A hétvégén a csapból is a csíksomlyói búcsú folyt, meg Trianon, meg a nemzeti összetartozás. Egy ismerősöm felhívott és mindenképpen azt akarta megtudni, hogy nekem milyen a vallásom. Semmi módon nem érte be azzal, hogy nekem olyan nincsen, mert márpedig az mindenkinek van. Milyen vallású volt apám? Hát ő eredetileg katolikus lett volna, még kántortanító is volt egy röpke ideig, de aztán felhagyott a hitbéli dolgokkal, anyám úgyszintén, engem meg már meg se kereszteltek, hát akkor nyilván nincs vallásom. Egyszer majdnem keresztanya lettem, de aztán kútba esett a dolog, mert a pap erőszakoskodott, hogy az nem lehet akárki, nekem is […]

Belenéztem a pártállami híradóba. Ne kérdezzétek, hogy miért, ne mondjátok, hogy magamnak kerestem a bajt. Vannak ilyen napjaim, ritkán hálistennek, de hát én is emberből vagyok, hibázhatok néhanapján. Már nem bosszankodom, nem is röhögök ezeken a műsorokon, úgy nézem őket, mintha egy múzeumban soha nem volt, vagy régen kihalt állatokat látnék. Borzonganék, ha lenne hozzá kedvem, hánynék, ha nem volna erős a gyomrom. A rendszerváltozás után azt hittem, szerintem sokakkal együtt, hogy már soha nem lesz ilyen híradó. Hogy a pártállammal együtt kihalt ez is. De van, ráadásul a mi pénzünkön. Mi dobtuk rá össze a lóvét, hogy legyen miből […]

Múlt csütörtökön az Együtt delegációjának vezetőjeként Erdélybe, Kolozsvárra mentem Hajdu Nórával, Szabó Szabolccsal és Molnár Tiborral. Tárgyaltunk az RMDSz alelnökével, beszéltünk szakértőkkel és értelmiségiekkel. Pártunk csatlakozni kíván támogatóként az úgynevezett Minority Safe Packhez, ami európai népi kezdeményezés a kisebbségek védelméhez. Megtiszteltetés, hogy mi is gyűjthetünk aláírást az elkövetkező évben ebben a fontos ügyben. Mindig érdemes tanulni másoktól. Az RMDSz Kelemen Hunor vezetésével sikeresen vett számos akadályt. A Markó Béla által végzett munka folytatása és megújítása része a magyar közösség megmaradási törekvéseinek. A Partiumban, a szórványban és Erdélyben is újabb és újabb nemzeti megerősödési, együttélési kezdeményezésekre van szükség. A többes identitások, […]

Az eddigiekhez képest szigorúbb biztonsági intézkedéseket vet be Ottawa, Kanada fővárosa, amikor a kanadai államalapítás 150. évfordulóját ünnepeljük meg a belvárosban július 1-én. Ugyanakkor nincs olyan biztonsági rendszer, amely száz százalékosan elhárítana egy esetleges terrortámadást. Ezt mondta a főváros polgármestere, Jim Watson a legújabb londoni terrortámadás után, melynek során heten meghaltak és 48-an megsérültek.  Az egyik áldozat egy kanadai állampolgár volt, nevezetesen a British Columbia tartományból származó Christine Archibald. A harminc éves kanadai áldozat egy, a hajléktalanoknak fenntartott menhelyen dolgozott Calgary városában. „Amikor egy olyan tragédiát látunk, mint amilyen Londonban és Manchesterben történt, egyből arra gondolunk, hogy vajon itt is […]

Vona Gábor hosszú interjút adott az azonnali.hu portálnak, amelynek során főképp a Jobbik néppárti ambícióiról volt szó. Ebben tette föl a kérdést az interjúzó, hogy mit tenne kormányra kerülése esetén a Jobbik a budapesti Pride-vel, vagyis az eltérő identitásúak cikornyás felvonulásával. „Ha Budapest főpolgármestere lennék, betiltanám” – válaszolta a pártelnök. Leszögezem: a hasonlóan csicsás, magamutogató megmozdulások nem az ízlésem szerint valók, és néhány érintett ismerősöm is inkább szégyelli az ott megnyilvánuló obszcenitást. Vona azonban súlyosan téved. Nem tilthatná be a felvonulást akkor sem, ha miniszterelnök, vagy államfő lenne, ugyanis nem kell semmilyen felsőbbségtől engedélyt kérni egy rendezvényre. Magyarországon ugyanis a […]

Dániában, ahol a skandináv országok közül egyedül élt törvény az istenkáromlás, a blaszfémia büntetésére, visszavonták az említett törvényt. Egy 334 éves törvényt helyezve így hatályon kívül. Miközben talán érdemes elgondolkodni azon is, hogy legutóbb egy, a Facebook-ra kitett, Korán-égetést bemutató videó kapcsán jártak el a törvény nevében. Azért érdemes elgondolkodni ezen, mert nyilvánvalóvá teszi: általában érvényes törvényről beszélünk. Nem ez, vagy az a vallás istenének gyalázása ellen alkalmazható törvényről, hanem általában a hit megtestesítőjéről. Még akkor is, ha a törvény keletkezésekor, a XVII. században nyilvánvalóan a keresztények istenét védte eredetileg. Csak azóta a világ továbbfejlődött. Úgy általában. A jelek szerint […]

Tizenhárom év után megszűnik az Ottawai Magyar Rádió. Utoljára 2017. június 4-én 19 órakor hallhatnak magyar nyelvű rádióadást Kanada fővárosában. A heti egy órás rádióműsort immár két éve Petényi Judit szerkeszti és most rá hárul az a felelősség, hogy a 2003-ban elkezdett ottawai magyar nyelvű rádiózás korszakát végleg lezárja. 2003 decemberében indult útjára az ujonnan megalakult nemzetiségi CHIN Radio hullámhosszain a heti egy órás magyar nyelvű adás. Az első években Hadházy Éva szerkesztette az adást és végül tőle vette át a szerkesztői teendőket Dombi Károly 2006-ban. 2014-ben — hat hónapig — az Orbán kormány Miniszterelnöksége által delegált Kőrösi Csoma Sándor […]

Június 1-től kapható az új tíz dolláros bankjegy országszerte a pénzügyi intézményekben, amely Kanada 150. évfordulója alkalmából került forgalomba. Összesen 40 milliót nyomtattak az új bankjegyből, tehát lényegében egy bankjegy jutna minden kanadai részére. Feltehetően a gyűjtök fogják viszonylag hamar felvásárolni az emlék bankjegyet, így annak értéke is meghaladhatja a 10 dollárt. A bankjegy négy történelmi személyt ábrázol. Elsőként Kanada első miniszterelnökét, Sir John A. Macdonald-ot, aki évtizedek óta szerepel a tíz dolláros bankjegyen, de aki 2018-tól onnan le fog kerülni. Sir George-Étienne Cartier, a kanadai föderalizmus atyja, illetve a francia jogok élharcosa is szerepel az emlék bankjegyen. Mellettük ott van […]

Török Ferenc 1945 című filmje nyerte a washingtoni zsidó filmfesztivál közönségdíját. A film korábban Torontóban is – az ottani zsidó filmfesztivál keretein belül – bemutatásra került. A nagy presztízsű amerikai seregszemle 25 országból érkezett több mint 80 alkotást vonultatott fel, és a közönségszavazatok alapján Török Ferenc filmje lett a narratív kategória legjobbja. Török Ferenc legutóbbi filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozása rendkívül erős színészgárdát vonultat fel: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István […]

Egy titokzatos nép, melynek eredete a múlt ködébe vész. Ők a germánok. A rómaiak barbároknak nevezték, s kultúra nélküli vadembereknek tartották őket. Vajon valóban tudatlanok voltak? Háborúkon és csatározásokon kívül nem voltak másra képesek? Miben hittek? Mitől féltek? Miként viszonyultak a római világbirodalomhoz? Mi maradt ránk tőlük? Mit tudunk róluk? Kik voltak a germánok? Európa késő ókori történelme sok olyan meglepetést tartogat számunkra, melyeket a mai történetírás szakmai szempontból földolgozott, ám a köztudatban kevéssé ismert. Julius Caesar Kr.e. 4-ben a Római Birodalom számára öt hadjáratban meghódította Galliát, vagyis a Rajna folyam és az Atlanti-óceán közé eső területet, az Alpoktól északra. […]

Kedves Botka László! Fura volt kicsit, amikor önjelölt miniszterelnök-jelöltként felbukkant. Nem azért, mert az önbizalom hátrány lenne. Sokkal inkább azért, mert úgy gondoltam volna, hogy először a pártját próbálja meggyőzni, és a párt többségének a döntésével megtámogatva jelentkezik be. Programot hirdetve. Kicsiknek és nagyoknak. De nem vitatom. A terv bejött. Az először bejelentkezéssel alapvetően kényszerpályára küldte a pártját. Gyakorlatilag nem volt más választásuk, mint jelölni. Ez személy szerint nekem inkább zsarolásnak, mint demokratikus alternatívák felmutatásának tűnik, de ez legyen a pártja belügye. Meg a szimpatizánsoké. Kicsit snassz ugyan, hogy a programhirdetés elmaradt mind a hivatalos jelölés előtt, mind a jelöléskor, […]

Grezsa István, a Miniszterelnökség Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíj program politikai vezetője megerősítette: a magyarországi kormány még az eddigihez képest is több pénzt fektett be a diaszpórában működő magyar közösségekbe, ugyanis júniusban még 28 fiatal magyart küld ki a kormány Észak Amerikába, illetve déli országokba. Így most már 115-en végeznek szolgálatot a Miniszterelnökség részére a külföldi magyar közösségekben, fejenkénti havi 650 ezer forintos fizetés ellenében. Mint ahogy a program politikai vezetője elmondta: azt szeretné a kormány, hogy a diaszpórába élő magyarok is „érezzék meg a titkot”, illetve tanúsítsanak „makacs ragaszkodást a magyarsághoz.” A titkos érzésen és a makacs ragaszkodáson kívül, Grezsa […]

Felmerül-e vajon bárkiben, hogy Kubatov kopaszai mit fogyasztottak a minap a Godunov nevű belvárosi kricsmiben? És ha igen, ki állta a cehhet? Mert ha például vodkáztak volna, noha a fantasztikusan gazdag választék bizonyára még őket is meglepte, talán gazdáik felfrissült ízlésvilágához igazodva a Kremlin vodkába kortyintottak, amiből mindössze 2600 forint egy mai feles (4 cl). Igazán nem túl drága, ráadásul ha palackkal rendeltek volt belőle (0,7 l) 45 ezer forintért, akkor stampedlije alig 2575 forint volt, a hülyének is megéri. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az itallapon, igaz, nem kimérve, hanem csakis palackban (0,7 l) kínálnak 89 ezer forintért is orosz […]

A történet annyira egyszerű, mint a faék, ám mint cseppben a tenger, benne van minden, ami minket mostanában körülvesz. Kor- és kórkép következik Orbán Magyarországáról. Az Átlátszó információi szerint még április elején „harminc-negyven kigyúrt, félelmet keltő személy, továbbiakban kopaszok, Security feliratot tartalmazó ruhában, minden előzetes értesítés nélkül megjelentek a belvárosi Sas utcában, a Godunov nevű étteremben, az asztalokhoz ültek, a bent levő vendégeket hangoskodással, trágárkodással megijesztve távozásra bírták”. A kopaszok a „konyha ajtóinak zárjait dologi erőszakkal feltörték, és zárat cseréltek”. Az alkalmazottak rendőrt hívtak, de a rendőrök „azt mondták, nem intézkednek, mert nem folyik vér, és ez birtokháborítási ügy, amelyben a […]

– Te jó ég, asszonyom, mit csinál itt? – Nem vagyok asszony. Lány vagyok. – Jó, most nem ez a lényeg. Mit művel? – Nem látja? Szülök. – Itt? Az utcán? – Igen. Lánynak szülni dicsőség, asszonynak szülni kötelesség. – De miért a földön? – Nekem ez a szülőföldem. – Nem tudott volna várni? Bemenni egy kórházba, mint a többi rendes magyar nő? – Nem volt erre idő. Meghallgattam Németh Szilárdot, a Fidesz alelnökét, és úgy éreztem, azonnal cselekednem kell. – Ő mondta magának, hogy szüljön az utcán? – Azt mondta, hogy aki teleszüli a világot, azé a világ. – […]