Győr — Érdemes itt maradni!
Iskolai tanulmányai során Győrről bizonyára mindenki megjegyez néhány tényt. Hogy a folyók városa, hogy barokk város. Azt valószínűleg kevesebben tudják; Budapest és Sopron után az ország harmadik, műemlékekben leggazdagabb városa. Ez talán már elegendő hozzá, hogy felkeltse érdeklődésünket.
Az is tény, hogy igen sok turista keresi fel – átutazóban. Szép számmal jönnek külföldiek is, mivel pont a félúton fekszik Bécs és Budapest között. Ezt az előnyét már a rómaiak is felismerték, nekik is jól jött egy hely, ahol Vindobona és Aquincum között megpihenhettek. Ám a mai kor utazói a látványosságok megtekintése, mintegy fél nap után odébb állnak. Pedig van látnivaló, elég, érdemes egy-két napot itt eltölteni! Ennek megkönnyítésére 2007-től új városképet kezdtek felépíteni és 2012-ben megnyílt az új Látogatóközpont is, ahol bőséges tájékoztatást, és programjának megtervezéséhez segítséget kaphat az érdeklődő. Még csomagmegőrző is van benne. Persze van, amihez nem kell segítség, hiszen egy romantikus sétára kevés alkalmasabb hely van a Rába, a Rábca, a Marcal és a Mosoni-Duna partjainál. Ezek négyen itt találkoznak, ezért is lehet Győr a „folyók városa”. Külön érdekesség, hogy a Rába partján áll az ország legöregebb csónakháza.
A városban a történelmi korokat idéző paloták egész sora található, de szép számmal maradtak meg házak abból a korból is, amikor megindult a lassú polgárosodás. Abban a korban az asszonyok otthon voltak, vezették a háztartást. Egyedül nem mentek az utcára, de a kiugró erkélyekről mindent láthattak, ami a környéken történt. Az egyik utcában a régi cégérek egész sora lóg a falakon. Némelyik eredeti, némelyik csak idézi a letűnt időket. A Széchenyi tér mediterrán hangulatú teraszain üldögélve felfedezhetjük a bencés épületegyüttest, ami hazánk egyetlen működő múzeumpatikáját is magában rejti. A közelben áll az Apátúr-ház. A pompás barokk palotát 1741-42-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette, ma a Xántus János Helytörténeti Múzeum működik benne.
Ha pedig már említettük Xantust, az egykori világutazót – May Károly róla mintázta Old Shatterhand híres alakját – bizony szót kell ejtenünk más, nevezetes győri személyiségekről is. Itt élt és tanított Jedlik Ányos bencés szerzetes, a dinamó és a szódavíz gyártásának feltalálója csakúgy, mint barátja és szerzetestársa Czuczor Gergely, költő, nyelvtudós, akadémikus. No és Baross Gábor, a legendás „vasminiszter”, akinek a vasútfejlesztés okán köszönhet sokat az ország. De járt, sőt pár napig lakott is Győrben Napóleon. A ház, ahol megszállt, most a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum képtára. Napjainkhoz közeledve nem feledkezhetünk meg a győri kórház egykori igazgatójáról, dr. Petz Aladárról, akinek a nevét az általa tökéletesített gyomorvarrógép (durchpetzen) is őrzi. Győri volt Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas író is. Boldog Apor Vilmos, a vértanú győri püspök tragikus története pedig szinte már közismert.
Győr püspökváros is. Az első püspökséget Szent István alapította, valószínűleg 1001-ben. A város legrégebbi és legismertebb épülete a Káptalandombon álló – többször elpusztított és átépített – Bazilika. Benne őrzik Szent László király hermáját, ami a korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb vallási ereklyéje. Vele szemben, a jobb oldalhajóban áll Apor Vilmos püspök vörös márvány sírhelye. A templom északi mellékhajójában egy kalandos úton 1655-ben, Írországból Magyarországra hozott Könnyező Szűz Mária képet találunk. A kép a legenda szerint 1697. március 17-én, az írek nemzeti ünnepén, Szent Patrik napján vérrel verejtékezett. A Bazilikában látható az a szék is, melyen
Mária Teréziát Pozsonyban megkoronázták. A Káptalandomb másik meghatározó épületegyüttese, a Püspöki Palota más néven Püspökvár, melynek tornyából csodálatos kilátás nyílik.
A város gazdag történelme mellett jelene is színes. Számos kulturális rendezvényt tartanak, a programok sora kitölti az egész évet. Az Esterházy palotában a XIX. század végi – XX. század eleji magyar festők kiemelkedő alkotásaiból látható kiállítás. De tartanak itt Táncfesztivált és Gyermek Táncfesztivált, városfelfedező játékot és a nappali vagy az esti sétahajózás is nagyszerű élményt kínál. Győrnek fontosak a gyerekek, figyelnek arra, hogy minél több mosolygós pillanattal ajándékozzák meg a gyerkőcöket. Ezért is találták ki a Győrkőcfesztivál elnevezésű rendezvényt, melyre az idén már kilencedik alkalommal került sor. A tíz helyszínen, ezer programon zajló rendezvényre a belépő mindössze egy mosolygós fotó volt. Ennek ellenében a gyerekek ingyen használhatták a város éttermeit, panzióit, még a közlekedés is ingyenes volt számukra! A fesztivál kísérő rendezvénye volt a Győrkőc Olimpia, melyre Győr testvérvárosaiból és Magyarország számos pontjáról érkeztek versenyzők.
Az, hogy a sport nagy szerepet kapott a város életében, könnyen megérthető. Valószínűleg nincs még egy másik olyan város a világon, amelyiknek olimpiai bajnok a polgármestere. Így már az sem meglepő, hogy 2017. július 23-tól itt rendezik meg az Európai Olimpiai Ifjúsági Fesztivált (EYOF). A rendezvényt 1990-ben hívta életre Jacques Rogge annak érdekében, hogy a lehetőséget kínáljon az ifjúsági korosztályos versenyzőknek az olimpiai játékok eszmeiségének, egyetemlegességnek és szervezési rendjének megismerésére. Minden páratlan évben tartják, a 15-17 éves korosztály kiválóságai részére. A városban addigra elkészül egy nagyszabású sportközpont és – két helyszínen – az olimpiai falu is. Az olimpiai lángot futva viszik majd körbe Magyarország idegenforgalmi szempontból fontos helyszínein.
Nem volna teljes a meglátogatásra érdemes helyekről szóló beszámoló, ha nem ejtenénk szót ételről, italról. Pannonhalma közelsége már önmagában elegendő garancia arra, hogy kiváló borokban nem lehet hiány, de a közelebbi, a környéken dolgozó termelőknek sem kell szégyenkezniük. Aki csak a kávéja mellé szeretne egy finom süteményt, válassza a Torta és Karamell szalont – nem fog csalódni! A legkülönbözőbb éttermekből is könnyen találhat magának bárki az igényeinek megfelelőt. Ötletes nevével hívja fel magára a figyelmet a „La Mareda”, melyről könnyen gondolhatnánk, hogy kínálatában a spanyol vagy az olasz stílus az uralkodó, de téved, aki ezt a következtetést vonja le. Az elnevezést a tulajdonos (Laci), a felsége (Margó), a lánya (Réka) és a fia (Dávid) nevéből rakta össze. Aki viszont már megállt előtte – esetleg be is nézett – szinte biztosan itt ragad. Nyáron a kellemes teraszon, télen az elegáns és kényelmes belső termek valamelyikében. Az ételekről pedig csak három szó: igazán érdemes megkóstolni!
9:27 du.
A Káptalan domb, a Székesegyház környéke gyerekkorom játszótere. A ketteshíd lábánál, az Altabak házban laktunk