1945. március 1. A magyar kormány, Levuskin vezérőrnagy szerint, csak keveset tett addig azért, hogy teljesítse a fegyverszüneti feltételeket, kivéve a magyar katonai egységek és hadifoglyok aktiválásáról folyamatban lévő tárgyalásokat.

Eddig a napig Budapest 152 vagon élelmiszert kapott. Károlyi Mihály gróf a Magyar Tanács vezetője, az Angliában és más országokban élő magyarok háláját fejezte ki a Vörös Hadseregnek. Révai Endre az angliai szabad magyarok szövetségének elnöke háláját fejezte ki a Vörös Hadseregnek és ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy Anglia és a Szovjetunió szoros együttműködése lesz az emberiség boldog jövendőjének biztosítéka.

Tito tábornagy közölte, hogy az eddigi jugoszláv felszabadító és néphadsereg elnevezése a jövőben „egyszerűen” jugoszláv hadsereg lesz.

Trnovoban, Bulgária ősi, egykori fővárosában 88 embert ítéltek halálra hazaárulás, az ellenséggel való cimboraság miatt.

1945. március 2. A magyar munkások hangulatának és érzelmeinek kikémlelésére a nácik hungarista banditákat használtak fel. A magyar munkások azonban mindenütt rendkívül gyorsan leleplezték a nyilas kémeket és egymás után tették el őket láb alól. Így egyedül a Ruhr-vidéken rövid idő alatt több mint 60 hungarista kém halt meg természetellenes halállal. A náci rendőrség eddig egyetlen esetben sem tudott a gyilkosok nyomára bukkanni /MTI/

Genfi hír szerint a nyilasok továbbra sem adták fel azt a tervüket, hogy az egész magyar ipart Németországba „mentik át”. Szakváry úgynevezett iparügyi miniszter legutóbbi beszédében nyíltan beismerte, hogy a magyar munkásokkal együtt a magyar ipari berendezéseket is német földre akarják áttelepíteni. A német kormány megbízottja máris Győrbe érkezett és ott tárgyalásokat folytatott a magyar gyárüzemek berendezésének kiszállítására./MTI/

A rendelkezésre álló adatok szerint a német fasiszták a megszállott európai országok múzeumaiból és magángyűjteményeiből körülbelül 36 milliárd dollár értékű műkincset, aranyat és ékszert raboltak el. /MTI/

Kemény Gábor báró Szálasi külügyminisztere Paveliccsel, a horvát usztasák vezérével örök szövetségről tárgyalt. Japánba készült, hogy átadja a hungarista Magyarország üdvözletét.
Boroszlónál, Brandenburgban és Pomerániában naponta szöktek át a vörös hadsereghez olyan magyarok, akiket Szálasiék Németországba szállítottak. A németek ezt az ágyútölteléket nem a Dunánál használták fel, hanem beosztották a Volkssturmba, hogy keleten az SS gépfegyverek biztatása mellett védjék a német Vaterlandot. Akik ellenkeztek és azt követelték, hogy magyar alakulatokba osszák be őket, azokat agyonlövik. (MTI)

Megbízható forrásból származó értesülés szerint a náci Gauleitereknek és Reichsleitereknek Hitler főhadiszállásán legutóbb megtartott értekezletén Quisling, Szálasi és az európai fasiszta szervezetek több más vezetője is megjelent. Az értekezleten behatóan megvitatták az európai országok fasiszta mozgalmainak földalatti szervezkedését. A quislingek utasítást kaptak arra, hogy használjanak ki minden legális harci lehetőséget, még az állami apparátusba való beszivárgás árán is. (MTI)

1945. március 3. Elküldte hivatalos hadüzenetét Finnország a náci Németországnak, mely deklaráció az október óta tartó lappföldi háború miatt csupán csak szimbolikus jelentőséggel bírt.

1945. március 4. A debreceni hadifogolytáborban megalakult az új magyar hadsereg első alakulata, a 6. hadosztály; Jászberényben a Budai Önkéntes Ezred 1. hadosztállyá egészült ki. Az egyik londoni lap jelentése szerint Benes cseh államfő elhagyta Angliát és visszatér Csehszlovákiába. Vele együtt utazik felesége, Sramek miniszterelnök, Masaryk külügyminiszter. Benes először Moszkvába repül, ahol találkozik több vezető cseh kommunistával, majd onnan Kassára mennek, ahol megalakítják az új kormányt, amelynek több kommunista tagja lesz. /MTI/

1945. március 5. Olaszországi repülőterekről felszállt amerikai nehézbombázók vasárnap a délelőtti órákban súlyos támadást intéztek a magyarországi hadszíntérre irányuló német utánpótló forgalom központjai ellen. Az amerikai gépek támadó vállalkozásuk során Sopron, Szombathely, Bécsújhely, Gráz és Zágráb célpontjait bombázták.

1945. március 6. A háborús bűnösök jegyzékére került Pavelics, az usztasa miniszterek, valamint az usztasapárt több vezető személyisége, mert 1941-ben Közép-Horvátország egyik községében a görögkeleti templomban ezer szerbet legyilkoltattak. /MTI/

1945. március 7. Belügyminiszteri rendelet értelmében a polgármestereknek és alispánoknak 15 napon belül jelenteniük kell a területükön létező vagy újjáalakuló izraelita hitfelekezeti és más egyesületeket. A közellátásügyi miniszter valamennyi közellátási kormánybiztoshoz intézett rendeletében elrendeli, hogy, mint a múltban történt, most is lehetővé kell tenni, hogy a zsidó húsvét alatt a zsidók kenyér helyett pászkával láthassák el magukat. A miniszter evégből hozzájárult, hogy a zsidó fogyasztók képviselete /hitközségek/ számára a helyi hatóságok búza közvetlen bevásárlására engedélyt s annak megőrlésére őrlési tanúsítványt adhassanak. A pászka készítéséhez szükséges búza mennyiségét nyolc napra naponként 25 dekás kenyérfejadag, illetőleg ennek megfelelő /napi 18.25 deka liszt/ alapulvételével kell megállapítani. Azokban a községekben, ahol kenyérjegy van bevezetve, a zsidó húsvéti napokra eső kenyérjegyszelvényeket a múltban követett gyakorlat szerint előzetesen be kell vonni, illetve a kiadandó búzavásárlási engedélyben megjelölt búzamennyiség az előzetesen beszolgáltatott kenyérjegy-szelvények számához igazodik. Az esetleg visszatérő, új kenyérjeggyel még el nem látható zsidó munkaszolgálatosok és deportáltak részére szükséges pászkamennyiségek biztosítására utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a kívánt kontingens szintén kiutalandó. Átutazó zsidó munkaszolgálatosok és egyéb személyek részére a hitközségek által kiadott pászka mennyiségek elszámolása névjegyzék alapján történik. Ez alapon egy-egy személy részére pászka kiszolgáltatása legfeljebb két napra történhetik, ezen túlmenően csak kenyérjegy beszolgáltatása ellenében.

1945. március 8. Balfon munkaszolgálatban végelgyengülésben halt meg 46 éves korában Sárközi György író, költő, műfordító. Molnár Ferenc lánya, Molnár Márta volt a felesége.
Dachauban meghalt Jahn Ferenc orvos, publicista. A jugoszláv partizánokat segítő Petőfi-brigád részére szervezett gyógyszer- és fegyverszállítás miatt 1944 áprilisában elfogták, fél évig Csillaghegyen kínozták, majd a Margit körúti fogházból Németországba hurcolták és ott megölték.
Moszkvában megtartották a „Budapest” című film sajtóbemutatóját. A filmet 20 filmfelvevő hat heti munkával készítette a helyszínen. Láthatók a budapesti utcai harcok, a Dunán való átkelés, stb. A filmet nemsokára általános forgalomba hozzák./MTI/

Belgrádban Josip Broz Tito elnökletével jugoszláv ideiglenes kormány alakult.

1945. március 9. Olaszországból felszállt amerikai nehézbombázók magyarországi célpontokat támadtak, hogy támogassák a szovjet seregek hadműveleteit. Súlyos támadás érte Hegyeshalom rendezőpályaudvarát. /MTI/

A belga haditörvényszék halálra ítélt három belga hazaárulót, akik a németek által hátrahagyott rövidhullámú adókon tájékoztatták az ellenséget a szövetséges csapatok hadmozdulatairól. /MTI/
334 amerikai B–29-es repülőgép légitámadást intézett Tokió ellen. A másnap megismétlődő, százezer áldozatot követelő gyújtóbombázás a japán főváros nagy részét lerombolta.

1945. március 10. Egy jelentés Mosonmagyaróvárról: Tárgy: Zsidótulajdonban volt könyvek bejelentése. Hiv.sz. 1400/1945 ai. Alispán úrnak, Győr: Jelentem, hogy a járás területén az alábbi volt zsidó tulajdont képező könyvek vannak: Mosonszentjános községben kb. 250 db, Mosonszentpéteren 280 db, Dunakilitin 10 db, Rajkán 10 db. Utóbbi községben a beszállásolt német és magyar katonák a héber nyelvű könyveket ugyanis a legnagyobb részben eltüzelték.

1945. március 11. A Hitler ellen július 20.-án megkísérelt merénylet előzményeinek részleteiből egyre több került nyilvánosságra. Német forrás szerint az összesküvésben és a merénylet előkészítésében tevékeny szerepet vállalt Rommel vezértábornagy is, akit általában a legmegbízhatóbb náci tábornokok közé soroltak. Rommel azonban, mint ismeretes, július 17.-én gépkocsi szerencsétlenség, vagy talán a Gestapo közbelépése következtében olyan súlyosan megsérült, hogy néhány héttel később meghalt. /MTI/

A francia hadi törvényszék két testvérpárt halálra ítélt, mert az angol rádió titkos üzeneteit közölte a németekkel és ezáltal több ejtőernyős elfogását és nagymennyiségű hadianyag elkobzását segítette elő. A per két további vádlottját életfogytiglani, egy női vádlottat ötévi szabadságvesztésre ítéltek. /MTI/

1945. március 12. A bergen-belseni koncentrációs táborban 16 éves korában meghalt Anna Frank, aki az egyik utolsó nagy megsemmisítő akció áldozatául esett.

1945. március 13. A népbíróság 15 évi fegyházra ítélte Szabó Margit 48 éves gépmunkásnőt, a Szondy utca 56 sz. ház „rémét”. Az ítélet ellen mind a vád, mind a védelem fellebbezést jelentett be. A népbíróság III. számú tanácsa halálra ítélte Csíkvári Győző honvédtizedest, aki a 401-es munkaszolgálatos századnál teljesített szolgálatot és a rábízottakat bántalmazta és éheztette. Halálra ítélte a népbíróság Stieber Tibort, a Hernád-utcai gyilkost. A népbíróság a bejelentett fellebbezéseket elfogadta. /MTI/

1945. március 14. A népbíróság dr. Pálosi Béla vezette tanácsa elnapolta Temesvári Sándorné, született Deli Piroska ügyét. Ugyanez a tanács nyolcévi fegyházra ítélte Árvai Ferencet, aki kiszolgáltatott egy zsidót a nyilasoknak.

1945. március 15. A Vértesben húzódó teljes német-magyar arcvonalszakaszra szovjet tüzérségi tűz zúdult. Hitler 21:30-kor engedélyezte a Dunántúlon támadó német csapatok átcsoportosítását Székesfehérvár térségébe.

Csorba Jánosnak, Budapest polgármesterének kérése a budapesti rendőr-főkapitányhoz: „…Felkérem Főkapitány Urat, hogy a temetői sírásói munkák ellátására további intézkedésig, de legalább három heti időtartamra, 200 főnyi nyilas munkásszázadot a Duna-balparti köztemetők igazgatóságához (Kerepesi úti köztemető) kivezényelni szíveskedjék…”

A Népbíróság elé került Murai-Metzl Lipót alezredes, Szennik György plakátrajzoló és Zettl Ágoston főhadnagy-hadbíró.

1945. március 16. A német offenzíva elakadását követően nagy szovjet támadás indult a Nyugat-Dunántúlon, Bécs irányába.

1945. március 17. A 200/1945.M.E. rendelet hatályon kívül helyezte a zsidó törvényeket.

1945. március 18. A Szent Koronát és a koronázási ékszereket Velemből osztrák (akkor német birodalmi) területre, a Mürzzuschlag melletti v. császári vadászkastély óvóhelyére vitték. Később [?] Mariazellen keresztül a Salzburgtól keletre található Atterseebe, végül a szomszédos Mattsee községbe szállították

1945. március 19. Hitler kiadta az ún. „Néró-parancsot”, amelynek értelmében a Nagynémet Birodalom területén minden katonai, ipari, közlekedési és ellátási objektumot meg kellett semmisíteni.

A szovjet hatóságok meghívták Korda Sándort, az Angliában élő világhírű magyar filmrendezőt Moszkvába, ahol az orosz filmgyártás minden technikai berendezését rendelkezésére bocsájtották. Az első angol-szovjet közös rendezésű film Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című művét vitte vászonra. /MTI/

1945. március 20. Átadták a személyforgalomnak az ideiglenesen helyreállított Ferenc József hidat és a Margit híd roncsaira épített „Manci”-hídat. A hidakon 8-16 óra között lehetett közlekedni és az áthaladóknak személyazonossági igazolványt kellett felmutatni. A Margit híd teherbíró képessége csekély volt, ezért csakis a kis önsúlyú járművekkel volt szabad közlekedni. Nehezebb járóművek csak a Ferenc József-hídon át közlekedhettek. /MTI/
Egy, Szombathelyen e napon született dokumentum: „M. kir. III. Honvéd kerület területén Működő Hadműveleti Kormánybiztos. 1817/1945. II. szám.Tárgy: Cigányok összegyűjtése. Katonai és magántulajdon biztonsága, a közegészség biztosítása, a katonai titok biztosítása szükségessé teszi azokon a területeken, ahol hadműveletek folynak és az mögötti területeken az ott lakó vagy átvonuló cigányok összegyűjtését és a hadműveleti területről való kitelepítését. Kivételt azok a cigányok képezhetnek, akik a megjelölt területeken már régóta ott tartózkodnak, és tisztességes kenyérkeresetük van. Felhívom, hogy az említett cigányok sürgős összegyűjtése, és azoknak azonnali kitelepítése iránt sürgősen intézkedjék. Addig is, míg a cigányok kitelepítése megtörténhet, őket a gyűjtő-helyeken kellő felügyelet mellett kell elhelyezni. Az ellenszegülő, vagy szökést megkísérlő cigányokkal szemben a legradikálisabb eszközök is igénybe vehetők. A cigányok összegyűjtése és hasznos foglalkoztatása szempontjából akként kell eljárni, mint az a zsidókkal szemben történt. …Kitartás! Éljen Szálasi!A hadműveleti kormánybiztos helyett: Dr. Zsolnay s. k. főügyész. Alispán Úr! Szombathely. Tisztelettel jelentem, hogy a cigányok azonnali összevonását a rendeletben előírt elbírálás szerint elrendeltem. Összegyűjtésük, munkába állításuk és felügyeletük azonban a mai körülmények között nem oldható meg, egyrészt megfelelő elhelyezést, és másrészt élelmezési lehetőség hiánya miatt…próbálkozásaim nem vezettek eredményre mivel a parancsnokságok nem voltak hajlandók vállalni. Fentiekre való tekintettel tisztelettel kérek utasítást a további intézkedésre vonatkozóan. Kitartás! Éljen Szálasi! Ajkay szolgabíró”

1945. március 21. Karl Ullrich SS-Standartenführer Hitler parancsa ellenére feladta Székesfehérvárt, mely már elvesztette jelentőségét. Az 5. gárda-harckocsihadtest páncélosai már Hajmáskértől 30 km-re nyugatra álltak, hátba támadták a Várpalotát védő 1. SS-páncélos-hadosztályt, és bekerítés fenyegette a IV. SS-páncéloshadtestet is.

A Szovjetúnió 20 ezer tonna élelmiszert és 100 millió pengő kölcsönt adott Magyarországnak.
Részlet Shvoy Kálmán emlékiratából: „Mindszenty kéretett a szobájába, s közölte, hogy ő meg akar szökni, mert nem akarja, hogy kivigyék Németországba. Akkor ugyanis az oroszok már közel voltak Sopronhoz, s mindannyian attól féltünk, hogy kivisznek Németországba, jövén is hír, hogy Kőhidát már viszik, Mindszenty kifejtette, hogy neki van már egy kisgazda-igazolványa, civil ruhája, kimegy, elbujdosik egy faluban, amíg fel nem szabadul a vidék. Felszólított, hogy mi is csatlakozzunk. Lajossal kijelentettük, hogy mi nem megyünk. Jöjjön, amit reánk mér a sors, de nagyon kellemetlen lenne, ha elfognak és pellengérre állítanak, mert titokban tartani nálunk ilyet nem lehet. Úgy látszik, Mindszenty is észre tért, mert ottmaradt.”

1945. március 22. A Pesti Izraelita Hitközség közgyűlésén Stöckler Lajos lett az elnök.

Kairóban hét arab ország képviselői megalakították az Arab Ligát.

Már csak egy 2,5-3 km-es folyosó állt nyitva a Dunántúlon bekerítésbe került német hadosztályok számára, amelyet a 9. SS-páncéloshadosztálynak sikerült ugyan nyitva tartani, amíg nagy részük kijutott, azonban a nehézfegyverek zöme odaveszett.

1945. március 23. A német csapatok végleg elhagyták Székesfehérvárt. A Vörös Hadsereg elfoglalta Veszprémet.

1945. március 24. A szovjet csapatok támadást indítottak a Felvidék déli részén és Észak-Dunántúlon

1945. március 25. Népösszeírás adatai szerint a Budapesten élő izraeliták száma 86 910 fő.

A 2. Ukrán Front megkezdte támadását a Dunától északra, áttörte a Nyitrától keletre lévő német-magyar állásokat, egy nap múlva már Nyitrát, Érsekújvárt és Komáromot veszélyeztette. A védelem gyors összeomlása után egy új, átmeneti frontot csak a német-szlovák határon tudtak kiépíteni. A 3. Ukrán Front 57 zsákmányolt német harckocsit és rohamlöveget vetett be.

Shvoy Kálmán naplóbejegyzése ezen a napon: „[Shvoy] Lajosnál itt volt Hóman Bálint, aki igen sötétnek látja a jövőt. Úgy látszik, a kormányban is ellentét van. Nézete szerint a püspökök lefogatása a legmagasabb hely intenciója volt, de kétségtelen, hogy Vajna egyike a legradikálisabbaknak.”

1945. március 26. Hitler az SS-páncéloshadosztályok elégtelen teljesítménye miatt megbízta Himmlert a helyzet kivizsgálásával, majd dührohamot kapott, mikor előterjesztették számára a Leibstandarte 1. SS-páncéloshadosztály további visszavonulásra vonatkozó kérelmét. Ezek után kiadta az ún. „karszalagparancsot” az SS-hadosztályoknak korábban kitüntetésképp adományozott karszalagok levágásáról, 26. és 29. között leváltotta Guderian vezérkari főnököt, Wöhlert, a Dél Hadseregcsoport parancsnokát – ő helyettesként április 7-ig még hivatalában maradhatott -, Maximilian de Angelist, a 2. páncéloshadsereg parancsnokát és Maximilian von Weichs bárót, az F Hadseregcsoport főparancsnokát. Mivel Hitler és Guderian minden rendezett visszavonulást megtiltott, a Dunántúlon, a beérkező erősítések ellenére, nem sikerült védelmet kiépíteni, főleg üzemanyaghiány miatt a csapatok elvesztették harckocsijaik nagy részét, ezeket fel kellett robbantaniuk vagy az úton hátra kellett hagyniuk.

1945. március 27. Magyarországot ezen a napon érte az utolsó légitámadás; a nyugati szövetségesek Szombathelyt bombázzák. A légitámadások egy éve során az angolszász és a szovjet légi haderő 1024 magyarországi helységet bombázott.

1945. március 28. A Vörös Hadsereg elfoglalja Győrt és Komáromot. A német csapatok visszavonulnak Garam menti állásaikból és felrobbantották a komáromi Duna-hidat.
A Törvényhozók Nemzeti Szövetsége utolsó ülését tartotta Sopronban. A nyilas kormány Kőszegről áttelepül a Német Birodalomba.

A szovjet csapatok elfoglalták Danzigot (Gdansk). A nyugati fronton összeomlott a német csapatok Rajna-menti védelmi rendszere.

A new-yorki rádió szerint a németek 200 átutazó vízumot kértek Svájctól. A Svájcon átutazni szándékozók között több vezető náci személyiség is volt. Már több ízben kiderült, hogy olyan személyek közül, akiket Németországban hivatalosan halottnak nyilvánítottak, többen jó egészségben semleges külföldön tartózkodtak. /MTI/

Himmler rövid látogatásra Magyarországra érkezett.

A tiszafüredi 741. honvéd bevonulási központ jelentette Heves megye Nemzeti Bizottságának, hogy Tiszanánán 88 fő jelentkezett a toborzásra.

1945. március 29. A szovjet hadsereg elől a Szálasi-kormány és közvetlen munkatársai vonaton elhagyták Kőszeget, és Dél-Németországba menekültek.
Életének 61. évében Esztergomban váratlanul meghalt Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Grősz József kalocsai érsek összehívta a r. kat. püspökkari konferenciát.
A szovjet csapatok elfoglalják Zalaegerszeget és Szombathelyt, és néhány ponton átlépték a magyar–osztrák határt.

Sopronban egy légitámadásban meghalt Csik Ferenc örökös magyar bajnok, az 1936-os berlini olimpián a 100 m-es gyorsúszás győztese.

1945. március 30. Egy részeg szovjet katona súlyosan megsebesítette Apor Vilmos br. győri püspököt.

Brennbergbányáról teherautó-konvojon és vasúti szerelvényen útba indították Ausztria felé a deportált zsidóktól összerabolt, és 1944. október 7-e óta gyűjtött vagyontárgyakat. A szállítmány 105 ládában és 2 vaskazettában aranyat, drágaköveket és igazgyöngyöt, 1500 ládányi ezüsttárgyat, 3000 szőnyeget, festményeket, műtárgyakat, gyűjteményeket és más javakat tartalmazott; összértéke, mai becslés szerint és korabeli árfolyamon, 6-13 millió dollár lehetett.

Hermann Balck vezérezredes hírt kapott arról, hogy a Szent László hadosztály átállt és a németek ellen fordult. Ezért parancsot adott a 6. hadsereg kötelékébe tartozó magyar csapatok lefegyverzésére, a magyar gépjárműveknek a Wehrmacht részére történő átadására. A parancs következtében magyar menekülteket, katonákat, tábornokokat, de még a Szálasi-kormány tagjait is atrocitások érték. A Honvédelmi Minisztérium hiába tiltakozott. Valójában a Szent László hadosztály, több más magyar egységhez hasonlóan, a németek oldalán folytatta a harcot.
1945. március 31. A nácik meggyilkolták Párizsi Mária orosz apácát, aki számos francia zsidót rejtegetett és mentett meg a biztos haláltól.

Szentgotthárdról útnak indult Ausztriába a budapesti Szépművészeti Múzeumból Csánky Dénes kormánybiztos felügyelete alatt evakuált műkincseket szállító vasúti szerelvény.

A szovjet csapatok megkezdték a bécsi térséget védelmező Margit-vonal nyugati szektorának áttörését. A Birodalmi védőállást áttörő szovjet csapatok már Wiener-Neustadtig jutottak.
A nyíregyházi Magyar Nép jelentése szerint naponta 30 vagon élelmiszer érkezett Budapestre, csak Szabolcs megyében kétezer vagon burgonya várt elszállításra.

Hirtelen elhunyt Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros hercegprímása.

A 3. ukrán front elfoglalta Vasvár, Körmend és Szentgotthárd városokat. A Balatontól délre a bolgár hadsereg csapatai elfoglalták Csurgót. Szovjet csapatok elfoglaltak több mint 100 helységet, köztük Süttör, Hidegség, Kopháza / 5 km-re Soprontól/, Nagycenk, Und, Nárai, Zalabaksa, Nova és Sármellék nagyközségeket.

1945. április 1. A Vörös Hadsereg elfoglalta Sopront, kiszabadította fogságából Mindszenty József veszprémi és Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt, a magyar 2. hadsereg volt parancsnokát, Veres Lajos vezérezredest és átadták őket az ideiglenes Magyar Nemzeti Kormánynak.
A moszkvai Butirki börtönben tartották fogva Bethlen István gr. volt magyar miniszterelnököt.
Ideiglenesen megnyitották a volt Horthy Miklós hidat.
Az amerikai csapatok partra szálltak Okinawa szigetén.

1945. április 2. Apor Vilmos br. győri püspök a kórházban belehalt sérüléseibe.
A Vörös Hadsereg elfoglalta Nagykanizsát és a zalai olajmezőket.

Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás temetésén Angelo Rotta pápai nuncius mondott búcsúztatót, az INK-t Teleki Géza gr. vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselte.

1945. április 3. Délután a moszkvai Kossuth Rádió bejelentette adásának beszüntetését.

Az MTI kőnyomatos híreiből: „Felhívás a náci és nyilas büntettek bejelentésére.”

1945. április 4. A szovjet csapatok elfoglalták Pozsonyt, és megkezdték Bécs ostromát.

Angelo Rotta pápai nunciust a kormány kiutasította Magyarországról, arra hivatkozva, hogy a Szálasi-puccs után is szolgálatot teljesített, és ezzel hallgatólagosan elismerte a nyilas rendszert.

A szovjet csapatok bevették Trencsént és Körmöcbányát.

Az MTI kőnyomatos híreiből: „Ausztrália megnyitotta kapuit a bevándorlók előtt.”

A szovjet csapatok április 4-én elfoglalták Nemesmedvest, mely az utolsó közjogilag önálló község volt német kézen. Magyarország felszabadult a náci uralom alól. A Vörös Hadsereg napi jelentése szerint a Wehrmacht utolsó egységeit is kiverték Magyarország területéről. „Annyit tudunk, hogy az április 4-ei nemesmedvesi siker után a 3. Ukrán Front parancsnokai siettek jelenteni az örömhírt a feletteseiknek, akik ezt győzelemként értelmezték, és így adták tovább” – magyarázta Romsics Ignác történész, a Magyarország története a XX. században című kötet szerzője.

Április 4-én még ádáz harc folyt Körmend és Szentgotthárd között a nyugati határnál. 1945.04.11. A szovjet csapatok elfoglalták Magyarbükköt, mely az utolsó különálló település volt német kézen.

A 3. Ukrán Front jobb szárnya 1945.04.12-én foglalta el a Pinkamindszenthez tartozó Dénes-, majd Kapuy-majorokat. Ekkor fejeződtek be Magyarországon a harci cselekmények.

Negyven éven át mégis április 4-én ünnepelték a náci uralom alól való felszabadulást. Miért? Azzal, hogy konkrétan kik hibáztak, és később miért nem helyesbítettek, nem foglalkozik a szakirodalom.

Ezzel a 71 éve történt, 1944. március 19-től 1945. április 4-ig tartó tragikus események szomorú felidézését befejezzük.