a következő négy évben. Elmondta, hogy április 6-án az emberek demokratikus úton döntöttek a […]

Európa legegységesebb nemzete vagyunk, csacsog Orbán, s ragyog. Ami azért simán hazugság, de ez őt legkevésbé sem zavarja.  De egy hazugság, bármilyen hihető is, nem válik igazsággá. Amúgy is egy olyan ország élén hinti a hamis igét, mely ország világ életében megosztott volt, kezdve István királytól a török uralmon és Rákóczin keresztül a Habsburgokig.  Mire konszolidálódott volna az ország, jött Orbán, és árkot ásott, jó mélyet. Ugyanakkor körkörös védelembe vonult, amolyan szekérvárba, hiszen támadják a magyart, mindenhonnan – bár innen belülről inkább az látszik, hogy mi lovagolunk ki a gaz külföld ellen, bármilyen irányba – ráadásul a történelem is azt […]

„Tóth Gabriella”, fedőnevű ügynök, beazonositott: Varga Éva (Szül: 1926. Anyja neve: Mágossy Deitz Kornélia) Beszervezés dátuma:1958, VII. 4. (Az ügynök kilétét, beazonositása ellenére sem sikerült eddig felismerni. A jelentésekből itélve rendszeres látogató volt Vásárhelyiéknél, és több feleség bizalmát is sikerült megnyernie.) Tárgy: Vásárhelyi Miklósné és Kopácsi Sándorné Jelentés: Budapest, 1960. március 30. 1960. március 7.-én este lakásán látogattam meg Vásárhelyinét, ott volt Kopácsiné is. Olvastam Kopácsi néhány bizakodó hangulatu levelét. Vásárhelyiné mondotta, hogy Rajkné volt saját ügyei miatt Sándor Józsefnél, aki kérdezte, szokott-e találkozni „az asszonyokkal”. Igenlő válaszra azt mondta: mondja meg nekik, hogy fel a fejjel’ – Burkoltan a […]

Hát kedves olvasóim elmondhatom, hogy nem unatkozik az a tollforgató újságíró – szerkesztő aki ma Magyarországon képben akar lenni úgy az aktuálpolitika kérdéseiben, mint az Európa Parlamenti választások ügyében. Meg kell jegyeznem, hogy néha komolyan elgondolkodok azon, hogy sírni vagy nevetni kellene a kialakult helyzeteken. Egyet azonban leszögezhetek meglepőbbnél meglepőbb, szomorúbbnál szomorúbb sőt gyomorforgató eseményekről kell nap mint nap beszámolnom Önöknek. De lássuk egy kicsit tételesen mi is az ami történt az elmúlt napokban a magyar politikai színtéren! Megalakult a Parlament! Május 6-n megalakult az Országgyűlés! A képviselők a történelmi zászlók jelenlétében letették az esküt, ezzel megalakult az új Országgyűlés. […]

Reggeli után indultunk, mondván, elkerüljük a tömeget, 10-re Krakkóban leszünk, elvégre csak 88 km. Doremi javasolta, biztos, ami biztos, tankoljunk meg, elég gyéren vannak Krakkó felé a benzinkutak. Legyen. De ő fizeti. Méginkább legyen. Megtankolok, mondom Doreminek: menj be fizetni, addig én meglátogatom a mellékhelységet.  Doremi  – tőle merőben szokatlan keménységgel – kifakadt: sehova! egy szót sem tudok lengyelül, a gombokat se látom a pinhez, sz…tál volna otthon, szépen bejössz velem, azután mehetsz! Úgy lett. Irány Krakkó. Egy csöppet gyanús volt, hogy amerre ellátni, autó autó hátán, de gondoltam, majd csak megindul a sor. Röpke három perc várakozás után egy […]

Olvasom, mindenfelé a plakátokon, hogyaszongya: „Üzenet Brüsszelnek: tiszteletet a magyaroknak!” Mármostan azon vagyok, hogy mindenfelé kiírom, hogy nekem elég az a tisztelet ami van… Egy kis lóvét dobhatnak, – az mégis új tárgyiasultság, – de tisztelet nem kell több. Kösz. Ezért aztán ezúton követelem immár, hogy a fideszes kartársak, amikor ilyen tiszteletet követelnek a magyaroknak, menten tegyék hozzá, hogy kivétel Kósa-Somogyi László, mert neki nem kell több – ez vagyok én. Ha többen jutnának arra az elhatározásra, hogy elég nekik a tisztelet ami van, annyi van, oszt jónapot, – és csatlakoznak az indítványomhoz, hogy név szerint, ‘abc’ sorrendiséggel legyenek kedvesek […]

2014. május 24 – 26 között kerül megrendezésre az idei Kanadai Magyarságtudományi Társaság konferenciája, a St. Catherines-ban található Brock University kampuszán. Az elsősorban angol nyelvű, de magyar vonatkozású konferencia a Congress of the Humanities and Social Sciences keretein belül kerül megrendezésre, mely kongresszus minden évben az ország legnagyobb akadémiai találkozója. St. Catherines városa a Niagara Falls térségben található, összesen 20 kilométerrel a Niagara-vízeséstől.  *** Program of the Hungarian Studies Association of Canada At the 2014 Congress of the Humanities and Social Sciences Brock University, May 24-26th, 2014 Saturday,  May 24th  Location: Student Alumni Centre, Skybar 18:00 – 18:15 Welcome and introduction […]

Kanadai olvasóink egy része bizonyára emlékszik arra, amikor Gaudi-Nagy Tamás Torontóban, az egykori Kanadai Magyar Kultúrközpontban tartott előadást a 2006 október 23-ai rendőri túlkapásokról. Akkoriban Kerekes Sándor – aki ma lapunk egyik szerzője – tiltakozott Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás szélsőséges közéleti személyek kanadai szerepeltetése ellen. Pedig még akkoriban Gaudi-Nagy Tamás nem szervezett lincselés-kísérleteket Budapest utcáin olyan határon túli magyar vezetők ellen akik valamiért a magyarországi szélsőjobboldal szemében nemzetellenesek, hazaárulók és magyarellenesek. Napjainkra viszont már oda süllyedt a helyzet Magyarországon, hogy a Kossuth téren leköpték, illetve majdnem meglincselték jobbikos szimpatizánsok Pásztor Istvánt – a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét – […]

Másnap indulás Zakopane-ba. Előtte azonban reggeli. Hidegtál, de bőséggel, mi szem száj ingere: sonka, meg másik sonka, meg sajt, meg másik sajt, meg retek, meg paradicsom, meg franciasaláta – zöldborsó nélkül, és szerintem medvehagymával – meg kolbászkák, meg májkrém (nem dobozos!), vaj, rozskenyér, fehér kenyér, magvas zsemle, és a csúcs: egy agyagszilkében SÜLT ZSÍR, hozzá kovászos uborka! Tea nagy csuporral, Helenka kérdezi Doremit: neszkávé, vagy lengyel? Meggyőzöm Doremit, hogy neszt otthon is ihat, hát lengyelt kér. Kap egy egész bögrével, forró, illatos, tej is jár hozzá. Nézi, forgatja: hát az alján az ott mi? Hát az, biza, az őrölt kávé! […]

Te ne törődj semmivel, majd én mindent megoldok helyetted. Ne akarj gondolkodni, mert az nekem nem jó. Csak kussolj, lapíts, akkor talán megengedem, hogy legyen egy korty levegőd. Nincs munkád? Kit érdekel? Én és akik nekem fontosak, jól élnek. Nem lesz nyugdíjad? Hát, majd felfordulsz. A te bajod, nem az enyém. Nekem lesz nyugdíjam. A gyerekedet is elvesztetted? Ezer kilométerre van tőled? Helyes! Onnan nem tud beleugatni az én dolgaimba. Ott a munkájával törődik, nem itt kavarja a szart. Apád meg fog vakulni, mert két évet kell várnia egy műtétre? Na és? Én gondoskodtam a szüleimről, a másé nem érdekel. […]

Egy Bibó idézettel fejeztem be az előző cikkemet: „A hazugságra épített rendszer előbb-utóbb összeomlik.” Ott folytatom, hogy amit 2011-ben érzékeltünk, az csak a kóstoló volt. A rendszer sportot űzött a törvénytelenségekből, vagy olyan törvényeket hozott, ami törvényerőre emelte a törvénytelenséget – paradox, tudom, de igaz – erre megszámlálhatatlan példa van. A kormányfő amúgy is cezaromániás személyisége szárnyakat kapott a kétharmados győzelemtől – innen meggyőződésévé vált, hogy az ország az ő birodalma, birtoka, személyes tulajdona – ennél fogva azt csinál amit akar. Azt is csinál, mert csinovnyikjai, akik tőle függtek (és függnek) mindenben a szolgálatára álltak, eltanulva a részben hencegő, dicsekvő […]