Pozsonyi csata
Nemrégiben ismét előkerült ez az esemény, ha jól emlékszem ezúttal egy jobbikos sérelmezte, hogy a történelemtanítás méltatlanul mellőzi ezt a sorsfordító eseményt. Nem először hallom ezt, leginkább persze a magyarságot hitvallásnak tekintők szájából. Érdekes fényt vet ez a történelem tanításunkra.
Bevallom, bár iskoláimban mindig kitűnő voltam e tárgyból, tényleg fogalmam sem volt erről az eseményről. Mentségemre szóljon, igen kevés harci tett konkrét dátumára emlékszem. Sőt, – kapaszkodjanak a történelemtanárok – nem is tartom fontosnak, hogy Spartacus lázadása hétfőre vagy péntekre esett-e. Elég, ha azt tudom, hogy a Római Birodalom rabszolgatartásra alapozott gazdasága megrendülésének EGYIK jele volt a szicíliai, és kezdetben alig 70-80 követőjének harca. Amelynek leverése elég nagy véráldozatába került a római seregnek. Időben pedig valahol időszámításunk kezdetének környékén történt (megnéztem, mai tudásunk szerint 74-ben). De még 300 évig tartott, amíg a rabszolgatartásra épülő gazdaság szerepét fokozatosan átvették a latifundiumok, és újabb ezer évekbe, amíg az elviekben már szabad jobbágy a lakhelyét is megválaszthatta – Magyarországon például még az 1848-as követelések között is szerepelt.
A jobbosok által szívesen emlegetett harc a krónikák szerint 907 júliusában történt (időpontját 4. és 7. közé teszik), a mai Pozsony környéki mezőkön. Pozsonyi csatának csak nem kevés fantáziával lehet nevezni, hiszen abban az időben nemcsak Pozsony nem létezett, hanem Pressburg és Bratislava sem. A népvándorlással a Kárpát-medencébe betört Árpád törzsek egyik jelentős győzelme volt. A területen ugyanis a Keleti Frank királyság volt érdekelt, főként abban, hogy a már az Enns folyó vidékén portyázó törzseket megállítsa. (Enns – a Duna mellékfolyója, a mai Ausztria területén.) A csata Árpád seregeinek fényes győzelmével végződött, eredményeként Pannónia a honfoglalók területévé vált, 955-ig pedig az Enns lett a honfoglalók gyepűje (határa).
A történelem tanításának mai, általános szemlélete szerint ez az esemény is a „magyarok” erejét, dicsőségét bizonyítja. Holott nem véletlenül kerültem eddig a magyarok kifejezést. 1108 évvel ezelőtt ugyanis nem voltak magyarok. Franciák, németek, olaszok sem voltak. Volt egy-egy erősebb család, törzs, uralkodó. A nevezett ütközetben sem németek vagy franciák voltak az ellenfelek, hanem a Keleti Frank birodalom, a sereget vezető, a harcban elesett fővezér pedig Luitpold BAJOR főherceg volt. Vagyis nem léteztek a mai értelemben vett nemzetek. Történelemórákon éppen e csata kapcsán lehetne arról is szót ejteni, hogy a nemzetek kialakulása nincs még 300 éves sem, az európai „ezeréves” nemzetállamok többsége a XIX. század folyamán alakult ki. A magyar nemzetállam éppenséggel 1920-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával. Addig soknemzetiségű, változatos eredetű uralkodók és birodalmak fennhatóságában lévő Magyar Királyság volt. Afrikában a mai napig tart a véres harc, hutuk és tuszik, meg száz különböző törzs között.
A pozsonyi csatából azonban még egy fontos tanulságot is le lehetne vonni. Mármint azt, hogy az ennek eredményeként létrejött szállásterület határai éppen 955-ig húzódtak a mai Ausztria közepéig. Akkor ugyanis következett egy másik csata, a Lech mezei, vagy augsburgi, ahogyan a történelemkönyvekben szerepel. Ahol I. Ottó, a Német-Római birodalom uralkodója megsemmisítő csapást mért a Bulcsú, Lehel és Súr vezérek irányította csapatokra. Persze a legtöbben ebből csak a Lehel kürtjére emlékeznek, amely állítólag az Ottó császár fejére mért csapás következtében repedt meg. Holott ez a vereség sokkal fontosabb tanulságok levonására is alkalmas, mint arra, hogy a „magyar a vereségben is megőrzi büszkeségét”.
42 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az első magyar uralkodó, I. István felismerje: Európában vége a „kalandozások korának”. Vagyis erős központi hatalom, szervezett gazdaság tart meg minden uralmat, uralkodót – és persze ezzel a népét is. De neki is vagy 30 évébe került, hogy ezt megértesse népével, illetve a területén volt nagyurakkal. Meg persze sok harcba, vérbe. De élt a nemzetközi diplomácia eszközeivel is: például amikor 996-ban nőül vette az „ősellenség”, II. Henrik német-római császár húgát, Gizellát.
Mindehhez a római egyháztól várt és kapott segítséget. (A Római Egyház egyébként mintaszerű internacionalista – vagy az ismert világ globális – hatalma volt akkoriban, és szeretne az is maradni.)
Be kell vallanom: a pontos dátumokat lexikonból lestem ki. Azt ugyan tudtam, hogy ezek az események az első ezredforduló környékén játszódtak, azt is, hogy nagy királyunk házassága megkoronázása előttre esett, de hogy pontosan 996-ban – ehhez „puskára” volt szükségem.
Nekem a történelem izgalmas, logikus eseményfolyam. A nemzetek kialakulása éppúgy, mint az emberi együttélés folyamatának változásai. De ajánlatos mindig eszünkben tartani: ezer-kétezer évekkel ezelőtt élt eleinknek egészen más lehetőségük volt a tájékozódásra, következtetések levonására, mint ma nekünk. Egy Mátyás király idején élt jobbágy igencsak meglepődne, ha magyarságáról kérdezné egy mai magyar. Az urakról nem is beszélve – többségük nem is tudott magyarul, ezt a nyelvet a jobbágyok vartyogásának tartották, egészen a XVIII. századig, amikoris Kazinczy és társai hajlékony, kifejező, a kornak megfelelő eszközt alakítottak anyanyelvünkből.
Az, hogy egy embercsoport hogyan állja meg a helyét a világban, főként attól függ, mennyire képes a többiekkel együttműködni, és eközben hozzáadni a maga speciális képességeit, tehetségét az összeshez. Sőt, nagy részben attól, hogy szerencsésebb, gazdagabb tagjai mennyiben tekintik embertársaikat (nemzettársaikat) gazdag forrásnak, és mennyiben csak a saját felsőbbségük eszközeinek, jobblétük alapjának.
Nekem ez a történelem tanulsága.
Author: Rátesi Margit
1947-ben születtem Budapesten. Édesapám kocsmáros volt, az államosítás után segédmunkásként, csaposként próbálta fenntartani a családot, amihez édesanyám is hozzájárult, mint házmester. Eredeti szakmám mechanikai műszerész, alma materem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat volt. Minden további tanulmányomat munka után, este végeztem, érettségit a Bem József Dolgozók Gimnáziumában szereztem. Üzemi lapoknál kezdtem hivatásosan írni. 1979-ben végeztem el a Bálint György Újságíró Akadémiát, majd 1984 és 1988 között az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanultam közgazdaságot és vállalatirányítást. Újságíróként főleg gazdasági témákkal foglalkoztam. 1989 óta nem dolgozom aktív újságíróként: sajtóösszefoglaló készítőként (szemlézőként), sajtófőnökként mentem nyugdíjba.
Felfogásom sokat változott az évek során – nem utolsósorban éppen a főiskolán szerzett ismeretek hatására. A politikát – eredeti jelentésében a közügyek intézésének módját – fontosnak tartottam mindig és fontosnak tartom ma is. A politika, és aktorainak, a politikusoknak a lejáratása a közvélemény szemében szerintem a legnagyobb kártétel, amit el lehet követni az „egyszerű” emberekkel szemben. Mert azt sugallja: nincs esélyed a cselekvésre, hajtsd meg magad, húzd meg magad, akkor talán hagynak élni.
Ezzel szemben én arra szeretnék rávenni mindenkit: Kételkedj, gondolkozz, cselekedj!
10:59 de.
Ha nem is a mai szóhasználattal, de bizony, Poson vára létezett. Nem is próbálta bevenni a mogyeri had, habár Regensburg, Salzburg várát is környékezte, de alapjában véve várvívásra alkalmatlan könnyűlovas had volt.
Luitpold maga meglehetősen hitszegő volt, hiszen a Fischa folyó mellé béketárgyalásra hívta Kurszánt – aki Árpád mellett a nagyvezér tisztét töltötte be – és rútul csapdába ejtve, jó néhány kísérő első emberével együtt lemészárolta, így hát, csak bosszúról volt szó, és nem zsákmányszerző hadjáratról. A meggyilkolt törzsfők, hadi vezérek pótlása nem volt egyszerű, így a győzelem ellenére egy ideig nyugság támadt a kalandozásokban.
Mivel a törzsek szállásain a lebédi sztyeppékhez képest szűkös volt a legelőterület, a mogyeriek meg nem értettek se a földműveléshez, se a konyhakertészethez, ezért portyáik a területszerzésen túl a sarc kivetésére – vagyis, a béke megvásárlására – is kiterjedtek. A többit elintézték a kalmárok.
Abban az időben a mogyeri kardnak egész jó ára volt, fejedelmek, királyok „bérelték ki” a hadat akár családon belül is, mintahogy az az említett Ottó is felhasználta a mogyerieket tulajdon apja ellenében.
Később meg, ugyancsak jó taktikai érzékkel megvívta a Lech-mezei csatát, mivel addigra már a nyugat eléggé megerősödött ahhoz, hogy lebírja a törzsszövetség által állított könnyű fegyverzetű hadat. Addigra ráadásul eléggé ki is ismerték a mogyeriek harci taktikáját.
12:06 du.
A történelemhamisítás maga által tovább folytatódik. Kár volt a tanítására költött minden fillér.
Csak ha venné a fáradságot, és elolvasná a Képes Krónikát (1360 körül), akkor tudhatná, hogy Árpádot magyar nyelven köszöntötték, és Bratislava nem is létezhetett volna, mert annyi szlovák (pontosabban morva) volt összesen a felvidéken, hogy mind befért Nyitra várába!
De számos bizonyíték van arra, hogy a magyarok sok ezer éve itt élnek a Kárpát-medencében, de maga csak fújja a hazugságokat, és még cikket is ír róla, mintha lenne a magyar történelemről fogalma.
Olvasgassa szorgalmasan a Képes Krónikát (1360 körül), Hérdodotosz könyveit, és a Gulyás Miklós Jutas könyvét a Szent Koronáról.
12:06 du.
Hérodotosz
12:30 du.
Istvan Bende: a Felvidék abban a korban ismeretlen fogalom volt, a szlovákokat nem morvának, hanem marótoknak hívták, ráadásul olyan, hogy szlovák, mint nemzet, akkor sem létezett, a Kárpát-medencében avar maradványok éltek, akik nyelve csak hasonlított, sok ezer éve még csak nem is léteztek magyarok, max. türk oldalág.
A Képes Krónika miért is lenne autentikus több száz évvel előbb történtekről?
Bár, ha bele gondolunk, hogy magának Gulyás Miklós Jutas Szt. Korona könyve a mérvadó, nincs is min csodálkozni. De ezért még fusson egy kört. 😛
12:31 du.
Bende: magának mind1 😀
12:48 du.
Dörner Gy. szélsőjobbos színész, színházvezető is lényegében sérelmezte a HirTV-n, hogy megint a Holokausztról készült film (Saul fia), nem pedig a pozsonyi csatáról. Tulajdonképpen a jobbik (Novák Előd) korábbi szavait ismételte.
Arra nem gondolnak, hogy milyen sikerrel vágna neki egy film a pozsonyi csatáról külföldön, amiről az emberek 99% nem tud és ami nem venne rá embereket arra, hogy moziba menjenek miatta.
12:59 du.
Szerény véleményem szerint, nem kell a pozsonyi castáról film, valóban, esetleg keveset érdekelné, ha ezen a címen jelenne meg.
De azért van más jelentőségteljes eseménye Magyarország történelmének, 1200 év alatt, nem csak a Holokauszt.
1:05 du.
Figyelő: pláne, hogy a pozsonyi csata még nem is tartozott Magyarország történelméhez. Ez a Holokauszt-dolog kezd egy csöppet a maga szájából eléggé furán hangzani.
1:15 du.
Örülök, hogy végre a sok értelmes és intelligens írók közül Rátesi Margit nem csak felveti, de részletesebben megmagyarázza az olvasóknak, hogy az egész nacionalizmus és sovinizmus tárgya, a nemzetek és határok nem vezethetők vissza az un. dicsőséges NEMZETI hősökig, akik ilyen fogalommal soha nem létezhettek.
Addig, amíg a Római Birodalom szenátorainak volt oka és alapja hivatkozni egy Birodalmi központra, Rómára, ami egy város, addig a uralmuk alatt levő, vagy ellenük szegülő népcsoportok nagyjából földrajzi lakhelyük és vezéreik szerint voltak osztályozva.
Isten nem rajzolt nemzeteket elválasztó határvonalakat a bolygónk földrészeinek felületére! A politikusok és egyházfők tették azt, de csak a Középkor vége felé kezdték el áldásos munkájukat, ami a mai napig tart és sok ellenségeskedésre, háborúra adott alkalmat. A Pápa pl. nagy bölcsen, az egész Földet két részre osztotta a Portugálok és Spanyolok közt.
(Mellesleg, mint építész, nagyon hálás lennék, ha legalább a telekvonalakat világosan, pontosan, jól láthatóan megrajzolta volna egy pártatlan felsőbb lény, nagyon megkönnyítette volna sok ember dolgát.)
Nem kell messze menni, a mai Olaszország sem létezett 1870-ig. Ehhez az kellett, hogy Garibaldi egyesítse Nápolyt, Szicíliát, hogy megszülethessen a Szardíniai királyság 1861-ben, majd 1866-ban Viktor Emmanuel II. megszerezte Velencét és 1870-ben a vesztes, megszálló Franciák elhagyták Rómát, ami után az Olaszok magukhoz ragadták a Pápai Birodalomat. Így lett Olaszország egyesítve Roma pedig a fővárosa, 145 évvel ezelőtt. Mégsem sajnálja senki, hogy az Olaszországnak emiatt nincs 1,100 éves kultúrája és Honfoglalása, legkevésbé az Olaszok.
Ezért szép mesék amiket olvasunk őseinkről, de kétlem, hogy Árpád és a hét vezér pontosan tudták volna mi az, hogy Magyar és magukat, valamint a törzs népeit Magyaroknak tartották volna. Nekik ez nem volt létkérdés, nem kellett hirdetni plakátokon, hogy a Magyarok Jobban Teljesítenek!
Nem vagyok benne biztos, de az emberiség nagy része, sok-sok évezreden keresztül a családfát és embercsoportot, ahol felnőttek, azt tartották a legfontosabbnak, ami szerint a származást meghatározták volna. Már azok, akiknek ez fontos volt.
A viktor, Vona és más mélymagyarok, akik a népet butítják manapság, higgyenek amiben akarnak, de szerintem még a csodaszarvas pottyantásainál is kevesebbet érnek, mint emberek.
1:18 du.
Pozsony MINIDIG hozzátartozott a magya történelemhez.
1:26 du.
ÉN NEMMMMM TUDOK ANNÉLKÜL ÉLNI hogy naponta ne olvassak legalább egy-két mondatot a Pozsonyi Csatáról !!!!!!!!!!
1:28 du.
Különben meg én a Képes Krónika nélkül kise teszem a lábamat itthonról. Olyan az számomra akár a Visa-kártya.
1:30 du.
A nemzetellenesség, mint eszme a nemzet fogalmának felszámolására, meghaladására irányul. Ez az eszme szöges ellentétben áll a nemzeti eszmével, mely a nemzeti értékek megőrzésére, továbbfejlesztésére törekszik.
Tény és való, hogy nem léteztek mai értelemben vett nemzetek, ám egy kis szómágiával sejteni vélem, hogy a nemzet fogalma egyidős az emberiséggel. A valakikhez, valahova való tartozást jelképezi. Nem tudom bizonyítani, de erősen sejtem, hogy a nemzet szó a nemz szógyökből eredő passzív aktora, a nemzett állapothatározó jelentésével bír. Mindig is számított, hogy egy ember kiktől ered, kik által nemzett. Hasonlóan a nemzet szóhoz a latin natio (náció) szó jelentése születés. Ugyancsak az eredetre utall.
‘The word nation came to English from the Old French word nacion, which in turn originates from the Latin word natio (nātĭō) literally meaning „birth”.’
(http://en.wikipedia.org/wiki/Nation#Etymology_and_terminology)
Tehát nemzetfogalom valamilyen formában mindig létezett, annak a pontos meghatározása tértől, időtől és kultúrától függően mindig is változott. Ebből egyenesen következik, hogy a mai értelemben vett nemzetek nem léteztek. Ez viszont csak részigazság. Az igazság másik része az, hogy nemzetek valamilyen formában mindig is léteztek. Kezdetben törzsi nemzetek voltak, majd az államok kialakulásával létrejöttek a politikai nemzetek (római polgárfogalom, hogy egy példát említsek). A mai értelemben vett magyar nemzet visszautal a törzsi nemzetfogalomra, de attól markánsan eltér abban, hogy a mai nemzetfogalomba beletartozik nemzettestvérként olyan ember is, akinek hozzánk tartozása nem vezethető vissza vérségileg az eredetekig, sőt, olyan személyek is beletartoznak, akik származásilag nem, de kultúrában azonosulni tudnak a nemzetfogalomhoz és a nemzet befogadja őket (utóbbi is fontos kritérium).
Én nemzetben gondolkodok és vitatkozok azokkal, akik nemzetellenesek, akik meg akarják haladni a nemzet eszméjét. Túl a mélyebb létrétegekben gyökerező közös nemzeti kultúrtesten stofflich értelemben is nagyon fontos a nemzetfogalom véleményem szerint. Elég egy pillantást vetnünk azokra az országokra, amelyek vagy elhagyták a gyökereiket, vagy soha nem is rendelkeztek gyökerekkel, mint amilyen az Amerikai Egyesült Államok, ahol etnikai feszültségek dúlnak (lásd Detroit). Ebben nyilván nem fogunk egyetérteni. Én toleráns vagyok és elfogadom tényként (bár a tolerancia az örömre nem kötelez), hogy úgy gondolkodnak emberek, hogy meg kell szüntetni a nemzet fogalmát. Sajnos az általam tanúsított toleranciát nemigen tapasztaltam a velem eszmeileg szembenállók részéről (tisztelet a nagyon kevés kivételnek). Korábban az előttem hozzászóló Ille István írt nekem minősíthetetlen hangnemben egy másik vitában, de hozzáteszem azt, hogy nem cenzúrázott.
Természetes, hogy létezett nemzetfogalom, aminek más-más jelentése volt. Sok esetben használták családmegjelölés céljából (nemzetség).
A cikk olyan példákat emel ki, amelyek alátámasztják, hogy anno nem létezett a mai értelemben vett nemzetfogalom. Ez részigazság. Az igazság másik része, hogy létezett nemzetfogalom.
„decretum… Ugros eliminandos esse / rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/IV._Lajos_keleti_frank_kir%C3%A1ly#Magyarok)
szólt IV. Lajos parancsa. Ennek a parancsnak nem lett volna értelme akkor, ha nem lett volna olyan emberhalmaz, amit „ugros”, azaz „magyarok” gyűjtőszóval meg lehetett jelölni. Ebből adódóan léteztek magyarok. Akiket ki akartak írtani. A pozsonyi csata tétje tehát az életbenmaradás volt és magyar szemmel sokkal jelentősebb esemény volt, mint a Holocaust. Akkor is, ha a pozsonyi csata a céltáblának kikiáltott magyarok számára happy enddel végződött, míg a Holocaust vége tragikus volt. A pozsonyi csata egy népírtási kísérlet volt, míg a Holocaust egy népírtás. Kétségtelen, hogy a Holocaust is rendkívül fontos téma, ám szerintem méltatlan az, hogy egyik fontos témát a másik fontos téma rovására píározzunk. Nem fog az feltámasztani elesett vitézeket sem és áldozatokat sem.
A nemzetellenességet a nemzetet meghaladni szándékozó eszmét létező tévútnak vélve tolerálom, azaz elviselem. Arra már nem terjed ki a toleranciám, amikor a nemzetellenesség nem marad meg a nemzetfogalmat meghaladni szándékozó eszmei gondolatkörben, hanem túlmegy a jóérzés határain és nemzetellenes sovinizmussá dagad. Egy dolog azt mondani, hogy meg kell haladni a nemzetfogalmat és más dolog azt mondani, hogy kit érdekel a pozsonyi csata, mert a Saul fiai nagyon fontos téma. Utóbbi gondolatot a Havas a pályán c. ATV-s műsorban fogalmazta meg egy hölgy. Érdekesnek találom, hogy ő is az augsburgi csatát említette a pozsonyi csata kapcsán. A cikk annyiban korrektebb volt az ATV-n megjelenő, magyarellenes sovinizmust megtestesítő hölgynél, hogy a pozsonyi csatát nem öt perces győzelemnek nevezte az augsburgi csata kapcsán (955 – 907 = 48 évig tartott az a bizonyos öt perc), illetve nem használt olyan méltatlan megfogalmazást, hogy „úgy megvertek, hogy a lábunk nem érte a földet”.
Ugyanakkor a pozsonyi csata nemcsak jobbosoknak kellene kedves téma legyen, hanem minden olyan embernek, aki ma nem létezne, ha ezt a csatát nem nyeri meg a magyar nemzet korabeli megfelelője. Az augsburgi csata ugyanakkor súlyos vereség volt, ami szintén fontos történelmi szempontból. Ahogy a gázai mészárlások is fontosak. Ugyanakkor mindkét esetben két különböző eseményről van szó. A pozsonyi csata fél évszázaddal az augsburgi csata előtt volt, így két különböző eseményről van szó. Természetesen van folyamat a kettő között és van tévedés is. Ez viszont történelmi elemzésre okot adó téma. Ahogy az is történelmi elemzésre okot adó példa, hogy Izrael 1948-as megalakulása után hogyan szegte meg a nemzetközi szerződéseket, hogyan követett el népírtásokat az az ország, melynek népe maga is népírtást szenvedett el. Ezért ugyanolyan méltatlan a magyarok hadi sikerét követő hadi kudarccal elkendőzni a sikert, mint amilyen méltatlan a Holocaust áldozatait összekapcsolni Izrael későbbi erkölcsi bukásával. Én a magam részéről a Holocaust eseményét drámainak és szomorúnak érzem. Úgy gondolom, hogy egyike a sok alkalomnak, amikor az ember emberségből megbukott. Ugyanakkor a pozsonyi csata felemel: azt mutatja, hogy egy nép akkor és ott meg tudta védeni magát. Miért ne tudnánk mindkettőnek a fontosságát tudomásul venni, vagy ha nem is vesszük tudomásul, miért nincs meg bennünk az az emberi minimum, hogy tiszteletben tartjuk, hogy a másik ember számára fontos?
A pozsonyi csata nincs kitárgyalva, ugyanakkor a Holocaust, mint fogalom a művészetekben sokszor megjelenik. Ez nyilván függ az alkotások művészeti értékétől, az elbírálók származásától és világnézetétől, a szponzoroktól és sok más dologtól. Én szívből gratulálok a Saul fiai készítőinek a Canne-ban aratott sikerükhöz. Lehet, hogy meg fogom nézni a filmet, bár elég sok Holocaustról szóló filmet néztem és nem vagyok meggyőződve arról, hogy a film újat tud nyújtani. Ám művészetek esetében fontos, hogy az ember nyitott legyen és befogadó. Kevesebb gyűlölet jobb minőségű életet hoz az embernek, jobban oda tud figyelni a dolgok jó oldalára.
1:38 du.
SIlle, szerintem a Holokauszt egy szörnyű esemény volt Európában! Magyarországon is.
Viszont, az is igaz, hogy már túllihegték évtízedek óta. Szeretnék már látni egy filmet a kommunizmus szörnytetteiől, aminek én tanúja voltam.
1:38 du.
Figyelő: maga szerint mikor kezdődött az a mindig? Csak egy dátumot, ha kérhetem.
1:41 du.
Tudja Ille, azokról a témákról vagy a beírókról nincs kedvem írni, akik a magyar történelmet lekicsinylik, nullázák és gyalázzák.
1:46 du.
Ille, probálja elolvasnia pozsonyi történelmet, modjuk a 19. és a 20.századit.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsony_t%C3%B6rt%C3%A9nelme
1:47 du.
Lajos Árpád:
„Túl a mélyebb létrétegekben gyökerező közös nemzeti kultúrtesten stofflich értelemben is nagyon fontos a nemzetfogalom véleményem szerint. ” 😛
A Schrődieger- egyenletről mi a véleménye?
Eszmeileg áll szemben, mi? A pozsonyi csata, nemzettestvér, nem terüketvédő, hanem megtorló csata volt. Komoly értelmezési gondjai vannak.
Ráadásul olyan kegyes, hogy netán lehet, hogy meg fogja nézni a Saul fiát! Micsoda boldogság!
1:54 du.
Figyelő: maga nem volt tanúja semminek, ugyanis Magyarországon nem volt kommunizmus, és egy tinédzser hagymázos álmai nem sokat érnek.
1:55 du.
Figyelő: csak egy dátumot kértem, nem egy erkölcsi kódexet. Ha nem megy, hát nem megy.
1:56 du.
Figyelő: valamit nagyon benézett. 907 mintha nem a 19. század lenne. 😛
2:08 du.
Én egy Wikipédia linket tettem be Pozsonyról, ahol ha valaki lejjebb teker, megtalálja az emlitett századokat.
2:15 du.
Figyelő: ha lehet, keresse meg Luitpold, vagy Gyermek Lajos, esetleg Taksony vonatkozó bekezdéseit is 😀
Mit ránk kentek a századok, lemossuk a gyalázatot 😛
2:18 du.
Tudja Ille, magának valóban nem kéne Magyarországon élnie. Talán Moszkva szebb lenne.Putyin ma nagy ott és a nagy orosz hatalom kiéli magát.
2:47 du.
Figyelő: valahogy nekem Moszkva télen túl hideg. Nem lehetne mondjuk Odessza? Habár az orosz tudásom kissé megkopott.
Mondja, maga mindenkiről ilyen alapos háttértanulmány után alkot véleményt, vagy csak engem tüntet ki figyelmével?
Sajnos, ma már nincs időm magával foglalkozni, tudja, ahogy másik eszmetársa szokta volt mondani, jobb dolgom is van, meg na pá 😀
Tudja, kicsit elfáradtam, mert éppen kommunista vörösre festem át a házam. Az utcai homlokzat már kész. Ha befejeztem, a zászlórúdra felhúzom a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, és kiásom a PPS dobtárasomat. Ha hívnak, én készen állok!
2:52 du.
Kedves Ille István,
először is engedje meg, hogy gratuláljak a fejlődéséhez, immár sikerült megtanulnia, hogy emberek nevei nagybetűvel írandók. Ha így fejlődik a továbbiakban, még az is lehet, hogy a következő alkalommal azt is tudni fogja, hogy Magyarországon hosszú évtizedeken át kommunizmus volt. Először rövid ideig az őszirózsás forradalom után valósult meg a kommunizmus. Olyannyira fontosnak tartották a rendszert, hogy Kun Béla egyik kijelentése lényegében az volt, hogy nem számít, ha csak Budapest marad az országból, csak a rendszert sikerüljön megtartani. Később Rákosi Mátyás, majd Kádár János vezetésével ismét kommunizmus volt.
Az, hogy a pozsonyi csata milyen jelzőjű csata volt nézőpont kérdése. Én nem neveztem területvédőnek, ám magyar szempontból kétségtelenül területvédő és életmentő csata volt. Akik nemzetellenes sovinizmusból bánják, hogy magyar győzelem született és ezáltal fennmaradt a magyarság, akár megtorló csatának is nevezhetik. A magyarok ellen harcolók szempontjából kétségtelenül az volt. Mai füllel azért különös olyat hallani, hogy ez egy megtorló csata volt, mert a támadó seregek parancsba kapták, hogy a magyarokat kiírtsák. Mivel népírtó szándékkal támadták meg a magyarokat, szándékukban nem különböztek a szintén népírtó náciktól. Ezért furcsa azt látni, hogy valaki a támadó sereg nézőpontjából figyeli az eseményt. Magyar szempontból kétségtelenül területvédő:
„A honfoglalás után a magyar fennhatóság területe nyugat felé megközelítette az Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Birodalom és Pannónia területéről.”
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsonyi_csata)
Melyik Schrödinger-egyenlet (és nem Schrődieger-egyenlet) tekintetében szeretne érdeklődni? Azért mégiscsak végtelen számú állapot lehet az egyenlet inputja egy rendszerben és végtelenül sok rendszer létezik. Úgy általában nehéz véleményt mondani róla. Olyan, mintha azt kérdezném, hogy mi a véleménye a szóról? Megkérdezné, hogy melyik szóról és milyen nyelven. De ha véleményt akar „úgy általában” a Schrödinger-egyenletről, akkor azt mondanám, hogy az állapottér felírása az állapotok összességével alkalmazható más tudományágaknál is, mint amilyen a programozásbeli evolutív rendszerek használata, vagy az n-dimenziós terek deformációja (ennek egyszerű példája a képtorzulás), de a divide et impera algoritmus is sok esetben sok részállapotból áll. Természetesen a hivatkozott példák esetében megvan a jelenségek „nyelve”, amivel el lehet beszélni az állapotot.
2:56 du.
Moszkva..ismerős !!
Tudom már.
A mai idők legimperialistább , legfenyegetőzőbb , a szomszéd kisebb országokat porba taposó -mostanramárcsak önjelölt- nagyhatalom fővárosa az. Éljen ott a fene. állítólag drágább mint Tokyo , de szolgáltatásait tekintve annak kb 15 % -a.
–
Nemzetben gondolkodni ?
Hát ez meg már miféle hülyeség ?
Ha az USA is ” nemzetben gondolkodott ” volna ,akkor ma németül meg japánul beszélnének ezen a Globuson.
( Pláne hogy az USA-ból pár évtizede útjára indult az Internet-láz. Régen egy a jelszónk volt a béke mellett , az Internacionalizmus. Ez megvan még csak kicsit megváltozott : INTERNET lett )
5:10 du.
Nemzetben gondolkodni azt jelenti, hogy valaki a nemzetet értékhordozónak tekinti. Miért lenne ez hülyeség? Minden ember számára más az érték. Nem muszáj nemzetben gondolkodni. Lehet az internacionalizmus jegyében a munka és béke érdekében menetelni. Nem volt rossz fiú a Prónay.
5:34 du.
Kedves Lajos Árpád! Először is végre egy érveket is soroló hsz. Már kezdett unalmassá válni a kitartó falvédőszöveg szegény Figyelőtől. Nem vagyok túl művelt, gőzöm nincs az SCH egyenletekről, bár hallottam harangozni ezekről.
A kifejezés eredetének boncolgatásába se mennék bele, ehhez egy etimológus kéne, de gyanakvó vagyok minden ilyen magyarázattal. (A faszobrászt se azért hívják így, mert többnyire férfiak foglalatoskodnak ilyesmivel.DDD) De hogy a nemzetfogalom NEM egyidős az emberiséggel, abban biztos vagyok. Nem is kell hozzá időgép, elég, ha megkérdez egy maszájt, hogy minek érzi magát, biztos, hogy nem kenyait mond.
Hogy az meg miért nemzetellenes, ha valaki egy összecsapást a helyi értékén kezel, fel nem foghatom. Nem „élet-halál” harcot vívtak ott a magyarok, csak terjeszkedtek. Több legelőt, sarcolható lakosságot szerettek volna. Akkor bejött. 48 évvel később meg nem. Akkorra már nem volt elég a hátranyilazás. Ahogyan ezer évvel később a franciák is piszkosul ráfáztak, amikor Petain marsall úgy gondolta, hogy a legfontosabb az erős lövészárok rendszer, a repülőgép meg csak ficsúroknak való játékszer, nem „igazi” katonáknak való. 1940-ben alig pár hét alatt rohanták le az országot, a marsall büszkeségét szinte megkerülve.
Az azért meggondolandó, hogy a XX. század két legsikeresebb állama közül egyik sem „nemzetállam”. A Szovjetunió ugyan szétesett, de ennek nem az internacionalizmus volt az oka,ellenkezőleg, az orosz nacionalizmus (meg még sok egyéb, de ez nem férne egy hsz. kereteibe). Az USA viszont már több mint 200 éve jól elvan a maga tarka eredetű népségével, és bár létezik amerikai nemzettudat, teljesen megfér a magyar-amerikaival, a német-amerikaival meg az afro-amerikaival. (Ugye-ugye?! Nem hutu-amerikai, vagy maszáj-amerikai, hanem afro.)
Még egy:Miért esik több szó a holokausztról, mint a pozsonyi csatáról? Nyilván, mert többet tudunk erről, élnek még a szemtanúk. Nem tudom, mit gondolna a magyarok „élet-halál” harcáról, ha meghallgathatná egy Enns mellett élt korabeli földműves, vagy földesúr beszámolóját a harcias lovasok megjelenéséről.
6:02 du.
Bocs még egy. Korabeli írásokban a helységet Braslavespurch-ként vagy Brezalauspurc-ként emlegetik a lexikon szerint. Na, most akkor a Pressburg, a Bratislava vagy a Pozsony hasonlít-e jobban az ősi névre? Ugye, hogy semmi jelentősége kedves Lajos Árpád.
7:41 du.
Kedves Lajos Árpád
Kommunizmus mint államforma még idáig a világon sehol se volt !
Ami a hazánkban volt, mint pl. a Dicsőséges Proletár Diktatúra alatt, az gengszterizmus volt és nem kommunizmus. Kommunizmust meg lehet találni családokba, de csak ott ahol szeretet van.
8:04 du.
talalom
Látszik, hogy nem hallottál a Pozsonyi csatáról, mert ott bizony élet-halál harcot vívtak a magyarok(nevezheted őket bárhogyan.) A Keleti frankok óriási túlerőben lévő seregének a célja bizony a magyarok kiirtása volt, nem pedig területvédés. Pozsonynak csak annyiból volt jelentősége, hogy ott állították meg őket Árpádék.
A Dunántúl pedig nem volt ősi frank terület, hanem pár évtizeddel korábban az Avar Birodalom szétverése árán jutottak hozzá. Az már vitatott történelmi kérdés, hogy állítólag az avarokkal és a hunokkal rokon magyarok visszafoglalni jöttek Pannóniát. A kalandozások pedig nem rablóhadjáratok voltak, hanem megtorlás, illetve a frankok által elrabolt több szekérnyi avar kincs, köztük a korona visszaszerzésére irányult. Nagy Károly az avar kincseket szétosztotta a birodalma területén, a korona Rómába került. Hogy ebből mi az igazság,abba most nem bonyolódom bele.
1:10 de.
Lajos Árpád: megható az igyekezete, de hízelgéssel nálam nem megy semmire. 😛 Az nyilván való, hogy fogalma sincs a kommunizmus miben létéről, de hát, nem lehet még maga se mindenben egyenértékű. Amennyiben azt állítja, hogy Rákosi és Kádár idejében Magyarországon kommunizmus volt – csak azért, mert létezett előbb egy MKP ami később már ezt a nevet sem vállalta, és lett MSZMP, akkor javaslom, mélyedjen el a vonatkozó irodalomban. Forrásmunkát nem javaslok, akad bőven, elég ügyes fiú maga, hogy utána keressen.
De, hogy legyen vezérfonala, álljon itt a kommunizmus egy, nem Wikipédiából származó definíciója:
„kommunizmus – olyan politikai és gazdasági ideológia és utópia, amely úgy számolná fel a társadalmi egyenlőtlenségeket, hogy megszüntetné a magántulajdont, s helyébe kollektív tulajdont léptetne. A kommunizmus a szocializmus radikális, forradalmi, antidemokratikus leágazásaként is meghatározható.”
Csak, hogy segítsek magának, íme, a lenini definíció: kommunizmus = szovjethatalom, + az ország villamosítása.
Induljon el ezen a nyomon, sok sikert!
A Schrödinger egyenletről alkotott véleménye kínosan megegyezik annak tudományos definíciójával, különösen, ami az evolutiv rendszerek használatáról szól. Egyáltalán, érti ezt? Leírt valaha is egyetlen sort, mondjuk, Cobolban, Assemblerben esetleg PL1-ben? Gratulálok, minden esetre sikerült megtalálnia a megfelelő citátumot 😀
1:13 de.
Lajos Árpád: na végre. Elég sokáig tartott, mire maga is levette álarcát. Tehát magának Prónay a példakép. Na, isten vel. A KMH nem az a hely, ahol ezekkel az eszmékkel messze juthat.
1:40 de.
Lajos Árpád:
A Nemzetben mint egységet teremtő, de egyúttal kirekesztő, megkülönböztető, előítéleteket kifejlesztő fogalomként is el kell könyvelni. Mint tudjuk, az egyesült Német Nemzet fogalma nyilvánult meg pl. az ismert „Deutschland über Alles” sorában a Német Himnusznak, de a Náci Párt Hitlerrel az élen kirekesztő, faji, vallási és politikai megkülönböztetésen alapuló társadalmat alapított pontosan a Nemzeti hovatartozás tévesen alkalmazott fogalmával.
Tőzsgyökeres Európaiak és általában minden szülőhazájában maradt és ott élő ember hazaszeretetének bizonyításaként ragaszkodik a Nemzet fogalmához és azt tévesen visszavezeti a történelem olyan szakaszába, amikor a Nemzetek még gondolatban sem léteztek.
Az emberi történelem utolsó picinyke szakaszában, tehát az írott történelemnek is csak az utolsó 0.1%-ban, alig 2-3 évszázad óta létezik a Nemzet fogalma. Uralkodók, törzsfőnökök, a birtokaik, szolgáik, rabszolgáik, jobbágyaik léteztek addig.
Márpedig, az elfoglalt, megvásárolt, örökölt, vagy más módon szerzett földekkel együtt jártak a rajta lakó emberek is. Nincs rá lehetősége egy szolgának, rabszolgának, jobbágynak, stb., kialakítani a Nemzet fogalmát. Ma ez az úr parancsol neki ilyen, vagy olyan nyelven, aztán más lesz az úra, más parancsol neki, esetleg elhajtják másik birtokra, más tájékra, vagy földrészre. Gyakran még a földesurának hitét is fel kellett gyakran venni a földhöz ragadt embereknek.
Érdekes, senki nem botránkozik meg azon, sőt, természetesnek veszi, hogy Robinson Crusoe megtéríti Pénteket és magával viszi Angliába, amikor megszabadul a lakatlan szigetről. Melyik kevésbé értékes Nemzet fia volt Péntek? Miért nem hozzájuk költözött Robinson, magáévá tenni Péntek Nemzetének kultúráját, ha annyira emberi társaságra vágyott? Érdekelte ez a „Fejlett Nemzetek” fiait, az olvasókat?
Manapság eszébe sem jut sok embernek, hogy a „Nemzeti” történelmek főbb alakjait, a hősöket, több Nemzet vallja magáénak, többé-kevésbé jogosan, az árulókat pedig megpróbálják rátukmálni azok alternativ származási helyének Nemzetére. Csak egyetlen példa. Zrinyi Miklós az nagy Magyar hős, (szintén nagy Horvát hős a határ másik oldalán), de az „áruló” Jelasics az maradjon egészen a Horvátoké mint Bán Josip Jelačić.
A Nemzet fogalmával természetesen semmi baj nem lenne, ha azt a mai határokon belüli emberek a közös kultúra és hovatartozás jelölésére használnák és nem más Nemzetek lebecsülésére, kirekesztésére és az ellenségeskedésre másokkal szemben, ami az általános gyakorlat.
Magyarországon éppen az utóbbi célokra használja a Maffia kormány a Nemzet fogalmát, amellett, hogy trafikok, bolti termékek, kolbász, kenyér, stb., és talán még nyilvános WC-k is megkaphatják a „Nemzeti” jelzőt, ezzel is bizonyítva, hogy vannak korszakok, amikor egyes országok nem érdemlik meg, hogy Nemzetnek nevezzék.
2:54 de.
Prónay..na igen. Az a szemétláda nemzetgyilkos Horthy-pribék , akinek a működése következtében hullahegyek keletkeztek a nemzet fiaiból és lányaiból.
Hát igen. egyeseknek a ” nemzetben gondolkozás ” annyit tesz hogy értelmetlen tömeggyilkosságokat elkövetni a nemzet azon részei ellen , akikről ŐK úgy gondolják hogy nem a nemzet részei.
3:03 de.
Gyula Bognar, Jr.
Nem adok igazat, hogy a nemzet fogalma kirekesztő. Legfeljebb a hibás náci értelmezés szerint az. Származástól függetlenül lehet valaki kettős, sőt többes identitású is. Zrínyi is egyszerre volt horvát és magyar. Sokunk őse volt hasonlóan többes identitású, mielőtt a magyar vagy valamelyik más identitás lett számukra a meghatározó. (nem csak magyarok felé történt asszimiláció) Pl. a soknemzetiségű Monarchiában nem erőltették az egyik vagy másik nemzethez való kizárólagos tartozást, hanem spontán alakultak a folyamatok. Trianon után mélyült el az utódállamokban a nacionalizmus.
Más:
Nem az a kérdés, hogy mi eldöntsük, hogy Robinson vagy Péntek „nemzete” a fejlettebb, hanem az, hogy Péntek szabad akaratból döntött-e úgy, hogy követi Robinsont Angliába.
(Egyébként, úgy emlékszem, Péntek népe kannibál volt)
4:43 de.
Szeretettel üdvözlöm e fórumon Lajos Árpádot, aki szerintem nagy tudású, érvelni jól tudó, és nagy ismerettel rendelkezik a magyar történelemről, amit sokan, sokáig meghamisítottak…
És nem utolsó sorban bátor,igazi magyar ember…
5:00 de.
Fenyvesi Glória: hát persze 😛 😛 😛 Magának nem tűnt fel, hogy jelenleg is igencsak vaskos történelemhamisítás folyik a jobboldal részéről? Ráadásul még történelem kiradírozás, tagadás és megsemmisítés is. Lényegtelen: maga szerint Lajos Árpád biztosan arra is képes, hogy bebizonyítsa, a Sziriuszról származunk 😀
6:24 de.
Jani! 1. Senki nem állította, hogy a Dunántúl „ősi frank” terület lett volna. Az Enns folyóig elérő magyarok csípték a Keleti Frank birodalom szemét. Az meg a Dunántúltól jóval odébb van. (Tudod, az Óperencia határa:)
2. A harc mindig élet-halál. A kora középkorban különösen az volt. A vesztes csak akkor számíthatott az életben maradásra, ha rabszolgának még alkalmasnak látszott.
3. Ezekről a csatákról a kor átlagembere (a nép) többnyire már a szomszéd faluban sem tudott. A kobzosok, lantosok a nemesi várakban léptek föl, és persze szövegeiket erősen idomították a vacsorát adó várúr szája ízéhez. Ugyanígy tettek a krónikák írói, akiket egyházak vagy fejedelmek tartottak.
Ezért nagyon nehéz annak a történésznek a dolga, aki a tudomány alapelveihez ragaszkodva végzi a munkáját.
Ha például egy hiteles, igazoltan korabeli papíron, tintával írt krónikában azt olvassa, hogy Bergengóciát – hála a bergengóc király bátorságának, kiválóságának – elkerülte a pestis, viszont a környékbeli települések egyházi nyilvántartásai tele vannak az abban az évben elhaltakkal, akkor okkal gyanakszik.
Ezért nem mondok mást, minthogy a régmúlt vélt vagy valós eseményeit jelen tetteink igazolására felhasználni aljas manipuláció.
7:30 de.
Túl azon, hogy a sokszor elképesztően ostoba kommentekek végigrágása már- már fizikális szenvedést okozott, azért pár megjegyzés:
A pozsonyi ütközet egyszerűen nincs mérvadóan dokumentálva. Semmi biztosat nem tudunk róla – egyvalamit leszámítva – még az időpontot sem.
Ami biztos, amit tudunk: a magyar törzsek megnyerték, és hogy ez teremtett akkor stabilitást a későbi Magyarország területén. Na persze ez a lényeg.
Ám a körülményeiről semmit nem tudunk. Nincs mérvadó leíró forrás, sem összehasonlítható egyéb elsődleges, és/ vagy másodlagos forrás. De még társtudományok, és/ vagy segédtudományok sem szólnak erről semit. Ez, a forráshiány pedig ELEVE kizárja a dolog tudományos igényű vizsgálatát.
Így aztán, függetlenül attól, ki fantáziál és mit erről, egsszerűen nem mérvadó.
Hogy a kélsőbbi Pozsony helyszínén lezajlott ütközetet hogy nevezzük, milyen jelölőt teszünk rá, az teljesen mindegy, tudományos szempontból is. Miért? Mert a történettudomány és a történeti kutatásmódszertan megengedi, hogy ugyanazt a területet, eseményt más néven említsék más népek, kulturák. Persze ennek megvan a jól leírható oka.
9:44 de.
„Decretum … ugros eliminandos esse” – Rendelet.. magyarok írtassanak ki
Én is olvastam a Wikipédiát, sőt nem csak azt. Szerintem, kicsinyes dolgokkal foglalkozol. Nem értem miért akarod bagatellizálni ezt a magyar szempontból jelentős csatát?
Inquisitor
Hogy te milyen okos vagy! A kommentek éppen annyira „ostobák”, amennyire az eseménnyel kapcsolatos irodalom, amely a csata lefolyását is részletezi és a frankok veszteségeit is stb.. De nyilván mások hülyék. Például a művész Szörényi Levente is, aki sokat foglalkozott a témával és – veled ellentétben – talált dokumentációkat. Mindenesetre te semmi újat nem mondtál, csupán sajátosan próbálod kicsinyíteni az esemény jelentőségét, és leplezni tudatlanságodat.
Ha képbe akarsz lenni, nézz utána a Szörényi Leventével készült riportoknak.
9:47 de.
Előbbi hozzászólásom első része „talalom”-nak szól.
3:00 du.
Jesszusom! Szörényi, mint tudományos forrás! Félreértés ne legyen: szeretem Szörényi zenéjét, nem haragszom rá, hogy ősmagyarokat kutat: letett ő már annyit, hogy ennyi idős korára azt csináljon, amit akar. De azért nem őt kérném meg, hogy vegye ki a mandulámat, ha mondjuk éppen az „ősi orvoslás” lenne a hobbija. Mellesleg: Szörényivel interjú szokott készülni, a riport más műfaj. A fene se akarja kicsinyíteni ezt a győzelmet, lehetővé tette, hogy a Duna nyugati partján is megvethesse a lábát honfoglaló nép. De közös pénzből nem áldoznék az erről szóló filmre. Két eset lehetséges: vagy a mégis meglévő, bár nem alapos források alapján rekonstruál a filmes egy középkori csatát. Akkor az lenne janiék baja, hogy nem elég heroikus. (A csatákban, háborúkban igen kevés a látványos hősiesség a valóságban. Ilyesmik csak a kedvelt fantasy-filmekben fordulnak elő.) Vagy iszonyú pénzekért előállít egy orbitális, hazug giccset, amire aztán lehetne megint hivatkozni.
Ti tényleg azt hiszitek, hogy a honfoglalók úgy érkeztek, ahogy a Feszty körkép ábrázolja? Lobogó zászlókkal, pirosló arccal?
4:10 du.
talalom
Filmről nem beszéltem és nem tartom szerencsésnek a Holokauszt témáját szembeállítani a honfoglalással.
Nem tudom mi bajod Szörényi történelmi ismereteivel? Bizonyára hallottál már Heinrich Schliemann kereskedőről, aki műkedvelő régészként megtalálta Tróját.
Nem tudom mit jelent a többesszámban való megszólítás, hogy „mit hisztek a honfoglalókról?” Én csak a magam nevében szólok. Nincsenek ideológiai vagy politikai béklyóim, nyitott vagyok bármire. Eddig nem hallottam tudományos cáfolatot a pozsonyi csatával kapcsolatban. Nyilván te sem, mert már mondtad volna.
4:55 du.
Persze, hogy hallottam, bár nem foglalkoztam vele részletesebben. Úgy tudom, egy csapattal ásott, amelynek régész tagjai is voltak.Jó ideig vizsgálták is a tudósok a leleteket, mire elég bizonyíték gyűlt össze. Szóval tulképpen ő finanszírozta a kutatásokat, ami szintén tiszteletre méltó, de nem ő döntötte el, hogy amit talált, az tényleg a valahai Kréta emléke, vagy sem.
Az utolsó mondat végképp érthetetlen: ki cáfolta a csata megtörténtét? Én biztos nem, történelmi munkákban is szerepel. Csak annyit merészeltem mondani, hogy akinek nem hiányzik a szerintem amúgy is hülyén tanított történelem 1269548 megtanulandó csatájából ez a konkrét, az nem nemzetellenes. Én biztos, hogy nem bifláztatnék be ennyi harcot, meg fölösleges dolgokat. Sokan éppen emiatt nem szeretik a történelmet. Ráadásul sokkal több világtörténelmet tanítanék, annak részeként a magyart. Ott van pl.a kiegyezés 1867-ben, aminek eredményeképpen szédületes fejlődésnek indult Magyarország. A Habsburg birodalom többek között azért is kényszerült erre, mert Nyugat-Európában már recsegett-ropogott a hűbéri társadalom.
De, vannak ideológiai és politikai béklyóid, ahogyan nekem is. Bár én nem béklyót mondanék, hanem ismeretet, tapasztalatot. A nyitottság meg fontos: én se így gondolkodtam 30-40 évvel ezelőtt.
5:57 du.
talalom
Bocsi, én sem szoktam bebiflázni minden történelmi adatot, de véletlenül tudom, hogy Trója nem Krétán, hanem Kis-ázsiában volt/van. Schliemann pedig nem csak mecénása, hanem szakértője is volt a kutatásoknak.
„..1868-ban Görögországban, majd Kisázsiában bejárta Homérosz eposzainak színhelyeit. 1869-ban Ithaka, a Peleponnészosz és Trója címmel könyvet írt, ebben leszögezte: Trója a kis-ázsiai Hisarlik – s nem, mint egyesek feltételezték, a jóval délebbre fekvő Bunarbashi – helyén állt, s azt is, hogy Agamemnón és felesége, Klüthaimnésztra Mükénében nem a várfalon kívül, hanem a fellegvárban nyugszanak. Bár állításait gúnykacaj fogadta, a következő években bebizonyította igazát…”
9:58 du.
Tisztelt Fenyvesi Glória, nagyon szépen köszönöm üdvözletét és én is szeretettel üdvözlöm Önt és üdvözlök minden más jóindulatú magyar embert, legyenek bárhol a világon.
Kedves Ille István, egy történelmi személy iránti rokonszenv egyrészt nem eszme (azt csak maga látja bele), másrészt nem példakép. Ergo: nem életcélom, hogy Prónayra hasonlítsak. Politikai nézeteivel nem értek egyet, ám mindenképpen tiszteletre méltó példának okáért az a hőstett, amit Sopronban véghezvitt, hogy egy példát mondjak. Amennyiben a Kanadai Magyar Hírlapban a trianoni döntés máig életben lévő, magyarok számára kétségtelenül üdvös revíziójának főhőse annyira nemkívánatos, hogy a nem is burkolt fenyegetést betartsa és kicenzúrázzon, akkor csak tegye nyugodtan, korábban Lévay Attilát is kicenzúrázta, mert Gyurcsányról bizonyos tényeket írt le, ami önnél kiverte a biztosítékot. Nem maga az első és nem is az utolsó, aki megfutamodik hasonló helyzetben.
A kommunizmus utópiája tökéletesen valóban nem valósult meg. Nem is fog megvalósulni, mert az ember ösztönösen ragaszkodik a magántulajdonhoz és mindig lesznek egyenlőbbek, illetve nem látható, hogy hogyan lehetne elérni azt az állapotot, hogy elegendő terméket elő lehessen állítani úgy, hogy mindenki számára tisztes életet biztosítson a rendszer. A kommunizmus utópiája megvalósíthatatlan, ám a szélsőséges eszméket tekintve Marx nem áll túl hátul a vérszomjasak sorában, hiszen ő maga buzdított a lengyelek kiírtására. Ami megvalósult a kommunizmusból: az a megvalósult kommunizmus. Ilyen a kommunizmus a valóságban: korrupt vezetők, hazug, rosszul végiggondolt programok, népírtás, diktatúra, kollektivizálás, cenzúra, hamisítás. Ez az, ami a valóságba képződik, ha kommunizmust akarunk megvalósítani.
„A Schrödinger egyenletről alkotott véleménye kínosan megegyezik annak tudományos definíciójával, különösen, ami az evolutiv rendszerek használatáról szól. Egyáltalán, érti ezt? Leírt valaha is egyetlen sort, mondjuk, Cobolban, Assemblerben esetleg PL1-ben? ”
Az indiszkrét kérdésére a válasz: igen, írtam már forráskódot és igen, értem, hogy miről beszélek. Szerintem akkor lenne kínos, ha nem egyezne meg a meghatározással. Ha gondolja, befejezheti a „feleltetést”, de szívesen segítek önnek más kérdéskörökben is, amennyiben kiterjed rájuk a tudásom.
Nekem nincs álarcom, kérem. Én egy becsülettel dolgozó, adózó magyar ember vagyok, aki véleményt nyilvánít. Mit kellene nekem rejtegetni? Nem érzi, hogy méltatlan a szóhasználat? Én nyíltan, névvel írok ide. Ha rejtegetni valóm volna, akkor nem így írnék. Nem megalázó önnek, hogy ilyen egyértelmű dolgokat szükséges tisztázni egy önnek írt válaszban?
Fenyvesi Glóriával kapcsolatban pedig nagyon méltatlan ahogy megszólal. Tényleg, maga szerint így beszélünk egy hölggyel? Adja meg neki a kellő tiszteletet. Egyrészt nem a jobboldal hamisít történelmet, hanem történelemhamisítók. Azok lehetnek akármilyen oldalhoz tartozók. Esetünkben többnyire baloldalhoz tartoznak, lévén, hogy a sors különös fintoraként a megvalósult kommunizmust nyögte kis hazánk évtizedeken keresztül és a kommunisták nem az igazmondásukról híresek. Bizonyára jobboldalhoz tartozó történelemhamisítók is vannak. Azt hiszem, hogy teljesen mindegy, hogy milyen politikai nézete van egy történelemhamisítónak, maga a történelemhamisítás markánsan elítélhető, illetve elítélendő. Remélem, hogy legalább ebben egyet tudunk érteni. A Szríriuszos kijelentését kifejtené bővebben?
10:06 du.
jános:
Akkor megismétlem, mert látom, nem volt érthető.
Mérvadó, tudományos forrásokat kérek. Ha Szörényi Leventének van ilyen, és azt publikálta is valamelyik történettumánnyal foglalkozó SZAKFOILYÓIRATBAN, vagy bibliográfiában, nosza, kend ide. Hadd okuljak, szíp tezsvírem!
Hadd gyöjjön hát a Tudás!
Figyelem! Vnyimanyije! Ellenőrizhetetlen blogok, innen- onnan kivágott idézetek, forrásmegjelölés nélküli copyV- k, stb. nem érvényesk, továbbá a vikipédia, vagy a jútyúb TOVÁBBRA SEM tudományos forrás.
Razues?
10:14 du.
ŰŰŰH, a gyöngyszem, szintén jánostól:
„…Eddig nem hallottam tudományos cáfolatot a pozsonyi csatával kapcsolatban…”
Hihi, ez bolond, 🙂
Még jó hogy nem, te szerencsétlen, hiszen SEMMILYEN KORTÁRS, VAGY KÉSŐBBI TUDOMÁNYOS FORRÁS NINCS RÁ, 🙂
Kb. mintha azt mondanám, hogy „bazeg, hát a neander völnyi ember mégiscsak tudott űrhajót építeni, há’ senki nem cáfolta még meg”, he- he- he,
Jáááj. Sötétség fejedelme, hi- hi… ennek szerintem tök mindegy, mit vűlaszolunk, kb. az első sornál veszti el a fonalat. aztán recskázza a baromságait tovább. 🙂
Nem baj, jános. Azért én kárem, amit az előző kommentben említettem, 🙂
10:25 du.
Egy kis okosító, mi számít elsüdleges tudományos forrásnak. Yale egyetem, szóval minden szíp tezsvíremnek, tessék komolyan venni:
http://www.yale.edu/collections_collaborative/primarysources/primarysources.html
Razues, jánosom? Hogy mi van? Nem érted a magasabb inglist? Nem baj, akkor áss le mélyebbre! Mutasd meg nekik!
10:36 du.
Nyyya, még eztet:
http://www.lib.pte.hu/csomag/FEEK/MA-Lev/01felev/Kocsis_M-Tudomanyelmelet/GOCZETUDELM_KUTMODSZT_TANULMANY.PDF
Ez ugyan erősen szakterület- specifikus, de általános módszertan is van benne, a 42, oldaltól érdekes ez a dolog most nekünk.
De lehet olvasni Glazt Ferencet, Hóman Bálint ide vonatkozó tanulmányait, és még vagy kéttucat kutatótörténészét is… na jánosom, hogy érzed? 🙂
12:54 de.
Inquisitor
Bocsi, de nem vagyok arra berendezkedve, hogy szakfolyóiratokat bányásszak, sőt arra sincs energiám, hogy a neten kutakodjam neked. Másnak sem teszem meg ezt a szívességet.
Egyébként, miért kell neked közvetítő? A nagy eszeddel és a nagyívű tudományos igényeiddel miért nem rögtön a forráshoz mész vitázni és miért elégít ki, ha a KMH-n egy olyan analfabéta „gyalog parasztot” hülyézhetsz, mint én? Mert, eddig csak személyeskedésre futotta tőled.
3:02 de.
Lajos Árpád: ha szabad kérnem ne oktasson ki a viselkedésről. Egy próbanyilassal szemben semmi féle szóhasználat nem méltatlan, ráadásul semmi bizonyíték nincs arra, hogy Fenyvesi nő lenne. De, ha mégis, miért is kellene tisztelnem?
Érdekes módon az egész orbáni éra a történelehamisításról szól, de persze, oldaltól függetlenül. Biztosan így van.
A Szíriusszal kapcsolatban kétségem sincs, hogy amilyen nagy tudású, be tudná bizonyítani – ahogy azt a magához hasonló magyar fensőbbséget vallók – hogy onnan származunk. Szerintem nem lenne nehéz dolga, ahogy ügyesen kisiklik Prónay éltetése és a kommunizmus korábban tényként közölt megvalósulása mögül. Habár később teljesen illogikusan – saját magának ellentmondva – megvalósult kommunizmusról értekezik.
A megvalósult kommunizmusról pedig csak szofisztikál, hogy megmagyarázza állítását. Nem sikerült.
Lévay hazudott, maga csúszik-mászik, arról pedig, hogy mikor és mitől futamodok meg, halovány fogalma se lehet, hacsak monográfiát nem ír itteni tevékenységemről.
Eddig nem tudtam hova tenni. ” a trianoni döntés máig életben lévő, magyarok számára kétségtelenül üdvös revíziójának főhőse …” már rájöttem, maga volt az a dogmás „néptribun” azon a nevetséges megemlékezésen. Ha megadja a címét, postázok magának egy tubus Sydolt az önfényezéshez.
Ha lehet, legközelebb a revízió eszközeiről is tartson egy expozét. Biztosíthatom, inni fogjuk szavait.
3:11 de.
Figyelő !
A Vállalkozói Kiskáté egyik alpontja így szól,
„amíg a papírmunkát nem végeztük el, addig a dolgunkat sem”.
Talán többen ismerik, hogy ehhez készült egy illusztratív karikatúra, amely egy kisgyereket ábrázol, aki ül a bilin és a falon egy tekercs vécépapír látványa emlékeztet minden folyamat és esemény protokollszerűen kötelező lezárására.
Egyszóval kegyed azt írja, hogy „…1200 év óta más, fontosabb esemény is volt, mint a holokauszt…”
Azon túl, és azt leszámítva, hogy a magyar történelem során korábban még elő nem fordult olyan esemény, csata sem, ahol egy pár (2) hónap leforgása alatt félmillió embert vesztettünk sőt, akiket a mieink közül mi magunk veszejtettünk volna el.
E sajátos önrekord szégyene egyelőre nincs lezárva!
Ezt a szégyent legkevesebb egy, a súlyossága arányában kellő nagyságúra méretezett és a fontossága arányában kiválasztott, egy frekventált helyen felépülő emlékművel lehetne – úgy ahogy – kompenzálni. Az, hogy maga, „a büszke magyar”, nem érez szégyent és mellékesnek tartja e förtelmes tömeggyilkosságot, az a személyes ügye, de hogy még a filmrendezőknek is a legszívesebben megtiltaná, hogy erre emlékeztessenek, az már több, mint erkölcstelenség.
Mert Figyelő, az nemegészen úgy van ám, ahogy maguknak tanítják, hogy gyónjad meg, aztán el is vagyon intézve, és majd a halálod után úgyis az egyetlen igazbíró az Isten, esetleg Jézus az, aki majd odafönn ítélkezik mindannyiunk fölött – nem.
Ugyanis, ahogy a Törvényben, amelyet a názáreti nem csak nem akart eltörölni, de azt megerősíteni jött, az is meg-vagyon írva, hogy először itt, ebben az árnyékvilágban kell megbánni a bűneinket. De őszintén és nyilvánosan is. Ráadásul, a közösen, „bűnszövetségben” elkövetett gazságokat bizony közösen kell megbánni.
Mert annak a félmillió
ártatlan,
és temetetlen
áldozatnak
a lelkei itt bolyongnak körülöttünk,
Magyarország (és Kanada)
szépséges tájain,
és még ma is égbe kiáltanak…
🙁
.
3:47 de.
Bocsi, bocsi: ez a Trója Kréta keverés elírás volt.
A tudomány, meg a hitek keveréséről: A fiam kiskamasz korában kérdezte: mikor leszek okos? Akkor fiam, ha már kezded kapiskálni, hogy mennyi mindent nem tudsz…
Szerintem a lényeg az, hogy gondoljuk mindig végig, mielőtt egy sokak által hajtogatott közhelyet átvennénk.
Szegény Lajos Árpádnak nem is tudom, hogy mi a baja a trianoni békével? Hiszen megvalósult az álma: a történelemben először létrejöhetett egy gyakorlatilag kisebbségek nélküli magyar nemzetállam! Aztán a magyar jobbos nacionalistáknak volt 20-25 évük, hogy megmutassák, mit tudnak ezzel kezdeni. Megmutatták.
A trianoni béke revíziója meg megtörtént: közös hazában élünk az erdélyi, felvidéki, burgenlandi magyarokkal, ha nem tűnt volna föl, 11 éve. Az ukrán, meg a délszláv nacionalisták közé beszorult magyar kisebbségeket meg segítenünk kell, hogy minél hamarabb ők is polgárai lehessenek e közös hazának.
A kommunistázásról annyit: úgy tűnik, némelyeknek szükségük van erre, különben nem működik az emésztésük. Vegyük csak az egyik „főbűnt”, a kollektivizálást. Gyakori, hogy ugyanazzal a mondattal meg siratják a „világhírű” magyar mezőgazdasági eredményeket, amiket ezzel a kollektivizálással ért el az ország. De ugyanez van a „padlássöpréssel”: amikor az ország gazdaságának 70%-a tönkrement, és a városokban éhező emberek próbálták a romokat eltakarítani, gyárakat építeni, akkor a „módos” parasztok aranygyűrűért adtak 20 deka szalonnát. Ne jöjjön a módszerekkel. MINDEN, az állami erőszakot egy nézetrendszer monopolizálására építő rendszerben előbb-utóbb megjelennek a Prónayk meg tettestársaik, hívják államvédelmi hatóságnak, vagy nemzetvédelmi akárminek.
5:26 de.
jááánosom!
…ggfej vagy, hehe!
Ugye, adott az alapszitu, egy tudományelméleti kérdés. Történetesen a tudományos kutatásmódszertan elvei. Mert hogy, bődületes marhaságokat irkálsz egy kőkemény szakmai kérdésről. Erre írom ám neked, hogy is működik ez tudóséknál és/ vagy laikus kutatóéknál. Mert há’ ennékű biz nincs tudomány, sem tudományos kutatás.
Erre te továbbra is nyomod pokolbeli, sötét ostobaságaid. Erre én megadok egy vagon nagyon hasznos tudományos linket. Erre te jössz a vikipédiával, innen onnan idecopyzott idézetekkel, meg Szörényil Leventével. Erre én ítok pár újabb szempontot, hátha alapon.
Erre te: „Bocsi, de nem vagyok arra berendezkedve, hogy szakfolyóiratokat bányásszak,”
Jól van fiam, keresd meg a gyógyszert.
5:30 de.
Lui árpi:
Ne foglalkozz ezzel a gonosz, nemmagyar Ille Istvánnal, én hiszek NEKED!
Bizony a magyartot a Szíriuszról hozták a Fénylények. Jézus magyar volt, és a magyar nyelvből ered minden más nyelv is,. meg a szívcsakrája a Földnek is a Kárpát- medencében van, ezér’ akarja ezt a helyet az amerikai, meg a Zidegen, de még a Cionista is!!!
A rongyos gárda kicsit más kérdés, de a Sziriuszon ott van a megvalósult szociáldarvinista anarchoszindikalizmus, ahol még a királyra is szavazni köll, mer az úgy igazságos!
Úristen, hi- hi…
🙂
7:39 de.
Büszkeségünk, Mátyás király Corvináinak egyetlen kötete sem íródott magyar nyelven.
Mátyás büszkesége, a Fekete Sereg egyetlen tagja sem volt magyar.
Abban a „régi és dicső” feudalista, illetve rendi társadalomban azt a maroknyi, maximum 10˙000 embert, aki a birtokot és hatalmat is uralta, abszolúte nem érdekelte, hogy ki a magyar és ki nem az… [Ebben is kivétel volt a zsidók hátrányosan törvényi megkülönböztetése.] A szlovák, a bunyvác, az oláh, vagy a rác paraszt (értsd: jobbágy) számára egyre ment, csak teljesítse a robotot, dézsmát és a többi úrbéri terheket, a többi csak rizsa volt… Számukra elsőrendű fontossággal csak az bírt, hogy a földbirtok meg legyen munkálva és hogy növekedjék. Ezt pedig külön is biztosította számukra a királyi jogar, a maguk deres és pallosjoga, valamint az egyház különbejáratú kapcsolata a földi és az égi hatalmakkal…
Ez a szemlélet és állapot csak, és főleg azokban a történelmi – forradalmi időkben kezdett megváltozni, amikor setét felhők gyülekeztek a birtokrendszeren alapuló hatalmi monopólium felett, konkrétabban a polgárosodás irányában…
– Akkor aztán rögtön kapóra jött „a nemzet”, mint hivatkozási alap… [Folytása azóta is tart, és úgy néz ki tovább folytatják.]
8:05 de.
FORTIMBRAS
Na látod, amit most írtál, az kitűnő példa a megalapozott, kutatható, autentikus forrásra. Kortárs anyag, ráadásul más, független források is megerősítik.
Ami Mátyás király hatalomgyakorlási módszereit illet, azt ne mai szemmel nézd, hanem kortárs szemmel. Nem lehet mai eszméket számon kérni 500 évvel ezelőtti állapotokon. Sehol. Főleg, hogy Mátyás stabilitást hozott, hülyére verte minden ellenfelét, az akkor már folyamatos török agressziót országhatárokon kívül tudta tartani, és nagyhatalmi státusba emelte országát, mindezt anélkül, hogy kegyetlen zsarnok lett volna.
Ismétlem, mai szemmel nem lehet megítélni több száz, több ezer éves politikai- társadalmi berendezkedéseket, mivel teljesen másak az alapkondíciók – extrém kivételektől eltekintve (pl. Európában a spanyol vagy a pápai inkvizíció rémtettei, vagy Vlad Tepes őrjöngő rémuralma, ami az összes kortárs szerint is egy téboly volt).
8:08 de.
Inquisitor
Kösz’. Nagyon meggyőző és szellemes volt az érvelésed. Igazán új poénokat dobtál be, szívesen hallgatnálak. 🙂
Egyébként, tudsz egyedül vásárolni és aztán megtalálni a kijáratot? Azért kérdezem, mert tudósoknál ez nem olyan magától értetődő.
11:13 de.
Lajos Árpád
2015 június 4
9:58 du.
Köszönet ezért az írásért!
Szívemből beszélt.
11:17 de.
FORTIMBRAS
2015 június 5
3:11 de.
úram, valószínű félreismer, mert, én mindig igen nagy szégyent és sajnálatot éreztem a Holokauszt tetteiért!
Magam részéről senkivel sem személyeskedek itt, kérem ezt maga se tegye.
Viszoont, a kommunizmus áldozatainak a nagy világon számarányban sokkal több áldozata voltt és van, ezt sem szabad elfelejteni!
3:14 du.
Figyelő !
Konkrétan nem vádoltam magát, csak felhívtam a szíves figyelmét arra a módszerére, amikor almát hasonlít körtével. Mint például itt is a legutóbbi kommentjében is újra megismétli, ahol egy oda nem tartozó bűnnel hasonlítja össze
csecsemők, gyerekek, munkaképtelen nyomorultak, öregek, nők és férfiak
. i p a r s z e r ű ,
erre intézményesített halálgyárakban szervezett és „szakszerű” kivégzését, majd hulláik ugyancsak tömegesen végrehajtott
. ü z e m s z e r ű . megsemmisítését.
Ne felejtse Figyelő, hogy a maga minden szavából kiviláglik, hogy ez a fajta sanda egybevetés valójában alattomos és sötét ösztönöket sejtet a maga pszichéjét illetően – ha ezek után még abban bárki is feltételezhetne mást is. Tehát egy irgalmatlanul gonosz nőszemély.
Egyébként ugyanezt a propaganda módszert a fid SS egyik főjogfacsarója, Répássy Róbert gyakorolta, amikor pontosan ezt az aljas összehasonlítást helyezte kilátásba még az első Orbanisztán hatalomra jutása előtt ’98-ban. Aztán be is váltották az Error házával… Pedig annak a két-három hónap alatt oly példás precizitással összeterelt és kiszállított 500˙000 magyar civil áldozatnak semmi bűne nem volt. Pláne nem, hogy maguk bármilyen más, a témához egyáltalán nem tartozó bűnökkel hasonlítsák össze az Ő tiszta ártatlanságukat!!!
Ez Magyarország tagadhatatlan bűne, hiába is próbálják, próbálja maga is relativizálni, amely bizonygatási szándék már önmagában is a bűnösségüket igazolja. 🙁
3:41 du.
Inquisitor ! 8,05
7,39-kor kelt kommentemmel pontosan ezt hangsúlyoztam, hogy a nemzetnek, mint olyannak a jelentősége Magyarországon csupán a XVIII.században kezdett megjelenni.
Akkori fejjel gondolkodva például – amit számon kérasz tőlem – a Dózsaféle Parasztháborúban hol található meg a nemzeti jelleg? Talán abban, hogy amikor a leginternacionalistább Katolikus Egyház keresztes hadakat akart gyűjteni a közeledő török veszedelem ellen. Akkor a legmagyarabb (ld. cikk) jobbágyok, akiket uraik éppen a nyári, legnagyobb dologidőben küldtek megvédeni Európát, felkeltek e nemzetközi törekvés és úgy általában már egy kicsit a jobbágyi terhek ellen is. Ennyi volt. És a főurak meg is sütötték a vezért, pedig az, nemesember létére igaz, csak pillanatnyi, de mégiscsak magyar érdekeket képviselt – akkor, ott.
.
3:47 du.
Mátyás meg ? Stabilitást hozott, ám ahogy meghalt a török – történelmi mércével, azonnal lerohanta az országot…
E kérdésnek persze a témához, vagyis a nemzeti jelleghez ugyebár semmi köze, még akkori fejjel se…
4:35 du.
FORTIMBRAS
Érdekes, hogy neked „Inquisitor” egyik állításodat sem vitatta, pontosította, illetve nem egészítette ki. Lehet, hogy mégis elfogult? A nemzettudat helyett pedig Mátyás Királyról értekezett. Igaz, arról nagyszerűen.
Az én forrásaim a középiskolás tanulmányaim, filmek, olvasmányok és a net.
Mátyásnak nem csak idegen zsoldosokból álló Fekete Serege volt, hanem közel 100 ezer fős magyar serege is. De a Fekete Seregben is voltak magyarok. Csodálkoznék, ha Kinizsi Pál vagy Magyar Balázs nem tudott volna magyarul.
A közigazgatásban már Mohácsot megelőzően használták a latin mellett a magyar nyelvet is. Aztán jött Károlyi Gáspár, aki az ezerötszázas években lefordította a Bibliát. Nyilván azért, mert igény volt rá. Azaz, a nemesség és polgárság jelentős része beszélt magyarul. Aztán Pázmány Péter, aki – bár több nyelven is beszélt – mégis magyar nyelven írt prédikációival lett ismert. Ő volt a Zrínyi testvérek nevelője is, akik szintén több nyelven beszéltek, de Miklós mégis magyar nyelven lett költő. Gondolom, ő se csak az íróasztalnak írt. Aztán ott volt Tinódi Lantos is, aki szintén magyarul írt és énekelt
Szóval, nem csak „jobbágyok kvartyogása” volt a magyar nyelv.. Hogy volt-e nemzettudat és milyen? Szerintem volt valamilyen, mert a királyságok határai kezdettől nagyjából egybeestek a nyelvhatárokkal, és elnevezésük is a nyelvre utalt. De olvastam olyant is, hogy a politikai határ legalább annyira meghatározója volt az identitásnak, mint az etnikai hovatartozás.
9:57 du.
Hihi, ez tényleg szefós, figyeljétek már:
„Az én forrásaim a középiskolás tanulmányaim, filmek, olvasmányok és a net.”
Na, remek, akkor újra linkelem:
http://www.lib.pte.hu/csomag/FEEK/MA-Lev/01felev/Kocsis_M-Tudomanyelmelet/GOCZETUDELM_KUTMODSZT_TANULMANY.PDF
http://www.yale.edu/collections_collaborative/primarysources/primarysources.html
Net, olvasmányok. Kár, hogy ez a nyomott kijelentette, hogy:
„nem vagyok arra berendezkedve, hogy szakfolyóiratokat bányásszak,”.
Mármint, szakmai kérdésben. Értitek: Szakmai kérdésben ő nem hajlandó szakmai anyagot olvasni.
Jól van lali, …ggfej vagy. Most mit érveljünk teneked ezután, szíp tezsvírem?
10:39 du.
Kedves Ille István, nézzük tételesen utóbbi fröcsögését:
1. „ha szabad kérnem ne oktasson ki a viselkedésről.”
Természetesen szabad. Nekem meg szabad az, hogy ne hatódjak meg tőle 🙂
2. „Egy próbanyilassal szemben semmi féle szóhasználat nem méltatlan”
Nem tudom, hogy miért próbanyilas Fenyvesi, de ha valamiféle bizonyítékkal is alátámasztaná állítását, akkor lehet, hogy megvilágosodnék a kérdésben. Ugyanakkor: minden embert megillet az emberi méltóság. Ebbe beleértendők még a gyilkosok és a szélsőségesek is. Egyébként a nyilasokkal pontosan az a baj, hogy az emberi méltóságot és az emberi életet nem tartották tiszteletben. Akárcsak a kommunisták.
3. „A Szíriusszal kapcsolatban kétségem sincs, hogy amilyen nagy tudású, be tudná bizonyítani – ahogy azt a magához hasonló magyar fensőbbséget vallók – hogy onnan származunk.”
A magyar „fensőbbséget” hol is vallottam? Tessék megmutatni nekem. Ha ilyet nem tud mutatni, akkor igazán visszavonhatná ezt az otromba állítást. Egyébként egyáltalán nem gondolom úgy, hogy csak azért, mert magyar vagyok, jobb lennék másoknál. Ahogy azt sem gondolom, hogy attól, hogy valaki a Lajos, az Ille, vagy más családhoz tartozik jobb lenne másoknál. A Szíriuszos származás elmélete számomra a no comment kategória, de úgy látom, ön a témához jobban ért, kérem meséljen még róla. A nagy tudású cinikus megjegyzéssel igazából nem tudok mit kezdeni. Az mindig nézőpont kérdése, hogy ki számít nagy tudásúnak és ki nem, illetve hogy mihez képest. Ön kezdte el a feleltetős játékot. Azért, mert a kérdésére tudtam a választ igazán nem értem, hogy miért volt fontos kínosságot „felfedezni” a válasszal kapcsolatban, majd cinikusan nagy tudásos megjegyzést tenni. Az, hogy bizonyos, a jelenlegi témától teljesen eltérő témakörben bizonyos tudással rendelkezek még nem jelenti azt, hogy a mostani vitában igazam volna, vagy nem volna igazam, így nem is értem, hogy miért érdeklődik ilyen dolgok iránt.
4. „ahogy ügyesen kisiklik Prónay éltetése és a kommunizmus korábban tényként közölt megvalósulása mögül”
Hát ez az egybites logika. Valaki vagy élteti Prónayt, vagy gyűlöli őt. Más fajta vélemény nem is létezhet. Fuzzy logikáról, Szórítész-féle homok kupac paradoxonról hallott? Tessék mondani: van kétsége azzal kapcsolatban, hogy a rongyos gárda helytállásának köszönhetően sikerült Magyarország számára megmenteni Sopront? Van kétsége afelől, hogy a rongyos gárda élén Prónay volt? Ha igen, esetleg tudna forrást is mutatni? Ha nem, akkor esetleg ezt a cselekményt el kellene ítélni csak azért, mert Ille István úr nem szereti Prónayt? Elnézést, de engem igazán nem hat meg, hogy milyen kisiklásokat vízionál.
A kommunizmussal kapcsolatban pedig az az álláspontom, hogy megvalósult. Tény, hogy nem történt meg mindaz, amit az utópia alapján elvárna az ember. Ugyanakkor az is tény, hogy létrejött egy olyan rendszer, amelyik az illető utópiát tűzte ki zászlajára. A kommunizmus olyan a valóságban, amilyet láthattunk. Az én értelmezési keretemben olyan azt mondani, hogy nem valósult meg a kommunizmus – mert nem sikerült tökéletesen elérni az utópiáját – mint azt mondani, hogy nem volt soha náci rendszer, mert annak az utópiáját sem sikerült elérni. Az utópia mindig valamilyen vágyálom. Az utópia eszméje pedig akkor valósul meg, amikor hatalomra jut és elkezdik a gyakorlatba ültetni. Remélhetőleg most már érti, hogy miért mondtam és mondom tényként hogy megvalósult a kommunizmus. Én kezdettől fogva értem, hogy ön miért mondja, hogy nem valósult meg. A két vélemény között mély eszmei törésvonal húzódik. De bízom benne, hogy már érti.
5. „Lévay hazudott, maga csúszik-mászik, arról pedig, hogy mikor és mitől futamodok meg, halovány fogalma se lehet, hacsak monográfiát nem ír itteni tevékenységemről.”
Ha a „csúszik-mászik” fonéma célja a bosszantás volt, akkor nem sikerült. Kissé hatékonyabb módszert kellene választani, nem gondolja?
Lévay hazudott? Én nem hiszem. Talán tévedett. Vagy igaza volt.
http://kanadaihirlap.com/2014/09/04/a-kritika-kivanatos-idopontja/
A fenti URL hozzászólásaiban hol hazudott? Én inkább arra emlékszem, hogy arra hivatkozva, hogy sok vezető egyéniségnek címzett egy levelet állították azt, hogy elmebeteg és kicenzúrázták, sőt, hogy Orbán rokona. Ez például egy megfutamodás volt. Az illető cikk Gyurcsányról szólt, ehhez írt egy megjegyzést Lévay Attila. Mi volt abban a hazugság? Miért nem lehetett hagyni a későbbiekben, hogy kifejtse véleményét? És ha már URL: érdekesnek találom, hogy a Kanadai Magyar Hírlap URL-jében nincs benne a magyar szó.
6. „már rájöttem, maga volt az a dogmás “néptribun” azon a nevetséges megemlékezésen.”
Nem tudom, hogy kivel téveszt össze, de ha kíváncsi, hogy ki vagyok, akkor google a barátja.
Tehát önnek annyira sok Sydolja van az önfényezésre, hogy jut is, marad is? Köszönöm, nincs szükségem Sydolra, nekem nincsenek önértékelési gondjaim. Ismételten gyógyulást kívánok.
10:53 du.
Talalom
„Hiszen megvalósult az álma: a történelemben először létrejöhetett egy gyakorlatilag kisebbségek nélküli magyar nemzetállam!”
Mikor mondtam én ilyet? Tessék igazat mondani. Egyébként a papagájkommandó lelkes tagjaként előveszi Techet írását és rámvetíti. Kiskancsó: én nem akarom eltüntetni a kisebbségeket és nem tudok arról, hogy lennének olyan mozgalmak, amelyek el akarják tüntetni a kisebbségeket. Tehát Techet torzít, ön pedig visszabüfögi. Ugyanakkor a fényességes tanácsköztársaság Linder Bécije elment a szerbekhez könyörögni, hogy vegyenek már el egy kis területet Magyarországtól. Aztán a szerbek szép temetéssel hálálták meg ügynöküknek az eredményes működést. Ez ám a progresszivitás, a felvilágosodás! Ha a liberalizmus hatalomra jut, akkor minden bevándorlót beengednek. Akkor lesz Trianon 2.0. Lehet, hogy benne van az ötéves tervben, hogy emlékezetessé tegyék a századik évfordulót.
Kifejezetten bájos, ahogy Techet többes szám, harmadik személyt használ. Tehát neki nem hazája Magyarország. Kedves barátom, találjon már valami jobb álérvet, mint ezt a Techetetlenséget.
10:58 du.
Inkvizítor,
meséljen még a Szíriuszról, seriously. Meg azt is mesélje el, hogy mit állítottam én a Szíriuszról. A témával annak szakértője, Ille István hozakodott elő.
1:59 de.
Lajos Árpád: szép, hosszú esszé volt, tele jópofasággal, finom gúnnyal és – teljesen érthetetlen módon – fölényességgel.
Nem kívánom az olvasóinkat a tételes cáfolatokkal terhelni, hiszen a maga véleménye amúgy is megfellebbezhetetlen, így hát csak játékosan bele-belekapok gondolatai gombolyagába.
– többször foglalkozik a hangulati, érzelmi életével. Ki a fenét érdekel, hogy maga mitől hatódik meg? Lehet, hogy egy síró cigánygyerektől, vagy a székely himnusztól, esetleg egy harcias gárdadaltól, na és? A B6 vitamin erősíti az idegeket.
– Fenyvesi mindennapi megnyilvánulásait – gondolom – nem követte elég figyelemmel, különben már rég megvilágosodott volna – amit azért, eddigi hozzászólásai alapján meglehetősen kivitelezhetetlennek tartok.
– kétségtelenül szövegértelmezési gondjai vannak – nem először – ugyanis én csak feltételeztem magáról, hogy ez se esne nehezére. Nagyon küzd a hiúságával, de érzékelhetően az győzött. Mitől is lenne az én jelzőm cinikus? Miért nem veszi olybá, hogy elismerem nagyságát?
– milyen értéke is volt Sopronnak, hogy a rongyos gárdának meg kellett mentenie, kik elől is? Ettől semmissé válnak Prónay más, meglehetősen kevésbé hazaffyas cselekedetei és gyilkolászási hajlama? Kit érdekel, hogy én szeretem-e azt a gyilkost, vagy sem, a kérdés az volt, van-e valami összefüggés Prónay éltetése és a maga nézetei közt? Biza, van, és a maga helyében erre nem lennék büszke.
– sajnos, amit a kommunizmus megvalósulásáról ír, az nem más, mint a megszokott menekülő út: szofisztika.
– hogy maga mit hisz és mit nem, lényegtelen, magára tartozik. Hogy mit tart érdekesnek, az is a maga dolga. Feltételezem, hogy az URL-ek kialakításáról is meg van a monomániája. Határozottan megtisztelőnek érzem, hogy követi tevékenységemet, és gondosan archivál minden velem kapcsolatos, vagy általam bejegyzett hozzászólást. Csak így tovább, hamarosan összeállhat egy monográfia. Majd szóljon, szívesen jegyzem a fülszöveget.
– ne értékelje túl magát, számomra érdektelen a kiléte. Pusztán kíváncsiságból rákattintva: Lajos Árpádként elhalt néprajzkutató, Árpád Lajosként meg nem jegyzett. Valami gond lehet a guglimmal, vagy nem a barátom 😛 Valóban összekevertem valakivel, egy hasonló mélymagyarral, Gonda Lászlóval. Ettől függetlenül maga nem vett részt a hugyosforradalomban? Vagy jól bírta a prosztatája? Bár nem hiszem, hogy Romániából – ahonnan most védi az eszmét – arra keveredett volna. Az is érdekes, hogy Aradból kakaskodik Prónay és Sopron okán. Érdemes lenne meghallgatni okfejtését Erdély elvesztéséről is – bár ahhoz Prónaynak semmi köze nem volt.
Köszönöm, nekem nincs szükségem önfényezésre, én magam vagyok a Pharosz a magyarság egén. A gyógyulásomat illető jókívánságára reagálva részben megkérdezem, van-e valami szakképesítése, hogy megállapítsa, miben is szenvedek? Részben emlékeztetem arra, hogy már-már beteges rám figyelése, gondos követése munkásságomnak mintha a maga esetében is ném mentális zavarra utalna. Na, mind1, biztosan leküzdi, vagy, ha nem, az orvosok ma már csodákra képesek, csak időben ismerjék fel a betegségét.
– majd’ elfelejtettem: a Nolblog kimaradt a vizsgálati anyagából, pedig higgye el, ott sem vagyok rózsaszín papírmasni 😀
2:47 de.
A Lajos Árpád választékos beszéde, nem gúnyolódó megjegyzései,(Még ha nem is ért egyet némelyekkel…),nem kevésbé nagy tudása,és nem utolsó sorban igazi magyarságával kiemelkedik e fórumon…
2:51 de.
Fenyvesi Glória: laf-laf-laf
2:53 de.
Lajos Árpád !
Mialatt Linder Béla (Béci- mint ön nevezi) állítólag a szerbekkel, az alatt Horthy – akkor még „fővezér” titulussal – és az ő darutollas pribékjei, köztük báró Prónayval, Szegeden a hazánkat . m e g s z á l l ó . Antanttal (Franciao., Anglia, Románia és Csehekkel) e g y e z k e d t e k . ajánlkoztak azon, hogy ha majd, a román fegyver-és bajtársaik végre már szétverték a Magyar Tanácsköztársaságot, akkor adják már át nekik – ti. a Magyar Ellenforradalomnak (így nevezték magukat is) – a terepet, és azt a „bűnös” fővárost. Mert köszönik szépen, ők onnan már maguk saját erőből is folytatni tudják az ország megszállását és szétverését…
Ez volt az úgynevezett Szegedi Gondolat oly szép eszméje – amely . i d e g e n . é s . az egész vháború. alatt . e l l e n s é g e s . országok segédletével rövidesen meg is valósult sőt, a Trianon éppenséggel Horthyék által(!) történt aláírásával(!) meg is pecsételtetett… A Tanácsköztársaság bűnössé tétele, annak mítosza is ennek, az idegenek (az Antant) bábja, Horthy Mickey életének a legfőbb szellemi terméke, melynek a rohadt termését a hívei, maguk úgy tűnik, még ma is eredménnyel aratják sőt, ma már ismét egyenesen zabálják…
Horthy Miklós, a háborút kirobbantó Ferencz József Cs.&Kir.Őfge. adjutánsa, s így ha áttételesen is, de Trianon egyik előidézője.
Linder Béla pedig, csupán Ferenc Ferdinánd közvetlen környezetéhez tartozott és néhány hónapig a ’18-as polgári, őszirózsás forradalom katonai(?) vezetője.
Mi hát a különbség? Talán mégis annyi, hogy Linder pacifista volt, mert a háború öt éve alatt joggal utálta meg azt az egészet, amit viszont Horthy hűen követett… (Na persze nem a haza, hanem a fegyverek iránti hűségéről van szó.)
.
3:01 de.
Ja, és még egy:
A fegyverhűségen túl persze, valójában és igazából a feudális nagybirtok és legreakciósabb, valamint a klerikális reakció erőihez fűződő mélységes hűség volt a fő jellemzője. Talán ezért is esett rá az Antant választása…
.
5:53 de.
OK, lajoska, a Sziriusz:
http://earthsky.org/brightest-stars/sirius-the-brightest-star
🙂
7:43 de.
Kedves Ille István,
miért is lenne az én véleményem megfellebbezhetetlen? Én bármilyen gondolatot szívesen megvitatok. Értelemszerűen alapállásból úgy gondolom, hogy a véleményem helytálló. Másképp nem lenne a véleményem a véleményem. Szívesen bocsátkozom vitába és el szoktam ismerni hogy nincs igazam, ha látom, hogy ez a helyzet. Nem célom fölényeskedni; ha a megnyilvánulásaim korábban fölényesek voltak és az önértékelését csorbították, akkor elnézést kérek, igyekszem úgy beszélni önnel, hogy megadjam az embernek általában kijáró tiszteletet. A fölényeskedést pont ön emlegeti, aki kijelenti, hogy megvilágosodást az eddigi hozzászólásaim alapján meglehetősen kivitelezhetetlennek tart. Szálka és gerenda.
„kétségtelenül szövegértelmezési gondjai vannak – nem először – ugyanis én csak feltételeztem magáról, hogy ez se esne nehezére. ”
A Szíriuszos megjegyzését kár magyarázni. A lehülyézés egyik receptje:
– vegyünk egy elrugaszkodott elméletet
– sejtessük azt, hogy a vitapartner „be tudná bizonyítani”
– dícsérjük fel a tudását
Kedves Ille István, ne csináljunk úgy, mintha nem tudnánk mindketten, hogy miről van szó: a nagy tudású kifejezés ebben a szövegkörnyezetben cinikus. Az pedig álságossá teszi a cinizmust, hogy megalapozatlan. Ha fényemberekről vagy szíriuszi származásról, vagy „fensőbbrendűségről” meséltem volna, akkor jogosak lettek volna az erre alapuló gúnyos megjegyzések. Mivel ilyesmi nem történt, pusztán rosszhiszemű sejtetésről van szó. A poénkodására vettem a lapot és megkértem, hogy még meséljen a szíriuszi dolgokról, mert én kevesebbet tudok önnél ebben a témában. Cinizmusra cinizmussal válaszoltam, amire önnek már nem volt frappáns replikája. Szerintem félre is tehetjük – az ön által kezdeményezett – szíriuszi értekezést, mert annak vajmi kevés köze van a témához. Persze csak ha hajlandó rá, mert ha továbbra is szélmalomharcot kíván vívni, akkor én nem állítom meg.
A trianoni döntés értelmében nyugat-Magyarországot a szintén vesztes fegyvertársnak, Ausztriának kellett adni. Sopron egy város Magyarország területén (https://www.google.ro/maps/place/Sopron,+Hungary/@47.6929106,16.5839153,12z/data=!3m1!4b1!4m2!3m1!1s0x476c3b605048160d:0x400c4290c1e12a0). Ausztriához akarták csatolni. A rongyos gárda ezt megakadályozta (http://www.legbatrabbvaros.hu/2012/10/sopron-rongyos-garda.html). A rongyos gárda élén Prónay Pál volt, aki ezzel a tettével Magyarország és a magyar nemzet számára megmentette Sopront. Prónay gyilkos volt? Nem éppen. Ő nem gyilkolt, hanem ítélt. Mi alapján ítélt? Francia Kiss Mihály jegyzékei alapján. A Lenin-fiúk nyomában nem csak a halál járt, hanem Francia Kiss Mihály is. Ő jegyezte fel, hogy kik voltak felelősek a vörös terrorért. A később megtörténő fordított előjelű fehér terrorban részt vevő Prónay ezek alapján a jegyzetek alapján ítélkezett. Nem a jogszerűség mintaképe volt ez és ilyen értelemben kritizálni lehet Prónayt a fehér terror kapcsán. Ugyanakkor megjegyzem, hogy én a rongyos gárdában betöltött szerepét üdvösnek tartom. Aki ebben nem ért egyet velem, az nem bánta volna, ha Magyarországtól Sopront is elcsatolják. Lelke rajta. Mint ahogy mondtam: Prónay politikai véleményével nem értek egyet és nem óhajtok olyan lenni, mint ő. Azt viszont kétségkívül hősiességnek tartom, hogy gerillaharc vállalásával, az életének a kockáztatásával, nagyhatalmakkal szemben kikényszerítette a soproni népszavazást, amivel megmentette a várost. 2001-ben rehabilitálták. Tehát: Prónay vitatott személyiség, de kétségtelen, hogy hőstettével megvédte Sopront. Ugyanúgy, ahogy Ady tevékenységében sem a szifiliszt, vagy a szabadkőművességet tisztelem, Prónay tevékenységében sem a megtorlásokat tisztelem. Ady esetében a költészet az, amit értékesnek mondhatunk, Prónay esetében pedig a hősies kiállás. Akkor is, ha egyesek annyiszor csuklanak, ahányszor meghallják a nevét.
A kommunizmus megvalósulásáról szóló vita kapcsán csak annyit tudok kérni, hogy addig olvassa újra és újra a korábbi megjegyzéseimet, ameddig sikerül megérteni. Ha már elsőre nem ment 🙂
Az URL-el kapcsolatban annyi megjegyzésem volna, hogy, ahogy innen is látni lehet: https://secure.domain.com/register/domains/?dom_lookup=kanadaimagyahirlap&flowid=25&privacy_all=2&domainPrivacyName=Domain%20Privacy
A kanadaimagyarhirlap.com domain 10 dolcsiba kerülne, tehát nem volna óriási anyagi áldozat. Ha pedig a kanadaihirlap.com és a kanadaimagyarhirlap.com domaineket birtokolnák, akkor a rövidebb kanadaihirlap.com-ról át lehetne irányítani a kanadaimagyarhirlap.com-ra. Tehát mindez csupán akarat és 10 dollár kérdése. Még meséljen a monomániámról, Ille úr.
Egy cikket olvastam öntől és az annak kapcsán született vitát és a mostani vitát követtem. Lehet, hogy olvastam más cikket is, de akkor azok nem keltettek túl mély benyomást. Ez így elég sovány lenne egy monográfiához 🙂
Mit nevez hugyosforradalomnak? Elnézést, a vörösök terminológiájában nem mozgok túl otthonosan.
„Az is érdekes, hogy Aradból kakaskodik Prónay és Sopron okán. ”
Örülök, hogy érdekesnek tartja. Amúgy nem kakaskodok, hanem a véleményemet fejezem ki. Nincs ebben semmilyen harciasság. Sopront sikerült megmenteni, ha már Aradot nem sikerült. Ha Kanadában volnék, akkor is ez volna a véleményem.
Prónaynak tényleg semmi köze nem volt Erdély elvesztéséhez, de az elftársaknak annál több, élükön a rendszert az országnál fontosabbnak tartó Kun Bélával, a szerb ügynök Linder Bélával, illetve az elborult elméjű Károlyival.
8:08 de.
Döngölő, Linder Béci leszerelte a hadsereget. Mégis milyen mozgástere maradt Horthynak Béla bácsi „áldásos” tevékenysége kapcsán? Na, úgy-e.
Kissé nevetséges az a hozzáállás, hogy sokan úgy vélik, hogy rámutatnak Horthy vélt vagy valós hibáira, mert ezzel tisztára mossák a patkányforradalom nyomán szégyenfalra került hazaárulókat. Tegyük fel, hogy igaza van és Horthy meg tudta volna védeni a hazát, vagy kevesebb területet vesztett volna el Magyarország, ha nem tárgyal és helyette jó kommunista szokás szerint a gazdagokat rabolta volna ki. Kérdem én: ha ez igaz volna, az kisebbítené a kommunisták gyalázatos hazaárulását? Nyilván nem.
Kifejezetten bájos, hogy Horthyt megszállónak nevezi. Már elnézést, de hogy tudja valaki a saját hazáját a saját hadsereggel megszállni? Nem tetszik önnek Horthy? Ok. De hogy megszálló lenne? 🙂
A tanácsköztársaságot nem Horthy tette bűnössé, hanem a patkányköztársaság országveszejtő hazaáruló politikája, illetve a pribékjei, akik terrorban tartották az országot.
„Horthy Miklós, a háborút kirobbantó Ferencz József Cs.&Kir.Őfge. adjutánsa, s így ha áttételesen is, de Trianon egyik előidézője.”
Ez egy kicsit meredek volt. Próbálkozzon mással.
„Linder pacifista volt, mert a háború öt éve alatt joggal utálta meg azt az egészet”
Meg az is különbség, hogy Linder Bécit a Délvidéket megszálló szerbek katonai dísztemetéssel helyezték örök nyugalomra, míg Horthynak nem járt ki ilyen tisztelet a kis-Antant részéről. Bizonyára Linder bácsi a magyar érdekeket védte a szerb expanziós törekvésekkel szemben és ezt ünnepelte meg a hálás ellenség.
A „reakciós” kifejezés bájos. Mire volt az reakció? Csak nem a kommunisták felforgató tevékenységére? Mi volt előbb: kommunizmus, vagy „reakció”? A „reakció” köszöni szépen elvolt kommunizmus nélkül is úgy ezer éven át. Hogy is van ez, hogy a reakció megelőzi az akciót? Elnézést, az elftársak terminológiájában nem mozgok otthonosan, vagy, Pelikán József szavaival élve: ideológiailag éretlen vagyok 😀
10:09 de.
Lajos Árpád !
Egy gróffal az élén, már mitől is lett volna az Őszirózsás (polgári) forradalom kommunista?
.
10:36 de.
Kedves Dubois, ezt most komolyan kérdezi? Tényleg magyarázatra szorul, hogy egy nemes is vallhat kommunista eszméket?
12:46 du.
Árpád Lajos !
Hányezer hold főddje vótt a T. családjának ?
Maguk, amikor kisajátították a nemzetet(reakció), az a maguk számára földbirtokban, jobbágyokban valamint az egyházban – azaz a lelekek felett is korlátlan hűbéri uralomban – testesült meg.
Ennél fogva természetesen ’48 misztériumát sem abban élték meg, amiben Petrovics-Petőfi Sándor, vagy mondjuk Jókai Mór de még inkább nem a józan polgár szemével és lelkivilágával. Önöknek az bizony úgy szellemileg mint anyagilag is, hatalmas veszteség volt. Az Akasszátok fel a királyokat című vers maguknak a legsúlyosabb felségsértés számba ment, bár ma már ezt nem ismerik be. Petőfit is, a nemzet fogalmát is és mindent kisajátítottak. Mert 1848. polgári vívmányai és főleg a Habsburgok trónfosztása csapásként érték az „ezeréves jussában”, illetve a Pragmatika Szankció kellemes szélcsendjében lubickoló nemességet.
Itt most nem részletezném ezeket a vívmányokat, persze csak, ha megengedné, mert az előbbi kommentjében kvázi utasítani méltóztatott, hogy „próbálkozzak mással”, holott Horthy a háború kitörésekor valóban mindenkinél közelebb volt a Habsburg hatalomhoz és a katonai vezetéshez, vagyis a tűzhöz, de ez most mindegy.
Az, hogy 48-at kénytelenek voltak valahogy lenyelni, azt meg lehetett oldani azzal, hogy hangzatos szavakban „a nép, a nemzet” mellé álltak, bár birtokaiknak nagyon is fájtak az elveszített jobbágyok dolgos karjai. Az aradi 13 pedig Habsburg részről éppen azoknak szóló figyelmeztetés volt akik a maguk ezer éves rend csendjét akarták megtörni.
Ám aztán jött az a fránya kiegyezés – váljék Deák Ferenc, gr.Andrássy Gyula és Ferencz József őfelsége rugalmas dicsőségére – amely a polgári jogokat oly szintre emelte, melyek már súlyosan érintették az ezer éves hitbizományt is.
Ezek után a Kiegyezésnek köszönhetően az a „hitvány” harmadik rend olyan polgári fejlődést „zúdított az országra” amilyet ez az a dicső ezer év sem látott még. Nemcsak az ipar indult egy addig nem látott fejlődésnek, de a városépítészet a művészet, a bankrendszer, egyszóval a modernizáció…
Csak a falvak, a falusi nép, azt kötötte valami, de nagyon az ezer éves szokásokhoz, a vályoghoz, meg a nádfedélhez.
A nép – már a gépesítés okán is – elindult a városokba, ahol a fogadására óriási negyedek, egész kerületek épültek, hogy az ipar által faluról felözönlött létszámnak, a munkásosztálynak legyen hol laknia.
Namost, T. Lajos Úr ! Ha azt mondom, hogy ez maguknak nemcsak, hogy nem tetszett, de mint még oly sokan, földbirtokosok, ahol lehetett ellene is dolgoztak(reakció) a társadalmi reformoknak.
Számtalan irodalmi mű (Mikszáth, Ady stb) bemutatja számunkra a helyét nem találó dzsentri botrányos mentalitását, mint a fejlődés kerékkötőjét és sajátos akadályát(reakció). Ez az azelőtt volt felső réteg, egyelőre némileg lejjebb csúszva egyre inkább, egyre hangosabban és látványosabban (díszmagyar viselet, őstörténet, antiszemitizmus, stb) igényt tartva a maga(reakció), ám a polgárság által akkorra már az egész népre kiterjedt „nemzetre” és követeli az egyedüli jogosultságát. Elfoglalt helyeken más osztályokkal viszont e törzsökös ősbölények végleg nem hajlandóak osztozkodni(reakció). Amellett, hogy lenézik a „kereskedő, pénzembert a vállalkozót”(reakció), egyenesen gyűlölik a munkást(reakció) – és bár ezt ők így nem fogalmazzák meg – azt osztályalkotó városi csőcseléknek tartják és ezért félnek tőle.
A Habsburgok szárnyai alatt éli meg az ország, a talán legellentmodásosabb időszakát, azokat a valóban boldog milleniumi békeidőket, mialatt ez a retrográd földarisztokrácia még mindig a középkort álmodja vissza (reakció). Az egyház segedelmével mindent el is követ annak visszavarázslásáért. Persze Habsburg háztól való különállás szükségességét érdekes módon akkor még egyáltalán nem hangsúlyozzák, amikor végül is hadat üzenünk – mármint az Osztrák-Magyar Monarchia – Szerbiának és kitör az I. Világháború.
A közös Monarchia okozta vesztes háború elengedhetetlen tartozékaként a nyugati hatalmak súlyos nyomást gyakorolnak az évszázodok után először önállóvá vált Magyarországra. Károlyi Mihály gróf az Első Magyar Köztársaság szabad gondolkodású – arisztokrata – miniszterelnöke e nyomás hatására kénytelen átadni az ország védelmét illetve a hatalmat, a radikális kommunistáknak, akik szinte azonnal megindítják az Északi Hadjáratot. Csak ők harcoltak az idegen beavatkozók ellen, akikkel Horthy éppen akkor egyezkedett Szegeden várva arra, hogy mikor fekhet be az ellenséges katonai szövetség által számára oly áhított, megvetett és előmelegített ágyba.
Ez a vetett ágy pedig nem volt más mint maga a Horthy rendszer és éra, amely csak az egyházra támaszkodó középkori rendi társadalom és a Trianon előtti Magyaroszág visszaállítását és revízióját (reakció) tűzte a zászlajára, közben egy új háborúba és fokozatosan, de hatékonyan egy szégyenteljes és pokoli genocídiumba sodorva az országot.
*
Reakció:történelmi értelemben; retrográd erők aktív megnyilvánulása
3:13 du.
Fiúk vigyázzatok, amiről most vitáztok, az a második legkényesebb téma.
Nekem közben eszembe jutott a „nemzeti érzésről”, hogy honfoglaló eleink ismerték és gyakorolták a „vérszerződést” is. Úgy tudom akkor, ha nem közeli rokon népek kötöttek szövetséget. Ezzel kapcsolatban egy történész azt mondta, hogy tulajdonképp nem egy őshazánk van. Őshazánk belső-Ázsia, a Kaukázus, a Kárpát-Medence stb. is.
4:42 du.
T. Lajos Árpád! 1. Techet nevét ismerem, ha jól emlékszem, a hvg.huról, de rákeresek, ha tényleg írt erről a június 4-ei ügyről. Öntől nem vártam papagájkommandózást, de úgy tűnik mindenki előveszi a „jobbik” modorát, ha kifogy az érvekből. Mivel az Ön és sokak eddigi megszólalásai szerint a nemzet fogalma egyidős az emberiséggel, szerintem – meg az emberiség eddigi történelme szerint – nem. Sőt, nem is örök. Éppen mostanában (ezt értsük kérem a XX. és XXI. század teljes idejére) kellene valami mást kitalálnunk, ha nem akarjuk, hogy utódaink egymást egyék meg. Ahogyan az olümposzi istenek, vagy a bármelyik egyisten által felkent királyok uralma sem volt örök. Nekem nevetséges, hogy bármiféle, ezer évekkel ezelőtti csetepatéból vezesse le valaki bármely nemzet jövőjét. A Ön által kifejtett logikából következik, hogy a magyar nemzet számára a világ legfontosabb dolga a „nemzeti függetlenség” – Magyarország pedig Mátyás uralkodása után először nyerte el függetlenségét 1920 júniusában, ha leszámítjuk az 1918 novemberében alakult első Magyar Köztársaságot, meg az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaságot. (Kérem, ne jöjjön azzal, hogy az „szovjet” köztársaság volt, mert a szovjet nem népnév, hanem a tanács kifejezés oroszul.) Nagyon boldog és büszke magyar lennék, ha 500 év múlva a golyóstollat még „bajro”-nak hívnák (Bíró László után), és ha már nem is használnák a Csonka-Bláthy-féle karburátort, de még mindig igaz lenne Szilárd Leó és Wigner Jenő az anyag szerkezetéről a múlt század első felében felállított elmélete, vagy Szentgyörgyi Albert C vitaminja.
Már meg ne haragudjon, de Ön pont úgy kommunistázik, mint ahogy kevéssé szofisztikált gondolkodású emberek náciznak. Prónay-ról meg „kisiklásokat” említ. Tényleg, elég súlyos kisiklás, ha az általa vezetett rongyosgárda élve földbe ásott embereken tipor a lovaival. Horthy kénytelen is volt bíróság elé állítani pár főkolompost az Antant nyomására.
Ami 1918-1920-ban történt, arról Don Golo részletesen írt. Egyet még hozzátennék: vitéz Kő- bocs, Nagybányai Horthy Miklós, mint a K.u.K katonája megszegte a magyar királynak (merthogy a monarchia császára magyar király is volt) tett esküjét. A legitimisták (királyhűek) meg is próbálták megbuktatni, de a puccs nekik nem sikerült. Csak Horthynak, aki mögött ott állt a román hadsereg meg az Antant. Merthogy számottevő magyar haderő addigra nem nagyon maradt. Sőt, Lindernek se nagyon volt mit feloszlatnia 1918-ban – özönlöttek haza a harcterekről a megcsalt, kivéreztetett magyar katonák. Az egyetlen harcképes csapat, amelyet az oly nagyon utált prolik (persze mind komcsi) hoztak össze, a Vörös hadsereg maradékát meg épp Horthy különítményesei verték szét.
2:16 de.
Egy újabb félnáci novellistát hozott ide a rosszsorsunk bizonyos L. Árpád személyében. Csak azt nem értem miből gondolja ( gondolhatja ) hogy kilóméteres ” száj-diaréit ” elolvassák ?
2:18 de.
DonGolo, Talalom és Jani ! Köszönöm !
Még azt is hozá tenném a Lajos Árpáddal kerekedett szóviharhoz, hogy az az igenis reakciós, magát csak úgy elegánsan konzervatívnak becéző arisztokrata, illetve nemesi – méretét tekintve – réteg, ám nem is egészen száz éve még mindenható hatalma vonatkozásában – társadalmi osztály újra magán nagybirtokokról és valamilyen „rendi” megoldásról ábrándozik.
E restaurációhoz nem mást, mint a parlamentáris demokrácia eszközeit hívta segítségül és nem ám volt arisztokratákat fogadott alkalmazásába, hanem olyan volt jobbágysarjakat, hogy csak úgy hirtelenjében soroljam, ilyenek mint Orbán, Áder, Rogán és Deutsch stb… testvéreket. Annyira már nem kényeskedők, mint anno a boldog békeidőkben, ma már jó nekik a legbunkóbb paraszt is, csak az Ő földjét szántsa… De minél hamarabb, mert gyorsan múlik az idő !
A Vezér, már nem csak a maga elefántcsont tornyát építi rendkívül gyors ütemben – hol másutt, mint – az arisztokratikus Budai Várban , de országos terítésben már gyorsan kiépülőben van az új rendszer fundamentuma is, egy újtípusú magán-nagybirtok szerkezet, amelynek „szeleteit” hitbizomány gyanánt már Őmaga méri ki a felcsúti birtokán a hentesüzletben. A legjobb katonái már meg is kapták a maguk részesedését, de gondolt a hozzá hű közkatonák javadalmazására is a Nemzeti(!) Trafik monopólium intézményének a felállításával, és gyors másodpercek alatti szétosztásával… stb.
Ekkora szívességek jutalmaként, lassan már csak egy formaság van hátra: az Ő megkoronázása, vagy – ki tudja – minimum kormányzóvá avatása.
Bízzunk benne, hogy a sültparasztból csak úgy lesz király, mint hatalmas elődjéből Dózsa Györgyből, akinek 1514-ben, ismert körülmények között úgyszintén a tiszteletre méltó arisztokrácia tett koronát a homlokára…
2:47 de.
Düboá !
Elfelejtetted azt hozzátenni, hogy Vezérünk a kiosztott földbirtokokhoz bizony kerítést is sajátkezűleg osztogat a felcsúti mészárszékben, méghozzá kolbászból. Mert a kolbászhoz Ő aztán tényleg nagyon ért… Ki nem marad egy kolbásztöltő versenyről sem, ugyám.
Azonban el kell ismerni ebben kolbászkerítést a híveknek akcióban az udvari Mészáros – a Lőrinc – hatalmas érdemeit is, aki a pörzsölés és a füstölés újszerű gázszerelési technológiáját honosította meg egész Felcsúton. Ja!
Amit Dózsáról írtál,ahhoz csak annyit fűznék hozzá,hogy annak a parasztvezérnek is volt egy Mészáros Lőrince, „nomen est omen”.
Bízzunk benne!
.
3:51 de.
Dubois és Lajos Árpád
Én meg annyit fűznék az Önök, Károlyi Mihályt érintő rövid, de nagyon fontos csörtéjét illetően, hogy L.Á-nak igaza van abban, hogy egy arisztokrata is vallhat szabad elveket.
Pontosan . e z . i g a z o l j a . a magam fenti állítását is (12:46), hogy a magyar földbirtokos arisztokrácia elvi és cselekvési . c e n t r u m a . egészen 1945-ig(!) a „föld”, illetve a . f ö l d b i r t o k . volt, ami tökéletesen megfelel a középkor azellemének, szemléletnek és az akkori gazdasági állapotoknak.
Szegény Károlyi Mihályt éppen ezen ponton gyűlölték meg és gyűlölték ki az országból, tudniillik a kérdéses időben ő gróf létére a földjeit kiosztotta a parasztoknak, ami a felső tízezer köreiben egyszerűen skandalumnak számított, főbenjáró bűn volt. „Az ügy” árulójának bélyegezték.
Nem is csoda, hogy Horthyék – és a mai horthysták [FidSS&Jobbik] is – őt tartották, tartják az első-számú közellenségnek -még holtában is, hisz úgy gondolták, a rossz példa ragadós, különösen olyan háborús és forradalmi időkben amelyeket akkor Európa szükségszerűen átélt.
Tehát csak . l á t s z a t . az, hogy az Első Magyar Köztársaságban viselt, illetve rátestált tényleg megtisztelő tisztség, aztán meg a hatalomátadás a nála harciasabb és hatékonyabb kommunistáknak, volt e boszorkányüldözés legfontosabb oka… Sajnos ez egy közkeletű és szándékosan félrevezető tévedés. Nem az volt. Hanem az arisztokrácia félelme és bosszúszomja „az ezer-éves rend” megbontása okán.
Mert bárki láthatja és megértheti, aki gondolkodik is, hogy az Ő a viselt tisztségét és politikusi cselekedeteit a nemzetközi – azon belül is a katonai – nyomás kellett hogy formálja akkor, amikor az ellenség már el is kezdte az ország részeit szeletelni. Lehetett e más választása, mint a hatalom átadása ??? Talán a fegyverletétel az idegen hatalmak előtt, az lett volna a helyes lépés, ahogyan Horthy a maga megkoronázása reményében és a nemesi „ősi juss” megőrzése érdekében azt meg is tette. ? – Na persze, mutyiban az Antanttal…
.
4:03 de.
DonGolo
„Gyűlölte meg és gyűlölte ki az országból” a horthysta reakció.
ÉS:
A háborús bűnös Horthyt hatalmas pompával újratemették, valamint
döntötték le és távolították el Károlyi Mihálynak az első magyar köztársasági elnöknek a szobrát a Horthysta utódok a Kossuth Lajos nevét egyelőre még viselő országos fő térről.
.
7:41 de.
Kedves Dongolo,
nem hiszem, hogy releváns lenne a vita szempontjából, vagy egyáltalán magára tartozna, hogy a családom mit és hogyan birtokolt vagy nem birtokolt.
Akció: Céltudatos cselekvés egy feladat elvégzésére (http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Akci%C3%B3)
Reakció: Mutatott megnyilvánulás egy fellépő helyzetre, megváltozott körülményre. Eredményként létrejött viselkedés vagy cselekvés, amit kiváltott egy változás, mozgás vagy megjelenés. (http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Reakci%C3%B3)
Tehát reakció nem létezik akció nélkül. Ha nincs akció, akkor nincs amire re-akciózni. Tehát az ön által leírt meghatározásnak semmi köze a szó értelméhez, ez mindössze egy szubkultúra (bolsevik) ontológiája, amit ön és elvtársai (egyre kevesebben) egymás között használnak. Nyelvújító törekvéssel megpróbálhatja ismét meghonosítani a korábban kényszerrel meghonosított terminológiát, de szerintem nem fog menni.
Meglepő, hogy ön úgy véli, hogy több évszázados vagyok, de megjegyzem, hogy ennél sokkal fiatalabb vagyok 🙂
Nem utasítottam. Nyugodtan mesélhet arról, hogy hogyan idézte elő Horthy áttételesen Trianont. Ugyanaz lesz a reakcióm, mint ha azt mesélné, hogy a fű nem növény. Elfogadom, hogy ez az álláspontja de jelzem, hogy nem győz meg róla, akárhogy erőlködik.
48 nemzeti forradalom volt. Természetesen volt polgári és paraszti eleme is, de nemzeti forradalom volt. Az ön által hivatkozott Petőfi se paraszt dalt, se polgár dalt nem írt. Ellenben megírta a Nemzeti Dalt.
„Ha azt mondom, hogy ez maguknak nemcsak, hogy nem tetszett”
Akkor elhamarkodott feltételezéssel él.
„A közös Monarchia okozta vesztes háború”
Én úgy tudom, hogy egy Gavrilo Princip nevű egyén meggyilkolta a trónörököst. A monarchia reakciója az volt, hogy követelte a terrorista kiadatását és hosszú, méltányos határidőt adott meg. A gyilkost nem adta ki Szerbia, így a hadüzenet bekövetkezett. Tehát nem a monarchia okozta a háborút, hiszen azt egy gyilkossággal kényszerítették ki.
” a nyugati hatalmak súlyos nyomást gyakorolnak az évszázodok után először önállóvá vált Magyarországra.”
Ha lett volna magyar hadsereg, akkor nem lett volna akkora a nyomás. A fényességes nyugat számára vonzóbb lehetőség lett volna a méltányos tárgyalás, amennyiben komoly áldozatokat kellett volna hozni a feltételeik érvényesítéséhez alternatívakén. Csakhogy nem volt hadsereg, mert a vörösök leszerelték. Bezzeg a hasonló helyzetbe kerülő Törökország méltósággal tudta elveszteni a háborút, mert volt egy Atatürkje. Ellenben Magyarországnak csak egy bolsevik hatalom jutott, amely a rendszert akarta megvédeni, nem az országot.
„közben egy új háborúba és fokozatosan, de hatékonyan egy szégyenteljes és pokoli genocídiumba sodorva az országot.”
Horthynak előre kellett volna látnia, hogy Németország majd lerohanja Lengyelországot?
Horthynak is volt felelőssége Trianon kapcsán. Tétlen volt, nem lépett fel elég hamar a vörösök ellen, de ez sokkal kisebb mértékben járult a trianoni katasztrófához, mint a vörösök hazaáruló politikája.
8:27 de.
Kedves Talalom,
akkor segítek: http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20150604_1920_junius_4_a_magyar_nacionalizmus_gyoz
Techet jött ezzel a gondolattal, összemosva a nemzeti gondolatot a nemzetállam óhajával. Nem minden nemzetben gondolkozó ember akar nemzetállamot, ezért a cikk alapvetése is hazugságra épül.
„Szegény Lajos Árpádnak nem is tudom, hogy mi a baja a trianoni békével? Hiszen megvalósult az álma: a történelemben először létrejöhetett egy gyakorlatilag kisebbségek nélküli magyar nemzetállam!”
Ez egy-az-egyben Techet hazugságának átvétele, majd rámvetítése. A kijelentés azt sugallja rólam, hogy nekem az álmom a nemzetállam volt. Ez nem igaz, már csak azért sem, mert nem álmodhattam nemzetállamról Trianon előtt, mert akkor még nem éltem. Másrészt azért, mert most sem álmodozok nemzetállamról. Jelenleg egy meglehetősen homogén társadalom van Magyarországon, mert Trianonnal a heterogenitását is elvették. Ha már homogén, akkor pontosan Trianon kapcsán tennünk kell érte, hogy Magyarország ne veszítse el magyar jellegét. Ez az álláspontom. Ez viszont nem jelenti azt, hogy 150 évvel ezelőtt zavart volna engem, hogy Magyarországon vannak kisebbségek. A sejtetés hamis, torzító, minden alapot nélkülöz. Ezért nincs szükség érvre ahhoz, hogy kikérjem magamnak a kijelentését. Ezzel együtt annak ellenére, hogy nem volt szükség érvelésre az adott helyzetben, amelyben ön az én számba adott kijelentéseket, én meglehetősen méltányos voltam és érveltem. Tessék újraolvasni a hozzászólásomat. Már elnézést, de én nem süllyedtem olyan alpári, közönséges szintre, hogy az ön szájába bármilyen kijelentést tegyek. Mivel ön ezt megcselekdedte, az én értékrendem szerint leminősítette önmagát és ezt summáztam a papagájkommandó kifejezéssel. A dolog nem úgy történik, hogy a másik kezdte a verekedést, amikor visszaütött. Van visszaút: elnézést kér ezért a feltételezésért és visszavonja, tekintve, hogy deklaratíve is elmondtam, hogy az álláspontomnak semmi köze ahhoz, amit ön sejtet Techet nyomán, rám vetítve.
„Mivel az Ön és sokak eddigi megszólalásai szerint a nemzet fogalma egyidős az emberiséggel, szerintem – meg az emberiség eddigi történelme szerint – nem.”
Kérdem én: akkor miért nem folytatunk ebben a kérdésben egy értelmes vitát és miért kezd olyan csacskaságokat mondani, hogy nem érti, hogy én miért tartom tragikusnak Trianont, ha egyszer megteremtődött a nemzetállam (amit ön az álmommal azonosított a megkérdezésem nélkül).
„Nekem nevetséges, hogy bármiféle, ezer évekkel ezelőtti csetepatéból vezesse le valaki bármely nemzet jövőjét.”
Pedig nem az. Ha a pozsonyi csatában nyertek volna a támadók, akkor kiírtották volna a magyarságot. Akkor megölték volna az őseink és mi nem léteznénk. Akkor nemcsak hogy jövője nem lenne a magyarágnak, de jelene sem és múltja sem, ha a pozsonyi csata és a jelen pillanat közötti időintervallumot nézzük. Tehát a mi szempontunkból a pozsonyi csata sorsdöntő volt. Természetesen ma döntjük el, hogy mit teszünk holnap, ám ma nem léteznénk és ebből következően nem is dönthetnénk, sőt, holnap sem léteznénk, így nem is tehetnénk semmit.
‘A Ön által kifejtett logikából következik, hogy a magyar nemzet számára a világ legfontosabb dolga a “nemzeti függetlenség”’
A nemzeti függetlenséget valóban fontosnak tartom. Nem állítottam, hogy a legfontosabb. Ugyanakkor: hogyan is lett független a magyar nemzet Trianonban? Az elszakított területeken a magyarság nem rendelkezhetett és immár egy évszázada nem rendelkezhet saját magáról. Ezért nem igaz az az állítás, hogy Trianonban megvalósult a nemzeti függetlenség. Ami Trianonban valósult meg, az a független Magyarország volt. Ez a független Magyarország viszont nem fedte le a magyar nemzet határait. Gondolja még egyszer végig: nem méltatlan azt mondani, hogy a magyar nemzet független lett Trianonban, amikor a magyar nemzet jelentős része idegen megszállás és idegen elnyomás alá került? Ezt a cinikus kijelentést kár is taglalni. Ha tényleg nem érti, hogy a szerbek által lemészárolt magyarok tízezrei, a magyarságukért meghurcolt magyarok milliói, a házukból kiebrudalt magyarok százezrei, a lakosságcserével elüldözött magyarok tízezrei számára Trianon nem nemzeti önrendelkezést hozott, hanem elnyomást, akkor nincs több kérdésem. Kétségtelen tény, hogy Magyarország független lett 1920-ban de a magyar nemzettestet feldarabolták.
„Már meg ne haragudjon, de Ön pont úgy kommunistázik, mint ahogy kevéssé szofisztikált gondolkodású emberek náciznak.”
Elfogadom, hogy így látja. Én nem így látom. Én úgy látom, hogy akkor nevezek valakit kommunistának, amikor az illető kommunista eszmét képvisel. Mindenesetre megpróbálom moderálni magamat. Ha elkövettem ilyen jellegű megnyilvánulásokat, akkor elnézést kérek értük.
„Prónay-ról meg “kisiklásokat” említ.”
Itt viszont ön téved. Ille István mondta nekem, hogy én siklok ki Prónay éltetése mögül. Én erre a kisiklásos vádaskodásra válaszoltam és nem Prónayról mondtam, hogy kisiklásokat követett el. Prónayról az álláspontom az, hogy Sopron megmentése mindenképpen egy olyan cselekedet, amellyel legalábbis honmentőként kitüntette magát. Azt is említettem, hogy Prónay politikai nézeteivel nem értek egyet. Azt is elmondtam, hogy árnyaltan nézem a képet: ahogy Adyt sem a szifiliszéért és az újságcikkeiért tisztelem, hanem a költészetéért, úgy Prónaynak is a helytállását tisztelem és nem azt a módot, ahogy ítélkezett a kommunisták leleplezett kollaboránsai fölött. Prónay nem gyilkolt ugyan, de az ítéletei nem voltak jogszerűek. Az is igaz, hogy krízishelyzetekben akár a rögtönítélő halálbüntetést is engedi a nemzetközi jog mind a mai napig, ha nem tévedek. Az is igaz, hogy Prónayt rehabilitálták.
„Nagybányai Horthy Miklós, mint a K.u.K katonája megszegte a magyar királynak (merthogy a monarchia császára magyar király is volt) tett esküjét.”
Ez bizony igaz. A király visszatérését megakadályozta. Igaz, hogy mentsége is volt: olyan helyzet volt az országban, amikor nem volt időszerű a hatalom visszavétele. Először is a király nem kellett volna lemondjon, másodszor, ha lemondott, akkor nem kellene visszaigényelje a trónt, harmadszor, ha a trónt visszaigényli, azt nem olyan helyzetben kell tenni, amikor éppen az országot szabdalják fel mohó kezek.
„Lindernek se nagyon volt mit feloszlatnia 1918-ban”
Szerintem 800 000 katona több, mint a semmi. A harci morál bizonyára megnőtt volna, amikor már nem idegenben harcolnak, hanem otthon. De még ha nem is nőtt volna meg, akkor is kötelességük volt a honvédelem, tehát hadra foghatók voltak. A kis-Antant együttes serege nem lett volna elég a magyar honvéd sereggel szemben. Csak, ha a nyugati hatalmak besegítenek, de nekik akkor belpolitikailag lett volna magyaráznivalójuk, hogy miért is kell embereknek újabb százezreit temetni egy győztes háború után.
A tanácsköztársaság serege a rendszert védte, nem az országot.
8:30 de.
Kedves Dubois,
ha jól tudom, Horthy a nürnbergi perben tanúként volt meghallgatva. Még meg sem lett vádolva. Pedig Nürnbergben a háborút elvesztő felet elszámoltatták.
8:59 de.
olvass történelmet relativista Lojcsi és megtudod ki volt az aki kihúzta a vén tömeggyilkos nyakát a hurokból
11:56 de.
Lajos Árpád
2015 június 7
8:30 de.
Talán át kellene nézni a nemzetközi jogot a kérdésben. Ugyanais nem Nümberg volt az illetékes, hanem a déli szlávok. A déli szlávoknak meg Sztálin odaszólt, hogy hagyják békén.
Valamit rosszul tudni rosszabb mint nem tudni. Nagyon kezd kiviláglani hogy félinformációkra, vagy szándékos ferdítésekre építi a mondanivalóját.
12:27 du.
Hm. Ha Prónay és bandája kinyír párezer embert, az: „krízishelyzetben” megfelel a nemzetközi jognak. Ha a Kommunisták Magyarországi Pártja – miután a mindenfelől, legerősebben pedig a magyar arisztokrácia és klérus irányából szorított Magyar Köztársaság elnöke lemond vagy nem, de mindenképpen lehetővé teszi a hatalomátvételt, majd ez az MKP ütőképes csapatot szervez katonákból, melósokból, akkor az „védi a rendszert”. Nem ám a hazát, a „rendszert”. Azt a „szemét” rendszert, ami elkezdte osztani az urak földjét, még az is lehet, hogy az éhezők kifosztottak egy-két magtárat. Sőt, a komcsi proligyerekek meg letaposták még a Margitsziget füvét is! „Nemzettestek szétszakításában” meg itt, Közép-Európában nincs mit egymás szemére vetnünk. Gyulafehérváron meg azért szavaztak Horthy Magyarországa ellen, mert jobban féltek a „nemzetközi jog szerint” viselkedő pribékjeitől, mint a román királytól, vagy a román kommunistáktól (ott is elég ingadozó volt a helyzet).
„Elszakított” véreink meg az elmúlt 25 évben akkora kárt okoztak a magyar hazának, hogy nem tudom, valaha is rendbe lehet-e hozni. Nem anyagiakban – bár az se kevés – hanem lélekrombolásban.
1:11 du.
T.Lajos Árpád !
Horthy – mint arra Geyza kommenttárs is felhívja a figyelmünket – az „ártatlanságát” Sztálinnak köszönheti.
Sztálin nyilatkozata ez ügyben Nagy Ferenc miniszterelnök és küldöttsége előtt Moszkvában úgy hangzott, hogy „Horthyt hagyják békén, mert már öregemeber és különben is, 44-ben egy kapitulációs szándéknyilatkozatot juttatott el neki”… A „Legfelső Hadúr” hosszú, tényszerű bűnlajstromáról egy árva szó el nem hangzott, kezdve a zsidó (tárgyú) törvényektől, a hadbalépésen kersztül, egészen a vidéki zsidóság szisztematikus likvidálásáig…
Ugyanakkor a kormányzó kivonását a Háborús Bűnösök Nürnbergi Törvényszéke hatálya alól az angol és amerikai magasszintű szövetségesi körökkel folytatott tárgyalásai során is hasonló nyilatkozatokkal intézte el, mintha ez a személyes szívügye lett volna.
A nyugati szövetségesek pedig ebbe azért mentek bele, mert bár ők a maguk szempontjából amúgy is érdektelennek érezték őt háborús főbűnösként megvádolni, és különben is, a győztes szövetségesek Jaltai megállapodása értelmében Magyarország a szovjet érdekszférába tartozott…
.
1:23 du.
Igen igen, Don Ovuznak nagyon igaza van, ugyanis az egész Horthy mentés egyik legfontosabb aspektusa, Sztálinnak a Tito ellenében tett sakklépései. Sajnos joggal feltételezhetjük, hogy Horthyt ellensúlynak szánta a Délszláv elnök önálló jogi törekvéseivel, például a tervezett háborús számonkérésekkel szemben.
2:46 du.
T. Lajos Árpád !
Elnézést, de a földbirtokra vonatkozó kérdést azért intéztem önhöz, voltam kénytelen föltenni, hogy magyarázatot leljek az Ön többször is görcsös ragaszkodására, illetve „az ezeréves jogokra” hivatkozására, illetve az erre visszavezetett hatalmi követeléseik, mint evidenciák emlegetésére. Ugyanis, az általunk – Ön és én – vitatott tételekben ez a kérdés nagyon is releváns, minthogy az egész vitának éppen . e z . a z . é r d e k k ö r . az okok és okozatok veleje, vagyis a történelem fékező energiája. Ez az a bizonyos retrográd hatóerő, a vitánk lényege, a ragaszkodásuk nemcsak a birtokhoz, de a különféle előjogaikhoz is szemben a társadalom többi osztályával, mely jogok megváltozása éppen e dolgok természetéből fakadóan a tárgyalt korszakokban csakis forradalmi úton volt lehetséges. Az itt most tényleg mellékes, hogy ezt a forradalmat éppen a maguk kirobbantotta háború okozta különféle körülmények váltották ki.
Az talán a legtermészetesebb, hogy az előbb polgári, ám aztán a külföldi fenyegetés hatására, később úgynevezett szocialista típusú forradalmat generált történelmi eseményeket ez az ezeréves főrend (alaposan gondoltam, Ön is oda tartozik) előszeretettel pocskondiázza le mindenféle patkánykormánynak, meg mittudomén még miféle aljas jelzőkkel illeti őket. Ez önöknél a gentleman egreement.
Horthy is ezzel a propagandával debütált, hát maguk ugyanígy folytatják. Csupán tiszta következtetés volt részemről az elfogultsága, ill. az oda tartozása, ám ha ezzel a rákérdezéssel a tulajdoni viszonyaikra megsértettem volna, hát ezennel elnézését kérem.
Még 1:
Ön valahol fent visszavonhatatlanul kijelenti, hogy
„márpedig 1848. nemzeti forradalom volt”.
Erre én meg azt válaszolom, hogy IS !
Mert maguknál már az is a legtermészetesebb, hogy propagandájukban az egészből csak a nemzeti jelleget emelik ki, miközben a jobbágy felszabadítást és a polgári jogok forradalmi törvényi megváltoztatását szinte minden esetben következetesen elhallgatják, vagyis azt, hogy 48 nemzeti polgári forradalom volt. Ez is az osztályuk lovagiasságának a valósága? Vagy csak egy amnézia? Olyannyira így van ez, hogy a parvenü Orbán, hű szolgájuk, az egyik március 15-i Nemzeti Múzeumi ünnepélyen még egy Petőfi versből is kihúzatott vagy 3 kényes szakaszt…
.
3:00 du.
Nna.
Látod idióta mekkora egy lámer vagy ?
Még ilyen alapvető dolgokat sem tudsz állítólagos hazád történelméről.
3:04 du.
Az még hagyján hogy nem tuggya , de azt képzeli a többiek még nálánál is kevesebbet tudnak.
–
Hát komám..evvel a felkészültséggel tán nem kéne itten osztani az észt kilóméteres szellemi szájmenésekben.
3:28 de.
T.Lajos Árpád !
Ferencz Ferdinánd trónörökös meggyilkolása már csak a várva várt szikra volt az akkora már új és modern fegyverekkel állig fölfegyverzett K.u.K (osztrák-magyar!) szoldateszka beindításához…
Megérte az a pasas egy egész birodalom elvesztésének a kockázatát, egy „Trianont”(?), hiszen Rudolf trónörökös miatt sem indítottak háborút, (na persze, akkor magunk ellen kellett volna indítanunk, ami a fiatalember titokzatos halálát illeti)…
.
3:38 de.
Don Golo! KÖSZ.
4:12 de.
Lajos Árpád !
„Pedig ha jól tudom Nürnbergben a háborút elvesztő felet elszámoltatták” – írja.
Ez így megintcsak egy ravasz csúsztatás az Ön részéről, amivel arra régi szándékolt áligazságra céloz, hogy „a győzteseknek mindig igaza van”, amelyben már eleve ott rejlik a demagóg válasz, hogy persze, de csak az erő helyzetéből…
A Nűrnbergi Nemzetközi Bíróság ugyanis egy, A . h á b o r ú s . b ű n ö s ö k . elítélésére létrejött bírói testület volt, és nem csak úgy szimplán „a vesztesek” elszámoltatására hozták létre. Ott a háborús bűnösség ténye megalapozott vádakra épült, amelyet a polgári jog szabályai szerint hivatásos ügyészeknek kellet előterjeszteniük.
Horthy esetében éppen e „vádemelés hiányában” maradt el az eljárás Sztálinnak a fentebb már általam is említett, érthetetlenül szubjektív, ám nagyon is konkrét beavatkozása révén. [A megállapodás szerint magyar, ill. kelet-európai vonatkozásban a szovjet főügyész lett volna vádló, amely vádirat, ha létezett is nem került a bíróság elé.]
5:18 de.
Lajos Árpád !
Azt írja Talalomnak, hogy „a Tanácsköztársaság serege a rendszert védte, nem az országot”.
Ez már nem is csúsztatás, ez már hazugság, mert Ön nagyon is jól ismeri az adott körülményeket, amelyek között az a rendszer szinte pillanatok alatt létrejött.
Éppen az Antant alezredes Vix, bizonyos területek fel ill. megadására felszólító jegyzékének a hatására volt kénytelen gróf Károlyi Mihály köztársasági elnök úr a hatalmat átadni a kommunista vezetőknek, hogy azok folytathasssák a védelmi katonai tevékenységet, amit a polgári kormány ezt már nem volt képes megvalósítani, vagyis az országot hadiállapotba hozni. Így jött létre az Ön által említett”rendszer”, amely azonnal – még rendszerré sem vált, de máris munkához látott, emlékezetesen művészi plakátokon és minden fronton „fegyberbe-fegyverbe” szólította a népet az idegen betolakodók visszavrésére, akárcsak a nagy ’48 vezetői anno. Aztán, hogy ez, ezek a katonai elképzeléseik reálisak voltak e, illetve irreálisnak bizonyultak, ez a végeredményét tekintve ugyanúgy volt rizikó, mint a 70 évvel korábban a Forradalom és Szabadságharc katonai elképzelései és megvalósult hadmozdulatai… Egy viszont biztos, hogy ez ugyanúgy az Ország védelmét kívánta szolgálni, mint amaz.
Persze, ha ’48-at egy rendszernek tekintjük, hisz az már a Felelős Ministerium vezetése alatt az volt, méghozzá egy polgári rendszer, akkor a maga felfogása értelmében azok a hadműveletek is „csak A rendszert védték”…
5:30 de.
Nem hinném, hogy Lajos Árpád idióta lenne.
Szeretne itt e fórumon több beíró olyan értelmes , választékos beszédű lenni, mint Ő…
Geyza!
Magának nem, Magyarország a Hazája?
Ha itt él,vagy magyarul beszél, akkor tisztelnie,és védenie kellene a magyar értékeket,kultúrát, történelmet,stb…
6:46 de.
Lajos Árpád: látom, monomániája hervadatlan. Nem, komám, maga nem egy cikket olvasott tőlem, következtetései arra vezethetők vissza, hogy josszú évekre visszamenően merdt szemmel vizslatja a netet, hogy mit is ír a hogyishívják 🙂 Gazdasági okfejtése a KMH kiadását illetően lenyűgöző.
A vörösök terminológiájára való hivatkozás Prónay dicsőítésével párhuzamosan eleve determinálja fennkölt eszméit, hovatartozását. Mindezt teszi Aradról. Hát persze.
Maga, komám, nem véleményt nyilvánít, hanem erős jobboldali propagandát folytat.
De azért, csak, hogy horizontját kitágítsam egy csöppet, ha nem is a vörös terminológiában, de a Kossuth-téri pikniket nevezi a köztudat hugyosforradalomnak.
Kérdeztem már, mik a szándékai ezekkel a fölényes, nota bene itt-ott pimasz hozzászólásokkal?
Mik az indítékai az itteni akkut aktivizálódással?
Szélmalomharc, magával? Hát persze 😛
7:05 de.
Lajos Árpád
2015 június 7
8:30 de.
Csak hogy Horthy ügyben tanuljon.
Először az alapdokumentum:
1945 augusztus 8-án Londonban az USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország (hozzájuk Norvégiától Ausztráliáig 19 állam csatlakozott) jogtudósai megalkották a háborús főbűnösök megbüntetéséről szóló Nürnbergi Statútumot, a Nemzetközi Katonai Törvényszék alapdokumentumát. A Statútum négy pontban határozta meg a háborús főbűnöket:
A) Támadó vagy szerződésszegő háborúk tervezése vagy erre irányuló összeesküvésben való vezető szerep.
B) béke elleni bűncselekmények, azaz: az összeesküvéssel kirobbantott háborúban való részvétel, annak irányítása,folytatása.
C) háborús büntettek, azaz a hadviselés normáinak megszegése, hadifoglyokkal való kegyetlenkedés. D) emberiesség elleni büntettek, azaz a polgári lakossággal szembeni kegyetlenség, tömeggyilkosság, politikai , vallási, faji okból való üldözés, deportálás, kiirtás, rabszolga munkára való kényszerítés.
Horthy esete:
Ugyanakkor a Nürnbergi Statútum kimondja, hogy a Nemzetközi Katonai Törvényszék csak olyan főbűnösök ügyében ítélkezik, akiknek bűnös tevékenysége számos országra kiterjedt, bűntetteik általános befolyással voltak a háború menetére. Azokat a háborús bűnösöket, akiknek bűnös cselekedetei nem kiterjedtek, nem egész Európát érintik, a Statútum elvei alapján az egyes országok joghatóságasi elé utalják.
Vagyis így lett illetékes Tito és Sztálin.
7:12 de.
Jaj, kedves Glória! Lajos nem idióta – az athéni demokráciában azokat nevezték így, akik felnőtt, szabad, férfiként sem éltek a szavazati jogukkal, vagyis nem politizáltak. Nem, Lajos Árpád úr nem idióta: tudatos, vagy tudatlan történelemhamisító. Ennek nem sok köze van a hazaszeretethez, bár ami a kultúrát, meg az értékeket illeti, elég rombolóan hatnak a tényektől nem zavartatott maszatolások az értékekre.
7:29 de.
Fenyvesi:
Szakaggyon le rólam jó ?
Többet tettem Magyarországért mint amennyit maga a tyúkeszével el tud képzelni.
Szerencsétlen ukrán háziasszony.
7:32 de.
Tuggya Gloárka:
Kétfajta ember van:
Az egyik telipofával rikoltozik hogy ő mekkora magyar is , közben az ilyenek miatt olvadt le a Haza harmadára.
A másik meg szép csöndesen dolgoik az Országért egy életen át.
Ez utóbbiakat szokták az előbbiek üldözni , deportálni és vérbefojtani.
10:00 de.
Nem akarnék zárszót mondani, de a reakció általi személyes megszólíttatásom (spec. reakció) mégis arra ösztökél, hogy Lajos Árpádnak a „reakció és a reakciós” kifejezésekre nálam történt rákérdezése okán hivatkozásokkal is reagáljak:
Az MTA munkacsoportja illetve az Akadémiai kiadó szerint:
REAKCIÓ: (lat.) [a természettudományi vonatkozásokat mellőzve]
1.(Általános értelemben:) visszahatás, ellenhatás, válasz külső behatásra.
2.(Tört. és pol. I. értelemben:) önmagukat túlélt osztályok politikai és gazdasági ellenállása a haladással szemben.
3.(Tört.és pol. II. értelemben:) az ilyen magatartást követők csoportja.
REAKCIÓS: (lat.-ból)
1. (régiesen: reakcionárius:) maradi, haladásellenes, a politikai reakció híve.
2. a politikai reakciót szolgáló, a rá jellemző jelző.
A felém föltett keresztkérdésére pedig, miszerint „ha ez rekció, akkor a folyamatban hol van az akció ?”, az a válaszom, hogy az „akció” az maga a haladás és az arra adott retrográd válasz a reakció.
Úgy veszem észre, hogy a magam 06.06. 12,46-os Lajos úrnak címzett kommentemben zárójelben reakcióként megjelölt szöveghelyek is tökéletesen fedik e vitatott események, történések, társadalmi jelenségek és csoportok effajta történelmi meghatározottságát.
.
3:25 du.
A kezdeti mese, az, amit a hatvanas években tanítottak itthon. A genetikusok szerint, nyugati genetikusok szerint legfeljebb visszajöttünk, hazajöttünk. A magyar nyelv elterjedtsége időszámításunk előtt néhány ezer éve a Kárpátok legészakibb pontja, az Urál és Mezopotámia hároszöge volt. Érdekes adalék lehet Comenius lehetséges magyarsága, aki a mai cseh-szlovák határ cseh oldalán született, az ősmáltaiak sikul neve,/! siculicidium/, a Tamana
helynévgyüjtemény magyar család és helynevei a világ szó szerint
minden tájáról, a ma székelynek nevezett rovásírás jelei a viszokói pramisból/32-34 ezer évesek,/ nyugati akadémiai intézetek szerint/, a pireneusok barlangrajzain hármasával ugyanezek a jelek, a sumérnak ma nevezett nyelvet első fordítói még szkítának nevezték, az 1818-an Andliában megjelent magyar versek fordítója megállapította: a magyar nyelv más nyelvekhez képest hihetetlenül lassan változik/ egyéb elragadtatott megjegyzései mellett/, ennek alapján úgy gondodlom ez az ide-oda tébláboló történelem a parasztokkal, földesuraikkal, a különböző fogalmak legfeljebb alkalmi megállapodásokkal rögzíthető tartalma jelentéktelen és érdektelen.
Összefoglalásul: a történelem a magyar múltnak csak egy szelete/ Jásdi Kiss Imre/
3:43 du.
te jó ég! mégiscsak a magyar a világnemzetek ősanyja! de ki lehetett a fater? a szíriusz-koncepciónak annyi 🙁
ráadásul magyar nyelv az i.sz. előtt, aztaaa!
lehet, hogy jézus is magyarul beszélt? nem csoda, hogy nem értették meg…
3:59 du.
Parragh Sándor
2015 június 8
3:25 du.
Tudja a nyelvtan egy érdekes dolog. Már nem csak azért mivel a magyar nyelv is adott szavakat a világnak, hanem azért mivel azok a népek is adtak szavakat a magyar nyelvnek, amivel az ősök kapcsolatba kerültek. Vagyis ha megfordítjuk a tézist, akkor esetleg az jön ki, hogy nagyon sok mindent mi vettünk át.
Ha megvizsgáljuk a magyar nyelvet szavanként, kiderül mely népek kerültek kapcsolatba velünk.
http://www.nyest.hu/media/a-kaukazusi-nyelvek-csaladfaja.gif?large
4:04 du.
Ille István
2015 június 8
3:43 du.
Hát igen! Ádám, meg Éva, és már érthető is.
4:05 du.
Remélem, csak névrokona a bukott csempeárus Parragh-nak, aki hitbizományba kapta a teljes magyar szakképzést.
4:16 du.
„… A genetikusok szerint, nyugati genetikusok szerint legfeljebb visszajöttünk, hazajöttünk. A magyar nyelv elterjedtsége időszámításunk előtt néhány ezer éve a Kárpátok legészakibb pontja, az Urál és Mezopotámia hároszöge volt…”
De jó!
Akkor – gondolom – az első témakörhöz tudsz ide lökni pár szaktanulmányt, melyek „nyugati” orvosi- genetikai szaklapokban jelentek meg… de ha nem, egy vacak kis Science is jó lesz.
A másodikkal kapcsolatban meg várom ókori és jelenkori sémi összehasonlító nyelvészek szakmai munkáit. Aki kevesebb, mint pl. Komoróczy Géza, az kevés ide.
Figyelem: vikipédia, jútúb, Szörényi Levente, „haver azt mondta”, „mittudomén hol hallottam”, vagy a „mit személyeskedsz” NEM TUDOMÁNYOS MUNKA, SE NEM FORRÁS”!
Na, kápráztass el.
4:37 du.
A Bitliszek is magyar voltak.
Pelé is.
Kennedy fivérek is.
Spartakusz dettó.
Krisztus úgyszintén.
Mindenki tudhattya esztet.
5:09 du.
Ille!
Sikerult megnevettetned.
Olvastam en mar-ennel cifrabbat is.
Meg pedig azt, hogy Jezus karpati es scytha
szarmazasu volt.
Azt valaszoltam,hogy ezt beszeljek meg
a palesztinokkal-akik- szinten igenyt tartanak ra.
8:05 du.
Kedves Don Ovuz,
én úgy tudom, hogy Nürnbergben folytak a számonkérések. Nürnberg nem egy személy, hanem egy város, ebben azt hiszem, hogy egyetérthetünk.
„ha jól tudom, Horthy a nürnbergi perben tanúként volt meghallgatva. Még meg sem lett vádolva. Pedig Nürnbergben a háborút elvesztő felet elszámoltatták.”
Ezt mondtam. A hozzászólásom nem azt vizsgálta, hogy ki kinek mit szólt és ki miben volt illetékes, hanem azt, hogy tanúként volt meghallgatva. Ez pedig tény attól függetlenül, hogy mi világlik ki az ön számára.
Kedves Talalom,
mit is okoztak(tunk) az elszakított magyarok? Amúgy nekem sem tetszik az, hogy Francia Kiss Mihály jegyzetei alapján állapították meg, hogy kik kollaboráltak. Egyrészt rendesen ki kellett volna vizsgálni, hogy egyáltalán igaz-e, hogy kollaboráltak a Lenin-fiúkkal és ha igaz, mit tettek egészen pontosan. Ennek függvényében kellett volna per történjen és jogszerű ítélet. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett sem, hogy krízishelyzet alakult ki és azok a kollaboránsok, akik Prónayék rögtönítéletével találkoztak további kárt okozhattak volna az országnak, ha nem fékezik meg őket. Ez viszont nem von le semmit Sopron megmentéséből. Meg amellett sem lehet elmenni, hogy rehabilitálták. Tehát az a mód, ahogy eljártak messze nem garantálta, hogy nem történik visszaélés. Ugyanakkor a célcsoport nagy része főben járó bűnt követett el a vörös terror idején. Gyulafehérváron pedig nem voltak jelen a magyarok. Gyulafehérváron a románság kiáltotta ki elszakadási szándékát.
„Minél kisebb lesz az ország, annál nagyobbra növök én. Mikor ellenzéki vezér voltam, megvolt egész Magyarország, amikor miniszterelnök lettem, elszakadt Horvátország és Szlavónia; öt megye marad, amire köztársasági elnök leszek, és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből fog állani az ország, mire király leszek.”
Az idézet Károlyi Mihályé. Ha nem a rendszert védték volna, hanem a hazát, akkor nem jutott volna eszébe Károlyinak a szétdarabolással viccelődni és felfedezte volna saját felelősségét.
Szelíden jegyzem meg, hogy még mindig nem kért elnézést azért az alaptalan sejtetésért, miszerint én nemzetállamot szeretnék és Trianonnak tulajdonképpen örülnöm kellene. Még mindig nem vonta vissza azt az állítását, miszerint Trianonnal megteremtődött a nemzeti függetlenség, míg a magukat magyarnak vallók egyharmada idegen fennhatóság alá került. Addig, amíg ezeket a nyilvánvalóan helytelen állításokat a pontosítás dacára sem vonja vissza, meglehetősen furcsán hangzik öntől a hamisítás vádja.
Kedves Dubois,
abban azt hiszem, hogy egyetérthetünk, hogy Nürnbergben Horthy tanúként volt meghallgatva. Azt bizony lehet mondani, hogy politikai érdekek miatt nem vették elő, ám én azóta sem tudok egyetlen alkalmat sem, amikor nemzetközi bíróság kikiáltotta volna – akár posztumusz is – a bűnösségét. Voltak zsidó törvények, volt egy katasztrófa Kamenyec-Podolszkij-ban, amiről ma is vitatkoznak a történészek. Ugyanúgy vitatkoznak a megszállásról, arról, hogy felelős-e egy megszállt ország, illetve a parancsot teljesítők. Ezek nehéz kérdések és az teszi igazán drámaivá, hogy őszintén tudnak az emberek egymással markánsan ellentétes véleményt is formálni. Egyet mond Gerő András és mást mond Szakály Sándor. Karsai Lászlónak megint más az álláspontja, Schmidt Mária véleménye megint más. Az a tény, hogy négy különböző történész ugyanazon tények alapján teljesen másképp látják ugyanazt a történelmi eseményt egyértelművé teszi, hogy közel sem egyértelmű, hogy egyik vagy másik álláspont helytálló volna. Volt már történész vita az ATV-n, amit rendkívül érdekesnek találtam, tekintve, hogy kiváló szakemberek vitatkoztak.
Kissé méltatlan a csúsztatásról szóló vádaskodás. Drezda szőnyegbombázásáért, az atombomba bevetéséért, a Holodomorért kiket számoltattak el Nürnbergben? Nem, kedves barátom, a győzteseket nem számoltatták el, csak a veszteseket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az elszámoltatott vesztesek között ne lett volna bűnös. Nem áll szándékomban a nürnbergi bíróság döntéseit „felülbírálni”. Én csak azt jegyeztem meg szelíden, hogy a veszteseket elszámoltatták. Ez az állítás akkor is helytálló lett volna, ha a győzteseket is elszámoltatták volna, bár a győzteseket tudomásom szerint nem számoltatták el. Horthy vesztes volt, tanúként volt meghallgatva és később sem lett elítélve. Ennek van egy oka. Ma is kimondhatná egy nemzetközi bíróság róla, hogy bűnös. Ha bűnös volt, miért nem teszik?
„Ez már nem is csúsztatás, ez már hazugság, mert Ön nagyon is jól ismeri az adott körülményeket, amelyek között az a rendszer szinte pillanatok alatt létrejött.”
Elnézést, de engem ne vádoljon hazugsággal olyan személy, aki Lévay Attiláról azt állította, hogy Orbán családi körében van anélkül, hogy leellenőrizte volna. (http://kanadaihirlap.com/2014/09/04/a-kritika-kivanatos-idopontja/)
„Lévay Attila annak a Lévay Anikónak a testvére, vagy az apja, aki Orbán Viktor felesége.” mondta Dubois. Maradjunk annyiban, hogy ez nem igaz. Volt-e elnézéskérés az ügyben?
De ne kerüljük meg a kérdést. Fentebb idéztem Károlyitól. Linder leszerelte a hadsereget és dísztemetést kapott a haszonélvező szerbektől. A Felvidékről visszavonultak. Ezt a tanácsok országos gyűlésén azzal magyarázta Kun Béla, hogy nem baj, ha csak Budapest és környéke marad az országból, csak a rendszer maradjon fenn és legyen nemzetközileg elismerve. Az idézetet a Zeidler Miklós szerkesztette Trianon szöveggyűjteményben lehet megtalálni. Nekem ennyi elég ahhoz, hogy azt mondjam, hogy a tanácsköztársaság élén levő vörösök a lehető legtökéletesebb hazaárulást hajtották végre.
Nézem a korabeli plakátokat: http://hg.hu/cikkek/design/12517-fegyverbe-fegyverbe-a-tanacskoztarsasag-plakatjai
Én NEM azt látom, hogy az ország védelme lenne a fontos, hanem azt, hogy a rendszer védelme a fontos.
http://hg.hu/upload/images/photos/000/058/598/820130603-19838-190gfrf.gallery.jpg?1370287533
„Világfelszabadítás” (http://hg.hu/upload/images/photos/000/058/599/920130603-19838-11ryup2.gallery.jpg?1370287536).
„Oroszokkal szövetséges magyar SZOVJET köztársaság” (http://hg.hu/upload/images/photos/000/058/602/1420130603-19838-xkeg3g.gallery.jpg?1370287544)
Egyáltalán nem siratták a területi integritást. A búcsuztató számukra a nemesi göncöktől és a nemesi hatalomtól való felszabadulás volt (http://hg.hu/upload/images/photos/000/058/606/2020130603-19838-rlixpn.gallery.jpg?1370287554).
Nem az országot kell megvédeni a plakát szerint, hanem a proletárok hatalmát. „Védd meg a proletárok hatalmát” (http://hg.hu/upload/images/photos/000/058/609/2520130603-19838-1rdnd55.gallery.jpg?1370287562)
http://hg.hu/upload/images/photos/000/058/610/2920130603-19838-1rjvvt8.gallery.jpg?1370287565
Akár vissza is vonhatja a vádaskodását. De mindenkit, aki ezt a beszélgetést olvassa, arra kérek, hogy nézzen rá a plakátokra és annak fényében döntse el, hogy az országot védték, vagy a rendszert.
„Persze, ha ’48-at egy rendszernek tekintjük, hisz az már a Felelős Ministerium vezetése alatt az volt, méghozzá egy polgári rendszer, akkor a maga felfogása értelmében azok a hadműveletek is “csak A rendszert védték”…”
Nem csak a rendszert védte az. Az országot is. Sőt, az országot védte a rendszer. Függetlenedni akart a Habsburgoktól. Elég megnézni a korabeli művészetet és feljegyzéseket.
Kedves Döngölő,
nekem nem kellenek előjogok. Nekem elég az, ha jogilag egyenlő vagyok a versenytársakkal, akkor tehetséggel és szívós munkával érvényesülni tudok. Amiről én beszélek az az, hogy Magyarországhoz tartoztak az elszakított területek, amiket az Antant a fegyver csövére támaszkodva idegenített el. Ez könnyen ment neki, mert a hadsereget leszerelte a szerbeknek dolgozó, Linder Béla nevű hadügyminiszter. Nekem nem áll hatalmamban háborút indítani. A cassus belli pedig egy gyilkosság volt. Nevezhetjük az eseményt őszirózsásnak is az ön kedvéért. Ez mit sem változtat azon, hogy akkor szerelték le a hadsereget, amikor arra a legnagyobb szükség lett volna, hogy visszavonultak a Felvidékről, hogy szerbeket hívtak a Délvidékre, akik valamiért azóta sem vonultak vissza onnan.
Az 1848-as forradalom nemzeti forradalom volt. A forradalom fő irányvonala nemzeti érdekként határozta meg a polgárosodást, tehát polgári is volt a forradalom. Jellegét tekintve viszont leginkább nemzeti volt. Ezért volt nemzeti dal és nem volt polgári dal. Engem igazán kihagyhatna az évszázadokkal ezelőtti cselekmények felelősei közül. Értékelném 🙂
„Ferencz Ferdinánd trónörökös meggyilkolása már csak a várva várt szikra volt az akkora már új és modern fegyverekkel állig fölfegyverzett K.u.K (osztrák-magyar!) szoldateszka beindításához…”
Ezt sokszor hallottam. Bizonyítékot nem láttam. Azt pedig nem hiszem, hogy várva várták, hogy megölje valaki a trónörököst. A gyilkosság őszintén felháborította a hatalom birtokosait attól függetlenül, hogy azelőtt akartak-e háborút avagy sem. Tehát, még ha az ön kedvéért feltételezzük is azt, hogy Ausztria-Magyarország háborút akart, akkor sem Ausztria-Magyarország volt az agresszor, hanem a nyugati hatalmakat a háta mögött tudó Szerbia, amelyik kiprovokálta az ultimátumot, majd nem adta ki a gyilkost. Tehát még ha igaza is volna (amire nem láttam bizonyítékot eleddig), akkor sem helytálló a következtetése. Nem létezik olyan szabad ország, amely egy ilyen megalázó és fájdalmas gyilkosság után ne követelne elégtételt. Ha a trónörököst lelőhetik, mint a kutyát, akkor bármely más állampolgár meggyilkolása is következmény nélküli.
Az, hogy kinek mi „érte meg” egy érdekes kérdés. Mégis, a gyilkost egy szerb terrorista gyilkolta meg, így Szerbiát és a mögötte csoportosuló Antantot illetné meg ez a kérdés.
A reakció kérdéskörével kapcsolatban ismét megjegyzem, hogy értem azt, hogy milyen értelemben használja a szót de én a terminológiát nem veszem át. Persze, hogy használva volt politikailag a kifejezés, mivel egy rendszer kényszerrel bevezette többek között ezt is. Ugyanakkor a haladásellenesség „reakciója” azért nem reakció, legalábbis a szó eredeti, valódi értelmében, mert a „haladásellenesek” viselkedése megelőzte azokat az eseményeket, amik az ön világnézete szerint meghaladták azt. Nem lehet korábbi a re-akció, mint az akció. Még egy probléma van ezzel a terminológiával: a haladás, mint olyan nehezen defíniálható. Egy adott ponttól a haladás bármely irányba, bármilyen irányítással történhet. Ha valaki Budapestről Vancouverbe repül, úgy a relülője halad. De annak is halad a repülője, aki ellenkező irányítással, Vancouverből Budapestre repül. Ha úgy vesszük: amennyiben a kezdeti állapot a feudális rendszer, amiből kifejlődik polgárosodás útján egy polgári réteg, akkor a polgárosodás a haladás, mert a polgári társadalom a végállapot, amit a kezdeti, feudális társadalomból haladva közelít meg a társadalom. Ellenben, ha a kiindulópont egy létező polgári társadalom, melyben lassan kialakul a feudális rendszer, akkor a haladás éppenséggel az elpolgártalanodás, a feudalizmus megközelítése. Ezért a haladásellenes személy nehezen értelmezhető anélkül, hogy megállapítanánk, hogy épp merre tart a haladás. A haladásellenes személy olyan ember, aki az éppen aktuális állapotot tartja ideálisnak és azt akarja megtartani. Ennek következménye, hogy például a kommunista rendszerben pont a kommunisták voltak haladásellenesek, mert a társadalom fejlődése más irányt vett, ők pedig ragaszkodtak a rendszerükhöz, amelynek régi fényét a terminológiában őrzik…
Tisztelt Fenyvesi Glória,
köszönöm szépen. Sajnos nagy problémák vannak a műveltség terén, ha valaki önt leukránozza. Mielőtt valaki úgy vélné, hogy lenézem az ukránokat, szólok, hogy szerintem az ukránok is jogosan sértődnek meg, ha lemagyarozzák őket.
Kedves Ille István,
én egy általam elolvasott cikkről tudok. Lehet, hogy volt másik is, nem tudom biztosra mondani, hogy nem volt. Mindenesetre elnézést kérek, ha nem emlékszem az ön egyéb műveire, mindenre én sem emlékezhetek. Valóban Aradról írok, igazán meglepő számomra, hogy ez felháborít valakit. Az, hogy mi számít propagandának és mi nem, meghatározás kérdése. Az tény, hogy a véleményemet írom le, kár kételkednie az őszinteségemben. Ha nem így gondolnám, ön szerint leírnám? Nekem jobb dolgom is van, minthogy a propagandafogalom határvonalait húzigáljam, így az ön kedvéért legyen propaganda.
Nem vettem részt a 2006-os eseményekben, akkor én igen távol voltam székesfővárosunktól. Drukkoltam, hogy elzavarják a kormányt, vagy abban legyen egy annyi demokratikus jóérzés, hogy belássa, hogy megszűnt a társadalmi támogatás, ami alapján néhány hónappal korábban bizalmat szavaztak nekik és lemond. Ehelyett Gyurcsány inkább a jogos felháborodást nyomta el (http://index.hu/belfold/2013/04/25/stratfor_izraeli_katonak_is_reszt_vehettek_a_2006-os_rendorattakban/).
Eddig nem kérdezte, de megválaszolom. Van egy cikk, amelyikről a Kanadai Hírlap küldött levelet (amióta elolvastam az ön cikkét, kapom a leveleket és ez volt az első, amelyik felkeltette az érdeklődésemet). A cikkben van igazság is de súlyos tévedéseket véltem felfedezni benne. Ezzel kapcsolatban írtam egy megjegyzést. Azóta folytatjuk az eszmecserét.
Kedves Geyza,
ha ön magyar hölgyeket ukránoz le, akkor erősen kétlem, hogy oly sokat tett volna Magyarországért. Ha Fenyvesi Glória önnek ukrán, akkor az ön szemében én aradiként román vagyok, attól függetlenül, hogy magyar a származásom, magyar az anyanyelvem és magyarnak tartom magamat, igaz?
8:35 du.
Jaj, Inkvizitor! Hát nem elég pontos neked, hogy ie. néhány ezer éve? Ha meg behúzod azt a három szöget, világosan láthatod, hogy az egyik szára görbe. Ez meg pontosan jelzi a tér*idő görbületet, ha ezt megszorzod s pi-vel, a Napnál is világosabbá válnak a magyar gének. Tudod, azok olyanok, hogy nemzetiszín pántlikát csavarnak a derekuk köré (kilencszer! ha mond ez Neked valamit), és azt dúdolják, hogy „megjöttek a fehérvári fáraók”. A magyar nyelv meg kézenfekvő. Az ur-al-ban az alurak laktak, a másik csúcson meg kárp/áltak/átok szavakat. Az még kutatás tárgya, hogy a mezopotámok mit csináltak a micsodával, de nem kérdés, hogy a mező-nél kell keresgélni, csak nekik még nem volt ékezetes klaviatúrájuk.
9:17 du.
Korrektúra: „Mégis, a gyilkost egy szerb terrorista gyilkolta meg, így Szerbiát és a mögötte csoportosuló Antantot illetné meg ez a kérdés.”
Nem a gyilkost ölte meg a szerb terrorista, hanem a trónörököst. Elnézést.
9:59 du.
T. Lajos Árpád Úr! Elég késő van, nincs kedvem már második világháborús plakátokat keresgélni, hogy azokon vajon a rendszert, vagy a hazát kellett volna-e védeni. Igen érdekes, hogy Ön szerint aki nem az Ön által preferált rendszer híve, az a hazát sem szeretheti.
Eredeti írásomban már jeleztem: a SZOVJET NEM NÉPNÉV, hanem a TANÁCS szó oroszul. Eleinte úgy is hívták, hogy Szovjet-Oroszország, a többi SZOVJET köztársaság csak később csatlakozott. (A CCCP (SZSZSZR) szó szerint: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége). A magyar Tanácsköztársaság tehát, ha ragaszkodik a félorosz megnevezéshez, akkor szovjetköztársaság volt. De nem orosz. A munkásmozgalom sohasem titkolta az internacionalizmust, abban a pillanatban fordult félre, amikor engedményt tett a nacionalizmusnak (nemzetiszocializmus).
Polgárság, nemzet, 1848. A római egyház, az egyetemes (tudja, katolikus) uralma azon alapult hogy isten helytartójaként kinevezte az uralkodókat a területén. Mivel nemzetek még nem léteztek a mai értelemben. Aztán persze az erősebb uralkodók szabadulni igyekeztek a hámból: VIII. Henrik egyenesen új vallást is alapított, hogy kikerülje a szentatyát. A reformáció éppen ezért erősen épített az épp alakulóban lévő nemzeti érzésekre. (Ha jól tudom, egyik első követelésük volt, hogy a liturgia nyelve ne a latin legyen, hanem a nemzeti nyelv.) A feltörekvő polgárságnak is a nemzeti keretek voltak a felhajtó ereje. Akár nem létező nemzeti történelmet is kitaláltak, hagyományokkal, ősökkel csatákkal, miegymással együtt, vagy épp létezett történelmi tényeket öltöztettek nemzeti színekbe. (Ahogy a románok a román-dák kontinuitást.) Nemzetek tehát nem voltak öröktől és nem is lesznek örökké.
I. vh, Ferenc Ferdinánd. A múlt századfordulóra kifújni látszott a dualizmus – vagyis a monarchia kettős jellege – ereje. (Nagy Britanniában a mai napig monarchia van, vagyis több nemzet alkotta alkotmányos királyság.) A Habsburgok ugyan uralkodó dinasztia voltak, de nem teljesen hülyék. (II. Józsefet jó pár évtizeddel azelőtt éppen a magyari urak kaszálták el, amikor modernizálni akart volna. Na persze, osztrák dominanciával.) Az Osztrák-Magyar Monarchia kereteit feszegették az önállóságra törő nemzetiségek, meg a szociális feszültségek. Éppen Ferdinánd volt az, aki úgy vélte, a birodalom népeinek, a magyarokéihoz hasonlóan, nagyobb önrendelkezési jogot kellene adni. Ha már spekulálunk, legyünk merészek (ez se vadabb, minthogy az Eufratesz mentén magyarul beszéltek). Akár az is elképzelhető, hogy a magyar urak bérelték föl szegény Principet. De az az „érv”, hogy azért tört ki a nagy háború, mert nem adták ki a gyilkost, nevetséges. Nyilván könnyen elhitték a frontra induló bakák, hiszen azt is elhitték, hogy a „kutya Szerbiát” két hónap alatt elsöprik. A bécsi urak azért még a hadüzenet előtt megszerezték Vilmos császár támogatását, akinek meg a franciákkal volt elszámolni valója.
Akció-reakció. Önnel ellentétben nagyon remélem, hogy nem a csökött, isten-haza-család társadalomnál rekedünk meg, és lesz még liberális demokrácia ebben a hazában is.
Végül:
1. Mi az a HOLODOM?
2. Ha óhajtja, szívesen kifejtem, hogy a határokon kívül élt magyar nemzetiségűek nagy többségének – helyben ismerek normális romániai, felvidéki, stb. magyarokat is – a károkozása, lélekrombolása miben áll.
12:50 de.
Lajos Árpád: bocs, de nem gondolnám, hogy a maga székesfővárosa Budapest lenne. Mintha elírta volna, de hát, sokan keverik Bukaresttel.
Hogy Aradról ír, nem felháborító, hanem értelmetlen. Csak szaporítja azoknak a sorát, akik külhonból próbálnak beleszólni az életünkbe. Ne mondja, hogy csak a véleményt írja le, mert annál sokkal többet tesz: erős jobboldali propagandát folytat, még ha intellektuális köntösbe is öltözteti.
Nem, Lajos Árpád, mi nem folytatunk eszmecserét, mert a maga eszméinek én még a közelébe se vagyok hajlandó menni.
Korábban említette, hogy személyét érintő tudáshiányom pótlására ott a gugli. Sajnálattal közlöm, hogy semmi érdemlegeset nem találtam magára nézve. Nem mintha nyugtalan éjszakáim lennének ettől a hiátustól. Talán a gugli mégsem a barátom.
Ami a demokratikus jóérzést illeti: remélem, Orbánnak is javasolja ugyanezt. Az izraeli katonák részvétele meg szemenszedett hazugság, persze, ha valaki az indexet autentikus hírforrásnak tartja, az más.
Olybá tűnik, hogy a maga tudása mindenki felett áll, és bárkit simán ki tud oktatni, nota bene, finom iróniával lealázni.
Ebben túl tesz rajtam is. Ha nem akarja, hogy az én szintemre süllyedjen, javaslom, adja fel a hiába való csatározást. Egyikünket se tud meggyőzni, ellenben egyre inkább előkerül a sovén, irredenta, nacionalista formája, amit errefelé valamiért nem díjaznak.
Ha nem tetszik a címkézés, hát sajnálom. Nekem ez a véleményem, és, mivel ez csak egy vélemény, még bizonyítanom se kell.
Fenyvesi Glória meg valóban nem ukrán, csak egy miskolci bolti eladó – ráadásul egy rohadt gazdasági menekültnél -, fene nagy honleányi egóval, és rendesen beoltotta jobbikos rögeszmékkel. Attól tartok, Geyza – és még sok más szemében is – maga valóban román (állampolgár).
Bocs, hogy nem használom az emelkedett hangulatú és protokolláris „Ön” megszólítást. Tudja, az egóm nem engedi.
1:28 de.
Lajos Árpád
Bámulom tudását és elismerem hazaszeretetét és az igazságra való törekvését. Tudom, hogy Önnel szemben sok durvaság és igaztalan vád is elhangzott, néhány dolgot azonban önnél is szóvá teszek.
Ön szerint a Tanácsköztársaság nem hazánk területét, hanem csak a hatalmát védte. Én nem a plakát szavaiból vezetem le véleményem és a kor eseményeit sem ismerem annyira, hogy azokkal tudjak érvelni. De azt tudom, hogy a hatalomhoz alattvalók kellenek, az alattvalóknak pedig terület, ahol élnek. Ha pedig ránézünk a térképre látjuk, hogy a Tanácsköztársaság édestestvére a szovjet hatalom se arról ismert, hogy nem számított volna neki a terület. Tehát, életszerűtlen az állítása, hogy a Tanácsköztársaság vezetőit csak a hatalom érdekelte.
Azt sem hiszem, hogy a vörös forradalmárok mind patkányok lettek volna, mert hisz ők is kockáztatták, sőt fel is áldozták életüket. Életem során pedig ismertem nagyon rendes, keresztény szenteket megszégyenítően jóindulatú és segítőkész kommunistákat is. Nem tudom, ők hány százalékot képviselnek, de miattuk a forradalomra nem az akkori korból ismert szubjektív és indulatból megfogant bántó kifejezést kéne használni. „Patkányforradalom” helyett mondjon inkább „polgári forradalmat”.
Kár, hogy nem jegyeztem meg a forrást, de még korábban az egyik rádió műsorban hallottam, hogy Sztálin azért mentegette Horthy-t, mert félt attól, hogy megvádolása esetén a védekező Kormányzó kellemetlen dolgokat mondhat.
2:47 de.
Az Erdélyben élők nagyobb magyarok,mint a „Csonka Ország”iak, az biztos…Kisebbségben is!
Mert az itteniek nagy része agymosáson ment át, és kiölték a hazaszeretetet belőlük…
Erre mondanám: Mocskos politika…
3:00 de.
Lajos Árpád!
Köszönöm, hogy felhívta figyelmemet múlt év szeptember 4-én elkövetett hibámra, ahol bizonyos Lévay Attila családi kapcsolataira könnyelműen rá tippeltem. Tényleg nem lehet rokona sem testvére sem apja Lévai Anikónak, akinek a neve i-vel végződik, és akinek az említett ugyancsak i-vel végződő apukája – István – már 1955-től állambiztonsági ügynökként teljesített szolgálatot Lenkei fedőnéven… Ezért itt most Lévay Attilát megkövetem.
Ugyanakkor emellett Ön viszont ugyanitt „elfelejtette” ismertetni az Orbán Gyurcsány-fóbiájára vonatkozó mondataimat, amelyek annak a videofelvételnek a lényegét említik meg, ahol a Vezér már a nyolcvanas(!) években kifejeti e korai fóbiájának az okait…
3:45 de.
Tisztelt Lajos úr !
Írja, hogy „nekem nem kellenek előjogok”… Mi tagadás, ügyesen triblizik a szavakkal.
Szerénységem nem Lajos Árpád személyes történelmi szerepét firtatta, hanem annak a történelmi osztálynak a vitathatatlan és alapvető – az érdekeinél fogva döntő szerepét – amelyhez Ön a megnyilvánulásai és nyilatkozatai alapján – alighanem tartozik.
Az igaz, hogy a társadalom egyénekből tevődik össze. Együttesen viszont hatalmas csoportokat alkotnak, amelyek csak e tömegüknél, jogaiknál, és nem utolsó sorban gazdasági erejüknél fogva alkotnak rétegeket, majd osztályokat.
A történelmi haladást pedig egyértelműen az időrendi egyenes szemlélteti, amely történelmi példák sokaságával bizonyítja, hogy az „előre” hosszú távon mindig is az adott kor elnyomottjainak a felszabadítása, az elnyomás kénytelen lazítása csökkentése irányába mutatott… 🙂
A vissza-vagy előre kérdésében pedig az ellőbit annyival egészíteném ki, hogy az időleges negatív és pozitív tendenciák váltakozása így egy spirális – de összességében csakis időrendben előre haladó – grafikonban egyesül.
.
4:23 de.
Kedves Talalom,
„Elég késő van, nincs kedvem már második világháborús plakátokat keresgélni, hogy azokon vajon a rendszert, vagy a hazát kellett volna-e védeni.”
Bizonyára első világháború utáni plakátokra gondolt, mert azokról vitatkoztunk. Azt hiszem, hogy ez elírás volt, de ilyesmi előfordul egy hosszú vitában, jómagam is beleestem ebbe a hibába annak ellenére, hogy át szoktam nézni az írásaimat mielőtt beküldöm.
„Igen érdekes, hogy Ön szerint aki nem az Ön által preferált rendszer híve, az a hazát sem szeretheti.”
Ez ugyanolyan alaptalan valótlanság, mint amilyen az az eddig még mindig vissza nem vont állítás volt, amit tudatosan, vagy áttétesen Techet nyomdokaiban fogalmazott meg. Akkor azt állította, hogy én nemzetállamot akarok és nem érti, hogy akkor mi a bajom Trianonnal, majd fejtegette, hogy Trianonnal valósult meg a nemzeti szuverenitás, amivel kapcsolatban – immár megszokott módon – engem meg nem kérdezve a számba adta, hogy a szuverenitás a legfontosabb. Amennyiben ezekért nem kér elnézést és nem vonja ezeket vissza, úgy kénytelen leszek azt feltételezni, hogy azt a technikát használja, hogy a számba ad szavakat, majd azokra válaszolva. Egészen pontosan önmagát akarja meginterjúvolni az én számmal. Ebben az sem zavarja, hogy az én álláspontomtól tendenciózusan különböző álláspontot tulajdonít nekem. Ez nem megy. Egy tárgyilagos olvasó attól függetlenül, hogy a vitatott kérdésben kivel ért egyet, látja a tényeket:
– véleményt tulajdonít nekem
– a nekem tulajdonított véleményt alaptalanul mondja
– én explicite kifejezem, hogy a nekem tulajdonított vélemény nem az én véleményem
– ön reagál sokmindenre, de arra nem, hogy akarva vagy akaratlanul csúsztatott, nem ismeri el tévedését és nem kér érte elnézést (pedig nem élnék vissza vele)
– mindezen túl tudatos vagy tudattalan történelemhamisítással vádol, amit én nem is veszek figyelembe, amíg önt nem zavarja, hogy csúsztatott velem kapcsolatban
Az csak természetes, hogy különböző rendszerek hívei a hazát szolgálhatják. Ez nem igaz a nemzetKÖZI szocialista világnézetre és az arra épülő kommunista rendszerre. A kommunista rendszer explicit híve a világforradalomnak és az arra épülő világállamnak, a Szovjetúniónak. Ilyen értelemben igenis üzenetértékű, hogy egy rendszer önmagát szovjetnek nevezi. A világmegváltás egyértelmű utalás a világforradalomra, a nemzetköziesítésre, melynek himnuszát, az Internacionálét 1904-ben Bresztkovsky Ernő ültette át magyarra. Az internacionáléból világosan látszik a szándék. „A múltat végképp eltörölni, csak összefogni már és nemzetközivé lesz a világ”. A kommunistának nincs nemzete, hiszen a nemzetfogalmat meghaladottnak tekinti és a nemzetköziségben hisz. A haza fogalma is jelentésváltozáson megy keresztül. A múlt eltörlése a haza korábbi jelentését is törli és a kommunista számára, ha egyáltalán létezik olyan fogalom, hogy haza, egészen mást jelent mint nemkommunista emberek számára. Magyarország nem lehet a hazája egy hithű kommunistának, mert sokkal inkább rokonnak tartja az idegen munkást, mint az értelmiségi nemzettársat. Mindebből logikusan látszik, hogy a vörösök nem tekintették kötelességüknek a honvédelmet. Ehelyett a rendszert akarták nemzetközileg elfogadtatni, hogy Budapestről a határon átnyúlva kommunista propagandát folytassanak a világforradalom reményében. Ha egyáltalán nyomokban felfedezhető volt némi nemzeti gondolat, azt el lehetett hesegetni azzal az érvvel, hogy majd a világkormány mindent megold. Ez viszont nem jelenti azt, hogy én elfogadnám az ők bölcseleti hátterüket és azt mondanám, hogy valamiben hittek és azt követték. Az én értékrendemben tökéletes hazaárulást követtek el, tudatosan feláldozva a területi integritást egy rendszer szolgálatában. Nem attól nem szerették a rendszert, hogy nem az általam kívánatosnak tartott rendszert alkották, hanem attól, hogy az ők értelmezési keretükben a haza fogalma, ha egyáltalán értelmezhető volt, egészen mást jelentett. Nemzetek nem voltak mindig a mai értelemben, de valamiféle nemzetfogalom mindig is létezett. Mindig is számított a származás, az, hogy ki kinek a kije és hová született. Az erre épülő nemzetfogalom időben, térben és kultúrában igen változatos volt. Ma például az európai nemzet megteremtésén fáradoznak sokan. Ha sikerül ez a törekvés, akkor a nemzetfogalom értelmezési kerete megváltozik a szemantikával együtt. Nem vagyok jövendőmondó, nem tudom, hogy mindig is létezni fog-e nemzetfogalom, de a jelek arra mutatnak, hogy még hosszú ideig létezni fog. Még a nemzet felszámolásán mesterkedő kommunizmusban is a magas pártvezérek saját porontyaikat protezsálták be, így a letagadott nemzetfogalom helyébe kezdett befurakodni a középkori feudális családi nemzetségfogalom. A kommunizmus kísérlete megmutatta, hogy a letagadott nemzetfogalom helyére másik lép, ösztönösen betöltve a fogalmi vákuumot. Az Isten-haza-család értékrend szembeállítása a liberális demokráciával pontosan az idegenszívűséget tükrözi. A liberális megközelítés nem feltétlenül megy szembe a nemzetfogalommal. Van nemzeti liberalizmus is. A liberalizmus összeegyeztethető a nemzettel. Lehet úgy is liberális valaki, hogy a krédójában a magyarság is és a szabadelvűség is megjelenik. Ha valaki így gondolkozik, akkor a nemzeti érdeket is fontosnak tartja és a kisebbségek szabadságát is biztosítani akarja. Ugyanakkor mindenféle liberalizmussal szembemegy a nemzetfogalom felszámolására való törekvés. A liberalizmusra jellemző elvi xenofília logikus következménye az, hogy a liberális elfogadja és tiszteletben tartja a nemzetfogalom létét attól függetlenül, hogy ő maga a nemzetfogalom híve-e.
József a kalapos király becenevet méltán kiérdemelte, így érthető, hogy miért is váltott ki ellenszenvet a magyarok körében. Ferdinánd politikai krédója a trializmus megteremtése volt, a magyarsággal egyenrangúvá emelve a szlávságot a birodalom keretein belül.
1. A holodomor az ukrajnai lakosság halálra éheztetése volt.
2. Óhajtom. A megállapítás kissé sarkos, kollektív bűnösségi elv. Túl azon, hogy a nácik ilyen alapon bélyegezték meg a zsidóságot az elv számomra elfogadhatatlannak tűnik. Egy személy abból adódóan, hogy egy embercsoporthoz nem válik bűnössé. A tettek számítanak. A tetteket pedig emberek követik el. Embercsoportok csak eszmei alapon lehetnek bűnösek, mint ahogy bűnösek a nácik és a kommunisták. Származás alapján nem bűnösek. Sőt. Még az ideológiai bűnösséget is csak az elkövetéshez szorosan kapcsolva lehet kijelenteni. Egy mai kommunista nem felelős Kun Béla politikájáért és egy mai nemzeti szocialista nem felelős Szálasi politikájáért. Egy erdélyi magyar csecsemő pedig végképp nem felelős semmiért.
4:54 de.
Miért írkál ez az idióta ekkorákat ?
–
És mikor rágyön hogy -sajátmaga szerint- hülyeséget írt benne valahol , akkor nakképűen „korrektúrát” mellékel.
Az lenne a valóban bugyuta aki visszakeresné ebben a hülyeség-halmazban a valamivel nagyobb hülyeséget.
–
Hogy példával éljek :
Van egy öt oldalas irat piréz nyelven amiben csak szimpla mássalhangzók vannak összevissza. Az irat szerzője egy helyen tévedésből mégis beletesz valahol egy dupla mássalhangzót. Rájön és érthető nyelven felhívja az olvasók figyelmét a hibára.
–
Hát ez is itten pont olyan ! Felesleges elolvasni , okosabb senki sem lesz tőle.
5:00 de.
Még egy:
Ha T. Lajos Árpád úr mégse tartozna a volt nagybirtokos – ill. birtokos – földarisztokráciához, akkor egy olyan személyiségi jeggyel állunk szemben, ahol az alany ahhoz ragaszkodik, ami soha nem is volt az övé, vagy az ő jussa. Tehát a vita során egy csupán hű vazallust, jó számadót, v.’stenments egy konzervatív jobbágyfit volt szerencsénk megismerni az arisztokrácia hatalmas holdudvarából, akik
„…Siratják a semmit a másét,
a gróf tán ép agarász,
de érzik titkon, hogy övék
e bús élet, s a kalász…” (Ady)
5:15 de.
Fenyvesi Glória: valóban agymosáson mentek át, csakhogy annak semmi köze nem volt a hazaszeretethez, a Fideszhez, Orbánhoz – a maga esetében a Jobbikhoz – annál inkább. Nagyobb magyarnak lenni hogy’ kell? Súlyra, körméretre, magasságra?
5:17 de.
Kedves Ille István,
én megbocsátok.
„Csak szaporítja azoknak a sorát, akik külhonból próbálnak beleszólni az életünkbe.”
A vélemény nyilvánítása nem beleszólás. A Kanadai Magyar Hírlap egyik újságírójától meglehetősen furcsa az, hogy a külhoniak hozzászólását értelmetlennek találja. Kanadai magyarok miért ne szólhatnának hozzá magyarországi kérdéskörökhöz? Magyarországi magyarok miért ne szólhatnának hozzá kanadai kérdéskörökhöz? Miben különbözik egy aradi magyar hozzászólása egy kanadai magyar hozzászólásától, ha magyarországi kérdéskörben folyik a vita? Miben különbözik egy aradi magyar hozzászólása egy magyarországi magyar hozzászólásától, ha kanadai kérdéskörben folyik a vita?
Én a véleményemet mondom. Felőlem nyugodtan nevezze propagandának. Az én hozzáállásomhoz szervesen hozzátartozik az az egyébként liberális alapelv, hogy türelmet tanúsítok a másképpen gondolkodók felé. Nem adok az önök szájába szavakat, érveiket meghallgatom és arra saját gondolataim alapján felelek. Megértem, hogy ez nem tetszik önnek. Több féle képpen is el lehet járni. A liberalizmus fényességes eszméjét érvényesítve kicenzúrázhat :). Vitatkozhat velem, ütköztethetjük az érveinket. Vagy, ha a vitát meddőnek tartja, akkor azt is megteheti, hogy nem szól hozzá.
Azt azért csak sikerült megtudnia, hogy mi a szakmám és abban meglehetősen jól mennek dolgaim. Munkásságom eddig legkevesebb 536 ezer emberre volt hatással csak a stackoverflow-n, hogy más forrást ne említsek. Ha akarja, elemezhetjük tovább a személyemet a kutatási eredményeimmel és egyebekkel, de én ezt feleslegesnek tartom. Azt is sikerült megtudnia, hogy aradi vagyok.
Bizony Orbán Viktor és a kormány sokmindent rosszul csinált, legalábbis szerintem. Nagyon fontos a kormánykritika. Fejlődésre, javulásra ösztönzi a kormányt, amelyik, ha nem hallja meg a nemzet szavát, akkor búcsúzni fog 2018-ban.
„Százhúsz izraeli katona érkezett Magyarországra nem sokkal a 2006. október 23-i összecsapások előtt, hogy „rutin terrorelhárítási gyakorlatokat végezzen” – derül ki a Stratfor amerikai hírszerzési cég elemzőinek összeesküvéselmélet-szerű elemekben gazdag levelezéséből, amelyet a WikiLeaks ma közölt.”
Az index a WikiLeaks-re hivatkozik, amely Stratfor jelentést közölt. Amúgy lehozta a hírt a Mandiner, a Magyar Hírlap és sok más sajtóorgánum.
„In the fall of 2006, under the Socialist Prime Minister Ferenc Gyurcsany a** an Israeli aeroplane landed in Budapest airport with 120 military personnel to carry out a**routine anti-terrorist exercisesa**. The Hungarian media did not report the departure of this Israeli unit. However, it is notable that on that occasion, the apparently peaceful commemorations of the 50th anniversary of the 1956 Hungarian Revolution was brutally dispersed by police units wearing black masks an no IDa**s.”
https://wikileaks.org/gifiles/docs/16/1641485_-fwd-re-os-israel-hungary-security-israeli-spy-planes-flew.html
A Stratfor tudomásom szerint nem tagadta jelentését. Talán itt az ideje annak, hogy elfogadjuk ezt tényként. Én inkább azt tartom valószínűnek, hogy ez tény. Persze lehet olyat is mondani, hogy a WikiLeaks hazudott, vagy hogy a Stratfor jelentése téves volt. Persze csak ha önmagunkat, vagy az olvasókat akarjuk becsapni.
Nem tudom, hogy ez a mindenki felett állás miért hasznos egy hozzászólásban. Én ilyet nem állítottam. Természetesen igyekszem fejleszteni önmagam minden tekintetben de önnel ellentétben nyitott vagyok az ellenvéleményre és az érvekre. A lealázásra pedig egyszerű a megoldás: engem meg lehet cáfolni amikor tévedek. Persze ehhez a személyeskedés és a sértegetés helyett komoly vitára volna szükség.
A nacionalizmust és az irredentizmust minden további nélkül vállalom, vagy ha úgy tetszik, ebben igaza van önnek. Díjazom, hogy észrevette, hogy nacionalista és irredenta vagyok, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy én ezeket nyíltan is vállalom. A sovinizmust elutasítom, mert:
– nem vagyok vakbuzgó a nemzettel kapcsolatban, csak buzgó. Egyébként kritikusan szemlélem a nemzetet
– nem tanusítok kritikátlan csodálatot. Észreveszem a hibákat. Például december 5-ikéért elsősorban a magyar nemzetet tartom felelősnek, mert felült a nemzetellenes propagandának, illetve nem tanúsított érdeklődést
– nem tartom magamat a másféléknél felsőbbrendűnek azért, mert fehér és magyar vagyok. Az én alapállásom szerint a valahova tartozás és ezen belül a nemzethez való tartozás az összetartás és az összehangolt érdekérvényesítés kovásza.
Könnyű a jelzőkkel dobálózni, de kellemetlen utána a mosakodás. Már ha van rá igény.
Téved, ha azt hiszi, hogy nem tetszik a címkézés. Nekem nagyon tetszik, hogy ön címkéz engem. Ezen keresztül nagyon jól látszik, hogy ki hogy gondolkozik és ez nekem imponál. Még több címkét szeretnék, ha kérhetem.
Valóban román állampolgár vagyok. Ugyanakkor magyar állampolgár is vagyok. Akkor most ön szerint román is meg magyar is vagyok?
Sajnálom, hogy nem használja az „ön” kifejezést, de tiszteletben tartom. Biztosan megbántottam. Akar beszélni róla?
5:19 de.
Lajos Árpád: 😛 😛 😛
5:25 de.
Don Goló!
Miért ? Ahogy Lajos Árpád azt jogosan ki is fejtette,hogy ahogy van haladó gondolkodású arisztokrata úr, ugyanúgy kell, hogy legyenek konzervatív – tehát valamiféle álomszerű, boldog feudalizmust visszaálmodó – más osztálybeli álmodozók: polgárok és munkások is, akiknek egyszerre két dolog is harcol a bensőjükben a gyűlölet és a szervilizmus – na meg persze a harcos romantika…
.
5:40 de.
Lajos Árpád: az első bekezdése lerágott csont, nem is érdemes foglalkozni vele. Magával a vita valóban meddő, a saját gondolatai meg csakazértis gondolatok, teljesen függetlenek a mai valóságtól, ráadásul meglehetősen érdekesen viszonyulnak a múlthoz: vörösök, pereputty helyzetbe hozása, exportált kommunizmus, idegenszívüség…kétségtelen, hogy mosolyra fakasztó tézisek 🙂
Nem, nem sikerült megtudnom, hogy mi a szakmája és hogy’ mennek a dolgai, mert innen olybá tűnik, nem igazán jegyzik.
Az izraeli katonák összeesküvés elméletszerű (?!) levelezésbeli említése meg teljesen komolytalan, ahogy a többi forrás említése is. Tessék mondani, csak nem tudták előre, hogy balhé lesz? Nomeg hirtelen akadt több, mint egy századnyi élőerőre való egyenruha 😀 Attól tartok, fogalma sincs arról, hogy’ mennek ezek a dolgok, de, ha hinni akar benne, hát tegye.
Ami azt illeti, hogy a címkézésen keresztül látszik, ki, hogyan gondolkodik, a maga esetében címkézés nélkül is megvalósul. Nem valami szép látvány.
Nem, maga csak mellesleg magyar állampolgár. Megkapta a lehetőséget, és élve vele, hősiesen otthon maradt, ez dicsérendő. Persze, az is lehet, hogy csak puszta kalandvágyból tette. Minden esetre – sajnálatos módon – még szavazati jogával is élt, ami azért több volt, mint hazafias attitüd: én pofátlanságnak nevezem. Visszatérve az első bekezdéshez – mivel ez szorosan oda csatol: szofisztika ugyan, amit előad, de a lényegre taposott: véleménye lehet, de egyebekben kuss van. Oda is, vissza is. A maga esetében különösen, mert majd akkor zsezsegjen, ha én megyek véleményt nyilvánítani a román parlament elé, és vindikálok magamnak jogokat, amik kizárólag a románokat illetik meg.
Mind1, valóban meddő vita.
Az utolsó két mondata meg egyenesen engem igazol. Már jelzővel se érdemes ellátni. Akadt errefelé egy import pszichológus, Jugoszláviából, egy öntelt celeb, az ő szavajárása volt: akar beszélni róla?
Magával? Na, ne komolytalankodjon már!
A bevezető mondata meg egyenesen könnyeket csalt a szemembe: micsoda nagylelkűség! A Schindler listája c. filmben van egy jelenet, amiben a táborparancsnok is – gondolom, hirtelen felindulásból – ilyen megbocsájtó. 5 perc múlva pedig lelőtte a kis zsidógyereket, aki nem tudta kellő módon kitakarítani a fürdőkádat. Igaz, csak másodjára találta el. Akar róla beszélni?
5:44 de.
Tisztelt Jani,
nekem nincs kétségem afelől, hogy vannak rendes kommunisták is. Nekem még kommunista barátom is van, akivel nagyon jól egyezek. Becsülöm a tisztességét és jókat lehet beszélgetni vele. Tehát úgy, en bloc igyekszem nem elítélni mindenkit, aki hisz a kommunizmusban, de magát az eszmét nem szívlelem túlságosan. A patkányforradalom kifejezést én a magam részéről a vezérekre értem és nem mindenkire, aki dokumentálva vagy megvezetve hitt vagy hisz az eszmerendszerben. Az ők szemszögükből polgári volt a forradalom. A vezetőség tekintetében pedig azt állítottam, hogy a hatalmat védték. Nyilván örültek volna annak, ha több terület felett uralkodhatnak. De nemzetközileg nem volt elfogadva a rendszer és választás elé kerültek: vagy egy nemzetközileg elfogadott rendszernek adják át a helyet, amelyik a haza érdekeit képviseli, vagy ők maguk védik egyszerre a hazát és a rendszert, vagy a haza érdekeit feláldozzák a rendszer oltárán. Utóbbit választották. Abcúgok.
Tisztelt Fenyvesi Glória,
én nem tennék különbséget. A magyar az magyar. Agymosás a gúnyhatár mindkét oldalán van, sőt, Kanadában is. Ön azért tapasztalja jobban az anyaországi elbutulást, mert azt tapasztalja napi szinten. A fontos az, hogy becsüljük meg egymást és tartsunk össze. Ha összetartunk, akkor érdeket érvényesítünk. Ha széthúzunk, ha hallgatunk a szirénhangokra, ha a magukat megmondónak tartó nemzetellenesek véleményére alapozunk, akkor az ők utópiája kerül közelebb és ők érvényesítik a vélt érdekeiket a nemzeti érdekkel szemben.
Tisztelt Dubois,
akkor Lévay Attilával kapcsolatban a tévedés elismerését tudomásul veszem. Orbán valóban félt Gyurcsánytól, amit már 1989-ben ki is hangsúlyozott: https://www.youtube.com/watch?v=OXaiUe4RCqk
Méltányosságra méltányosság a válasz. Elnézést a csonka idézetért, íme a teljes idézet:
„Lévay Attila annak a Lévay Anikónak a testvére, vagy az apja, aki Orbán Viktor felesége. Annak az Orbánnak, aki már több mint 25 évvvel ez előtt Gyurcsány Ferencet egy nyilvános videón kiáltotta ki a fid-SS elsőszámú közellenségének és ennek a napirenden és a köztudatban tartását minden igaz fideszesnek és jobbikosnak, valamint ezek rokonainak a napi kötelességévé tette…
Lévaykám, már rég túlteljesítették ezt a politikai programot, most éppen mi nem megy, hogy megint előrángatják?”
Tisztelt Döngölő,
szerintem az eszmei irányzatok, a változás sokkal bonyolultabb annál, mintsem hogy egy spirális vonallal két dimenzióban ábrázolni lehessen, mondván, hogy a centrum felé haladás a visszafejlődés, a centrumtól távolodás pedig az előrehaladás. Szerintem ez egy nagyon leegyszerűsített világkép. Gondoljunk csak arra, hogy mennyi különböző ellentét formál dimenziókat a feladattérben. Egyezzünk meg abban, hogy nem értünk egyet. Egymás „nyelvén” el se tudjuk beszélni az álláspontunkat. Én értem az ön álláspontját, de nem értek egyet vele.
5:56 de.
Te jó ég, mily nagy becsben vannak ezek a komenisták, még olyan barátja is van! Remélem, az illető meg is becsüli magát!
Feltételezem, zsidó is van a baráti körében, meg cigány is, mert hát, azért azok közt is vannak ám rendesek, sőt, tán még rendszeresen ad enni is egy homelessnek, ami valóban felebaráti cselekedet!
Miért van az, hogy ez az egész engem egy három éve nyakamba lihegő agyonmagyar lipótvárosi ténsasszony érvrendszerére emlékeztet, amikor önmagát kívánta igazolni?
Bocs, Árpád apánk, mindezt csak élcnek szántam. Élcecskének, apró pici kis élcecskének. Oda se rekettye. Különben is, abcúg, Kolnai.
6:35 de.
Ille István
2015 június 9
5:56 de.
Zsidó? Egy Hatvannégy Vármegyésnek? Azonnal kizárnák!
7:03 de.
DonGolo
Lajos Árpád mondandójával kapcsolatban nekem nem jutott eszembe társadalmi osztályhoz köthető motivációt keresni.
Amit Ille itt a Fórumon az arcába vágott – miszerint nincs közünk egymáshoz, mert ő Aradon egy másik ország állampolgára – magában is elég motivációnak, hogy az ilyen és hasonló korábbi sérelmek hatására kutassa a történelmet és ne legyen elégedett sem a saját egyéni, sem a nemzete sorsával.
7:09 de.
T. Lajos Úr!
1. Akkor 1956 is „patkányforradalom” volt? Mert
bizony voltak alakok, akik „nem szép” dolgokat követtek el.
A barrikád mindkét oldalán. (Éltem már akkor és Budapesten, közel a harcokhoz – a házunk tetejét elvitte egy robbanóizé. Nem tudom, mi volt, mert nem értek hozzá.)
2. A tőke nemzetközi, ezért a tőkével nem rendelkezők szintén csak a nemzeti keretekből kilépve tudnak ellentartani. (Gyalogmódban: ma is jobban járnának a német BMW dolgozók, ha azonos bért követelnének a magyarországi gyárakban.)
Nem tudom miért hozta ide a titokzatos katonai(?) egységet 2006-ból, nyilván azért, hogy ne lehessen követni a gondolatmenetét. Nem láttam én 2006-ban egyetlen harcias amcsit se: csak reszkető vidéki kisrendőröket, akiket sz@rrá vertek a „hősies” randalírozók. Ha valamiért felelősségre kéne vonni az akkori rendőri vezetést, akkor azért, mert nem védte meg a Magyar Köztársaság államrendjét a csőcseléktől, később meg a vigyorgó kordonbontóktól.
Irredenta? Mi a fenének? Esetleg vajdasági meg kárpátalja-i magyarok érdekében lehetne szó Szerbia meg Ukrajna EU-tagságáról. Ha nem tűnt volna föl, 11 éve közös hazában élünk. (Bár lehet, hogy a burgenlandi magyarság nem olyan boldog ettől.)
3. Nem azt mondtam, hogy a más országokban élő magyarok bűnösök, hanem azt mondtam, hogy iszonyú kárt, lélekrombolást okoznak a hazámnak. Ennek okait kisregénnyi terjedelemben lehetne elemezni. Lehet, hogy megteszem, és feltétlen eljuttatom Önnek. Fenyvesi Glória 2:47-es hozzászólása azonban minden hosszas elemzésnél fényesebb példája ennek a lélekrombolásnak, az ország, sőt a nemzet kettészakításának. Erre csak rátesz az a sok megélhetési magyar, aki a zsíros koncért veri itt a mellét. Ezeknek tartanak az Önhöz hasonló agyonmagyarok bakot.
7:18 de.
Kedves Donom, meg sem kérdezem, fel tudja-e sorolni a 64 vármegyét. Biztosan tudja. Én meg nem, de ettől még kevésbé érzem magam magyarnak. Vagy szittyának, esetleg kunnak, vagy avarnak. Egyszerűen nem érdekel, mivel egy beteg eszme jelképe lett. De, ha véletlenül mégis tudnám, a mester biztosan fel tudna sorolni egy 65-ödiket, ami sajnálatos módon feledésbe merült a múlt ködében, csak, hogy tudatlanságomat bizonyítsa 🙂
7:22 de.
Bocsánat, Lajos Úr! „Véleményt tulajdonítok” Önnek. Bocs, de nem azt fejtegeti itt? Ahogyan mindannyian.
2. Miben „csúsztatok”?
3. És tényleg, mi a szakmája? És honnan számolta ki, hogy pont 536 ezer ember követi?
Ja, és megnéztem az angol dumát. Nem tudok angolul, de azt azért kisilabizáltam, hogy nem amcsi, hanem izraeli volt az az egység. Hát így már más, érthető, ha félti azt az ….. (itt most nagyon csúnya jelzők szerepelnek) úri magyart.
7:25 de.
jani: megint értési gondjai vannak, de mind1, már megszoktuk. Nem állampolgárság kérdése, a mellett tény: semmi köze hozzánk. Nem a történelmünkhöz – szíve joga, hogy mi felett búsong – hanem a történéseinkhez.
Az egyéni sorsával kapcsolatos elégedetlensége pedig magánügy.
A történelem kutatása nem éppen egyenértékű azzal, hogy érdekes egyéni megvilágításba helyezve – no persze, véleményként – adja azt elő. Akad éppen elég történelemhamisító idehaza, nem kell nekünk import.
Ideje lenne levennie a Ille-szemüvegét, meglátja, egész más színben fogja látni a világot.
10:38 de.
Don Ovuz,
elmondaná, hogy honnan szedte, hogy hatvannégy vármegyés vagyok? Itt tényleg ilyen sokan engedik szabadjára képzelőerejüket, nem törődve a tényekkel?
Tisztelt Jani,
az az igazság, hogy fején ütötte a szöget. A helyzet visszásságát az is remekül mutatja, hogy sokan a baloldalról a magyar kultúrát nem ismerő, a magyar nyelvet nem beszélő, magyar felmenőkkel nem rendelkező állampolgárt magyarnak tartják, de a minden szempontból magyar elszakított magyaroknak azt mondják, hogy ők nem magyarok. Vagyis a teljesen idegen gyökerű emberekkel szemben befogadóak, míg az elszakított magyarokkal szemben kirekesztőek. Eközben szörnyülködnek, amikor bárki mással szemben kirekesztés történik. Ez kettős mérce, amit nem tudok másnak tulajdonítani, mint az elszakított magyarokkal szembeni, számomra érthetetlen gyűlöletnek.
Kedves Talalom,
1. az 1956-os forradalomban történtek nem szép dolgok, amikor az ávós pribékeket lámpavasra akasztották. Minden harci helyzetben ez benne van a pakliban. Én nem azért tartom patkányforradalomnak az őszirózsás forradalmat, mert történtek nem szép dolgok, hanem azért, mert a vezetőség egy idegen, kipróbálatlan rendszert védett a nemzeti érdek rovására.
2. Talalom, én az Európai Úniót nem tartom hazámnak. Az Európai Únió egy gazdasági szövetségrendszer, amelyikben kétségtelenül van törekvés a politikai únióra, de amellett, hogy ezt ellenzem azt hiszem, hogy egyetérthetünk abban, hogy ez a helyzet egyelőre nem állt elő, tehát nem közös hazában élünk. Ha figyelmesen olvasta volna a hozzászólásokat, akkor tudná, hogy Ille István nevezte Hugyosforradalomnak a 2006-os eseményeket és afelől érdeklődött, hogy részt vettem-e benne. A témát tehát nem én vetettem fel. Ezért a feltételezése invalidus. Egyébként sem tudom hazámnak tekinteni azt a kolhozt, amelyik a Benes-dekrétumok ellen, a Székelyföld közigazdasági feldarabolása ellen, a szlovák nyelvtörvény ellen és a 2006-os rendőrterror ellen nem lép fel, ám veszi magának a bátorságot és megmondja, hogy a tagállamok kiket fogadjanak be és rendszeresen magyarellenes napot tart „kormánykritika” fedősztoryval. Arról nem is beszélve, hogy a halálbüntetésről alkotott véleménytől függetlenül egyszerűen meg akarja tiltani, hogy egyáltalán beszéljenek róla az emberek.
3. Ha kárt és lélekrombolást visznek végbe, akkor a kár és lélekrombolás vádjában bűnösök. Kollektíve. Azt már nem is bontom ki, hogy Fenyvesi Glóriának a kifogásolt megjegyzésével nem értettem egyet, így nem tartottam bakot. Hozzáteszem, hogy Fenyvesi Glória a hírek szerint csonkahoni. Tehát miben is vagyunk bűnösök? Abban, hogy Fenyvesi Glória egy megjegyzésében nagyobb magyaroknak nevezett bennünket? Most magunk között: nekem ebben milyen szerepem volt? Miféle zsíros koncról beszél?
Csúsztatás:
– nem állítottam, hogy a nemzeti szuverenitás a legfontosabb, ezt ön adta a számba
– nem állítottam, hogy nemzetállamot akarok, ezt ön adta a számba
– nemzeti függetlenedésnek nevezte a Trianont követő Magyarország megjelenését, jóllehet a szerencsétlen történelmi helyzetben levő 33%-a a nemzetnek idegen megszállás és elnyomás alá került. Ez nem nemzeti függetlenség. Magyarország független lett, de a nemzet nem lett független.
Nem értem, hogy miért mindenki az én személyemmel foglalkozik. Matematikus, programozó, kutató vagyok. Mérésekkel.
Mikor beszéltem amcsikról 2006 kapcsán? 120 izraeli „gyakorlatozóról” szól a fáma. Az, hogy milyen jelzőket említ vagy gondol, engem hidegen hagy. Úgy tűnik, hogy ez megtörtént. Stratfor elemzésre hivatkozik a WikiLeaks. Milyen ellenérvek vannak?
Ille István,
ön milyen jogon és milyen alapon mondja meg, hogy nekem kihez és mihez van közöm? Önt ki hatalmazta fel arra, hogy ezt megmondja? Vagy kinyilatkoztat? Megosztaná, hogy miben nyilvánult meg a „történelemhamisítás”, amit nekem tulajdonított?
Továbbra is áll a kérdés: miben különbözik egy kanadai magyar egy aradi magyartól? Egy kanadai magyar állampolgársággal rendelkező személy szavazhat. Ő is „beleszól”? Vagy nem, mert abból jön a fizu? Van valamiféle, akármilyen gyenge lábakon álló érv amellett, hogy miért nem jogos Aradról szavazni, ha a kanadai szavazat jogos? Gyűlölködjön kedvére, de azért ez szerintem egy jogos kérdés.
11:43 de.
Lajos Árpád: milyen jogon? Saját jogon. A történelemhamisítás egész eddig előadott nyilatkozataiban valósult meg. No, nem dokumentálható módon, mindössze véleményrendszere analízise nyomán.
Egy kanadai magyar meg sem próbál beleszólni a hazai dolgokba, mivel pontosan tudja, hogy se jogalapja, se számossága nem jogosítja fel rá. A pár száz onnan is Orbán-rajongót nem jegyzik, szavazata meg semmit nem ért.
Ellenben az állampolgársággal megvásárolt romániai magyarok sikeresen szereztek Orbánnak egyetlen, 2/3-ot eredményező szavazatot. Ezt maga hogy hívja?
Egyet ne felejtsen el: a gyűlölet érzelem, én meg nem pazarolok érzelmet a maga fajtájára.
4:15 du.
Tehát ön úgy látja, hogy egy vélemény lehet hamisítás. Én úgy vélem, hogy a vélemény lehet helytálló vagy téves. Nehezen tudom elképzelni, hogy vélemény hogyan tud hamisítás lenni.
Én úgy gondolom, hogy minden szavazat számít. Sok szavazat adja meg egy párt támogatottságát. Úgy gondolom, hogy a kanadai szavazatoknak ugyanúgy van jogalapja, mint bármilyen más területen élő magyar állampolgárok szavazatainak. Innen üdvözlöm a kanadai magyarokat.
Állampolgársággal „megvásárolt” romániai magyarok… Nevetséges. Az állampolgárság egy történelmi elégtétel. Ezért cserébe semmilyen párt semmilyen ellenszolgáltatást nem kért. Az elszakított magyarok legfontosabb megfontolása az, hogy milyen nemzetpolitikája van a pártoknak. A DK, az MSZP és az Együtt nemzetpolitikája problémás az elszakított magyarok számára, akikben élénken él az emlék, hogy ellenük uszított az MSZP, amelyiknek a három említett párt az utódpártja. A többi pártnak versenyképes nemzetpolitikája van. A szavazásnak elszakított magyar szemmel az a tétje, hogy kell-e félnie a hatalom vegzálásától, kell-e félnie magyarverésektől, lesznek-e diszkriminatív törvények, illetve tud-e rendelkezni önmagáról. Az elszakított magyart nem érinti Erzsébetváros költségvetése, de az elszakított magyar nem is szavazhat ezzel kapcsolatban. Az elszakított magyar az országos listára szavazhat. Amit ön pofátlanságnak és beleszólásnak nevez, az az a jelenség, hogy egy közösség él demokratikus jogával és véleményt mond arról, hogy kit szeretné, hogy az érdekeit képviselje a vele szemben ellenségesen viselkedő utódállam asszimilációs törekvésével szemben. Az kissé furcsa számomra, hogy egy demokrata mások szavazati jogát vonná meg.
Mindenesetre örülök annak, hogy a pozsonyi csatát megnyerte a magyar fél. Mindannyian, akik magyarok vagyunk a létünket köszönhetjük ennek a győzelemnek. Azon vigyorogtam, amikor egy engem sovinizmussal vádoló személy az én fajtámra pazarolt érzelmekről beszélt.
Nem igazán értem, hogy mi a problémája az elszakított magyarokkal. Nem fog huszonhárom millió román Mogyoródra lépni. Mármint a helységre.
4:58 du.
Én ANNYIRA örülök hogy mennyertük ezt a csatát ( Csak így , könnyedéd : ” tük ” ) hogy megyek is mingyá bontok egy szlovák sört a nagy örömre.
Vagy inkább egy Heinekent.
Az valahogy közelebb áll a szívemhez.
Nomeg jobb is.
Momentán ma a legjobb a piacon.
Kár hogy a TESCO havonta emeli 5 Forinttal az árát.Biztos azt akarják hogy nevegyék már a zemberek sakkor ki lehet vezetni a terméklistából. Ezzel meg nyalnak egyet Mosthatolmonlévőnek.
1:58 de.
2007-ben Romániában (Kalota-vidéken) egy turistaúton majd kijött a gálám attól az émelyítő bazsalygástól, amit az útitársaim elővezettek hazaszeretet címén. A helyiek sokkal normálisabbak voltak. Amikor egy közös esti murin a csoport vezetője kijelentette, hogy mi valamennyien igennel szavaztunk 2004-ben, én fölálltam, és szóltam, hogy nem, én nemmel szavaztam, és ha bárki kíváncsi rá, hogy miért, akkor elmondom. Nem voltak kíváncsiak.
Pedig nagyon fontos lenne, hogy normálisan szót ejtsünk ezekről a dolgokról egymás között is. Persze úgy nehezen megy, ha minden érvet „nemzetietlenként” söpörnek le.
A megélhetési magyarokról. Bizony, sokan élnek ebből ma Magyarországon. És nemcsak Szász Jenőről van szó, aki évi másfél milliárdot szór el, ki tudja mire „nemzetstratégia” címen. Vagy arról a polgármesterről, aki, ha nem akarja, hogy az ellenzék tudja, miről van szó, románra fordítja a szót, hogy kormánypárti haverjaival nyugodtan lophassa a közpénzt. De arról az „ideszakadt” vállalkozóról is, aki hangosan siránkozik, hogy az adóhatóság letiltotta a számláját. Ja, miután 15 éve nem fizetett meg semmilyen közterhet, de méltatlankodik, hogy miért nem jár neki ez, meg az.
Tudom, hogy nem minden külföldön élt magyar ilyen (hazaszakadt kanadaival is volt ilyen kalandom). De sajnos itthon többnyire ilyenekkel találkozunk, és ez természetes. A változások vihara felkavarta a vizet, aztán idesodorta a …tetejét. Aki a szülőföldjén nehezen boldogult, itt viszont fényesen megél, pusztán abból, hogy féltéglával veri a mellét, olyasmiért, ami nem is rajta múlott. Hogy magyarnak született. Ami a legirritálóbb, hogy még lenézően hibáztatja is azt, aki – szintén többnyire véletlenül – a magyar határok közé született, és itt is él. Nem értek egyet azzal, aki fentebb azt mondta, hogy nincs joga beleszólni közös ügyeinkbe. Joga van a szempontjait kifejteni, véleményt mondani. De szavazni nincs joga. Mert bizony, hogy az Ön példájával éljek: az erzsébeti költségvetés összegéről azok az országosan megszavazott képviselők döntenek, akiket Ön is választ. Anélkül, hogy a bőrén érezné, mit jelentenek az adótörvények, mi lesz a következménye a felsőoktatásra, szociális hálóra, népesedésre az a hamis, hazug maszatolás, amit „magyarság” címén elad a jelenlegi magyar kormány.
2:08 de.
Lajos Árpád:
„Ezért cserébe semmilyen párt semmilyen ellenszolgáltatást nem kért. Az elszakított magyarok legfontosabb megfontolása az, hogy milyen nemzetpolitikája van a pártoknak. ” Mára ez a legjobb vicc, de remélem, tud még ilyeneket, hadd legyen egy kicsit vidámabb errefelé a hangulat.
Románia lenne az utódállam? Minek az utódállama?
Volt egyetlen olyan programpont is a Fidesz ígéretcunamijában, ami a romániai magyar kisebbség érdekképviseletét vállalta volna fel? Nem volt, mivel Orbánéknak EGYETLEN programpontjuk sem volt, nemhogy ez. De, ha maguk ezt mégis elvárták tőlük – mondjuk, hozomra – akkor miért nem reklamálnak? Miért használják a jutalomfalat állampolgárságukat ugródeszkának a valódi demokráciák felé?
Ki a fene mondta magának, hogy én demokrata volnék?
Nekem semmilyen problémám nincs az „elszakított” magyarokkal. Érdekes módon se a Felvidékről, se Kárpátaljáról, se a Vajdaságból – a burgerlandiakat hagyjuk, ők köszönik szépen, de nem kérnek a búsongó agyonmagyarkodásból – nem lenget itt zászlót senki, fehérterrort dicsőítve és a nemzetféltés álarca mögé bújva jobboldali propagandát folytatva, csak maga.
Már kérdeztem, de megismétlem: mit akar ezekkel a – nevezzük úgy – egyedi hangulatú véleményekkel elérni? Mi az indítéka – persze, a népnevelésen kívül?
A párhuzam, amit Mogyoród és a románok kapcsán előhozott, számomra érthetetlen, de majd csak túl teszem magam rajta.
Azzal a pár tucattal, akik a futam idején mégis Mogyoródra lépnek, a rendezők elbírnak.
2:21 de.
talalom: na, ez az. Elmondtuk százszor, hogy aki nem itt adózik, akit nem itt sújt a „Munka Törvénykönyve”, aki nem itt fizet TB-járulékot (de itt kezelteti magát, alanyi jogon, amikor a helyi pór várólistán döglődik), aki nem itt kényszerül szociális temetésre, akinek nem itt kell megélnie 47ezer forintból, akit nem érdekel az általa hatalomba szavazottak pofátlan urizálása, akivel nem játszik a hatalom, az ne vindikáljon magának jogot belepofázni a MI dolgainkba, az által, hogy szavazott, mivel az a nyamvadt érdekképviselet reménye édeskevés ehhez! Ahogy a klasszikus mondja: lószart, mama!
De hiába mondjuk százegyedszer is, az ilyen nemzetmentőkről lepereg, meg se hallják, ha mégis, lesöprik és idegenszívűnek, hazaárulónak és rohadt libsibolsikomcsi nemzetellenesnek kiáltanak ki.
Miért is legyek hát demokrata? Még liberálisnak is nehezemre esne lenni, ha ilyen Árpád-vezérek intrádáit olvasom!
4:31 de.
talalom
Rögzítsük le, hogy 2010-ben Gyurcsányostól, Bajnaistól az összes parlamenti párt megszavazta a kettős állampolgárságot.
2004-ben pedig több volt az „igen” szavazat, de nem lett érvényes, mert az összesített szavazatok száma nem érte el az érvényességi küszöböt.
Azért nem mélyedek el a magyarázatodba, mert az itt olvasott kommentekbők kiderült számomra, hogy a baloldaliak nem csak nemzettársaikat képesek elutasítani, hanem a saját hasznukat szolgáló rezsicsökkentést is, ha annak kezdeményezője Orbán Viktor.
Egyébként, Magyarországon is nagyon sokan nem adóznak, mégsem vitatják el szavazati jogukat. Aki pedig szavaz, az közvetve olyan dolgokról is szavaz, amihez nem ért vagy nincs hozzá semmi köze.
4:39 de.
Ja, igen. Egy értelmes határon túli szavazó hasznosabb az országnak, mint egy műveletlen hazai, aki esetleg el sem tudja a térképen helyezni Magyarországot.
5:00 de.
Kedves Talalom,
az országos szavazáson a miskolciak is szavaznak, így ők is „döntenek” az erzsébetvárosi költségvetésről. Abban nincs különbség az aradi magyar és a miskolci magyar között, hogy mindkettejük szavazata az országos eredményeket befolyásolja, így minden költségvetést mindkét szavazó befolyásol indirekt módon.
Továbbra sem értem, hogy milyen szempontból ártottak az elszakított magyarok az országnak. A példák attól függetlenül, hogy jogosak-e avagy sem, egyénekről szólnak. Itt nem látom a kollektív bűnösséget, amelyet rá lehetne húzni az elszakított magyarokra.
Én kíváncsi vagyok, hogy miért szavazott nemmel. Nekem az a hozzáállásom, hogy mindenkit meghallgatok.
Továbbra sem kaptam választ azokra a kérdésekre, hogy a nemzet hogyan nyerte el a függetlenségét Trianonnal, ha annak egy jelentős része idegen megszállás alá került. Továbbra sem kaptam választ arra, hogy mikor mondtam azt, hogy nemzetállamot szeretnék. Továbbra sem kaptam választ arra, hogy mikor is beszéltem amcsikról 2006 kapcsán.
Na most, el lehet dönteni, hogy az a cél, hogy szellemi kéjelgéssel sértegessük egymást, vagy meg akarjuk vitatni a kérdéseket. Én utóbbit szeretném. De ahhoz szükség volna arra, hogy az alaptalan állításokat visszavonjuk és arra, hogy kifejtsük a véleményünket. Akkor is, ha másképp látjuk a dolgokat. Kár lenne, hogy csuklóból mindennel ellenkezzünk amit a vitapartner mond.
Kedves Ille István,
a kormánypártok programja rendkívül rövid volt: „folytatjuk”. Ez valóban hiányos volt. Ha az a kérdés, hogy ennek ellenére hogyan olvasták ki az elszakított magyarok a választási programból a nemzetpolitikát, a válasz az, hogy sehogy. Mégis, a nemzetpolitika a korábbi négy év cselekményeiből kiolvasható volt. Lássuk csak az alternatívákat:
FIDESZ-KDNP: Könnyített honosítást vitt véghez, hatalma során az elszakított magyarok ellen irányuló keménykedés amplitúdója lecsökkent. A hiánycélt tartotta és nagyon fontos: az MSZP uralma után sikerült elkerülni az államcsődöt. Ellenérv, hogy feltétel nélkül megszavazta Románia EU-s csatlakozását, történelmi alkalmat szalasztva el és minden jel arra mutatott, hogy Szerbiával szemben sem lesznek feltételek.
Jobbik: Nemzetileg elkötelezett, nemzeti ügyekben a falig elmenő párt. Ellenérv, hogy nincs kormányzati tapasztalat és politikailag elszigetelt.
LMP: Zöld párt, amelyik a nemzeti ügyeket is a szívén viseli. Ellenérv, hogy nincs kormányzati tapasztalat, kormányzásra nem állt készen már csak a pártot elhagyó politikusok miatt sem.
MSZP, DK, Együtt, PM, MLP: Nemzetellenesek. Az MSZP-ben Tóbiás József egyféle nemzeti fordulatot hirdetett meg, de ha nem tévedek, a szavazás után történt ez és hiteltelen.
Ennek fényében engem őszintén meglepett, hogy minden századik elszakított magyar a baloldali összefogásra szavazott, amely így megelőzte a nemzetpolitikájában vállalható LMP-t. Az is meglepett, hogy akkora arányban szavaztak a FIDESZ-KDNP-re, amekkorában. Én FIDESZ-KDNP dominanciára számítottam, de sokkal kisebb arányú győzelemmel.
Az utódállam fogalom gyakran használatos a szakirodalomban. Ha szakirodalmat is olvasna, akkor azt is tudná, hogy mi az utódállam, miért utódállam Románia és akkor bizonyára a történelemhamisítás fogalmával sem dobálózna. Kissé nevetséges az, hogy valaki, aki a történelemben annyira nem jártas, hogy még az alapfogalmak terén is komoly ismerethiánya van történelemhamisítással gyanúsít. Ahhoz, hogy a komolyanvehetőség kategóriájába beleessen egy történelemhamisításról szóló gyanúsítás arra volna szükség, hogy először ismerje az illető a történelmet.
„Miért használják a jutalomfalat állampolgárságukat ugródeszkának a valódi demokráciák felé?”
A választás lehetősége a legalapvetőbb állampolgári jogok közé tartozik. Ezt nekem hatodikban tanították, általános iskolában.
Már válaszoltam a kérdésre: eszmecserét, érvek ütköztetését folytatok. Eszmecsere és érvek ütköztetésének céljával.
A hivatkozott szövegrészben a románok és Mogyoród metszették egymást. Elég érdekes „párhuzam” az, amelyben az aktorok találkoznak.
Ille István, most vagy 47 000 forint az ön fizetése, vagy ön is beleszól a dolgokba. A munkanélküliek nem fizetnek adót. Akkor ők se szavazzanak?
„De hiába mondjuk százegyedszer is, az ilyen nemzetmentőkről lepereg, meg se hallják, ha mégis, lesöprik és idegenszívűnek, hazaárulónak és rohadt libsibolsikomcsi nemzetellenesnek kiáltanak ki.”
Én nem kiáltom ki önt sem idegenszívűnek, sem hazaárulónak, sem rohadtnak, sem nemzetellenesnek. Az egy dolog, hogy mindez kísértetiesen hasonlít a véleményemre, de nem elegáns címkézni, így én nem is teszek ilyesmit. A címkézést ön míveli és büszkén vállalja. Ki is fejtette egy korábbi hozzászólásában.
5:11 de.
Itt fentebb azt írja Lajos Árpád az Őszirózsás polgári forradalomról, hogy azért nevezte patkányforradalomnak
„…mert a vezetőség egy idegen, kipróbálatlan rendszert védett, a nemzeti érdek kárára…”
Szerintem meg, a szíve szerint egyáltalán nem gondolt nemzeti érdekre, hanem inkább, a legszívesebben úgy írta volna, hogy „a kipróbált ezer éves rendszer” kárára. De propagandában sokkal egyszerűbb a nemzeti érdeket elhazudni, mint az igazságot kimondani. Na igen ebben az elejtett „k i p r ó b á l a l a n ” kifejezésben rejlik, illetve ezzel bökte ki, az ő igazi érdekeltsége, vagyis az ezer éven át valóban kipróbált abszolutista feudalizmusba, annak a „rendi rendjébe” vetett reményét, melyről viszont mindvégig sunyin hallgat, miközben ő is tudja, hogy az nemhogy nem képviselte az egész nemzet érdekét, de abból is csupán egy töredék hányadát. Jó indulattal is talán a 10%-át, a felső tízezerben mert a többi, jobbágy(azaz nincstelen – földnélküli – paraszt) volt, illetve az a néhány, csak később növekvő számú 1-2 % városi polgárság volt. (Ha a számok nem stimmelnének pontosan, kérlek pontosítsátok.) Ez volt az, Lajos Árpád szerint az a . m á r . k i p r ó b á l t . szisztéma, amit ő a nemzet érdekének tekint ma is, melynek egyenes ági folytatói voltak a Horthy-féle patkányellenforradalom résztvevői 25 éven át.
Másrészt viszont a . k i p r ó b á l a t l a n . szó méltánytalan, még jelzőként sem állja meg helyét az „Őszirózsásra”, de különösen nem a tények történelmi tárházában. Hogy mást ne említsek, a Nagy Francia Polgári Forradalom, úgy 120 évvel már korábbi, na de 1848-as Forradalom és Szabadságharc akkorra már gyakorlatban is kipróbált nemcsak követeléseire és a vívmányaira(!) sem, melyből ha kell csak egy néhány, de világra szóló . p o l g á r i . vívmányt is bármikor ide tálalhatok…
Megjegyzés: Kvázi, a Kiegyezés is egy vértelen polgári forradalom volt – mert minden forradalom lényege a megvalósult vívmányaiban testesül meg. Ebben a bölcs paktumban realizálódtak az olyan álmok és követelések is, amelyeket a ’48-as háborús körülmények akkor már nem engedtek érvényre jutni. Mert miközben a Habsburgok 67-es trónon maradása látszólag nemzeti érdeket sértett, éppen „ezer éves”, emberi jogokat is sértő törvényeket váltottak fel polgári ihletésű és tömegeket valóban felszabadító jogszabályok…
A vesztes I.Vháború. teljesen új helyzetet szült, amelyben szükségessé vált a 48-as és a Kiegyezés polgári vívmányainak a megerősítése, vagyis az önálló Magyarország megvalósulása. Pontosan ezekkel, illetve ennek a szükségszerűnek látszó folyamatnak ment szembe az ellenség által hatalomra juttatott Horthy Miklós ellenforradalma – még 25 évig.
.
6:15 de.
Lajos Árpád: rendesen beleerősített, de ettől még az „utódállam” megnevezés magánál nem történelmi és szakirodalmi használatú – ezért teljesen felesleges a fölényeskedő gunyorossága – mivel az a maga szóhasználatában – ez kiderült eddig is – mindössze egy erősen nacionalista felhang. Arra azonban ezzel együtt se válaszolt, minek is utódállama Románia?
Valóban, maga nem hamisít történelmet, ahhoz elég kevés, ezért ezt visszavonom. Tartom azonban, hogy igencsak sajátosan értlmezi a történelmet. Amúgy a MAGA történelmét nem kívánom megismerni, azt pedig, hogy hatodik általánosban magának állampolgári jogot tanítottak – hol is? Romániában? – azt, már megbocsásson valami fertőzésből visszamardt agyi elváltozásnak tartom.
Nem, maga nem eszmecserét, hanem erős jobboldali propagandát folytat.
Elég otromba holmi mogyorómmal jópofizni, de hát, ha ez a maga szintje…
Nem a munkanélküliekről volt szó szavazati jog kérdésében, ezt maga is jól tudja, de ügyesen terel. Az egész felsorolás a külhoni, minden felelősség nélkül mások életébe beleszóló magyarokról szólt, akik többek közt az én nemi szervemmel verik a csalánt, és még tetszik is nekik, amolyan nemzeti elégtételként.
Sajnálom, de – ha nem konkrétan személyemnek címezve, de – korábban használta az „idegenszívű” jelzőt.
Hogy minek kiált ki, hidegen hagy.Attól tartok, még visszafogott is voltam a címkéivel, bár belátom – ugyan kettőt belőle maga is büszkén vállalt – teljesen felesleges. A maga bőrére egyszerűen nem ragad.
Kezdem unni a gyerekes feleselgetését. Legyen magáé a piros vödröcske, kap hozzá egy lapátocskát is, magáé a homokozó.
Arcával meg kezdenie kellene valamit: túl nagy. Ez ténymegállapítás, és nem sértés. Magával vitatkozni annyi, mint a kígyóval ölelkezni: kisiklik 😀
Mivel az utóbbi napok szinte csak magáról szólnak – ráadásul igencsak rafináltan használja a jobboldali trollok fegyverét, tudománykodó szöveg mögé bújva sikeresen terel – és ezt hívja eszmecserének, ami, lássuk be, barokkos túlzás, mivel ahhoz eszmével is kellene rendelkezni, de legnagyobb sajnálatomra ilyesmi magánál még nyomokban sem fedezhető fel (mindjárt javítom is magam, a jobboldali eszméivel szemben nem kívánok semmi féle eszmét állítani, értelmetlen lenne) – a magam részéről kiszállok ebből a terméketlen purparléból.
További szép napot!
6:50 de.
Jani!
2015 június 10.
4:31
Rögzítsük le, hogy tévedsz vagy mondjuk rosszul vagy informálva!
2010-ben a kettős állampolgárság könnyítéséről volt szavazás, (2010.május 26.) melyet a Fidesz és csatolt körei vezettek elő – ezzel kapcsolatos valamennyi ellenzéki módosító javaslatot lesöpörve az asztalról!
A szavazás eredménye 344 igen (Fidesz-KDNP stb )
Nem szavazat 3 db: Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, Szanyi Tibor – előző kettő akkor még MSZP-s színekben, miután akkor még DK nem létezett!
Tartózkodás 5 drb: Oláh Lajos, Baracskai József, Vitányi Iván (MSZP)valamint Dorosz Dávid és Szabó Tímea (LMP)
Nem szavazott 34 képviselő – akik vagy jelen sem voltak, vagy a büfében múlatták az időt, ki tudja mi okból nem nyilvánítottak véleményt.
Bajnai Gordon semmiféleképpen nem szavazott – mert hogy nem is volt tagja a 2010-ben megalakult parlamentnek!
Gyurcsány pedig újságírói kérdésre indokolta is a döntését, bárki olvashatja ha utána keres !
Egyébként az értelmes határon túli szavazó kontra műveletlen hazai jól hangzik, de ezúttal nem játszik, mert legyen az bármily értelmes, nem viseli döntése következményeit, míg az előbbi igen !
Én pl csuda értelmes vagyok, mégsem mondhatom egyetlen londoni PUB -ban agyonsörözött havernak sem, hogy bízd ezt rám én értelmes vagyok te meg műveletlen – hát lássuk be, hogy velem többre mentek ! Egyszerűen azért mert nem vagyok illetékes!
Egyebekben aki igazán értelmes a határon kívüliek között (mert hogy sok ilyen van, én magam is jó néhányat ismerek) az valahogy nem is erőlteti ezt a szavazósdit – vajon miért ???
7:44 de.
Tisztelt Dubois,
már éppen kezdtük értelmesen megbeszélni a dolgokat, mikor ilyen feltételezésekkel rukkolt elő. A „kipróbálatlan” jelző kapcsán teljesen szabadjára engedte a képzeletét. Az álláspontom az, hogy nem akkor kell kísérletezni, amikor baj van. Szerintem egy éppen szülési fájdalmakat átélő feleség rossz néven venné, ha a férj ahelyett, hogy bevinné a szülészetre kipróbálja az új okostelefonját. Persze ez nem jelenti azt, hogy örökké a régi telefont kell használja.
Kedves Ille István,
egy szétdarabolt ország területének örököseit nevezzük utódállamoknak. Többek között Románia is részesült az örökségben, tehát Románia utódállam. Ez minőség és minősítés nélküli ténymegállapítás. A szakirodalom is utódállamnak nevezi. Attól függetlenül, hogy milyen felhangokat vél felfedezni ez egy létező kifejezés, amibe kár volt belekötnie. Nem ismerte a kifejezést, most megtanulta. Egy gonddal kevesebb.
Nekem nem polgári jogot tanítottak. A tantárgy neve polgári műveltség volt és elhangzott az az állítás, hogy egy állampolgárnak alapvető és elidegeníthetetlen joga van a választáshoz egy demokratikus választások alapján működő országban. Az állítás igazságtartalma ön szerint attól függ, hogy hol hangzik el?
A tények nem agyi elváltozások.
A történelem egy olyan tudomány, amely tényállításokból áll. Természetesen a tényállítások nem minden esetben fedik a valóságot, gondoljunk csak az egymillió éves szlovák térképre a mammutagyaron (LOL). Ugyanakkor azon tényállítások, melyek megfelelnek a valóságnak az értelmes embert gondolkodásra késztetik. A gondolkodás eredménye a vélemény, amiben szubjektív meglátások is vannak, így a történelem értelmezése egyénenként változik és ebből fakadóan sajátos. Tehát nekem nincs történelmem, hanem létezik a történelem, amelyikre épül az én véleményem, ami sajátos. A véleményszabadságból fakad.
Én Mogyoróddal helységként foglalkoztam, amibe egy kis élcelődés is becsúszott. Egy apró, kicsi élc, amilyennel ön is élt korábban.
Nem tereltem, kedves barátom. Én megnéztem a felsorolást és láttam, hogy sok különböző állítás elhangzott. Nem volt specifikálva, hogy logikai „és”, vagy logikai „vagy” használatos a vesszők helyén. Én logikai „és”-re tippeltem. Ha a tippem helytálló lett volna, akkor helyes lett volna a megjegyzésem is. Most szólt arról, hogy a tippem téves, tehát akkor bizonyára a logikai „vagy” alkalmazandó. Ha viszont a logikai „vagy” alkalmazandó, akkor az rám nem vonatkozik, mert én például nem kezeltetem magamat alanyi jogon Magyarországon. Ez az állítása sehogy sem állja meg a helyét, hiszen nyilván engem is bele szeretett volna érteni, de úgy tűnik, hogy nem sikerült. Talán érdemes lenne újra nekifutni az állításnak.
„Az Isten-haza-család értékrend szembeállítása a liberális demokráciával pontosan az idegenszívűséget tükrözi.”
Ez volt az az alkalom, amikor használtam az idegenszívűség kifejezést. Az Isten-haza-család értékrend tartja össze a nemzetet. A keresztény erkölcsiség a magyarság számára a sztenderd erkölcs. Attól függetlenül, hogy miben hisz, vagy hisz-e valamiben az ember. „Ne lopj”, „ne ölj”, „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. Többek között ezek a magyar társadalomban az alapvető erkölcsi normák. Lehet más eszmét, más hitet vallani, az erkölcsi mércét mégis ezek az alapelvek határozzák meg. A hazához ha nem hű valaki, akkor triviális, hogy idegenszívű. A család a társadalom molekuláját alkotó társadalmi atom. Aki a társadalmat alkotó részeket kollektíve nem szereti, az is idegenszívű. A liberális demokrácia egy rendszer. Amennyiben valaki nem idegenszívű, akkor a rendszert a társadalom alapjaival próbálja összeegyeztetni. Ha a társadalom alapjai nem tetszenek neki, akkor azt próbálja reformálni. De azt fenntartom, hogy aki úgy határozza meg a rendszert, mint a nemzeti alapelvekkel szembemenő valamit, az nem egy patrióta.
Egy élmény volt önnel vitatkozni. A legjobbakat kívánom, ha nem találkoznánk egy másik vita alkalmával. Üdvözlet.
8:14 de.
Besancon
Hát, igen. Éreztem én, hogy Gyurcsány és Bajnai szavazatának és a szavazás részleteinek utána kéne néznem – de azt gondoltam, hogy a számukra előnyös nagyvonalú tévedésem nem fogják kifogásolni. Ha mégis, a lényegen nem változtat.
Vitatnám, hogy a határon túliakat nem érinti egy-egy szavazás eredménye. Minden magyarnak egy olyan Magyarország az érdeke, amire büszke lehet.
Mellékesen említem, hogy nem egyszer tapasztaltam, hogy külföldön élő magyarok mennyire tájékozottak a hazai dolgokban. Ha mégsem szavaznak, annak szerintem a lustaság az oka.
3:09 du.
Komment nélkül….
„Spiró György: Jönnek
Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint,
füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból,
csönd van. Senki se pisszen. Alantról
kevéske hűlt költő csontujja int.
Ó, ha gyilkolni szabadna újra,
csámcsogva, hersegve szívnák a vért –
miért is? ki tudja. Trianonért? –
mered pár utcanév pici csontujja.
Ez olyan klima: itt folyton beborul,
ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,
hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,
és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,
hogy bebizonyitsuk:
nemcsak a szemetek tudnak magyarul.
1984”
2:49 de.
Lajos Árpád ”
Na, megint – nem mondom, hogy ügyesen – átsiklott a valódi és történelmi tényeken. Úgy tűnik nekem, magának a tánciskolában is a . s a s s z é . mehetett a legjobban.
Azt mondja – és ezzel elintézettnek is tekinti a választ – hogy „nem akkor kell kísérletezni, amikor baj van”. Mondja ezt arra, amit én a polgári forradalmak gyakorlati tapasztalatai védelmében, tényekre hivatkozva előadtam.
Sajnos erre az eljárására, már én is kénytelen vagyok Ille barátunk kígyó hasonlatához fordulni, ön hamis – nem a témához tartozó szavakkal, és főleg tények inkább elhallgatásával – siklik ki az igazság elől.
2:59 de.
Lajos Árpád
Lehet, hogy még soká nem lesz téma a „nemzeti érzés”, sem a Tanácsköztársaság”, téged pedig pedig nyitottnak látlak mások érveinek meghallgatására. Ezért – bár egyáltalán nem vagyok a téma szakértője – még elmondok néhány bennem maradt (talán)naiv gondolatot.
A Tanácsköztársaság 1919-ben volt, Trianon pedig 1920-ban. Mi pedig csak visszamenőleg látjuk, hogy az akkori győztes hatalmaktól csak erővel lehetett volna kedvezőbb békét kicsikarni. Nem igazságos csak a Tanácsköztársaság vezetőin számon kérni Trianont. Nem ott kezdődött, hogy Károlyi átadta a hatalmat, hanem ott, hogy a magyar tisztikar hagyta szétzülleni a frontokról hazatérő magyar katonákat. A kommunisták csak a hatalmi vákuumba jöttek bele.
Azt is vitatom, hogy kommunistákból hiányzott volna vagy hiányzik a nemzeti érzés. Az ideológiából igen, de az csak egy irányelv. Irányelv, mint a zsidó-keresztény vallásban a Tízparancsolat, amit maradéktalanul senki nem tart be, mégis zsinórmérték. A valóságban a kommunistának nevezett országokban mindig is volt nemzeti érzés, sőt nacionalizmus is(Ceausescu). Nálunk is volt nemzeti érzés. Kádár idejében volt Himnusz, Szózat, voltak nemzeti témájú filmek, az iskolában népdalokat tanultunk, volt Röpülj Páva vetélkedő, Magyar Népi Együttes stb. Ami tabu volt, az a két vesztes háború következményeit, és az egykori nagyságunkat emlegetni. A ránk erőltetett hivatalos ideológia a kicsiségünk hangsúlyozása és a szomszédaink „igazának” a helyeslése volt. Ez pedig vesztes helyzetünkből, nem pedig a kommunista ideológiából vezethető le. Kommunista szomszédaink nacionalizmusa viszont utólag is nyilvánvaló.
Szóval, szerintem nyugodtam visszavetíthetjük 1919-re, hogy életszerútlen a Tanácsköztársaságot nemzetietlennek beállítani. Ha a vezetőik azok is lettek volna, reálisak voltak, előbb-utóbb akkor is kénytelenek lettek volna a nép ilyen irányú igényének eleget tenni.
A kommunista eszme pedig sok mindenkit megfogott. A kiábrándulást a megvalósítás módja okozta, amelynek időnkénti brutalitása viszont nem minden vezetőre terjedt ki. Utóbbiak kezdettől a rendszer megreformálásán munkálkodtak. Akárhogy is, de Gorbacsovot is ez a rendszer termelte ki, akinek a jóindulatát nem lehet kétségbe vonni és aki mellé oda lehet állítani magyar politikusokat is.
3:23 de.
– A 7,44-es komment válaszára gondolok.
3:41 de.
Jani !
Ezt ugye magad sem gondolod komolyan, hogy pusztán attól érdekelt egy határon túli szavazó, hogy büszke lehet e vagy sem Magyarországra ?!
Ennél ütősebb érvek kellenének ahhoz, hogy miért tekintjük sorsunk alakulásában illetékesnek azt aki semmilyen módon nem élvezi-szenvedi annak következményeit !
A véleményét természetesen elmondhatja egy arra kitalált módozat szerint ( hol, milyen formában stb ) de szavazni csakis az legyen jogosult, akire az kihat minden tekintetben! Ez nem olyan felfoghatatlan dolog, szerintem a büszkén dagadó kebel sovány duma !
No, és ezen az alapon mi van a magyar állampolgárságot pénzért vásárolt( jó pénzért, aminek jó része magán zsebekbe vándorol!) „jött mentekkel” ? Nézz utána, mert itt aztán minden náció megtalálható – szóval ők is magyar állampolgárok lettek és Semjén óta tudjuk, hogy nincs két fajta áp.-ság, kvázi szavazhatnak ?
Pedig koránt sem biztos (sőt!) hogy életvitelszerűen itt élnek, tartózkodnak ! Azaz: ők sem !
És mivel Magyaro.-nak kell a sok pénz, mert annak mindig híján vagyunk, hát adogatjuk a m.áp.-ot, kereslet meg mindig van rá, hisz bármikor, bármire jó lehet !
Nem gondolod, hogy túl sok lesz így a kibic akinek semmi sem drága ?
A nem szavazó határon kívüliek nem feltétlenül lusták – vannak közöttük akik felfogják, hogy a magyar áp. egy gesztus talán némi eszmei kárpótlás – amivel semmiképp nem ildomos visszaélni : nekem ugyanis az erőszakos szavazni akarásuk ( mindkét esetre volt példa, az RTL Házon kívül c. műsora pl választások idején elég kiterjedten és tárgyilagosan foglalkozott a témával) mindenképpen visszaélésnek tűnik a helyzettel, még akkor is ha jogilag megtehetik, mert a kormányzó párt önös érdekből lehetővé tette számukra !
Ez tehát nem értelem, meg műveltség kérdése – ez pusztán józan belátás, és tényekhez ragaszkodás!
Ami meg Gyurcsány és Bajnai szavazatát illeti: nagyvonalú tévedésed miért is lenne számukra hízelgő ?
Mint mondtam Bajnai sehogyan sem szavazott, a kérdéses időben nem volt tagja az ogy.- nek, ő tehát köszöni a nagyvonalú ám indokolatlan tévedésedet – nem kér belőle !
Gy. pedig mindig is felvállalta döntését és meg is indokolta – nem tévedésből nyomott nemet !
A nagyvonalú tévedésedről kb ugyanúgy vélekedhet, mint B. vélekedne, ha érdekelt lenne benne !
3:45 de.
Lajos Árpád !
A maga
„1000 éves és kipróbált” úri Magyarországát
a nemes kortárs Ady Endre versben (és publicisztikáiban is) így ábrázolja:
(részlet)
„Hódították ez országot
derék, lelkes úri szittyák.
Jótevői szegény népnek
iskolában így tanítják.
De nem így volt ezer évig,
munkásembert ág is húzta.
Egy-kétezer úr kötötte
millió jobbágyát gúzsba.
Csak a gazdag, csak a zsarnok
élt fel minden földi jókat.
Megláncolták, butították
a dolgozó milliókat.”
.
4:05 de.
Dubois: Árpád vezér ügyes parkettáncos, de a porondon is megállná a helyét bohócként 🙂
4:09 de.
DonGolo: isten-haza-család…aha. Mi van az ateistákkal? Mi van a hazátlanokkal? Mi van a szinglikkel? Mi van Lajos Árpáddal, akit minden kevélysége ellenére nem találni sehol a világháló jegyzettjei közt? Vagy a gugli már nem a barátom?
5:22 de.
Besancon
Nézd, aki veszi a fáradságot és elmegy szavazni (külföldön ez elég macerás)az már valamilyen szintén biztos figyeli a magyar eseményeket és érdekelt az ország sorsának alakulásában. A magyar állampolgárságot pénzért megvásárló idegeneket pedig elsősorban az EU-ban való szabad mozgás és az ezzel járó előnyök, nem pedig a magyarok érdeklik.
A „büszkeség” csak egy összefoglaló szó. Nagyon lebecsülsz, ha feltételezed, hogy nem tudnék ezerféle indokot arra, hogy egy határon túli magyar mi mindenért lehet érdekelt szavazatával befolyásolni a hazai politikát. Kímélj meg a attól, hogy soroljam.
Szerintem azért tartasz a külföldi szavazatoktól, mert feltételezed, hogy többségben vannak azok a szavazók, akik nem az általad kedvelt politikai oldalt támogatják. Gyurcsánynak és Bajnainak – a vágyaiktól és érdekeiktől függetlenül – fel kellett volna ismernie, hogy egy olyan nép, amelyiknek a harmada külföldön él, mindenképp egymás iránt fog gravitálni és kilátástalan dolog ezzel szembe menni. Egy mondás: „Ami ellen nem tehetsz, annak állj az élére.”
5:29 de.
jani: annak a harmadnak azon a területen van dolga, ahol él. De hamár ilyen nagy ívű idézettel élt: Orbán minek is állt az élésre? Csak nem megosztotta még azt a harmadot is?
6:26 de.
Ille István
2015 június 11
4:09 de.
Érdekes ez az Árpi gyerek.
Amikor először megnéztem a facebookon, még tele volt a lapja szélsőjobbos és 64 vármegyés kötődéssel. Most gyorsan módosított a profil a láthatósági beállításain. Már csak a jegyzett ismerőseinek mutatja meg a kötődését 🙂 No meg a kommentjeiben.
6:32 de.
Kedves Donom, én – ahogy büszkélkedett vele – a gugliban kerestem. Mit ad az ő istene, ott nem jegyzik. A Prónays nyelvcsapásai után már nem érdekelt annyira, hogy a faszbukján rákeressek. Kommentjeiben meg fensőbbségesen terel, egy igazi kaméleon. Egy tudománysossá polírozott bohóc.
Az külön élvezetes volt, hogy élménynek tartotta a velem lefolytatott vitát 😀
6:47 de.
Lajos Árpád!
Nagyon ügyesen érvel…Okos, intelligens,ugyanakkor nem sértegeti vita partnerét…Na és a népét, Hazáját(Magyarországot)szereti…Amiből nagyrészt a románok kaptak meg…Hiszen Aradon él, a régi Nagy-Magyarország területén…
Le a kalappal előtte!(Lajos Árpádról van szó.)
7:00 de.
Fenyvesi Glória: laf-laf-laf
7:06 de.
Kedves Dubois,
továbbra is tartom azt az álláspontomat, hogy nem egy vesztett világháború utáni zűrzavar az alkalmas időpont a kísérletezésre. Én kérek elnézést, de ön a számba adott bizonyos szavakat. Ez akkor sem fér bele a méltányos vitatkozás gyakorlatába, ha egyébként teljesen eltér a véleményünk. Ezzel a viselkedésmóddal nemcsak önmagát járatja le, hanem azt az értékrendet is, amit itt a vitában képvisel. Ilyen butaság után kevesebb időt szánok arra, hogy önnel vitatkozzak. Amennyire elismeri azt, hogy elhamarkodottan tulajdonított gondolatokat nekem, akkor számíthat arra is, hogy mélyebben kfejtem az ön gondolataira adott válaszomat. A méltányos vita előfeltétele a méltatlanság felszámolása. A méltatlan állapotot ön idézte elő, így az ön részéről szükséges az úriemberi hozzáállás a méltányos állapot visszaállításához. Ha a honvédség felszámolása helyett a honvédő háború előkészítése lett volna a célja a magyar szovjet köztársaságnak, akkor más lenne a leányzó fekvése. Nem ez történt. A plakátokon egyetlen helyen sem láttam a haza védelmére vonatkozó passzusokat. A rendszer védelme annál markánsabban jelent meg.
Tisztelt Jani,
a gondolatai egyáltalán nem naívak. Érdemes töprengeni ezeken a felvetéseken.
Abban igaza van, hogy utólag könnyű okosnak lenni. Ugyanakkor egy országot vezető elit részéről elvárható, hogy előre lássanak olyan forgatókönyveket, amelyekhez elegendő adat áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy előre lássák azokat. Egy háború végén a feltételek a győztesnek kedvezőbbek. Világháborús vesztesként nyilvánvaló volt, hogy a győztesek a békefeltételeken keresztül akarnak majd érdeket érvényesíteni. Ugyanakkor hadsereg is volt. A hadsereg puszta léte elegendő mozgásteret biztosított volna ahhoz, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a győzteseket is. A hadsereg felszámolása olyan gesztus volt, amelynek hatásaként – talán – méltányosságot vártak a győztesek részéről. A két megközelítés között az a különbség, hogy a hadsereg léte garancia volt arra, hogy tárgyalni lehet a győztesekkel, míg a gesztus gyakorlása a gesztus viszonzásának garanciája nélkül a tragikomikus vicc kategóriája.
Én nem látom úgy, hogy csak a tanácsköztársaság lett volna a felelős. Felelős volt a király abban, hogy lemondott akkor, amikor konszolidációra volt szükség. Le lehetett volna azután is mondani, hogy a békefolyamat lezárul. A király a felelőtlen puccskísérletével is felelős volt. A magyar elit másik oldala is felelős volt. Tisza aszketikus hozzáállása, Horthy tétlensége szintén vaskosan rányomták a maguk bélyegüket a helyzetre. A fő felelős mégis a magyar szovjet köztársaság volt, amelyben tökéletesen összeállt a gyenge elméjű Károlyi, a szerb kém Linder, a rendszer érdekeit a nemzet érdekeivel szemben érvényesítő Kun Béla sajátos egyvelege.
A kommunizmus ideológiája nemcsak nemzetietlen, hanem ugyanakkor nemzetellenes is. Egy hithű kommunista a nemzetfogalmat meghaladandó, elavult ideológiának tartja. Ez két kommunista alapdogmából nagyon jól látszik. Az egyik ilyen dogma az internacionalizmus, a másik pedig az osztályharc. A kommunista internacionalizmus a kommunista, szovjet világkormány utópiája felé mutatja az irányt, amelybe nem fér bele a haza fogalma. Az osztályharc dogmatikája pedig a munkást szembeállítja a „kulákkal”, az örökség vagy tehetség nyomán létező gazdaggal. Innen látszik, hogy a magyar kommunistának barátja a román, a szlovák, a szerb munkás. Ugyanakkor ellensége a magyar nemes, sőt, a polgárok közül is a gazdag. Azért nehezen értelmezhető a polgári forradalom megnevezés a tanácskormány kapcsán, mert azt a polgári réteg nem érezhette maradéktalanul a sajátjának. A tehetősebb polgároktól elkobozták „fölös vagyonukat”, igaz, ellenérték fejében.
Dióhéjban az események:
– 1918 november 13-án kedden lemond Károly király
– 1918 november 16-án pénteken kikiáltják a népköztársaságot
– 1919 március 20-án szerdán megkapják a Vix-jegyzéket, amely nyilvánvalóvá teszi a román megszállásról szóló döntést
– 1919 március 21-en csütörtökön veszi át a hatalmat a kommunista rendszer, amikor Garbai Sándor és Kun Béla kikiáltják a tanácsköztársaságot
A Vix-jegyzékből egyértelműen látszott a tragédia körvonala. Azt se feledjük el, hogy a katonaság demoralizálása nem automatikusan történt. Kommunista agitátorok lázították a katonákat (http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/55.html)
Ne feledjük, hogy Kun Béla olyannyira meg akarta haladni a nemzetet, hogy a pártja neve Kommunisták Magyarországi Pártja, majd Magyarországi Szocialista Párt. Tehát a magyarság nem jelenik meg még a párt nevében sem, csak az ország neve földrajzi specifikum gyanánt.
Az igaz, hogy nem minden kommunistából hiányzik a nemzeti gondolat. Azok a kommunisták, akikben valamiféle nemzeti gondolat jelen van viszont nem fogadják el az ideológiát maradéktalanul. A romániai kommunizmus valóban egyféle furcsa hibrid volt: egy nemzeti kommunizmus. Az élén levő négy osztályos scornicesti Ceausescu esetében nem vagyok meggyőződve, hogy számon lehetne kérni az ideológiai következetességet. Egy ilyen félanalfabéta nehezen tud megismerkedni az ideológiai alapvetésekkel, de ha még sikerül is neki, akkor is a román kommunista nacionalizmusnak volt egy praktikus oka: rettegtek attól, hogy revízió történik és ezért mindent megtettek a magyarság felszámolásának érdekében.
Kádárt a szovjet tankok segítették hatalomra. Szegről-végről kommunista volt, részben szlovák, részben magyar származású anyai ágról, apai ágról zsidó származású kommunista politikus. Zsidó identitása nemigen lehetett, mivel apjával soha sem találkozott. Mozgalmi neve Kádár János volt, amit 1945-ben hivatalosan is vállalt. Korábbi neve Csermanek János. Fontos megjegyezni, hogy Ceausescunál tanultabb volt, írógépműszerészi végzettséggel. Jobban értette a kommunista ideológiát és nem kellett területvesztéstől tartania. Vegyes származása és ideolgógiája miatt nehezen lehetett volna elképzelni, hogy magyar érdeket érvényesített volna például Csehszlovákiával szemben. Ugyanakkor 1956 politikai örököseként azt is tudta, hogy nem lehet erőltetni a nemzetietlenedést. Ehelyett inkább egy lassú, kommunista színezetű reformkort álmodott és valósított meg. Ebbe belefért a hagyományőrzés, de nem fért bele a nemzeti érdekérvényesítés. Előbbi szükséges volt, utóbbi kommunista szemmel veszélyesnek számított.
Besancon,
a magyar nemzetpolitika érinti az elszakított magyarokat, mert attól függ, hogy mennyire sikerül megfékezni az erőszakos asszimilációt és az atrocitásokat. Ezért az, hogy ki van a magyar kormányrúdnál elszakított magyar szemmel létkérdés. Gyurcsány Ferenc 11 évvel ezelőtt „román” bevándorlók tömegeitől „tartott”. Ma ugyanez a Gyurcsány Ferenc az egyik leghangosabb szószólója a bevándorlóbarát hozzáállásnak. Tehát jöjjön csak a koszovói albán bevándorló, mert ez frankó, helyes és szép. Az elszakított magyar viszont ne kapjon állampolgárságot, mert akkor elözönli Magyarországot. A kampányban az erdélyi magyarságot kollektíve románnak nevezte. Nem hiszem, hogy műveletlenségből. Inkább a műveletlenségre apellálva.
Ille István,
mint említettem, a keresztény erkölcs a sztenderd, attól függetlenül, hogy ki miben hisz, ha hisz valamiben. Az ateista nem hisz vallásokban, de rá is vonatkoznak az erkölcsi szabályok. Ha az ateista lop, öl, gyűlölködik, akkor a társadalom őt is elítéli. A szinglire is vonatkozik az Isten-haza-család értékrend. Nem kell felesége vagy férje vagy gyereke legyen. Ez az ő döntése. DE: ő is fizeti az adót, amelyből egy rész GYES-re megy.
Már megint a személyem. A keresőmotor a barátja:
http://lmgtfy.com/?q=lajos+%C3%A1rp%C3%A1d
„Mi van Lajos Árpáddal, akit minden kevélysége ellenére nem találni sehol a világháló jegyzettjei közt?”
Ez ellentmond annak, hogy Aradról kezdett el beszélni június 6-án.
7:22 de.
Lehet hogy ha rápökünk a nácira és smírfecnivel polírozzuk , akkor szép fényes lesz.
De balga az aki emiatt kitenné a kandallójára dísztárgynak.
7:24 de.
Gloárka , mivel nem éri el nyelvével a sajátját , ezért a másét polírozza.
7:24 de.
Don Ovuz,
erre nincs mentsége. Ez már nem tévedés. A Facebook felhasználóm láthatósági beállításait nem módosítottam. Mindig is a baráti körömbe tartozók számára írtam bejegyzéseket. Hatvannégy vármegyés kötődéseim nincsenek és nem is voltak. Amúgy nekem imponál, hogy nem fogadják el a trianoni határokat, de ettől még nincsenek kötődéseim velük. Elnézést, de ez már súlyosabb, mint amikor a számba adnak nézeteket. Én a véleményemet névvel vállalom, szemben önnel és minden írásom olyan, amilyet később is vállalok. Ezért felkérem, hogy kérjen bocsánatot a hazugságért, vagy bizonyítsa állítását. Tessék csak csatolni screenshot-okat. Szégyelje magát.
Ille István,
ha engem „nem jegyeznek” google-on, akkor honnan tudta, hogy aradi vagyok? Lám-lám, kilóg a lóláb.
Tisztelt Fenyvesi Glória,
köszönöm szépen, a tisztelet kölcsönös.
7:39 de.
Lajos Árpád: a személye teljesen érdektelen, az elvei pedig szégyenletesek. Az információt az IP címe alapján nyertem, úgyhogy ne görcsöljön az ellentmondásokkal 😀
Nem, a keresztény erkölcs nem sztenderd. Nem az erkölcsi szabályok vonatkoznak az ateistákra – vagy bárkire – , hanem a Btk, vagy a Ptk. A szingli nem minden esetben saját hibájából vagy döntéséből szingli, valamint maga sem tudhatja, hogy az SZJA-ból mennyi és mire megy, úgyhogy ezt tán felejtsük el.
Engem a munkaadóim 2010 óta – ismerős ez a dátum? – pl.nem jelentettek be sehová, nem fizettek utánam se SZJA-t, se TB-járulékot, se nyugdíjjárulékot, természetesen a maga által forszírozott erkölcsi szabályok mentén – isten-haza-család, röhej-, ugyanis megloptak engem – mert tőlem levonták – és meglopták az államot, mert oda nem fizették be. Az istenük ezt elnézte nekik, a hazájuk nem gyarapodott, a családjuk azonban igen. Egy apró gombocskát, ha kérhetem, ugyan, varrjon már erre!
Mint említettem, az arcával sem ártana egy cseppet foglalkoznia. Persze, tükröt is cserélhet.
7:49 de.
Lajos Árpád: a lólábbal magának van gondja. Én még azt is meg tudom mondani, melyik utcában, hány szám alatt osztja az észt. Tudja, az a fránya IP sok mindent elárul.
Ha maga tiszteli Fenyvesi Glóriát, akkor már elég sok minden érthető. Miért nem vall színt? Amolyan árpádsávost 🙂
Ha most elkezd nekem heraldikai vagy vexillológiai magyarázatokba kezdeni, azon felül, hogy hangosan kiröhögöm, nagyon rácáfol Glóriáék zászlószineire, ami -eddigi hozzáállását tekintve – nem gondolom, hogy érdekében állna 🙂
A Don Ovuzhoz írott durcás felszólítása gyerekes. De hát, maga tudja 😀
Ha magának imponál, hogy nem fogadják el a 64esek a trianoni határokat, hát csak izzadjon együtt velük, úgy sem tudnak semmit tenni. Ráadásul fogadni mernék, hogy azt sem tudják, melyek voltak azok. De sebaj, mint említettem, maga a 65. is ismeri 😛
8:10 de.
Lajos Árpád
2015 június 11
7:24 de.
Bírom mikor így ágyékig lefehéredik valaki, különösen abból a körből.
Annyira nem fontos nekem egy szélsőjobbos, hogy még gépemen is tároljam őket! Még valami fertőzést kapna szegény gép.
Bár ön sem érdekel túlságosan, ezért kár volt annyit dolgozni rajta.
😀
8:14 de.
Kedves Ille István,
a személyem valóban érdektelen. Kérdésekről vitatkozunk. Ennek fényében nem értem, hogy miért volt fontos, hogy én ki vagyok, mi vagyok. Nem görcsölök az ellentmondásokkal, csak nem feltételeztem, hogy valaki, aki nem tud keresni majd pont az IP-címem alapján határozza meg a hollétemet. Amúgy proxy-t is használhatok, sose lehet tudni. Viccelek, tényleg aradi vagyok. Én a magam részéről a véleményemet nem tartom szégyenletesnek, de önnek természetesen joga van úgy jellemezni azt, ahogy a szíve diktálja, amikor visszatér a homokozóba a piros vödör mellé.
A keresztény erkölcs nem jogilag sztenderd 🙂
Az társadalmi sztenderd. Évszázadokon kereszül a kereszténységre építették a jogot, a nemzet nagy része keresztény. Akkor is, ha nem gyakorló, vagy nem jár templomba. A tradíciót, a közvélekedést a keresztény erkölcs határozza meg.
Tudomásom szerint nincs olyan szingli, aki nem önszántából szingli (http://enc.phil-inst.hu/1enciklopedia/aktualis/szingli.htm). Vannak egyedülállóak, akik szeretnének hosszú távú társat. Onnantól fogva, hogy valaki hosszú távú társat szeretne, az nem lehet szingli. Max. egyedülálló. Az erkölcsi sztenderdek nem de jure léteznek. Ideális esetben egybeesik az erkölcsi sztenderd a jogszabályokkal, de ez nem feltétlenül igaz.
Mondok egy példát, amivel (figyelem, figyelem) minden bizonnyal ön is egyet fog érteni: a jogszabályok módosították a trafikozást és ezzel jogosan (tehát a jogszabályokkal megfelelő módon) éltek sokan. A nemzet mégis elítélte (nagyon helyesen) azt, amit trafikozás címszó alatt műveltek, mert az nem felelt meg az erkölcsi sztenderdeknek („ne kívánd másét”). Ezért, feltételezem és javítson ki, ha tévedek: ön felháborodott a trafikozáson. A felháborodásával én is azonosulni tudok. Mert ez egy olyan alapvető elvet sértett meg, ami mind az ön, mind az én értékrendemben erkölcstelen. Akkor is, ha legális. Mert a haverok pumpolása akkor is visszatetsző, ha jogszerű.
„nem jelentettek be sehová, nem fizettek utánam se SZJA-t, se TB-járulékot, se nyugdíjjárulékot, természetesen a maga által forszírozott erkölcsi szabályok mentén – isten-haza-család, röhej-, ugyanis megloptak engem – mert tőlem levonták – és meglopták az államot, mert oda nem fizették be.”
Azt hiszem, hogy ezt a munkaadóival lenne érdemes megbeszélni.
A személyeskedés nem az én asztalom. Argumentum ad hominem, mint ahogy már korábban is említettem önnek. Ön biztosított arról, hogy ezt ön már évek óta alkalmazza. Én pedig hozzátettem és hozzáteszem: sajnos nem a kifejezést, hanem a gyakorlatot.
8:25 de.
Kedves Ille István,
én teljesen nyíltan beszélek, így lólábakkal nincs gondom. Legfeljebb nem tetszik önnek, ahogy gondolkodok, de ezt majd valahogy túlélem.
Az Árpád-sávos zászló legkésőbb 1270-ben fordul elő. Árpád-háziak használták. Mi a baj ezzel? Hogy a nyilasok is használták? Ilyen alapon a Dávid-csillagot is el lehetne ítélni, mondván, hogy a palesztin embereket ilyen jelképet használó személyek ölik. De méltatlan lenne mindkettő. Tiszteletlen lenne a Dávid-csillag gyalázása bármilyen érvvel. Ahogy tiszteletlen az Árpád-sáv gyalázása is.
Vessünk egy pillantást a Kossuth-címerre: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Kossuth_Coat_of_Arms.svg/920px-Kossuth_Coat_of_Arms.svg.png
Én nem tudok Kossuth-tal kortárs nyilasokról de hátha felvilágosít majd arról, hogy tévedek.
„A Don Ovuzhoz írott durcás felszólítása gyerekes.”
Ha majd önről hazudik valaki, akkor lesz ám sértődés. Persze csak a következetesség jegyében, igaz?
8:31 de.
Don Ovuz,
itt önnek van oka pirulni. Ön hazudott. Ha én a napokban módosítottam volna a hozzáférést, akkor ennek nyomai a különböző keresési motorok cache-ében még bizonyára megvolnának. Keresse meg a cache-eket. Jó szórakozást. Majd küldjön egy linket is. Ön állított (valótlant), öné a bizonyítás terhe.
8:48 de.
Lajos Árpád: megint téved. Maga az argumentum ad personam elvet alkalmazza, de lényegtelen, ez nem latin nyelvlecke.
A példát – amit teljesen magától értetődően nem volt képes felfogni – nem a munkaadómmal kapcsolatosan hoztam fel, hanem a fals elméletét cáfolandó.
A keresztény erkölcsnek max. az egyén belső szabályrendjében van szerepe, a társadalom, ha szabad így fogalmaznom leszarja. A társadalmat a jog szabályozza.
Miért érdekelne egy buddhistát, vagy egy zsidót, esetleg egy – horribile dictu! – muzulmánt a maga keresztény erkölcse? Honnan veszi, hogy a közvélekedést a keresztény erkölcs határozza meg – ami, ha jól sejtem, gyakorló egyházán keresztül hazug, korrupt és erkölcstelen (ha cáfolni akarja, javaslom, forduljon a pápához)? Tán Werbőczy is a közvélekedés szerint alkotta meg a Hármaskönyvet, ami jó ideig a törvénykezés alapja volt?
Ember, maga idehozza a trafikrendeletet, amit ráadásul még jogosnak is nevez, és ezt követően bekavar az erkölccsel? Hogy’ jön ide a tízparancsolat egyike? A visszatetszés és az erkölcs két külön dolog. Ami visszatetsző, ámbár jogszabállyal fedett, azzal szemben lehet ágálni, de minek. Ami erkölcstelen (figyelem, figyelem) és az jogszbályba ütközik, az mindentől függetlenül büntetendő, és – míly meglepetés lehet a maga számára – nem a társadalom sztenderdje, hanem a Btk. szerint, amiben ráadásul sehol sincs hivatkozás azokra a fene nagy erkölcsi elvárásokra.
A pumpolás kifejezést meg rosszul használja, de mind1.
A homokozóba nem térek vissza, nekem vannak értékesebb játékaim is, ne értékelje túl magát még a piros vödröcskéjével sem.
Tudja, az az érzésem – ahogy itt mindenkit kioktat – hogy maga az a grundfocista, akit azért vettek be a csapatba, mert övé a labda 😀
Amúgy nem kellene, hogy a keresési módszereken lovagoljon, higgye el, egy proxy sem számít, ha nem kapott dinamikus IP címet. Nekem egyszerűbb volt annak alapján helyiértékre tenni magát. Nem gondolom, hogy a keresési tudásommal lenne a baj, mivel maga a guglit javallotta, mint barátomat. Kerestem, ott nem jegyzik. A másik link meg nem érdekel, annyira nem tartom fontosnak, hogy megismerjem. A lényeg az, hogy maga tudja, én ki vagyok. 😀
8:54 de.
Lajos Árpád: szinte tudtam…Az Árpád-háziak zászlajában ezüst és vörös volt a színskála. Upppsz.
A túlélési gondjait ossza meg az örököseivel.
A sértődést meg csak bízza rám – már, ha megenged nekem annyit, hogy önállóna mérlegeljem, kire, mikor, miért 😀
8:57 de.
Lajos Árpád
Bocsi. Nem ellenkezni vagy okoskodni akarok. 🙂
Véleményem szerint Trianon fő felelősei a győztes nagyhatalmak, aztán pedig a hiéna kisantant országok voltak. Egyedül a Szovjetunió nem írta alá a szerződést, melyben szerepük volt az emigrált magyar kommunistáknak is.
A Tanácsköztársaság vezetőivel kapcsolatos logikád szerint, Horthy-n is számon lehetne kérni, hogy Stromfeld Aurélhoz hasonlóan miért nem állt nemzeti érdekből a vörösök mellé, és miért ragaszkodott jobban a társadalmi osztályához. (Stromfeld német származású volt.)
Én úgy tudom, Kádár apja egy somogyi középbirtokos katonatiszt volt, aki teherbe ejtette, majd nem vette feleségül a katolikus cselédlány Csermanek Borbálát, aki szégyenében Fiumébe ment, ahol senki nem ismerte, és ott szülte meg Csermanek(Kádár)Jánost.
9:00 de.
Vonának meg Zázrivecz volt a nevelőapja 😀 jani, maga egyre furcsul, és csak furcsul – Alice Csodaországban 😀
9:02 de.
Továbbra is nagy tudásúnak és korrekt igazságkeresőnek tartalak, sokat tanultam tőled.
9:03 de.
Don Ovuz, kapd össze magad, mielőtt nemzetközi bíróság előtt nem találod magad! Árpád apán bizonyítási eljárásra szólít fel, egészen cache mélységig!
Amúgy a keresőmotorok nem archiválnak semmit. Ami tegnap megváltozott, az ma már elérhetetlen. Upppsz.
9:05 de.
csak egy cseppet elfogult a kicsi huszár 😛 meg valamennyire sápadt. Nem vörös, az kétségtelen.
9:21 de.
„Miért érdekelne egy buddhistát, vagy egy zsidót, esetleg egy – horribile dictu! – muzulmánt a maga keresztény erkölcse?”
Mert nem őshonos és a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodnia. Ugyanakkor ezen vallások képviselői törpe kisebbséget alkotnak a társadalomban. Tény, hogy tiszteletben kell tartani a kisebbségeket, de ez csak akkor működik, ha a kisebbségek tiszteletben tartják az őshonos többséget. A muszlimok hite, miszerint a gyaúroknak nem feltétlenül kell igazat mondani, illetve a zsidó jóm kippur napján elmondott kol nidré feszültséget keltenek, mert a keresztény erkölccsel ellentétes a hazugság. A keresztény hagyománnyal meghonosodott a keresztény erkölcs és ma is meghatározó, ami az értékrendet illeti. Egy izraelita akkor jár el bölcsen, ha a kol nidré ellenére fogadalmát és esküjét betartja, illetve a tilalmakat tiszteletben tartja. Ha ez nem történik meg, akkor hiába jár el a vallása szerint kóser módon, a társadalom őt egyénileg meg fogja bélyegezni. Tehát a bevándorló kisebbségnek el kell fogadnia, hogy a magyar társadalomban a keresztény erkölcs a domináns. Ami azzal ellentétes (köztük a hazugság), az feszültséget kelt.
Werbőczy a Mohácsot tizenkét évvel megelőző Dózsa-féle lázadás nyomán alkotta a hármaskönyvet. Az, amit ön sugall helytálló: abba nem volt a köznek beleszólása. De ez cáfolat akart lenni? Azelőtt is, azután is és közben is kereszténységre alapult a törvénykezés, ami formálta a közvélekedést és a közerkölcsöt.
„Ember, maga idehozza a trafikrendeletet, amit ráadásul még jogosnak is nevez, és ezt követően bekavar az erkölccsel? Hogy’ jön ide a tízparancsolat egyike?”
A „jogos” szót, mint ahogy ki is fejtettem, a jogszabályoknak megfelelő értelemben használtam. Nem erkölcsi értelemben. Valami, ami jogilag jogos, erkölcsileg nem feltétlenül az és fordítva: valami, ami erkölcsileg jogos, jogilag nem feltétlenül az. A példa azt mutatta meg, hogy a jog nem mindig erkölcsös és akkor, ha valaki jogosan jár el de jure, akkor az illető nem feltétlenül jár el jogosan erkölcsi értelemben. Ezt önnek nem sikerült értelmeznie, de sebaj, ez nem az első eset.
„Ami erkölcstelen (figyelem, figyelem) és az jogszbályba ütközik, az mindentől függetlenül büntetendő, és – míly meglepetés lehet a maga számára – nem a társadalom sztenderdje, hanem a Btk. szerint, amiben ráadásul sehol sincs hivatkozás azokra a fene nagy erkölcsi elvárásokra.”
Mi történik akkor, amikor valami erkölcstelen, de legális? Akkor is történik büntetés? Például a 23 millió románnal való hazug riogatás erkölcstelensége milyen büntetést vont maga után?
A pumpolást valóban rosszul alkalmaztam. Utánanéztem, tényleg mást jelent, mint ahogy én tudtam. Köszönöm a javítást.
„Tudja, az az érzésem – ahogy itt mindenkit kioktat – hogy maga az a grundfocista, akit azért vettek be a csapatba, mert övé a labda”
Ez viccesen hangzik öntől.
„Amúgy nem kellene, hogy a keresési módszereken lovagoljon, higgye el, egy proxy sem számít, ha nem kapott dinamikus IP címet.”
Kedves Ille István úr, ez volt a nap megjegyzése :)))))
A proxy szerver egy számítógép, amelyiket közbülső csomópontként használunk. Ha teszem azt, a Kanadai Magyar Hírlaphoz egy amerikai szerver küldi a lekérést, akkor ön amerikai IP-címet fog látni. Ha pedig én úgy üzenek a Kanadai Magyar Hírlapra, hogy a lekérést egy amerikai szerveren keresztül küldöm, akkor tökmindegy, hogy az amerikai szerverhez én aradi IP-címmel küldtem a lekérést, a Kanadai Magyar Hírlap ettől az amerikai, proxy szervertől fogja kapni a lekérést és az IP cím amerikai lesz. Kedves barátom, ezt nagyon benézte. Önből csak úgy árad a fény, amikor az IP-címekről értekezik. Hát ezt a megjegyzését elteszem emlékbe :))))
” A lényeg az, hogy maga tudja, én ki vagyok.”
Igen, tudom. Ön az internet Chuck Norrisa. Ön még proxyn keresztül is megtalálja a proxyt használó gép IP-címét. Jaj, bocsánat. Csak akkor, ha az az IP-cím nem dinamikus. Mondjon még ilyeneket, kérem szépen, hadd tanuljak öntől. Meséljen még, könyörgöm.
9:28 de.
Ille István
2015 június 11
9:03 de.
A lapja szerint számítástechnikával foglalkozik, bár ehhez képest sok sok minden felett elsiklott a témával kapcsolatban is.
A facebook amúgy is sok információt gyűjt a felhasználókról. Túl sokat, hogy ott regisztráljak. Így nyugodt szívvel várom az idézést. No meg miért is? A kis emberke óriásnak álmodja magát.
Amúgy meg azért kell akkora iniciálékat írnia, hogy a félinformáció meg a ferdítés egésznek látszódjon. Nem rossz, csak nem az igazi. Nem meggyőző, szimplán csak fárasztó.
9:57 de.
Ille István
„Az Árpád-háziak zászlajában ezüst és vörös volt a színskála.”
A nyilasok, ahogy a nevük is mutatta, betettek egy nyilat a jelképbe. Ezt bizonyára tudja. Kossuth idejéből származik a címer, ahova szintén fehér színnel került be. Akkor a Kossuth-címer megalkotója is nyilas volt? Még ilyeneket kérek, ön elhozza a fényt a sötétségbe.
„Amúgy a keresőmotorok nem archiválnak semmit. Ami tegnap megváltozott, az ma már elérhetetlen.”
Még ilyeneket, még! Az ön mély tudása fény az éjszakai égbolton. Az est-hajnal csillag!
Ó, én botor, tudatlan, esetlen azt hittem, hogy létezik cache a keresőmotorban. Én azt hittem, hogy ezek a keresőmotorok web-crawlerek, amelyek adatot bányásznak, azt feldolgozzák, majd eltárolják. Ó, én tudatlan, sötét elme azt hittem, hogy ez valódi:
http://cachedview.com/
de most már tudom, hogy nem. Újra kell majd írnom ezt a dolgozatot: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2212017315001206
Újra kell kezdenem a kutatást, mert a mester meszólalt és megmondta a tuttit. Még ilyeneket, könyörgöm, hadd legyen még néhány vidám percem.
Tisztelt Jani,
én kifejezetten örülök, ha ellenérveket hallok. Van, amikor tanulok belőle és újraértékelem addigi tudásomat. Az antant hatalmak, illetve a haszonélvező kis-antant szerepe természetesen fontos. Persze, hogy a románok felelősek voltak azért, mert területet szakítottak ki. A győztes nagyhatalmak is felelősök voltak, mert nem akartak Európa kellős közepén egy olyan államot látni, amelynek minden eszköze megvan arra, hogy megerősödjön. De az antanttól és a kis antanttól nem is lehetett volna mást várni, mint hogy az érdeküket próbálják érvényesíteni. Én, amikor a felelősöket vizsgálom, akkor azokat a felelősöket veszem sorra, akiknek többek között az volt a feladatuk, hogy megakadályozzák a nemzeti tragédiát. Ha a macska megeszi az aranyhalat, akkor nem a macska a felelős, hanem az, aki őrizetlenül hagyta az aranyhalat, kvázi megteremtve a lehetőséget a macskának. A macska nem adhat mást, csak mi lényege.
A Horthyval kapcsolatos felvetés kapcsán nem tudok eleget ahhoz, hogy megmondjam, hogy ő miért nem állt a kommunisták mellé honvédelemből. Egy lehetőség, hogy a saját érdekét nézte, egy másik lehetőség, hogy az országét. Én az utóbbira tippelek. Szerintem tudta, hogy kommunizmus nem marad Magyarországon. Lehet, hogy tévedek, ismétlem, ez egy érdekes kérdés, amire nem tudom a választ. Megérdeklődöm történész barátaimtól.
Én úgy tudom, hogy Kádár apja zsidó volt, bizonyos Krezinger János. A kérdése nyomán utánanéztem és ellentmondásos adatokat kaptam, tehát lehet, hogy rosszul tudtam. Történész barátaimat erről is megkérdezem. Amikor sikerül biztosat megtudnom akkor jelentkezem. Ha nem jelentkezem, akkor kicenzúráztak.
10:05 de.
Lajos Árpád: a gyökösöknek nem szórom csak úgy tudásom szikráit 😀 El kell, hogy keserítsem, kedves barátom, egy proxyn keresztül is lekövethető egy belépő cím, de attól tartok, ez már magának magas. Éppen elég polisztirol – vagy polihisztornak mondják? – eddig is. Chuck Norris nem éppen megtalálásairól híres, ellenben igencsak lendületes perdülő fejrúgása van 😀
A többi erkölcsi alapokra helyezett – amúgy csak szofisztikai – hablatya jól hangzik, de csak rabic.
Már réges-rég csak azzal foglalkozik ezen a fórumon, hogy mindenkinél okosabbnak mutassa magát, pedig, az is csak rabic.
Amúgy, rudja, mi az? Vigyázat, az egyik értelmezését tuti, hogy nem ismeri!
10:08 de.
Don Ovuz: én inkább ámítástechnikának mondanám 😀 Jellemzően ő is azon agyonmagyarok közé tartozik, akik, ha beszorítják őket a sarokba, nagyvonalúan elsiklanak az ellenérvek felett. Olvasd meg a következő levezetését az Árpád-sávról.
10:19 de.
Kedves Ille István,
fogalmam sincs, hogy mi az a rabic.
Kedves barátom, a proxyról szóló megjegyzése nem keserített el, sőt, ismét vidámságot hozott! Az is igaz, hogy a törpök élete nem csak játék és mese 🙂
Akkor egy kis tényadat:
Van három számítógép: A, B, meg C. A az én számítógépem, C a Kanadai Magyar Hírlap szervere, B a proxy. Azt a proxyt (B) bárki létrehozhatja. Akár én is. Olyan hostinggal, amilyet csak akarok. Ha B küld request-et C-nek, akkor C a B IP-címét látja. Ha A azt a kérést küldi el B-nek, hogy küldjön el C-nek bizonyos paraméterekkel rendelkező lekérést, akkor a B proxy el fogja küldeni. C nem fogja látni A-t. Egy gyakorlati példa: http://hideme.be/browse.php/oE3A_2Bo0PfSMsSubt_2B68QDNZ71q1wzqEcXV8b3pdOtt2pmgADvszInj8LD9PftZA_3D/b13/fnorefer/
„Chuck Norris nem éppen megtalálásairól híres, ellenben igencsak lendületes perdülő fejrúgása van”
Önnek van igaza 😀
http://security.stackexchange.com/questions/38444/can-you-track-someone-using-a-proxy
Még meséljen Ille úr, a szavai számomra a homokozóban, a piros veder melletti kánikulában eltöltött tikkasztó hőségében az esővíz, amely az életet jelenti!
10:24 de.
Lajos Árpád: attól tartok van némi gondja a cache fogalmával és szerepével. Azzal az összeollózott izével, amit ide linkelt, én a maga helyében nem dicsekednék. A Kossuth-címer és a nyilas Árpád-sáv közötti összefüggésen azért még dolgozzon egy kicsit.
Akin itt röhögni lehet, az maga, ahogy itt kinlódik, hogy elfogadtassa az igazságát. Nem kellene erőltetnie.
Maga nem tudatlan, sötét elme, csak éppen egy csöppnyi zavar van a fejében 😀
Na, fusson neki +1x 😀
10:25 de.
Don Ovuz: ez inkább ámítástechnikának tűnik 😀
10:30 de.
„attól tartok van némi gondja a cache fogalmával és szerepével.”
Kedves Ille István úr, ez nem történelem, ahol mindenféle értelmezési keret létezik. Ennek a fogalomnak pontos meghatározása van. A cache ideiglenes tárhely. A cachelt adat ideiglenesen tárolt adat. De mit is fejtegetem én a mihaszna tényeket, amikor itt a szakértő 😀
10:32 de.
Lajos Árpád: én meséljek magának, amikor ezeregyéjszaka meséi oda vannak készítve maga mellé?
Ami a kicenzúrázást illeti, ne értékelje túl magát. Max. elnézünk a feje felett. Nem lesz nehéz 😛
Amilyen peche van ezzel a levezetéssel, ezt a Securitate – de még a mi béna TEK-ünk is – simán áthidalja. Mi több, én is megcsíptem Floridában egy baromarcú idegbeteg mocsadékot, aki nyilvános gépekről mocskolt minket. Most szilencium alatt van, tartósan. Az USA-ban az ilyesmit egy csöppet komolyabban veszik.
10:34 de.
basszus, és én leállok beszélgetni egy ilyen emberrel, aki azt sem tudja, mi a rabic? A cachnek, persze, utána tud nézni, de a rabicnak nem! Amatőr…
10:45 de.
„Amilyen peche van ezzel a levezetéssel, ezt a Securitate – de még a mi béna TEK-ünk is – simán áthidalja. Mi több, én is megcsíptem Floridában egy baromarcú idegbeteg mocsadékot, aki nyilvános gépekről mocskolt minket. Most szilencium alatt van, tartósan. Az USA-ban az ilyesmit egy csöppet komolyabban veszik.”
Hát ez így ezer sebből vérzik.
1. Nincs már Securitate, annak az utódja működik.
2. Egy lekérés eredeti IP-címét a Kanadai Magyar Hírlap nem tudja visszanyomozni. A szerver azt az IP-címet kapja, amelyikről a lekérés érkezett
3. Csak ott lehet visszakövetni a requesteket, ahol az ISP monitorizálja azokat. Románia, legalábbis nem monitorizálja.
4. Országokon átívelő életciklusú request-eket pedig csak akkor lehet visszavezetni, ha minden ország ISP-je monitorizálja ÉS kiadja ezeket az adatokat. Tehát ehhez nemzetközi együttműködés volna szükséges. Románia jelenleg – legalábbis hivatalosan – nem monitorizálja, tehát eleve lehetetlen, amit állít.
5. Egy ilyen nemzetközi együttműködéshez, hogy egy kisembert megtaláljanak valamire szükség van. Vagy be vannak építve az emberei különböző helyekre, vagy nagyon-nagyon sok pénze van. Ezt viszont eleve kizárom egy olyan újság részéről, amelyiknek nincs 10 dolcsija ahhoz, hogy megvegye a kanadaimagyarhirlap.com domaint.
Tehát, amit ön állít szépen hangzik, de vaskos BS.
„Mi több, én is megcsíptem Floridában egy baromarcú idegbeteg mocsadékot, aki nyilvános gépekről mocskolt minket.”
És ő proxyt használt. LOL.
10:47 de.
Lajos Árpád: mondom, ezen dolgozzon még egy kicsit 😀
10:47 de.
Nem néztem utána. A mesterre vártam, aki visszavezeti, hogy ki használta a proxyt.
11:05 de.
Lajos Árpád: sántít, nagyon sántít.
1. lényegtelen, hogyan hívják
2. ki mondta, hogy a KMH-ról van szó?
3. és 4. nem, valóban nem monitorizálja és igen, mégiscsak lehetséges. Csak egy szoftver 😀
5. nem, nincs szükség se sok pénzre, se beépített emberekre, csak a helyi sheriffhivatal adatokkal való ellátására. Ilyen egyszerű ez.
A lenéző 10 dolcsis üzemmódját meg, ha kérhetem, tartsa meg a tojásárus kofájának, az a szintje. Tudja, amikor bevezették maguknál az új lejt, akkor egy tojás Csíkszeredában 5 lejbe került. Ne is keresse az összefüggést, az túl bonyolult magának.
Hogy lezárjuk ezt a csevejt: mivel ez elmúlt három nap szinte csak magáról szólt, engedje meg, hogy összesítsem a történteket.
1. megtudtuk, hogy maga mindenkinél okosabb
2. megtudtuk, hogy kíválóan tud terelni – íme, a pozsonyi csatával kapcsolatos nacionalista bugyutaságaitól eljutottunk a cache-ig
3. ami a lényeg, megint működött a magam jó öreg provo stílusa, elbűvölő intellektusú álarca alól csak előcsalogattam a vérjobbos nacionalistát, aki, mivel Prónay mellett még a mi kis nyilasbarbink irányában is kifejezte tiszteletét, tán még más címkét is megérdemelne, de, mint korábban említettem, úgysem ragadna rá. A kaméleonok bőre meglehetősen nyálkás.
Sokáig tartott, de eredményes volt.
Ettől még lehet számítástechnikai zseni – nem az, de jól működik a keresője – lehet történelmileg tájékozott – nem az, mert tájékozottsága meglehetősen szelektív – és lehet zászlólengető hazaffy, a lényeg: nem szép látvány egy így lecsupaszított arc, még, ha aradi is. Sőt.
11:15 de.
Miafene van már itt egy jobber monológjainak magánoldala lett ez a topic ?
11:41 de.
Geyza: dehogyis, csak teret engedünk egy magasabb intelligenciájú nemzettársnak 🙂
12:01 du.
Kedves Ille István,
úgy tűnik sikerült a már említett helységre lépnem.
1. Tehát nincs Securitate 🙂
2. „Nem görcsölök az ellentmondásokkal, csak nem feltételeztem, hogy valaki, aki nem tud keresni majd pont az IP-címem alapján határozza meg a hollétemet. Amúgy proxy-t is használhatok, sose lehet tudni.”
Tehát önről van szó. Hacsak nem szeretne valamilyen személyes adatot elmondani magáról, amely regénybe illő story lenne, amelyben „Securitátéval” és TEK-el működik együtt más titkosszolgálatok mellett, akkor önről és a Kanadai Magyar Hírlapról van szó. Én megmondtam, hogy ön nem tudná visszavezetni az eredeti IP-címemet. Még „sheriffen” (:)) keresztül sem, mert
– nem csináltam olyan dolgot, ami miatt aktivizálódna a titkosszolgálat, így az illeistvánok csak néznének maguk elé bután, amikor megkérdeznék, hogy mégis milyen indokkal kéri ki az adatot
– még kevésbé valósulna meg nemzetközi együttműködés, hogy visszavezessék az adatot
– Romániának nincs meg az adata
Ahogy a klasszikus mondta volt: Good luck, mister Gorsky
3. 4. tehát nincs meg az adat és a „csak egy szoftver” kitétel egyenesen nevetséges. Önnek nincs hozzáférése, a hatóságok nem adják ki és nincs amit kiadni. Ahogy lenni szokott, Ille úr: megmérettetett és könnyűnek találtatott.
5. A seriffhivatal. LOL
Én nem állítottam, sőt, nem is gondoltam, hogy mindenkinél okosabb volnék. Ha ön így értesült, vagy ilyen véleményre jutott, akkor semmiképpen sem én voltam a forrás. A terelés nevetséges. Hazugság hangzott el rólam, amit kikértem magamnak. Ha ez önnek terelés, akkor értesítse erről a rágalmazóit.
A provo stílúsa 😀
Én úgy érzékeltem, hogy én érveltem, ezzel szemben ön címkézett, vádaskodott, torzított és össze-vissza beszélt. Én kifejtettem az érveimet, amik nagy többségére önnek egyszerűen nem volt válasza. Engem ön a Gyaloggalopp fekete lovagjára emlékeztet, aki lelkesen küzdött és miután levágták kezét-lábát, még döntetlenben akart kiegyezni.
12:29 du.
Illepityu:
Naschőn…de ekkorát ?
12:30 du.
Lajos Árpád: szóval, nem értett az egészből semmit. Mégcsak nem is magáról szólt a felvezetésem, de hát, mégiscsak lehet magában valami félelem, ha eleve mosakszik 🙂 Hiába, no, szükség lenne a fejében honoló sötétség kivilágítására, de attól tartok, elégtelenek az eszközeim.
A következtetései logikátlanok. Tanult Boole algebrát, remélem. Na, most építse fel a 2-4. állításaira.
Az ötödikkel kapcsolatban meg fingja sincs, hogy’ is mennek arrafelé a dolgok. Tudja, picinyem, arrafelé akad egy internetes zaklatásra szakosodott nyomozó. Ha gondolja, megadom a címét.
Amúgy valóban csak egy szoftver kérdése, amit nem is drága pénzen be lehet szerezni. Igaz, nem éppen legális, de hát én sem vagyok demokrata 🙂
Engem maga viszont semmire se emlékeztet, ami azért nagyobb veszteség, mert hát, a Fekete Lovag mégiscsak a Fekete Lovag volt. Maga meg…
Ha kérhetem, egy cseppet fogja vissza magát, már így is elterjedt, mint a susulyka. Geyza barátomat nem győzöm konszolidálni 😀
Búcsúzóul kívánhatok magának szebb jövőt? Magára fér!
12:31 du.
Mejjegyzem sza…rossz lehet a családjának.
Ha minden apróságot ilyen kisregény-terjedelemben tárgyal ki velük.
12:34 du.
Geyza: ez nem kitárgyalás, ez megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatás, de valami félreértés okán ő ezt a vélemény cseréjének és érvek ütköztetésének hívja 🙂 Tipikus jobber tempó.
12:50 du.
Geyza: Elég nevetséges a fensőbbséges, távolságtartó, úrias önözése. Ezzerl is mutatni akarja, mennyivel több nálunk. Én egy bunkó proli vagyok, leszarom, és csakazértis magázom. Szerintem az a szintje.
Visszavonom, mégiscsak emlékeztet valakire: a második feleségem rokonsága – nagynéni szinten – Nagykárolyban élt. Húsvétkor – bár kilógott a seggük a barhec bugyogóból – bárányt vettek (jó pénzért), felszallagozták, és elvitték a templomhoz megszenteltetni (ugyancsak jó pénzért).
Nekem ez az ember is csak egy felszallagozott húsvéti bárány. Bár inkább birka. Megy báván a vezérürü kolompszava után.
12:53 du.
Kedves Ille István,
én el szoktam ismerni, ha tévedek. Itt is megtörtént. Az ön részéről nem láttam ilyet. Ezért nem ártana tükörbe nézni, mielőtt megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatásokról beszél.
Önről és a Kanadai Magyar Hírlapról volt szó. Ön nem tudna egy aradi címet visszavezetni proxy mögül. Ha valaki proxyt fog használni és nem történt törvénysértés, akkor a nyomozója annyit fog érni, amennyit az ön „érvelése”. Segítek: az a valós szám, amelyik az összeadás semleges eleme. Ha történt törvénysértés, az már más tál tészta, akkor intézkedik, de akkor sem tudja kihalászni azt az adatot, amit még ha kiadnának sincs eltárolva. Legalábbis hivatalosan.
1:05 du.
Lajos Árpád: dicséretes, hogy még mindig küzd, de sajnos, magával már döntetlenre se lehet adni az asszót. Maga vesztes. Semmit nem ért az egészből, de szajkózza a vélt igazságát.
Ne erőlködjön, nem a KMH eszközeiről volt szó, hanem Osceola megye sheriffhivataláról, de ez magának magas. Nem hiszem, hogy abban a helyzetben lenne, hogy MAGA mondja meg, ÉN mit tudok. Ráadásul sorozatosan szövegértési gondjai vannak.
Mondom, maga csak egy ámítástechnikus. Akinek segítségre van szüksége, az maga. Ma reggel hallottam a rádióban, hogy a Richter Gedeon kifejlesztett egy új gyógyszert a skizofréniás betegek – no nem gyógyítására, de – szinten tartására. Írassak magának receptet?
1:31 du.
A legutóbbi informatikai csörtéket nem olvastam végig – nem érdekel, nem is értek hozzá.
Lajos Úr! Soha nem mondtam, hogy a határokon kívül élő magyarság kollektíve bűnös. Azt mondtam, hogy leginkább az olyanokat halljuk, mint Ön meg szegény, nem túl szofisztikált gondolkodású F.G., ezzel pedig nem értek egyet.
A keresztény erkölccsel legyen kedves házaljon a hittársainál. A hit magánügy. Nekem nincs bajom az istenhívővel, de kikérem magamnak, hogy maguknak vindikálják az erkölcsösséget. Semmi közöm ahhoz, hogy mit tanítanak a templomokban – csak ne tolják bele az én életembe.
A szinglikről vallott véleménye nevetséges – maradjunk ennél az udvarias formánál. Vagy nem ismer egyedülállókat.
Az internacionalizmus változatlanul a jövő (sőt már a jelen) valósága, csak ma globalizációnak hívják. És nem kívánság kérdése, hanem tény. Nemcsak a munkamegosztás nemzetköziesedése miatt, sokkal inkább a Föld védelme érdekében. Ja, és semmi köze a hazaszeretethez. Aki a hazáját szereti, az azt is szeretné, hogy megbecsült tagjává váljon a Földön lakóknak. És igen, a magyar munkásnak nem a román vagy a német munkás az ellensége, hanem az olyan ERKÖLCSTELEN munkaadó (akármilyen nemzetiségű és vallású), amilyenről Ille is beszélt.
Röviden az 1918-1920-as eseményekre visszatérve. Károlyiék nem „kipróbálatlan” (bár az se lett volna baj) rendszert akartak, hanem polgári demokratikus köztársaságot, amit nyugatabbra már a királyságok alakítgatásával (alkotmányos monarchia) 300 éve próbálgattak (1606 Hollandia, 1649 – akkor még – Anglia), az USA-ban meg egész jól működött. Március 19-én Vyx francia ezredes egy olyan jegyzéket nyújtott át Károlyinak, amihez a mellékelt térképen Magyarország határa a Tisza vonala volt. (Horthynak nyilván megfelelt volna, Szeged az innenső parton volt.) Ezt akadályozta meg a Vörös Hadsereg, amit 1 hónap alatt állított föl a magyar nép (a zsellér, a munkás, szóval a proli) és a hazáját szerető maradék tisztikar. Május 2-án már megindították az északi hadjáratot. Igen, az Antantnak sem tetszett a munkáshatalom, de a junkerek (német/porosz földbirtokos nemesség) és a Kruppok se örültek volna annak, ha bárhol a nép választotta tanácsok (orosz szóval szovjetek) irányítják az ország sorsát a klérus, meg az arisztokrácia erkölcstelen (pedig a többségük keresztény volt!) mutyija helyett.
Ezeknek a mai napig jól jön, ha rá lehet venni a tanulatlanabb lelket, hogy ahelyett, hogy mai életén fordítson, 1000 évvel ezelőtti nagyságán borongjon.
2:52 du.
talalom
2015 június 11
1:31 du.
Ismereteid korrektek. De ezt soha nem fogják megérteni. Nem tudatlanságból, hanem ez a beismerés megdöntené lételemük alapjait. Nem fejtem ki bővebben, neked nem kell, hiszen ugyanilyen korrekten tudnád leírni őket is.
5:22 du.
Ille István
Maga tényleg úgy szokott nevetni, hogy „laf-laf-laf”?
Én úgy szoktam, mint a rajzfilmben a Mardel kutya: „hhhihhhhiiiii”….
6:08 du.
Kedves Jani!
Kérésére megkímélem attól, hogy sorolnia kelljen, hányféle indokot talál a határon túli magyar arra, hogy Magyaro.-gon szavazzon: igen, én is pont így gondoltam – szerintem itt némi öngólt rúgott !
A lényeget azonban igen nehéz elfedni, vagyis hogy ez nem hazaszeretet és hűség kérdése, egyszerűen sokadszorra is tény kérdés: itt él a kedves határon túli ? Nem !
Itt dolgozik, itt fizet adót, itt dagasztja az egyébként is igen sovány TB kasszát ? Nem ! Itt csak apasztja !
A visszamenőleges törvénykezés, és az abból fakadó ezeregy probléma napi szinten rontja a honfiúi/leányi morálját? Nem !
Sorolhatnám én is mi mindent nem tapasztal meg a saját bőrén és a saját mindennapjaiban az ünneplőlélekkel szavazni igyekvő határon túli magyar – de nem teszem !
Mert miért is tenném ? Senki nem kételkedik a jó szándékukban, tisztességükben, még a magyarságukban sem !
Úgy látom totális a katyvasz az agyakban – agyon van politizálva, ideologizálva na meg spilázva ez a kérdés, pedig közel sem olyan bonyolult mint amilyenné tesszük!
Tőlem lehet magyar állampolgár bárki akinek számára ez eszmei, erkölcsi elégtételt jelent – de ne szavazzon! Szavazni azért csakis az a magyar állampolgár menjen aki tudja, vagy ha nem is tudja de viseli döntésének mi lesz a következménye ill. hogyan hat az vissza a saját életére – mert, hogy a magyarországi magyarok életét erőteljesen befolyásoló magyarországi szavazásról beszélünk !
Ennyi ! Itt aztán tökéletesen felesleges értelmi képességekről, műveltségről meg egyéb fennkölt ideákról beszélni mert ez mind terelés, ill. mellébeszélés csupán mely súlyozza a lényeget : ott szavazzon ahol életvitelszerűen él,legyen bár erdélyi, vajdasági,ukrán, osztrák, skandináv, vagy akár kanadai állampolgár!
Ott szavazzon ha ott él – aztán jöhet az ezeregy oknál fogva – melyről volt szíves nyilatkozni – „magyarságát megélni”, a fene bánja!
Tehát akkor szögezzük le ismét : „nem tartok a határon túli magyarok szavazatától” semmilyen mértékben, mert ez így nagyon helytelen megállapítás – egyszerűen jogtalannak, indokolatlannak és falsnak tartom !
Más kérdés, hogy Orbánék politikai tőkét kovácsoltak belőle, mert sok anyaországtól elszakított érezte úgy hogy kárpótolták és aki ezt neki lehetővé tette arra szíves örömest szavaznak – anélkül, hogy érdemben ismernék az adott kormány (párt ) tevékenységét !
Még sosem gondolkodott azon, vajon merő szívjóságból döntött így a Fidesz kormány a nyakukban lihegő KDNP néhány tagjával együtt ? Dehogy ! Pontosan tudták, hogy rohadt nagy szükségük lesz a szavazataikra majd 2014 -ben, és nem volt véletlen, hogy erről 2010-es magalakulásuk után az elsők közt döntöttek! ( vajon tudja e, hogy 2004.- ben az erről szóló népszavazáson a Fidesz ugyanúgy nemmel szavazott, mint pl az MSZP stb )
Kvázi felhasználják a határon túliakat, akik addig lesznek nekik okék, míg bokrétaként használhatják a kalapjukon…! Kár, hogy sokan ezt nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni – kivéve azokat az értelmesebb és gondolkodóbb határon túliakat akikről már tegnap is szót ejtettünk, és akiknek a nagy nemzeti összeborulás ellenére sem stimmel sok minden! Magyarul, élnek a gyanúperrel, és nem feltétlenül hagyják magukat hülyére venni !
Ez van, kedves Jani!
Látom, Gyurcsány és Bajnai nagyon megihlette: kicsit kezdi úgy emlegetni őket mint Stan és Pant !
Pedig ebben is téved, a kettő nem ugyanaz, nem rokonlelkek, nem egy utat járnak – kérdés, hogy jártak e valaha ?
Bajnai mára eltűnt a politikából, egy rövid időre biztatást adott nagyon sok embernek, ám nem volt kitartó, sem nem határozott, és így elég hamar hamvába holt a bizalom – kár érte ! De azért úgy látom kedves Jani,hogy sok egyéb mellett azt sem tudja, hogy B. az őszi kampányban (választások előtt)pl Mesterházy Attilával együtt bocsánatot kért a 2004-es határon túliakat érintő döntéséért maga, a magyar nép és az MSZP nevében !
Na, ezt nem kellett volna, erre nem volt felhatalmazása – mindenki mindig csakis a maga nevében tehet kinyilatkoztatást – ráadásul a politikai lóláb igencsak kilógott !
Gyurcsány ezzel szemben nem kért – és valószínű nem is fog – bocsánatot ! Véleményét, elképzelését ma is fenntartja, ugyanazzal indokolja (!)mely nem uszító, nem kirekesztő, a határon túli magyarságot nagyon is elismerve, tisztelve, bizonyos jogokat, kiváltságokat természetszerűen megadva – ezek közé a szavazati jog nem tartozik! – szerette volna a határon túli magyarságot az anyaországi magyarokkal integrálni !
Soha nem románozta le az erdélyi magyarságot, nem is tekintett rájuk románként, és nem riogatott – nagy valószínűséggel a jó Lajos Árpád tehát valamit nagyon félreértett ! ( emlékeztetem, hogy a 23 ezer román vendégmunkás emlegetése Kovács László volt MSZP elnök nevéhez fűződik!)
Én az Ön által idézett mondást tehát úgy fordítom, hogy „…amivel nem értek egyet annak még véletlenül sem állok az élére, akár tudok ellene tenni akár nem… !”
Kvázi, nem alkuszunk, és nem taktikázunk – bizonyos dolgokban következetesek vagyunk, mert csak így várhatunk másoktól is következetességet!
6:17 du.
Talalom: 🙂 🙂 🙂
6:21 du.
Undorító , hogy nekem egy idegen állampolgár mondja meg azt , hogy miképpen éljek.
Mégha magyar nemzetiségű is az illető.
12:22 de.
jani: ezt megint nem tudta értelmezni. A laf-laf-laf a heves nyelvcsapás írásbeli kifejezése. Jelen esetben Fenyvesi tevékenységét jellemezte. Ha én valakin nevetek, az emo-jelekkel fejezem ki. Ilyennel pl. 😀
12:45 de.
Besancon: valahogy így. Előadtuk ezt – vagy hasonlót – itt számosan, de nem igazán fogták fel. A lényeg: minden ilyen érv elfogadása önbecsülésüket apasztaná, mert kénytelenek lennének bevallani, biza, rosszul gondolkodtak! Egy öntudatos népnemzeti pedig azt nem tudná elviselni.
Kétségtelen, azon az egy kurva szavazaton múlott a 2/3, amit az erdélyi kettősök produkáltak Orbánnak. Ja, bocs, nem neki – hiszen csak pártlistára szavazhattak – hanem a Fidesznek.
Elfogadom, elégtételt kaptak a szavazati jogukkal (hogy mivel szemben, az más kérdés) – bár szerintem az állampolgárságuk megadása is az volt, amit felettébb erkölcsösen nagy hányadban dobbantódeszkaként használtak nyugat felé, korántsem megélhetési bevándorlóként, áh, dehogy! – csak éppen a vele járó felelősséget nem vállalták fel! Érdekes módon az ugyancsak nemzetállammá vált Szlovákiában izibe megfosztják szlovák állampolgárságától a kettőst felvevőt, tekintet nélkül arra, hogy a másik állampolgársága magyar, vagy piréz!
Kérdezem: mit is nyertek a Fideszre szavazással? Alamizsnát a Sapientiának, kórházat – már, ha meglesz – Tőkés Királyhágó-mellékének?
Megérte, hogy ezzel megosztották mind az anyaországi magyarokat, mind az erdélyieket?
Na, ezen kellene elgondolkodni!
12:59 de.
Besancon
A TB kasszát apasztanák a határon túliak? Én úgy tudom, a TB szolgáltatás igénybevételéhez érvényes TB igazolvány kell, és nem elég az állampolgárság. Javíts ki, ha rosszul tudom.
Egyébként, pedig nem hiszem, hogy Székelyföldről átjárnának az ott helyben is elérhető egészségügyi ellátás helyett. Nincs pénzük utazgatásra sem. Csak ritka és speciális egészségügyi problémákkal fordulnak az anyaországhoz. De ez nem ipari méretű. Ezt szóvá tenni pedig ütközik az ízlésemmel. Biztos vagyok benne, hogy vannak hazai civil szervezetek, amelyek hovatartozástól függetlenül segítik finanszírozni az ilyen szerencsétlen rászorulók műtétjeit. Én inkább a magyar emberek segítőkészségével visszaélő adománygyűjtő szélhámosoktól tartok.
Sok országgal (szomszédainkkal mindenképp) pedig van kölcsönösségen alapuló megállapodás arra az esetre, ha egyik vagy másik ország állampolgára a másik országban egészségügyi ellátásra szorul.
Ha te nem is, én biztos vagyok abban, hogy Gyurcsány is kalkulál a szavazatokkal és tudja, hogy azzal is lehet szavazatokat gyűjteni, ha megtagadja a határon túliakat. Ettől én nem tartom karakánnak. Az mindenképp a szavazat gyűjtés elvtelen szándékát támasztja alá, mikor ezzel-azzal riogatják is az embereket. Ez oldaltól függetlenül vonatkozik minden politikusra. Én pl. nem dőlök be annak, hogy TB kasszánk megterhelik a határon túliak.
1:07 de.
ja, biztosan van ilyen, de azt úgy hívják, hogy biztosítás. Elég drága mulatság. A legszaftosabb államközi megállapodás még a Szovjetunióval köttetett, melynek értelmében az ukrán állampolgárok – figyelem, nem csak a kárpátaljai magyarok! – Magyarországon veszik fel a nyugdíjukat! jani, maga kétségbe ejtően tájékozatlan és naiv!
1:29 de.
Ille István
Ehhez hogyan jön a magyar állampolgásrás megadása?
1:30 de.
Bocs az elütésért. A macska sétált az íróasztalon, az zavart meg.
2:12 de.
Ezt a szerződést fel kellene bontani, mert a Szovjetunió már nem létezik…
Viszont a Kárpátaljai magyarokat igenis, segíteni kell. Nagyon rosszul élnek, pláne mostanában…
2:40 de.
Geyza: Ha magyar származású, akkor igenis, van beleszólása.. Az nem idegen Hazánkban,Magyarországon…
4:41 de.
Jani !
Oké, akkor vegyük tegezősre a figurát !
Két megjegyzés a határon túliakról, mert úgy egyébként mindent elmondtam már a témával kapcsolatban – véleményem nem változott!
1. Meglepő, hogy a két igen részletes hozzászólásomból pusztán a TB ellátás az amire kiterjedten válaszolsz, bár érdemben cáfolni nem tudod: mert az ilyen kifejezések, hogy …nem hinném, hogy…- vagy az – ….én nem dőlök be annak, hogy a TB kasszát megterhelik a határon túliak …stb stb nem tekinthető tényszerű cáfolatnak ! Rendben ?
Bizonyára hallottál már róla, hogy a magyar egészségügy ebek harmincadján áll, konkrétan nincs pénz, nincs orvos, nincsenek eszközök, ápolószemélyzet, a műszerek rosszak, elavultak,az épületek lepusztultak és egy csomó minden nincs még ami szükséges lenne az eredményes gyógyítómunkához ! A műtéteket halasztgatják – gyakran alapvető eszközök hiánya miatt – a várólisták kilométeresek, ennélfogva a pénzesebbek mennek a magánorvosi-kórházi ellátásba, a pórnép pedig húzza amíg bírja aztán csendesen belehal!
Évek óta készülnek egy átfogó eü.-i reformra – de valami mindig hiányzik hozzá – én úgy látom, leginkább a szándék!
Végül is a határozott lépés nagyon sokba kerülne, ezért esetleg fel lehetne építeni plusz két stadiont, meg különben is macerás, meg hol is kezdjük, meg most épp nem lehet, hiszen a múzeumi negyed építése címen fel kell fordítani a Városligetet, a kormány a várba költözik címen ki lehet sajátítani Orbánnak a várat és környékét stb stb
Szakértőket foglalkoztató kérdés, hogy mi lenne jobb a meglévő kórházak átépítése, felújítása vagy újat építeni stb stb de nem történik semmi!
Csak maga Orbán várba költözése 100 milliárdos rendkívüli kiadás, és akkor a fentebb példaként felsoroltakról nem is készítettem pü.-i összesítést !
Szóval a jelen nagyon érzékeny eü-i helyzetében a kormány most éppen mire készül ? Arra, hogy Erdélyben épít kórházat a határon túli magyaroknak ! Igen jól olvasod – az indoklás pedig az, hogy ezzel is tehermentesítse a hazai eü. határon túliakkal való plusz terheit, mert akkor majd nem jönnek át annyian kezelésekre ill. műtétekre!
Kvázi ez is csak a mi, azaz magyarországi magyarok érdekében történik – nézőpont kérdése!
Agyrém, de szerinted, az a pénz, melyből a határon túliaknak épülne kórház honnan jön ? Nyertél, a magyar költségvetést terhelné, melyet kinek az adóforintjai képeznek ? Úgy van : a magyar adófizetőké, tehát az anyaországi magyarok pénzéből építsünk kórházat Erdélyben, miközben mi akik itt élünk, a sokszorosan pótágyazott kórtermekben a lehulló vakolat alatt fekszünk, és hozzátartozóink hozzák a műtét utáni fájdalomcsillapítót, mert szégyen és gyalázat de a kórháznak nincs, és a 20-30-40 évig fizetett TB-nkből erre már nem telik !
Amikor a fiamat megharapta egy kutya a nyílt utcán, sürgős tetanusz oltásra volt szükség !
Az ügyeleten előbb felírta az orvos, majd megkért, hogy szaladjak ki a legközelebbi patikába kiváltani,hogy betudja adni – mert egy orvosi ügyeleten alapvető eszközök és gyógyszerek sem biztos, hogy vannak – a tetanusz drága, és nem éri meg tartani nekik, annak az árából mást vásárolnak !
Szóval így élünk mi itt a kis magyar egészségügyi rendszerünkkel, de annak idején a több biztosítós modell nem kellett mert akkor bizony nem lehetett volna tovább is a zavarosban halászni !
Azt mondod, hogy nincs pénzük a Székelyföldről utazgatni az anyaországba, csak „nagyon speciális esetekben ill. műtétekre” – hát jó reggelt, erről beszéltem én is !
Fel sem tételeztem, hogy 38 fokos láz, vagy egy elvágott új miatt jönnének át – de egy speciális műtét már jelentősen megterheli az eü. kasszát, az adott kórház arra hónapra engedélyezett és finanszírozott műtétjeinek a számát !
Miközben a TB kasszába, csakúgy mint az adószlára nem folyik be tőlük pénz.
Hát ez itt a nagy gond – nem a jóindulat hiányzik !
2. Az még érdekesebb viszont, hogy a határon túliak szavazati joga érdekében folytatott politikai kampányt csakis és egyértelműen Gyurcsány oldaláról nézed: szerinted Gy. szavazatokat nyer azzal, hogy megtagadja a határon túliakat ! Ez már megint olyan nyakatekert logika, hogy nincs ember szerintem aki érti – rajtad kívül !
Szóval azért megtagadunk valamit,hogy azzal szavazatokat nyerjünk ?
Szögezzük le:nem tagadott meg senkit és semmit – ezzel kapcsolatos álláspontját ő maga többször, többeknek elmondta, indokolta : tessék abból kiindulni, vagy ha nem ismert előtted, akkor nem költs hamis indokokat és ne állíts valótlant ! Én magam is kitértem rá elég részletesen a tegnapi írásomban – bizonyos dolgok érvek azonban leperegnek, vagy meg se látod őket ! A te dolgod, -de akkor is maradj szigorúan a tényeknél!
Azzal ugyanis,hogy elismerem őket, a magyarságukat, meg is hallgatom a véleményüket, – mintegy tanácskozási joggal mert hátha előbbre viszi a dolgokat – de azt mondom, hogy csak és kizárólag az szavazzon ide aki itt él, ide fizet, itt vannak kötelezettségei stb még nem tagadtam meg senkit !
Ez ugyanis az egyenlő teherviselés jegyében a jogok és kötelezettségek arányára hívná fel a figyelmet !
Akinek itt kötelezettségei nincsenek, annak jogai se legyenek a szó közjogi értemében véve – leszámítva az eszmei, erkölcsi és egyéb emberi jogokat !
Az már csak hab a tortán, hogy Orbán aki direkt és nagyon határozott, de ki nem mondott céllal épp a határon kívüliek szavazata érdekében vezette be a kettős áp.-ot, (nyert is vele jócskán hazaiakat is, mert hogy most épp a nagy magyarkodás volt a divat) abszolút nem került a látószögedbe, a sanda szándékú kampányával – de Gy. aki szemmel láthatóan egy fikarcnyit sem nyert azzal, hogy következetesen az elvei mellett maradt – a gaz számító !
Csak egy cseppet gondolkodj, és hidd el magadtól is rájössz egy két dologra!
4:52 de.
jani: sehogy. Ez a maga TB-ellátásos hitetlenkedéséhez jön.
5:02 de.
Fenyvesi Glória: hülyeséget mond. A származás semmire nem jogosítja fel. Még a kettős állampolgár is idegen Magyarországon, ha nem itt él. Ezen kár is vetyengeni
6:43 de.
Miért szól bele a mások párbeszédébe mindig, Ille István?
6:44 de.
Dehogynem jogosít fel a származás!
Nem ezt teszi minden állam vezetősége?Népe?
Azért a külhoni magyarnak több joga van,mint az itt élő kínainak pl.
8:58 de.
Glória mindig meg tud lepni az emberi butaság mélységeivel. Miféle származás? Állampolgárság esetében mi köze van a származásnak? És meddig? Elég a szülő, vagy ősök is kellenek? Igen, az itt élő, kínai származású állampolgárnak van beleszólása, a nem itt élő magyarnak meg nincs – legfeljebb tanácsként. És nem is említem azokat a hivatalnokokat, akik ezrével adták ki az állampolgárságot boldog-boldogtalannak, párezer zsebbe dugott forintért/euróért.
A legnagyobb bajom a határon kívüliekkel, hogy egyfolytában jóvátételről beszélnek, szerintük nekik ezért jár minden. Mi a túrót kérnek számon rajtam, meg a fiamon, meg a szüleimen? Az én kovács nagyapám akart 10 évig katona lenni a múlt század elején? Talán elkergették nyolcvanban Csaut, Titót? Egy frászt – lesajnálóan kezelték a „magyart”, ahol nincs egy frottírtörülköző, meg egy árva tengerpart sem. Nekem itt ne komcsizzon, aki nem itt élt. A nyolcvanas években mi is vittük a rokonoknak az étolajtól kezdve a gyógyszerig mindent – ez természetes. De most ne jöjjön ide nekem ugatni, hogy bezzeg mi megalkudtunk, ő meg mekkora magyar.
9:15 de.
Miért szól bele mások kommentjeibe mindig Fenyvesi Gloária ?
11:28 de.
Besancon
Idézlek:
„1. Meglepő, hogy a két igen részletes hozzászólásomból pusztán a TB ellátás az amire kiterjedten válaszolsz, bár érdemben cáfolni nem tudod: mert az ilyen kifejezések, hogy …nem hinném, hogy…- vagy az – ….én nem dőlök be annak, hogy a TB kasszát megterhelik a határon túliak …stb stb nem tekinthető tényszerű cáfolatnak ! Rendben ?”
Nem, nincs rendben. Azért nem reagálok mindenre, mert akkor a Holdig érne a válaszom és reagálnom kéne minden tévesen (hamisan?) nekem tulajdonított gondolatra, értelmezési fonákságra és akkor magyarázkodhatnék napestig.
Szerintem pedig elég tényszerűen írtam arról, hogy milyen alaptalan az aggodalom, hogy „a határon túliak leapasztják magyar TB-t”. Te pedig nem a tényeket cáfolod, hanem az összekötő szavakat emeled ki és mellébeszélsz.
1. Cáfold meg, hogy a hazai gyógyellátáshoz TB kártya kell.
2. Cáfold meg, hogy a határon túliaknak nem éri meg százkilométereket utazni, hogy igénybe vegyék a magyar ellátást.
3. Cáfold meg, hogy van államközi egyezmény az egészségügyi szolgáltatás kölcsönös igénybevételéről arra az esetre, ha egyik vagy másik ország állampolgára a másik területén ellátásra szorul.
4. Csak a specifikus eszközöket vagy szakértelmet igénylő műtétek maradtak. Ezt akarod felfújni, holott semmilyen ezzel kapcsolatos adatod nincs. Sem arról, hogy hány ilyen műtétet végeznek, sem arról, hogy mennyibe kerül, sem arról, hogy ki finanszírozza. Csak rávágod (blöffölsz), hogy „óriási költség”, (miközben átugrod, hogy civil szervezetek rendszeresen gyűjtenek ilyen műtétekre)
Ezt te súlyos indoknak tartod arra nézve, hogy a határon túliak ne kapjanak állampolgárságot, illetve ne szavazhassanak. Azért írtam állampolgárságot is, mert csak így marad „következetes” a Gyurcsány, aki büszkén nem kér bocsánatot. De annyira mégsem következetes, hogy más országokból érkező átmenő vagy itt rekedő bevándorlóktól is féltse a költségvetést.
Nekem az identitásom nem egy politikai párt jelenti, hanem a nemzetem. A nemzeti identitás nem szűnhet meg attól, hogy határok választják el a magyarokat, sem attól, hogy kevés a pénz. Bocsi, hogy nem reagálok egyéb aggályaidra. Így is túl hosszú voltam és csak ismételjük a Parlamentben már elhangzottakat.
2:07 du.
Fenyvesi Glória: maga nem párbeszédet folytat, hanem propagandaszöveget nyom.
3:44 du.
Kinek a pap, kinek a papné…
Értékrendek ütköznek…ilyen egy vita…
5:17 du.
Kedves Talalom,
egészen pontosan károkozásról beszélt:
„”Elszakított” véreink meg az elmúlt 25 évben akkora kárt okoztak a magyar hazának, hogy nem tudom, valaha is rendbe lehet-e hozni. Nem anyagiakban – bár az se kevés – hanem lélekrombolásban.”
Nem X és nem Y, hanem úgy kollektíve. Az én álláspontom szerint a károkozás bűn és mivel kollektíve húzta rá az elszakított magyarokra innen következik a kollektív bűnösség. Ha nem így gondolta, akkor félreérthetően fogalmazott, vagy nekem sikerült félreértenem.
A keresztény erkölcs címszó alatt nem azt értettem, hogy a keresztény ember erkölcsös és a nem keresztény ember nem erkölcsös. Én azt állítottam, hogy az erkölcsi normákra a kereszténység évezredes hagyománya továbbra is meghatározó. Ez nem vindikálás, hanem ténymegállapítás. Ha nincs igazam, akkor kérem, mutasson egy keresztény erkölcsi normát, amit a társadalom erkölcstelennek tart.
A szinglikről nem véleményt mondtam, hanem a meghatározás alapján beszéltem. Az, aki nem önszántából egyedülálló, az nem szingli, ugyanis a szingliség tudatos döntésen alapul (http://enc.phil-inst.hu/1enciklopedia/aktualis/szingli.htm). Az életforma jegyeit magukon viselhetik nem szinglik is, de az szingli, aki ezt tudatosan választja.
A rendszer magyar viszonyok között volt kipróbálatlan.
„Horthynak nyilván megfelelt volna, Szeged az innenső parton volt.”
Ezt ön sem gondolja komolyan. Vagy van forrása is eme magasröptű feltételezésnek?
Még egy kérdés: ha annyira védték a hazát a vörösök, akkor miért vonultak vissza északról?
A jóvátétel abban az értelmezési keretben használandó, hogy az ország nem védte meg állampolgárait, mert hatalomra jutott a tanácsköztársaság.
Besancon,
korábban kifejtettem, hogy az elszakított magyarok sorsát nagyon is befolyásolja, hogy kik alkotják a magyar kormányt.
Orbánék valóban politikai tőkét kovácsoltak belőle. A politikus már csak olyan, hogy mindenből politikailag is próbál profitálni. A baloldal vágta el maga alatt a fát, de ez más kérdés.
Nem huszonhárom ezer, hanem huszonhárom millió.
„Gyurcsány Ferenc vall Debreczeni Józsefnek: Az Új miniszterelnök című könyvben a jelenlegi kormányfő elismerte, részese volt a 23 millió román munkavállalóval való szocialista riogatás kitalálásának, s ők csinálták a „köteles akciót” is Kövér László ellen.”
http://mno.hu/migr/gyurcsany-vall-a-23-millio-romanrol-es-kover-kotelezeserol-497726
A vita játékszabályai már csak olyanok, hogy ha elhangzik egy állítás, akkor az állítás megfogalmazója kell bizonyítsa és nem az állítás valóságtartalmában kételkedő félnek kell cáfolnia.
„Szóval a jelen nagyon érzékeny eü-i helyzetében a kormány most éppen mire készül ? Arra, hogy Erdélyben épít kórházat a határon túli magyaroknak ! Igen jól olvasod – az indoklás pedig az, hogy ezzel is tehermentesítse a hazai eü. határon túliakkal való plusz terheit, mert akkor majd nem jönnek át annyian kezelésekre ill. műtétekre! ”
Erről van valamilyen forrás?
Az egészségüggyel kapcsolatban konkrétan nekem is tetanusz oltásra volt szükségem egyszer és nemcsak az aradi kórházban nem volt, de még a gyógyszertárakban sem volt már. Aztán nagy nehezen egy gyógyszertárban az utolsót sikerült megvásárolni. Tehát az egészségügy mindenhol bajban van, kár ezt (is) rákenni az elszakított magyarokra. De bezzeg a bevándorlót is el kell látni oltással, mert neki kutya kötelesség a segítség. Az itt eddig nem bizonyított állítás alapján pedig uszítani lehet az elszakított magyarok ellen. Kettős mérce a javából.
„nem a jóindulat hiányzik !”
De.
„Szóval azért megtagadunk valamit,hogy azzal szavazatokat nyerjünk ?”
Például az önét és minden más olyan személyét, aki az adott kérdésben azonos állásponton van Ferenc testvérrel.
„Ez ugyanis az egyenlő teherviselés jegyében a jogok és kötelezettségek arányára hívná fel a figyelmet !”
Munkanélküliek nem adóznak. Ők ne szavazzanak? Az pedig igen érdekes okfejtés, hogy jogok és kötelezettségek arányára hivatkozik. Az elszakított magyarságnak joga lett volna arra, hogy megvédje őket a honvédség az idegen megszállástól. Ezt a katonák lázításával, a hadsereg leszerelésével megtagadták. Vagyis az állam nem kötelessége szerint cselekedett. Ez talán a múlt ködébe vész?
Ille István,
ha a baloldali összefogás jutott volna hatalomra, akkor nem tudom, hogy mi lett volna. De a korábbi minta alapján élek a gyanúperrel, hogy sokkal rosszabb lenne a helyzet határon innen és túl. Sorolhatnám az okokat, kezdve a nemzetellenes uszítással, folytatva az államadósság drasztikus növekedéssel, a rendőrterrorral. A sort folytathatnám.
Tehát az elszakított magyar idegen. Érdekes, a bevándorlókra, legalábbis a plakáttépők szerint nem vonatkozik a törvény és a magyar kultúrát sem kell tiszteletben tartaniuk. Kettős mérce.
„maga nem párbeszédet folytat, hanem propagandaszöveget nyom.”
Ezt az az ember mondja, aki a vele értelmes vitát folytató személyeket mocskolja és a csillagokat is letagadja az égről, ha azok a másképpen gondolkodó ember szerint ott vannak. Továbbá az az Ille István mondja, aki megcáfolhatatlan tényekről és legokosabbakról mond cinikus dolgokat, miközben ő maga egyetlen tévedését sem látja be. Ezt a kloáka stílust pedig „provo stílusnak” nevezi. Röhej.
Tisztelt Jani,
12:59-el teljes mértékben egyetértek.
11:28-al is teljes mértékben egyetértek. Itt a lényeg:
„Azért írtam állampolgárságot is, mert csak így marad “következetes” a Gyurcsány, aki büszkén nem kér bocsánatot. De annyira mégsem következetes, hogy más országokból érkező átmenő vagy itt rekedő bevándorlóktól is féltse a költségvetést.
Nekem az identitásom nem egy politikai párt jelenti, hanem a nemzetem. A nemzeti identitás nem szűnhet meg attól, hogy határok választják el a magyarokat, sem attól, hogy kevés a pénz. Bocsi, hogy nem reagálok egyéb aggályaidra. Így is túl hosszú voltam és csak ismételjük a Parlamentben már elhangzottakat.”
Tisztelt Fenyvesi Glória,
„Ezt a szerződést fel kellene bontani, mert a Szovjetunió már nem létezik…
Viszont a Kárpátaljai magyarokat igenis, segíteni kell. Nagyon rosszul élnek, pláne mostanában…”
Pontos hozzászólás. Népszavazás is volt ott, amit közvéleménykutatássá degradáltak. Különösen érdekes a számomra, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetéről nagy baloldali kuss van, miközben szajkózzák, hogy a bevándorlókat kutya kötelesség segíteni. Tehát az iraki, szudáni, koszovói bevándorlókat megilleti a segítség, de a tényleges háború miatti nyomorúság okán szenvedő kárpátaljai magyarokat még véletlenül sem segítenék.
5:24 du.
Tisztelt Jani,
sikerült megérdeklődnöm a felmerülő gondolatokkal kapcsolatos kérdéseket. Kérdések és válaszok következnek:
1. Az első világháború utáni összeomlás után Horthy Miklós nem szállt be a vörös hadseregbe honvédelmi célzattal. Az volna a kérdésem, hogy volt-e – és ha igen – milyen indoka volt annak, hogy nem állt be a vörös hadseregbe?
Horthy nem lehetett volna a Vörös Hadsereg tisztje, mert nem volt haditengerészete a Tanácskormánynak.
2. Volt-e szerepük a magyar kommunistáknak abban, hogy a trianoni döntést nem szentesítette Szovjet Oroszország?
Az „imperialista rablóbékét” Leninék már azelőtt visszautasították, mielőtt Kun Béláék Szovjet-Oroszországra érkeztek volna…
3. Krezinger János, Kádár János apja milyen nemzetiségű volt? Olvastam olyat is, hogy zsidó, de olyat is, hogy sváb.
Az igazi apja kétséges. Vannak utalások arra, hogy Konkoly-Thege zabigyereke volt, de tényszerűen nem tudni.
1:29 de.
Lajos Árpád (vagy Árpád Lajos?)
1. A kollektív bűnösséget szerintem idézett szavaim nem igazolják, de mindegy. Ön mindenképpen élen jár a károkozók között. Míg Jolika és családja (Kalotaszentkirályról) nem. De akikkel én itt „magyarban”, ahogyan Önök mondják, találkoztam, azok bizony kivétel nélkül azzal a fensőbbséges, kioktató hangsúllyal beszéltek a mi magyarságunkról, ahogyan Ön, miközben adócsaló vállalkozók, vagy éppen a szakmát messziről ugató politikai meghízottként főnökösködő senkik. Úgy látszik, tényleg csak a víz… tetejét sodorta idáig a változások szele.
2. A keresztény erkölcs egyik legkártékonyabb tétele a kétely nélküli hit, a kétely bűnként való tételezése. Mármint abban, hogy a világ rendje úgy jó, ahogy van, szegényekkel és gazdagokkal. Ezt még a hittanórákon tanultam a katekizmusból, a Bibliát már ateistaként forgattam. (Teológiát nem tanultam, nem is érdekel, mert az alaptétel szerintem hamis, mármint az, hogy van isten.)
2. A Vörös Hadsereg azért fordult észak felé, mert abban reménykedett, hogy a Szlovák Tanácsköztársasággal szövetkezve rá tudják venni az Antantot, hogy ne a monarchiát,hanem a rendies feudalizmust robbantsák fel. (Mellesleg a Tisza Észak-Magyarországon is folyik.)
3. A VH tiszai támadását éppen Horthyék árulása hiúsította meg, így téve lehetővé, hogy a kegyelmes (vagy milyen, a kötelező megszólításokkal nem vagyok tisztában) úr a román hadsereg nyomában lovagolhasson győztesként.
4. Sok hamis állítása (és nem csúsztatása) közül a legaljasabb, hogy a bevándorlókat védi a baloldal, az elszakított” magyarokat meg nem. Más államban élőként a kárpátalja-i magyar is bevándorló – a védelem őket is megilleti. Miért kellene külön siránkozni az ő helyzetükön? Sajnos éppen azon a tájon esett meg (tízezrével), hogy „hazaffyas” magyar hivatalnokok kétséges múltú ukránoknak adtak állampolgárságot párezer forintért.
Komolyan mondom, ha az ember nem tudná, hogy mi az a kommunizmus – mármint elvekben – Önöket hallgatva kedve lenne kommunistának állni.
5. Jani! Tőlem Kádár János vagy Orbán apja lehetett volna a pártus herceg maga: egy embert nem a felmenői minősítenek, hanem a tettei.
1:42 de.
Fenyvesi Glória!
Nem kedves Glória,Önnek fogalma sincs arról hogy milyen egy vita!
Ön ugyanis nem vitatkozik, nem érvel, hanem unásig ismételt kész paneleket pufogtat – akár kis táblácskákat is felmutogathatna, ha egy asztal körül ülnénk, meg sem kéne szólalnia,csak az épp aktuális transzparensét felmutatja és máris megnyugodhat, hogy milyen jót vitatkozott!
Az ugyanis, hogy „…éljen a magyar, meg takarodjon mindenki aki nem magyar, vagy a tisztelje mindenki a magyarokat, a „Himnuszunkat meggyalázták” meg a magyar gasztronómiát dicséri a világ, hovatovább a külföldiek el vannak ájulva a hoteljeinktől, és világszerte híres fürdőinkbe szíves merítik bele a feneküket …. mi ugyan megengedjük nekik, de aztán befogni a szájukat, a nemzet zászlajára meg a szemüket se merjék vetni, hisz arra mindenki méltatlan…..csak mi mi mi MAGYAROK…. hiszen mindent mi találtunk ki, ill. fel, az egész világ tőlünk eredeztet stb stb
lássuk be mindez talán nem egészen azonos a vitával !
Más, érdemi állásfoglalást még nem olvastam Öntől egyetlen témában sem, ezért nem is reagáltam a hozzászólásaira !
Azt azonban még megkérdezem – ha a magyar nyelvre oly büszkén dagadó kebellel tekint, ahogy teszi – miért ír, időnként teljesen indokolatlanul nagy kezdőbetűvel egy egy szót, főnevet ? A mondat közepén váratlanul Hazánk, Nemzet, Himnuszunk,Fürdőink, – a mondat közepén a Csonka Ország, vagy a Mocskos politika….stb ?
Vagy amikor a mondat közepén megkérdezi egyik fórumtársunktól, hogy „magának nem Magyarország a Hazája”?
Mind a haza mind az ország, mind a zászló, mind a nemzet – sőt a himnusz is egy egy gyűjtőszó, tekintve, hogy a világon több is van belőle – és ha épp nem tulajdonnévként használjuk, hanem a mondat közben – nem írjuk nagybetűvel, bármennyire meg is vagyunk hatva a Magyar Fürdők, vagy a Csonka Ország gondolatától !
Esetleg a német az Ön anyanyelve?
1:48 de.
talalom: azért engem az is érdekelne, hogyan lett egy aradiból rögeszmés jobboldali propagandista, de érdeklődésemmel túlértékelném ezt a figurát. Itt küzd már napok óta, lő minden felé. Nincs a komában semmi féle hazaffyasság, ő csak egy gátlástalanul nyomuló pótmagyar. Javaslom neki olvasásra Avi ben cikkében található link alatt polgártársának, Ion Cojának írását, a mentalitásuk tökéletesen egyezik.
1:57 de.
Kedves Glória !
Mit tesz minden ország „vezetősége”,népe – a származással kapcsolatban ? Ezt nem fejtette ki !
Egyébként, pusztán azzal, hogy „magyar származású” valaki, de sok éve nem itt él, hanem önként választott „Hazájában” (bárhol a világban) még nem lesz több joga, mint mondjuk a „kínai származású” de itt élő,magyar állampolgárságot nyert polgárnak !
A származás semmit nem biztosít ugyanis, egy adott országban, az állampolgárság viszont jogokat és kötelezettségeket keletkeztet!
4:26 de.
Lajos Árpád !
Rosszul teszi, hogy egy oszlopban reagál mindenkire – nem csak mert túl terjedelmes volta miatt időnként elkerüljük az olvasását, hanem az érintett,akire épp reagál esetleg a hatodik bekezdésben,csak véletlenszerűen veszi azt észre !
Hivatkozik – linkkel – a 23 milliós munkavállalókra, és az azt előidéző történésekre, továbbá a Köteles-beszéd „akcióra”
Ezzel kapcsolatban annyit, hogy ha már a cikket idecitálva „bizonyítékként” értékeli, úgy legyen olyan jó olvassa el figyelmesen minden mondat és szó értelmét ” megfejtve”!
Ez a cikk ugyanis – még ahhoz képest is meglehetősen tárgyilagos, nem tudom véletlenül e – hogy a MNO oldalán jelent meg!
Úgy gondolom ez a köteles beszéd eleve nem jöhetett volna létre, ha a jó Kövér László nem feledkezik el magáról a szokásos módon és nem ad helyt a belőle fakadó ocsmány és kirekesztő viceházmester szerű stílusának !
Ön volt szíves megjegyezni fentebb, hogy… a politikus már csak olyan hogy…. – igen ! Mivel Gy. is politikus, a beszéd meg a szokásos stílustól is eltért a durvaságát illetően, egyértelműen megfogalmazva a lejáratni és kritizálni kívánt oldalt – Gy. és minden magát sértve érző tüntetést szervezett ellene !Jogosan !
Ez lenne a „köteles akció” ?
Mi ezzel a gond ? Az a Kövér László kommunistázik, és ajánl kötelet a „baloldalnak” (ami természetesen évek óta nincs) akinek már az összes fel meg lemenője is aZ MSZMP tagja volt, vele együtt, hiszen első munkahelye neki is az MSZMP egyik intézetében volt ! Ugyan már – Kövér egy kivételesen bunkó, viselkedni nem tudó nihilista – és nem elfelejteni: ezzel az alapállással a magyar ogy. elnöke !
Ha valami szégyen az országra nézve, hát ez az !
Tudja , sosem az a baj, ha valaki házmester, hanem ha az egész lelkülete alapállása az – és K.L. elmondhatja magáról hogy ő az ország pedellusa !
De mondom, olvassa csak el még egyszer az Ön által hivatkozott cikket – szerintem öngólt rúgott : figyeljen a szavakra, és nézzen mögéjük !
A 23 mill. munkavállalóról annyit, hogy amennyiben a megállapodás valóban valamennyi Romániából érkező állampolgárra vonatkozott, akkor némileg jogos lett volna a félelem – és a tiltakozás !Hogy végül is alaptalanná lett ezt maga Gy. elismeri !
Nem tudom Ön hol él, milyen aspektusból vizslatja az eü. rendszerét – én Magyaro.-on és itt fizetem a Tb-t, itt adózom mindenfajta társadalmi, közjogi ás állampolgári kötelezettségem ide köt ! Önt – úgy sejtem, nem ! A kettős állampolgársággal egyúttal választási lehetőséget is kapott ! Ide-vagy oda, de akkor minden tekintetben, nem szupermarket szerűen egy kicsit innen egy kicsit onnan!
Önt hova kötik azok a kötelezettségek amelyekről néhány sorral feljebb írtam ? ( most kizárólag kötelezettségekről beszélünk) Nos, amennyiben nem Magyaro.-hoz, akkor úgy gondolom túlkapás bizonyos jogokat viszont innen vindikálni: ahova a kötelezettségei kötik, ott merítse ki a jogokat !
És – sokadszorra ismétlem – ettől még lehet nagyon nagy magyar – nem kezdem újra mert már fáraszt újra és újra elmondani azt a nagyon egyszerű tényt, hogy ha a Magyaro.-on élő magyarok mondjuk 15 – en fizetik a TB-t, de 40- en veszik azt igénybe ( többek között az országot elhagyók, feketén dolgozó / dolgoztatott munkavállalók miatt ) akkor elég nagy a baj ahhoz, hogy pusztán azon az alapon hogy valaki magyar származású, de települését ahol élt X évvel ezelőtt elcsatolták az anyaországtól, most, visszanyert áp.- a okán olyan jogokat vegyen igénybe, melyekért mondjuk ki nyíltan nem tett semmit a kasszába !
Önök sajnos folyamatosan keverik az érzelmi és a racionális részét a dolgoknak !
Nekem semmi bajom a határon kívül rekedt magyarokkal, amíg ők is úgy látják, hogy ahova az elmúlt évtizedek alatt áp-ilag tartozott, oda tartozik most is !
Az, hogy a magyar kormány – visszaélve a maga által kitalált és megkreált 2/3-dal ( mert hogy sosem volt 2/3-os szavazati aránya) Önös szándékból áp.-ot adott Önöknek, a nyilvánvaló szavazatukért cserébe – az egy nagyon sajnálatos, és jogtalan állapot, mellyel a mérsékeltebb de szívükben tisztességes hat.kivüli magyarok nem élnek vissza!
Mert pontosan tudják, hogy attól ők még magyarok, szívük lelkük és egész valójuk – ha nem feltétlenül akarják eldönteni, hogy ki üljön az én nyakamon!
Illetve lehet – de akkor el kell dönteni, hogy melyik identitást választják : amennyiben a magyart, akkor teljes egészében fel kell azt vállalni, az összes nyűgével és pozitívumával egyetemben azt követni jogaival és kötelezettségeivel együtt ! Nosza !
De ha ott ahol élnek már sok évtizede kialakult rendszere van, otthona, munkája családja, fizetnivalója és felmenői sírja, barátai és ellenségei, emlékei melyek oda kötik, és ezektől megválni már túl nagy törés lenne – nos akkor tessék ott gyakorolni a jogokat és kötelezettségeket, ám attól még lehet magyar ! Én mindkét döntést megérteném !
De azt meg kell hozni !
Jöjjön menjen, utazzon, de ne akarjon olyan jogokat melyek az itt élőket illetnek meg, mert az ő sorsukra és bőrükre megy a játék !
Na ezt képviseli Gy. és még nagyon sokan akik legalább magukhoz őszinték – csak ezt egy időben nem volt divat bevallani, menta porhintés a mélymagyarkodás, és nem választották külön a dolgokat!
Trianonról én ma ugyanúgy nem tehetek – mint Ön , és velünk együtt még sokan mások, a következményei mégis úgy tűnik rajtunk csattannak, amikor folyamatosan a mi lelkiismeretünket óhajtják terhelni !
Arról még egyikük sem beszélt a határon túli magyarok közül, hogy aki igénybe veszi az anyaországi ellátást, mi módon teszi ???? Kvázi,ki fizeti ?
Na erre írtam én, hogy nem a jó indulat hiányzik – mire Ön – DE !
Majd szóljon, ha ezért valamikor valahol kapott valamit !
6:39 de.
Lajos Árpád
Elolvastam válaszaid, de közben magam is utánanéztem kérdéseimnek.
Nekem nem sikerült kideríteni, hogy Stromfeld Aurélhez hasonlóan Horthy miért nem csatlakozott a honvédő vörös hadsereghez. Viszont, amit te megtudtál, az nekem nem elég meggyőző. Ugyanis a későbbiekben Horthyt semmilyen tisztség elfogadásában nem zavarta, hogy „csak” tengerésztiszt.
2. Kun Béla 1920 elején került vissza a Szovjetunióba, ami előbb volt, mint a Trianoni szerződés. (1920. juni. 4.) De kezdettől tartotta a kapcsolatot Leninnel, aki pénzelte és akinek a megbízásából érkezett 1918-ban Magyarországra.
3. Kádár apjáról én sem tudtam meg többet, mint te. Talán annyit, hogy Somogyban azon a környéken, ahol később nevelő szülőknél volt, van egy tucat Krezinger, akik svábok. De mint lehetséges apa, logikus az idős főúr csillagász Konkoly Thege Miklós is, akinek a birtokán szolgált Csermanek Borbála. Találtam kapcsolatot az idős főúr, Fiume és Abbázia között, ahova nyaralni jártak.
„1864-ben letette még a hajóskapitányi és hajógépészeti vizsgát, épített magának egy yachtot, mely később egy töröknek birtokába került” Egyéb nyelvek mellett folyékonyan beszélt olaszul, ami Fiuméban domináns nyelv volt.
Elképzelhető, hogy Csermanek Borbála az ő tanácsára és ajánlásával ment Fiuméba, pontosabban Abbáziába ahol abban a korban megbecsült állásnak számító szobalány lett. Magától sem kapcsolata, sem esze nem lett volna, hogy ilyen állást találjon magának.
Kádár sakkozói tehetségére is magyarázat lenne, hogy apja tudós csillagász volt. Ha beütöd a nevét, a „kép” menün egy csomó képet találsz róla. Összehasonlíthatod Kádárral.
6:41 de.
talalom
Ezt írod:
” A keresztény erkölcs egyik legkártékonyabb tétele a kétely nélküli hit, a kétely bűnként való tételezése. stb.”
Ilyen tétel biztos nincs. A zsidó és a keresztény isten „rejtőzködő isten”, akit keresni kell. Egy tucat erre utaló ige van. A legismertebbek: a Nyolc Boldogság egyike: „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert megelégíttetnek.” Aztán szintén a Hegyi Beszédből: „Keressétek először isten országát és az ő igazságát és minden egyéb megadatik néktek.” stb.
Valamit összekutyultál. Amit te a keresztények nyakába akarsz varrni, az a vakhit, más néven a fanatizmus.
8:38 de.
Talalom,
úgy látom, hogy elgurult az a bizonyos gyógyszer. Nem baj. Engem nem érdekel, engem nem érint.
1. Az én értékrendemben a károkozás bűn. A károkozást az elszakított magyarokra értette kollektíven. Ebből következően az én értékrendem szerint (mert más értékrendjére nem tudok, de nem is akarok alapozni) az általam bűnnek tartott jelenség kollektív kiterjesztése az elszakított magyarokra a kollektív bűnösség elvét takarja. Mosakodhat napestig, ez rendesen önre ragadt. Persze elismerheti és elnézést is kérhet. Kollektív sértések esetén így szokás, ha a sértés nem volt szándékos. Én nem használom azt a kifejezést, hogy „magyarban”. Ismét csúsztat, torzít. Elnézést is lehet kérni, amennyiben nem szándékosan teszi.
Ön hány elszakított magyarral találkozott? 10? 50? 100? Erre alapozza sommás kijelentését? Az indukciót alkalmazza tévesen. Az indukció, tudniillik nemcsak kiindulópontként használt példákból áll, hanem oda még az is társul, hogy félreérthetetlenül be legyen mutatva, hogy a példákból kiindulva hogyan lehet következtetésekkel bejárni a feladatteret. Ez utóbbi elmaradt. Vagy nem ismeri az indukciót, vagy szándékosan rosszul alkalmazza. Szerintem csak nem ismeri, bár ez sem érdekel különösebben.
2. A keresztény erkölcs azt tanítja, hogy a szegényeken segíteni kell. Ha minden jó volna és nem lenne próbatétel, akkor nyilván nem kellene a szegényeken segíteni. Ezért a szegényekről szóló gondolata téves. A kétely nélküli hit nem a keresztény erkölcs, hanem a keresztény hit része. A hit nem evilági követelmény, hanem a transzcendens felé tartozó követelmény. Ebből az következik, hogy aki keresztény, az el fogja hinni, hogy a „pogány” a pokolba kerül, de a „pogány” felé is köteles betartani az erkölcsi normákat. A „pogány” ellenben nem hisz ebben az egészben, így őt nem fogja befolyásolni ez a transzcendentális követelmény. Az pedig „érdekli is őt valahol”, hogy a keresztény hitű ember vallási értelemben mit gondol róla. Az igaz, hogy valamikor a keresztény hitből fakadó eszmei intolerancia a keresztény erkölcs része is volt, de ez módosult. Nem kell összemosni a keresztény hitet a keresztény erkölcsöt. Nem hisz Istenben? Ezzel semmi gond nincs. Hál’ Istennek, vagy Sorsnak, vagy történelmi helyzetnek nem kell tartani az inkvizíciótól. A többség aktív vagy inaktív keresztény. Ehhez a tényhez alkalmazkodni kell 🙂
(második) 2. Majd pont a területszerzésben érdekelt tótokkal kell szövetkezni, ha területet kell védeni többek között velük szemben 😀
A kérdés nem az volt, hogy miért mentek északra, hanem hogy miért vonultak vissza. Torzítás másra válaszolni, mint ami a kérdés volt. A torzítás pedig nem megy. Mindig fel fogom hívni rá a figyelmet attól függetlenül, hogy a torzítás oka szövegértési hiányosság, vagy más. Persze csak, ha nem cenzúráznak ki 🙂
3. Horthyék árulása 🙂
Mit árult el Horthy? A rendszert, amelyikre nem esküdött fel?
4. Tolvaj kiált rablót. Még mindig nem vonta vissza a nekem hamisan tulajdonított kijelentéseket. Innentől fogva nevetséges az ön részéről az, hogy velem szemben ilyen téren vádaskodjon. Először a saját portáján söprögessen és ha majd tisztázza a csúsztatásait, akkor majd komolyan vehetőek lesznek a vádaskodásai.
Meséljen arról, hogy hogyan védte a baloldal az elszakított magyarok érdekeit. Mire gondol? A megállapodásra Iliescu és Horn között, melybe az únióhoz való korábbi csatlakozás reményében belefoglalták, hogy Magyarországnak nincs területi igénye Romániával szemben? Ez még abban az esetben is hivatkozási alap lesz, ha néhány évtizeden belül valamilyen oknál fogva többségbe kerül a szórványmagyarság. Nem valószínű, hogy így történne, de még az elvi lehetőség esetére is kizárták, vagy legalábbis megnehezítették a magyar érdekérvényesítést. Esetleg december 5-ére gondol, amelynek kampányában úgy uszítottak az elszakított magyarok ellen, ahogy a nagy könyvben meg van írva? Malina Hedvigre gondol, akit azért vertek meg, mert magyarul beszélt, majd őt hurcolták meg és Ferenc testvérnek és baráti (részvény)társaságának egy szava sem volt? A temerini fiúkra gondol? Gondol egyáltalán valamire? A kérdés másik oldala pedig az, hogy a bevándorlók érdekeit akár a magyar érdekekkel szembenően képviselik? Kárpátalja tekintetében pedig annyit mondanék, hogy az orosz-ukrán összetűzésben markánsan kiálltak a Kárpátalját mai napig megszállva tartó Ukrajna mellett. Nem számított, hogy a jobb szektor veszélyeztette a kisebbségeket, többek között a magyarokat is. Nem számított, hogy az új ukrán kormány első lépése az volt, hogy a nyelvi jogokat biztosító törvényt eltörölte. Nem számított, hogy kifejezett szándék volt az orosz kisebbség kiírtására, ami, ha nem tévedek az ukrán parlamentben is elhangzott. Mi számított? Ukrajna területi integritása. Érdekes, hogy a tanácskormány megítélésében Magyarország területi integritása nem számít. Érdekes, hogy a magyar kisebbség esetében nem számít a történelmi elv, az etnikai elv és az önrendelkezési elv. A magyarfaló Victor Pontával olyan szépen kvaterkázott Mesterházy, hogy csak na.
5. Nem minősítik az embert a felmenői. Nem hiszem, hogy itt bárki ilyesmire hivatkozott volna, így nem értem, hogy miért erre a gondolatra válaszol Janinak. A felmenők társadalmi helyzete, nemzetisége és ideológiája nem minősíti a leszármazottat, de komoly hatással lehetnek rá, így hasznos azt tudni. Érdekes, hogy Horthy esetében sokan a társadalmi helyzetet és a nemesi címet is felhasználják érvelésükben, de a kommunisták esetében a származás tabu. Olyan dolog Horthy esetében felhozni a nemesi származást, mint Kun Béla esetében a zsidó származást. Én egyik esetben sem ítélem el az érvelést, mert mindkét esetben olyan tényezőről beszélünk, amely a személyiség kifejlődésére és ezáltal a későbbi eszmékre hatással volt. Engem az zavar, hogy ugyanazt az elvet, melyet felhasználnak Horthy esetében (származás), Kádár esetében nem tartják érvényesnek. Kettős mérce.
Besancon,
a vitakultúra sajnos sok kívánni valót hagy maga után a magyar prérin. Én ez ellen úgy harcolok, hogy megpróbálok nem lealacsonyodni a méltatlan szintre. Ha úgy vélem, hogy valaki vitakultúrában nem üti a mércét, akkor nem azt mondom neki, hogy nem vitatkozik, hanem propagandát folytat, hanem felhívom a figyelmét arra, hogy szerintem miben nyilvánult meg a hiba. Ennek jegyében szóltam önnek arról, hogy a vita játékszabályai olyanok, hogy amikor elhangzik egy állítás, akkor az illető állítás igazságtartalma még nem bizonyított, így a kételkedő jogosan kételkedik. Az állítás mindaddig vélekedés és nem tény, ameddig az nincs bizonyítva. Ez az alapelv sérült akkor, amikor tényként beszélt egy egészségügyi kérdésről és Jani kételkedését kezdte el kritizálni ahelyett, hogy előállt volna a bizonyítékkal vagy a forrással. Nem láttam az ön részéről elnézéskérést azért, mert vak hitet várt volna el és nem láttam az ön részéről bizonyítékot. Ehelyett a cáfolat elvárását láttam az ön részéről. Ezek után kissé furcsa azt látni, hogy Fenyvesi Glóriának azt mondta, hogy ő nem vitatkozik. Ha úgy tetszik, Fenyvesi Glória kevés kivételtől eltekintve véleményt fogalmazott meg. Ez pedig egy vitában elfogadható cselekvésmód.
Miféle önként választott hazáról beszél? Az elszakított magyarokat valaha valaki kérdezte-e egyáltalán, hogy óhajtják-e, hogy ők a megszálló országhoz tartozzanak? Hogy akarják-e, hogy megszállják, kifosszák és bizonyos esetekben megöljék őket? Hogy akarnak-e hosszú távon szembesülni az elnyomással és a beolvasztással? Tartottak-e az áruló tanácskormány vezetői nemzeti konzultációt a kérdésben? Amennyire én tudom, a jelzett kivételtől eltekintve nem volt ilyesmi. Sopron esetében pedig az emberek Magyarországot akarták továbbra is hazájuknak tekinteni. Ez abban a Sopronban történt, ahol Prónayék hősies kiállásának következtében népszavazás volt és annak ellenére, hogy a lakosság nagyobb része német anyanyelvű volt a Vaterland, azaz Magyarország mellett döntöttek. Mikor volt Székelyudvarhelyen népszavazás? Mikor volt Dunaszerdahelyen népszavazás?
Sokmindent tesznek a származással kapcsolatban. Például Izrael falat emel és kolonizál. Másik példa, hogy Románia a szerbiai román kisebbségnek követel önrendelkezést a csatlakozási folyamatok kapcsán. Szerbia trükközik a javak visszaszolgáltatásával. Még lehetne sorolni.
Ille István,
nem vagyok propagandista. Én a saját álláspontomat fogalmazom meg. Amikor tények és bizonyítékok állnak a rendelkezésemre, akkor azokkal állok elő, amikor pedig nem, akkor a véleményemet fogalmazom meg. A minősítés és a „provo stílus” az ön büszkén vállalt hozzáállása. Én az uszítást is hozzátenném ehhez a pároshoz, de azt ön nem vállalná fel. Akkor bizonyára kapálózna, hogy nem is uszít. Én pedig idéznék az ön hozzászólásaiból válaszként. Mint szokta, a tények, az idézetek elől kitérne és elkezdene cédulázni. Kár is belemenjünk ebbe, már enélkül is felmutatta a bizonyítványát, de ha kedve van, megvitathatjuk ezt is. A vége ugyanaz lesz, mint szokott: egy idő után már nem lesz válasza és dühében elkezd mocskolódni, majd elmeséli, hogy hogyan csupaszította le az arcomat. Én pedig ezt válasz nélkül hagyom, mert erre a szintre még válaszolni is méltatlan. Az utolsó szó az öné lesz, akármennyit ígéri, hogy a homokozóból kiszáll, mert a vita további alakulása lépéskényszerbe hozza. Ön úgy véli az utolsó megszólalás után, hogy most aztán megmondta, én pedig úgy vélem, hogy megint kibújt a szög a zsákjából. De Talalom személyében a foltját megtalálja.
Érdekes az, ahogy önjelölt látnokként elmondja, hogy kiben nincs „hazafyasság”. Vagy ez is a „provo stílus”? Úgy-e tudja, hogy a „provo stílus” a vita megkerülése, bizonyos fajta megfutamodás?
A propagandista címkézést, ha egyáltalán őszintén mondja csak a görbe tükörben látott információk alapján teszi.
9:05 de.
Lajos Árpád: dicséretes, hogy még mindig küzd 😛
A lényeg az, hogy címke nélkül is maga csak egy jobboldali zászlólengető.
Kicsi huszár, mint mondottam volt, túlértékeli magát. A düh is egy érzelem, ami olyan luxus, amit nem pazarolok magára.
A szöggel is, meg a zsákkal is magának van gondja. Vigyázzon, nehogy vérmérgezést kapjon, mert biza, a szöge elég rozsdás. A zsák meg nem túl elegáns viselet.
Az arcát már meg sem említem, minek foglalkozni olyasmivel, ami nem valami szép látvány – és itt most nem a küllemére gondolok.
Vita? Lépéskényszer? Úgy látszik, arrafelé is túl meleg van, ami megárthatott magának 😀
9:28 de.
Besancon,
ha nem egy válasz lenne, hanem sok, akkor meg az lenne a baj, hogy túl sok hozzászólást írok. Ehelyett, ha túl hosszú, akkor a Ctrl+F funkciót ajánlom figyelmébe.
Én a Kövér-féle köteles beszédről úgy vélekedek, hogy az vihar a biliben. Nem kelti fel egy elejtett, viccesnek szánt kijelentés annyira az érdeklődésemet, hogy elgondolkozzak rajta, hogy azt helyes volt-e megtenni vagy sem. Én a 23 millió románnal kapcsolatban vitatkoztam és a hivatkozott cikkben el lett ismerve, hogy Gyurcsány Ferenc részt vett a 23 millió románról szóló kampányban. Ebből az következik, hogy az, amit ön mondott nem helytálló:
„Soha nem románozta le az erdélyi magyarságot, nem is tekintett rájuk románként, és nem riogatott – nagy valószínűséggel a jó Lajos Árpád tehát valamit nagyon félreértett ! ( emlékeztetem, hogy a 23 ezer román vendégmunkás emlegetése Kovács László volt MSZP elnök nevéhez fűződik!)”
Azt mondja, hogy nem tekintett rájuk románként. A hivatkozott cikk, amit ön is a tárgyilagos jelzővel illetett ezt cáfolja. Tehát ön tévedett. Aztán nem ismeri el, hogy az állítása nem fedte a valóságot, hanem ehelyett maszatol, úgy beszél Kövérről, mintha arról szólt volna a vita és egyből áttér arra, hogy miben volt helyes ez a cselekmény. Ez fanboy mentalitás. Tény, hogy Gyurcsány részt vett a riogatásban, attól függetlenül, hogy a riogatással magával egyetértünk-e. Az eredeti törvényjavaslat (és nem megállapodás) pontos szövegét nem ismerem, de nem hiszem, hogy lehetőséget adott volna az összes román állampolgárnak a letelepedésre. Szerintem ezzel csak mosakodott Ferenc testvér. Ha a tényeket nem tudja kimagyarázni, akkor majd előáll valótlan „tényekkel” és azokat szajkózza „reggel, éjjel meg este”. Nincs kedvem most ennek utánanézni, de ha megkér szépen, akkor az eredeti szöveget is odaadom önnek. Persze csak ha akarja azt látni és nem fél attól, hogy abból nem lehet kiolvasni azt, amit a korabeli MSZP-nek kiolvasni sikerült.
A munkanélküliek továbbra sem fizetnek adót. Arra valahogy még nem kaptam logikus választ itt, hogy az, aki nem fizet adót, mert nincs állása, sőt, talán soha nem is volt állása miért szavazhat, ha az elszakított magyar nem szavazhat amiatt, mert nem oda fizeti az adót? Perdöntő érv-e az, hogy hol fizet az ember adót? Ha igen, akkor a munkanélküliek miért szavazhatnak? Ha nem, akkor mi a baj az elszakított magyarok szavazatával az adófizetés kapcsán? Egy logikus és tárgyilagos választ várok.
Én csináltam volna kétharmadot??? Ember, nemsokára azt is megtudom öntől, hogy a vizen is tudok járni. Jó, hogy szólt 😀
„Jöjjön menjen, utazzon, de ne akarjon olyan jogokat melyek az itt élőket illetnek meg, mert az ő sorsukra és bőrükre megy a játék !”
A Horn-Iliescu megállapodás a MI bőrünkre ment.
Kivándorolni pedig nem szándékozok. Hiszek abban, hogy kitartással, szívós és tisztességes munkával még ellenszél esetén is lehet érvényesülni. Nem a könnyebb utat választom, hanem az igazit.
Azt pedig ne kérje rajtam számon, hogy milyen kötelességek érvényesek. Én nem tehetek róla, hogy nincs lehetőségem Magyarországra adózni. Ha lenne és nem tenném, akkor jogos lenne az érvelése de így az én szememben nem több, mint paraván, amivel a kedvenc politikai erő vélt érdekeit kiszolgálja. Ez a véleményem és nem tudom bizonyítani. De azért jól esett elmondani 🙂
Tisztelt Jani,
a válaszok nem az enyémek. Én egy történészt kérdeztem. A válaszok az ő álláspontját tükrözik. Horthyt nem zavarta a későbbiekben, ez igaz. De egy ellentengernagynak milyen feladatot adott volna a rendszervédő Vörös Hadseregben a kormány?
A kételkedés jogos, mint mindig, amikor véleményről van szó. Még akkor is, ha szakember véleményét idézem. Száraz tényeket, bizonyítékot én sem kaptam, csak történészi véleményt. Ami akár téves is lehet.
„akinek a megbízásából érkezett 1918-ban Magyarországra.”
Ha így volt, akkor kém volt. A trianoni döntés előtt érkezett ki az emigráció, de a döntés korábban ismerhető volt, máskülönben nehezen lehet értelmezni, hogy Lenin az emigráció előtt nevezte volna rablóbékének. A levelezés, ha volt nem bizonyítja, hogy a magyar kommunisták megyőzték volna Iljics elvtársukat. Csak ha megvannak a levelek és azokból kiderül.
Kádárról sajnos nem tudtunk meg biztosat, ám köszönöm az előző hozzászólásban szereplő okfejtést, érdekes és tanulságos volt olvasni.
A keresztény hitben benne van az Istenben való hit követelménye. A nem keresztény hitűek nem érzik ezt kötelességüknek, a keresztények pedig kötelességüknek érzik. De a keresztények nem kényszerítik a nem keresztényeket, vagy a nem hívőket az Istenben való hitre, így ez csak a hit része és nem része a keresztény erkölcsnek. Talalom a hitet kutyulta össze az erkölccsel.
10:40 de.
Jani!
Azért ne felejtsük el azt sem, amikor Kádár egy (talán nem is csak egyszer) nyilvános beszédében a Trianoni Békeszerződést egy „imperialista békediktátumnak” nevezte. Akkor már csak az a kérdés, hogy ezt így utólag egy szintén utólag „Kádár-rendszernek” titulált érában nem minősíthetjük e a rendszer hivatalos állásfoglalásának? Szerintem pedig az volt. Szóval, nem volt az annyira szőnyeg alá söpörve, legföljebb „az „Öreg” nem akart háborúba keveredni, amit most Orbanisztán (a Lajos Árpád és Vona (Zazarivecz) félékkel az élen) simán, gond nélkül meglépne.
12:18 du.
Lajos Árpád:
2:01 du.
Lajos Úr! Ön úgy véli, hogy kollektíve bűnösnek tartom a határon túli magyarságot, én meg azt mondom nem. Önt személy szerint bűnösnek tartom a magyar nemzet megosztásában, tények tudomásul nem vételében, magyarok kirekesztésében. Passz.
Nem az Ön, hanem a többiek kedvéért a 23 milliós riogatásról. 2004-ben (május 1-től) Magyarország már EU-tag volt, Románia még nem. Kovács László, az MSZP akkori elnöke, egy reggeli tévéműsorban mondta a megélhetési magyar romániai mérnök, bizonyos P. Miklós kezdeményezésére forszírozott népszavazásról. Az EU törvényei nem engedik, hogy etnikai alapon tegyen bármely tagállam különbséget, így nemcsak a származásilag magyaroknak, hanem minden román állampolgárnak meg kell adni a lehetőséget. Ez volt a 23 milliós riogatás. Hogy ebből az Ön és társai befogadóképességéig mi jutott el, az a tények szempontjából nem érdekes. De mindegy is szerencsére, hiszen Románia is tag 2007 óta, jöhetünk, mehetünk kedvünkre. Önök meg csak ücsörögjenek sértettségükön, simogassák visszafelé a tüskéiket, de Magyarországot hagyják élni.
A származás ugyan nem, de az ebből fakadó gyerekkori tapasztalatok, a neveltetés befolyásolja a későbbi jellemet. Kádár képes volt felülemelkedni azon, hogy zabigyerekként nyilván sok méltánytalanságot meg kellett élnie. Horthy meg sose tudta megemészteni, hogy vannak nála okosabbak, gazdagabbak, pedig ő „magyar nemes”!
Ha Ön igényt tart arra, hogy a románok magyarnak hívják a magyart, lesz szíves a szlovákokat nem tótozni.
2:11 du.
Ja, a Tanácsköztársaság hadserege azért vonult vissza nagyjából az Ipoly vonaláig, mert azt az ígéretet kapta az Antanttól, hogy akkor a Tiszántúlról visszavonják a román csapatokat. Ezért indított támadást a Tisza vonalánál is, mert maga mögött tudta az Antant ígéretét. Csakhogy Horthyék ezt nem hagyhatták – érdekes módon az ellentengernagyot nem zavarta, hogy Szolnok környékén (ott kezdődött volna a támadás) sincs tenger…
2:33 du.
talalom: hagyd már a francba okostörpöt, ő úgyis jobban tudja!
3:40 du.
Kedves Talalom,
kihagyta, hogy a nép ellensége.
A tót nem sértő név. Olyan, mint a talján. Engem nem zavar, ha ungurnak és nem maghiarnak neveznek.
Az EU-s polgárok között nem is kell különbséget tenni. Elég, ha az illető felmenői rendelkeztek magyar állampolgársággal és az illető tud magyarul.
Patrubány Miklós és az MVSZ kezdeményezése pedig kiváló volt.
1:11 de.
Úgy tűnik L. Úr elvesztette a fonalat. Ki a nép ellensége? Miért kell az EU polgárnak magyar felmenő?
1:13 de.
Lajos Árpád
Még egy utolsó.
Kun Béla a Szovjetunióban már Magyarországra érkezése előtt sem volt kispályás, és visszatérése után is komoly hatalma volt. Akkora, hogy tízezreket gyilkoltatott meg. Magyarországra illegálisan érkezett, de nem volt kém. Szovjet megbízásból és pénzből a kommunista pártot szervezte meg, újságot alapított, beszédeket mondott stb. Pénzelte az olasz és az osztrák kommunistákat is stb. A következő akciója az lett volna, hogy Ausztriában is fegyveres felkelést robbant ki.
Gondolod, hogy – miközben kapcsolatot tartott a szovjetekkel – nem volt befolyása Lenin magyarokkal kapcsolatos döntéseire? Bár Lenin ettől független sem úgy nézett ki, mint aki kész behódolni az antantnak és aláírni a Trianoni diktátumot.
4:20 de.
Kedves Talalom,
a nekem írt szöveg irreális mivoltára írtam, hogy éppen csak a nép ellensége maradt ki.
Én lennék bűnös a nemzet megosztásában? Kissé nagy hatást tulajdonít nekem.
Nem vennék tudomást tényekről? Ha így volna, ez akkor sem bűn volna, hanem hiba. Azt is megnézném, hogy milyen tényeket nem veszek tudomásul. Ön például nem vette tudomásul azt a tényt, hogy nem mondtam, hogy nemzetállamot szeretnék. Ezt eleddig nem korrigálta.
Kirekesztek magyarokat? Miben nyilvánul ez meg? Tán nemmel szavaztam december 5-én ön szerint?
„Elég, ha az illető felmenői rendelkeztek magyar állampolgársággal és az illető tud magyarul.”
Ebben hol szerepelnek a magyar felmenők?
Tisztelt Jani,
ha Kun Béla idegen (szovjet) megbízásból tevékenykedett, akkor az illető hatalomnak ügynökeként tevékenykedett és az illető hatalom érdekét érvényesítette. Amennyiben ezzel nem dicsekedett, kém volt. Amennyiben nyíltan felvállalta, lobbysta volt.
Én úgy vélem, hogy elsősorban Szovjet-Oroszországnak volt hatása Szovjet-Magyarországra és nem fordítva. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy lett volna valamennyi mozgástere a magyarországi kommunistáknak. Sőt, azt sem zárja ki, hogy a magyar kommunisták, köztük Kun Béla bizonyos kérdésekben hatással lettek volna Leninre. Ez viszont további tények ismerete nélkül spekuláció. Ha látnánk olyan leveleket, amiket Kun Béla Leninnek küldött, arról érvelve, hogy a trianoni döntés ellen fel kellene lépni és olyan leveleket, amiket Lenin Kun Bélának küldött, amelyekből kiderül, hogy Lenin döntését az illető érvelés valamilyen szinten meggyőzi, akkor ez nem csupán feltételezés volna, hanem történelmi tény is. Én ilyen leveleket nem láttam, így engem az érvelés nem győzött meg.
7:37 de.
Lajos Árpád
Utolsó utáni
Én tényleg a pontos ismeretek miatt helyesbítettelek, hogy Kun Bélát nem kémkedni küldték stb. Tapintatosan nem szóltam, hogy észrevettem, nem vagy képben.
Ne az én hozzászólásaimból vedd az ismereteid, mert én azt nem arra szántam, hogy minden részletről tájékoztassalak. Én átugrok, kihagyok dolgokat. Van, hogy csak utalok valamire és nem magyarázok el mindent mert feltételezem a másikról, hogy tudja miről beszélek. De ha nem tudja, utánanézhet a net-en. És ha ezt te is megteszed, akkor nem merül fel, hogy Kun Béla kém volt-e vagy sem és nem nekem kell magyarázkodni, hogy mit hogyan értek.
Kicsinyes módon nem akarod elfogadni, hogy a magyar kommunisták is befolyásolták Lenint, hogy ne írja alá a Trianoni szerződést. Mindezt azért, hogy kitarthass amellett, hogy „nemzetietlenek” voltak. Dokumentumot vársz tőlem de arra már nem gondolsz, hogy arra sincs bizonyíték, hogy Kun Béla lebeszélni próbálta volna Lenint a Trianoni szerződés aláírásáról. De még arra vonatkozó dokumentum sincs, hogy a kommunisták másnak panaszkodtak volna, hogy nem értenek egyet Leninnel. A hallgatást pedig mindenhol beleegyezésnek számít, ami biza befolyásoló tényező egy-egy döntésnél.
Hogy a magyar tanácskormány vezetőinek igenis számított a nemzeti érzés, az bizonyítja, hogy a Felvidéken Szlovák Tanácsköztársaságot kiáltottak ki. (Az is nemzeti érzés, ha az éppen nem magyar) Ha a szlovákok nemzeti érzése tekintettel voltak, akkor a magyaroké még inkább számított.
Egyszer már leírtam. Lenin eszméi sokaknak szimpatikusak voltak. A gyilkosságokkal járó erőszakos kivitelezés ábrándította ki az embereket.
7:43 de.
Azt hiszem ott van a gond, hogy a kommunisták „Nemzetek felettiséget” hirdettek, amit a jobboldalon „nemzetietlenségnek” értelmeznek.
9:20 de.
Kedves Jani,
kissé meglepett a hangnem. Azt hittem, hogy értelmes, barátságos vitát folytatunk. Ebbe nem fér bele a kicsinyes jelző. Ahogy az sem fér bele, hogy az érvek mögött „szándékot” fedezünk fel. Teljesen mindegy, hogy mit milyen szándékból mondok. A kérdés az, hogy igaz-e az állításom vagy sem. Ha nem igaz, vagyis tévedek, arra rá lehet mutatni. Ha igaz, akkor pedig el lehet fogadni. Ha ön a szándékaimon kíván rugózni, tegye. Én nem állítom meg.
„Én átugrok, kihagyok dolgokat. Van, hogy csak utalok valamire és nem magyarázok el mindent mert feltételezem a másikról, hogy tudja miről beszélek. De ha nem tudja, utánanézhet a net-en. És ha ezt te is megteszed, akkor nem merül fel, hogy Kun Béla kém volt-e vagy sem és nem nekem kell magyarázkodni, hogy mit hogyan értek. ”
Pedig, ahogy nagyon szépen rámutattam korábban: ha elhangzik egy állítás, akkor a kételkedés jogos. Az állítás megfogalmazóján van a bizonyítás terhe. Nem szoktam azt mondani, hogy nézzen utána valaki a neten. Ha alá tudom támasztani az állításomat, akkor én magam támasztom alá. Nem kell megsértődni azon, hogy azt mondom, hogy aki szovjet politikai megbízásból jön Magyarországra, az az én tudomásom szerint kimeríti a kémtevékenységet. Hanem ilyenkor tessék rámutatni, hogy miben nincs igazam és miért. Nem hatékony dolog kibújni az alátámasztás alól. Én nem szoktam ilyet tenni és mástól sem fogadom el.
„Kicsinyes módon nem akarod elfogadni, hogy a magyar kommunisták is befolyásolták Lenint, hogy ne írja alá a Trianoni szerződést. Mindezt azért, hogy kitarthass amellett, hogy “nemzetietlenek” voltak. Dokumentumot vársz tőlem de arra már nem gondolsz, hogy arra sincs bizonyíték, hogy Kun Béla lebeszélni próbálta volna Lenint a Trianoni szerződés aláírásáról. De még arra vonatkozó dokumentum sincs, hogy a kommunisták másnak panaszkodtak volna, hogy nem értenek egyet Leninnel. A hallgatást pedig mindenhol beleegyezésnek számít, ami biza befolyásoló tényező egy-egy döntésnél. ”
Ez ismét nem az öntől megszokott szint. Ha nincs bizonyíték, akkor spekuláció. A hallgatás beleegyezés közmondását pedig kár volt ide citálni. Hallgatás akkor is történhet, ha a levél nem érkezik meg, vagy azt nem méltatják válaszra. Röviden: nincs bizonyíték, ezért indokolatlan az, hogy elvárja, hogy engem ez meggyőzzön.
A szlovák tanácsköztársaságot nemzeti érzésből hozták létre? Erre valamiféle bizonyíték van? vagy csak mondjuk az állításokat, bólogatásra várva? Ismét megjegyzem szerényen: én meggyőzhető vagyok, ha látok tényeket. Eddig csak állításokat láttam, amelyek nem voltak alátámasztva. Ha én tiszteletben tartom az ön jogát, hogy önt nem győzi meg az egyes pontra kapott történészi válasz, akkor ez miért nem kölcsönös? Miért várja el, hogy az ön véleményét tényként fogadjam el?
A nemzetek felettiség a nemzeteken való felülemelkedést jelenti. Ha valaki nemzeti érzelmű, akkor az illető nem tud maradéktalanul a nemzetek fölé emelkedni.
A kommunizmus nemzetközi, nemzetek feletti. Amely a múltat végképp el akarja törölni. Én méltányos maradok a továbbiakban is, úgyhogy gyerekesen további kellemes napot kívánok.
9:25 de.
Én elfogadom, hogy valaki egyszerre lehet kommunista és nemzeti. De azt hozzáteszem, hogy akkor nem ért maradéktalanul egyet a kommunizmussal. Egyébként még olyan gondolkodó emberrel nem találkoztam, aki egy adott eszme híveként annak az eszmének minden pontjával egyetértett volna.
5:10 du.
Lajos Árpád
Ezt írtad:
„kissé meglepett a hangnem. Azt hittem, hogy értelmes, barátságos vitát folytatunk. Ebbe nem fér bele a kicsinyes jelző. Ahogy az sem fér bele, hogy az érvek mögött “szándékot” fedezünk fel.”
A nekem felrótt „kicsinyes” és általában minden jelző használata akkor sértő, ha igaztalan. Egyébként pedig a „kicsinyes” szót nem tartom durva kifejezésnek. Vannak a szónak sokkal durvább szinonimái. Azon pedig gondolkodj el, hogy tényleg idegen-e tőled ez a tulajdonság.
A „mögöttes szándék keresése” engem is zavarni szokott, mikor rám fognak valamit. Én viszont veled nem ezt tettem, hanem csak emlékeztettelek arra, hogy honnan indult a vita. Ez nem ugyanaz. Nem fogtam rád semmit.
Viszont, nem szeretnék veled olyan vitába bonyolódni, hogy Kun Béla kém volt-e, sem olyanba, hogy nem biztos, hogy a Szlovák Tanácsköztársaságot nemzeti érzésből hozták létre. .
Lehetne még vitázni, de attól tartok megakadtunk a szofisztika szintjén.
2:15 de.
Attól még, hogy L. úr nem érti, egy szöveg nem „irreáls” Soha nem írnám le, hogy a „nép ellensége”. És nemcsak azért, mert nekem erről Ibsen drámája jut eszembe. Hanem azért sem, mert szerintem „a népre”, mint homogén masszára való hivatkozás hamis, és a tapasztalataim szerint a legnagyobb disznóságokat lehet elkövetni a „dolgozó nép” (Rákosi) vagy a „keményen dolgozó kisemberek” (Orbán) lózungjai mögé bújva.
A magyarság se olyan, amit mindenki egyformán él meg. Magyar volt Ady és Bartók, de magyar volt Szálasi és Prohászka is.
Számomra a kérdés az, hogy mit tesz hozzá a magyar nép értékeihez. Milyen tulajdonságainkra épít? A minden emberben meglévő jóra, vagy rosszra? Megpróbálja a hazafiságot, mint az identitás alapját, és a más népek iránti nyitottságot tételezni? Vagy ráerősít a falvédő szövegekre: „Ki a Duna (Tisza)vizét issza, vágyik annak szíve vissza.” Persze, mindenkiben él ragaszkodás. Én is nosztalgiával simogatom a tekintetemmel a Bakáts téri templom épületét, holott annak plébániáján alapozták meg az ateizmusomat.
A megélhetési magyar P. Miklós iszonyú károkat okozott a magyarok lelkében, amikor a legócskább közhelyeket erősítette, a csonkamagyarországgal, meg hasonlókkal. Ahogyan L. úr beszél a magyarságról, az a legmélyebb lenézése azoknak az egyszerű lelkeknek, akik egy sosemvolt Nagy-Magyarország térképet nézegetve azt hiszik, hogy az a hazaszeretet, ha ellágyulva hallgatják a Himnuszt. És megfeledkeznek arról, hogy a haza a polgáraiban él. A gazdagban is, de a szegényben, butában, lustában is. Az nem szereti a hazáját, aki megveti a népét. A megélhetési magyarok meg éppen ezt teszik.
2:38 de.
Tisztelt Lajos Úr!
Javasolom Önnek, hogy amennyiben méltatlannak érzi a „magyar préri” vitastílusát – úgy nézzen más préri után!
Ez ilyen egyszerű!
Nem gondolnám, hogy az itt általam olvasott hozzászólások, vélemények, érvek nem ütnék meg úgy általában egy bármilyen témájú vita szintjét (talán nem Glóriából kellene kiindulnunk )max.nem értünk egyet sok sok témában – de ettől még nem a vita stílusába kellene belekötni, hanem esetleg a saját önös kekeckedését felülvizsgálni!
Minden általam (is) elmondottakkal kapcsolatban megfogalmaztam mindent – véleményem nem változott, tehát nem kezdem elölről.
Egy észrevételem azonban van: Ön nagyon sokat árt azoknak akiknek érdekében ( látszólag ) harcol !
Meggyőződésem, hogy a határon kívüliek közel sem ilyen megélhetési magyarok – legalábbis jó részük nem, bár biztos, hogy nem Ön az egyetlen !
Ön ugyanis a lelkiismeretünket akarja terhelni, totálisan indokolatlanul – és amíg ezzel nem hagy/hagynak fel, sosem lesz „normális” a viszony határon innen és túl !
Önből és társaiból ( már aki hajlik erre ) folyamatosan a sértett számonkérés beszél – na ez az amit én pl visszautasítok !
Mert mit kér rajtam számon, vagy akár a szüleimen ? Miért kéne nekem állandóan lehajtott fejjel hamut szórnom a fejemre ?
Önnek – most is ezt mondom – joga van eldönteni, hogy amennyiben magyar, él e a „visszakapott magyar állampolgárságával” – amennyiben igen, úgy tegye egyértelművé,azaz költözzön haza, kezdje vagy folytassa itt annak minden örömével és nyűgével együtt !
Vásároljon, szerezzen, építsen otthont, keressen munkahelyet, nevelje és taníttassa itt a gyerekeit vagy unokáit,fizessen itt adót, Tb-t, várja innen a nyugdíját gyakorolja itthon a közjogból adódó minden jogát és kötelezettségét !
Mint írtam már, ezt megtudnám érteni !
De – ha úgy érzi ott a helye ahol eddig is élt, mert odaköti az égvilágon minden, – amit most nem nevesítek még egyszer, hiszen már megtettem – akkor maradjon a szülőföldjén, és legyen szívében lelkében magyar, de lássa be, jogai is kötelezettségei is odakötik!
Ön ne döntsön magyarországi nemzeti kormányról, vagy bármelyikről – ha azt nem hajlandó a nap 24 órájában vállalni, azaz itt élni! Ennyi!
Amíg Ön /Önök a nemzeti kormánynak csak az Önök számára pozitív intézkedéseit látják, élvezik – mikor mennyivel, mihez járul hozzá, plusz a szavazati jog magadása – addig könnyen hozsannázik a „nemzeti kormány” létének minden áldásáról !
De jönne csak ” haza”, legalább néhány évre, hogy közvetlenül a saját bőrén élvezze,tapasztalja egyik napról a másikra, hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre a negatív intézkedésivel együtt, milyen nemzeti tud lenni ez a kormány?
Mert ez az oldal Önöknek nem dukál, nem ismerik – csak az Önök felé mutogatott álságos vigyort !
Azt gondoltam Ön van annyira világosan gondolkodó, hogy észrevegye : Önöket bizony nagyon megvezették, és alaposan kihasználják ! Kellenek a szavazataik 2018- ban mert akkor már minden csalás és hazugság kevés lesz, hogy ismét választást nyerjenek, pedig abban aztán van gyakorlatuk jócskán !
De rábízzák ennek eldöntését a határon túliak, és a pénzért bárkinek árult magyar állampolgárokra – majd ők eldöntik, ki szívja a magyarországi magyarok vérét !
Látja már, hogy mit eredményez az erőszakos egyesítés ?
Vagy Ön Romániában nem szavaz ? Nincsenek jogai, juttatásai, kötelezettségei ? Azokról hajlandó lemondani, annak érdekében, hogy százszázalékosan magyar legyen ?
Az Ön/Önök magatartása és ” viselkedéskultúrája” eredményezi a folyamatos feszültséget, és megakadályozza a kiegyensúlyozottabb együttműködést – magyarul a felesleges bűnbakkeresés állandó békétlenséget generál, és lassan azt érik el, hogy jó szándék helyett ellenségként tekintenek egymásra magyar emberek !
Határon innen és túl !
Ég áldja, én kimerítettem mindezzel kapcsolatos gondolatomat, nem kezdem tizedszerre is ! Ön vagy megérti vegy nem, nem rajtam múlik!
6:13 de.
jéééé…jani is rájött, hogy Lajos Árpád minden erőssége a szofisztikában rejlik! Valóban, has nem merül el a szofizmus mélységeiben, a maradék kicsit fékezett habzású, 🙂
7:39 de.
Nem értem, hogy sokan (akinek nem inge, ne vegye magára) miért szeretnék kicsinyíteni a pozsonyi csata jelentőségét. A magyar megmaradás ott és akkor eldőlt.
Kedves Jani,
tegyük fel, hogy kicsinyes vagyok. Vagy másmilyen. Az, hogy ÉN milyen vagyok igaztalanná teszi-e azt, hogy egy állítást bizonyítani kell? A világon mindenhol kémnek nevezik azokat az embereket, akiket politikai megbízásból egy másik ország küld, amennyiben azt nem vállalja fel nyíltan. Ha Kun Béla szovjet megbízásból érkezett és nem vállalta fel nyíltan, akkor kémtevékenységet folytatott. Ha nyilvánosan elismerte, hogy figyu, engem a szovjetek pénzeltek és küldtek, hogy meghonosítsam a rednszert, akkor nem volt kém. Tehát, ha és amennyiben igaz, hogy szovjet megbízásból és szovjetek által pénzelve érkezett Magyarországra Kun Béla, akkor definíció szerint kémtevékenységet folytatott. Az általános szabály alól kivétel az, ha ezt nyíltan felvállalta. Feltételezve, de nem megengedve, hogy a szovjetek küldték és pénzelték immár azt kell bizonyítani, hogy ennek ellenére miért nem volt kém. Az nem meggyőző, hogy „én tudom, hogy miről beszélek”. Az sem meggyőző, hogy „nézzél te utána az állításom igazságtartalmának”. Nem pontosak az idézetek, de sajna az én időm is értékes és abból annak függvényében szánok többet vagy kevesebbet egy hozzászólásra, hogy milyen értékű érvek, gondolatok vannak benne.
Mivel a kicsinyes jelzőnek nincs tárgyilagos meghatározása, az nem több címkézésnél, szubjektív jellemzésnél. Ha veszünk egy tetszőleges személyt és száz ember meg kell mondja, hogy kicsinyes-e, akkor az illető kérdésre jó eséllyel nem lesz egyhangú válasz.
„Viszont, nem szeretnék veled olyan vitába bonyolódni, hogy Kun Béla kém volt-e, sem olyanba, hogy nem biztos, hogy a Szlovák Tanácsköztársaságot nemzeti érzésből hozták létre. .
Lehetne még vitázni, de attól tartok megakadtunk a szofisztika szintjén.”
Miért nem? Ha mutat egy hiteles forrást, amely bizonyítja, hogy szovjet megbízásból érkezett és mutat egy hiteles forrást, amely bizonyítja, hogy Kun Béla ezt nyíltan vállalta, akkor máris meggyőzött.
Kedves Talalom,
bízom benne, hogy engem nem tart megélhetési magyarnak. Ha mégis, akkor kérem a bizonyítékot. A történelmi Magyarország ismerete hozzátartozik a hazaszeretethez. A Himnusz pedig a hazaszeretet egyik manifesztációja. Akár tetszik, akár nem.
Egy szöveg nem irreális, ha létezik. A tartalma viszont már lehet valótlan. Ha ön azt mondja, hogy én nemzetállamot szeretnék, akkor igaz, hogy ö ezt mondta, de az már nem igaz, amit mondott. Azt, hogy nem írná le, hogy a „nép ellensége” elfogadom. A „kimaradt” állítmány azt ecsetelte, hogy az az otromba és primitív szöveg, amit írt olyan színvonalú, hogy abban simán elfért volna még a „nép ellensége”. Ezt stílusjellemzésnek szántam, de tartalmi jellemzésre is kiválóan alkalmas:
„Önt személy szerint bűnösnek tartom a magyar nemzet megosztásában, tények tudomásul nem vételében, magyarok kirekesztésében.”
Hiába, én több rétegű mondanivalót is megfogalmazok alkalomadtán. Kiket rekesztettem ki? Hogyan osztottam meg a nemzetet? A primitív uszításon kívül ennek van valami más értelme is, vagy öncélúan jellemezgetünk embereket?
Az, hogy mit tartunk jónak és mit tartunk rossznak értékrendtől függ. Én például rossznak tartom a nemmel szavazást, ön pedig jónak, amit tett és most is felvállalt. Azt mondja, hogy nem hallgatják meg az érveit. Én meghallgatnám. Ha vannak érvei.
„Ahogyan L. úr beszél a magyarságról, az a legmélyebb lenézése azoknak az egyszerű lelkeknek, akik egy sosemvolt Nagy-Magyarország térképet nézegetve azt hiszik, hogy az a hazaszeretet, ha ellágyulva hallgatják a Himnuszt. ”
Miben nyilvánul meg a lenézés? Önnel is úgy beszélek, mintha egyenlő partner volna, még akkor is, ha a hozzászólásaiban olyan mélységekre jutott, hogy szavakat ad emberek szájába és visszavonni sem hajlandó. Pedig én jóindulatú vagyok: ha visszavonná az ominózus állításait, akkor nem kapná meg tőlem lépten-nyomon, hogy torzít. Az illető lelkeket ön jellemezte egyszerűnek. Tehát én nézem le őket ön szerint, miközben ön egyszerűzi le őket.
Kedves Besancon,
a megélhetési magyar kifejezés azt jelenti, hogy valaki abból él, hogy magyar. Ezt, ha nem tévedek, rám aggatta. Megkérem, hogy tájékoztasson, hogy az én megélhetési magyarságom miben nyilvánul meg, mert én nem tudok arról, hogy magyarságom valaha is segített volna engem a megélhetésben. A vita szintjével többek között az is baj, hogy ilyen jelzőket használnak sokan, többek között ön is anélkül, hogy bármiféle alapozást felmutatnának.
A méltatlanságra nem az a megoldás, hogy az állapotot fenntartjuk és máshova vonulunk. A megoldás az, hogy rámutatunk. Ha ezt következetesen tesszük, akkor eljön az az idő, amikor a méltatlan hozzászólók fognak szégyenkezni és elnézést kérni. Ha én szólok hozzá méltatlanul, akkor, amennyiben ezt tudomásomra hozzák, számítani lehet egy elnézéskérésre a részemről. Ennek következménye, hogy, ha emberként hibázok is alkalomadtán, a hozzáállásom eredője méltányos. Azt mélyen méltatlannak érzem, hogy jellemezzük egymást. Hogy van egy személy, aki a hazugságtól sem riad vissza. Hogy nem az állítást vizsgáljuk, hanem az állítást megfogalmazó személyt. Hogy szavakat adunk egymás szájába. Hogy szekértáborokból lövöldözünk egymásra ahelyett, hogy elfogadnánk, hogy a másik fél más véleményen van és azt civilizált körülmények között megvitatnánk. Hogy másra válaszolunk, mint amit a vitapartner felvetett. Az ilyen hozzáállásokra következetesen rámutatok. Nyugodt lehet, hogy ha valaki önt pribéknek fogja jellemezni pusztán azért mert baloldali, akkor én egy ilyen állítás tarthatatlanságára is rá fogok mutatni. Az igazságot kellene keressük, nem a szálkát egymás szemében.
Én egyik vitapartnert sem bélyegeztem meg bűnösséggel. Ezért az is méltatlan, hogy egy ilyen nemlétező megbélyegzésre „válaszol”.
A magyar 100%-osan magyar. Attól függetlenül, hogy milyen politikai és történelmi helyzet alakult ki. Ha azt a várost, amelyben ön lakik hirtelen megszállnák mondjuk pirézek, akkor gondolom, hogy másnap nem azt mondaná, hogy ön piréz. Ha pedig a pirézek erőszakos asszimilációba fognának, akkor bizonyára ön is úgy gondolná, hogy a magyar kormány nemzetpolitikája létkérdés az ön számára. Az hogy ki milyen mosolygós és ki milyen álságos megvitatható. Általában a politológusok meg is teszik.
Arról korai volna véleményt formálni, hogy 2018-ban ki nyeri meg a választásokat, kinek szavaznak bizalmat. A könnyített honosítás bevezetésekor nagyon a kormánynak állt a zászló és a későbbi események ismeretének hiányában nehezen volt megjósolható, hogy hogyan változik a trend. A 2014-es választásokon is masszív támogatás volt a kormánypártok mögött. A legnépszerűbb párt volt. Utána jöttek az ilyen-olyan mutyik, az internetadó és egyéb népszerűségcsökkenést eredményező tényezők, amik 2014 őszére levitte a rokonszenvet a kormánypártok iránt. Most a kormánypártok egy markáns álláspontot tanúsítottak a bevándorlás és a halálbüntetés megvitatásának kérdéskörében, ami úgy néz ki, politikailag jövedelmező volt, ugyanis a friss felmérések szerint négy százalékot növekedett a népszerűségük. Én sem tudom, ön sem tudja, hogy ez merre fog változni 2018-ra. Lehet, hogy népszerűtlen intézkedésekkel elveszítik táboruk egy jelentős részét. Az is lehet, hogy gyarapodnak. Én úgy vélem, hogy ugyanúgy, ahogy 2013-2014-ben, majd 2017-2018-ban is összekötik a szakpolitikát a népszerűségszerzéssel.
Nem hiszem, hogy nagyon különböznének a pártok ebben. Én ilyennek látom a kormányzási ciklusokat:
1. A győztes párt megnyerte a választást
2. Az első évben népszerűtlen intézkedésekkel tömik be a lyukakat a költségvetésben. Legyünk nyíltak: ezek a lyukak a választások miatt keletkeznek. Ennek következtében zuhan a népszerűség.
3. A második év első felére ütemezik azokat az intézkedéseket, amik a népszerűséget növelhetik. Ilyenkor emelkedik a népszerűség.
4. A második év második felében és a harmadik év nagy részében kormáyoznak, végigviszik azokat a dolgokat, amiket akarnak.
5. A harmadik év végén és a negyedik évben kampányköltségvetést folytatnak. Végigviszik azokat az ügyeket, amit fontosnak tartanak, de a kevésbé fontosnak tartott ügyeket szemrebbenés nélkül feláldozzák a választási győzelem oltárán.
Lépjünk már túl a szekértáborokon és a lövészárkokon. Azzal nem megyünk semmire. Folytassunk valódi vitát. Emeljük ki a vitát a személyeskedés, a vádaskodás és a fanboy mentalitás pocsolyájából. Önnek X az álláspontja. Nekem Y. Én fel szeretném fedezni az X álláspontban rejlő értékeket és felmutatni azokat az értékeket, amelyek az én álláspontomban vannak. Ez nem fog sikerülni akkor, ha méltatlanul ír. Akkor csak az fog történni, hogy az én álláspontomban rejlő értékek mutatódnak fel. Ha valóban képviselni óhajtja az álláspontját, akkor mutassa fel azt a részét, amivel akár én is azonosulni tudok. Vagy ha azonosulni nem, legalább tisztelni tudom. Jani nagyon szépen érvelt a közelmúltig, amikor sajnos az ő hozzászólásainak színvonala is zuhanni kezdett.
7:55 de.
„…Nem értem, hogy sokan (akinek nem inge, ne vegye magára) miért szeretnék kicsinyíteni a pozsonyi csata jelentőségét…”
– Jó, akkor ezredjére is:
Nem kicsinyít itt senki semmit, hanem az van, hogy NINCSNEK RÁ TUDOMÁNYOSAN KUTATHATÓ, MÉRVADÓ FORRÁSOK. TUDMŰNYOSAN KUTATHATÓ. MÉRVADÓ. A tudományos kutatásmódezsrtan alapelvei szerint isd mérvadó források.
Annyit tudunk, hogy megtörtént, meg hogy a magyr törzsek győztek, de semmi részlet.
Komolyna, ezt nem hiszem el… ír egy ötoldals triádát, de ez valahogy nem jön le neki… 🙁
8:13 de.
Még szerencse, hogy L. úr tartja a nívótDDDD.
Ami szerinte abból áll, hogyha neki igaza van, akkor magas, ha meg rajtakapják a hamisságon, akkor színvonaltalan. A pozsonyi csata jelentőségét senki nem akarta kisebbíteni.
Arra szeretném felhívni a t. közönség figyelmét, hogy se kisebb, se nagyobb jelentősége nem volt, mint mondjuk a 619 évvel rákövetkező mohácsinak, vagy éppen a világosi fegyverletételnek. E szomorú veszteségek sem okozták a nemzet eltűnését, mert mindig voltak olyanok, akik nem azon borongtak, hogy ezer évvel ezelőtt micsoda nagyságok voltak eleink. Hanem megpróbálták értelmezni egy-egy vereség vagy győzelem gazdasági, társadalmi, diplomáciai okait, és lehetőleg nem megismételni a hibákat.
Besancon: egyetértek.
U.i.: A többi között azért sem kéne szavazati jog a külföldön élőknek, mert gőzük nincs, milyen eszközökkel nyerte meg a választást a jelenleg uralmon lévő erő.
10:23 de.
Kedves Inquisitor,
az, hogy egy kérdéskörről keveset tudunk nem csökkenti a kérdéskör jelentőségét. A magyarokat ki akarták írtani, de a minimális cél a jelentős visszaszorítás volt. Ezt meg sikerült akadályozni. Ha valaki erről filmet akar készíteni, akkor tegye. Ha dokumentumfilmet, akkor meg kell említeni, hogy mi az, amit tudunk, mi az, amiről csak elméletek vannak. Ha művészfilmet, akkor ott a tudáshiány lyukait fantáziával lehet kitölteni. A művészfilmeknek alaptulajdonsága, hogy nem minden elemük felel meg a valóságnak. Van, ami a drámai hatás kedvéért kerül be. Nem hiszem, hogy a Holocaustról szóló filmek minden eleme megfelelne a történelmi valóságnak, minden szereplője létező személy, aki a valóságban mindent pont úgy csinált és mondott, ahogy a filmben is szerepel. Mégis, rengeteg jó Holocaust-film van. A film kapcsán az emberben nem az merül fel, hogy ki létezett és tényleg minden részlet történelemhű-e, hanem a film mondanivalója. Miért ne lehetne ezt az elvet a pozsonyi csata kapcsán is érvényesíteni ugyanúgy, ahogy kismillió másik filmben érvényre kerül? Mert sokmindent nem tudunk? Akkor mi a helyzet a Herkulesről szóló filmekkel? Vajon Zeusz és a többi istenség létezett? Hova tűntek?
Kedves Talalom,
„Ami szerinte abból áll, hogyha neki igaza van, akkor magas, ha meg rajtakapják a hamisságon, akkor színvonaltalan.”
Ez egyszerűen nem igaz. Ismét szavakat ad a számba. Amivel egyébként rendszeresen hamisságon kapom rajta. Ezeket nem vonta vissza, ami rosszul hat a vita színvonalára. Akárcsak a gyalázkodás. A vita színvonalát nem az határozza meg, hogy kinek van igaza. A vita színvonala magas akkor is, ha nem nekem van igazam, de ezt személyeskedés és mocskolódás helyett érvekkel és bizonyítékokkal mutatják be.
A mohácsi vész nagyon jelentős volt, akárcsak a világosi fegyverletétel. Hogy a pozsonyi csata, a mohácsi vész és a világosi fegyverletétel közül melyik milyen jelentős volt, azzal kapcsolatban lehet vitatkozni, de mindenki magában a saját világlátása, értékrendje szerint helyezi el ezeket. A pozsonyi csata esetében a magyarságot ki akarták írtani. A mohácsi vész esetében egy birodalmi expanzió volt terítéken. A világosi fegyverletétellel pedig a szabadságharc dőlt el. Megítélésem szerint a pozsonyi csata jelentősebb volt a mohácsi vésznél, illetve a világosi fegyverletételnél, mert:
– ha nincs pozsonyi csata, nincs mohácsi vész és nincs világosi fegyverletétel sem, sőt, akkor Mohács sincs és Világos sincs
– az, hogy megölik-e a magyarokat fontosabb, mint az, hogy egy birodalomnak sikerül-e a magyarok által lakott életterületre rátegye a kezét, hiszen csak élő emberek esetén merül egyáltalán fel az a kérdés, hogy milyen országban élnek
– az, hogy megölik-e a magyarokat fontosabb, mint az, hogy a szabadságharcot végig lehet-e vinni, mert csak élő emberek esetében értelmezhető a szabadságfogalom
„A többi között azért sem kéne szavazati jog a külföldön élőknek, mert gőzük nincs, milyen eszközökkel nyerte meg a választást a jelenleg uralmon lévő erő.”
Sommás vélemény. Egyiknek sem? A megmaradt Magyarországon élők mindegyikének van gőze róla?
A pozsonyi csata kisebbítésével kapcsolatban felidézem korábbi megszólalásom egy részletét, amelyben már kifejtettem álláspontomat:
„A nemzetellenességet a nemzetet meghaladni szándékozó eszmét létező tévútnak vélve tolerálom, azaz elviselem. Arra már nem terjed ki a toleranciám, amikor a nemzetellenesség nem marad meg a nemzetfogalmat meghaladni szándékozó eszmei gondolatkörben, hanem túlmegy a jóérzés határain és nemzetellenes sovinizmussá dagad. Egy dolog azt mondani, hogy meg kell haladni a nemzetfogalmat és más dolog azt mondani, hogy kit érdekel a pozsonyi csata, mert a Saul fiai nagyon fontos téma. Utóbbi gondolatot a Havas a pályán c. ATV-s műsorban fogalmazta meg egy hölgy. Érdekesnek találom, hogy ő is az augsburgi csatát említette a pozsonyi csata kapcsán. A cikk annyiban korrektebb volt az ATV-n megjelenő, magyarellenes sovinizmust megtestesítő hölgynél, hogy a pozsonyi csatát nem öt perces győzelemnek nevezte az augsburgi csata kapcsán (955 – 907 = 48 évig tartott az a bizonyos öt perc), illetve nem használt olyan méltatlan megfogalmazást, hogy “úgy megvertek, hogy a lábunk nem érte a földet”.
Ugyanakkor a pozsonyi csata nemcsak jobbosoknak kellene kedves téma legyen, hanem minden olyan embernek, aki ma nem létezne, ha ezt a csatát nem nyeri meg a magyar nemzet korabeli megfelelője. Az augsburgi csata ugyanakkor súlyos vereség volt, ami szintén fontos történelmi szempontból. Ahogy a gázai mészárlások is fontosak. Ugyanakkor mindkét esetben két különböző eseményről van szó. A pozsonyi csata fél évszázaddal az augsburgi csata előtt volt, így két különböző eseményről van szó. Természetesen van folyamat a kettő között és van tévedés is. Ez viszont történelmi elemzésre okot adó téma. Ahogy az is történelmi elemzésre okot adó példa, hogy Izrael 1948-as megalakulása után hogyan szegte meg a nemzetközi szerződéseket, hogyan követett el népírtásokat az az ország, melynek népe maga is népírtást szenvedett el. Ezért ugyanolyan méltatlan a magyarok hadi sikerét követő hadi kudarccal elkendőzni a sikert, mint amilyen méltatlan a Holocaust áldozatait összekapcsolni Izrael későbbi erkölcsi bukásával. Én a magam részéről a Holocaust eseményét drámainak és szomorúnak érzem. Úgy gondolom, hogy egyike a sok alkalomnak, amikor az ember emberségből megbukott. Ugyanakkor a pozsonyi csata felemel: azt mutatja, hogy egy nép akkor és ott meg tudta védeni magát. Miért ne tudnánk mindkettőnek a fontosságát tudomásul venni, vagy ha nem is vesszük tudomásul, miért nincs meg bennünk az az emberi minimum, hogy tiszteletben tartjuk, hogy a másik ember számára fontos?”
10:44 de.
Eddig nem mocskolódtam, nem vetettem össze a holokausztot semmilyen csatával, és nem kendőztem el a sikert. Többen próbáltunk tényekkel emlékeztetni, sikertelenül. Megsértődött – hiszen ő az „agyonmagyar”. Ha valakinek a hazafiságához egy ezer évvel ezelőtti csata kell, legyen. Aki nem képes a mai magyarságban megtalálni a jót, sajnálom. Csak ne akarjon mást is lehúzni sekélyes gondolkodása mocsarába. További jó dagonyázást!
12:52 du.
„…egy kérdéskörről keveset tudunk nem csökkenti a kérdéskör jelentőségét…”
Háphápháp. A qruva nagy nulla, ami ez után jön. OK, ismét, hátha ezúttal érthető lesz. Szóval, pozsonyi ütközet:
NINCSNEK RÁ TUDOMÁNYOSAN KUTATHATÓ, MÉRVADÓ FORRÁSOK. TUDMÁNYOSAN KUTATHATÓ. MÉRVADÓ. A tudományos kutatásmódezsrtan alapelvei szerint isd mérvadó források.
Nincs. Érted, te szerencsétlen??? Nincs, és kész! Hiába jössz megint valami dagályos, értelmetlen, semmitmondó handabandával, akkor sincs!
Vigyázban áll sz ész, komolyan…
1:31 du.
Besancon!
A nagybetű használata nálam a tisztelet jegye…
A Hazát mindig is naggyal fogom írni, ugyanúgy Magyarországot, meg a Szent Koronát…
A helyesírásom pedig rendben van,szerintem…
1:46 du.
Tisztelt Lajos Árpád!
Szerintem nagyon rossz weboldalt választottál értelmes vitára. A neve ellenére ez a weboldal nem tükrözi a kanadai magyarság véleményét, de még bármely más országbeli magyarságét se. Leglább is itt Kanadában nem sokan olvassák vagy ha igen, akkor nem sokáig. Ezt ékessen bizonyítja az maroknyi kommentelő akik többé-kevésbé, állandó jellegel kommentálnak, mindenki más aki nem egyezik, azt kitúrják előbb-utóbb. Bizonyára ez a cikk is azért íródott, hogy kiprovokálják a nemzetben gondolkodókat és hátha beírnak valamit, hogy lehesen mocskolni őket. Már csak a kommentelők hozzáállása a külhoni magyarsághoz is megmagyaráz sokmindent. A történelmünk sajnos meg van(jócskán)hamisítva és ezt az állapotot fenn is szeretnék tartani ameddig csak lehet. Mindenestre példaképű a higgadságot ahogy állod a sarat a sok kötekedővel. Isten áldjon!
2:36 du.
starchild:
Na jó, leírnád, fentebbi kommentemben mi a „nemzetietlen”, meg mi „nincs úgy”? Ami a tudományosan kutatható források hiányával kapcsolatos. Ez ugyanis egyetemi kutatásmódszertani szakmai kérdés, nem „nemzeti- nemzetellenes” ökörködés.
A többiek nevében nem nyilatkozhatok, de a magaméban igen.
Lajos higgadtsága men nem példa, hanem valamiféle joviális lesajnálás. Azért az nem teljesen ugyanaz. Ráadésul, ugyanazt a hülyeséget írja- másolja folyton, mellédumál, ha falhoz van állítva, egsszerűen másról kezd írni, stb. Mi abban a példaértékű?
ui: remélem, a „Starchild” nick nem arra referál, hogy a Sziriuszból, vagy a Pleádokról, vagy Fénylényektől származtatod magad… ahogy azt valamiért teszi egyre több tébolyodott.
3:02 du.
Tisztelt Fenyvesi Glória,
kibújik egyesekből a nyelvtantanár, amikor nagy betűvel írja a Haza szót. Azt mégsem lehet mondani, hogy ne írja nagy betűvel, mert szúrja a szemét egyeseknek 🙂
Tisztelt Starchild,
köszönöm kedves szavaidat. Én innen, Aradról üdvözlöm a kanadai magyarokat mély tisztelettel és szeretettel. Köszönöm, hogy tájékoztattál arról, hogy Kanadában nincs nagy érdeklődés ez iránt a honlap iránt. Ennek fényében a tényleges súlyához mérten fogom kezelni. Megállapításod helytálló a mysitestats tanúsága szerint:
https://mysitestats.org/www/kanadaihirlap.com
3:45 du.
Starchild: megjöttél, picinyem? Hol a bánatban jártál eddig, hogy hála istennek, nem láttunk?
Valóban, a történelmünket – úgy 1945-től kezdve -nem hogy meghamisította, de kitörölte az Orbán nevű.
Olajbogyó, fogalmad sincs, hányan olvassák a KMH-t. Ráadásul több földrészen is. Na, erre mit lépsz?
3:48 du.
Lajos Árpád: ennek a csillaggyereknek fogalma sincs semmiről. Hogy mit, mi módon fog kezelni, teljesen érdektelen.
A maga súlya ott Aradon elég seggnehéz 😀
De dicséretes, ahogy küzd. 😛
Javaslom, mélyedjen el a főoldal látogatottsági statisztikájában. Maga szerint miért is érdekes?
4:12 du.
Canada: 5.1% (ebből az egyik személy Kertész Ákos)
Visitors
Yesterday: 674
30 day average: 715
Record: 6141 (on May 1, 2015)
Szerintem a legérdekesebb a kanadai látogatók aránya.
http://s11.flagcounter.com/more/fGtI/
http://s11.flagcounter.com/more30/fGtI
316 765 magyar lakosa van Kanadának. Nem kell boncolgassuk. Én a honlapot annak valódi súlyához mérten kezelem, kicsit túldimenzionáltam az eddigiekben.
4:22 du.
Kedves Lajos,
A 316 ezer „magyar” úgy tevődik össze, hogy belőlük 236 ezer részben magyar, részben pedig olasz, görög, angol, francia, stb.
De boncolgassuk egy kicsit tovább: a csak magyar százmazásúak: 80 ezer.
Azok akik magyarul beszélnel valamilyen szinten: 40 ezer.
Azok akik olvasni tudnak magyarul (ez már csak tippelés részemről): kevesebb mint 20 ezer.
Szóval innen kéne elindulni.
A magyar nyelv Kanadában eltűnőben van…
4:27 du.
Még hozzáteszem, hogy én is úgy élem az életemet Kanadában, hogy itt szinte egyedül anyukámmal beszélek magyarul a telefonon, hetente párszor. Szinte mindenki mással – egy-két kivétellel – angolul meg franciául.
5:15 du.
Kedves Starchild,
Megmutatnád azokat a kanadai magyar lapokat, melyek tükrözik a kanadai magyarság véleményét? (Egyébként a KMH-ban nem állítunk ilyen grandiózus dolgokat magunkról.)
Segítek!
Kedves Starchild és egyéb kereszténykonzervatív kanadai magyarok!
Az alábbi pezsgő, dinamikusan fejlődő kanadai magyar lapokat ajánlom nektek, ahol egymás után pörögnek az eredeti cikkek, meg a kommentek:
http://www.kekujsag.com/
http://magyarelet.ca/
5:26 du.
Tisztelt Christopher Adam,
ezt sajnálattal hallom. Ha a 20 000 kanadai, magyarul olvasót vesszük alapul, akkor, ha látogató kanadai olvasó volna, akkor az utóbbi harminc napra vetített átlagos napi 715 látogató a kanadai magyar lakosság 3.575%-a volna. De mivel az olvasók közül picit több, mint minden huszadik (5.1%) kanadai, a 3.575%-nak az 5.1%-a adja az olvasói arányt, ami 0.182325%. Ez szűk két ezrelék, tehát minden ezer kanadaira jut 2 olvasó. Pontosabban 1.82325. Ez 20 000 emberre vetítve 1.82325 * 20 = 36.465 napi kanadai olvasó.
Akárhogy is nézzük, a lap egy réteglap. Áprilisban volt egy jobb hónap. Mindenesetre, hogy jót is mondjak: az mindenképpen bíztató, hogy május elsején rekord dőlt. Ehhez gratulálok és sok sikert kívánok a továbbiakban.
5:41 du.
Kedves Lajos,
Tömeglapot önkéntes erőből nem lehet elindítani, illetve fenntartani. A KMH nem tömeglap és soha nem is lesz az. Azon kívül, aki picit is ismeri a kanadai magyar diaszopórát azt tudja: ez egy rendkivül asszimilált populáció, mely nagy többségben nem olvas egyetlen magyar lapot sem. Angolul és francia híreket olvasnak, legtöbben akik még beszélnek és olvasnak magyarul el is szoktak a magyarul való olvasástól és alig-alig vesznek kezükbe magyar lapot, vagy könyvet. Azok akik még beszélnek magyarul, nagy többségben pusztán konyha nyelvként használják a magyart. („Laci, gyere menjük a shopping mallba a kis Spencerrel megnézni egy movie-t” vagy „Feri, vedd ki a rye breadet a freezerből!”) Semmilyen szellemi tevékenységet nem végeznek magyarul, hanem Kanada egyik hivatalos nyelvén.
Ráadásul nem május elején dőlt meg rekord olvasók szempontjából, hanem valamikor tavaly, amikor egy nap 12 ezer egyéni olvasónk volt. De akkor még nem alkalmaztuk a nyilvános flag countert.
Ha talál egy kanadai magyar tömeglapot (vagy akár egy olyan kanadai magyar lapot mely a KMH-nál aktivabb) akkor okvetlenül szóljon!
6:30 du.
lajoska, pofajártatás helyett küldenéd már nekem azokat a tudományosan mérvadónak számító bizonyítékokat, forrásokat a pozsonyi ütközetről?
Vagy matekozol tovább a potenciális magyarjelöltek számával Kanadában?
Na, adod hát azokat az elérhetőségeket? Mert amit eddig produkáltál, az egy sem volt több dagályos handabandázásnál, terelésnél.
10:14 du.
Inquisitor
„Na jó, leírnád, fentebbi kommentemben mi a “nemzetietlen”, meg mi “nincs úgy”?”
-nem kommenteltem semmilyen fentebbit ami az öné, hacsak nem ön a cikk írója
-arról még el lehetne vitatkozni, hogy mi az, hogy „tudományos”
„ui: remélem, a “Starchild” nick nem arra referál, hogy a Sziriuszból, vagy a Pleádokról, vagy Fénylényektől származtatod magad… ahogy azt valamiért teszi egyre több tébolyodott.”
-Önnek nem mindegy? Végül az „Inquisitor” elég sokmindent elárul önről. Még nem is beszéltünk és máris a dogmájait erőlteti rám
„Ráadésul, ugyanazt a hülyeséget írja- másolja folyton, mellédumál, ha falhoz van állítva, egsszerűen másról kezd írni, stb. Mi abban a példaértékű?”
– Én úgy gondolom, hogy egyáltalán nem ír hülyeséget vagy mellédumál, sőt messze átlagon felüli a legtöbb állandó kommetelőkhöz képest…hogy ne említsek néhányat
Ille István
-Miután múltkor teljesen önkényesen letiltott miután még egy sort gúnyolódtak rajtam. Nemérzem úgy, hogy bármiről lenne beszélni valónk. -Talán be kellene tartani a hozzászólási szabályzatot mindenkivel vagy senkivel. Ez az oldal Kanadában van bejegyezve és az itteni törvények szerint semmi joga kitiltani valakit csak azért mert az elvtársnak nem tetszik valaki, nem beszélve a szólás szabadság önkényes korlátozásáról. Tudtommal nyilvánossan elérhető weblap.
Lajos Árpád
„Visitors
Yesterday: 674”
Ezt úgy kell érteni, hogy ebben az is benne van, hogy naponta töbször is rámegyek és azt is beleszámolja.
Christopher Adam
„Megmutatnád azokat a kanadai magyar lapokat, melyek tükrözik a kanadai magyarság véleményét? (Egyébként a KMH-ban nem állítunk ilyen grandiózus dolgokat magunkról.)”-váljon a lap becsületére
-Nem nagyon tudok mert sajnos nem nagyon van. Errefelé mindenki el van foglalva a dolgával
„Azok akik magyarul beszélnel valamilyen szinten: 40 ezer.
Azok akik olvasni tudnak magyarul (ez már csak tippelés részemről): kevesebb mint 20 ezer.”
-Szerintem ez ettől egy kicsit nagyobb szám, főleg, hogy Torontóban elég sokan vannak. Inkább az olvasók aránya nagyobb mint a beszélőké, márcsak azért is mert az angol egy elég nehezen olvasható nyelv, kezdők számára. Az angol után a magyart olvasni sima üdülés.
„Azok akik még beszélnek magyarul, nagy többségben pusztán konyha nyelvként használják a magyart”
-Mondjuk rá nem éppen így van de van benne igazság…sajnos
10:26 du.
„Háphápháp. A qruva nagy nulla, ami ez után jön. OK, ismét, hátha ezúttal érthető lesz. Szóval, pozsonyi ütközet:
NINCSNEK RÁ TUDOMÁNYOSAN KUTATHATÓ, MÉRVADÓ FORRÁSOK. TUDMÁNYOSAN KUTATHATÓ. MÉRVADÓ. A tudományos kutatásmódezsrtan alapelvei szerint isd mérvadó források.
Nincs. Érted, te szerencsétlen??? Nincs, és kész! Hiába jössz megint valami dagályos, értelmetlen, semmitmondó handabandával, akkor sincs!
Vigyázban áll sz ész, komolyan…”
A fenti szövegben nem sikerült helyesen írni, sikerült követelőzni (mi célból, nem tudni), sértegetni és rondán beszélni. Ennyi történt. Miért is kellene nekem forrásokat adnom önnek? Mert ha nem, akkor a következő almalomra annyira felbosszantja magát, hogy még helytelenebbül fog írni és még csúnyább szavakat fog használni? Engem ez hol és miért kellene érdekeljen? Mindenesetre gyógyulást kívánok.
2:06 de.
Inquisitor
Kicsit korábban, volt egy „eldrad” nick-nevű mindenkit hülyéző és sértegető, „mindenhez jobban értő” kommentelő, aki miután kedvenc témájában megszégyenült (valami fegyverekről meg geostratégiáról volt szó) – eltűnt. Olyan „okos” volt, hogy pl. nálam (egykori súlyemelőnél) „jobban értett” a doppingügyekhez is. A vita során ő is elővette „kutatásmódszertanra” való hivatkozást. Ez a „kutatásmódszertan” tényleg egy adu ász lehet, ha a doppingolástól kezdve a pozsonyi csatáig mindent jobban tud tőle az ember. Nyilván a módszertanból vetted, hogy itt a KMH-n akarod beszerezni a szakirodalmat. De ha szerezne is bárki ilyent, ki vagy te, milyen képességeid vannak arra, hogy felismerd és eldöntsd, hogy mi a hiteles? Tudós vagy? Azzal, hogy azt várod, hogy ezt bemondásra elhiggyük, éppenséggel kizárja nálad a logikus gondolkodás képességét. Először te viríts valami tudós jogosítványt, aztán utána meglátjuk, hogy rád bízzuk-e, hogy eldöntsd, hogy mi számít hiteles dokumentumnak.
2:57 de.
Jó lett volna, sőt változatlanul szükséges lenne, hogy a hazafiságról szót ejtsünk. Hát megint csak annyit tudhattunk meg, hogy aki a haza kifejezést nagybetűvel írja, meg bokáig lógó kokárdában jár éjjel-nappal (képletesen értve), az szereti a hazáját. Aki meg reálisan igyekszik végignézni a haza múltját és latolgatni a jövőjét, az agymosott, mocskolódik, de minimum komcsi. Szegény Kölcsey, hiába fogalmazta meg ékes magyar nyelven, világosan és tisztán: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül”. És ez csak egy sor az epigrammából, a teljes mű nyilván kiverné a biztosítékot a Hazaszerető Magyarok fejében.
5:47 de.
Starchild: javaslom, szerezzen érvényt a panaszának. Én Magyarországról dolgozom, és itt leszarják allamilag a szólás szabadságát. Elvtársa pedig magának lehet 😀
Hogy maga mit érez, teljesen érdektelen. Nekem meg nem tetszik.
5:48 de.
íme, egy gyógytudor 😛
8:03 de.
jani,
Ídezs drága tezsvírem!
Na már vártam, mikor jön valkaki Eldraddal. Természetesen igen, ismerem az illetőt: nehéz volna nem ismerni, mivel ugyanarra az egyetemi szakra jártunk (egy év eltéréssel), hasonló érdeklődési körrel. És abban sincs meglepő, hogy Anglia, mert csak abból az évfolyamból öten jöttek ide tartós időre – legalábbis én ötről tudok. Magunkat is beleértve. A KMH- t is ajánlotta figyelmembe, de ő már nem jön vissza ide, hogy miért, legyen az ő dolga, ezzel én nem foglalkozok.
Ami a forrásokat illeti, azt bármelyik egyetemi tanulmányait komolyan vevő egykori hallgató ugyanígy számon kérné, mivel ugye, források – HITELES FORRÁSOK – nélkül nem lehetséges semmiféle mérvadó kutatás. Ezzel foglalkozik a tudományos kutatásmódszertan. Ez egy.
Hogy valakinek már kb. huszadjára írják le ugyanezt, aztán továbbra is a magad fajta ostobasághamazt tolják vissza űjra és újra, az nehogy már az ezt észrevételező hibája legyen. Kettő.
Három: engem abszolút nem érdekel, te hogy emeltél sűlyokat. A doppingügy sem, nem foglalkkozopk vele, ne terelj, azzal viszont foglalkozok. És így, mivel látom, nem sikerült felfogni továbra sem, mi van, újra:
KÉRNÉK A POZSONYI ÜTKÖZETRE TUDOMÁNYOSAN KUTATHATÓ, ÍGY MÉRVADÓ FORRÁSOKAT.
Érted, ídezs tezsvírem?
Jaj, és még ez: „Tudós vagy”??? – kérded nagyon nagy mélymagyar vehemenciűval. meg hogy „bizonyítsam”. Ídes szíp ecsém, hadd kérdezzek vissza ugyenezzel:
Súlyt emeltél? OK, a te szavaiddal:
„Azzal, hogy azt várod, hogy ezt bemondásra elhiggyük, éppenséggel kizárja nálad a logikus gondolkodás képességét. Először te viríts valami tudós – NA JÓ. SŰLYEMELŐ – jogosítványt /KIEMELÉS TÁLEM/, aztán utána meglátjuk, hogy rád bízzuk-e, hogy eldöntsd, hogy mi számít hiteles dokumentumnak.”
hehe, ,:)
Hogy mi a hiteles forrás, dokumentum, stb, azt meg nem én mondom meg, te meg főleg nem, mert magát a fogalmat sem érted. Ezt a tudományos kutatásmódszertan mondja meg, melynek alapvető szabályai ugyanúgy érvényesek minden tudományágra. Legyen atz történelem, botanika, genetika, kibernetika, szexuálpszichológia, stb.
Vágod, ídes szíp ecsécském?
🙂
8:06 de.
Lajoska:
OK, látom ezúttal sem értetted a kérést, ezért újra próbálom. MOIst egyszerűbben fogalmazva.
KÉRNÉK A POZSONYI ÜTKÖZETRE TUDOMÁNYOSAN KUTATHATÓ, ÍGY MÉRVADÓ FORRÁSOKAT.
Nnnna. Szíp pajtáskám. Van teteked ilyened?
8:07 de.
Ugyanez, a csillaggyereknek is, copy V- vel.
OK, látom ezúttal sem értetted a kérést, ezért újra próbálom. Most egyszerűbben fogalmazva.
KÉRNÉK A POZSONYI ÜTKÖZETRE TUDOMÁNYOSAN KUTATHATÓ, ÍGY MÉRVADÓ FORRÁSOKAT.
Aggyad mán ezeket, ne terelj, komolyan.
9:26 de.
Tisztelt Starchild,
a Flag Counter nem így működik. Minden IP-címet egyszer számol naponta. Ha az IP-cím dinamikus, akkor változhat és akkor a Flag Counter is tévedhet. Persze ez abban az esetben történik meg, ha valaki egy nap alatt legalább két IP-címről látogatja meg a honlapot. A 36.465 olvasó egy baráti kör + talán 1-2 tucat, baráti körön kívüli olvasó.
Az önkényes letiltás ellenkezik a Voltaire-idézetre hivatkozó (!) moderálási szabályokkal. Ha következetesek lennének, akkor ennek jegyében:
„a cikk szerzője, vagy más hozzászóló kigúnyolása, megsértése, rágalmazása, lejáratása a célja”
a legtöbb hozzászólást kitörölnék. De akkor megcsappanna az olvasótábor és az újságírótábor egyaránt. Én úgy hallottam, hogy Vancouverben pezsgő magyar élet folyik. Ez persze nem támaszt alá és nem cáfol gondolatokat. Csak egy érdekes faktoid.
Kedves Talalom,
a két dolog szembeállítása álságos. A nagy betűs Haza szóhasználat nem áll szemben a múlt megismerési szándékával és a jövő latolgatásával. A múlt reális megismeréséhez pedig hozzátartozik, hogy a történelem különböző jelentős eseményeit, mint amilyen többek között a pozsonyi csata meg szeretné ismerni. Az illető témakörökben pedig üdvözlendő a filmkészítés. Miért ne lenne film a pozsonyi csatáról, az augsburgi csatáról, a nándorfehérvári diadalról, a Holocaustról a palesztin szenvedésről? Én mindegyiket üdvözlöm, illetve üdvözölném.
11:25 de.
Lajos Árpád
A mennyire én tudom dinamikus az IP. Különben meg más weboldalakon ahol jártam már a számláló ujraszámol ha előzőleg be volt csukva a kereső. De lényegtelen…
„Az önkényes letiltás ellenkezik a Voltaire-idézetre hivatkozó (!) moderálási szabályokkal. Ha következetesek lennének, akkor ennek jegyében:
“a cikk szerzője, vagy más hozzászóló kigúnyolása, megsértése, rágalmazása, lejáratása a célja”
a legtöbb hozzászólást kitörölnék. De akkor megcsappanna az olvasótábor és az újságírótábor egyaránt.”
-Akkor meg minek a szabályzat? A napnál is világosabb, hogy legalább fele a hozzászólásoknak nem szalonképes vagy egész más témáról szól. Arról van szó, hogy a letiltást alkalmazzák mikor már más nem működik és tovább mocskolódnak az illetőn. Szóval ilyen „bátor” hozzáállás…
Inquisitor
Ha az MTA azért lenne amiért kellene, hogy létezzen, akkor bizonyára lenne tudományos alapja sokmindennek, de mivel ez a gittegylet, helyes nevén: „Magyar” Tudománytalan Akadémia minden erővel az ellen küzd, hogy még véletlenül se legyen igaz történelmünk így nagyon nehéz tudományos tényekkel szolgáni. Pl. az MTA az egyetlen amely kitart a finnugorizmus mellet függetlenül, hogy ettől már finnek is elhatárolódtak de ők azért nyomják továbbra is. Csak azt nem értem miért nem Fingária az ország Hungária helyett? Továbbá arra se nincs semmi magyarázatuk, hogy már ó-Egyiptomban a magyar élő nyelv volt méghozzá mai viszonylatban is teljesen érthetően. Nem volt honfoglalás se hanem csak hazatérés a Kárpát medencébe. Nem akarnak arról se tudomást venni,hogy találtak 14ezer éves rovásokat is, sőt… Az is probléma megmagyarázni, hogy a sumérok honnan rendelkeztek olyan magas csillagászati és matematikai tudással ami még mai viszonylatban is írígylésre méltó a számítógépes világban. Szóval vannak itt komoly gondok a tudománnyal, hogy a természet tudományba ne is menjünk bele…
1:56 du.
Tisztelt Starchild,
az a feltételezés, hogy „az IP cím dinamikus” téves. Az a feltételezés is, miszerint „az IP cím nem dinamikus”, téves. Az IP-cím egy számszerű érték, amit az ISP ad meg. Az lehet dinamikus, vagy statikus. Mindkettőre van példa. Őszintén meglepett, hogy naponta csak 36-an olvassák a lapot abban az országban, melynek olvasóközönségét a lap cikkekkel akar kiszolgálni. Ennél kevesebben nemigen lehetnek. Szerintem még a Christian Adam által becsült 20000 emberből is lehet 36 napi olvastót találni.
„Különben meg más weboldalakon ahol jártam már a számláló ujraszámol ha előzőleg be volt csukva a kereső.”
Azok más weboldalak, más fejlesztőkkel, más rendszerrel. Azt a jelenséget page views-nak hívják és azt mutatja, hogy hány oldalbetöltés történt. Én a visitors alapú felmérést vizsgáltam (mert Ille István büszkén erre kért), az pedig IP-cím alapú. Az IP cím pedig ISP-től függően lehet statikus, vagy dinamikus.
„Akkor meg minek a szabályzat?”
A méltányosság látszatáért.
3:20 du.
Lajos Árpád
Biztos úgy van ahogy leírtad, nem vitatkozok mert nem a szakterületem.
“Akkor meg minek a szabályzat?”
A méltányosság látszatáért.
Hát igen…látszat az Isten manapság…
3:30 du.
Inquisitor
Szerintem, pontosan tudod, hogy az olvasók nincsenek arra berendezkedve, hogy a te igényeid szerint dokumentumokat szolgáltassanak egy-egy általad vitatott cikk vagy tanulmány tartalmának hitelességéről. .
Amiről te beszélsz, az a középkori tekintélytisztelet modernizált változata. A tudományt a kétkedés viszi előre, nem a tekintélytisztelet. Utóbbival vissza lehet élni, amit meg is tesznek. Erre hoztam fel példának „Eldrad” barátodnak is a doppingügyeket, amit belülről láttam és ismeretm, ahogy azt is, hogyan élnek vissza a tudósok a tekintélyükkel és hogy csapják be az embereket. Csak átlagos műveltség kell ahhoz, hogy néhány mondatból be tudjam bizonyítani nem csak azt, hogy értek a doppingügyekhez, hanem azt is, hogy a legmagasabb szinten is (nemzetközi) a pofánkba hazudnak a „szakemberek”. Egyébként, most volt illetve jelenleg is folyamatban van a FIFA súlyos korrupciós ügye. Nos, ilyen a WADA is, sőt a NOB is és még sok sportági szövetség. Lopások, csalások, megvesztegetés stb. És benne van a politika is.
Miért a történészek lennének mások?
A pozsonyi csatára visszatérve egy laikus is tudja, hogy a honfoglalás idején a Dunántúl a Frankoké volt, ahonnan a magyarok kiverték őket majdnem az Enns folyóig. Nos, elég nehéz elhinni, hogy aztán a keleti frankok (bajorok-németek)nem akartak a pogány magyarokon revánsot venni és visszaszerezni a Dunántúlt. Nekem nagyon is életszerű, hogy próbálkoztak és hogy Pozsonynál volt a csata.
3:54 du.
Jani
Nem roszból vagy cseszgetésből:
-Honfoglalás-nem volt, hazatérés volt
-Pogány magyarok-megint csak nem volt, mindig is keresztények voltak, máskülömben, hogy a francba találnak egyre több egyenlőszárú kereszteket a hun sírokban? Vagy azért hordták a mellkasukon, hogy..halló..ide tessék lőni..
6:18 du.
Starchild
Tudom miről beszélsz, csak nem akartam egy újabb nem hivatalos elemmel bonyolítani a vitát.
Emlékeztetlek, hogy Attila 12 éves korától csere-túszként Rómában nevelkedett, ahol a római szokások mellett megismerkedhetett a keresztény és a zsidó vallással is. Innentől el lehet engedni a fantáziát, hogy vajon mit vitt magával a hunok közé, amikor felnőttként visszatért? Papokat vagy rabbikat, esetleg mindkettőt vagy egyiket sem?
7:27 du.
Mijazisten vanmá itte’ nem lehetne ezt a félnácit valahogy berekeszteni , mint egy veszteséges lapot ??
7:30 du.
A mogyorók má Krisztus előtt harmincezer évvel keresztények votak , úgy érkeztek ide a Szíriusz csillagképből.
Lila Bocskay-kabátban. Akik hatezer évvel utánuk jöttek onnan , azok ződ Bocskay kabátban. Ők már csak másodrangúak voltak. Jobbágyok vagy mik.
7:58 du.
Jani
„Emlékeztetlek, hogy Attila 12 éves korától csere-túszként Rómában nevelkedett, ahol a római szokások mellett megismerkedhetett a keresztény és a zsidó vallással is. Innentől el lehet engedni a fantáziát, hogy vajon mit vitt magával a hunok közé, amikor felnőttként visszatért? Papokat vagy rabbikat, esetleg mindkettőt vagy egyiket sem?”
Tudod ez olyan lett mint a 1Oezer voltot leredukálni 2OV-ra. Az őseinknek nem kellet a szomszédba járni tudásért meg észért mert az már rég meg volt nekik. A probléma mindig is ott volt, hogy a mi műveltségünk nem volt kompatibilis(útálok ilyen szavakat használni) más népek műveltségével. Többek közt ezért volt/van annyi ellenségünk, habár manapság inkább csak saját magunknak vagyunk elleségei. Többek közt ezért volna nagyon fontos visszahozni őseink műveltségét. Persze pont ez a csonkahazában(kisbetűvel, boccs Glória)ütközik a legnagyobb akadályba, de hál’Istennek a székelyeink még meg vannak akik őrzik egy részét ennek a műveltségnek. Isten van és lesz igazságtétel is, csak ki kell várni…
10:58 du.
Lajos Árpád: mellé, mint már annyiszor. A KMH a diaszpóra magyarságához szól, a nevében az, hogy kanadai, nem jelent kizárólagosságot. Persze, az is lehet, hogy valami 10$-os sóherség van a hátterében. Köszönje meg, hogy a KMH által magát is több földrészen olvassák – amit, ugyebár, Aradról, ha megfeszül, se tudna elérni.
Az, hogy magát mi lepi meg, magánügy. Azért javaslom, időnként nézzen a háta mögé, és a közös zuhanyozóban ne hajoljon le óvatlanul a szappanért, nehogy meglepetés érje 😀
Az én büszkeségemmel meg ne foglalkozzon, van mire büszkének lennem, habár, úgy néz ki, maga nagyon rám ragadt. Ez valami kényszeres magatartás? Ha már annyira meg tudja állapítani másról, hogy orvosra van szüksége, nincs valami öngyógyító módszere?
11:29 du.
jani: kivételesen maga mellett szólok. A hunok és Árpád népe kb. olyan messze van egymástól, mint a magyarok sziriuszi származása. Ez a eredendő kereszténység-tudat valami ritka rossz megvezetés eredménye, mind a történelmi, mind a vallástörténeti ismeretek igen erős hiányából fakadhat.
Hazatérés? Hova? Errefelé avarok telepedtek le, akiknek szintúgy semmi közük az egykori hunokhoz.
11:32 du.
Starchild: székelyek, mi? Na, ők azok, akik soha nem tartoztak a magyar törzsekhez, mi több, már a honfoglalás idején is ott voltak a hegyekben.
Isten helyett meg – ahogy itt alakulnak a dolgok – úgy tűnik, akad egy betyársereg, ami igazságot akar tenni.
http://index.hu/belfold/2015/06/15/naci_vagyok_vallalom_vona_meg_a_baratom/
Mindehhez a magam részéről csak azt tudom hozzá tenni: 9mm
4:09 de.
jancsika, a súlyemelő bajnok:
„Szerintem, pontosan tudod, hogy az olvasók nincsenek arra berendezkedve, hogy a te igényeid szerint dokumentumokat szolgáltassanak egy-egy általad vitatott cikk vagy tanulmány tartalmának hitelességéről. ”
– Tudományos kérdésről hordasz össze marhaságokat, ostobaságokat hordasz össze „bizonyítékként”. És amikor már sokadjára a kérdésnek megfelelő bizonyítékokat kérek, akkor hőzöngsz, eldradozol, lesajnálsz, nagy pofával terelsz, ahogy a magad félék teszik ezt rendszeresen, ha hasonló helyzetbe kerülnek.
ÉS:
„Nekem nagyon is életszerű, hogy próbálkoztak és hogy Pozsonynál volt a csata”
– Ebből is látszik, hopgy saját dagályos handabandázásodtól eltekintve semmivel nem foglalkozol, semmit nem olvasol el figyelmesen, semmit meg nem értesz. Ezt ugyanis itt senki, főleg én nem vontam kétségbe, hiszen ez az ütközet megtörtént. Nem ezzel van a gond, hanem hogy mivel, aztb nem írom le ezredjére.
Jól van, tezsvírem, tijed a világ, ne add fel! Állj ki, ha már nem áll fel, hehe!
4:35 de.
T. L. Úr szerint a történelmet mindenkinek joga van megismerni. Nem állítottam az ellenkezőjét. De azt állítom, hogy a történelmet pusztán csaták történetének bebifláztatásával megismertetni nemcsak kevés, hanem kártékony is. Igen, igaz, hogy az a 907-es győzelem tette lehetővé, hogy a Dunántúlt is elfoglalják Árpád törzsei. A kérdés azonban az szerintem, hogy a későbbi századok során belakja-e a nép a hazát? I. István ebben volt nagy király. És Csillaggyerek bizonyára zokon veszi, hogy I. István nem bánt kesztyűs kézzel „az ősi műveltség” hordozóival – szerencsére. Mert abban az időben azt jelentette volna, hogy a magyar népnek nyoma sem marad. Lehet rovásírni, meg hátranyilazni hobbiból. De társadalom-szervező erőnek tételezni ma is azzal járna, amivel 1100 évvel ezelőtt: a biztos eltűnéssel.
A nemzet nem örökéletű, – ahogyan az egyes ember sem. Mindkettőből az marad meg, amit élete során tett: az emlékezet. Nem mindegy, hogy mondjuk a következő ezer év múlva az marad meg a magyarságból, hogy volt itt egy fura csoport, ami örökké győzött. Vagy az, hogy a magyarok ókumlálták ki, hogy a kettes számrendszer alapján egy gép „gondolkozzon” (Neumann János). Esetleg a pentaton, vagy a zenetanítás Kodály-módszere. A színpompás mezőkövesdi népviselet és a puritán kékfestő. (Igaz, ez utóbbi inkább sváb-magyar.)
Egye fene, csináljanak filmet erről a csatáról – több pénzt, alkotóerőt is eltékozoltak már a Magyarok. Legfeljebb eggyel több giccses pannó „gazdagítja” a kultúránkat.
4:43 de.
Glória!
2015.június15.
1:31. du
Egészségére kedves Glória !
Jut eszembe: a „Csonka Ország”i-akat, vagy a Mocskos politikát is így tiszteli?
Azt viszont jól teszi, ha Magyarországot mindig és mindenhol nagybetűvel írja – a tiszteletétől függetlenül – mert, hogy az tulajdonnév -enél fogva igen nagy szegénységi bizonyítvány lenne, ha épp azt nem írná azzal! :))))))!
Azt meg pláne jól teszi, hogy pár szavas kinyilatkoztatása végén ( ami önnél ugyebár a vita lenne ) hozzátette,hogy „szerintem” !
Mert ugyebár minden relatív !
7:20 de.
Talalom,
„Egye fene, csináljanak filmet erről a csatáról – több pénzt, alkotóerőt is eltékozoltak már a Magyarok. Legfeljebb eggyel több giccses pannó “gazdagítja” a kultúránkat.”
Ez megelőlegezi a film minőségét. Mi van akkor, ha a film végül jó lesz és élménnyel gazdagodik a néző. A filmet nem látta, sőt, az el sem készült, ezért meglehetősen khm… korai a kritika. Ha elkészül egy film ebben a témában vagy más témában és azt megnézi, majd giccsesnek találja, az már más. Akkor egészen más a leányzó fekvése.
„Lehet rovásírni, meg hátranyilazni hobbiból. De társadalom-szervező erőnek tételezni ma is azzal járna, amivel 1100 évvel ezelőtt: a biztos eltűnéssel.”
Ez már egy korrekt vélemény. Még akkor is, ha nem értek vele egyet kétségkívül el tudom fogadni őszinte, végiggondolt álláspontnak.
Egyébként azért nem értek vele egyet, mert a rovásírás és a hagyományőrzés nem vesz el a társadalomszervező erőből. Ahhoz csak hozzáadni tud. És hozzá is ad. Akkor tűnünk el, ha ezt pótcselekvésként műveljük. Például nem oldjuk meg a kivándorlás vérfagyasztóan aggasztó problémáját, de viszont nyíllal remekül tudunk lőni. Akkor eltűnünk. De nem azért, mert rovásírást is használunk és nem azért, mert hagyományt őrzünk. Hanem azért, mert más, húsbavágó kérdésekkel nem foglalkozunk, vagy rossz megoldást találunk. Ha pedig azzal nem foglalkozunk, vagy arra rossz választ adunk, akkor eltűnünk rovásírás nélkül is.
Tehát az én álláspontom az, hogy jó dolog az ilyen hobby. Sőt, hozzáteszem: ezeket a hobbykat társadalomszervező erőként is érdemes felhasználni, hogy hozzáadott értékként jelenjen meg a magyar kultúrában. De ne csináljunk olyan parasztvakítást, hogy rovásírással kompenzáljuk a létkérdések megoldatlanságát.
7:33 de.
Starchild
Remélem, csak azért mondasz ilyeneket, hogy bosszantsd Illét. Ez is az ősi székely tudás része. 🙂
Egyébként a „tud” szavunk akár származhat az egyiptomi „Thoth” világosság/tudás isten nevéből is. Ezzel a mágikus tudással az a probléma, hogy nem lehetsz egyszerre keresztény/zsidó és okkult is. Őseink bölcsen az előbbit választották.
7:34 de.
Besancon:
„Egészségére kedves Glória !”
Miért, böfögött egyet? 🙂
7:37 de.
Világszenzáció a boszniai Nap Piramisokról
Világszenzáció a boszniai Nap Piramisokról
A szénizotópos mérések alapján 34.000 évesre saccolt híres boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat talált egy magyar kutató: Szakács Gábor, s már egyértelműen azonosított húsz rovásbetűt is, melyek egy az egyben megegyeznek a manapság általunk is ismert székely ABC jeleinek vonásaival.
Világszenzáció látott napvilágot a tegnapi nap folyamán, ám sem a Blikk, sem a Retekklub, sem a Telaviv2 nem számolt be róla, holott a magyarság ügyét régen látott módon ragyogja be ez az új remekbeszabott régészeti felfedezés.
A világ legrégebbi ismert piramisáról tudniillik most már 100 százalékos bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a hun-magyarok, azaz eleink, a mag (tudás) urai építették. A hüledezést keltő hír röviden ismertetve a következő: a szénizotópos mérések alapján 34.000 évesre becsült híres boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat talált egy magyar kutató, Szakács Gábor, s már egyértelműen azonosított húsz rovásbetűt is, melyek egy az egyben megegyeznek a manapság általunk is ismert székely ABC jeleinek vonásaival. Nemsokára talán megindul a rendkívüli izgalmat, s talán historikus paradigmaváltást hozó pontos vizsgálódás. Remélhetőleg nem fogják elhallgatni, eltüntetni a valós eredetünket ország-világ elé táró, kárpát-medencei életterünk ősiségét bizonyító táblákat és rovásmaradványokat a szélsőséges globális eszmeiség jegyében cselekvők.
7:38 de.
A fenti kutatásról hallottak már?
7:41 de.
A GOOGLE-ba beírva olvashatnak róla…
Ezek szerint mégsem olyan buta és ostoba a magyar nép,mint ahogy egyesek állítják…
7:43 de.
jani: bocs, de Starchild nem esik abba a kategóriában, aki bosszanthatna.
7:46 de.
Lajoska:
A történettudomány nem „hobbi”, hanem tudomány. Benne van a nevében is. És mint egyik tudománynak, így ehhez sem lehet dilettáns módon hozzáállni. Ha valaki mégis így tesz, akkor max. tévesznéi lesznek, de semmivel nem lesz előrébb. Hogy az ilyen Zember mit „hisz”, az lényegtelen, mert attól még nem lesz sem mérvadó, sem igaz, amiket állít.
Nnnyya, üdözöllek, ídes tezsvírem. 🙂
De ez:
„nem oldjuk meg a kivándorlás vérfagyasztóan aggasztó problémáját”
Oszt hógy, ídes kómám? Egy halom ultra- korrupt, tolvaj gazember, akiket már le sem lehet vakarni a hatalomból, egy halom mocskos náci, kiknek fertőző elmebaja immár vastagon beépült a közgondolkodásba, valamint tönkretett oktatásrendszer, virtuálisan létező munkarőpiac, és példátlan módön növekvő elszegényedés nem kimondottan növeli az „ottmaradási kedvet”.
De még a visszajövést sem ösztönzi, főleg, ha az alternatíva a tisztességes, emberhez méltó megélhetés, és egy jóléti állam áldásai.
Nnnnna, ídes kómám, vagod?
Persze a pozsinyi ütközetről még mindig nem láttam egyetlen mérvadónak számító tudományos oldalra vezető linket sem. Kűggyed mán! 🙂
7:46 de.
Ille István
Nekem rögtön gyanús, ha maga mellém áll. De tegye nyugodtan. Viszont, nekem nem hivatalos nyelvészeti stb. kérdésekbe nincs olyan határozott véleményem, mint magának.
7:48 de.
Bocsánat, a „nem hivatalos” helyett „vitatott”.
7:51 de.
janicsika, neked az agyadra ment a koksz, hehe…
„Egyébként a “tud” szavunk akár származhat az egyiptomi “Thoth” világosság/tudás isten nevéből is”
Bazzeg, micsoda etimológiai megállapítás, ha- ha hááá!!!
Igen… – röhögés – meg szűrmazhat az angol „tooth” – szóból, a latin „Theia”- névből, de akár a „Ryan Közlegény”- ből is, nézd csak, t azaz RY, u, azaz ANKÖZLEG, d, azaz ÉNY.
Hát nem döbbenet?
Jól van jancsika, bolond vagy te, ha- ha, húúú… apám… ments meg, hehe.. 🙂
7:53 de.
Fenyvesi Glória: elég ebből annyi, hogy remekbe szabott. Tudja, mit jelent az a szó? Azt, hogy bár látványos kivitelezésű, de művi. Szakács Gábornak meg nem szénizotópos, hanem elmegyógyászati vizsgálat a javallat.
Bosznia-Hercegovina meg begyógyult volna a Kárpát-medencébe?
Maga, Glória, javallom, hogy kapcsolja magát valami töltőre. Ezzel a silány teljesítménnyel nem fog hozzájárulni a magyarság ügyének ragyogásához 😛
A forrást meg se nevezze: Retekklub, Telaviv2…magáért beszél.
Nem válaszolt: maga mikor dolgozik? Esetleg éjszakás?
7:54 de.
Fenyvesi Glória: kutatás? Milyen kutatás? Nem azt akarta mondani: kutat ás? Miért kell egy boszniai piramisban kutat ásni?
Nem lenne egyszerűbb a világ szívcsakráját meghallgatni – az is itt van valahol Magyarországon – ahhoz csak egy sztetoszkóp kell!
8:00 de.
Fenyvesi Glória: nem, a nép valóban nem az, csak egyes egyedei. Mit saccol, maga hányadik a sorban?
8:03 de.
jani: ejnye, ejnye…azért Starchild és köztem van egy kis különbség, ami azért némi bizalomra adhatna okot. Én tuti, hogy nem a Szíriuszról származom.
8:06 de.
Kokszos jancsika, he- he…
Ne haragúdj, tezsvírem, nem tudtam, hogy már összehasonlító nyelvész is vagy, ki járatos az ókori egyiptomi nyelvben… 🙂
De akkó mónd má meg, akkó móst a magyar a japánból, az egyiptomiból vagy a sumerből ered, ami ugye azért jó kérdés, mert ezek úgynevezett egymást kölcsönösen is kizáró halmazok? Vagy ezek erednek MIND a magyarból?
Hi- hi- hi, 🙂 Jancsika, 🙂
9:14 de.
Inquisitor,
a hobby kifejezést Talalom használta a rovásírásra és a hagyományőrzésre. Én az ő hozzászólására válaszoltam. Innen csak képzelgések eredménye lehet az, hogy valaki úgy véli, hogy a történettudományt én hobbynak neveztem. Ennyit ér ez a megjegyzése, a hozzászólása és a többi alpári hozzászólása is. Ha egy ilyen egyszerű dolognál sem sikerült érteni az olvasottakat, akkor ön értelmezni sem tudna ilyen dokumentumokat. Én nem állítottam, hogy ilyet fogok hozni, tehát a további követelményeivel forduljon a legközelebbi téglafalhoz.
9:31 de.
Inquisitor
Tényleg, nem is értem. Te miért nem a magadhoz hasonlók közt keresel sikerélményt?
Tanítani nem tudsz, az már biztos. A csúfolkodással próbálkozol, de közben magadat teszed nevetségessé vagy inkább szánalmassá.
11:10 de.
Jani
„Remélem, csak azért mondasz ilyeneket, hogy bosszantsd Illét. Ez is az ősi székely tudás része. ”
-Eszem ágában se nincs arra időt pazarolni, hogy Illét bosszantsam. Ő egy hivatásos kötözködő és rutinos rágalmazó. Bizonyára a tulhajszolt nemi élet hiánya vagy az unalmas portási munka az agyára ment és kell valamiben örömöt lelni. Van ilyen.
Ille
„ejnye, ejnye…azért Starchild és köztem van egy kis különbség, ami azért némi bizalomra adhatna okot. Én tuti, hogy nem a Szíriuszról származom”
-Mégis honnan jön ez a szíriuszi dolog? Állítottam én valamikor ilyet magamról? By the way az egy csillag rendszer nem pedig egy csillag…és nem vitás, hogy köztünk óriási a külömbség
„székelyek, mi? Na, ők azok, akik soha nem tartoztak a magyar törzsekhez, mi több, már a honfoglalás idején is ott voltak a hegyekben.”
-Ezt ővelük is megbeszélte? Tudtommal ők magyarul beszélnek…és biztos nem románok.
„Isten helyett meg – ahogy itt alakulnak a dolgok – úgy tűnik, akad egy betyársereg, ami igazságot akar tenni”
-Itt meg van ilyen és mégsem retteg senki:
http://en.metapedia.org/wiki/National_Socialist_Party_of_Canada
http://www.natparty.com/
Mellesleg valakinek rendet kell tenni mivel szemmel láthatólag a magyar rendőrség 2/3-os többségű kormánnyal mögöttük erre nem képes.
Találom
” I. István ebben volt nagy király. És Csillaggyerek bizonyára zokon veszi, hogy I. István nem bánt kesztyűs kézzel “az ősi műveltség” hordozóival – szerencsére”
-Erre egyáltalán nincs még konkrét bizonyíték kivéve ha az általam fent említett gittegylet, azaz „MTA”, dogmáit vesszük alapul.
„Lehet rovásírni, meg hátranyilazni hobbiból. De társadalom-szervező erőnek tételezni ma is azzal járna, amivel 1100 évvel ezelőtt: a biztos eltűnéssel”
-Mondjuk rá én ebben nem volnák olyan biztos. Egyre több gyerek és fiatal van amelyik érdekeltséget mutatatnak az őskultúránk iránt. Máskülömben miért lennének olyan felkapottak a hagyományörő táborok vagy mondjuk a Baranta? De be lehet íratkozni lovasíjjász tanfolyamra Kassaihoz is. Érdekes módon azt is többen végcsinálták és egy se mondta rá, hogy ez hülyeség vagy csak hobby. Tehát ennél fogva igenis van társadalom szervező ereje és ott ahol már embercsoportok szerveződnek az már a társadalom része. Nem? DE.
11:33 de.
Starchild: hogy honnan jött a szíriuszi dolog? Amennyi marhaságot eddig itt összehordott, meggyőződésemmé vált, hogy onnan származik.
A Szíriusz pedig a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga- Upppsz.
Nem igazán érdekel, hogy mi van Kanadában, azt eméssze meg maga. Ráadásul nehogy már maga legyen az, aki meghatározza, ITT kinek kell rendet tennie!
A székelyek ugyan magyarul beszélnek – már, ha érti valaki a szólásaikat – de soha nem tartoztak a honfoglalókhoz. Melyik szót nem értette az előző levezetésemből?
By the way, ismeri a kevély székely mondást, mi szerint ők szarták a magyart?
12:03 du.
Ille
„A Szíriusz pedig a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga- Upppsz.”
-Ügyes. Azt is megnézte, hogy kettes csillag, sőt lehet, hogy több?…upppsz
„Amennyi marhaságot eddig itt összehordott…”
-Pl.?…mert azért nehéz lépést tartani „tudományos” megmondókkal is
„A székelyek ugyan magyarul beszélnek – már, ha érti valaki a szólásaikat – de soha nem tartoztak a honfoglalókhoz. Melyik szót nem értette az előző levezetésemből?”
-Nem volt honfoglalás csak hazatérés. Nekik nem kellet a hegyekből elmenni mert bizonyára biztoságban voltak vagy körbe voltak véve vízzel. Tehát ez is arra utalhat, hogy nem volt honfoglalás.
„By the way, ismeri a kevély székely mondást, mi szerint ők szarták a magyart?”
-Hát amilyen emberek vannak a csonkahazában nem meglepő, persze tisztelet a kivételeknek.
„Ráadásul nehogy már maga legyen az, aki meghatározza, ITT kinek kell rendet tennie!”
-Nem volt szándékomba viszont ez történik ha nincs rendes rendőrség. Nem állítottam azt se, hogy ez helyes lenne de láthatóan az emberek türelme is véges.
12:27 du.
„Nem igazán érdekel, hogy mi van Kanadában, azt eméssze meg maga.”
Szólt a KMH egyik újságírója (tapsvihar)
„Ráadásul nehogy már maga legyen az, aki meghatározza, ITT kinek kell rendet tennie!”
A szavazatán keresztül megteheti. Jogosan.
Talalom azt mondja, hogy „szerencsére” nem bánt kesztyűs kézzel. Tehát mai, XXI. századi liberális fejjel valaki azt bírja mondani, hogy az eszmei alapon történő üldözés szerencse.
12:38 du.
Starchild: ez sem jött össze. A Szíriusz akkor se lesz csillagrendszer, ha még begyűjt egy pár magához hasonlót. Nézzen utána a csillagrendszer fogalmának.
Maga csak ne akarjon senkivel lépést tartani, még megerőlteti magát.
Hova is tértek haza? Mi köze ennek a vízhez? Ráadásul Árpád népe se jókedvéből került nyugatnak, mivel erős nyomás alatt volt a keleti népektől, pl. a kazároktól, meg a besenyőktől.
Nem, ezt a mondást még a „csonka haza” létrejötte előtt volt szerencséjük kibüfögni a székelyeknek.
Az itteni emberek türelme ne izgassa, nem a maga dolga. De nem is a Betyárseregé.
12:43 du.
Ille
whatever…..
12:43 du.
Lajos Árpád: nem megy ez sehogyse magának. Én a magyar forrású „ellenszék” rovat vezetője vagyok. Szóljon, ha felfogta.
Nem, a szavazatán keresztül sem teheti meg, mivel nem a belügyminiszterre szavazott, de még csak nem is egy helyi polgármesterre. Csakis pártlistára szavazhatott, mint ahogy maga is. Így hát, édes keveset határozhat meg.
12:57 du.
Kedves Ille István,
tehát ön az ellenszék letéteményese a KMH-nál. Tehát ön a KMH újságírója. Aki a következőt mondta:
„“Nem igazán érdekel, hogy mi van Kanadában, azt eméssze meg maga.””
Igaza van, ez nem jött össze nekem. Ez önnek jött össze. Ön ott ül, Mogyoródon, írja a cikkeit, de attól még mindig a KMH rohatvezetője.
1:10 du.
Lajos Árpád: látom, képtelen felfogni a helyzetet. A csillaggyerek a hazai helyzetet demonstrálta – ugyanis Kanada a hazája. Miért is érdekelne? Engem a Betyársereg terrortevékenysége érdekel, amihez meg a kanadaiaknak nincs semmi közük. Mondjam lassabban, vagy így is megérti?
Nem, egy csöppet több vagyok, mint egy újságíró. Megint szofisztikába bújik, de hát, kilátszik a túró rudis alsója.
A szóbotlást nem tudja kimagyarázni, egy frászt volt betűcsere. Csak azt adta, mi lényege.
1:25 du.
Kedves Ille István,
sajnos kicsit lassú a felfogásom, mondja lassabban 😀
““Nem igazán érdekel, hogy mi van Kanadában, azt eméssze meg maga.””
Ez annyira jó volt. A KMH fórumán a KMH újságírója elmondja, hogy őt nem érdekli, hogy mi van Kanadában. Jól hangzik abban a KMH-ban, amely a kanadai magyaroknak a hírlapja és így a kanadai magyaroknak számol be a hírekről. Akkor is, ha az illető újságírónak az ellenszék lett a reszortja.
„Nem, egy csöppet több vagyok, mint egy újságíró.”
Ez olyan, mint amikor valaki ismételgeti magának, hogy én fontos vagyok, én hasznos vagyok, az én szavam számít. 🙂
1:48 du.
Ille
„Engem a Betyársereg terrortevékenysége érdekel,”
Ezzel kapcsolatban valami bizonyíték, bírósági ítélet, rendőrségi jegyzőkönyv stb. van önnek, vagy csak a szokásos esti ijesztgetés a hamar elszenderülőknek?
A 9mm emlegetése meg valami új irány a „szabadsajtó” díjasoknál?
2:12 du.
Lajos Árpád: akkor lassan mondom.
A KMH öt földrész diaszpóra magyarjainak terjeszti a híreket, amiknek csak egy része a kanadai magyaroknak, kanadai helyzetről szóló híradása, cikke.
Az oldalnak Kanadai Magyar Hírlap a neve. Miből gondolja, hogy ettől csak oda szólhat?
A Magyar Nemzet a magyar nemzeté? Az Amerikai Népszava valóban az amerikai nép szava?
Kezd izzadságszagú lenni. Mondja, nem fáj, amikor sorozatosan a falnak szalad?
2:20 du.
charlie: ha venné a fáradságot, és elolvasná a korábban belinkelt cikket, véleményem szerint nagyban javulna a felfogó képessége. De, hogy lássa, milyen jó vagyok magához, íme:
http://index.hu/belfold/2015/06/15/naci_vagyok_vallalom_vona_meg_a_baratom/
Megsúgom, hogy a terrorcselekmény nem mindig úgy valósul meg, hogy abból bírósági ügy legyen. Persze, lehet, hogy maga még nem hallott lelki terrorról. Javaslom, olvassa figyelmesen el a cikket, majd utána szóljon, melyik szót nem értette belőle. Segítek.
Nem, a 9mm nem új irány a Táncsics-díjasoknál. Nekik semmi közük hozzá. Ez az én irányom a Betyársereg izomagyúival szemben. De írhattam volna 7,62-est is. Annak a beszerzése kicsit bonyolultabb, de Munkácson az sem gond.
2:41 du.
A cikket előbb olvastam mint maga.
Tehát ön tud olyan terrorcselekményről, amiből nem lett bírósági ügy?
Sorolja.
A lelki terrort vagy zaklatást is ismerik a bíróságok, mint üldözendőt, tehát vagy tényeket kérek eljárásokról, vagy fejezze be a rágalmazást.
„Izomagyúak” ellen 7,62-es,…. végén még kiderül, szegregálná is őket.
3:22 du.
charlie: lenne olyan kedves bizonyítani, hogy előbb olvasta? Nem, nem szegregálnám, csak überelném őket. A felszólításával nem tudok mit kezdeni. Nincs abban a helyzetben, hogy bármire felszólítson. A véleményem közlése pedig nem rágalmazás, de, ha annak tartja, jelentsen fel 😀
3:30 du.
Ille
„Az oldalnak Kanadai Magyar Hírlap a neve. Miből gondolja, hogy ettől csak oda szólhat?”
Azért mégis mi fenét képzel magáról, hogy eldöntse, hogy ki hova szólhat meg kinek mihez van köze? Minden magyar embernek köze van magyar ügyekhez, legyen az országon belül vagy kívül, de akár az északi sarkon. Ezt nem ön dönti el. Ha meg szerkesztője/újságírója ennek a lapnak akkor vehetne magára annyi fáradságot, hogy elöször saját magát moderálja és utánna osztja az észt itt mindenkinek. Ahogy ön írogat itt mindenkinek az nem elfogadható. Többek közt fennteb avval dicsekedett, hogy lopott software-el szaglászik kommentelők IP-je után, feljelentgeti őket megaztán itt 9mm-t és 7.62-t emleget. Talán le szeretne itt lőni valakit? Aztán itt van képe terroristázni meg nácizni amire semmilyen bizonyítéka nincsen? Ja, mert, hogy az egyik tag nyíltan nemzetszocialistának vallja magát akkor az már elég ahhoz, hogy a többi is az? Gondolkozzon már, ha van mivel. Talán kérdezze meg azokat az embereket akik napi szinten, ténylegessen ádozatai a kormány „rejtett forrásainak”. Majdnem minden nap történik komoly bűncselekmény ahol tudjuk kik az elkövetők és mégis nem sokminden történik. Igen, mi innen távolról ebbe is beleszólunk mert ide is jöttek és gyorsan vissza is küldték őket. Micsoda nácikok. Tudja, ennek is a rendes állampolgárok itták meg a levét mert állandón vegzálja a határőrség azokat akik magyar(EU-s!!!)útlevéllel jönnek ide látogatóba. Érdekes, hogy ugyanaz az EU holland, német, stb. látogatókat nem csesztetik. Nem élünk a csonkahazában és mégis nekünk kell szégyenkeznünk és elviselni a megaláztatást.
3:51 du.
Starchild: jól érzékelhetően már nem érti a finomabb kitételeket. A felhörkenésének köze sincs az idézett mondathoz.
Hogy maga mit tart elfogadhatónak, és mit nem, teljesen érdektelen. Először nézzen tükörbe: mi mellett is érvel?
Lopott szoftverrel szaglásznék bárki után, és feljelentgetem őket? Mondja, mit szed? Adja már meg a dealere elérhetőségét, kurva jó lehet az a cucc, ha ilyeneket lát tőle!
Egy valami azért vigasztaló: maga is elég gyorsan levedlette a kultúrember álarcát. Aha. Tudjuk, kikről van szó. Hát persze.
Nem, nem minden magyar embernek van köze a magyarországi – és nem magyar – ügyekhez, ezt már többször letárgyaltuk. Meséljen már, mi módon akar beleszólni az itthoni történésekbe?
Ráadásul Kanadában mi értelme vérbő jobbikosnak lenni?
4:16 du.
Biztos hallott már zárt levelezőlistáról, gyorsan híre ment az interjúnak, már megjelenés előtt olvasható volt bizonyos körökben.
Állampolgári kötelességem felszólítani, ha törvénysértést tapasztalok, látja, abba is hagyta, bátran elbújt a vélemény-nyilvánítás szabadsága mögé.
Aztán nem elfelejteni, ha más is él ezzel a technikával.
4:21 du.
Ille
„Amúgy valóban csak egy szoftver kérdése, amit nem is drága pénzen be lehet szerezni. Igaz, nem éppen legális, de hát én sem vagyok demokrata :)”http://kanadaihirlap.com/2015/06/03/pozsonyi-csata/#comment-176929
-Ezt ön írta
„Starchild: jól érzékelhetően már nem érti a finomabb kitételeket. A felhörkenésének köze sincs az idézett mondathoz.”
-Ezt úgy hívják, hogy kötözködjünk hamár lehet megaztán öntől „finom kitétel” enyhén túlzás…mert nem az egész vonatkozik az idézetre csak nem lett elválasztva…nem mintha az ön kommentjei olyan világossak lennének mindig
„Egy valami azért vigasztaló: maga is elég gyorsan levedlette a kultúrember álarcát. Aha. Tudjuk, kikről van szó.”
-Na, kiről okostojás úr. Gondolom erre is van egy sor rágalom már fejében és alig várja, hogy leírja. Remélem nem ön akar itt kultúrember mintáról beszélni, ugye? Mert még az lenne a kész röhej…
„Meséljen már, mi módon akar beleszólni az itthoni történésekbe?”
-Szavazással semmiféleképp mert úgyis elcsalnák…
4:25 du.
charlie: hogy mije van magának? Állampolgári kötelessége? Törvénysértés tapasztalt? Hát nosza, mozduljon rá! Még biztatom is: hajrá, charlie!
4:37 du.
Starchild: valóban, a maga felfogása szerint tényleg nem vagyok demokrata. Azonban az a bizonyos szoftver tényleg nem drága és beszerezhető, azonban az a következtetés, hogy én azzal élnék, meglehetősen bugyuta. Egészen más a célja.
Éntőlem magyarázhatja az értelmezéseit, tény, hogy a közelében se jár a mondanivalónak. Magával kötözködni meg teljesen értelmetlen: nincs mibe belekötni, de nem azért, mert megingathatatlan az érvelése, hanem, a semmibe nem igazán lehet belekötni 😀
Örülök, hogy nevetésre késztetem.
Rágalom? Mintha a Betyárseregről ide idézett – és a nagy eszű „charlie” által már elemzett – cikk nem rágalmakról szólna.
Kik is csaltak el eddig szavazásokat? Legyen olyan bűbáj, és dokumentálja, ha kérhetem! Csak vigyázzon, a Fidesz szót ki ne ejtse!
+1x kérdezem: mitől lesz valaki Kanadában vérjobbikos?
4:58 du.
Ille, valamikor nagyon régen még lehetett magán és a riposztjain nevetni (volt humora), de manapság egy zsémbes, zavarodott öreget látni, aki vakon csapkod össze-vissza mindenkit.
Szedje már össze magát, de lehet cserét is kérni.
7:25 du.
Ille
„+1x kérdezem: mitől lesz valaki Kanadában vérjobbikos?”
-Ezt a zöldséget melyik ujjábóll szopta ki?
„Starchild: valóban, a maga felfogása szerint tényleg nem vagyok demokrata. Azonban az a bizonyos szoftver tényleg nem drága és beszerezhető, azonban az a következtetés, hogy én azzal élnék, meglehetősen bugyuta. Egészen más a célja.”
-Ne hülyéskedjen mert a végén úgy marad. Nem gondolja komolyan, hogy valaki is itt elhiszi, hogy nem él vissza egy ilyen software-el?
„…de hát én sem vagyok demokrata :)”
-Ezt ön állította saját magáról és nem az én felfogásom, de nap végén ön még csak köszönő viszonyban se nincs a demokrata eszmékkel.
Nézze, megértem én, hogy rossz az élet Magyarországon és az ember sok kihívásba ütközik. Nekem van egy sejtésem, hogy ön valamelyik titkos szolgálatnak dolgozik és azért provokál mindenkit ilyen ocsmány módon, hogy hátha rábukkann a hatalom által nem kívánt csoportokra vagy akármi, mert manapság már minden elképzelhető. Ha pedig csak saját kedvtellésére inzultál mindenkit mint az „ellenszék” prímása akkor az is nagyon szomorú, hogy csak ennyire tellik. Tudja erre mifelénk én azt tapasztalom, hogy nincsen semmiféle viszály a magyarság közt pedig vagyunk mindenfelől. Nekem még senki se mondta itt, hogy semmi beleszólásunk „külhoniaknak” az ország ügyeibe meg hasonló marhaságokat. Nem azon kéne dolgozni, hogy hogyan keltsünk viszályt egymás közt hanem azon, hogy minnél kevesebb legyen. A KMH látogatottsága magáért beszél viszont a megjelenő cikkek kimerítik a szárazhumor fogalmát. Annyi tévhír ami itt megjelenik már szinte elképesztő viszont néha szórakoztató. Na, Isten áldja!
2:08 de.
charlie: ezen azért még dolgozzon egy kicsit 😀 Ha kicsit komplexebb lesz a mondanivalója, esetleg figyelembe veszem.
2:20 de.
Starchild: visszavonom, nem vérjobbikos. Azoknak ugyanis vannak elveik, de maga csak agyonmagyar. Az se rossz, csak éppen sokat nem ér vele.
Amivel bárki IP-címére rá lehet keresni, az egy IP-Tracker, van belőle elég, keressen rá, a gugli a barátja. A mélyebb kereséshez kicsivel rafináltabb szoftverek szükségesek, de nekem nincs szükségem rá. A hülyéskedés tételt meg javaslom, felejtse el, mert a végén még megsértődöm 🙂
Most döntse el: összeesküvés elméleteket gyárt, szomorkodik, vagy mosolyog? Mindhárom egyszerre nem megy még magának sem.
Hogy magának ki, mit mondott, az a maga dolga. Kanadai állampolgárként – mivel minden kötelezettsége oda fűzi – abba szól bele, amibe akar.
Magyar állampolgárként – kötelezettségek és felelősségvállalás nélkül – azonban nincs beleszólása az itthoni dolgokba, ezt csak a Vezér etette meg magukkal, mivel szüksége volt a szavazatukra.
Nézzen cseppet körül, mennyi viszály van a kanadai magyarok közt, mert úgy tűnik, kicsit szűk a látóköre. Nem a KMH az, ami széthúzást kelt. A látogatottsága meg ne tévessze meg: uborka szezon van. Azon felül nem az olvasók számossága a lényeg, hanem a minősége.
4:10 de.
Ha minden szlovák, minden román,minden arab, minden zsidó beleszólhat a hazai viszonyok alakulásába, véleményt nyilváníthat,összefogva,akkor-igenis, minden magyar-bárhol éljen a világon , bele is kell,és joga is van hogy beleszóljon abba…
Persze, csak, ha szereti az Ősei földjét, népét,Hazáját.
A hazaárulóknak nem hiszem, hogy joga lenne ehhez…
4:51 de.
Fenyvesi Glória: látom, még mindig nem érti. Nem, nincs joga beleszólni a mi dolgainkba egészen addig, amíg velünk közösen nem vállal felelősséget, és nem teljesíti azokat a kötelezettségeket, amik ránk hárulnak.
Javaslom, hagyja ezt a hazaárulózást, mert nem igazán tud megnevezni egyet sem.
5:32 de.
Ille István,
Hangosan felnevettem a látogatók minőségén. Most komoly? Én önt nem tartom minőségi látogatónak, már csak azért sem, mert rendszeresen előhozakodik a szíriuszi származással. Nem értettem félre: nem híve ön annak az elméletnek. Ám mégis: egy komolytalan elméletet ráaggatni olyan emberekre, akik semmi jelét nem mutatták annak, hogy hívei lennének az illető elméletnek? Kertész Ákos pedig azt mondta a magyarokra, hogy genetikusan alattvalók és hogy nem tudják, hogy le fogják őket szúrni. Hát ő sem éppen egy minőségi látogató. Ez már két újságíró. Talalom kényszerképzetekkel küszködik, mai napig nem tud elszámolni azzal a kijelentésével, hogy én nemzetállamot akarok. Nem is vonja vissza, pedig szóltam neki, hogy akkor jó eséllyel kiszállna a pofozógépből. Geyza nincs tisztában a fogalmakkal. Idiótának nevez engem ahelyett, hogy butának nevezne. Idióta nem lehetek, ha a közélet iránt érdeklődök. Inquisitor betegesen követeli a kutatásmódszertannak megfelelően a hiteles és mérvadó forrásokat rajtam, ám én nem ígértem, hogy a pozsonyi csatáról hiteles és mérvadó forrásokat fogok adni, ráadásul a vitában nem is erről volt szó. Don Ovuz attól sem riad vissza, hogy hazudjon velem kapcsolatban. DonGolonak szintén kényszerképzetei vannak, rajtam kér számon olyan dolgokat, amik akkor történtek, amikor én még nem is léteztem.
Emellett ne feledjük el, hogy többeket, köztük jómagamat is ön illet olyan jelzőkkel, melyek szerint mi nem képviseljük a minőséget. Ha kemény akarnék lenni, akkor a „többeket” helyett az „önnel nem egyetértőket” használnám.
Akkor én igazán kíváncsi vagyok arra, hogy kik képviselik a minőséget 😀
Ezen túl akárhányszor hülyéz le és oktat ki, azért az egy nagyon bájos kijelentés volt a KMH fórumán a KMH egy újságírójától, hogy őt nem érdekli, hogy mi van Kanadában. Ezt szerintem még vissza fogja hallani és nemcsak tőlem. Másoknak is úgy hiszem, hogy felkelti az érdeklődését ez a kijelentés. Terroristákról beszél, de fegyvert használna. Egy közösség ellen. Azért a Betyársereg mégiscsak egy közösség. Akkor is, ha önnek nem tetszenek. Az illegalitást ön vállalta fel, ezért vicces az a mosakodás, hogy ön így, meg úgy gondolta. Ön mondta magáról, hogy ön sem demokrata, így Starchild érvelése e tekintetben jogos.
Mihez tud kezdeni mindezzel? Nos, több különböző megoldás is létezik:
1. Elismeri a tévedéseit. Akkor a társaság tovább fog lépni. Még akkor is, ha ön sértegetett itt sokmindenkit, tudniillik az emberek többsége – önnel ellentétben – képes felülemelkedni a sérelmeken.
2. Elhallgat. Ha már egyszer ilyen súlyos vereséget szenvedett a vitában, akkor ideje nem úgy viselkedni, mint a fekete lovag a Gyalog Galoppban. Az igaz, hogy ezt már megfontolta. Többször is megjegyezte, hogy kiszáll a homokozóból, de ez eleddig nem sikerült. Talán mégiscsak pazarol némi érzelmet (gyűlölet, harag, sértettség) velem és másokkal szemben. De ha elhallgatna, akkor előbb-utóbb elcsitulna a vita. Csak ki kellene várni.
3. Folytatja a vitát, építve a dévai várat és csodálkozva, hogy az mindig összeomlik.
4. Visszaél a moderátori jogokkal, fittyet hányva a szabályzatra, önkényesen kiválasztva, hogy milyen hozzászólás törlendő és milyen hozzászólás megtartandó.
Ez van, innen már mindkettőnknek csak izomláza lesz. Önnek az erőlködéstől, nekem pedig a röhögéstől. Annyira vicces látni a mosakodását a megjegyzésével kapcsolatban.
5:35 de.
Kedves Ille István,
pedig az állampolgárság mellé szavazati jog is társul. Ha ezt figyelmen kívül hagyva azt mondja, hogy nincs joguk a szavazati joggal rendelkezőknek „beleszólni”, akkor szembemegy a tényekkel. Azt hiszem, hogy ezt „nem tanítják az akadémián”.
5:49 de.
Lajos Árpád: érdekes az okfejtése, csak éppen leragadt egy csöppet. Igaz, ez magánál nem oly ritka. Még mindig a kanadai érdeklődésemnél tart 🙂
Hogy maga szerint a Betyársereg micsoda, lényegtelen. A szíriuszi történet már rögeszméjévé vált, az pedig, hogy maga engem, vagy Kertész Ákost minek tart, teljességgel érdektelen.
Éntőlem megpróbálhatja előírni, melyik megoldást válasszam – bár már maga az is, hogy megoldásokat javasol, erős barokkos túlzás, mert nincs abban a helyzetben, hogy bármit is javasoljon – csakhogy nem igazán érdekel.
A humorérzékével nekem semmi bajom, azon nevet, amin akar. Erőlködni pedig miért is kellenem? Könnyed ujjgyakorlat számomra az egész. Aki itt erőlködik, az maga. Használ valami segédeszközt? Mondjuk, mentális sérvkötőt, vagy jellembeli gerinctámaszt? Tudja, az erős embereken van olyan, amikor megpróbálnak súlyos dolgokat felemelni, csak ők fizikálisan használják.
5:57 de.
Lajos Árpád: mellé. Az a szavazati jog – ahogy maga is említette – pártlistára szólt. Nem maguk döntötték el, hogy ki, mit és hogyan képviseljen, engedelmesen benyaltak a Fidesznek, ők meg rendesen vissza is éltek a maguk szavazati jogával. Nem véletlenül adták meg a kettősség mellé.
Remélem, előbb-utóbb maga is felfogja. Ha nem, a maga baja.
Egy ellenbizonyításra azért felkérem: mi módon kíván beleszólni a magyarországi életbe? Egyszer leszavazott, annyi, kész, kifújt, ha nem vette volna észre, többé már nincs szükségük magukra. Most mit tud tenni?
6:17 de.
Ille István,
én bevallom: leragadtam annál, hogy ön azt állította, hogy nem érdeki, hogy mi van Kanadában. Azóta is ezen vigyorgok 🙂
Nekem nem vált rögeszmémmé a szíriuszi történet. Annyi történt, hogy ismét nem sikerült önnek értelmezni az olvasottakat. Ön hozakodott elő a szíriuszi elmélettel abból a célból, hogy embereket járasson le. Ez nem minőségi hozzáállás, hanem lejárató szándékból történő torzítás. A szíriuszi elméletet ebben a vitában ön hozta fel és minden más személy, aki megemlítette, az ön gondolataira válaszolt. Egyébként nem ismerem az elméletet. Legyen kedves és meséljen róla, ha már letette az asztalra.
Én azt javaslok, amit szeretnék, de nem javasoltam. Ezeket a lehetőségeket látom. Ha van másik lehetőség, amit kfelejtettem, akkor elnézést kérek, hogy kihagytam. Előírni pedig végképp nem akarom. Ön úgy vitázik, vagy nem vitázik, ahogy akar. Ez az ön döntése 🙂
Én nem erőlködök. Szerintem ön erőlködik – még akkor is, ha letagadja -, hiszen nyilvánvaló, hogy össze-vissza hadovált. Nem érdekli a KMH egy újságíróját a KMH fórumában az, hogy mi van Kanadában? Ez nagyon jó! Még ilyeneket 🙂
A beleszólást idézőjelben írtam. Azért írtam úgy, mert nem tartom beleszólásnak azt, hogy valaki él a szavazati jogával. Ismét elmondom, hogy nem áll szándékomban megmondani, hogy ki legyen a polgármester Mogyoródon vagy más településen. Azt a helyiek jobban tudják. Ugyanakkor szeretném, hogy ne „na és” politikusok vezessék Magyarországot, akik majd jönnek és nagyonalú engedményeket tesznek a mi bőrünkre, hanem ehelyett olyan politikusok vezessék az országot, akik azt megerősítik és a megerősödött ország befolyását arra is felhasználják, hogy a jogtalanul, magyarságuk miatt meghurcolt vagy hátrányba taszított emberek érdekeit képviseljék.
6:44 de.
Lajos Árpád: még mindig nem érti…”Nem érdekli a KMH egy újságíróját a KMH fórumában az, hogy mi van Kanadában? Ez nagyon jó! Még ilyeneket :)”
Semmi gond, ha visszaolvassa, talán megérti. Olvassa el többször, ismétlés a tudás anyja. Maga elég nehéz szülés lehetett 😀 Lehet, hogy rovásírással kellett volna közölnöm, és akkor megértette volna?
A vigyorgással meg csak vigyázzon, könnyen vicsorgás lehet belőle. Nomeg, görcsbe is rándulhatnak az arcizmai.
Az pedig, hogy én magával vitáznék, valami félreértésen alapulhat. Maga nekem nem vitapartner, de szívesen csinálok továbbra is bohócot magából.
A magyarok szíriuszi származása, a minden nyelv alapja a magyar, székely rovásírás a piramisok belsejében meg a világ szívcsakrája valahol a Bakonyban pont magának való marhaságok, ügyes gyerek maga, a gugli is a barátja, keressen rá nélkülem.
„…olyan politikusok vezessék az országot, akik azt megerősítik és a megerősödött ország befolyását arra is felhasználják, hogy a jogtalanul, magyarságuk miatt meghurcolt vagy hátrányba taszított emberek érdekeit képviseljék.”
Ha kérhetem, ezt fejtse ki bővebben, méghozzá példákkal demonstrálva, mikor és ki is járt el ennek szellemében?
Még 1x kérdezem: most mit tud tenni? Mert hát, úgy tűnik, beszopta a Fidesz ígéreteit, lelkesen rájuk is szavazott, csakhogy a Fidesz semmit nem tett a birtokon belül kerülése után a maguk érdekében.
Kezdjen el dolgozni ezen a témán. Helyek, időpontok, személyek, cselekedetek. Ne aggódjon, hely van, idő van, még mondok valami biztatót is: hajrá, Lajos!
7:07 de.
A FIDESZ melletti szavazatokhoz az is hozzájárult, hogy a visszakapott magyar állampolgárság jelentős visszatartó erő a jogsértések tekintetében. Azért Románia kétszer is meggondolja, hogy egy magyar állampolgárral hogy jár el.
Az is hozzájárult, hogy Mesterházy Attilával ellentétben a FIDESZ nem a Székelyföldet szétszakítani kívánó, a MOGYE magyar tagozatát leépíteni óhajtó Victor Pontával szövetkezett.
Ezt érdemes elolvasni: http://index.hu/belfold/2015/03/10/a_kormany_kiall_a_szekelyfoldi_autonomiaert/
Ez is érdekes olvasmány: http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=177091&cim=miko_ugy_a_roman_kulugyminiszterium_helyteleniti_a_magyar_allasfoglalast
Amúgy a könnyített honosítás tekintetében nem merül fel a kormánypártiság. Voltak olyan szavazók is, akik nem a kormányra szavaztak. Akkor is, ha a szavazók markáns többsége a kormány mellett foglalt állást. A mindenkori elszakított magyar jó esetben aszerint dönt, hogy véleménye szerint melyik párt tudja a leginkább felemelni Magyarországot és képviselni az elszakított magyarok érdekét. Ha a kormánypártot tartja a szavazó a legjobbnak vagy a legkevésbé rossznak, akkor arra szavaz. Ha egy ellenzéki pártot, akkor pedig arra szavaz.
7:54 de.
T. Lajos Úr! Ugyan miért vonnám vissza? Az állam és a nemzet nem azonos fogalmak. Márpedig az Ön hosszú tirádáiból nagyon is kitűnik, hogy úgy képzeli, pusztán azért, mert magyar nemzetiségű, beleszólhat Magyarország államéletébe. (Sajnos most éppen nem köztársaság, de lesz még az.)
Nemcsak az adókról van szó, bár tévedés, hogy sokan itt sem fizetnek adót. Személyi jövedelemadót valóban nem, de általános fogyasztási adót mindenki fizet, aki vesz valamit. De a külmagyar nem fizeti azt a 43-féle különadót sem, amit a jelenlegi kormány vezetett be. Például: a tranzakciós adót, amit minden egyes csekk befizetésekor felszámolnak, a kommunikációs adót, a baleseti adót (gépjármű kötelező biztosításánál, ez 25%+), az egészségügyi hozzájárulást, ami minden 14 éven felüli és nem nyugdíjas magyar állampolgárnak kötelező, és ami 2010-ben 4900 forint volt, ma 6900 forint (’16-tól 7200 forint lesz). Ezek csak azok, amiket a normális állampolgár fizet, a céges adókat nem számoltam, amik keményen beépülnek az árakba. Nincs infláció hajtogatja a kormány. Tudja miért nincs? Mert az ingatlanárak a béka feneke alatt vannak – a kutya se akar beruházni oda, ahol egyik napról a másikra elvehetik a cégét, tönkretehetik az üzletét. Nemcsak a trafikokat – reklámcégeket, szoftveres vállalkozást, médiumot, bármit, amit megkíván valamelyik megélhetési magyar. A törvények olyan sebességgel változnak, hogy szinte képtelenség betartani azokat. Csak a „szabad vasárnapnak” hívott, valójában a szabad kereskedelmet tönkretevő izét 3 hónap alatt hétszer módosították. Legutóbb úgy, hogy ha szakképzetlen családtag áll a pult mögött, egy szelet sajtot levághat, egy szele párizsit már nem, mert a húsáruhoz szakképzettség kell. Legutóbb Lázár János is beismerte, hogy az államban káosz uralkodik. Nem véletlen: a jelenlegi kormányfő által fetisizált centrális erő mindig centrifugaként működik (kipróbáltuk ezerszer, nem jött be). Ott meg a centripetális erő is belép, és csak az menekül, aki úszni tud. Vagy legalábbis határon kívüli. Erre szavazott Uram. Nem tudta? Akkor meg minek dumál bele?
A hobbiról (és nem hobbyról legalábbis az MTA szerint): a kedvtelés nem irányíthatja az államszervezést. Bár úgy tűnik, a jelenlegi kormányfő kedvtelése felülír minden racionalitást. De képzelje el, ha a kormányfőnek a hátranyilazás is a hobbija lenne. Hogy lehetne focizni hátranyilazás közben? Hogy sok fiatal kedveli? És? Űzzék kedvükre. Más meg csuhébabát köt, keresztrejtvényt fejt, kézimunkázik, barackmagból farag csuda dolgokat, hajót, országházat épít gyufából.
Csak igen beteg lelkek ragaszkodnak ahhoz, hogy a hobbijukat mindenki gyakorolja. Ahhoz is kell egy kis lelki rendezetlenség, hogy valaki azt higgye, bármit is ront vagy javít emberi minőségén egy több tízezer évvel ezelőtti, egyelőre kérdéses lelet hitelessége.
8:22 de.
Lajos Árpád: szerecsenmosdatás.
8:37 de.
Talalom: talán azért kellene visszavonja, mert légbőlkapott és elmondtam, hogy nem igaz. Persze csak akkor kellene visszavonni, ha lenne a hozzáállásában egyfajta minőség, egyfajta igazságkeresés és nem az volna a fontos, hogy megbélyegezzen embereket és válaszoljon a vélt álláspontokra, azok megkérdezése nélkül, akiknek az illető álláspontot tulajdonítja. Talán ezért.
A hobby idegen szó. Kössön bele a nyelvtanba, ha úgy tetszik önnek. Ha akarnám, lenne mit találnom a hozzászólásaiban. Ha akarnám. Ha érdekelne.
A rovásírás pedig a kultúra egy része. Olyan, mint a tárogató. Nem látok problémát abban, hogy a tárogatót beépítsék a kultúrába. Engem nem zavar a tárogató. Engem a rovásírás sem zavar. A hagyományőrzés pedig mindenhol teljesen normális dolog, csak nálunk vannak olyan emberek, akik valamiért azt szeretnék elérni, hogy csak hobby legyen. Miért ne fejlődjön a kultúra organikusan és miért kellene önjelölt váteszek, talalomok és mások megmondják, hogy mi tartozhat bele a magyar kultúrális kánonba?
9:40 de.
Ille és a többiek
Annyit szeretnék hozzátenni ebbe a külhoni magyarok beleszólási dologhoz, hogy:
-Állampolgárság jár mindennel mert azért állampolgárság. Az egy másik dolog, hogy a szavazati joggal él valaki vagy nem. Az elcsatolt területen élőknek nyilván fontos, hogy milyen kormány lesz a jövőben de hiszem azt, hogy nem azért mennek szavazni mert beleakarnak szólni valamibe is. Azt mindenki tudja, hogy jelenlegi állások szerint a „választások” egy kész átverés show…sajnos úgy nyugaton, keleten, délen vagy északon. Aki nem hiszi, járjon utánna. Én ez miatt semmilyen választásban nem veszek részt aminek köze van politikához meg bármelyik államhoz. Ilyen világot élünk ahol mindenütt gansterek vannak hatalmon de a jó hír, hogy ez se tart örökké.
-Aztán szeretném nagyhangúakat felkérni, hogy miért nem tiltakoznak azért, hogy egyes külföldi nagykövetek és politikusok durván beleszólnak Magyarország ügyeibe? Nekem úgy tűnik, hogy a külhoni nemzet társaikat megtagadnák bármikor és korlátoznák jogaiban viszont avval semmi gond, hogy bizonyos nem honpolgárok durván beleszólnak az államvezetésbe, oktatásba, országfelvásárlásba és egyebekbe.
„Starchild: visszavonom, nem vérjobbikos. Azoknak ugyanis vannak elveik, de maga csak agyonmagyar. Az se rossz, csak éppen sokat nem ér vele.”
-Szokásos mantra a tollából ami nem jó semmire és nem tükrözi a valóságot. Én is tudnák jelzőket írni, viszont nem látom értelmét lesüllyedni ilyen ovodás szintre.
„Magyar állampolgárként – kötelezettségek és felelősségvállalás nélkül – azonban nincs beleszólása az itthoni dolgokba, ezt csak a Vezér etette meg magukkal, mivel szüksége volt a szavazatukra.”
-Ezt majd azért még személyessen megbeszélem a magyar konzullal ha legközelebb erre jár és megemlítem, hogy Mogyoródon van egy minidiktátor aki állampolgári jogokról és kötelezettségekről oktat mindenkit. Bizonyára jót fogunk nevetni…Ugyan már Ille elvtárs, nem gondolja tán komolyan?
Mellesleg azt is ajánlanám, hogy nézzen utánna mennyi szabadkőműves és zsidó származású politikus van a Fidesz/KDNP nevű focicsapatban mert számomra tisztázatlan mi alapján náci-nyilas-fasisztázzák őket állandóan.
10:50 de.
Valamikor a hetvenes években volt az MTA nyelvtudományi részlegének egy állásfoglalása, amely szerint a magyar nyelvben meggyökeresedett idegen szavakat fonetikusan írjuk. Még a „sekszpíren” is rugóztak egy darabig, de az nem jött be. A hobbi viszont azóta hobbi, ahogy nem „party-t” rendezünk, hanem partit, és nem shandwich-et készítünk, hanem szendvicset.
Ha nem kedvtelés a hagyományőrzés, akkor mi? Jó, tudom, egyeseknek nagy üzlet is – elég drágán adják a hamis térképekkel meg mindenféle rémisztő állatokkal díszített mütyürkéket, meg az ezekhez kapcsolódó ártalmas tévhiteket is.
Amit a kultúrába be kell „építeni”, azt megette a fene. A kultúra egy változó dolog, ami beépül, megmarad, ami nem, az nem. Tőlem mindenki tárogatózzon, aki akar, de ne legyen a hazafiság mércéje, hogy valaki tud-e tárogatózni. Nekem egyébként van egy tulajdonságom: fizikailag sikítófrászt kapok a magas hangoktól, pl. a szoprántól, vagy a hegedű bizonyos szólamaitól. (Tudom, hogy a tárogató nem ilyen.) Biztosan nagyon szép, sokan élvezik, nem vonom kétségbe – de hát nem szeretem a Milka csokit se, meg azt az amerikai fánknak nevezett émelyítőre cukrozott sütit se, mert nekem túl édes. Attól még lehetek liberális, vagy csak szittya magyar? Vagy lehetek magyar attól, hogy nem szeretem az erős paprikát se, és nem tetszik a Feszty-körkép? (A Borogyinói körkép se tetszik – a műfajt tartom hamisnak, a kultúrától, művészettől távol állónak.)
11:27 de.
Starchild: mondja, maga honnan tudja, milyen az óvodás szint? Még a bölcsődét se járta ki. Nem hiszem, hogy a magyar konzul arra járna, és azt sem hiszem, hogy majd pont maga fogja felkérdezni. Kezd maga is az Árpád vezér féle vicces kedvű csapatba olvadni. A magam részéről örülök, hogy mosolyt csalhattam az arcukra. Remélem, széles az a mosoly, mert nagy archoz az dukál.
Nem kellene magát se oktatni, ha tisztában lenne vele, de nincs, ahogy még sok minden mással sincs tisztában.
Az utolsó mondatával meg jól hazavágja sértődött tiltakozását a vérjobbikos jelző okán.
Nem megy ez magának, Starchild elvtárs 😛
Ja, és a konzul is fideszes csinovnyik. Remélem, a Fidesz összetételéről szóló véleményét is meg fogja vele beszélni. Kíváncsi vagyok, mekkorát fognak nevetni?
11:29 de.
talalom: ne strapáld magad. Aradi hősünknek az MTA nyelvtudományi részlege smafu.
12:45 du.
Ille
” Nem hiszem, hogy a magyar konzul arra járna, és azt sem hiszem, hogy majd pont maga fogja felkérdezni.”
-El kell keserítenem mert minden nagyobb rendezvényre el jön vagy ha nem tud akkor el küld valakit a követségről. Rendeznek állampolgársági ceremóniát külömböző helyeken, hogy ne kelljen mindenkinek Ottawába menni. Továbbá szoktak lenni üzleti vacsorák is ahol az itteni válalkozókkal jönnek össze. Nem állítom, hogy nemtom’ milyen nagy csodák történnek viszont dolgoznak azon, hogy fenntartsák a kapcsolatot a külhoniakkal mivel az elmúlt hetven évben ilyen nem nagyon volt. Nevezze aminek akarja, de nemes gesztus részükről. Amikor a Gyurcsány és csapata bitorolta a hatalmat, nem beszélve a kommunista bűnözőkről, akkor még csak hallani se lehetett róluk. Tehát van jócskán külömbség.
„Az utolsó mondatával meg jól hazavágja sértődött tiltakozását a vérjobbikos jelző okán.”
-Továbbra se tud kiszakadni a piciny mogyródi világából és reflexszerűen jobbikozok itt nekem. Többet érne ha egy kicsit utánna nézne dolgoknak vagdalózás helyett. Ha valami nem megy akkor ez a rinyálás amit itt produkál
Talalom
„Nekem egyébként van egy tulajdonságom: fizikailag sikítófrászt kapok a magas hangoktól, pl. a szoprántól, vagy a hegedű bizonyos szólamaitól. (Tudom, hogy a tárogató nem ilyen.) Biztosan nagyon szép, sokan élvezik, nem vonom kétségbe – de hát nem szeretem a Milka csokit se, meg azt az amerikai fánknak nevezett émelyítőre cukrozott sütit se, mert nekem túl édes. Attól még lehetek liberális, vagy csak szittya magyar? Vagy lehetek magyar attól, hogy nem szeretem az erős paprikát se, és nem tetszik a Feszty-körkép? ”
-Senki sem attól magyar, hogy mit szeret vagy mit nem. Én se ugrálok a népzenéért de nem nézek le senkit se mert szereti vagy műveli. Része a műveltségünknek és minden elismerésem azoknak akik ezt fenntartják és művelik. Nem csak két választás van: liberális, vagy csak szittya magyar. Nem beszélve a többi jelzőkről….
Mellesleg a lovasíjászat se csak egy „hobbi”. Nézzen utánna, hogy micsoda ügyeséget és fizikai erőlétet követel. Vannal nemzetközi hagyományos íjjász versenyek is és a magyarok általában az elsők között vannak. Ön erre miért nem büszke? Japánban igen felkapott dolog a magyar rovás és a népdalaink. Ha ők ezt becsülik és szeretik akkor itt miért van annyira lenézve?
https://www.youtube.com/watch?v=TL_mWQx636w
1:51 du.
Starchild: „Amikor a Gyurcsány és csapata bitorolta a hatalmat, nem beszélve a kommunista bűnözőkről,…” aha, Hát persze. Sőt. Magának szükségtelen jobbikozni, rendesen bizonyítja minden hozzászólásával.
Én a maga helyében nem égetném tovább magam ezzel az összefüggéstelen erőlködéssel.
Rinyálnék? Miért is tenném? Köszönöm, én jól vagyok a mogyoródi piciny világomban, ugyanis az én horizontom nem olyan szűk, mint a magáé.
Magának utána nézni? A dolgoknak, ami körülveszi? Az elveknek, ami szerint él? Ne értékelje túl magát.
2:06 du.
Ille István
2015 június 18
1:51 du.
Szerintem egy ember halandzsázása miatt kár nyitva tartani ezt a topicot. Megvárjuk az ötszázat?
Ekkora üres litániák mellett akkorra betelik a szerver. 🙂
2:25 du.
vettem.