Boldog Hanukát kíván a Kanadai Magyar Hírlap!
Idén 2015. december 6 és december 14 között ünneplik a Hanukát – a fény ünnepét – zsidó honfitársaink. A héber naptár szerinti Kislev hónap huszonötödik napján veszi kezdetét a hanuka és nyolc napon keresztül tart. A második jeruzsálemi szentély újraavatására emlékeznek meg a hívők, amelyre i.e. 165-ben került sor. Ekkor diadalmaskodtak a Makkabeusok a szíriai görögök felett és ekkor távolították el Zeusz szobrát – amit a hellenizmus terjesztése céljából helyeztek oda – a szentélyből. IV. Antiokhosz – Judea uralkodója – arra kényszerítette i.e. 165 előtt a zsidókat, hogy a hellenizmus különféle szobra és bálványa előtt térdeljenek, ezzel szégyenlítve meg az ábrahámi vallást és annak követőit. A győzelem után, nyolc napon át égett a mécses a megtisztult templomban.
A hanuka idején használt chanukiah ezt szimbólizálja, ami nyolc plusz egy gyertyából áll. A középen lévő „szolga” gyertyát sámesz-nek hívják és ezzel gyújtják meg a nyolc gyertyját.
A KMH hanukai üdvözlete
Boldog Hanukát kíván a Kanadai Magyar Hírlap a magyar zsidóságnak! Chag Sameach!
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
12:27 du.
Chris,
köszönjük,de én még külön kívánok kellemes,biztonságos,békés Chanukát a világ és Izrael minden zsidó emberének. חג אורים שמח.
1:57 du.
Kösz szépen, Gyuri!
3:05 de.
hala telt szivvel megkoszonom jokivansagukat Hanukka unnepere!
az O.(rokkevalo kegyelemmel teli aldasa legyen onokkel es hazuk nepevel mindenkor!
ezuton is,; ajn zer-zer frejlise Hanucca far alle
5:55 de.
Az a nagyszerű e rövid kis ünnepi megemlékezésben, hogy dióhéjban a csupán vallásinak tűnő téma történelmi összefüggését és mozgatórugóit is ismerteti.
Számunkra, a mai kor embere számára az a legérdekesebb ebben, hogy az erőszakolt hellenizmusnak nemcsak a zsidó hitvilág, de az azzal szorosan összefüggő zsidó . á l l a m i s á g . elnyomásában is döntő szerepe volt (mely téma egy külön értekezést is megérne).
Ha finoman kifejezve azt állítanám, hogy ezek a kultúrák kölcsönhatásban voltak egymással, akkor nem mondanék igazat. Mert, nem hallgatható el az a hódító, romboló szerep, amely aztán még a brutális római hatással ötvözve, és erejét hatványozva, a vallás táplálta társadalmi felépítmény, v. textúra, végső felfoszlásához, az állami lét nyomainak is az erőszakos és végleges elpusztításához vezetett.
Különben is, e három kultúra „együttélése”, e két agresszív és hódító típusú civilizációval szemben, csak a jóval zárkózottabb, mégcsak nem is térítő zsidó kultúra kárára végződhetett. E folyamatnak csak az egyik jellemző epizódja volt, amit a római identitású(!) zsidónak született Saul(us) – a később szentté avatott, felvett nevén Pál – fellépése a hazájában élő, szentföldi és a görög városállamok zsidó diaszpórája identitástudatának a fellazítása érdekében tett. Ennek következményei csak tovább rontották az önálló zsidó államiság helyzetét, esélyeit a saját hazájukban.
A bibliai nép mindezek ellenére, hatalmas erkölcsi fölénye tudatában, a fizikai túlerővel szemben mutatott heroikus kitartásával, még Pál után 70 évvel is (130. körül), c s a k . a négy évig tartó(!) hősi Bar Kochba* Szabadságharc Róma általi szisztematikus leverése következtében bukhatott el az államiság visszaszerzéséért folytatott küzdelmében.
‘
.
* E zelóta uralkodásának 4 éve alatt veretett pénzérméi, Jézus után 100 évvel Bar Kochbát „Izrael Messiásaként” jelölik…
6:27 du.
Köszönjük a megemlékezést, a jókívánságot.
A fenti cikket (kicsit kiegészíteném azzal), hogy Juda a visszafoglalt szentélyben mindössze egyetlen korsó olajat talált, amelyet a görögök nem szentségtelenítettek meg a szertartásaikkal. De ez az olaj olyan kevés volt, hogy csupán egyetlen napig lett volna elegendő a templomi mécsesekhez. Csoda történt, az olaj elegendőnek bizonyult nyolc napig, s ezalatt az idő alatt gondoskodhattak ismét a szükséges tiszta olajról. Ennek a csodának, ill. a szentély újjáavatásának emlékére gyújtják Hánukká ünnepén a zsidó családokban, meghitt szertartás közepette a nyolcágú gyertyatartó vagy mécses, a menora lángjait. Hánukká ünnepén, a szülők apróbb ajándékokkal kedveskedtek gyermekeiknek. A régi időkben, a ma már nem élő öregjeink, kisgyermekként szívesen játszottak a fából faragott, vagy ólomból öntött pörgettyűvel, a trendelivel v. trenderlivel. Ennek négy oldalán négy héber betű jelezte, hogy nyert-e valaki, avagy veszített-é? A „bank” cukorka, mogyoró, esetleg dió volt. A négy betűt úgy értelmezték, mint egy mondat négy szavának rövidítését: „Nagy csoda esett ott” – mármint i.e. 164-ben a jeruzsálemi szentélyben. Régvolt szokásként Hánukká estéin kvitlizni is összeültek. A kvitli kártyajáték, lényegében azonos a „huszonegyessel”.
Mégegyszer köszönöm. Nagyanyám emlékezéseiből idéztem, amelyek mélyen belém vésődtek. Szeretettel és hittel.- G.B.
3:09 de.
Kedves G.B.
Az orrom elől vitted el a helyes magyarázatot.Még annyit tennék hozzá,hogy Nálunk manapság a”trendeli”neve:szövivon(=pörgettyű)és a négy oldalára írt betűk,melyek minden szót az első betűje van hivatva jelölni:נ=Nun=nesz=csoda,ג=gimel=gadol=nagy,ה=hé=hájá=volt, פ=pé=po=itt.A differencia csak egy betűnyi,mert a galutban a pé helyett ש=sin=sám=ott van jelezve.Azonban ez egy óriási különbség, mert a két mondatocska így hangzik.Nálatok:”Nagy Csoda Volt Ott”. Nálunk:”Nagy Csoda Volt Itt.Az „OTT ÉS AZ ITT”között sokkal több a differencia,mint 3000 kilométer!Itt vége a nyelvtan órának és újra boldog,békés,szeretetben gazdag Chanukát kívánok Mindenkinek.Gyuri.
12:43 du.
Kedves Gyuri10!
Szívből örülök, hogy gondolataink ha ily módon is, de találkoztak. Írhattam volna azt is, ha „nagy szellemek, ha találkoznak” 🙂
Semmiképpen nem szeretném a nagyokost játszani, csak arról írtam, amiről drága nagyanyám olyan sokat mesélt, sőt amit megtett, annak mindig elmondta az okát, az indokát, az eredetét.
Csodálatos gyermekkorom volt, köszönet érte, mindörökre.
*
Valami ajándékot szeretnék adni Neked és az ide tartozó, belátogató Barátainknak.
Ki is találtam.
Biztos vagyok abban, hogy többen ismerjük a Cibel V. Ejer-Cibel két elkészítési módját is. Ezt szombaton ettük. De sokszor elkészítettem, már önmagától „keverődik” finomra, kenhetőre.
Az első változatban – személyenként 1-2 kemény tojás, vöröshagyma, libazsír, só. A létszám és étvágy függvényében annyi tojást főzünk keményre (természetesen ezt már pénteken elkészítettük). Villával a megtisztított kemény tojást össze kell törni, s annyi libazsírral kell összekeverni, hogy jól kenhető legyen. Egy nagyobb vöröshagymát nagyon apróra felvágunk, azzal is dúsítjuk, no és kellő mennyiségű sóval.
*
A második változatnál a tojást szintén keményre kell főzni, a liba- vagy kacsazsír, a felaprított vöröshagyma u.úgy, mint előbbi receptben.
DE!!!!
Krumplit megfőzünk és jól összetörjük, kevés pirospaprikát és sót is vegyítünk a kemény tojással, zsírral „kevertbe”.
Nagyon szeretem!
*
Ki szereti a gersli levest?
Én nagyon.
Általában egy héten egyszer mindig készítem.
Hozzávalók (ha valaki ezt a levest nem ismerné): húsleves, előre jól megmosott, sőt beáztatott gerslit (magyarul:árpagyöngyöt) beáztatok, majd belefőzöm a finom húslevesbe. Ízesítem kevés pirospaprikával, törött őrölt borssal.
*
No igen, jól esett az emlékezés, megköszönném a lehetőséget.
(( 🙂 ))
G.B.
1:23 du.
Kedves Gyuri, szép és kellemes ünnepeket kivánok!
12:03 du.
Kedves Klárika,
Csak annyit,hogy köszönöm szépen.A jókívánságaid nagyon jól esnek. Szeretettel üdv:Gy.