Az agrármérnök (szabálytalan riport)
Nyertem egy pályázatot. Rendes mennyiségű pénz, de olyan, mint az okos lány ajándéka: kaptam is, meg nem is.[i] A kiírt feltételek mellett nem tudom használni. Reklámozhatnék belőle, de nincs kinek. Idegenvezető vagyok és reménytelenül pang az üzlet. Szép élmény, nagyszerű munka turistákat vezetni Európa városaiban. Egy pedagógus csoporttal inkább érdekes volt, mint szép. Vannak szakmák; orvosok, politikusok (népvezérek(?)), amelynek képviselői mindig okosak, hisz kapcsolatuk olyan emberekkel van, akik tőlük várják a megváltást (tudást); hisznek bennük, sőt e hit nélkül számukra nem is lennének fontosak, így -reménnyel, hittel telten- igen. Közéjük tartoznak a pedagógusok is. Tudom(!) hisz én is voltam pedagógus. Minden nap szembesültem vele, hogy mennyire okos vagyok: ott ültek előttem diákjaim; azt akarták tudni, amit én tudok, és ők nem, ráadásul hatalmam is volt felettük, hatalom akkor is, ha nem hülyéztem őket, mint közülünk néhányan, hiszen osztogattam a jegyeket, volt abban kettes (néha egyes is) és nem csak ötös, ráadásul -ez esetben- a simogatás is hatalom, hisz én döntöm el, hogy kinek jár- kinek nem. (Mellékesen mondom, hogy a tekintély felelősség is volt, vigyáznom kellett minden szavamra, mert tudtam, hogy tévedéseim is elhiszik.) Nos, ez a pedagógus csoport egy katasztrófa volt. Ott álltam magasba emelt esernyőmmel a prágai óratorony előtt, ők pedig lődörögtek, némelyik az kristálybolt kirakata, mások az utcazenész körül ácsorogtak, néhányan unott képpel, szavamba vágva hallgattak, mert ők jobban tudták. Hiába mondtam, hogy induljunk a Károly-híd[ii] felé, maradtunk lődörgő „okosok” szedett-vedett csapata.
Mára ez is szép emlék: a turizmus meghalt, cégem még létezik, én pedig Ausztriában takarítok. A sors fintora, hogy ügyfeleim közül sokan annál a turisztikai vállalkozásnál dolgoznak, amelyiknek vállalkozásom bedolgozó ügyfele volt. Ott valami működik, itt nem. Újabban, a járvány miatt a takarítással is baj van: az idősek félnek, és közülük többen kérték, hogy ne menjek.
Még, az átmeneti pedagóguskodás előtt agrármérnökként dolgoztam a Tsz-ben. Növényvédelem volt a szakom. Egyszer egy beomló pincében rengeteg sérült csomagolású vegyszert találtunk. Főnökeim azt mondták, hogy temessük vissza: „Eddig is elvolt ott, most is el lesz.” Nem engedtem. Régi, elavult, Európában akkor már betiltott vegyszerek voltak, egy részüket Afrikában adtuk el, a maradék megsemmisítése több millió forintunkba került, akkor, amikor a lottó ötös is csak százezreket ért. Aztán jött a rendszerváltás. A Tsz megszűnt, földjei a vezetők szűk köréhez kerültek, de jelentős területeket vásároltak fel a földhivatalhoz közel állók. A sokszoros méretű, több ezer hektáros állami gazdaság szőlői jobban jártak. Ott a dolgozók csoportokat alakítottak és úgy vásárolták fel a szőlőültetvényeket, pincéket és feldolgozókat. Sok öt-tíz hektáros kisbirtok alakult. A szőlőt egyedül termelték, de közösen dolgozták fel, és közösen értékesítették. Az orosz piac megszűnése a bor minőségének javítását kényszerítette ki. A közös -viszonylag nagy- feldolgozók mellett kialakultak a kistermelői pincészetek, és kitűnő borokkal. -Hogy adhatod tízszer annyiért a bor literjét, mint mi? -Kérdezte borász barátja a társát. -Egyszerű – mondta a kérdezett- az árhoz hozzá kell írni egy nullát. -Közben vegyszer nélkül termelte a szőlőt, amit szemenként szüretelt, és a feldolgozásban is voltak trükkjei. Az év kiváló borait méltató országos kiadványban a borokat 5-10 sorban méltatták, az Ő boráról szóló szavak egy egész oldalt tettek ki.
A szőlőterületek húsz-huszonöt százalékát, -a kevésbé jó minőségűeket, vagy nehezen művelhetőeket- elhagyták, és mára bozótossá vált, drótos-oszlopos dzsungelek. Az állattenyésztés megszűnt, az állattenyésztéssel foglalkozó majorok lepusztultak. Volt egy szárító üzem az állami gazdaságban, amit egy osztrák üzletember vetőmagüzemmé alakított. Egy ideig ott dolgoztam, aztán amikor beindítottuk, és sikeres lett már mehettünk isten hírével. A szántóföldek valami kft. nevén működnek, mák, hagyma, sárgarépa és még sok más növény helyett évtizedek óta kukoricát termelnek, néha-néha búzát vagy más gabonát, az istállók egy részében kis üzemek dolgoznak, vagy építőipari kereskedők árusítják termékeiket, van még magánrepülőtér is sportrepülőknek, nagyobb részük beomlott tetejének esőmentes zugaiban madarak fészkelnek.
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
A kezdetben nagyon lehangoló kép mára javult, a szőlők közti régi présház új fénykorát éli, és a szőlőhegyen épült pompás ház is osztrák rokonaira hajaz, a nyugdíjas autószerelő pincéjében rozsdamentes acéltartály szén-dioxid felhője alatt pihen a hordóból fejtett bor, mielőtt vendégei örömmel koccintanak vele, a megújuló szőlőkben GPS vezérlésű telepítőgép hat centiméteres pontossággal ülteti a szőlőt, ám az ültetvények mögött ott az elhagyott ültetvények sora, pusztulás a gazdátlan majorokban, és a villanypásztorral kerített, agyonvegyszerezett, környezetpusztító, néhány ember által művelt hatalmas monokultúrák a szántóföldeken.
Agrármérnök vagyok, idegenforgalmi vállalkozásom haldoklik, és bár Ausztriában sok idős ügyfelem aggódva kért, hogy egy darabig ne menjek, lett új ügyfelem. Most egy profilját váltó osztrák idegenfogalmi cég irodáit is takarítom.
Sopron, 2020. november 11.
Szukits Rezső
[i] Egyszer Mátyás király Visegrád alatt vadászgatott. Az erdőben találkozott egy takaros leánnyal, aki kosarat vitt a fején. – Hogy hívják? Hová megy? Mi van a kosárban? – kérdezte Mátyás. A leány nagyot kacagott, s a három kérdésre egy szóval válaszolt: – Esztergomba! A királynak tetszett az okos felelet. Megértette, hogy a lány neve Eszter. Esztergomba igyekszik, s a kosárban gombát visz. Na, gondolta, még egy próbát tesz a leánnyal, azt vajon hogy teljesíti? Adott a leánynak egy vasgyűrűt, s azt mondta: – Gyere fel Budára, hozd magaddal ezt a gyűrűt, s én gazdagon megajándékozlak. De se szekéren, se gyalog, se lóháton ne gyere! Öltözz is fel meg ne is, hozz is ajándékot meg ne is! A leány halászhálóból varrt magának ruhát. Fel is volt öltözve, meg nem is. Felült egy vén bakkecske hátára, s azon ment Budára. Nem ment hát se szekéren, se lóháton, se gyalog. Egy szitába tett egy galambot, s egy másikkal befedte. Amikor a király elé ért, az egyik szitát leemelte a másikról, a galamb menten elrepült. Vitt is ajándékot, meg nem is. A király az eszes lányt gazdagon megajándékozta, s úgy bocsátotta haza, Esztergomba. (forrás: Mátyás király meg az eszes lány)
[ii] Érdemes megnézni a hivatkozást! Így épült a Károly híd
Fotók: Sz.R.
Szukits Rezső
Author: Szukits Rezső
Rossz tanulmányi eredményei miatt protekcióval veszik fel villanyszerelő tanulónak, elsőre nem engedik szakmunkásvizsgára, magyar nyelv és irodalomból megbuktatják, majd még egyszer, harmadszorra vizsgaelnöki dicsérettel sikeresen szakmunkás lesz. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerez műszaki oktatói diplomát. Spulni hordó, villanyszerelő, művezető, műszaki oktató, saját vállalkozásában ügyvezető, nyugdíjas. A KMH Ellenszék rovat egyetlen írástudatlan szerzője, a kardió sportok, szépirodalom és a filozófia kedvelője. Érzelmeiben panel proli.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
9:54 de.
De valakiknek csak jól jött, hogy kivágták a szabolcsi almafákat…
11:08 de.
Azt a kérést illene komolyan venni. Akinek a tüdejébe fészkeli be magát a vírus, az a sírgödör peremén áll.
2:49 du.
Van is munkad, meg nem is!
Mész is turistáskodni, meg nem is.
Sikeres vagy, mert jol megfizetnek, meg nem is!
Olyan ez, mint Orbán viszony velem.
Túl gazdagoknak, vagyonosnak tartjuk magunkat! Én őt, ő meg engem.
Mindketten ácsingózunk. Ő az enyémre, en az övére.
Egyetértünk abban, hogy keveset adozunk! Én igy gondolom rola, es ő pedig rólam.
Mindketten egyetértünk J.F.K-vel, egymásnak mondjuk: „Ne azt kérdezd, hogy mit adhat neked az ország, hanem, hogy te mit adhatsz a hazádnak!”
1:16 du.
Warrior!
Dehogy all a sirgodor szelen!
Teged is jol beetettek!
A fertozottek kevesebb, mint 1%-a hal bele!
Az influenza eseteben is legalabb annyia!
O1g¹ek panikot keltettek!
3.380-an haltak bele es Dr. MERKELY Bela velemenye szerint kb. 1millioan fertozodtek meg itthon!
Kb. 0,35%! Azaz 1% harmada!
Az öregek otthonaban tombolo fertozesek soran is csak a fertozott oregek egy resze halt bele!
Ez is 1 a sok betegseg kozul, de nem is jelentosen rosszabb, mint a szokvanyosak!
Egyik betegseg sem jo, mindegyik fajdalommal, nyuggel, bajjal jar!ez
3:19 du.
Részletkérdés, kedves Rezső, de meg kell kérdeznem: „Ki volt tanítód? hol jártál iskolába?/ Hogy lantod ily mesterkezekkel pengeted.”
5:22 du.
O1G666, nem tehetek róla, hogy hülye vagy. Covid ügyben.
5:25 du.
O1G666
2020 november 18
1:16 du.
ezzel a számszerűséggel nem vagy egyedül de ez politikailag inkorrekt mert akkor nem lehetne a világot vesztegzár alá csukni és rémhírek ismétlésével riogatni, hogy az egységsugarú akárki egyirányba menjen és gondolkodjon és eszébe ne jusson iszonyúan szétverni a sok rohadt politikust
5:51 de.
A cikk nem tudom, hogy személyes tapasztalatok alapján íródott? Vagy lejegyezte valaki szavait a szerző?
Itt van egy friss riport arról, hogy Kelet-Európa majdnem összes országában úgy zajlott le a földprivatizáció, mint Angliában a bekerítések idején. Csak gyorsabban, illetve nem volt olyan látványos az elszegényedés.
https://nepszava.hu/3095737_ujabb-zsiros-falat-lesz-a-nagybirtokosoknak-az-osztatlan-foldvagyon–interju-kovach-imre-szociologussal
6:34 du.
hazai lámpa
2020 november 19
5:51 de.
tehát a latifundiumok már készek még a patríciusoknak kellene tógában és saruban járni mint Petronius és forró fürdőket venni rabszolgákkal a nagy hatalmas narancs és banán ligetekben ahol a pálmafákon ott csilingelnek a majmok?
3:50 du.
Rodeo11
2020 november 20
6:34 du.
Majmok? Hol élsz te? Azok a nemzeti parkban vannak, de csak amíg a Semjén le nem vadássza …
5:32 du.
Ketsegtelenul a Kadar-rendszer idejen a magyar mezogazdasagnak mukodnie kelett valahogyan, barhogyan, maskent fekopott volna mindenki alla ottan.
De manapsag, amikor nyugati elelmiszer uzletek es termelok is nyujtsak az elelmiszer szuksegleteik nagyreszet, sajnos a magayar mezogazdasag, elelmiszer ipar keptelen a fejletebb nyugati versennyel szemben sikeresen es bersenykepesen mukodni.
S az am a mult-rendszereik, igen, kozottuk a Kadar gazdasagi rendszer eredmeney is.
Manapsag azt nehez belatni.
De kerdezem, amikor megy barki hozzaszollo az ottani elelmiszer-szuksegleteit bevasorlni, mi aranyban talalja a magyar-termekeket a nyugati termekekkel szemben?????
Na, az a bizonyiteka a mult rendszeruk sikertelensegeinek !!!!!!
De azt ma is ellenzik, nem hogy tanulnanak abbol es sikerekednenek.
Csupan a mai problemaik eredetetit sitjak vissza !
6:46 de.
hazai lámpa
2020 november 21
3:50 du.
nem értetted a „lényegemet”!
én a Semjén re és tsai.-ra gondoltam amint csilingelnek, nem szoktam a tündi bündi majmokat sértegetni
9:33 de.
Bendeguz79
2020 november 21
5:32 du.
grizi
ez olcsó MSM rablómese!
a génkezelt és vegyszerekkel túltermelt tápláléknak nevezett szemét értéktelen táplálkozás szempontjából! olcsóbb mert szubvencionálják azok akik a hozzávaló vegyi anyagokat el akarják sózni… már írtam megnézem mit veszek, mert a sok csalódás és ugyanakkor pénzkidobás után rájöttem mi az amit érdemes és mi az amit messze nagy ívben el kell kerülni
és ez anno az általad átkozott Kádár mezőgazdaságban nem volt szempont bármit meg lehetett enni és jó volt…ez a verseny ami ma van az az értéktelenért akar profitot behajtani tömeges mennyiségben, azért egyszer benézhetnél a szupermarketek raktáraiba ahonnan a kidobandó mert lejárt szavatosságú és eladhatatlan mennyiséget takarítják ki
9:35 de.
Bendeguz79
2020 november 21
5:32 du.
grizi
csak neked: a versenyről:
Elon Musk állami szubvencióból csilliárdos nagypofájú, úgy könnyű(???) nem, már van konkurrenciája
9:47 de.
„De kerdezem, amikor megy barki hozzaszollo az ottani elelmiszer-szuksegleteit bevasorlni, mi aranyban talalja a magyar-termekeket a nyugati termekekkel szemben?????”
Hát kedves Bendeguz, hátrébb az agarakkal.
Boldogult fizikus koromban töltöttem hosszabb időt Genfben. Bér ott is voltak élelmiszer-áruházak, mi mégis inkább átjártunk Franciaországba vásárolni.
A francia élelmiszerboltokban viszonylag olcsón mindent lehetett vásárolni, nagy, pirosan mosolygó gyümölcsöket például, de az inkább a szemnek volt való.
Ezzel szemben hetenként egyszer volt piac, változó helyszínnel. Ott minden jóval drágább volt, és nem is olyan dekoratív. Viszont finom volt, jóízű, az élelmiszer-áruházi választékkal össze sem hasonlítható.
Ugyanez a régimódi „komcsi idők” piacán is érvényes volt az ízekre, de nem az árakra. A pesti piac olcsóbb volt, és ma is olcsóbb, mint a bolt, de ma már alig jobb ízű. Mindent a világ másik végéről hoznak ide, ez a „fejlődés”.
9:01 du.
Kedves ALMASI ALMA;
Valojaban igen kivancsi voltam a Magyaroszagi elelmiszereken, nem a Francia piacok esetein.
Amire nem valaszolt, de vajon miert nem?
Nagyon tudataban vagyok azon problemak eredteivel,de igen szerttem volna ertesulni a Magyarorszagi korulmenyekrol.
Sajanoalom hogy nem volt hajlando vagy kepes nemi infotmacikat nyujtani.
9:16 du.
UTO IRAT;
Mind az emlitett problemak okaira ramutatni, szertenem kerdezni, hogy vajon miert nem kepes ma a magyar-mezogazdasagi ipar jelentosen olcsobb termelesi koltsegek alapjan exportjaival elarasztani a nyugati piacokat?????
Olvasta talan a magyar-adatokban, hogy a haboru elott a magyar agrar-ipar jelentette a nemzet export jovedelmet???
A regi mondas szokott leni Angliaban, hogy magyar-pulyka nelkul nem volt karacsonyuk?!
S vajon miert szukseges az elelmiszer importalasaik a „vilag masik vegerol” (a sajat szavai alpjan)??????
Hat amodon a nemzet es a videki lakossag nem jovedelmezne s jobban elhetnenek , s nem az allami-alamizsnan ?!
Dolgozz, termelj, produkalj, jovedelmezz, s amodon mindenki jobban elehet.
Mi lett a termelo-tarsadalom elveivel?
Miert atkozzak maig is a szorgalmat, a becsuletes, termelo munkat???
7:33 de.
Rodeo11
2020 november 22
6:46 de.
Rabszolgának nem jó a Semjén, mert annak dolgozni kell …
7:42 de.
Bendeguz79
2020 november 21
5:32 du.
Manapság Magyarországon is az a gazda marad életben, aki minél többet termel, és egy termékből minél többet. Ugyanis az áruházláncok csak azt veszik át, ami egyenáru, mert az jobban néz ki a polcokon.
Manapság már olyan növénytermesztési eljárások vannak, hogy azt el se tudja a régi paraszt képzelni. Pl. mag nélküli dinnye. Az állattenyésztésről nem is beszélve, nagyipari módszerek. És sajnos ebbe az irányba megy az egész világ mezőgazdasága, az ún. precíziós gazdálkodás. Vezető nélküli traktorok vannak, amiket a világűrből irányít a műhold.
Ezzel csak az a baj, hogy így végleg elszakad a természettől az emberiség nagy része, ami példátlan az eddigi történelemben.
7:51 de.
Tudom, hogy az alfahír itt vörös posztó, de talán tanulságos lehet ez az interjú, főleg amit a természetszemléletről mond.
https://alfahir.hu/2020/08/05/tanya_alfold_mezogazdasag_allattartas_elelmiszer_biogazdasag_okologiai_gazdalkodas_sipos
Hozzátenném, hogy valóban a szocializmusban sokan költöztek be tanyáról faluba vagy városba, de ennek nem csak a politikai üldözés volt az oka (persze az is). A tanyasiak számon tartották (mező)városi gyökereiket, ahonnan az őseik annak idején kiköltöztek. Ennek egyik jele, hogy a szép cipőt „hazajáró” cipőnek hívták az idősebbek még az én szüleim gyerekkorában is. Ugyanis abban mentek a városba.
9:19 de.
Kedves Bendeguz, engem egyáltalán nem zavar, ha nem olvasod el a válaszaimat (elvégre talán nem is tudsz olvasni… 🙂 ), de akkor minek kérdezed meg újra, amit MEGVÁLASZOLTAM? Igaz, csak a hozzászólásom végén.
12:32 du.
Bendeguz79
2020 november 22
9:01 du.
grizi, már megint be vagy b…va?
ez itt alant miről szól? szerinted?
asszittem olvasni azért tucc?
tévedtem volna?
„Ugyanez a régimódi “komcsi idők” piacán is érvényes volt az ízekre, de nem az árakra. A pesti piac olcsóbb volt, és ma is olcsóbb, mint a bolt, de ma már alig jobb ízű. Mindent a világ másik végéről hoznak ide, ez a “fejlődés”.”
1:46 du.
Kedves Hazai Lampa;
Orulok, hogy figyelebe vette a gazdasagi fejlodesek nemi adtait.
Persze mind az noveli a termnelest es csokkenti a termeles koltsegeit.
Tehat a magyarmezogazdasag mind azok alaklmazasaival sikereskedhetne.
Tobbet es olcsobban termelne, s lehetoseget nyujthatna az elelmiszer exportjaik noveleseren, es magasabb jovefelmeket biztositana.
Nem ?????
Az un. „allamositas”, lenaykori neven a minden magantulajdonok elkobzasai a parsztsagtol, s a Moszkva alatali kotelezett kollektivizalas megszuntette nem csak minden magan mezogazdasagi termeleseket, de egyben a „tanyak letet” is.
Kilometeres barazdak szantasaval azok mind eltuntek, pedig azok voltak a mezogazdasag csodatevoi am !!!!!
Az torteent amikor politikai-burokratak, s nem a termelo-szak-kepzett es gyakorlott emberek tapasztalait, hanem csak a sajat onzo elohaladasaikat kovettek.
A mep, az Isten-adta nep szenvedte a kovetkezmenyeket.
Sajnos, a diktaturak eseteibenm az maskent nem is tortenhetne?!
4:25 du.
Bendeguz79
2020 november 22
9:16 du.
Kedves Bendeguz, a magyar mezőgazdaság isteni adottságait és lehetőségeit itt már vagy ezerszer kiveséztük, amiből azt is fel lehetett volna fogni hogy, a „rendszerváltással” és annak anyagi és hatalmi lekötelezettjeinek hathatós segítségével miért nem ezek bőséges kiaknázása és helyette miért inkább az elsorvasztása és lehetetlenné tevése volt a euroglobális(nem lokális) szempont és mitől lettünk minőségi önellátó, sőt bőven exportképes mezőgazdasági országból a nyugat-európai elit kényszeredett hulladék hasznosítója! Megsúgom szerintem miért: hogy ne lehessünk a rossz adottságú, éppen ezért agyonkemikáliázott vízkultúrás zöldségek valamint napfénytől és valódi zöld legelőkre esélytelen hízóállatokat gyártó fejlett és humánus országok irigyelt riválisa, pedig szakértői tanulmányok szerint akár 20 millió embernek is tudnánk itt minőségi élelmiszert vidáman előállítani! Naszóval, pont ezért nem értem a sorozatos -nekem szándékos provokálásnak tűnő- rosszindulatú akadékoskodásaidat, pedig időközben már arra is rájöttem hogy, ezeket messze nem matuzsálemi korodnak esetleges mellékhatásai generálják!
5:13 du.
Anno az MDF jött azzal a jelszóval, hogy „kertmagyarország”, amit történetesen Teller Ede javasolt, mivel nálunk még volt remény a bio-kertészetre (állítólag). Ám de a szöveg csak szöveg, hatalomra kerülésükkor tüstént szétziláltak mindent, a földet kárpótlási jegyek formájában „visszaadták”, majd bagóért felvásárolták, és bérbe próbálták adni. Ámde közbejött az EU, aki azért „fizet”, ha parlagon marad a főd… hát parlagon maradt, slussz-passz.
4:02 de.
Bendeguz79
2020 november 23
1:46 du.
grizi! keressél a kredencen másik brosúrát, ez soxorosan lejárt és sohasem volt semmi értelme… ehhez sem értesz! vagy ha igen, akkor meg pofátlan módon valami selejtes propagandát terjesztesz itt a demokrácia főleg várából, csak kevesen vevők rá és legtöbben hülyének nézünk, legalább a megfelelő betűt eltalálnád és ha nem akkor elolvasnád amit el akarsz küldeni mielőtt a nyakunkba zúdítod a helyesírási hibáidat, ami személyes sértés
5:28 de.
Bendeguz79
2020 november 23
1:46 du.
Az a helyzet, hogy tanyasi gazdálkodásból ma nem lehet megélni Magyarországon. Kell hozzá még egy másik munkahely vagy más bevételi forrás is. Ez egyébként elhangzik abban az interjúban is, amit föntebb belinkeltem.
Az amerikai típusú mezőgazdasági vállalkozók élnek meg manapság, akik több száz/ezer hektáron, drága gépekkel termelnek egyféle növényt. Állattenyésztésben ugyanez: ma egy kisebb gazda nem tud a nagyüzemmel versenyezni. A nagyobb állattartó üzemek olcsón szerzik be a takarmányt, és nagy tömegben értékesítenek. A kicsik ezzel nem tudnak versenyezni, de gondolom ez Amerikában is így van.
5:33 de.
Rodeo11
2020 november 23
12:32 du.
Föntebb akartam írni ízek és minőség kapcsán. Apám emlékszik, hogy a Papa mennyit zsörtölődött, hogy a 7%-os tejet miért veszik át tőle 3%-osként a tejcsarnokban. Be is mérette valami kutatóintézetben a tejet, amit a két tehenük „állított elő”, és akkor derült ki, hogy 7%-os. Hát, ilyen is volt a szocializmusban.
5:55 de.
Orsós Elemér
2020 november 23
4:25 du.
Szerintem itt két dolog keveredik vagy inkább három.
1. Ahogy írod, a magyar mezőgazdaság minőségi romlása.
2. A nyugati tulajdonú feldolgozóipari cégek monopolhelyzete.
3. A magyar oligarchák térnyerése a termelésben és a feldolgozóiparban (ez utóbbi nem köthető kizárólagosan a jobb vagy baloldali kormányokhoz).
Mindegyik összeköthető a vidéki népesség elszegényedésével, fogyásával, elvándorlásával. (Bár a szocializmus idején is volt egy folyamatos városba költözés).
Ráadásul ez kelet-európai jelenség is, nem kizárólagosan magyar problémák ezek. De az biztos, hogy a legnagyobb kulturális sokkot Magyarországon okozta a rendszerváltozás. Ugyanis Magyarország volt a szocialista tömbben az éléstár, az éléskamra szerepét vállalta/ráosztották?
Végül, de nem utolsósorban, ahogy itt többen is írtuk, világjelenség a mezőgazdaság iparosítása, a fogyasztók tömegeinek egyenáruval etetése. Szerintem nem kéne ezt sem leszűkíteni magyar problémára vagy belesüllyedni a nosztalgiázásba.
Ahogy az interjúban is elhangzik, a tanyasi élet sem volt leányálom, nem való bárkinek. Illetve a nagyüzem vezetésétől is sok minden függött, mennyi teret adtak az egyéni kezdeményezésnek, ez volt pl. a háztáji rendszere.
Manapság világcégek, multik irányítanak mindent a mezőgazdaságban, ami régen elképzelhetetlen volt. Persze, volt kereskedés régebben is. De ma már a vetőmag előállítástól kezdve a gépek gyártásán át szanaszét van minden szórva 5 kontinensen, és az államoknak sincs sokszor pontos rálátása, hogy mi is zajlik pontosan. Pl. nemrég olvastam, hogy a precíziós mezőgazdasági gépek rengeteg adatot rögzítenek, aminek egy részéről a gazda nem is tud. Na most, ez kinek a tulajdona, a multi cégé vagy az államé, ahol a gazda termel?