A kedves Putyin fan Pécstt kis székre állva osztotta az igét a fidesznyik katonáknak, akik csorgó nyállal hallgatták a vezénylő tábornok semmitmondó lózungjait. Persze a bátor vezér testőrök gyűrűjében volt, még a saját fanjai előtt is fél. Gyáva ez a műdemokrata, még nyílt vitára sem mer kiállni senkivel évek óta, sőt még a csicskáinak is megtiltotta azt, hogy szóba álljanak politikai ellenfeleikkel. Ez a felcsúti demokrácia. Szóval arról beszélt Pécsett,  hogy hogyan kell kommunikálniuk a választás finisében, mivel kell megmagyarázni a félázsiai szavazóknak, hogy ők nem élnek rosszabbul, mint 4 éve, csak úgy érzik. Mert nem az a fontos, hogy […]

Hogy pofon volt-e, nem tudom, lehet, hogy inkább egy balegyenes, vagy egy paraszt-lengő, ki tudja? Tán maga Menczer Erzsébet sem, hiszen nem egy Miló Viktória, hogy szakszerűen intézze el ellenfeleit, ő – valószínűleg – csak lelkes amatőrként kezdte el püfölni politikai ellenfelét, aki egy kampány-kitelepülés alkalmával túl sok helyett vett el a térből és hangosan bömböltette a zenét. Ott, ahol ő akarta betölteni a teret és ő akarta bömböltetni a zenét, merthogy ott és akkor ő maga volt a FIDESZ, és azt tudnunk kell, hogy csak a FIDESZ! Nem mondom, Menczer Erzsébet idegei mostanában rojtosabbak lehetnek, mint a Jóska gatyaszára, […]

Életképek 1975-ből, kilenc részben, egy másik világból… Azzal kezdődött, hogy tanulni küldtek a Szovjetúnióba, 1975 telén. Három hónap képzés az ESZR – egységesített számítógép rendszer – megismerését illetően. Az ESZR maga volt a KGST csodája, igazi nemzetközi produktum. Központi egysége szovjet, konzolja csehszlovák – még a neve is úgy szólt, hogy Konsul, amúgy gömbfejes elektromos írógép volt a szentem – lemezes tárolói bolgár ISOT gyártmány, a mágneses szalagegység lengyel, a kalapácsos nyomtató NDK-s, a tán a lyukkártya olvasó volt magyar, mintha Videoton gyártmányra emlékeznék, meg a románok is adtak bele valamit, hogy mit, már nem emlékszem. Az egyik csapat ment […]

Van ez a fogalom, amit lépten-nyomon használ magát baloldalinak, jobboldalinak tartó alakulat, párt és közösség, anélkül, hogy legalább egyszer végiggondolná, mit is takar, mit is kellene jelentenie ennek, az emberi társadalmat összekötő legfontosabb kapocsnak? Egyrészt van az elkönnyesedett szemű sajnálat, amellyel némi alamizsnát dob a „jószívű” a rászorulónak – főként a saját lelkiismerete megnyugtatására. Liberális barátaim azonnal számológéphez kapnak, amint a szót meghallják: mibe kerül, mit hoz, mit visz – mármint anyagiakban. A jobbérzésű konzervatívok büszkén verik a mellüket: ennyi és ennyi embernek adok munkát! És nem pirulnak el, amikor rákérdez valaki: mégis, mekkora kenyér jár a munka mellé? És […]

Sziasztok.  Elérkeztünk a végéhez…  Egy kedves „hódolóm”  szerint abbahagyhatnám már.  Remélem, örömmel fogadja az utolsó részt. A „maradék” persze kicsit sántít, hiszen itt van rögtön a világ legnagyobb whiskygyártó nagyhatalma India. Ezen azért nem lepődhetünk meg, hiszen egy milliárd ember él ott, kikben erős nyomott hagytak az ír és skót hagyományok az angol elnyomás alatt. Mennyiségben a legtöbbet készítik, de a minőséggel nem nagyon foglalkoznak. Hab a tortán pedig az, hogy ha nem figyel az vétlen áldozat, akkor könnyen belefuthat egy melaszból gyártott italba, ami Indiában engedélyezett, mint whisky.  Ha biztosra akarunk menni, akkor az Amrut nevű készítményt kóstoljuk meg. […]

1992 nyarán megjelent a Magyar Fórumban egy cikk, amelyet Csurka István, a kormányzó Magyar Demokrata Fórum alapítója és elnökségi tagja írt. Csurka a rendszerváltástól eltelt két évről és az MDF új programjáról fejtette ki véleményét. Hamarosan a szerző párttársa, Debreczeni József a Népszabadságban szedte ízekre a Csurka szövegét, és a végére odaillesztette a saját minősítését pártja egyik vezetőjének nézeteiről: „Komplett náci ideológiai alapvetés”. Kemény! Precíz! S a következő évek bizonyították, hogy nem túlozott. A polgár ítélt. Az öntudatos citoyen. Azóta sem történt hasonló a hazai politikában. A hatás persze nem maradt el. Csurka kikopott az MDF-ből, új pártot alapított, a […]

Tizenöt centiméter hóra ébredtünk Ottawában ma reggel – március 22-én – ami némi felmentést ad nekem a tekintetben, hogy eddig sem voltam képes leszedni balkonomról a karácsonyi világítást. Szóval ilyen a kanadai tavasz lágy és langyos ölelése… De az Ottawába érkező magyar turisták (gondolom, azért időnként akadnak páran) annak legalább örülhetnek, hogy vasárnap és hétfőn gyönyörű napsütéses időre számíthatnak, meg olyan mínusz 7 fok körüli nappali csúcshőmérsékletre. Hétfőn akár mínusz 4-re is felkúszhat a napi maximum. Bízzunk benne, hogy április 5-én – amikor az ottawai nagykövetségen szavazhatnak a Kanadában tartozkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok – nem fújja el a […]

…mert manapság már nincs becsület senkiben! Rakonczayék a falu szélén laktak, nem nagyon, de eléggé. Rakonczayné  legszívesebben még mindig tekintetes asszonynak szólíttatta volna magát, de hát már nem olyan időket éltek. Mondta is mindig, hogy már nem olyan időket élünk.  Bezzeg, amikor még tekintetes asszonynak szólították, merthogy, postamester volt a férje, de most már csak a cézé maradt, meg az ipszilon, amit, persze, valahányszor csak lehetősége van rá, külön hangsúlyoz:  Rakonczay, kisasszony kérem, Rakonczay, cézével és ipszilonnal a végén! Rakonczayék, miután Rakonczay Ernő, a postamester, kiszorult a hivatalból, nomeg, nemsokára az életből is, megvették ezt a házat. Szép porta volt, […]

Amikor erről az esetről olvastam, egyszerűen nem akartam elhinni. Sokkolóan hatott rám és halandó emberként döbbenten vettem róla tudomást, mert ez nem más, mint orvosi nyelven mondva, közönséges eutanázia, ami tudtommal még törvényileg is tiltva van hazánkban. Vagy nevezzem úgy, nemzeti nyelven megfogalmazva, hogy az Orbán-kormány jóvoltából magyar irtás folyik Magyarországon? Az Orbán-kormánynak sajnos nem ez az első olyan kegyetlen húzása, amit a magyar betegtársadalom ellen elkövetnek. Kezdték azzal, hogy a rokkantakat csalóként állították be és sokuknak elvonták a rokkantnyugdíját. Helyette olyan segélyezett státuszt kaptak, s számukra annyi anyagi juttatást állapítottak meg, amelyből többé nemhogy emberhez méltóan élni nem tudtak, […]

Magyarországon április 6-án, Québec tartományban pedig április 7-én lesznek választások. És miközben Magyarországon Orbán Viktor kormányfőn kívül valamennyi listavezető kiállna a televíziós kamerák elé vitázni, Québecben meg sem fordul Pauline Marois miniszterelnök fejében, hogy ne vitázzon politikai ellenfeleivel. Az átlag québeci szavazó bizonyára megbüntetné a kihívás elől kibújó politikust, ezért az idei választáson is egy tartalmas és időnként szenvedélyes televíziós vitának lehettünk a tanúi. Pauline Marois, a baloldali-szeparatista Parti Québécois (PQ) miniszterelnöke szállt harcba Philippe Couillard-dal, a Liberális Párt (PLQ) kormányfő-jelöltjével, François Legault-val, a jobboldali Coalition Avenir Québec (CAQ) vezetőjével, valamint Françoise David-dal, a radikálisan baloldali Québec Solidaire (QS) társelnökével. Maroisnak szüksége lett […]

Torontóban a Nemzeti Együttműködési Rendszer támogatói nem működtek együtt a március 15-ei nemzeti ünnepségen. Halász János, az Orbán-kormány kulturális államtitkára roppant kellemetlen helyzetbe került e heti torontói látogatása során, amikor beszédet mondott a Fidesz-közeli Kanadai Magyarok Országos Szövetségének (KMOSZ) rendezvényén. A KMOSZ szervezői lényegében arra használtak egy magyar nemzeti ünnepet, hogy a fideszes politikus jelenlétében leszidják a Torontóban működő másik, szintén magasrangú fideszes kapcsolatokkal rendelkező szervezetet, a Kanadai Magyar Kulturális Tanácsot (KMKT). A két „nemzeti érzelmű” kanadai magyar szervezet közti személyes ellentét mára oly meghatározóvá vált, hogy idén nem bírtak együtt megemlékezni az 1848-as magyar forradalomra és szabadságharcra, hanem e […]

Miközben hazánkban pitiáner korrupciós ügyekről folyik a vita, feledésbe merült Magyarország történelmének talán legjelentősebb panamája: a Gripen-ügy. Íme egy kis emlékeztető: Zöld utat kaptak mindenhová, sorra keresték fel a képviselőket, katonákat azok a lobbisták, akik a több kormánycikluson keresztül húzódó vadászrepülőgép-beszerzés idején Magyarországon tevékenykedtek – ahogy az ügyet közelről ismerő egyik politikus fogalmazott: hihetetlenül nyomultak. Kideríthetetlen, munkájuknak mennyi köze van a legnagyobb hadi tender meglepő fordulataihoz: az Orbán-kormány döntéséhez a közös NATO-műveletekre alkalmatlan Gripenek bérléséről vagy ahhoz, hogy a Medgyessy-kormány – miután nem tudott kifarolni a szerződésből – milliárdokkal növelte a megrendelés értékét. Az biztos, hogy egész világon csak négy […]

Az utóbbi időben egyre több megrokkant magyar állampolgár jelezte, hogy komoly betegségekkel küszködve a magyarországi orvosi rendelőkben szereztek róla tudomást, hogy piros lapot kaptak, azaz: nincsen betegbiztosításuk. A vészvillogó piros lámpát úgy kapcsolták be nekik, hogy ők nem is tudtak róla. Többen arról panaszkodtak, hogy az NRSZH felülvizsgálat utáni visszaminősítés alkalmával, amikor a fellebbezésüket benyújtották II. fokra, majd orvosi vizsgálatokon vettek volna részt, közölték velük, hogy nem érvényes a TAJ kártyájuk. A betegek azt is nehezményezték, hogy az orvos-szakértői felülvizsgálatukon a 40 százalékos mértéket nem érte el az egészségkárosodásuk – ez szerepelt a határozatukban. Ők azok, akik komoly betegségekről számolnak […]

…folyóknak, rendelkezéseknek, lelkiismeretünknek (már akinek?), anyagi- erkölcsi lehetőségeinknek, tervezéseinknek – majd annak megvalósításának. Egyetlen egy gát nem ismeretes: Orbán Viktor pénzszórásáé. * A megtévesztettek, sokan az előbbi választáskor is rossz lóra tettek, s most is többen fontolgatják, mert agymosottak, miszerint ismét u.erre a „gebére” tesznek, mely ló csak ott húz, ahol némi zabot adnak néki. Hahahaha! A gebe ezer sebből vérzik, a patáját sem kezelik, régen nem csutakolták, csak a robotot várják el tőle, s ezért még hálás is legyen! * No és a többi zabbal mi lesz? Azt azoknak a lovaknak adják, melyek szárnyakat növesztettek és azon röptetik feljebb […]

A történet annál nagyobb súllyal bír, semmint elbagatellizáljuk és paródiaként tekintsünk rá, vagy élcelődve kifigurázzuk ezt az igenis nagy jelentőséggel bíró eseményt, amelynek immár napi szinten is a tanúi lehetünk. A vidékiek, ha kíváncsiak rá és emiatt elutaznak Budapestre, akkor természetesen ők is részesei lehetnek e mindennapi magyar csodának, amely az új arculatot öltő Kossuth-téren a kormányunknak köszönhető. Mert mostantól kezdve már a Kossuth-téren minden nap fel- és levonja az országzászlót a vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegysége. Ez a ceremónia pedig reggel fél kilenckor kezdődik, és a kilenc zászlófelvonó, illetve díszőr mellett egy kisdobos is […]