Arany János emlékére, születésének 200. évfordulójára
Pontosan 200 éve, 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán Arany János, a magyar nyelv és verselés legnagyobb mestere, irodalmunk legismertebb epikus költője, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Toldi trilógia, számtalan megrendítő ballada és sok sok szép vers alkotója és Petőfi barátja. Nem volt sem hős, sem lánglelkű forradalmár, de hazáját mindvégig hűen szerette. Hosszú életművet hagyott maga után. Szülővárosában szolid természete miatt “a hallgatag emberként” emlegették.
Elszegényedett református kisnemesi család késői gyermekeként és egyetlen fiaként született, (születése előtt a család már 8 gyermeket elvesztett gyermekkori tüdőgyulladásban, nővére már férjhez ment) Szülei egy kis házzal és egy kis föllddel bíró földművesek voltak. A gyermek Arany igazi csodagyereknek számított, édesapja sokat foglalkozott vele, mesélt neki, sok magyar népmesét megismert így és Toldi történetét. Hamuba rajzolt betűk segítségével már 3 – 4 éves korában olvasott. A nagyszalontai iskolában tanult és már 14 évesen segédtanítóként “dolgozott” és az iskolában lakott, ezzel támogatta a szüleit. Később a híres Debreceni Reformátos Kollégiumban jogásznak készült.
Gyermekkoromba visszanézve az általános iskolai osztálytermünk falán négy éven át életemet meghatározó idézetet olvashattunk tőle:
„Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.”
Itt a teljes vers, egy ismerős névnapjára írta, tele örökérvényű útravalókkal.
DOMOKOS NAPRA
Midőn szüleid és mind akik szeretünk
Nyájas köszöntéssel tehozzád sietünk;
Midőn kedvedért a – bár hiános – család
Vígan ülte körül innepi asztalát:
Kedves fiú, hát én mit adjak most neked?
Egy édes csemegét: hizelgő éneket?…
Nem! azt én nem adok, te sem várod, hiszem.
Gaz, ki a Múzsáknak hamis tömjént viszen.
Szégyen a lantra, mely költött érdem által
Meggyaláztatni és gyalázni nem átall;
Minél édesb, annál émelygősb csemege –
Annál undoritóbb, minél szebb éneke.
Zengjem érdemeid? oh, azok lehetnek:
Állasz még küszöbén ifjú életednek;
Előtted a küzdés, előtted a pálya,
Az erőtlen csügged, az erős megállja.
És tudod: az erő micsoda? – Akarat,
Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.
Áldjad a jó Istent, ki megálda téged,
Adván őreidül szerető szüléket,
Adván eszközöket, elhárítni pályád
– Annyi más futónak nehéz – akadályát.
Áldjad Istent, hanem óvakodj’, amivel
Ő álda meg, saját érdemül róni fel.
Nemes önbizalom, de ne az önhittség,
Rúgói lelkedet nagy célra feszítsék:
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.
Serdülj, kedves ifju… poharam cseng érted! –
Légy ember, ha majdan azt az időt éred.
Szeressed hazádat… Oh, a honszerelem
Most lehet őszinte, igaz, önzéstelen.
Ne is tőle kívánd, amit ő nem adhat:
Magadban keressed az édes jutalmat.
Csillagi nem lesznek, fényes díszjelei:
Keresztje elég van, – de maga viseli.
Vess számot erőddel s legjavát, amelyet,
Leghasznosbnak itélsz, hazádnak szenteljed.
Vagyon sok szüksége, sok fogyatkozása:
Bárhol állj, csak tőled előmentét lássa.
Serdülj, kedves ifju – habzó kelyhem dagad –
A haza igényel munkás, hű fiakat.
S ha talán, az érzés tengeréhez jutva,
Néked a szelíd lant tisztessége jutna:
Hass! buzdíts! egyesíts! hogy osztály ne légyen
Köztünk, hol magyar szó, honfiérzet – szégyen.
Virág a költészet… egy nép irodalma:
De ha nem virágzik, nem is terem a fa.
Ha pedig a tettdús férfikor elhíván
A lanttól, komolyabb munkásságot kíván:
Ne feledd, mily gyönge ama virág bokra,
Van szüksége közös ápoló karokra.
Serdülj, kedves ifju – még egyszer a kelyhet! –
Nőj eléggé nagyra – betölteni helyed!
(1851 aug. 4)
Ifjúkorában több mindent próbált, volt vándorszínész, segédtanító és segédjegyző, és bár költőként vált ismertté, először szobrászművész szeretett volna lenni, nagyon megmozgatta fantáziáját a kor nagy szobrászának Ferenczy Istvánnak életműve. Vándorszínészként egy évig volt egy Debrecenből induló társulat tagja. Érdekes információ, hogy a prózai szerepek mellett szép mély énekhangjának is hasznát vette. Legjelentősebb színészi szerepe Babocsay Istvánnak 1805-ben nyomtatásban is megjelent drámájának, a Vígkedvű Mihálynak Biczó István, városi tanácsnok alakja volt.
1840-ben feleségül vette Ercsey Juliannát, egy ügyvéd szegény lányát, aki két gyermekkel ajándékozta meg, egy lánnyal Juliskával és egy fiúval Lászlóval aki ismert bankár és apja nagy örömére és büszkeségére neves népdalgyűjtő, költő és irodalomtörténész lett. Ő gondozta halála után Arany hagyatékát, és kiadhatóvá tette hátrahagyott iratait és levelezését, négy kötetben.
Arany János folyamatosan képezte magát, latinul, görögül, németül, angolul és franciául olvasott eredetiben és sokat fordított, Shakespeare egyik legnagyobb fordítójaként ismert. Hatalmas szókincse volt, igen jelentős számú, 60 ezer körüli egyedi szót használt. Ma már ritkán használt köznyelvi szavakat, például olyan állatneveket, mint a toportyán (aranysakál a Toldi- ban) vagy a pitypalaty (fürj, a Télben című versben)
Költői pályája kezdetén – Az elveszett alkotmány – című szatirikus eposzát beküldte a Kisfaludy társaság vígeposz pályázatára. A mű meg is jelent, így vált a szerény költő elismertté.
Ebből egy részlet:
„Férfiat énekelek, ki sokat s nagy-messze rikoltott,
Sőt tett is valamit (kártyára kivált); ki hogy az volt
Aminek énekelem, tudniillik férfi, mutatja
Hátramaradt nagy kostöke, karcsú makrapipája,
Melynek szűk fenekén némán gyászolja halálát
Már élveztelenűl maradott legutóbbi bagója.
És mivel érdemlé, hogy hét tömör éneken által
Emlékét az utókor előtt örökítsed, o Múzsa?
Nemzeteket gyilkolt? vérben fürödött? vagy erővel
Foglalt földeket el, mellyek nem voltak övéi?
Vagy népszinmüvet írt, amelly a nemzeti színen
Hasra bukott? vagy a tót újságot izélte Pozsonyban?
Vagy mi világrázó fontos dolgot hoza létre,
Amely hősi nevét unokáinak adja örökbe?
Nem tett ílyeneket; nem hódított soha várost,
Víg eposzát Pesten soha meg nem huszonötölték[1]
Irni didascaliát[2] még szépapja sem értett,
Bukfencet sem hányt a pesti „theateren” és nem
Nyalta le a krétát papucsodról, mennyei Fánni![3]
A maradásnak volt ő kortesbajnoka: posvány
Volt, folyamok szélén, mely nemcsak hogy maga nem folyt,
Nem, hanem a folyamárt is gátlá gyors haladásban,
És ez elég érdem, neve hogy felróva maradjon.”
Szintén a Kisfaludy Társaság megnyert pályázatával, A Toldi című, nagy lélegzetű elbeszélő költeményével érte el az igazi, átütő sikert és vele Petőfi Sándor barátságát. Ki ne ismerné az Toldi első énekének hallhatatlanná vált kezdősorait, általában rögtön e sorok jutnak eszünkbe:
Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.
Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga
Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga;
Hej, pedig üresen, vagy félig rakottan,
Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan.
Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel
Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel:
Óriás szunyognak képzelné valaki,
Mely az öreg földnek vérit most szíja ki.
Válunál az ökrök szomjasan delelnek,
Bőgölyök hadával háborúra kelnek:
De felült Lackó a béresek nyakára,[2]
Nincs, ki vizet merjen hosszu csatornára.
Egy, csak egy legény van talpon a vidéken,
Meddig a szem ellát puszta földön, égen;
Szörnyű vendégoldal reng araszos vállán,
Pedig még legénytoll sem pehelyzik állán.
Széles országútra messze, messze bámul,
Mintha más mezőkre vágyna e határrul;
Azt hinné az ember: élő tilalomfa,
Ütve, általútnál’ egy csekély halomba.
Petőfi és Arany legendás barátságát mindkettőjük részéről versek őrzik.Petőfi többször élvezte Aranyék vendégszeretetét, a gyerekekkel is eljátszogatott. Arany Lacihoz írt kedves verse is megörökíti és az utókor számára játékosan élővé teszi ezt a barátságot.
PETŐFI: ARANY LACINAK (részlet)
Laci te,
Hallod-e?
Jer ide,
Jer, ha mondom,
Rontom-bontom,
Ülj meg itten az ölemben,
De ne moccanj, mert különben
Meg talállak csípni,
Igy ni!
Ugye fáj?
Hát ne kiabálj.
Szájadat betedd,
S nyisd ki füledet,
Nyisd ki ezt a kis kaput;
Majd meglátod, hogy mi fut
Rajta át fejedbe…
Egy kis tarka lepke.
Tarka lepke, kis mese,
Szállj be Laci fejibe.
Arany János az 1848-49-es szabadságharc alatt buzdító hangú elbeszéléseket, verseket írt és nemzetőrként részt vett a harcokban, Arad váránál is szolgált.
NEMZETŐR-DAL
Süvegemen nemzetiszín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja;
Ne félj, babám, nem megyek világra:
Nemzetemnek vagyok katonája.
Nem kerestek engemet kötéllel;
Zászló alá magam csaptam én fel:
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogyne lennék holtig igaz hozzád!
Nem is adtam a lelkemet bérbe;
Négy garajcár úgyse sokat érne;
Van nekem még öt-hat garajcárom…
Azt is, ha kell, hazámnak ajánlom.
Fölnyergelem szürke paripámat;
Fegyveremre senki se tart számot,
Senkié sem, igaz keresményem:
Azt vegye hát el valaki tőlem!
Olyan marsra lábam se billentem,
Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem:
De a szabadságért, ha egy íznyi,
Talpon állok mindhalálig víni.
(1848. április.)
A szabadságharc bukása után egy ideig bujdosni kényszerült, majd 1851-től ismét tanított, Nagykőrösön a református gimnáziumban. Több elismeréssel is adózott költészetének és életművének az akkori irodalmat kedvelő közeg. 1858-túl az Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd később titkára lett, 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatójává választották.A kiegyezés utáni korszak irodalmának jelentős alakjává vált, még Ferencz József is elismerte költői nagyságát, Szent István renddel tüntette ki.
„Egy anekdota, amely szerint egy főrend Andrássy Gyula miniszterelnökkel beszélve nehezményezte az Aranynak adományozott rendjelet, mondván, hogy ez a rendjel eddig csak igen magas rangúaknak járt ki. Mire Andrássy ezt felelte: „– Meg tudná mondani Excellenciád, ki volt Raffaelo korában a külügyminiszter?” (Wikipédia)
Életképeket megjelenítő lirai költeményeinek csodálatos darabja a Családi kör, megemlítése kihagyhatatlan.
CSALÁDI KÖR (részlet)
Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.
Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is – bogarászni restel –
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.
Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.
Számomra az életművéből nagyon fontosak és szívesen olvasom az egyedülálló szépségű és erős drámai erővel bíró balladáit.
A walesi bárdok
Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.
Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
A pártos honfivér?
S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?
Felség! valóban koronád
Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
Hegy-völgyet benne lelsz.
S a nép, az istenadta nép
Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sir.
Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány.
Montgomery a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Montgomery, a vár ura,
Vendégli a királyt.
Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;
S mind, amiket e szép sziget
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.
Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!… ti velsz ebek!
Ne éljen Eduárd?
Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden nemes.
Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
Ne éljen Eduárd?
Hol van, ki zengje tetteim –
Elő egy velszi bárd!
Egymásra néz a sok vitéz,
A vendég velsz urak;
Orcáikon, mint félelem,
Sápadt el a harag.
Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. –
Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.
Itt van, király, ki tetteidet
Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
Amint húrjába csap.
„Fegyver csörög, haló hörög,
A nap vértóba száll,Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!
Levágva népünk ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva tallóz aki él:
Király, te tetted ezt!”
Máglyára! el! igen kemény –
Parancsol Eduárd –
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
S belép egy ifju bárd.
„Ah! lágyan kél az esti szél
Milford-öböl felé;
Szüzek siralma, özvegyek
Panasza nyög belé.
Ne szülj rabot, te szűz! anya
Ne szoptass csecsemőt!…”
S int a király. S elérte még
A máglyára menőt.
De vakmerőn s hivatlanúl
Előáll harmadik;
Kobzán a dal magára vall,
Ez íge hallatik:
„Elhullt csatában a derék –
No halld meg, Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
Nem él oly velszi bárd.
„Emléke sír a lanton még –
No halld meg, Eduárd:
Átok fejedre minden dal,
Melyet zeng velszi bárd.”
Meglátom én! – S parancsot ád
Király rettenetest:
Máglyára, ki ellenszegűl,
Minden velsz énekest!
Szolgái szét száguldanak,
Ország-szerin, tova.
Montgomeryben így esett
A híres lakoma. –
S Edvárd király, angol király
Vágtat fakó lován;
Körötte ég földszint az ég:
A velszi tartomány.
Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd. –
Ha, ha! mi zúg?… mi éji dal
London utcáin ez?
Felköttetem a lord-majort,
Ha bosszant bármi nesz!
Áll néma csend; légy szárnya bent,
Se künn, nem hallatik:
„Fejére szól, ki szót emel!
Király nem alhatik.”
Ha, ha! elő síp, dob, zene!
Harsogjon harsona:
Fülembe zúgja átkait
A velszi lakoma…
De túl zenén, túl síp-dobon,
Riadó kürtön át:
Ötszáz énekli hangosan
A vértanúk dalát.
(1857. június.)
Az emlékezések szerint a vers valójában csak 1861-ben készült és Széchenyi egyik pamfletje ihlette, sőt a „koronánk legszebb gyémántja” kifejezést Széchenyitől vette át. (Mindenki tudta, hogy Edward király maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig a magyar költők voltak. 1863-ban az Arany általa alapított Koszorú című lapban jelent meg először A walesi bárdok, sőt verset a cenzúra miatt nem saját versként, hanem egy angol ballada fordítójaként írta alá.)
Élete alkonyán szeretett a Margit sziget árnyas fái alatt sétálni, üldögélni egy padon és ott írta az őszikéket. Valahányszor ott jártam az amúgy is romantikus szigeten, mindig arra gondoltam, hogy talán a nagy költő lábnyomaiban járok.
A TÖLGYEK ALATT
Margitsziget.
A tölgyek alatt
Szeretek pihenni,
Hova el nem hat
Város zaja semmi.
Zöld lomb közein
„Áttörve” az égbolt
S a rét mezein
Vegyül árny- és fényfolt.
A tölgyek alatt
Oly otthonos itten!
Évem leapadt:
Ime, gyermek lettem,
Mint mikor a tölgy
Sudarát megmásztam,
Hol seregély költ –
S vígan madarásztam.
A tölgyek alatt
Több egykoru társsal
Madárfiakat
Kifeszíténk nyárssal;
Jó tűz lobog ott,
Zizeg a kis bogrács –
S ha bealkonyodott,
Haza már egy ugrás.
A tölgyek alatt
Örömest valék én,
Bár a madarat
Hagytam utóbb békén;
Gyermeki önző
Korom’ ifju ábránd
Veszi ösztönző
Szárnyára, s tovább ránt…
De tölgyek alatt,
Valamerre jártam,
Szűlőhonomat
– Csakis ott – találtam;
S hol tengve, tunyán
Hajt, s nem virul a tölgy:
Volt bár Kanaán,
Nem lett honom a föld. –
A tölgyek alatt
Még most is el-űlök;
Bűv-kép csalogat,
Ábrándba merűlök;
Hajó-kerekek
Zubogását hallom…
„Hajrá, gyerekek:
A vízi malom!”
A tölgyek alatt
Im, meglep az alkony,
Hűsebb fuvalat
Zörög át a parkon;
Felhők szeme rebben:
Haza sietek,
Jobb ott, melegebben,
Ki vén, ki beteg…
A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerüen, bár
Tölgy lenne a fejfám!
(1877. augusztus 5.)
1882. október 15-én hunyt el, Pesten, különös módon szeretett barátja Petőfi szobrának avatásán megfázott és súlyos tüdőgyulladást kapott.
Petőfiről: (részlet)
De nyugszik immár csendes rög alatt,
Nem bántja többé az „Egy gondolat”.
Mely annyit érze, hamvad a kebel,
Nyugalmát semmi nem zavarja fel.
A lázas álom, a szent hevülés,
Ama fél jóslat… vagy fél őrülés,
Mely a jelenre hág, azon tipor
S jövőbe néz – most egy maréknyi por.
De jól van így. Ő nem közénk való –
S ez, ami fáj, ez a vigasztaló.
A könny nem éget már, csupán ragyog;
Nem törlöm még le, de higgadt vagyok.
(1855. jún.)
“Arany János az európai magyar olvasó legnagyobb bánata: Európa nem vette tudomásul. Holott – vélik – ő mutathatta volna meg legjobban, mire képes ez a nyelv és ez a költészet: ő volt a magyar vers és nyelv legnagyobb mestere.” /Németh. G. Béla, irodalomtörténész/
A teljesség igénye nélkül: Hollósy Gerti
Author: Hollósy Gerti
Budapesten születtem és életem jó részét ott töltöttem, abban a csodálatos városban, majd egy időre a sors a Dunakanyarba irányított. Gyerekkori álmomat megvalósítva, már némi élettapasztalattal a tarsolyomban, kíváncsiságból lettem újságíró. Tanáraim nagyon biztattak az írásra. Írásaim létrehozásában a kíváncsiság és az újabb tapasztalatok szerzése sarkallt. Sok minden érdekel ebből a szép - csúnya világból és néha szeretném a gondolataimat megosztani másokkal is. Az írás számomra kikapcsolódás és öröm, közben pedig kitekintek a nagyvilágba és betekintést engedek kicsit a saját világomba is.
10:18 de.
Szép volt nagyon, köszönet érte!
10:47 de.
Kedves Gerti, igazán remeknek tartom Arany Jánosról írt megemlékezésedet! Gratulálok!
Kedvenc Arany versemet kihagytad, így én hozom ide. Ebben annyi örökéletű bölcsesség van, amit más költőtől nem ismerek.
– Arany János –
FIAMNAK
Hála Isten! este van megin’.
Mával is fogyott a földi kín.
Bent magános, árva gyertya ég:
Kívül leskelődik a sötét.
Ily soká, fiacskám, mért vagy ébren?
Vetve ágyad puha-melegen:
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Látod, én szegény költő vagyok:
Örökül hát nem sokat hagyok;
Legföljebb mocsoktalan nevet:
A tömegnél hitvány érdemet.
Ártatlan szived tavaszkertében
A vallást ezért öntözgetem.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Mert szegénynek drága kincs a hit.
Tűrni és remélni megtanit:
S néki, míg a sír rá nem lehell,
Mindig tűrni és remélni kell!
Oh, ha bennem is, mint egykor, épen
Élne a hit, vigaszul nekem!…
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Majd ha játszótársaid közül
Munka hí el – úgy lehet, korán –
S idegennek szolgálsz eszközül,
Ki talán szeret… de mostohán:
Balzsamúl a hit malasztja légyen
Az elrejtett néma könnyeken.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Majd, ha látod, érzed a nyomort,
Melyet a becsület válla hord;
Megtiporva az erényt, az észt,
Míg a vétek irigységre készt
S a butának sorsa földi éden:
Álljon a vallás a mérlegen.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
És, ha felnövén, tapasztalod,
Hogy apáid földje nem honod
S a bölcsőd s koporsód közti ür
Századoknak szolgált mesgyeül:
Lelj vigasztalást a szent igében:
„Bujdosunk e földi téreken.”
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Oh, remélj, remélj egy jobb hazát!
S benne az erény diadalát:
Mert különben sorsod és e föld
Isten ellen zúgolódni költ. –
Járj örömmel álmaid egében,
Útravalód e csókom legyen:
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem!
(1850.)
11:05 de.
Szegyen e ,vagy csupan a mir szerencsetlensegunk, hogy a magyar nyelv a vilagban oly jelentektelen mint valami osi kihalt torxsek nyelve. Igy a gazdag magyar irodalom jelentektelenne valt a nyelvunk hianyossaga miatt.
Talan mert mi magyarok nem voltunk szaporak mint mas nemzetek nepei.
S ha meg hozza adhatnam Ms.Hollosy kivallo es elvezetes cikkehez, Arany Kisujszallason volt gymnaziumi diak.
11:37 de.
Figyelő igazán örülök, hogy tetszett, és köszönöm a verset, valóban nagyon értékes.
Bendegúz79, hát ez így történt, pedig ha tudná, hányszor átolvastam, a 200. évforduló miatt viszonylag sokat szerettem volna beletenni, hogy kicsit több legyen, érdekesebb legyen…
1:13 du.
Kűlőnben igen ritkán sikerűl hazamennem, de a Margitszigeten, mindig megnézem a nagy, őreg fákat és Arany Jánosra gondolok.
1:29 du.
Gerti, köszönöm szépen a megemlékezést.
2:51 du.
Jó volt. Néhány évvel ezelőtt valahol olvastam egy részletet valami humoros Arany prózából, azt fejtegette benne, hogy az igaz magyar ember ismertető jele a bajusz… Sajnos nem tudom, milyen mű volt, Esetleg nem tudja valaki? (nem a bajusz című vers, azt kivülről tudom).
3:52 du.
Figyelő, a Margitsziget mindig gyönyörű, bár én is nagyon régen voltam…
charlie, szívesen, én is örömmel csináltam…
4:52 du.
Nagyon szépen összeszedett írás. Köszönet érte.
5:03 du.
falusi 🙂 szívesen, jól esett összeszedni, nagyra tartom, ő a csendes nagyság, a szolid zseni…
3:11 de.
Almási Alma A művet nem ismerem, de Beethoven „a bajuszosok” néven emlegette a magyarokat.
3:18 de.
Hollósy Gerti Arany nevéhez méltóan tényleg ékszer kis országunkon. Az Arany összes velem van, elhoztam magammal.
8:15 de.
Llanfair 🙂
10:00 de.
Államilag senkinek sem jutott eszébe megünnepelni ezt a napot?
12:04 du.
Kedves Turóczi Béla, ez bennem is felémerült, 200 év és egy ilyen nagy költő, na de a többit se…
pár éve egyszer megírtam valahol, hogy a kultúrának valahol a politikától egy elkülönült helynek kéne lenni…
12:42 du.
Turoczi Béla, „Kétszáz éve ezen a napon született Arany János. Áder János köztársasági elnök Nagyszalontán, a költő szülővárosában nyitotta meg az Arany-emlékév rendezvénysorozatát.”
A kormány négy milliárd forinttal támogatja az emlékévet.
2:03 du.
charlie
2017 március 3
12:42 du.
Tod, jókomám, Char Lee, idehaza, egy nagyobb nézettségű csatornán egy félórás Arany- műsornak jobban örülnék.
Négymilliárd támogatás az emlékévre. És ebből egy peták sem került a hazi médiákokhoz, hogy legalább annyit, jelentős, meghatározó aLakja XIX. századi irodalomnak..
Tomén, a koszorú drága, de legalább néhányszál tulipánt elbírt volna a költségvetés a margitszigeti szoborhoz…
2:06 du.
Igen, és azóta is több megemlékezés volt róla.
Most éppen elvesztettem a linket erről. Mind kűlföldön, mind kis hazánkban ment az emlékezés!
2:16 du.
charlie, ez mind szép de mi volt itthon, azért egy MTA tagság és még sorolhatnám a többit, egyetlen hírben nem hallottam, újságban nem jelent meg, nem tartottak ünnepséget…életműve a magyar kultúra, még közelebbről az irodalom része, büszkesége…
3:25 du.
Gerti, mondom, hogy otthon is volt több megemlékezés. A napi Népszabadság egy hírforrás, nem irodalmi lap-
3:44 du.
„Néhány évvel ezelőtt valahol olvastam egy részletet valami humoros Arany prózából, azt fejtegette benne, hogy az igaz magyar ember ismertető jele a bajusz… Sajnos nem tudom, milyen mű volt, Esetleg nem tudja valaki?”
Nem tudom…
Az elveszett alkotmány? Az első lopás? Jóka ördöge? Magyar Misi? A sárkány?
4:14 du.
http://www.magyarbajusz.hu/node/30
4:26 du.
Figyelő, a Népszabadság megszűnt, az utolsó szám, 2016. okt. 17.
Amúgy meg más egy cikk az újságban és más egy ünnepség.
5:51 de.
Megint rámfogják, hogy engem csak a politika érdekel, de ez nem igaz. Mégis kénytelen vagyok az ellentmondásra rámutatni a cikkben.
„Nem volt hős forradalmár … részt vett a harcokban”
Arany János nem volt a Márciusi Ifjak közt, de Petőfi volt a legjobb barátja. Dolgozott a forradalmi minisztériumban, és indult az országgyűlési választásokon is, ha jól emlékszem. Később a Nagyidai cigányokat a szabadságharcról írta, amelyben elítéli azokat, akik a bukáshoz hozzájárultak.
5:54 de.
Akik nem tudják, mivel jár a forradalom, azoknak ajánlom a híres musical dalát. Vér, piszok és kiábrándultság.
https://www.youtube.com/watch?v=eqqSa9n2ZQk
6:03 de.
Almási Alma
2017 március 2
2:51 du.
Le merném fogadni, hogy török szokás a nagy lelógó bajusz, tőlük vettük át.
3:48 du.
hazai lámpa, nem kell rád fogni semmit, egyre teljesebb képet adsz magadról önszántadból. szépen kezd összeállni a kirakós.
3:49 du.
http://nol.hu/archivum/archiv-73436-57166
Könyvtáros kollégám cikke Arany Jánosról
4:44 du.
Tüske Zsófia, köszi a cikket és azt is, hogy megértetted a mondatomat, arra gondoltam, hogy nem volt kifejezetten forradalmár lelkületű, habitusú ember, de ettől még harcolt a hazáért, ebben szerintem nincs ellentmondás.
5:14 du.
hazai lámpa
2017 március 4
5:51 de.
És holvan ebben az ellentmonás?
Főleg, hogy kicsivel lejjeb ez van:
„Arany János az 1848-49-es szabadságharc alatt buzdító hangú elbeszéléseket, verseket írt és nemzetőrként részt vett a harcokban, Arad váránál is szolgált.”
Muszáj neked állandóan valami mondvacsinált baromsággal agyongyakni egy normális hozzászólásokból álló oldalt?
5:31 du.
hazai lámpa
2017 március 4
6:03 de.
Buknád a fogadást.. A bajusz eredete kínai, japán és mongol, illetve tetár.
Az viszont igaz, hogy Európában a magyarok terjesztették el, először a franciáknál ltt divat, utána a spanyol, olasz, angol nemzeteknél is elterjedt.
1:35 de.
Tüske Zsófia:
Betettem a Radnóti a cikket, ahol említettem, a „vivó” topikba.
5:31 de.
Hollósy Gerti
2017 március 4
4:44 du.
Závodszky Géza: Ki kicsoda? lexikonban ezt írja:
Arany a Nép barátja újságot szerkesztette, és forradalmi dalokat írt, pl. Nemzetőr-dal, Lóra. A bukás után állását és házát elvesztette.
Én teszem hozzá, hogy nem volt olyan típus, aki a tömeget irányítja vagy szerepel, de igenis kivette a forradalomból a részét. Elveiben a radikális forradalmárokhoz állhatott közel, azoknak minden hibájával együtt.
5:33 de.
Tüske Zsófia
2017 március 4
3:48 du.
Hú, de megijedtem, még néhány szocializmus-nosztalgiázó rossz véleménnyel lesz rólam …
5:39 de.
falusi
2017 március 4
5:31 du.
Feltételezem nem a kínai divatot vették át a magyarok az 1600-as években.
Arany Jánosról szól a topik, nem? Bocsánat, ha nem tisztelem szentként az irodalmi ikonjaidat, vagy máglyára vetsz érte?
Még azt megemlíteném, hogy meg akarta teremteni a szerinte elveszett nemzeti eposzt, a Kalevala mintájára. Ez a műve töredékesen maradt meg, pl. Buda halála, ami talán jobb is így. Ezt ne felejtsétek el, mikor a náci, ősmagyarkodó jobbosokat szidjátok, hogy a liberális Arany és társai ugyanúgy odavoltak a hun-magyar rokonságért.
8:29 de.
hazai lámpa
2017 március 5
5:39 de.
Dehogynem! Előtte naponta kétszer beretválkoztak. Sarlóval!
(Meg is érted néha, amit mások írnak, vagy csak kapod a cséphadarót, és csapkodsz össze-vissza?)
Valóban, Aranyról. Egy Atannyal kapcsolatos írásról tett fel egy kérdést Alma, amire te fogádást ajánlottál, hogy a bajusz török eredetü. Jegyzetelj, mert így belezavarodsz..
Nincsenek „irodalmi ikonjaim”. Vannak kedvenceim a költők, írók között, speciálisan örömmel olvasok néhány költőt, regényírót, novellistát, de az ikon az más.
Nemkell téged máglyára vetni, égsz te magadtól is..
Nemcsak akarta, megis teremtette. Lásd még a Toldi trilógiát.
Buda halála egy hun rege lett volna, amíg a Kalevala egy eposz. Ha utánanézl az egész trvezetnek könnyen kiderül, hogy mi volt az indíttatáa, mi ellen, vagy mi mellett állt volna ki. Az ismrt Keveháza című pl ennek lett volna a része, amit ma önálló műként ismerünk.
Arany, mint liberális? Ezt majd terjesztem.. 😀
Arany és társai(??? nevek???) nem „odavoltak” a hun-magyar rokonságért, hanem merítettek belőle. Nem ugyanaz.
Attól, hogy Merle megírta az Állati elméket, még nemlett elkötelezett delfinológus.
Hajnalhasadta van, ennyit hirtelenjében reggeli, mg ebbel való futkosódás előtt..
8:33 de.
Mankó Kispislának:
http://csicsada-irodalom-birodalom.blogspot.ca/2013/04/arany-janos-1817-1882-buda-halala.html
9:42 de.
lámpa: nem fenyegettelek, ne magadból indulj ki.
veled ellentétben jelzőket sem aggattam, csak közöltem, árnyalódik a kép.
neked lassan kezdenek az agyadra menni a antiszociális(ta) előítéleteid
9:43 de.
Figyelő, köszönöm, este elolvasom
7:25 du.
falusi
2017 március 5
8:29 de.
Én úgy tudom, hogy a romantikus költők fontosnak tartották, hogy a nemzetük ősi múltját kutassák. Vonzódtak a misztikumhoz, a sötét középkorhoz és a népköltészethez. Lönnrot a finneknél a hősi énekekből egy naiv eposzt állított össze, ez a Kalevala.
Sőt még korábban, a klasszicizmus divatja idején egy skót lelkész az Osszián dalait úgy adta ki, mint egy valódi középkori bárd műveit.
Arany a hun trilógiával pótolni akarta a szerinte létezett, csak később elveszett magyar eredetmondát, hőskölteményt. Mondhatni bolondja lett a témának, akár egy jobbikos …
7:32 du.
Tüske Zsófia
2017 március 5
9:42 de.
Nekem a szocializmusról legfeljebb utó-ítéleteim vannak. Azt is a Sznobjektívből kellett megtudnom, hogy Dévényi Tibi bácsi a Három kívánságból minimum kettőt maga talált ki! Bár mindig gyanús volt, hogy milyen fura ötleteket találnak ki egyesek, pl. ezt kívánta megkérdezni egy kislány Árpi bácsitól, hogy miért volt börtönben?
9:16 du.
lámpa, így jár az, aki Dévényi Tibortól indul el egy korszak megítélésében, majd a végén Szakály mondja meg neki a frankót.
4:20 de.
Na tessék, mindent megtudtunk mostanában! Például hogy Radnóti képzavarokat írt, Jókai nem is volt forradalmár, Arany pedig belerévült a kitalált szittyamagyar múltba…
A történelmi téveszméink rendbetételéről most nem is beszélnék…
Ugye milyen jó, hogy van nekünk egy ennyire művelt lámpásunk…
😀 😀 😀
7:29 de.
Nem értem miért kell cikkeket írni. Le kell írni egy nevet, Lámpácska sárba tiporja, és mehetünk tovább.
Persze vannak akiket megvéd, de ahhoz más kell, minimum háborús bűnösnek kell lennie. 🙁
8:14 de.
Almási Alma
2017 március 6
4:20 de.
Hú, mit kapna tőled Varró Dani, hogy parodizálni meri a szentjeidet!:) Egyébként egy egyszerű guglizással meg lehet találni ezeket az információkat annak is, aki még a marxista irodalomtörténetet tanulta.
Varró Dániel
Változatok egy gyerekdalra (részlet)
A GYEREKDAL
Boci, boci, tarka,
se füle, se farka,
oda megyünk lakni,
ahol tejet kapni.
…
ARANY JÁNOS
Pettyes bikaborjú, két fajta szülötte
Legel a pataknál, szél zúg körülötte,
Hej, biz fület imhol elhullata farkat,
Öntözi a mezőt piros szinü harmat.
Elbődül a jószág, vérben szeme fordul,
Csóválna: hiába, nem kél köd a porbul;
Tudna csak beszélni rogyván szive, lába,
Ilyesféle szókat forgatna magába:
Ó! mennybeli Isten, mi végre születtem,
Mit ér a pataknál legelni fületlen,
Bőgvén haza sorsát mit ér ma ha dallom,
Ha ő sose hallja, ha én sose hallom?
Így jutna borongván mélyebbre a gondban,
Arrébb cica árnya iramlik azonban,
Ez volt! hiszen ez volt: bosszú tava nyelj el!…
Bajsza feketéjén megcsillan a tejfel.
forrás: dokk.hu
8:16 de.
Tüske Zsófia
2017 március 5
9:16 du.
Bocs, de te most relativizálod a kommunizmus bűneit? A kisembert hibáztatod, hogy miért nem jött rá magától a rendszer fonákságaira?
8:32 de.
Almási Alma
2017 március 6
4:20 de.
Mit mondanál azokról, akik nem úgy tisztelik a kultúrát, hogy berakják egy múzeumba, és nem mernek hozzányúlni, hadd porosodjon?
„Amikor Széken a Csorba bácsi, akitől rengeteget gyűjtöttem, elkezdte nekem énekelni, hogy “Szilágyi Erzsébet levelét megírta”, akkor megkérdeztem: “János bácsi, ezt honnan vette?” “Az édesanyámtól tanultam”. “És az édesanyja honnan vette?” Mire elgondolkodott: “Nagyon szerette a verseket, és az iskolában, mikor tanultak valamit, mire hazaért, már dallamra fogta.” És akkor elénekelte nekem a Mátyás anyját egy olyan barokkosan kicifrázott régies dallamra, amelyre a székiek a Lassút táncolják, hogy az ember el nem hinné, hogy ennek a két dolognak köze lehet egymáshoz azonkívül, hogy a szótagszám egyezik. Az már más lapra tartozik, hogy az eredeti, Arany-féle szöveggel való összehasonlításkor kiderült, hogy az éneklés során alkalmazott válogatás – zseniális húzások – sokkal inkább az igazi balladákhoz tették hasonlatossá az énekelt szöveget.
– Csorba bácsi meghúzta az Arany-szöveget?
– Meg bizony, gond nélkül. Ami nem énekelhető, mert nem állt jól szájra, vagy olvasásra szánt leíró, műköltői megoldás volt, az mind áldozatul esett. Szerintem Arany János nagyon élvezte volna a dolgot.”
Mozgó Világ, beszélgetés Sebő Ferenccel
10:38 de.
@lámpa
Elsőre mindig meghökkenek, és elgondolkodom, hogy mit is akarsz mondani… Aztán másodikra már tudom: semmit…
10:44 de.
Llanfair
2017 március 6
7:29 de.
Pedig a Pajzán Toldit se én költöttem. Galkó Balázs szavalja hangoskönyvben.
Vigyázat, 18 éven felülieknek!
10:59 de.
Llanfair
2017 március 6
7:29 de.
Nem akard már megint Írországból megmondani a tutit!
Sehol nem tiportam sárba egy nagy költőnk, írónk emlékét sem, csupán rámutatok a cikk ellentmondásaira, ami bájos mítoszokból fakad. Pont azért, hogy közelebb hozzam a zsenit az olvasóhoz. A szocializmusban azon túl, hogy ünnepeken szavalták a költeményeket, mennyire vált az emberek hétköznapi életének részévé a kultúra?
Itt van még egy furcsaság a cikkből, Arany származása. Én úgy tudom, hogy hajdú, kisnemesi családból származik Arany, és a kutyabőrért pörösködött is a család, mert valami bonyodalom során elvesztették a nemesi címet.
Máshol írtam, hogy szerintem Arany nagy nosztalgiával ír a lovagkorról. Kedvenc műveim tőle a balladák, a középkori és a népies témájúak, Vörös Rébék, Ágnes asszony, Tetemre hívás.
forrás: Závodszky
11:36 de.
„…pl. ezt kívánta megkérdezni egy kislány Árpi bácsitól, hogy miért volt börtönben?
🙂 🙂
11:41 de.
Almási Alma
2017 március 6
10:38 de.
Saját magát szórakoztatja. 😀
Meglátom a nevét, már el sem olvasom, mit írt. Egy lepcses szájú, kelekótya vénasszony benyomását kelti.
1:13 du.
A szerencsétlen önsorsrontó megjelenése óta a kommentfolyam nem méltó Arany Jánoshoz, a költőhöz (az embert nem tudhatjuk milyen volt, hiszen minden csak apró emlélkekből gyűlik össze, töredékekből azoktól, akik ismerték) és nem méltó a költészetéhez.
C’est la vie! Au revoir!
(van még egy írásom Chrisnél, ha felteszi úgyis jó, ha nem teszi úgyis jó)
Egy jó újságot egy ember le tud húzni! Legyen, éljen az ultraliberalizmus! Tépjétek egymást!
5:41 du.
Kedves Gerti, remélem nem gondolod komolyan, hogy itt hagysz bennünket?
8:25 du.
Hollósy Gerti
2017 március 6
1:13 du.
Már bocs, de ezek közül: Varró Dániel, Nyomorultak, Sebő Ferenc szerinted ki az, aki nem méltó a te nagyságodhoz, és nem alkalmas arra hogy megemlékezhessek segítségükkel Aranyról?
Nem kell a segítségemet megköszönni, de azért sértődés helyett pl. vitázhatnál is. Az ember azt várná, hogy a fideszesek botránkoznak meg, ha igyekszik valaki színes, érdekes részletekkel hozzájárulni a megemlékezéshez. Erre tessék, a nagy ballibek a legnagyobb sznobok.
A videóportálon szerencsére kreatív emberek tesznek közzé remek kis dolgokat, pl. a Rege a csodaszarvasról Latinovits előadásában László Gyula rajzaival (nem a reklám helye, de a diafilm máig kapható).
https://www.youtube.com/watch?v=-hUuUHwd_bI
9:12 du.
Drizari
2017 március 6
11:41 de.
Ez tulajdonképpen dicséret. Azért járok ide, hogy pletykáljak, de jó értelemben.
Igyekszem a friss újságokból szemezni vagy ami épp eszembe jut az adott témáról. Pl. a walesi bárdok története egy ismert romantikus história volt, de csak Arany révén vált belőle remekmű. A nagy költő felcsipegette a morzsákat, és hozzáadta a saját zsenijét.
http://www.bbc.com/news/uk-wales-mid-wales-39136034
9:15 du.
Almási Alma
2017 március 6
10:38 de.
Jaj, hát tényleg nem írhat mindenki Lukács György modorában, Révay stílusában az irodalom szentjeiről.
3:28 de.
hazai lámpa, a rosszindulatú megjegyzéseidet nevezed kedvességnek?
többször leírtam, ha azok nélkül írnál bárhová, akkor az amit írsz, lehetne érdekességeknek betudni…
legalább magadnak nem kéne hazudni…
egy írásban nem azt kell kritizálni, hogy az írója, hogy írta meg, mit rakott bele és mit hagyott ki, ez nem a kritikusok lapja
sajnálom, én ezt nem tűröm, az érdekességek viszont nem zavarnának, de nem így…több íráson át végig követhető, hogy szisztematikusan szórakozol velem, aztán a végén még kijátszod az aduászt, hogy te csak felvilágosítasz, kiegészítesz stb., hát tedd ezentúl másokkal…
ha képtelen vagy felfogni, hogy a hozzászólásaidnak a személyeskedő része bicskanyitogató, akkor sok bajod lesz még az életben…de időd van, fiatal vagy még…
nálam elviekben ki vagy tiltva, de mivel itt ilyet mem lehet, hát én hagyom el az újságot, remélem megfelelő elégtétellel és boldogsággal tölt el…
3:37 de.
Igen, kedves Figyelő, így fog történni…
érdekes módon más portálokon nem szedik ízekre az írásaimat, mint itt egyetlen túltengő kommentelő, akkor nyilván nem bennem van a hiba…ha egy főszerkesztőnek nincs annyi ráhatása az újságjára, hogy valamilyen módon ezt mérsékelje, akkor írjon itt olyan, aki ezt helyesnek tartja…
sem Veled, sem charlival, sem mondjuk tóth péterrel és nyilván van más is, nem vagyunk egy oldalon, de nem szoktunk személyeskedni…
ha valaki nem érti, hogy különbség van a tisztességes vita és a gúnyolódó kötözködés között, akkor az a hely, ahol ez van nem az én közegem…ettől még a többiek persze nyugodtan folytathatják…
3:55 de.
@lámpa
Aha!
😀 😀 😀
5:07 de.
ja, Figyelő, elmentettem a Radnóti írásodat, ha lesz hangulatom hozzá, el fogom olvasni…nagyon szeretem Radnótit…mindentől függetlenül…
8:48 de.
Kedves Gerti, maga egy bölcs asszony, az életében biztos találkozott már komolyabb problémákkal is, mint az itteni kommentek. Ha a cikkeit az olvasatlanság kísérné, megérteném szomorúságát, de erről szó sincs.
Sőt.
Kap egy sor lehetőséget általunk, hogy amiben a legfelkészültebb, csillogtathatja a tudását és ez ritka szerencse. Sokunk műveltsége csak pallérozódik ha pro és kontra tájékozódhatunk.
Egy valamire való színész se vonul vissza a pódiumtól, mert látja, hogy ott a tizedik sor szélén valaki nem részese a vastapsnak.
Ez csak még nagyobb erőfeszítésre készteti a következő előadásra.
Amit én öntől kedves Gerti, – remélhetőleg sokadmagammal – őszintén várok.
10:04 de.
Charlie, köszönöm, de nem vagyunk egyformák, nem tudom elviselni, a direkt szándékos szórakozást, a személyeskedést nem…ilyen vagyok…
számtalan kommentben leírtam, jöhet a vita, a kritika, az érdekességek, bármi, de a személyeskedést nem tűröm…ez nem a bölcsesség, vagy bármi másnak a hiánya…egyszerűen nem tűröm,
igen lehet, hogy kaptam lehetőséget, de ilyen áron nem kell, NEM VAGYOK CÉLTÁBLA, se akkora keresztény, hogy odatartsam az orcámat, hogy rajtam élje ki valaki a gonoszkodó kedvét…
a cikkíró ír, de meg is választhatja azt a helyet, ahová beküldi az írásait…
én eddig örömmel írtam a KMH-nak, de nálam vannak határok, és itt valaki túl ment, egyszer kétszer akár viccnek veszem, de direkt hosszú távon…hát azt nem…
sajnálom, én is nagyon sajnálom, talán én sajnálom a legjobban, de vége…
10:12 de.
ja, és ami a lényeg, politikai kérdésekben semmi gond, de az irodalomnál, nem is értem, hogy miért, és nem azért nem tűröm, mert szentként tisztelném a kedvenceimet…
már nincs türelmem hozzá, hogy kigyűjtsem, hol a rosszindulat és mennyi az érdekességként kiegészítés, de ha valaki olyan szemmel nézi, akkor bizony rájöhet, lehetett volna lámpa részéről is normális párbeszéd…
az írásaimnál nem engem kell boncolgatni, nem a stílusomat, nem azt, hogy mit tettem bele és mit hagytam ki, hanem a témához kell szólni személyeskedés nélkül…
11:51 de.
Hazay Lámpa:
„Jaj, hát tényleg nem írhat mindenki Lukács György modorában, Révay stílusában az irodalom szentjeiről.”
Hogy Lukács György miért döglött kutya Önnek, legalábbis sejtem.
Ám hogy meggyilkolt szlabinyai és blatnyicai Révay József gróffal (hiszen nyilván róla fecseg, nemdenem?)a baja, fel sem foghatom. 🙂
12:00 du.
lámpa: én nem a (nemlétező) kommunizmus bűneit relativizálom, hanem a te szellemi képességeidet.
12:07 du.
Gerti, ahhoz, hogy szórakozzanak veled, két személy kell: egy, aki ezzel próbálkozik, és egy másik, aki ezt hagyja. Hát hagyd figyelmen kívül a packázásait. Meglátod, milyen rosszul fogja tűrni a mellőzöttséget.
Volt egy kolléganőm különféle dolgokat állított, de ha helyeseltél neki, azonnal megcáfolt…. 🙂
12:19 du.
hazai lámpa
2017 március 4
5:51 de.
Írod:” Mégis kénytelen vagyok az ellentmondásra rámutatni a cikkben.”
És hivatkozol:
“Nem volt hős forradalmár … részt vett a harcokban”
Tod, neked, mint önkéntes mérvadó, mindent tudó (és mindent jobban!!) elkötelezett történelmi igazságok kopottkopjás harcosán illene tudnod, hogy március 15.-én Forradalaom volt, ahol Arany pógártárs a dolog hirtelensége mián nem lehetett gyelen.
A továbbiakat, (tod, kard ki- kard, lövöldözés, meg ásó, kapa, cséphadaró,) nü, ezt a részét meg szabaccságharcnak hítták.
Vagyis, Arany nem volt részese a forradalomnak, viszont részt vett a harcokban.
Mesejjé, melyik szót nemérted?
A dislexiát már aránylag ügyesen kezelgetik..
12:30 du.
Tüske Zsófia
2017 március 7
12:00 du.
A mijét? 😀
12:53 du.
Igy igaz, Zsófia!
Nem szabad meghátrálni, más véleménye miatt! Csak annak ad egy jónapot esetleg, de nem lesz ezáltal elismerve. .
1:07 du.
Kedves Zsófia, nem igazán lámpa miatt hagyok fel az itt írással, neki már jó ideje nem válaszolok…
Figyelő, szó sincs meghátrálásról, az én felfogásom szerint egész más okból nem írok többet…csak nem képzeled, hogy meghátrálok, egy – jaj ki ne mondjam, hogy mit gondolok – nőszemély miatt…
2:21 du.
Gertinek:
„Ha egy úri lócsiszárral
találkoztam, s bevert sárral,
nem pöröltem.
Félre álltam,
letöröltem…”
3:34 du.
falusi, te érteni fogod: a tudománymetriáról mondta az egyik jogtörténész olvasóm, hogy a hivatkozások száma önmagában nem jelent semmit, hiába tisztelik azokat, akiknek a műveit sokan idézik, mert arról már nem szól a történet, hányan írtak negatív véleményt a művéről…. na így van ez lámpa szellemi képességeivel is.
3:39 du.
Gerti, kérlek írjál. Sokat jelenthet ez mindazoknak, akik maguktól esetleg nem foglalkoznának a magyar irodalommal.
Titokban reméltem, hogy egyszer Madáchra is sort kerítesz, mert a Tragédia ma is annyira eleven, emberi és igaz, és olyan sokat mond, hogy érdemes lenne itt is beszélni róla.
4:48 du.
Hollósy Gerti
2017 március 7
1:07 du.
„Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.”
Igaz, hogy itt a kultúra rovatban vagyunk, de a többi rovatban nem vagy rest Gerti, hogy a jobboldaliakra kígyót-békét kiabálj, hogy milyen nacionalisták. Én nem tettem mást, csak rámutattam, hogy a te liberális kedvenceid voltak a modern nacionalizmus élharcosai. A szó jó és rossz értelmében egyaránt!
Megértem, ha fáj egy hazugsággal szembesülni. De fiatalok is olvashatják a fórumot, és nekik igazat kell mondanunk.
4:55 du.
falusi
2017 március 7
12:19 du.
Olvass és művelődj!
Arany harmadik levele Petőfihez
” Mert bizony nem a mai nemesség vére volt az, mely visszaszerezte Etele birodalmát: az a vér részint csatatéren folyt el, részint a magvetők igénytelen gubája alatt rejlik. Az a vér szolgavérré sohasem fajulhatott; mai napig is dacol a zsarnoksággal; azért durva, nyakas, megigázhatatlan; de azért merész, őszinte és tiszta is. S e nemes vér, minthogy az egy igaz úr előtt szolgailag csúszkálni nem tuda, szolgává kényszeríttetett: ellenben jöttek idegen földről, támadtak a haza megnyügzött idegen népe közül szolgák, s azok lőnek urakká. Eposzt az utóbbi vér nem érdemel: az elsőnek akkor Homer kellett volna, most Ossián, ki a fajulni kezdő ivadékot az elődök erényeire visszaemlékeztetné. E feladatot azonban, a ma élők közül, csak te bírnád meg; én csupán figyelmeztetésül említettem. Egy ily eposzt, remélem, vérré tanulna a nép s buzgóbban énekelné azt, mint az olasz matróz Gerusalemme liberatáját*; a nemesi rend (talán) elszégyellné magát, átvenné a néptől, mint most a népdalokat s lenne a költészet nemcsak az „írástudók és farizeusok”, hanem a nemzet költészete.”
Utálta a Habsburgokat, ezen nincs mit szépíteni. A népművészet valóban az anyanyelvünk, de arról tudni kell, hogy az mindig a régebbi úri osztályok nép közé lesüllyedt művészete.
5:06 du.
Belzebub
2017 március 7
11:51 de.
A magyar irodalom történetét marxista felfogásban Lukács György és Révai József határozta meg, ha jól tudom. Ennek lényege az ún. „haladó hagyomány”, ti. az az értékes a magyar nép múltjából, ami előképe a szocialista forradalomnak. Petőfi, Ady és József Attila volt az irodalmi szentháromság. Ez a szemlélet az ötvenes években uralkodó volt, aztán átalakult, a tanítványok Aranyt is bevették negyediknek.
6:57 du.
Hazai Lámpa:
„A magyar irodalom történetét marxista felfogásban Lukács György és Révai József határozta meg,
Oh, én csak azt nem tudtam eldönteni, hogy Önnek vajon szlabinyai és blatnyicai gróf Révay József filozófus, Révay József ókortudós avagy netán Révay József író stílusával kapcsán vannak ellenérzései. Örülök, hogy most, Révai József nevének említésével eloszlatta kínzó kétségeimet. 🙂
„ha jól tudom.”
Részint jól, részint rosszul, ahogyan az „egykönyvű emberek” esetében lenni szokott. Nekem néhány más szerző pl. Nagy Péter, Király István, Pándi Pál, hogy csak egy-két nevet említsek, azért még eszembe jutna.
7:57 du.
hazai lámpa
2017 március 7
4:48 du.
Nü, ettől vagy te egy Hü-Pi.
Hogy bármelyik rovatban kinek mi a vélmény, az kultúrrovatnál nemjátszik.
Te politikát óhajtasz belvinni bármibe, valamiféle megfelelési kényszertől átitatva. (Esel egyikből a másik áhitatba).
Tod, esszem Kispislám, az irodalom mindenkink személyre szóló. Tetszik, nemtetszik, szeretem, nemszeretem.
Ráadásul Gerti nem elvárások mentén, hanem simán évfordulók mntén ír dolgokat egy-egy prominensről.
Még abban sm vagyok biztos, hogy egyáltalán „szereti” őket. Tod, ollasmi ez, mint a felkiáltógyel a mondat végén. Felhívja a figyelmet. És veszi a fáradtságot arra, hogy utánanézzen, megismerje.Hozzászólásaidban saját gondolat, a témához való affinitás alig. Semmi tisztelgés az emlékeztetőért, sehol a jószándékú kiegészítés. Ezt hívják úgy a pisológusok, hogy negatív gondolkodásmód. Te eccerűen tájékozatlan vagy dolgokat illetően . Google-ból, Wikipédiából eprészel, saját kialakult véleményed nincs, hivatkozásaid bizonyítékok arra, hogy magadtól nemmegy.
Neked sem az előző korszakok milyenségéről, de főleg nem az azt megélő emberek gondolatvilágáról nincs,- nemis lehet- elképzelésed. Művészeteket, pl irodalmat lehet a politika farvizén IS szemlélgetni, de akkor az már nem irodalom, nem megemlékezés, hanem a jelenlegi isták, izmusok, bohócok és megélhetésiek gittegyleteinek,- nembánom, nevezzük őket pártoknak,- szemüvegén keresztül, kancsal, félrevezető, manipuláló propagandája.
Hogy fatornyos faludban sem lehetsz igazán egy szellemi világítótorony, azt bizonyítja az itteni „munkásságod”.
Ha te, a szellemi toronyház valóban annyire penge lennél, ahogy itt, és amilyen erővel ezt megpróbálod előadni,- gyelzem ezzel az erővel alkarokat lehetne tördelni- akkor a közvetlen környezetedben, gólyalepte faludban fejtenéd ki áldásos tevékenységedet, és nem maradna időd kákaszeletelésre.
Cserélj néha elemet.
8:28 du.
hazai lámpa
2017 március 7
5:06 du.
Rosszul tudod. (Ezt is..)
9:15 du.
hazai lámpa
2017 március 7
4:55 du.
Napi programom.. (Sem malac, sem tikok.)
Lábonlőtted megad esmeg.
Korábban azt írtad, hogy Arany azért nyúlt a mondavilághoz, mert akarta volna megteremteni a hazai eposzt, ergo, nacionalista hozzáállás, maiilag jobbikos. Erremost Ptőfire testálja, mert Söndör rebllissége, nemsek, királyok kézés, anyázása, nki jobban megy.
Az sem ártott volna, ha utánanézel, hogy tulajdonképpen miről is szól a Gerusalemme libera,.. Tod, Torquato Tasso
arról ír a verben, hogy hogyan foglalták vissza a kerestényk Jeruzsálemet a törököktől a 1O99-ben. Mivel még ő maga sem volt légedett a vers morális mondanivalójával, így 1593-ban megrta a folytatását, ami nemigazán lett sikeres, mert jóval ralistább volt, márami a valóságot, meg a hitet illeti.
Javallom még, hogy nézz uána , hogy kijafasz az a „Homer”, az „Osszián” könnyebb lesz. Ha megvan, talán eljut az agyadig (?)…
12:05 de.
Arany János díszpolgár lett a walesi Montgomeryben
2017. március 4., szombat 13:49 | ÚJ SZÓ ONLINE
Nyomtatóbarát változat
Montgomery |
A magyarok jobban ismerik az ötszáz walesi bárd történetét, mint maguk a walesiek.
Az Arany János-emlékév alkalmából kibocsátott emlékérem
Az Arany János-emlékév alkalmából kibocsátott emlékérem
MTI-felvétel
A BBC is megemlékezett Arany János születésének 200. évfordulójáról – írta a főter.ro erdélyi hírportál. A brit köztévé felhívta a figyelmet, hogy A walesi bárdokban megörökített történetet az ötszáz walesi versmondó énekes lemészárlásáról Arany révén többen ismerik Magyarországon, mint Walesben. Felelevenítették, hogy a rendszerellenes költemény az 1848-49-es forradalom leverése után hatalomra került zsarnok rendszer ellen szólt: a költő nem volt hajlandó versben dicsőíteni Ferenc József császárt, ahogyan A walesi bárdok főhősei sem zengtek dicső éneket a Walest 1277-ben leigázó I. Edward angol királynak.
A Montgomery várában történt eset kapcsán Eric Fairbrother, Montgomery polgármestere elmondta: míg a magyarok az általános iskolákban tanulnak a történetről, addig a helyiek alig tudnak róla. Úgy vélekedett, Arany János verse nagyszerű kapocs a két nemzet között. Ezt figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a magyar költőnek posztumusz a Montgomery Szabad Polgára címet adományozzák.
Egyébként Karl Jenkins walesi zeneszerző egy szimfóniát írt A walesi bárdok alapján, ami szintén segített, hogy a helyiek megismerjék a walesi bárdok történetét.
Gerti figyelmebe ajanlom.
1:20 de.
Kerem, valaki turulje ki felesleges szovegemet. Nem tudom mi tortent, megbolondult a gepem.
Arany Janosrol, azt Gertinek küldtem, ne turuljetek.
3:44 de.
Hazai Lámpa:
„Gerti, hogy a jobboldaliakra kígyót-békét kiabálj, hogy milyen nacionalisták. Én nem tettem mást, csak rámutattam, hogy a te liberális kedvenceid voltak a modern nacionalizmus élharcosai.”
Hát persze, ha valaki megemlíti pl. Marine Le Pent vagy Vona Gábort, akkor egyben föltétlenül részletesen fejtse ki, hogy a 18.század végi, 19.század eleji francia nacionalizmusnak igenis milyen pozitív szerepe (is) volt, Sir Isaiah Berlin nevének megemlítésekor pedig legyen kötelező egy kisebb tanulmányban elmondani, hogy a 18-19.század brit liberálisai közül kik és miért ellenezték az általános választójogot és azok közül kik, miért és mennyiben szerették a barnás cserépkályhákat. 🙂
Hát… így lenne, ha mindnyájan olyan mély és enciklopédikus műveltséggel bírnánk, mint egy hazai szellemi világítótorony. Ám sajnos nem így van, legalább is én sajnos nem rendelekezem ilyennel.
7:55 de.
Belzebub
2017 március 7
6:57 du.
Mióta része az általános műveltségnek az összes marxista irodalomtudós név szerinti ismerete? Neked lehet, hogy az a bibliád, azért választottál magadnak ilyen beszédes nevet …
A fő iránytól a többi se térhetett el, amit a központban Lukács és Révai meghatározott. Éppen a marxistákra mondható, hogy egy nézőpont lehetett csak akár az irodalomértelmezésben, akár a kultúrában.
Az államosított iskolákban is csak azt lehetett tanítani, amit a párt meghatározott. Mai hasonlóság csak a véletlen műve lehet …
7:56 de.
Alma!
márc.07. 2:21
Gertinek:
“Ha egy úri lócsiszárral
találkoztam, s bevert sárral,
nem pöröltem.
Félre álltam,
letöröltem…”
De jó, hogy beidézted…
Ez a legcsodálatosabb Arany vers, mert ebben az égvilágon minden benne van! Még iskoláskoromban írta ezt a néhány sort az emlékkönyvembe (akkoriban még szokás volt lányoknál főleg) a legeslegkedvesebb tanárnőm, persze akkor még nem igen tudtam mit kezdeni vele – később azonban gyakran olvastam, megtanultam, és mikor hosszú órákat utaztam járművön,autóban gyakran mondogattam csak úgy – néha vegyesen ami épp eszembe jutott a kedvenceim közül,de ez a vers maga Arany János.
7:59 de.
falusi
2017 március 7
9:15 du.
Nem sikerült a levélrészletet elemezned, fuss neki még egyszer! Az idegen nemességet Arany nem tartja magyarnak: „jöttek idegen földről, támadtak a haza megnyügzött idegen népe közül szolgák, s azok lőnek urakká.”
Tőlem utálhatja a Habsburgokat bárki, csak akkor nem kell fanyalogni, ha Orbán a Brüsszel elleni szabadságharcról szónokol. Ez a kurucos hevület, amivel Orbán az Uniót támadja, bizony nem volt idegen a liberális nemességtől sem, ahová Arany is sorolta magát.
8:05 de.
Belzebub!
Örömmel állapítom meg, hogy humorod is van!
De várd ki a végét, mert mindjárt beléd köt, hogy „barnást” írtál, mikor olyan nincs is, mert valami vagy barna, vagy okker, vagy fekete stb…. – még ezt sem tudod? -:)))))
8:30 de.
Belzebub
2017 március 8
3:44 de.
Könyveket lehetne megtölteni azzal, amivel te nem rendelkezel …
A magyarok közül sokan nem tudják összerakni, hogy a modern nacionalizmus a francia forradalom terméke. Ez azért lehet, mert marxista szellemben oktatták a történelmet, összefüggések nélkül.
Pl. a Családi kört hamisítatlan magyar érzelmű versnek tartja mindenki, sőt egy paraszti életképnek. Ez Arany érdeme, hogy ebben a műfajban örök érvényűt alkotott. De azt már kevesen tudják, hogy a zsánerkép kedvelt műfaj volt az európai művészetben is.
Arany rajongott Robert Burns skót költő verseiért, fordított is tőle. Burns a romantikus költők példaképe lett, divatba hozta a népies életképeket. Ez a Burns rendkívül népszerű volt a szocializmusban, sok magyar költő fordította.
A közönség ezt a versét ismeri:
FALUSI RANDEVÚ
WHA IS THAT AT MY BOWER-DOOR
„Van itt valaki? Ki kopog?
Én vagyok, mondta Findlay.
Takarodj, senki sem hivott! –
Ugyan már, mondta Findlay.
Lopni indultál? Mit csinálsz?
Megsúgom, mondta Findlay.
Valami rosszban sántikálsz. –
Nem rossz az, mondta Findlay.”
8:51 de.
falusi
2017 március 7
7:57 du.
„bármelyik rovatban kinek mi a vélmény, az kultúrrovatnál nemjátszik.”
Wass Albertről is olvashatunk esetleg egy szép összeállítást?
Nem muszáj a költőkről leírni az igazat, lehet róluk ódákat zengeni, HA az a cél, hogy megutáltassuk műveiket a fiatalokkal. Dicsérjük agyba-főbe és unalomig elemezzük egy-egy művüket, hogy a te kényes ízlésednek megfeleljen! Az sem baj, ha közben a hallgatóság elpárolog … ?
Tudod, ha irodalomtörténetről vagy történelemről írok, én olyan vagyok, mint a kódexmásoló, igyekszem hűen visszaadni a tényeket. Szívesen illusztrálom a mondanivalómat egy-egy színes képpel. Leírtam a személyes kedvenceimet is, persze az senkit nem érdekel a kritizálók közül, csak az, hogy ha meglátják a nevemet, már ugorjanak nekem páros lábbal.
A középkori témájú balladákat ugyanazért szeretem, mint a romantikus költők: érdekesnek tartom a régi, babonás világot, amikor még nem az ész, a felvilágosodás vezette az embereket.
Arany népies zsánerképeit nagyon élethűnek tartom, pl. máshol írtam, hogy az Ágnes asszonyban tűpontosan írja le a női munka nehézségét.
„Télen-nyáron szünet nélkül
Harmat arca hő napon ég,
gyönge térde fagyban kékül”
Vagy a Családi körben:
„pendül a kapa most, letevé a gazda”
„elszűri a tejet, kérő kisfiának enged inni egyet”
„az aprónép zörgő héjú borsót, babot szemelget”
8:56 de.
Besancon
2017 március 8
8:05 de.
Te meg körülbelül annyira vagy humoros, mint egy téeszelnök, aki vigyorogva közli a legtöbb munkaegységet fölmutató dolgozóval, hogy nem kereshet többet, mint az értelmiségiek ….
9:04 de.
Köszi, Figyelő, közben én is olvastam 🙂
9:51 de.
hazai lámpa
2017 március 8
7:59 de.
Esmeg mellé. Mégcsak nemis kapufa.
Tájékoztatásul,- talán akad valaki a faluban, aki elmagyarázza a különbséget,: nem elemzés, vélemény volt…
10:35 de.
hazai lámpa
2017 március 8
8:51 de.
„Wass Albertről is olvashatunk esetleg egy szép összeállítást?”
Mi tart vissza attól, hogy írj egyet? Csapj bele. Szinte biztos vagyok benne, hogy Chris helyet ad neki.
Nem muszáj lírni az igazat? Milyen igazat? Az igazságnak is legalább háromféle változata van. A tiéd, az enyém, meg másoké. Te, mint az igazság önjelölt bajnoka, édeskeveset tettél hozzá a Petőfi, Jókai, Arany cikkekhez.
Okostojáskodás az volt.
Mrxista oskola, meg egyéb szarságok. Aszondod, Horthy alatt nem tanítottak Aranyt, Petőfit, Jókait? Nem meghatározó irodalmárként oktatták őket a XIX. század irodalmával kapcsolatban? Komenyistáék erőltették rá a diákokra?
Galambocskám, te egyre nagyobb baromságoat tetszel írni..
Cseppecskét az én kényes izlésemről,- amiről -megintcsak- halványlila firhangod sincs..
Arany és kora,- bár meghatározó a XIX. század irodalmában, messze van az én „kényes izlésem” legjeitől.
Tod, Csokonay, vagy Wörösmarty költészetét többre tartom Petőfiénél, Balassit Arannyal egyenértékűnek tartom. Mert azok a rohattmocsokfujjabelemkijönkomenyisták őket is tanították az oskolákban. Javallom, próbálj találni valahol egy hatvanas-hetvenes évekből származó hetedikes, nyolcadikas Magyar irodalom tankönyvet. Valszeg, lesz meglepi. Ugyanis a száraz életrajzokon kívül csak néhány versike, vagy könyvrészlet volt a tankönyvekben, a tanaraknak meg szabadon lehetett javasolni, vagy felhasználni amit jónak láttak.
Nekem Keats, Burns, vagy Voltaire jobban tetszik mint Arany, vagy Petőfi. Tegyem hozzá, Petőfinek négy-öt olyan verse van, ami nekem tetszik, sőt, szépségesen szépnek tartom. De számomra Petőfi ezzel letudva. Arany már más. Kiforrottabb, jóval szélesebb szókinccsel, és jóval több irodalmi stílussal rendelkezik, mint Petőfi. Jókai egy magyar Dumas nekem, viszont Gárdonyit sem tartom Jókainál kevesebbre.
Azután ottvan a huszadik század irodalma, amit -szerinted- a komenyisták a Nyugat íróinak dicshimnuszaként tanítottak…
Tod, kizsvirág, nemcsak Adyt, József Attilát,meg Radnótit tanították, hanem Babitsot is, Krúdyt, Füst Milánt, Kassákot, Karinthyt, meg féltucat másik, Wass Alberttel, vagy Nyírővel összehasonlíthatatlant.
Hogy neked mi tetszik, az egy dolog. Lehet róla csevegni, kiegészíteni egy-gy írást a véleménnyel, vagy érdekes adalékokkal, őjabb információkkal, de belekötni valakinek az írásába csak azért, hogy bizonyítsad, te azt (is!!) jobban tudod, az nemcsak, hogy bosszantó, de egyben szegénységi bizonyítvány is.
Méghozzá a tiéd.
Cseppet vissza kéne venni az arcodból. És most nem fogyókúrát javaslok..
3:39 du.
Nem ertem, miert kell mindenkit kioktatni es rendre utasitani?
Mindenkinek jogaban van itt irni arrol a temarol ami ot erdekli.
Kulonben, az idrodalom olyan tema, ami izleshez simul. Van akinek ez a kedvence, van akinek mas.
7:17 du.
Hazai Lámpa:
„Mióta része az általános műveltségnek az összes marxista irodalomtudós név szerinti ismerete?”
Az összes nem, de mondjuk Lukács György műve szerintem részének kellene legyen, de a nevének ismerete minimálisan az. (Épp úgy, ahogy Karl Marx, Nietzsche, Heidegger, Hannah Arendt, Walter Benjamin, Bartók, vagy éppen Puskás Ferenc stb. nevének hallatán még a magamfajta mélyen alulművelt állatgondozó is tudja, ha többet nem is, de hogy ki volt az illető.) Talán javasolnám, hogy keresen rá a nevekre pl. a Library of Congress vagy a DNB katalógusában.
Mondanom se kell, hogy magyar anyanyelvű, vagy a magyar kulturához valamelyest kapcsolodó embernél – szerintem – Arany Jánossal is hasonló a helyzet, függetlenül attól, hogy mikor milyen volt a költő politikai nézete, és ki miként ítéli azt meg. Esztétikailag ez utóbbi ugyanúgy közömbös, mint az, hogy Ady mennyi alkoholt fogyasztott.
(Az Ön két kedvencét Wass Albertet és Berkesi Andrást sem azért tartom művészileg kevésre (pontosan nullára), mert
ilyen vagy olyan volt a politikai tevékenységük, hanem mert nem tudtak írni.(Nyírő például szerintem tudott, Szabó Dezső is, Tormay Cécile nem.)
7:41 du.
Hazai Lámpa:
„Wass Albertről is olvashatunk esetleg egy szép összeállítást?”
Hollósy Gerti írásán felbuzdulva? Ha van kedve, ideje és tehetsége hozzá, miért ne? Jó munkát!
Ne mondja, hogy nem adok ötleteket, Wass Alberten kívül írhatna például néhai Hazafi Veray János lélekemelő lírájáról, vagy a kortárs Nemere István terjedelmes életművéről is. 🙂
6:28 de.
Figyelő
2017 március 8
3:39 du.
Szerintem ezt nem nekem írtad, de azért megismétlem, hogy nekem Gerti személyével és írásaival semmi bajom! Sőt nagyon jó ötletnek tartom az irodalmi sorozatot. Engem az zavar, hogy szinte elvárja, hogy hasra essünk a gyerekkorától. És ha valaki másképp érez, mindjárt megsértődik.
Tudom, hogy minden korosztály azt hiszi, hogy nála a végső igazság. Elmondanám, hogy ahogy én vélekedek Aranyról, az ugyanúgy nem hatná meg a mai fiatalokat, de legalább udvariasan végighallgatnák.:)
„Ember lenni mindig, minden körülményben.”
Elmondanám, hogy mikor ballagtunk a gimiből, az ofőnk kijelentette, hogy rá ne rakassuk ezt mottónak a meghívóra, mert ez már lerágott csont! Nem a vers értékválasztására célzok, mert az örök igazság. De sajnos, ha néhány kiválasztott költő kimazsolázott műveit évtizedeken keresztül nyomatják, akkor ez történik! Még a nemzeti költőktől is sikítófrászt kapnak az emberek.
A tanárok úgy védekeztek az egyhangúság ellen, ahogy tudtak. Fiatal magyartanárunk az általánosban pl. behozta Arany balladáit kazettán. Szörényi, Koncz Zsuzsa énekelték a Szondi két apródját, Vörös Rébéket.
6:31 de.
Figyelő
2017 március 2
10:47 de.
A Fiamnak című vers szerintem kevéssé ismert a hazai olvasók előtt. Ugyebár imádkozós verseket nem tanítottak a szocializmus idején.
Viszont saját szememmel láttam szocreál sírkőre fölvésve ezt a gyönyörű sort:
„Egy a közös, szent vigaszunk: a lélek él, találkozunk.”
Erről sokáig nem tudtam, hogy ez Arany Juliska sírfelirata eredetileg.
6:57 de.
falusi
2017 március 8
10:35 de.
Belinkeltem egyik kedvenc musical dalomat, ami akkor játszódik, mikor Arany fiatal volt. Egy gyönyörű rajzfilmet, ami nekem már régóta megvolt könyvben. Te mit üzentél nekünk Aranyról?
Szerintem te tipikus példája vagy annak, hogy még a nemzeti költőket is megutáltatták a diáksággal a szocialista rendszerben, néhány versük állandó elemzésével. A Horthy-korban más volt a kormányzati ideológia (keresztény-nemzeti), és kevésbé volt központosított az oktatás. Tanították az arisztokrata származású költőket is.
Eötvös József:
A megfagyott gyermek
„Ily késő éjtszaka ki jár
Ott kinn a temetőn?
Az óra már éjfélt ütött,
A föld már néma lőn.
Egy árva gyermek andalog,
Szivét bú tölti el;
Hisz az, ki őt szerette még,
Többé már fel nem kel.”
Petőfitől a népies életképeket tanították, a respublikáról semmit (ugyanis akkoriban bűncselekmény volt a köztársaság melletti agitáció).
A pedagógus Zsolnai József leírja, hogy a kommunisták röplapot osztottak a háború előtt a XIX. század költői c. verssel. Ők meg ott tanakodtak, hogy ez biztos nem Petőfi verse, ez csak a kommunisták trükkje lehet.:)
7:07 de.
Belzebub
2017 március 8
7:17 du.
„Arany Jánossal is hasonló a helyzet, függetlenül attól, hogy mikor milyen volt a költő politikai nézete,”
Csakhogy ma Magyarországon sok ballib azt hiszi, hogy a nacionalizmus az valami konzervatív dolog. Azt hiszik ezek az emberek, hogy Arany János azért volt boldogtalan, mert elnyomták, és nem tudott kibontakozni.
Ezzel szemben a tény az, hogy egy zseni mindenhol magányosnak érzi magát. Illetve az ötvenes évektől kezdve Arany politikai irányvonala tiltott lett, és ezt nem tudta feldolgozni. Utálta a Habsburgokat, utálta az idegen királyságot, szinte lelki sérült lett a pesszimizmustól.
Ezt mások is észrevették, nem véletlen, hogy Varró Dani így parodizálja az egyébként szeretett költőt:
„Ó! mennybeli Isten, mi végre születtem,
Mit ér a pataknál legelni fületlen,
Bőgvén haza sorsát mit ér ma ha dallom,
Ha ő sose hallja, ha én sose hallom?
7:09 de.
Belzebub
2017 március 8
7:41 du.
Berkesit meg Wasst szerintem te sokkal jobban ismered, biztos állandóan azokat bújod, hogy fölháborodhass.
8:29 de.
Kedves Lámpa, most már úgyis tök mindegy, hogy mit írok…
Szóval te úgy látszik vak vagy, vagy nem tudsz olvasni, vagy annak a generációnak a tagja vagy, aki szövegértésből nulla…
Hányszor írtam le itt, hogy nem azzal van bajom, amit érdekességként hozzáteszel, sőt a más szemlélettel sem, HANEM AZ ELSZÓRT PIKIRT és GÚNYOS MEGEJEGYZÉSEIDDEL, amit beletűzdelsz?
Ki a fenének képzeled magad, hogy bárkivel úgy beszélhetsz, ahogy tetszik, csak azért mert az első pillanatban nem küld el valahová? Ajánlgasd a kedves barátaidnak és ismerőseidnek és akinek még akarod pl. Wass Albertet! Jól tudod, hogy nem bírom a tettei miatt, a könyveiről és a stílusáról meg azért nem írok, bár tudnék, mert egy betűt se olvastam tőle és nem is fogok.
Pöffeszkedj itt továbbra is boldogan az elviselhetetlen stílusoddal és kívánom, hogy ne is leld örömed másban, mint abban, hogy szétszaggatod szavanként más írását és véleményét.
Azt hiszed nagyon okos vagy, ugye?
Először vígan szemétkedsz, aztán mikor már többeknek más a véleménye akkor kicsit sunnyogva visszaveszel, hát magyarul simán egy vacak kis trollocska vagy, semmi több. Miért nem írsz egyetlen önálló bejegyzést, ennyi betűből és időből bőven kitelne?
Rég lejárt lemez az egész téma, de te még mindig utalgatsz rám, akár más topikokban is.
A gyerekkoromról meg annyit, hogy bizony nekem abban a kétségtelenül sok hibával rendelkező és túlhaladott Kádár rendszerben is jó gyerekkorom volt, de nem azért, mert jó volt a rendszer, hanem mert jó környezetben nőttem fel és szerető, nyitott nevelést kaptam, sőt büszke lehetek akár még a felmenőimre is.
11:57 de.
Kedves Hazay Lámpa! Életemben nem találkoztam ilyen fokú rosszindulattal, mint ahogy Ön kezeli mások írásait, érzelmeit, méltóságát…. el nem tudom képzelni, hogy egy olvasott, művelt embernek hogyan okozhat ekkora fokú méltatlan örömet, hegy jó indulattal megírt, politikától mentes szöveget így eltiporjon, elterelje róla a figyelmet, összehordjon hetet-havat, egészen másról kezdjen zagyválni, és rágja végtelenségig, mint rosszul dresszírozott eb a csontot…Kiegyensúlyozott lelkű, harmonikus gondolkodású embernek nincs szüksége arra a rengeteg mentális szemétre, amit Ön it képes napról napra, szövegről – szövegre ideborítani, egyszerűen elmenekül az ember innen, kizárólag Ön miatt. Remélem, én is okoztam akkora örömet, mint a szegény Arany Jánosról írt szöveg gazdája…. Nem kívánok az Ön nívóján vitázni, ezért csak annyit, hogy akadjon emberére, olyanra, aki hasonló kíméletlenséggel szórakozik az Ön nem létező érzelmeivel. A válasszal ne fáradjon: boritékolni tudom magam is.
12:56 du.
evalajos8,
muszáj őt elolvasni, kényszerít rá valaki? Nevét látva át kell ugrani az irományán, és válasz nélkül hagyni.
4:25 du.
Hollósy Gerti
2017 március 9
8:29 de.
Elhiszem, hogy jó gyerekkorod volt, és nem kevered össze a korral, amiben éltél, de ehhez képest ha valaki le meri írni, hogy gyerekkorában retorzió érte a szocialista korszakban, akkor rögtön csapkodsz meg fölháborodsz!
Tudod, az ilyen családokban is szerették a gyerekeket, csak éppen elvitte a nagypapát az ávó vagy más módon beleavatkozott a párt az életükbe. Pl. a hamis propagandával.
Sok mindent írtam, igen, kritikus megjegyzést is, de mellette sok korrekt információt, gondolatébresztőt az Arany témához. A személyedet egyszer sem bántottam. Kíváncsi lettem volna a te véleményedre, pl. hogy a forradalom céljaival értesz-e egyet vagy a kiegyezéssel, mi a véleményed Arany pesszimista hangvételéről, olyan helyzetben mikor magánéleti veszteség nem indokolja, jónak tartod-e a nemzeti eposz megteremtését stb? De lehet, hogy magasra tettem a lécet …
4:27 du.
evalajos8
2017 március 9
11:57 de.
A témához is van valami megjegyzése, vagy csak a személyeskedésre futja? Nem értem, minek fórumozik az, aki nem bírja a különvéleményt elviselni?
4:31 du.
Drizari
2017 március 9
12:56 du.
Te meg a galeri helyett inkább egy kis munkával töltötted volna az időt! Akkor a koszon kívül ragadt volna rád valami, és nem lennél kénytelen a transzneműek problémáiról írni állandóan, mert wikipédia nélkül csak ahhoz tudsz hozzászólni.
1:38 de.
https://youtu.be/8Btn0MAqfW0
1:39 de.
Neked hiztam Gerti!
1:46 de.
Bocsi, rosszul írtam, Neked hoztam Gerti!
3:56 de.
Kedves Chrostopher Adam.
Ebben a megemlékező cikkben lehet nyomon-követni alias hazai lámpa ámokfutását, aminek eredményeképpen teljesen kihozta sodrából Hollósy Gertit, és botránkoztatott meg más olvasót is. A cikk szerzője emiatt még az itteni közreműködésének a befejezését is fontolgatja.
Ez a magyarországi (talán siófoki) troll, teljesen szétveri mások beírásait oda nem illő, témától eltérő beszólásaival, és személyeskedik más hozzászólókkal. Tevékenysége kimeríti a KMH moderációs előírását, aminek az alkalmazását megfontolásra ajánlom:
Moderálásra kerülnek mindazon hozzászólások, melyek
– – személyeskedők, a cikk mondani valójától független argumentum ad personam, vagy argumentum ad hominem tartalmúak;
– – a cikk szerzője, vagy más hozzászóló kigúnyolása, megsértése, rágalmazása, lejáratása a célja;
Erre a magyarországi trollra ráillenek a fentiek, és a távoltartásával nem lenne szegényebb ez a kis közösség.
8:00 de.
Kedves Drizari! Hazai lámpa nevű fórumozó társunkról tudjuk, hogy a rendszerváltáskor kisiskolás úttörő volt, de nem élvezte, továbbá a szocializmus általános iskolájában nem tanították meg neki Horthy apánk dicső tetteit kellőképpen, majd felcseperedvén, midőn olvasó korba került, nem olvashatta el Jókai „jövő század regényét”, Ady és mások istenes verseit a szocialisták miatt, Arany Jánosról azt hazudták neki, hogy az 1848-as forradalom híve volt, úgyszintén Jókai szörnyű pálfordulását is letagadták, miszerint öreg korára Habsburg-párti lett… és még számos más inzultus és háttérbe szorítás is érte.
Csodálkozol, hogy most, a szabad információs világ bőségében egy kissé megzavarodott a világszemlélete? Bizony, az is a kádárrendszer bűne! Meg azoké a baloldaliaké (a tiéd, az enyém, falusié, Gertié, és még ki tudja, kiké, akik itt körömszakadtukig a kommunizmust és Kádárt védik…
Úgyhogy most csak azt kapjuk, amit megérdemeltünk. Mindenféle rosszindulat és személyeskedés nélkül! Mert egy lámpa csak világít, de nem személyeskedik… Érte már?
Ha nem, hát nem. Én megbocsátok… 😀
8:01 de.
Érted már?
9:05 de.
Drizari, ne hozd már Chris-t kellemetlen helyzetbe a moderálási szabályok bemásolásával, mert azok alapján már a legalpáribb személyeskedőket, gyűlölködőket rég ki kellett volna gyomlálni. És balosságuk miatt elmaradt.
Gerti távozását én nagyon sajnálnám, de Lámpa egyedi világlátását – valljuk meg – üdítő olvasni.
Ez a sokrétűség szép a világunkban.
11:47 de.
Kedves Mindenki! Ne fáradjatok, köszönöm a mellettem szólást, de nem fogok visszajönni.
Nagyon jól meglesztek nélkülem.
Csak itt rövid pár kommenten belül több fórumtársnak is beszólt a hölgy.
Na, akkor egy utolsót, hogy neki meg mennyire kár mosakodni:
„hazai lámpa
2017 március 9
4:25 du.
Hollósy Gerti
2017 március 9
8:29 de.
Elhiszem, hogy jó gyerekkorod volt, és nem kevered össze a korral, amiben éltél, de ehhez képest ha valaki le meri írni, hogy gyerekkorában retorzió érte a szocialista korszakban, akkor rögtön csapkodsz meg fölháborodsz!
Tudod, az ilyen családokban is szerették a gyerekeket, csak éppen elvitte a nagypapát az ávó vagy más módon beleavatkozott a párt az életükbe. Pl. a hamis propagandával.
Sok mindent írtam, igen, kritikus megjegyzést is, de mellette sok korrekt információt, gondolatébresztőt az Arany témához. A személyedet egyszer sem bántottam. Kíváncsi lettem volna a te véleményedre, pl. hogy a forradalom céljaival értesz-e egyet vagy a kiegyezéssel, mi a véleményed Arany pesszimista hangvételéről, olyan helyzetben mikor magánéleti veszteség nem indokolja, jónak tartod-e a nemzeti eposz megteremtését stb? De lehet, hogy magasra tettem a lécet …”
1.
akkor kezdjük, ha a hölgy nem érti miről van szó: „akkor rögtön csapkodsz meg fölháborodsz!” – ezt tuti nem tettem, vissza lehet nézni, pusztán igyekeztem válaszolni…
2.
„Tudod, az ilyen családokban is szerették a gyerekeket, csak éppen elvitte a nagypapát az ávó vagy más módon beleavatkozott a párt az életükbe. Pl. a hamis propagandával.” – ez simán fölösleges kioktatás (én éltem, ha gyerekként is abban a korban)
3.
a következő szakasz, egészen a végéig normális, de :” De lehet, hogy magasra tettem a lécet …” – ez már sima szemétség, sőt gúnyos ócsárlás…
Annyit fűzök csak hozzá, hogy nyugodt lehet abban lámpácska, hogy sosem fog felérni ahhoz, ahogy én gondolkozom és én egész életem folyamán nem süllyedtem olyan mélyre, hogy így viselkedjek más emberekkel, nyilvánosan. Pláne úgy, hogy én névvel szerepelek, arccal, meg lehet találni, ő csak egy nicknév, így ugye könnyű.
Vajon miért nem mentem bele a vitába? Miért nem mondtam el a véleményem? Visszatartott, hogy minden vitára esetleg alkalmas szöveg elejére vagy végére odakerültek a szemétségek és ha elmondom a véleményem még szaporodtak volna. Ennyire azért nem vagyok játékszere senkinek.
Én egyszer meg is kértem lámpát, hogy az én írásaimhoz, (mondjuk legalább a kultúrához) ne jöjjön, ne szóljon, ha nem tud normálisan, ettől még veletek többiekkel bátran elszemétkedhetett volna, bőven elég írásnál. Ez nem jött össze, így én megyek, mert én viszont ragaszkodom az elveimhez, nektek meg pont olyan lesz minden, mint eddig volt.
és akkor a végére, nézzük csak meg, mit írt Drizarinak és ő csak még egy személy és csak itt:
4.
„hazai lámpa
2017 március 9
4:31 du.
Drizari
2017 március 9
12:56 du.
Te meg a galeri helyett inkább egy kis munkával töltötted volna az időt! Akkor a koszon kívül ragadt volna rád valami, és nem lennél kénytelen a transzneműek problémáiról írni állandóan, mert wikipédia nélkül csak ahhoz tudsz hozzászólni.”
Ez pl. borzasztó kulturált és toleráns szöveg, ugye? Mert ugye itt bármiről írhat bárki, csak legfeljebb jól megszólja és megszállja az unatkozó troll.
Charlie, az is a példamutatáshoz, és az eszmékért való küzdelemhez tartozik ám, legalábbis része, hogy a fiatalok a tapasztaltaktól tanuljanak meg disztingválni, jó modorban kommunikálni, ha Te dícséred lámpát, hogy ezzel a stílussal színesít és változatossá tesz, hát lelked rajta.
Figyelő, köszi a verset! Szeretem Sinkovits szavalatait, eleve az orgánumát.
Végül is, nagyon sajnálom, hogy bonyodalmat kavartam, de azt hiszem érthető, hogy szó nélkül hagyni sem lehetett volna, mert akkor én vagyok a nyúlbéla meg a gyáva, hát nem, de így lesz a legjobb.
12:45 du.
Hollósy Gerti,
szóval győzött ez a troll?
(teljesen egyértelművé vált az itteni tevékenysége, szétverni a közösséget)
1:26 du.
Nagyon sajnálom Gerti, hogy itt hagysz bennünket!
Lélekemelő és tanulságos volt a fáradozásod Arany cikkeddel.
Nagy kár, hogy ez most már csak egy alkalom volt, biztos van más is a tarsolyodban, amit megoszthatnál velünk!
2:03 du.
Kedves Drizari, nem győzött, csak én nem tűröm és másképp nem megy.
A bomlasztó tevékenységét csak az nem veszi észre, aki tehetne valamit és persze vannak, akik még élvezik is, tegyék, de nem rajtam.
3:22 du.
Gerti, maga VALAKI.
VALAKI, aki cikket ír.
Mi nem tudunk, csak olvassuk és kommentáljuk. A VALAKI tehát több nálunk, – de ez a több, súlyt is jelent, – amit megértek, hogy néha kellemetlenül nehéz terhet okoz, de viselje büszkén.
Gondolja magát egy állatorvos szerepébe, aki a kedves és ártatlan fehér kisnyuszik mellett a harapós kutyát meg a rugdosó kiscsikót is be kell hogy oltsa. Nem visszakozhat, mert a szakmájából adódóan a többiek között ő a VALAKI.
Gerti az „oltóanyag” a kezében van, és sokan olvasnánk József Attiláról szóló legközelebbi sorait.
4:03 du.
charlie, nagyon sajnálom, meg lehet találni, több helyen is,
fején találta a szöget, nem is annyira önmagam miatt, pontosan 1848. március 15. József Attila, a költészet napja és hasonlók miatt nem írok többet itt.
Az a vicc az egészben, hogy sem Jókai, sem Arany nem a kedvenceim, elismerem, szeretem és olvasom őket, „meg itt állítólag szentté avattam őket”…a légenyesek pedig nekem, nem a személyek, hanem az alkotásak, én az irodalmat szeretem, a jó regényt és a jó verset, nem kutattam teljes részletességgel az életrajzokat, én csak a magam kedvtelésére írtam, arról, ami tetszik, vagy arról, ami esetleg valamiért aktuális volt (nem politika) évforduló, születésnap, stb.
Akinek ennyire fontos a politika, nyugodtan írhatott volna egy másik cikket, Jókai Mór, vagy Arany János életének és költészetének politkai értelmezéséről, akkor semmi gond, az fayr.
Tévedés ne essék, nem vagyok VALAKI, nem érdekes számomra a „győzelem”, ahogy Drizari írta, csak megtartom magamnak azt a teljesen magánemberi és emberi választasi leherőséget, hogy addig csinálok valamit, amíg nekem is jól esik. Az írás nekem a hobbym, nem akarom a világot megváltani, mint a politikus, csak van véleményem, plusz szeretek írni.
6:44 du.
Hollósy Gerti
2017 március 10
4:03 du.
Miattam ne hagyd itt a lapot, inkább nem írok a többi cikkedhez. Ha megfogadsz egy jó tanácsot, jó lenne, ha figyelembe vennéd az idősebb és a fiatalabb olvasóközönség érdeklődését is.
1870-es években Arany testének oldalán kifakadt az epetályog, amit élete végéig naponta kellett kötözni, hogy ne árasszon „dög”-szagot. Ezzel az infóval nagyon megdöbbentő volt szembesülni a középiskolai tananyagban, de legalább megérti az ember azt a sok szenvedést a késői verseiben.
Ugyanilyen megdöbbentő, hogy Arany gyakorlati érzéke kb. annyi volt, mint barátjának, aki fegyvertelenül elészaladt a kozákollónak, ami a mellébe fúródva megölte. Ügyesen szembe tudott helyezkedni mindkettő a népakarattal, bár ezt menti az, hogyha zseni az ember.
Engesztelhetetlen 48-as volt élete végéig, annak minden hátrányával együtt, királygyűlölet, állandó elégedetlenség. Ehhez képest az Üllői úton lakott négyszobás lakásban, ami igaz, hogy akkor a város széle volt, de azért szeretnék én ilyen „elnyomott” költő lenni. Szóval a politikai versei is programadók: annak a példája, hogy hogyan ne legyünk megkeseredett mártírok, akik leszívják az energiát a környezetükből.
4:57 de.
Emberek voltak, természetes, hogy voltak betegségeik és küpöncségeik, no meg gyarlóságaik, ezek engem cseppet sem érdekelnek, mert a verseket szeretem.
Ami pedig nekem lényeges, hogy több helyen a programverseiken kívüli verseikre próbálom felhívni a figyelmet, pont az iskolában tanultaktól eltérően, vagyis a szépségre vagy egyébre. Azt is leírtam többször, hogy itt a hónapok egymásutánja alapján tettem fel egy egy irodalmi alakról írást.
Kedves Lámpa: Köszönöm megtisztelő kedvességedet, hogy képes lennél távoltartani magadat irodalmi írásaimtól, de nem óhajtok tovább írni az újságnál.
4:58 de.
különcségeik – jav.
5:36 de.
Csak izelítőül, ha már némelyek ezt olyan fontosnak tartják.
(Mellékesen: számomra nem fontos.)
http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2012-5/korompay.pdf
https://btk.ppke.hu/uploads/articles/115865/file/247_258_Kiczenko.pdf
10:38 de.
Hollósy Gerti
2017 március 11
4:57 de.
Attól, hogy szép valami, még lehet rettenetesen negatív. A Werther is szép, aztán öngyilkosok lettek tőle a fiatalok.
Arany János költészetére is igaz, hogy nagyon szép, de annyira fontosnak tartotta a mondanivalót, hogy enélkül szinte nem is érdemes a sorait olvasni (Ezért hazugság a bájos mítosz, miszerint azt mondta volna a kritikára, hogy Gondolta a fene!). Az olvasóknak szerintem nem arra van szüksége, hogy még a depresszióra is rámondjuk, hogy Jaj de szép! Ezzel csak azt érjük el, hogy elfordulnak az életműtől egyre többen, megutálják. Sokkal fontosabb, hogy megpróbáljuk megérteni az üzenetét. Pl. a Toldiról azt mondják, hogy Toldi a magyar nemzetet személyesíti meg.
A Toldi estéjében nyitva hagyta a költő a végén a kérdést, hogy igaza van-e Toldinak? Ma már tudjuk a választ, de sajnos ehhez az elmúlt 150 év kudarcos magyar történelme kellett. Toldi nem lett polgár, de parasztnak se akart visszamenni. A magyarság elvetette a hagyományos értékeket, de az újakat se vette be. A nemesség a forradalom mellé állt, de igazából soha nem adtak jogot a parasztnak.
Ha ez téged nem érdekel, akkor tényleg csak a felszínt kapargatod. Akkor talán jobb, ha nem írsz többet. De azért remélem, hogy még meggondolod magad!
Ugyanis magát az életrajzot jól írtad meg, inkább az a baj, hogy kicsit szirupos.
2:47 du.
Na, Gerti, azt hiszem, elmondhatjuk, ha valakit meg akarunk sérteni, hogy „dicsérjen meg téged a Lámpa!” 😀 😀
3:43 du.
Alma 😀 😀
3:45 du.
Azt is jobban tudja, hogy engem mi érdekel és mi nem, kapargassa itt a felszínt, akinek három anyja van…
6:42 du.
Kedves Gerti!
Már egy ideje gondolkodom, hogy le írjam – e a véleményem a kialakult helyzetről, mert látom, hogy hajthatatlan vagy, és azt is látom, hogy zavar minden igyekezet, ami döntésed megfordítására irányul, de – vettem egy nagy levegőt, és mégiscsak bátorkodom.
Pontosan tudom, hogy mit érzel mert abszolút átjön!
És azt sem mondom, hogy nincs igazad, mert nagyon is igazad van!
Sőt azt is tudom, hogy aki menni akar azt hagyni kell, mert minden szó, írás a meggyőzésről felesleges, és talán ellenkező hatást ér el. Mi akik hónapok óta nem tudjuk elérni, hogy a nyilvánvaló szándékkal ide írogatókat távol tartsuk tényleg nem érdemlünk mást. Pedig ennek több módja is lenne – ezzel szemben kissé bambán nézzük, hogy szép lassan, álszent és sunyi módon veri szét a fórumot egy önjelölt próféta, és mászik bele erre fel nem készült kommentelők lelkébe, ki tudja miért? Ez a kérdés persze ál naiv volt. Tényleg nem tehetünk mást, mint hogy mindenki aki egy kicsit is tartja magát, véleményét, elképzeléseit valamire, az előbb utóbb elhúz innen és nem ír többet ? Illetve megmarad a hsz.formulánál, hiszen a véleményét ily módon is kifejtheti – igaz, abba is bele lehet kötni annak akinek ez a feltett szándéka – de legalább nem fekszik benne annyi munkája, igyekezete, mintha tetemes előkészítéssel és odafigyeléssel saját írást közöl – legyen a téma költészet, társadalmi jelenségek özöne, vagy mindjárt az, hogy a maga gyerekkorát, régi megélt élményeit hogyan látja sok év távlatából. Láthatóan mindent és mindenkit ki lehet figurázni, ennek tartalma, hatásfoka, időtartama attól is függ felveszi e valaki a kesztyűt.
Azt persze nem tudom, hogy nem lehet megérteni, hogy ezek a cikkek itt nem akadémiai székfoglalókhoz készült írások, senki nem világmegváltó szándékkal írja itt a tutit, és nincs olyan cikk – bárkiről szóljon is – akivel kapcsolatban valaki ne tudna még valamit hozzátenni,vagy elvenni! Ahány ember, annyiféle látásmódot eredményez – de hisz épp ezen az elven működik egy fórum! Adott egy cikk, ami egy témát mintegy gondolatébresztőként felvezet, és azokat az elemeket tartalmazza amelyeket a cikk írója épp akkor a maga szempontjából érdemesnek tartott,de senki nem mondta, hogy ezenkívül nem lehet még száz másik gondolat mely szintén helyt álló – hát erre vannak a hozzászólások! hl. azonban nem irodalmi szempontokat, vagy történelmi tényeket akar megvitatni – erre ugyanis lehet/ne mit válaszolni. A napnál világosabb, hogy nem ez a szándéka: miután megtette az épp aktuális pimasz és piti megjegyzéseit – előveszi az épp vitatott témával kapcsolatos elektronikus vagy írott „lexikonjait” és egy az egyben, vagy kivonatolva bemásol olyan tényeket, amelyeknek szorosan véve nincs közük a cikkben foglaltakhoz, ám ettől még akár igazak is lehetnek, de te (vagy más) azokat épp kihagytad! Tulajdonképpen még ez sem lenne baj, ha azt egy nagyjából elfogadható stílusban tenné! Szeretné ha látnák, nála nincs senki okosabb, műveltebb, és ha kell ha nem, kéretlenül is felmond egy egy strófát a Wikipediából, vagy a kedvenc, sokat idézett szakíróitól (nincs sok, egyik kéz elég a megszámlálásához) és nem érti miért nem ömlik a hozsanna?- Pedig ő jót akar, mindenki memóriájára gondosan ügyel, és igen serényen gyomlálgat a te emlékeid között is, hátha nem tudnád, hogy mi az ami onnan kidobandó, felhívja a figyelmed, szinte utasít mire hogyan és milyen szívvel emlékezz! Csak hát szegény szeret konyhakéssel simogatni, és még mindig nem érti miért nem köszöni meg az akinek épp szánja!
Amit előad, nem más mint egy irgalmatlan bizonyítási kényszer, ami a folytonos odamondogatásban, és mindenkivel szembeni ledorongolásban csúcsosodik ki. Képtelen besorolni magát bárhova, azaz csatasorban állni! Olyan éllel ír és fogalmaz, mintha valamiért a nap minden órájában bosszút akarna állni valakin – de ez legyen az ő baja. Egy ideig Almát csavargatta, nem sok sikerrel, ám nálad, úgy véli nagyobb foganatja van a „számonkérésnek”, kioktatásnak és szemérmetlenül mellébeszél, ha bármit kikérsz vagy visszautasítasz. Pusztán a jóindulat és a segíteni akarás vezeti a „tollát” amikor elárulja neked mire való a google, és teszi ezt olyan bicskanyitogató stílusban, mintha egyenesen azt javasolná, hogy ne tartsd fordítva a kezedben a könyvet, akkor nagyobb sikerrel tudod elolvasni!
Mindezeket a dolgokat nem azért írtam le, mert azt feltételezem hogy te nem látod világosan, hanem, hogy egyértelművé tegyem, pontosan látom/látjuk, mi az ami téged távozásra késztet! De, szerintem ez önmagában nem lenne elég, ez csak a numero 2 – nyilvánvalóan van más szempontod is, a numero 1 – körülbelül sejtem és megértem.
Bár az elején azt írtam tudom, hogy a „visszatartó erő” néha fordítva működik – most mégis arra kérlek gondold meg! Ha egyébként a hozzászólók, vélemények, mások cikkei, elképzelései megfelelnek a vérmérsékletednek, vitastílusodnak, ha időnként találsz azonos gondolatokat a tiéddel, ha visszaköszön egy egy mondat a szeretettel idézett gyerekkorodból, emlékeidből, fiatal éveidből,jelenedből,vagy a mindennapjaidból, a sokat hivatkozott jövőképeinkről – már megérte!(szándékosan nem a fórum szellemiségéről írtam!) hazait pedig egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni, kikerülni és átugorni, ebben igaza van Drizarinak (is) – én már jó ideje ezt teszem, ám a jelek szerint egész jól elvagyunk hazai „képzése” nélkül. Vélhetően a beteges öntudatának az tesz jót ha látja, megint kiborított, mert az igazságérzeted nem tűri, amit az övé simán megenged! Sőt, ha jól emlékszem te magad is elhatároztad, tudtára is hoztad a kedves fórumtársnak, hogy ezután teszel rá egyet – de változatlanul olvastad és válaszoltál! Körülbelül értem, hogy mi visz rá erre, hiszen te a cikk szerzőjeként nagyobb és fokozottabb felelősséget érzel a téged megszólítókat válaszoddal megtisztelni, de kedves Gréti, ami nem megy azt nem szabad erőltetni – hazainál csődöt mond minden humánum, észérv, logika és belátás! Hagyd lógva, hisz olyan ő mint a sokszor idézett viccbeli agresszív kismalac, aki bringázás közben egy piszok nagyot tanyázik, mire odarohan a nyuszika és sopánkodni kezd „jaj, szegény kismalac, biztosan jól megütötted magad, várj, mindjárt felsegítelek” – mire a malacka ” Kussss,én így szoktam leszállni…” – hát valahogy így.
9:25 du.
Sajnos, Chris nem járt erre, s nem tudta megakadályozni a rombolást.
Gerti, őszintén, sajnálom!
4:39 de.
hazai lámpa, nem tudom, téged hol oktattak a középiskolában, de azt állíthatom, hogy Arany felfakadt epehólyagja, amitől dögszagot árasztott, az nem szerepelt egyetlen tankönyvben sem.
Mindenesetre ha az irodalomtanárod ezt látta lényegesnek Arany költészete kapcsán kamaszoknak oktatni, azt igen szomorúnak tartom.
nekem rólad egy Arany-ballada jut eszembe:
„Vörös Rébék általment a
Keskeny pallón s elrepült -”
Tollászkodni, már mint varju,
Egy jegenyefára űlt.
Akinek azt mondja: kár!
Nagy baj éri és nagy kár:
Hess, madár!
5:39 de.
Kedves Besancon, nagyon jól leírtad mindazt, amit gondoltam és éreztem, kivéve azt, amit magam kis nehezen tudok megfogalmazni, vagy ha leírnám, esetleg egyesek szemében „nagyképűségnek” tűnne.
Továbbá a még ezután következő nekem valóban kedves irodalmi nagyságokról szóló írásaimnál egyszerűen nem szeretném azt olvasni, ami eddig történt, egyszerűen nem lenne elég számomra annyi, hogy csak átlépek rajta.
Vannak tények, de azok a tények, a rosszindulatúan felhasznált és plusz még személyeskedéssel megtűzdelt információk nem vonnak le semmit az illető költő vagy író alkotásainak nagyszerűségéből és esetleges szépségéből. Azok az információk egy más cikk, másféle nézőpont alapjai lehetnének. (Ady szifilisze, ma vajon hányan halnának bele, ha nem lenne ellenszer, Arany bűzlő fekélye, talán cukorbeteg volt és mások mondjuk kiállhatatlan természete nem von le alkotásaik értékéből, (és én azokról írtam, az én olvasmányélményeimről, kiegéstítve életúttal, ez az írásaim indítéka).
Az, hogy a hozzám szólóknak továbbra is válaszolok, egyrészt emberi dolog, a veletek, többiekkel szemben működő kommunikáció, másrészt, hogy így belementem ebbe az egészbe, az kicsit az újságért és magáért az eszméért is történt. A liberalizmus nem arról szól, hogy annak nevében bármit meg lehet tenni és el kell tűrni. Vannak határok, szerintem vannak határok és látom, hogy más is érzi. A végtelenségig nem megy a trollkodás, mert a többiek gördülékeny kommunikációját is eltereli. Valakinek egyszer fel kell lázadni és el kell kezdeni szólni az ellen, ami tűrhetetlen.
Lássa be az illető kommentelő, hogy hülyeséget csinál, csak maga ellen fordítja a józanokat, akik élvezik a tevékenységét azoknak meg mindegy, maradjon, kutassa fel az érdekességeit, informáljon, képviseljen egy másféle vonalat, de ezt meg lehet tenni másképp is.
Én viszont egyenlőre, nem tudom meddig ide írást nem tudok küldeni, lehet, hogy majd elmúlik, nem tudom, olvasni olvasok, ha nagyon érdekel valami, szólok is, de ennyi.
5:42 de.
Figyelő, ha Chris nem jár erre, akkor ki moderál, lehet, hogy rosszul, de én úgy tudom, hogy ő moderál, mióta Ille nincs itt. Lehet, hogy rosszul tudom?
8:09 de.
Tüske Zsófia
2017 március 12
4:39 de.
Mohácsy Károly irodalomkönyvben szerepel.
8:16 de.
Besancon
2017 március 11
6:42 du.
Az a baj, hogy ezekkel a kisregényekkel nem engem sértegettek, hanem csak bemutatjátok, hogy nincs sok fogalmatok a mai magyar valóságról.
A fidesz pont azért sikeres, mert kimazsolázza a pozitívumokat a magyar nép történelméből! A magyar embereknek elege van abból a káros ballib szokásból, hogy kikeresik a magyar történelem legszerencsétlenebb részeit, és azt citálják unalomig, és aztán felháborodva és sértődötten kijelentik, hogy a „magyarok semmiből nem tanulnak”!
Az a másik véglet persze, ha valaki fölnagyítja a sikereket, de legalább nem kell állandóan a bukott mozgalmakról hallgatni! A fidesz megemlékezik a sikeres 48-as forradalomról meg a kiegyezésről, és kevesebbet rágódik a vesztes szabadságharcon.
8:21 de.
Hollósy Gerti
2017 március 12
5:39 de.
Mint ígértem, ezután nem kommentelek a cikkeidhez.
A magyar költőkről, írókról szóló cikkeidet a nyugdíjasok lehet, hogy szívesen olvassák. De abban meg nekem van igazam, hogy a mai fiatalokat nehezen lehet rávenni a klasszikusok olvasására. Pont azért mert rosszul oktatják őket. Lehet, hogy most a fidesz változást hoz ebben, de azért az sem jó, ha átesnek a ló túlsó oldalára.
Szóval a kisregények helyett, amiben engem szidalmaztok, ennyi erővel leírhattátok volna, hogy miért baj, ha a költők betegségéről szó esik? Nem azért említik meg az irodalomtörténészek szerintem, hogy topicskoljanak a magánéletében. Inkább azért, hogy közelebb hozzák az embert a diákokhoz.
8:24 de.
Figyelő
2017 március 11
9:25 du.
Te szoktad mondani, hogy annak is joga van írni ide, akinek más a véleménye. Ez a demokratikus „szisztéma”.
9:15 de.
„A magyar költőkről, írókról szóló cikkeidet a nyugdíjasok lehet, hogy szívesen olvassák. De abban meg nekem van igazam, hogy a mai fiatalokat nehezen lehet rávenni a klasszikusok olvasására. Pont azért mert rosszul oktatják őket. Lehet, hogy most a fidesz változást hoz ebben, de azért az sem jó, ha átesnek a ló túlsó oldalára.”
(A Fidesz hozza a változást, azzal hogy Wass és Nyírő bekerül a tananyagba? Ezzel az oktatási technika nem változik, 😀 😀 :D.)
Ez az egész nem igazság kérdése, sőt nevetséges benne igazságot keresni, nem erről szól…
Nem láttam még embert aki ennyire csak azt látja az egész életből, ami jelen esetben a kommentek, amit akar látni. Bármit részlegesen elismer, csak a legnagyobb gerendát, a személyeskedést, azt a világért nem…szánalmas,
9:17 de.
Gerti!
Moderátor nélkül egy ilyen oldal nem működhet- sőt, elvileg semmilyen, mert valaki felel azért, hogy ott mi történik – és az biztos, hogy a moderátor CA! Egy alkalommal utalt is rá, hogy a megjelentetett hsz-nak a sokszorosa várakozik moderálásra, és annak jó részét nem is engedi megjelenni. Olvastam több olyat is, hogy kommentelők reklamálták, miszerint írásaiknak csak egy része jelent meg, a többit „kimoderálták” gondolom a szóhasználata vagy a témája miatt. Tehát működik a moderáció. Ch.a rengeteg más munkája mellett fizetség nélkül, elhivatottságból teszi amíg bírja, és ezért hálás köszönet neki, de az tényleg nem működik, hogy a véleményszabadság, kvázi liberalizmus nevében valaki módszeresen szétverjen egy egyébként működő oldalt. Valószínű azonban, Ch. arra figyel, hogy senki ne trágárkodjon, vagy pl ne folytasson államellenes tevékenységeket, senki ne tegyen nyilvánosan becsületsértő, rágalmazó kijelentéseket és – a többi a mi dolgunk lenne! Azaz egy valamelyest összeszökött közösség, ne tűrje meg maga között a folyamatosan kötözködő, mindenben és mindenkiben bokszzsákot látó elemeket. Mert az egy dolog, hogy az ideíró, olvasó emberek halmazának felesleges bosszúság a hazai l. „önkéntes felvilágosító munkája” mellé csatolt pikírt és kéretlen, ráadásul indokolatlan és sértő személyeskedése – főleg annak akit épp a cikke kapcsán megtalál, de ez valóban nem mehet a végletekig! Az már csak a dolgok rákfenéje, hogy épp annak a liberalizmusnak a nevében működhet „szecskavágóként” amelyet egyébként két lábbal tipor, gúnyol és sziszeg rá, mint egy mérges kígyó.
Lehetőségeink egyike, ha a moderátor – figyelve egy ideig a tevékenységét – időlegesen szünetelteti (felfüggeszti) a hozzászólásait, de ez szerintem nem fog működni. Van ugyanis a dolognak egy tartalmi és egy eszmei- érzelmi része. Ch. a tartalmira figyel, a másik szerintem nem várható el tőle, annak ellenére sem, hogy totál igazad van abban amit és ahogyan érzel. Szerintem Ch-nek erre egyszerűen nincs kapacitása. Itt az egyénnek magának kellene saját magát cenzúrázni úgy, hogy le sem ír olyan dolgokat melyek mások érzelmeit, ismereteit, emlékeit lekezelő módon bírálják, kifigurázzák, erőszakosan és önkényesen nyesegetik, és sértegetik. Nem gondolnám, hogy erre hazai l.képes lenne, vagy megállná, hogy az indokoltnál jobban ne vesse el a sulykot. Az ám, máris adódik a kérdés, hol húzódik az „indokolt” határa? Nem könnyű, mert ezt mindenkinek magának kell éreznie.
Tehát marad, az a módozat, hogy aki úgy gondolja és érzi, számára nem elfogadható az ilyen kommentelő stílusa, hsz.-sa (itt már nem csak hazairól lehet szó) az egyszerűen kerülje annak olvasását, megválaszolását, és ha ez túl gyakran fordul elő, ill.sokan élnek ezzel a húzással, előbb utóbb történik valami!
Volt rá példa, máshol egy másik oldalon ahova közel 12 évig írtam és olvastam szintén volt egy ilyen okos tojás – olyannyira „ilyen volt”, hogy szerintem ő volt, hasonló „karakteres” nick név alatt – de ebben nem vagyok maradéktalanul biztos, ezért nem állítom határozottan. A kezdeti alkalmazkodás után azonban egyre gyakrabban adta elő magát az ittenivel azonos stílusban, ám hamar kitelt a becsülete, mert a többiek aprították rendesen, míg nem először csak egy időre, majd végleg eltűnt! Ma sem tudom a moderátornak köszönhetően, vagy magától adta fel, miután látta nem igazán terem számára babér!?
9:18 de.
„Figyelő
2017 március 11
9:25 du.
Te szoktad mondani, hogy annak is joga van írni ide, akinek más a véleménye. Ez a demokratikus “szisztéma”.”
Valóban így igaz, bárki bármit írhat ide, az demokratikus, csak az egy ember felé irányuló folyamatos direkt személyeskedések undorítóak egy idő után, (szövegértés)
Azt hiszem végleg elbúcsúzom, nem írok többet egy sort se, nehéz lesz megállni, de akkor sosem lesz vége a témának.
9:46 de.
T.Zsófia!
Márc.12.4:39
Sajnos, Arany Jánosról ez a betegségére utaló tény valóban a gimnáziumi irodalomkönyvben szerepelt! A fiam 1999/2000-es tanévben kezdte a gimit, és valamennyi év magyar – töri könyvébe belenéztem, mert érdekelt. Úgy emlékszem a harmadikos anyag részét képezte Arany J. és ott fedeztem fel én is az inkriminált részt, nem kis megdöbbenéssel. Mi annak idején ezt nem tanultuk Arany J. kapcsán – azt hiszem érthető okoknál fogva – és hasonlóképp kiakadtam rajta, hogy miért lényeges a szerző számára, ennek a nagyon magánjellegű információnak a közlése! Nem gondolom, hogy nekem, vagy bárkinek, különösen a diákoknak ezt tudniuk kellene, legalábbis középiskolai szinten.
Remélhetően azóta már az újabb tankönyvekből ezek a feljegyzések, adatok kimaradtak.
10:06 de.
Besancon, éppen azért döntöttem úgy, ahogy döntöttem.
Én is írtam ezelőtt több helyen is és pont az általad leírtak szerint történtek a dolgok. Volt akit kimoderáltak, mert már túl sok volt, volt aki egy idő után kicsit szünetelt, volt aki visszajött más néven…ezen kívül mindenki a saját írásánál moderálhatott, senki nem élt vele vissza, csak akkor folyamodott a kitiltáshoz, mikor már túllőtt az illető minden célon…
10:46 de.
Besancon
2017 március 12
9:46 de.
Ugyebár az nagyon fontos nektek, hogy Orbán minden ebédjéről véleményt nyilvánítsatok, „kövér” „elhízott” „bolond” „pszichopata” vezeti az országot. A régi diktátorok elmeállapotáról nem is beszélve.
Most akkor vagy minden történelmi személyiség lelki betegségei nyilvánosak vagy senkié. Nem a szaftos magánéleti csámcsogásra gondolok, hanem a híres emberek azon döntéseire, amik a társadalom életét befolyásolhatják.
10:56 de.
Besancon
2017 március 12
9:17 de.
Lehet, hogy te 12 éve kommentelsz, de az nem nagy büszkeség, ha olyan kiszámíthatóan ír valaki, hogy a barátai is csak udvariasságból olvassák. Az érdekes viták a legfontosabbak, amit általában olyan lapoknál lehet találni, amik nem pártszócsövek.
11:05 de.
Hollósy Gerti
2017 március 12
9:15 de.
A nyugdíjasok azért olvasnak szívesen, mert a saját tudásukat látják visszaköszönni egy-egy témáról.
Részben Wass oktatása is megváltoztatta a szemléletet, mert jobboldali költőket azelőtt nem tanítottak. Én azt megértem, ha ez a ballibeknek fáj, de ti nem vitáztok róla, hanem kinyilatkoztattok, sokszor nulla információ alapján.
11:08 de.
Hollósy Gerti
2017 március 12
9:18 de.
Miből gondolod, hogy a te személyedet kiemeltem? Kérdezd meg pl. Almát, találomot, hogy hányszor kritizáltam őket és viszont?
11:19 de.
Besancon
2017 március 12
9:17 de.
Valóban sokat köszönhetek Chrisnek, bár megjegyzem, hogy engem még soha egy fórumról se moderáltak ki trágárság miatt, bár voltam már kitiltva. Pl. a matematikus blogján azzal léptem túl a határt, hogy leírtam a „reakciós” szót (maradi értelemben), amit a bloggazda komcsi propagandának minősített.
Hitelesebb lenne, ha példákat is fölsorolnál az én állítólagos „bűneimre”. Főleg azután, hogy falusi itt miket írt föntebb rólam. De ha Chrisnek csökkennének a ballib olvasói miattam, akkor természetesen fölajánlom a távolmaradásomat.
Sajnálom, hogy egyáltalán belefogtam ebbe az irodalmi vitába. De jeleztem múltkor, hogy azért éreztem ezt jó ötletnek, mert a politikai topikokban folyamatosan a jobboldalt aláztátok. Én csak reménykedtem, hogy az irodalmon keresztül megértitek a másik oldalt is. De hát nem, és pont ilyen a demokratikus ellenzék is, azokból se kér már senki, csak a fanatikus híveik.
1:01 du.
hazai lámpa
2017 március 12
11:19 de.
„…Sajnálom, hogy egyáltalán belefogtam ebbe az IRODALMI vitába…”
😀 😀
4:24 du.
hazai lámpa
2017 március 12
11:19 de.
Melyik részét nemértetted meg, Kispisla?
Választékos voltam veled, mint a háromnapos teve-bélsár.
Ha a gondolataimmal megegyező szavakat használtam volna veled kapcsolatban, nemhogy a fórumról, de még Észak-amerikából is kitiltottak volna.
😀 😀 😀
8:24 du.
falusi
2017 március 14
4:24 du.
Az ember téged olvasva megérti, hogy miért bukott meg a kommunizmus …
5:10 de.
hazai lámpa
2017 március 14
8:24 du.
„falusi
2017 március 14
4:24 du.
Az ember téged olvasva megérti, hogy miért bukott meg a kommunizmus…”
…Hajaj… falusi tulajdonképpen Rákosi reinkarnációja… Nem tudtad?
2:38 du.
hazai lámpa
2017 március 14
8:24 du.
Nemkell megköszönnöd…
Pedig volt némi részem benne.. 😀