Ne süketülj (2. rész) — A gondolati szabadság napja
A mai nap szabadság, a gondolati szabadság napja. Tesztelem. Szobatársat kaptam. Combtörései már békés múlt részei, szőlőmunkás, és hangszálairól vettek mintát, pedig beszéde tiszta, jól van és kedélye is kitűnő. Nyugdíjas börtönőr. Mesél Donásziról, a magánzárkában sínylődő, nyakereit felvágó sorozatgyilkosról, a panaszkodó, az ártatlanságát hangoztató, a bűneit elismerő elítéltek csoportjairól, az öngyilkossági kísérletekről, kamu öncsonkításokról, a rabok közti ellentétekről; erőszakról és nemi erőszakról: egy borzalmas világ borzalmait élő embercsoportról, akik közt vannak kiemelkedő képességűek, és elesettek egyaránt. Közben rájövök, hogy a gondolat szabadsága nem egyenlő a szabadsággal, hisz vannak gondolatok, amik megbénítják az elmét. A korlátlan gondolat korlátai; a gonosz gondolatok. Jó lenne megérteni a bűnöst, a bűn kiváltó okát, hogy könnyebben elkerüljük a bűnt és visszanyerjük ártatlanságunkat, amit hormonjaink tizenéves korunkban leromboltak, hogy ettől kezdve eltakarjuk (és mutogassuk) szemérmünket, tizenéves korunk óta kíméletlenül sodornak magukkal vágyaink; sorsunk a tudás fájáról almát evő Ádámé és Éváé, nincs kegyelem, csak fohász a kegyelemért, bűnös, világmegváltó tettekre kísért a jó és a rossz, a kegyetlen, de nem létező igazság tudása. Másnap egy belgyógyászati vizsgálat után hazamehetek. Engedés és tiltás a hatalom két eszköze. Orvosom, aki szennyvízcsatornába hánykódó PET palackból utast csinált belőlem a hajón, amelyen Ő a kapitány, tilt és engedélyez, én pedig, aki nem akarom felvenni a lázadó kamasz szerepét tűrök, és megyek a belgyógyászhoz.
Vérnyomásom mérsékelten magas: fehér-köpeny szindróma, mondom, ő visszamosolyog: pedig levettem, mondja, és tényleg halványlila blúzában olyan tündérnek látszik, mint aki, és a szemem még férfiszem, ami a blúzon és vállára omló festetlen haján kívül kívül más szépet is lát.
Panaszom nincs, nem érti miért küldtek. A vizsgálat protokoll szerint halad; EKG, tüdő, belek, hízás vagy fogyás, a fogyásra ráharapok: a hónap elején fogytam két kilót miközben bicikliztem ezeregyszáz kilométert a Duna mellett. Felcsillan a szeme: Ők is bejárták, először Passautól majd Ulmtól, és tervezik a forrástól is. A Berg patak forrásától javaslom, igaz, hogy nem márványszökőkút, és nem is a herceg palotája mellett van, de mégis… Beszélgetünk, kapcsolatunk könnyed és laza, közben homlokát ráncolva jegyzetel: nincs semmi baj, írhatná nagybetűkkel, de részletesen, az előírt protokoll szerint írja le többször ugyanazt. Jár rendszeresen orvoshoz(?) kérdezi, nem, válaszolom, remélem meg tudok halni orvosi segítség nélkül is. Egymásra nevetünk. Nagy az orvosok szabadsága, legalábbis betegekkel való viselkedési szabadságuk nagy. Lehetnek unottak, precízen lelkesek, feladathalogatók, morcosak, türelmesek, és türelmetlenek, hatalmaskodók, toleránsak, szigorúak és szelídek. Kicsit olyanok, mint a XX. századi pénztárosok, akik hol rászóltak a vevőre, hol rámosolyogtak, ahogy épp hangulatuk, vagy vérmérsékletük diktálta. Ma a pénztáros szigorú kapcsolattartási szabályok szerint dolgozik, napjában akár ezerszer is köszön, és addig nem teszi el a kapott pénzt, amíg pontosan vissza nem ad. Pedig mi vevők ugyanolyan hülyék vagyunk, mint 30 évvel ezelőtt. Anno, pedagógusként naponta szembesültem vele, hogy mennyire okos vagyok. Ott ültek előttem a diákok, hol nagy-kamaszok, hol felnőttek, és mondtam Nekik az, amit én tudok, ők pedig nem; reményem, hogy a tudó nem-tudó harcában a tudót csábító gőg elkerül nem mindig teljesült. Pedagógus, orvos, és általában a „tudó” nagy veszélyben van.
Megint Márai ezerkilencszázhúszas évek Németországa, Hitler még nincs a porondon, a káosz általános, amit rövidesen követ a hitleri rend, a világméretű tragédia. Márai összetett mondataira figyelni kell, nem elég a történet, talán nem is fontos, a mondatok rejtett üzenetekkel vannak tele.
Reggel időben érkezem, „Sik a ső sik a ső – mindig esik az eső ” az infúzió pikk és pakk, a reggeli vizit szintén. Hallásom, pontosabban nem-hallásom változatlan, további vizsgálatok várnak: neurológia (csukott szemmel megtalálom az orrom hegyét, és egyenesen megyek, akár a vak ló, ha kell a falig) belgyógyászat, (EKG eletem elkérem, bekeretezve, jól mutat majd a falon) labor rendben (koleszterin magas, D-vitamin alacsony) CT, röntgen, meg nem tudom milyen izék még csak lesznek. Keresem a rózsát, amit a türelem terem. Kifelé menet a kórház kapujában lévő szemetesben két hajléktalan kotorász, nekünk pedig a szemünk sem rebben. Az infláció követőnek nevezett nyugdíjbefagyasztás miatt az új és régi nyugdíjak közti szakadék mélyül. A napokban két írást is olvasok róla: nem a régi nyugdíjak bérekhez viszonyított elértéktelenedését, hanem az újak magas értékét kifogásolják. Magyarország jobban teljesít.
Dunamenti város: Németország Ingolstadt: Akinek mindig igaza van (színész)
A nővérekről kellene írnom. Az osztály főnővére szigorúan kedves. Bemutatkozunk, szólíthatom Rezsőnek? Hogyne, kedves Judit, válaszolom és többet nem szólítjuk egymást név szerint. Judit rendszerető, a mi osztályunkon ez a így van, mondja és tekintete szilárd. A nővérek viselkedési szabályai rendezettebbnek tűnnek, mint az orvosoké, bár egyéniségük látható, a tudás tudásából fakadó gőg jobban kíméli őket, és rájuk talán a szervezeti szabályok is erősebben hatnak, udvariasak, szelídek és pontosak, a betegségről visszafogottan nyilatkoznak, a felkínált csokit örömmel fogadják. A gyakran asszisztensek által végzett vizsgálatok szigorú rend szerint történnek, pontról pontra úgy, ahogy a nagykönyvben írva van. Hazafelé menet újra láttam a két hajléktalant, kopott autóból szálltak ki és mentek a szeméttárolóhoz, valakik nemrég egy alvó társukra gyújtották lakókocsiját. A kétségbeesettek büszkeségével szerveződik hazám elesettebb fele: (óvatosan) koldul, lop, kukázik, állomások padján kuporog, zárkertek elhagyott viskóiba húzódva élni próbál a közterületről kitiltottak bujkáló hada, mi pedig büszkén emeljük fel (szimmetrikusan) ráncos homlokunk, hiszen nem vagyunk olyanok. Kertünkben a milói Venus betonból öntött másolata, repedt, hibás, festetlen darab, fillérekért vettük, moha fedte arcán kissé zavart, szégyenkezős félmosoly, a Nemzeti Múzeumban az ókor egyiptomi szobrai hibátlanok, minden pontos, a kéz, a láb, a test tartása, de az arcok üresek, hiányzik belőlük a lélek. Mi sem pirulunk, hiányzik belőlünk a sacramentum salutatis (az üdvözlés szentsége), a lélek.
A kórtermek üresek, kevés a beteg, vagy ez a nyári szünet, kérdezem a nővért, nincs altató orvosunk, műtő orvosunk sincs, állnak a műtétek, beteg lenne, gondolom, és kérem, hogy ne mondjon ma több rossz hírt, aztán nevetünk azon, amin sírni kellene. Véres és piszkos körülötte a géz, kiszedi a véna kanült, ami nem tű, hanem vékony szilikoncső, eddig nem zavart, mégis jólesik, hogy nincs ott, az elnyomás is ilyen lehet, észre sem veszed, együtt élsz vele, megszokod, amikor megszűnik csodálkozva sóhajtasz, nem érted, és ha nem figyelsz vágyod a rendet, amire hivatkozva egy diktátor csap le rád. „A német pénzt még jegyzik a külföldi tőzsdéken, … és keresik a bűnöst” mondta a Márai 100 éve, aztán jött Hitler, a megváltó; van helyzet, amelyből tragédia nélkül nincs kiút. A kanül helye begyulladt, szolid felső légúti tüneteim vannak, hőemelkedéssel és fejfájással, rosszul alszom, a fülem javul, torz reccsenésekkel, de hallom a Mahler szimfóniát. Reggel a kórház előtti padon hajléktalan ül, ruhája és arca megkopott, Mészáros Úr negyvenméteres jachtját hatvan méteresre cserélte. „Ebben az épületben (Jachtban Sz.R.) minden, amit emberi nagyszerűség, gőg, ízlés, butaság, telhetetlenség, pazarlás féktelenség, tehetség összeálmodhatnak. Az istenek nem laknak így az Olympon, nem mernek így lakni, hogy ki ne hívják az emberek irigy dühét, …” (Márai)
A kórház kapuja előtt idős, csapzott szakállú Úr rövid nadrágban, lábán több friss sebtapasz, napok óta esik az eső, most süt a nap, de még hideg van, a falnak támaszkodva, keresztbe tett lábbal ül a földön, tőle tíz méterre a pad üres, nem tűnik részegnek, jó lenne megérteni. „… megköveteli, hogy a munka tartsa el a tőkét, s a tőke aztán a hazát és az istent.” (Márai) Főnővér hívja, szól az egyik ápoló, és Sz. Úrnak szólít, befejeztem a zárójelentését, mondja a főnővér; az anyukám pont annyi idős, min ön, és épp annyira fitt, mint Maga, teszi hozzá. Köszönöm, Ő is a szerencsések közé tartozik, teszem hozzá, és keresztnevén szólítanám, de a Judit nem jut eszembe, talán mégsem vagyok annyira fitt. Most egy másik hajón vagyok utas, és én vagyok a kapitány, kapitánynak lenni nagy felelősség, de lehetőségnek is hatalmas; mindent ráfoghatok a matrózra, ha kitör a vihar.
Szukits Rezső
Author: Szukits Rezső
Rossz tanulmányi eredményei miatt protekcióval veszik fel villanyszerelő tanulónak, elsőre nem engedik szakmunkásvizsgára, magyar nyelv és irodalomból megbuktatják, majd még egyszer, harmadszorra vizsgaelnöki dicsérettel sikeresen szakmunkás lesz. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerez műszaki oktatói diplomát. Spulni hordó, villanyszerelő, művezető, műszaki oktató, saját vállalkozásában ügyvezető, nyugdíjas. A KMH Ellenszék rovat egyetlen írástudatlan szerzője, a kardió sportok, szépirodalom és a filozófia kedvelője. Érzelmeiben panel proli.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
10:22 du.
Rezső asszem még egyszer el fogom olvasni
8:20 du.
Succubus Lilith
2023 szeptember 3
1:58 de.
ha már a süketelés #1. bezáródott és ott megint nagyon hosszan elemezted az elméletedet, mely szerint {persze ha gárgyula agyammal -ha van egyáltalán- pontosan olvastam?}
a teremtés olyan bonyolultnak van kitalálva, hogy senkisem azaz te sem tudod megérteni? eddig jó?
a Föld teremtéséről te mint „geo” 50 + éve nem tudsz semmit sem -bár kutatod?- és senki más sem tud róla semmi mást, mint hogy van, ugye, mert istent és a teremtést olyannak találtátok ki -ti akik hisztek az akármiben-, hogy lehetetlen legyen a hogyanját megfejteni! eddig pontos?
namost én visszatérek a 2023 ra és az ezévben írott tudományos cikkre ami –minden valószínűség szerint nem XIX. század és gimnazista– azt állítja, hogy a tudományos kutatások szerint még 2023 ban sem találta meg a ma legfejlettebb vizsgáló eszközünk az „origo”-t mert és ebben most már olvasatod után teljesen bizonyos vagyok, hogy minden mai tudós is hülye mert sohasem fogja tudni megfejteni amit te úgy találtál ki, hogy senkise tudja megfejteni de EZEN KÍVÜL SEMMI MÁST NEM VAGY KÉPES LEÍRNI AZAZ TE MEGHALADTAD A MÜNHAUSEN BÁRÓ-T ÉS AZ ÖSSZES GRIMM MESÉKET és ez engem majdnem megnyugtatna, ha nem jutna eszembe hogy a szippózás milyen mellékhatásokkal jár
beszéltem az anyaggal ami az energiájával együtt anyag, és aszongya, hogy jól van és nem ismer sem istent sem embert aki le tudná győzni…?
eddig bírod? most hagyom abba és minden jót kívánok de abba kéne hagynod a fehér porok szippantását át kellene térned a kékekre?
5:07 de.
Lillith
& Rodeó
A viharos szupercellákból kiindulva – ill.folytatva – a legérdekesebb, ill. „legtüneményesebb” és nem oly rég fölfedeezett „égi” jeleenség a . F L E R .
Itt nem a napkitörésre, avagy a szupernóvák Földról látható szokásos felvillanásaira utalok, hanem a kizárólag a szatelitokról észlelhető, még „földi” jelenségre.
Tudniillik a Földünkön egyazon pillanatban is, de szakadatlan többszáz feltöltődött ún. szupercella (cumulo nimbus) ontja villámló „haragját” anyabolygónkra, így leföldelve eneergikus dühét.
Azonban kevesen vettek tudomást arról, hogy ugyanakkor ezek az „istentuggya” honnan(?) delejezett 10-20-ezer méteres felhőgomolyok sztratoszférikus felső rétegei bizony ellenkező irányba is ugyanúgy sütik ki elektro-tölteteiket a „világúr” felé is, mint planétánk sűrű közegébe. Ezeket a fölülről – jóval a felhők felett fölfedezett >kozmikus villámokat< a Szaljut űrállomás utasai flereknek nevezték el a naplégkör kitörései után…
Azóta is érik a kérdés, hogy az eddig kielégített földben levezetett villámok ""hogy a fenébe"" nyernek levezetést egy légkör, anyag, nélküli világban. Ergo az sem lehet puszta vákum, hanem valami vezető közeggnek ott is jelen kell lenni.
Perssze nem egyedülálló földönkívüli jelenség, hisz sztelitok azóta a Jupiter (gázbolygó) "sztratoszférájában" is megfigyeltek nem csak óriás viharokat, de flereket is.
Vagyis az ún. űr valójában nem is üres vákum.
Erre mutatnak az ún, sötét anyag és a sötét erő fogalmak is, amelyek összetartják a galaxisokat olyan "helyeken" is, ahol nem láthatóak, de térbeli gravitációjukat megfigyelték.
A James Webb hiperérzékeny – az egyes fotonokat is érzékelni képes – infravörös úrtávcső által sötét égen, egy hetes expozícióval fölfedezett legtávolabbi égi objektum is eyg már ma 25-MD éves még neve-sincs galaxis az akkor még Föld-nélküli, de már anyagi térben…
Utószó
Fölvetődik az a kérdés is, hogy a szupercellák töltését a fent említett permanens anyagi kozmiku kapcsolatok, mint a napszél, kozmikus sugárzás elemi részecskéi, de az egyelőre csak feltételezett sötét anyag és energia inkább okozhatják, mint az évszázadok óta feltételezett úgymond' "részecskék összedörzsölődése".
12:05 du.
Auróra Borealis
2023 szeptember 5
5:07 de.
kösz! az lenne a csoda, ha mindez nem így lenne!
Occam borotváját alkalmazva én azt deriváltam a succubus által megálmodott és -persze- sokan mások által is ugyanúgy agyon bonyolított rendszerekből, hogy olyan elméletek: a mindenféle lineáris algebra, meg a többi bizonyos részletek gyakorlati megoldásához vezet, de nem lehet azaz nem szabad oktrojálni a „NAGY EGÉSZRE” mert akkor az egész dugájába dől; fel szeretném hívni becses figyelmedet hogy a 25+MD fényév az minima
50+ mivel szemlélődésünk központja nem is lehet más, mint a FÖLD azaz a Naprendszer, ami hóttzicher nem „az” ORIGO… {ami szerintem nem is létezik} azaz szférikusan kell szemlélni és akkor a 13,8MD fényév is egy megfigyelési szféra rádiusza az átmérője -ugye- ennek duplája és akkor nem mondtam semmit, ismétlem ez csak a FÖLD ről nézve „ekkora” majd lesz sokkal nagyobb is ahogy lesz még jobban látó távcsövünk, mondjuk egy olyan antennával ami el tudná takarni a FÖLD vetületét és körbe pásztázná azt amit én anyagnak nevezek mert az anyagnak van energiája és nem az energiának van anyaga… kutatunk, keresünk, mindenféle számítási módszert alkalmazva de maradok OCCAM-nál ez nekem eddig abban a sok pár évtizedben nagyon jól bevált
az ötödik dimenzió … majd a succubus majd ő meg a hatodik és a többiek
üdv
12:58 du.
Az elso „Ne suketulj..” cikk hozzaszollasaiaban A.B. nek valaszolva.
Sehol nem olvashattad hogy a James Webb space telescope latet tagadtam volna!
Csupan humorosan jeleztem hogy James Webb a „Dragnet” cimu TV bunsorozat foszereploje volt, aki nehany altalanos megjegyzesei kozmondassa valatak.
de a James Webb space telescope eseten mas dilema letezik. S az hogy tudomanyos kutatasok eszkozeit fokent ismert tudosokrol nevezik.
A telescope nevet NEM tudosrol vettek, hanem egy allami burokrata-nevet, aki (mellesleg) homosexualis is volt, JFK altal kinevezett tisztviselo a spaceprogramjanak szervezesere kinevezve.
Mozgalamak mentek a JW telescope nevet valtoztatni, de NASA azt nem hajlando tenni.
De a vita alanyan AB, Lilith, stb.kozott, csupan azt hogy letezo a nem anyagi eroforras.
Sot tudomany megnevez 10 ero letet, de kepes bizonyitani csupan 4 et, s mind anyagi-leteikben.
1:27 du.
Ha nem suketulsz, talan inakabb figyelmet forditasz egy realisabbakra, ami velhetoleg mindenki eletet fogja erinteni.
S az hogy a vilagpiacon az olaj arak jelentosen emelkedtek megallasnewlkul. Kozel a $90 olaj ara.
Emlekszel amikor az a $100 korul mozgott?
Ami a Magyarorszagi gazdasagi adatokban is tagadhatalanul jelzi a kovbetkezo valtozast.
Az ottan, hogy bar a munkanlekuliseg 3.9%, de az inflacio 17.6%,
Kamatok meg 15%, ami minden gazdasagi lehtosegeket gatol.
Nem csoda hogy az ottani u.n. consumer confidence, a lakossag bizalma a jovokuuket illetve -43.1 %.
Ami meg Kinaban sem all jobban.
4:15 du.
Bravó Rezső! 👍👏👍👏👍
4:17 du.
Egy kis rövid terefere, annak aki nem tunna alunni 🙂
1:40 de.
Auróra Borealis 2023 szeptember 5 5:07 de.
Visszatersz az eterhez? 🙂
1:44 de.
Na akkor beteszem ide a 3. reszt:
III
Tér és idő a klasszikus mechanikában
A mechanika célja annak leírása, hogy a testek hogyan változtatják meg helyzetüket a térben az „idővel”. Súlyos bűnökkel terhelném a lelkiismeretemet a világosság szent szelleme ellen, ha komoly gondolkodás és részletes magyarázatok nélkül így fogalmaznám meg a mechanika céljait. Folytassuk e bűnök feltárását.
Nem világos, hogy mit kell itt „helyzet” és „tér” alatt érteni. (Einstein itt megismétli Galilei példáját a mozgás paradoxonáról, csakhogy hajó helyett vonatot használ.) Egy egyenletesen haladó vasúti kocsi ablakánál állok, és egy követ dobok le a padkára, anélkül, hogy eldobnám. Ezután, figyelmen kívül hagyva a légellenállás hatását, látom, hogy a kő egyenes vonalban ereszkedik lefelé. Egy gyalogos, aki a gyalogútról figyeli a gaztettet, észreveszi, hogy a kő parabolikus görbületben esik a földre. Most megkérdezem: A kő által bejárt „pozíciók” a „valóságban” egyenes vonalúak vagy parabola alakúak? Továbbá, mit értünk itt mozgás alatt „térben”? Az előző szakasz megfontolásaiból a válasz magától értetődő. Először is, teljes mértékben kerüljük a homályos „tér” szót, amelyről, valljuk be őszintén, a legcsekélyebb fogalmat sem tudjuk alkotni, és helyettesítjük a „gyakorlatilag merev vonatkoztatási testhez viszonyított mozgással”. A vonatkoztatási testhez (vasúti kocsi vagy töltés) viszonyított pozíciókat az előző szakaszban már részletesen meghatároztuk. Ha a „vonatkoztatási test” helyett beillesztjük a „koordinátarendszert”, ami a matematikai leírás szempontjából hasznos fogalom, akkor abban a helyzetben vagyunk, hogy azt mondhatjuk: A kő a kocsihoz mereven rögzített koordináta-rendszerhez képest egyenesen halad, de a talajhoz (padkához) mereven rögzített koordináta-rendszerhez képest parabolát ír le. E példa segítségével világosan látható, hogy nem létezik önállóan létező pálya (szó szerint „pályagörbe ” (1), hanem csak egy adott vonatkoztatási testhez viszonyított pálya.
Ahhoz, hogy a mozgás teljes leírását megkapjuk, meg kell adnunk, hogyan változtatja a test a helyzetét az idő függvényében; azaz a pálya minden egyes pontjára vonatkozóan meg kell adnunk, hogy a test milyen időpontban helyezkedik el ott. Ezeket az adatokat ki kell egészíteni az idő olyan meghatározásával, hogy e meghatározás alapján ezek az időértékek lényegében megfigyelhető nagyságoknak (mérési eredményeknek) tekinthetők. Ha a klasszikus mechanika talaján foglalunk állást, akkor ezt a követelményt a következő módon elégíthetjük ki szemléltetésünkhöz. Képzeljünk el két azonos szerkezetű órát; az egyiket a vasúti kocsi ablakánál álló ember tartja, a másikat a gyalogúton járó ember. Mindkét megfigyelő meghatározza a saját vonatkoztatási testén a kő által elfoglalt pozíciót a kezében tartott óra minden egyes ketyegésénél. Ezzel kapcsolatban nem vettük figyelembe a fény terjedési sebességének végességéből adódó pontatlanságot. Ezzel és egy másik, itt fennálló nehézséggel később részletesen foglalkoznunk kell.
(1) Egy görbe, amely mentén a test mozog. ↑
Meg hozzatennem, hogy a zarojelben levot en adtam hozza.
1:45 de.
4. resz:
IV
A Galilei-féle koordináta-rendszer
Mint ismeretes, a Galilei-Newton-féle mechanika alaptörvénye, amelyet tehetetlenségi törvényként ismerünk, így fogalmazható meg: Egy más testektől kellően távol lévő test nyugalmi állapotban vagy egyenes vonalú egyenletes mozgásban marad. Ez a törvény nemcsak a testek mozgásáról mond valamit, hanem megadja azokat a mechanikában megengedett vonatkoztatási testeket vagy koordinátarendszereket is, amelyeket a mechanikai leírás során felhasználhatunk. A látható állócsillagok olyan testek, amelyekre a tehetetlenségi törvény nagyfokú közelítéssel bizonyosan érvényes. Ha azonban egy olyan koordinátarendszert használunk, amely mereven a Földhöz van rögzítve, akkor ehhez a rendszerhez képest minden állócsillag egy csillagászati nap alatt egy hatalmas sugarú kört ír le, ami ellentétes a tehetetlenségi törvény állításával. Tehát ha ragaszkodunk ehhez a törvényhez, akkor ezeket a mozgásokat csak olyan koordinátarendszerekre kell vonatkoztatnunk, amelyekhez képest az állócsillagok nem mozognak körben. Azt a koordinátarendszert, amelynek mozgásállapota olyan, hogy a tehetetlenségi törvény ehhez képest érvényesül, „Galilei-féle koordinátarendszernek” nevezzük. A Galilei-Newton-féle mechanika törvényei csak egy Galilei-koordináta-rendszerre tekinthetők érvényesnek.
1:47 de.
5. resz:
V
A relativitás elve a korlátozott értelemben
A lehető legnagyobb érthetőség elérése érdekében térjünk vissza az egyenletesnek feltételezett vasúti kocsi példájához. Mozgását egyenletes transzlációnak nevezzük („egyenletes”, mert a sebesség és az irány állandó, „transzláció”, mert bár a kocsi megváltoztatja a helyzetét a töltéshez képest, de közben nem forog). Képzeljük el, hogy egy holló úgy repül a levegőben, hogy a mozgása a töltésről nézve egyenletes és egyenes vonalú. Ha a repülő hollót a mozgó vasúti kocsiból figyelnénk meg, azt kellene tapasztalnunk, hogy a holló mozgása eltérő sebességű és irányú lenne, de még mindig egyenletes és egyenes vonalú. Elvont módon kifejezve azt mondhatjuk: Ha egy m tömeg egyenletesen egyenes vonalban mozog egy K koordinátarendszerhez képest, akkor egy második K′ koordinátarendszerhez képest is egyenletesen és egyenesen mozog, feltéve, hogy ez utóbbi K-hoz képest egyenletes transzlációs mozgást végez:
Ha K egy Galilei-féle koordinátarendszer, akkor minden másik K′ koordinátarendszer Galilei-féle, ha K-hoz képest egyenletes transzlációs mozgást végez. K′-re vonatkoztatva a Galilei-Newton-féle mechanikai törvények pontosan ugyanúgy érvényesek, mint K-ra vonatkoztatva.
Az általánosításban egy lépéssel továbblépünk, amikor a tételt így fejezzük ki: Ha K′ K-hez képest egy egyenletesen mozgó, forgástól mentes koordinátarendszer, akkor a természeti jelenségek K′-re vonatkoztatva pontosan ugyanolyan általános törvények szerint mennek végbe, mint K-ra vonatkoztatva. Ezt a kijelentést nevezzük (szűk értelemben vett) relativitáselvnek.
Amíg meg voltunk győződve arról, hogy minden természeti jelenség ábrázolható a klasszikus mechanika segítségével, addig nem kellett kételkedni e relativitáselv érvényességében. De az elektrodinamika és az optika újabb fejlődését tekintve egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a klasszikus mechanika nem nyújt elegendő alapot valamennyi természeti jelenség fizikai leírásához. Ezen a ponton érett meg a vita a relativitás elvének érvényességére vonatkozó kérdésre, és nem tűnt lehetetlennek, hogy a válasz erre a kérdésre nemleges legyen.
Mindazonáltal van két olyan általános tény, amely elöljáróban nagyon is a relativitás elvének érvényessége mellett szól. Még ha a klasszikus mechanika nem is nyújt elég széles alapot valamennyi fizikai jelenség elméleti bemutatásához, mégis jelentős „igazságot” kell neki tulajdonítanunk, mivel az égitestek tényleges mozgását a részletességtől alig elmaradó finomsággal, szinte csodálatos módon tárja elénk. A relativitás elvének tehát nagy pontossággal kell érvényesülnie a mechanika területén. De az, hogy egy ilyen széleskörű általánosságú elv ilyen pontossággal érvényesüljön a jelenségek egyik területén, és mégis érvénytelen legyen egy másikra, a priori nem túl valószínű.
Most rátérünk a második érvre, amelyre egyébként később még visszatérünk. Ha a (szűk értelemben vett) relativitás elve nem érvényesül, akkor a Galilei-féle K, K′, K″ stb. koordinátarendszerek, amelyek egymáshoz képest egyenletesen mozognak, nem lesznek egyenértékűek a természeti jelenségek leírására. Ebben az esetben kénytelenek lennénk azt hinni, hogy a természeti törvények különösen egyszerűen megfogalmazhatók, és persze csak azzal a feltétellel, hogy a lehetséges Galilei-féle koordinátarendszerek közül az egyiket (K0) egy adott mozgásállapotú rendszert választottuk vonatkoztatási testünknek. Ekkor (a természeti jelenségek leírására vonatkozó érdemei miatt) joggal nevezhetnénk ezt a rendszert „abszolút nyugalomban lévőnek”, az összes többi Galilei-rendszert pedig K „mozgásban lévőnek”. Ha például a mi töltésünk lenne a rendszer, akkor a vasúti kocsink egy K rendszer lenne, amelyhez képest kevésbé egyszerű törvények érvényesülnének, mint a K rendszerhez képest. Ez a csökkentett egyszerűség annak a ténynek lenne köszönhető, hogy a K kocsi mozgásban lenne (azaz „tényleg”) a K rendszerhez képest. A K rendszerre vonatkoztatva megfogalmazott általános természeti törvényekben szükségszerűen szerepet játszana a kocsi sebességének nagysága és iránya. Elvárható lenne például, hogy a mozgási iránnyal párhuzamos tengelyű orgonasíp által kibocsátott hang más legyen, mint az, amit akkor bocsát ki, ha a síp tengelye erre az irányra merőlegesen állna.
A Nap körüli pályán való mozgása miatt a Földünk egy vasúti kocsihoz hasonlítható, amely másodpercenként körülbelül 30 kilométeres sebességgel halad. Ha a relativitás elve nem érvényesülne, akkor azt kellene várnunk, hogy a Föld mindenkori mozgásának iránya belekerülne a természeti törvényekbe, és azt is, hogy a fizikai rendszerek viselkedése függne a Földhöz viszonyított térbeli tájolástól. Ugyanis a Föld forgási sebességének egy év alatt bekövetkező irányváltozása miatt a Föld nem lehet nyugalomban a feltételezett rendszerhez képest az egész év folyamán. A leggondosabb megfigyelések azonban soha nem mutattak ki ilyen anizotróp tulajdonságokat a földi fizikai térben, azaz a különböző irányok fizikai nem-egyenlőségét. Ez nagyon erős érv a relativitás elve mellett.
7:19 de.
Sucubbus Lillith
Gravitáció: a világ ura
Valahol följebb szóvá teszed azt, hogy a Föld hogyan is tett szert gömbölyű alakjára, pedig ez a tény teszi világossá az egyetlen világegyetem legnagyobb szabályozó és irányító törvényszerűségét a gravitációt…
Földünk gömbje éppúgy a kozmikus „törmelékkondenzáció” terméke, mint a többi bolygó, ill. égitestek, vagy a gázbolygók is gömbölyűek. Tudniillik két legkisebb testet, vagy részecske találkozásakor köztük máris érvényesül a vonzás. Az így létrejött agglomerátum, lazább „test” lesz középpontja a sűrűbb későbbi változatnak, amely a később beleütköző égitesteket fogadja be egyre nagyobb sűrűséget s így még nagyobb gravitációt produkálva a térben arra tévedő testeket.
A gömb elemi részei a gravitáció által koncentrikusan törekednek a középpont felé, ahol az adott test a legsűrűbb.
Ez a kozmikus folyamat Szaturnusz holdjain, amelyek szilárd struktúrájukat a „gyűrű” törmelék állományából nyerik ki.
A gyűrű, vagy karima pedig az úgyszintén arra tévedő kozmikus porból,v. törmelékből nyeri.
Érdekesek a gyűrű szünetei, üres hiány-pályák is, amely anyagokat „űrgyűrűket” a holdak vonták ki a forgalomból.
Wgy úrhajós egy nylon-zacskó vízbe apró morzsákat, fémreszeléket, homokot stb. helyezett laza rendetlenségbe, majd nyugalomra tért. Másnap a vízben lebegő részecskék egyetlen csomóba összeálltak… A megismételt kísérlet rendre, mindig ezt az eredményt produkálta…
Üdvözlettel
Megjegyzendő: a kozmoszban a gázok is a gravitáció hatása alatt vesznek részt a „káoszból”. A Hubble sokmillió
r fényévre gigantikus gázfelhőket (nebulákat) rögzített melyekben igazoltan csillagok, napok, bolygók – mi több – a mengyelejevi teljes anyagskálát hozták létre
9:07 de.
Auróra Borealis
Érdekes kozmikus összefüggés van Tut Ankh Amon arany halotti maszkja – a világ legszebb ötvös-remeke – illetve annak „obszidián” szkarabeusz homlokdísze anyagának létrejöttét illetően. Ugyanis az említett drágakő egy vulkáni ásvány amely az ömlő >láva lehűlése során< keletkező természetes üveg. Az emberi történelem egy igen megbecsült anyaga. Részben mint drágakő, de főleg a pattintott kőkor szerszámköve vált ismertté.
Az említett szkarabeusz alakúra csiszolt természetes üveg viszont hosszú időn át megfejtetlen talány volt a zöldessárga, méz színe miatt, mert a vulkáni obszidiánok inkább feketék, vagy szürkék, mely szín eltérés a kvarc egy más, nem vulkáni eredetére utal.
A közelmúltban azonban több-ezer kilőméterre Egyiptomtól, Szaharában geológusok egy nagy becspódási kráterre lettek figyelmesek, melyben, ill. környékén a kataklizmát okozó több meteorit darabjára találtak…
A meteorit egyes darabjaiban a nevezetes szkarabeusz anyagával tökéletesen megegyező, drágakő minőségű kvázi obszidián részeit fedezték föl. Márcsak az okozott fejtörést, hogy a kvarc honnan érkezett. Az űrből, avagy egy a sivatag által ellepett vulkánból.
Labor vizsgálatok szerint a surlődás és a becsapódáskor keletkező irdatlan magas hőmérséklet – tehát nem vulkanizmus – hatására nemcsak a meteor, de a sivatagi homok megolvadván hozta létre az arany halotti maszk szkarabeusza kvázi obszidián anyagát, melyből a fáraó ötvösei csiszolt drágakövet varázsoltak…
9:45 de.
Succubus Lilith
2023 szeptember 6
1:47 de.
„a Föld mindenkori mozgásának iránya belekerülne a természeti törvényekbe, és azt is, hogy a fizikai rendszerek viselkedése függne a Földhöz viszonyított térbeli tájolástól. Ugyanis a Föld forgási sebességének egy év alatt bekövetkező irányváltozása miatt a Föld nem lehet nyugalomban a feltételezett rendszerhez képest az egész év folyamán”>>
a Föld két mozgást végez: kering a Nap körül elliptikus pályán azaz ezen a pályán a mozgás vektora folyamatosan változtatja „értelmét” {egy mozgó testnek van iránya és értelme a kettő nem azonos} és forog saját tengelye körül következésképpen a két mozgás eredő vektora jellemző másrészt a koordinátarendszerek bármelyikéből rendszerek {mondjuk két mátrix összevetése} egymáshoz képest végzett mozgása azaz állapotváltozásának meghatározáshoz az egyik koordinátarendszert rögzíteni kell azaz meg kell annak origó- ját határozni és ez nem igen sikerül!!!
és miért kellene bekerülnie a fizikai törvények közé amikor ez önmaga is egy vagy több fizikai törvény alkalmazása!
de a Naprendszer is meg a Föld kettős mozgása által meghatározott rendszert fel lehet fogni egy elméleti „origó”-nak és onnan vizsgálódni a kozmikus távolságok esetén a hibahatár toleranciája elhanyagolható! de mindig valami olyasvalamit vizsgálgatnak tudóskáink, ami innen olyan távolra van, hogy az adott FÖLD-i pillanathoz képest már nem is létezik és „ott” semmiképpen nem!
mint már grizinek próbáltam de nem hatott rá, mi mindig és kizárólag a múltat vizsgáljuk még akkor is ha az asztalon előttünk lévő töltöttkáposztát szemléljük, mert a fény útja nem nulla és következésképpen idő telik el a töltöttkáposzta és a retinám között {a szaglásomról nem beszélek most}
eddig annyit tudok tőled az általad teremtett istenedről, hogy te sem tudod mit találtál ki!
ez már rózsaszínű port kíván hosszú csíkban!
egyébként Lavazza!
11:59 du.
A 6. resz. A konyv cime mellesleg:
Relativitás: a speciális és az általános elmélet
Írta: Albert Einstein
Eredeti: RELATIVITY : THE SPECIAL AND GENERAL THEORY
https://www.gutenberg.org/cache/epub/5001/pg5001-images.html
VI
A klasszikus mechanikában alkalmazott sebességek összeadásának tétele
Tegyük fel, hogy régi barátunk, a vasúti kocsi állandó v sebességgel halad a síneken, és egy ember a kocsi hosszán a haladási irányban w sebességgel halad át. Milyen gyorsan, vagy más szóval milyen W sebességgel halad előre az ember a padkához képest a folyamat során? Az egyetlen lehetséges válasz a következő megfontolásból látszik adódni: Ha az ember egy másodpercig mozdulatlanul állna, akkor a padkához képest a kocsi sebességével számszerűen megegyező v távolságot haladna előre. A járás következtében azonban ebben a másodpercben a kocsihoz képest, és így a padkához képest is, további w távolságot tesz meg, amely w távolság számszerűen megegyezik a járás sebességével. Így összesen W = v + w távolságot tesz meg a padkához képest a másodpercben. Később látni fogjuk, hogy ez az eredmény, amely a klasszikus mechanikában alkalmazott sebességek összeadásának tételét fejezi ki, nem tartható fenn; más szóval az imént leírt törvény a valóságban nem érvényesül. Egyelőre azonban tételezzük fel helyességét.
12:00 de.
7. resz:
VII
A fény terjedési törvényének és a relativitás elvének látszólagos összeegyeztethetetlensége
Aligha létezik egyszerűbb törvény a fizikában, mint az, amely szerint a fény az üres térben terjed. Minden iskolás gyermek tudja, vagy tudni véli, hogy ez a terjedés egyenes vonalban történik c = 300 000 km/sec sebességgel. Mindenesetre nagy pontossággal tudjuk, hogy ez a sebesség minden szín esetében azonos, mert ha ez nem így lenne, akkor nem lehetne egyszerre megfigyelni a különböző színek esetében a fénykibocsátás minimumát egy állócsillagnak a sötét szomszédja által okozott fogyatkozásakor. De Sitter holland csillagász hasonló, kettőscsillagok megfigyelésén alapuló megfontolásokkal azt is ki tudta mutatni, hogy a fény terjedési sebessége nem függhet a fényt kibocsátó test mozgási sebességétől. Az a feltételezés, hogy ez a terjedési sebesség a „térben” lévő iránytól függ, önmagában valószínűtlen.
Röviden, tegyük fel, hogy a fény c (vákuumban) sebességének állandóságára vonatkozó egyszerű törvényt a gyerek az iskolában joggal hiszi el. Ki gondolná, hogy ez az egyszerű törvény a lelkiismeretesen gondolkodó fizikust a legnagyobb intellektuális nehézségekbe sodorja? Nézzük meg, hogyan keletkeznek ezek a nehézségek.
Természetesen a fény terjedésének folyamatát (és valójában minden más folyamatot) egy merev vonatkoztatási testre (koordinátarendszerre) kell vonatkoztatnunk. Ilyen rendszerként válasszuk ismét a padkánkat. Képzeljük el, hogy a felette lévő levegőt eltávolítottuk. Ha egy fénysugarat küldünk a töltés mentén, a fentiekből látható, hogy a sugár csúcsa a töltéshez képest c sebességgel fog terjedni. Most tegyük fel, hogy vasúti kocsink ismét v sebességgel halad a vasúti sínek mentén, és hogy iránya megegyezik a fénysugáréval, de sebessége természetesen sokkal kisebb. Vizsgáljuk meg a fénysugár terjedési sebességét a kocsihoz képest. Nyilvánvaló, hogy itt alkalmazhatjuk az előző szakasz megfontolásait, hiszen a fénysugár a kocsihoz képest az abban haladó ember szerepét játssza. Az embernek a padkához viszonyított W sebességét itt a fénynek a padkához viszonyított sebességével helyettesítjük. w a fénynek a kocsihoz viszonyított keresett sebessége, és a következőket kapjuk
w = c – v
A fénysugár terjedési sebessége a kocsihoz képest tehát kisebbnek adódik, mint a c.
Ez az eredmény azonban ellentmondásba kerül az V. szakaszban kifejtett relativitáselvvel. Ugyanis, mint minden más általános természeti törvénynek, a fény terjedésének törvényének in vacuo [vákuumban] a relativitáselv szerint a vasúti kocsi mint vonatkoztatási test esetében ugyanannak kell lennie, mint amikor a sínek a vonatkoztatási test. De a fenti megfontolásunk alapján ez lehetetlennek tűnik. Ha minden fénysugár a vasúti töltéshez képest c sebességgel terjed, akkor emiatt úgy tűnik, hogy a fény terjedésének egy másik törvényének kell szükségszerűen érvényesülnie a vagonra vonatkoztatva – ez az eredmény ellentmond a relativitás elvének.
E dilemmát tekintve úgy tűnik, nincs más megoldás, minthogy vagy a relativitás elvét, vagy a fény terjedésének egyszerű törvényét a vákuumban feladjuk. Azok, akik figyelmesen követték az előző fejtegetést, szinte biztos, hogy azt várják, hogy tartsuk meg a relativitás elvét, amely olyan meggyőzően hat az értelemre, mert olyan természetes és egyszerű. A fény vákuumban való terjedésének törvényét akkor egy bonyolultabb, a relativitás elvének megfelelő törvénynek kellene felváltania. Az elméleti fizika fejlődése azonban azt mutatja, hogy ezt az utat nem követhetjük. H. A. Lorentz korszakalkotó elméleti vizsgálatai a mozgó testekkel kapcsolatos elektrodinamikai és optikai jelenségekről azt mutatják, hogy az e területen szerzett tapasztalatok meggyőzően vezetnek az elektromágneses jelenségek elméletéhez, amelynek a fény sebességének a vákuumban való állandóságára vonatkozó törvénye szükségszerű következménye. A prominens elméleti fizikusok ezért inkább hajlamosak voltak elutasítani a relativitás elvét, annak ellenére, hogy nem találtak olyan empirikus adatokat, amelyek ellentmondtak volna ennek az elvnek.
Ezen a ponton lépett színre a relativitáselmélet. Az idő és a tér fizikai fogalmainak elemzése eredményeként nyilvánvalóvá vált, hogy a valóságban a relativitás elve és a fény terjedési törvénye között a legkevésbé sincs összeegyeztethetetlenség, és hogy e két törvény szisztematikus betartásával logikailag merev elméletet lehetett alkotni. Ezt az elméletet a speciális relativitáselméletnek nevezték el, hogy megkülönböztessék a kiterjesztett elmélettől, amellyel később foglalkozunk. A következő oldalakon a speciális relativitáselmélet alapgondolatait mutatjuk be.
12:03 de.
Es ezzel tovabb nem forditom, mert szo erte a haz elejet, hogy a forditas ocska. Pedig hat Einten fogalmazott ilyen furcsan.
(Magamnak persze majd leforditom az egeszet.)
Ennyi talan eleg a fizikaban kevesbe jartasoknak, hogy lassak, a klasszikus fizika tarthatatlan.
VIII
Az idő fogalmáról a fizikában
Villám csapott a vasúti töltésünkön a sínekbe két egymástól távol eső A és B helyen. Azt a kiegészítő állítást teszem, hogy ez a két villámcsapás egyszerre történt. Ha megkérdezem öntől, hogy van-e értelme ennek az állításnak, határozott „igen”-nel fog válaszolni a kérdésemre. De ha most azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy magyarázza meg nekem pontosabban az állítás értelmét, némi megfontolás után rájön, hogy a kérdésre adott válasz nem is olyan egyszerű, mint amilyennek első látásra tűnik.
Egy kis idő elteltével talán a következő válasz jut eszébe: „A kijelentés értelme önmagában is világos, és nem szorul további magyarázatra; természetesen némi megfontolást igényelne, ha megbízást kapnék arra, hogy megfigyelésekkel állapítsam meg, hogy az említett esetben a két esemény valójában egyidejűleg történt-e vagy sem.” Ezzel a válasszal a következő okból nem tudok megelégedni. Tegyük fel, hogy zseniális megfontolások eredményeként egy ügyes meteorológus felfedezi, hogy a villámnak mindig egyszerre kell belecsapnia az A és a B helyre. Akkor azzal a feladattal kellene szembesülnünk, hogy megvizsgáljuk, hogy ez az elméleti eredmény megfelel-e a valóságnak vagy sem. Ugyanezzel a nehézséggel találkozunk minden olyan fizikai állításnál, amelyben az „egyidejű” fogalom szerepet játszik. A fogalom nem létezik a fizikus számára mindaddig, amíg nincs lehetősége megállapítani, hogy egy tényleges esetben teljesül-e vagy sem. Szükségünk van tehát az egyidejűség olyan meghatározására, hogy ez a meghatározás szolgáltassa azt a módszert, amelynek segítségével a jelen esetben kísérletileg eldöntheti, hogy a két villámcsapás egyszerre történt-e vagy sem. Amíg ez a követelmény nem teljesül, addig fizikusként hagyom magam becsapni (és természetesen ugyanez vonatkozik arra is, ha nem vagyok fizikus), amikor azt képzelem, hogy az egyidejűség kijelentésének értelmet tudok tulajdonítani. (Arra kérem az olvasót, hogy addig ne menjen tovább, amíg erről nem sikerült teljesen meggyőződnie.)
Miután egy ideig gondolkodott a dolgon, azután a következő javaslatot teszi, amellyel az egyidejűséget tesztelhetjük. A sínek mentén mérve az AB összekötő vonalat ki kell mérni, és egy megfigyelőt az AB távolság M középpontjába kell helyezni. Ezt a megfigyelőt el kell látni egy olyan elrendezéssel (pl. két 90 fokban megdöntött tükörrel), amely lehetővé teszi számára, hogy vizuálisan egyszerre figyelhesse meg A és B helyet. Ha a megfigyelő a két villámot egyszerre észleli, akkor azok egyidejűek.
Nagyon örülök ennek a felvetésnek, de mindezek ellenére nem tekinthetem a kérdést teljesen eldöntöttnek, mert kénytelen vagyok felvetni a következő ellenvetést:
„Az ön meghatározása bizonyára helyes lenne, ha tudnám, hogy a fény, amellyel az M-nél lévő megfigyelő a villámokat észleli, az A –> M hosszon ugyanolyan sebességgel halad, mint a B –> M hosszon. De ennek a feltételezésnek a vizsgálata csak akkor lenne lehetséges, ha már rendelkeznénk az idő mérésének eszközeivel. Így úgy tűnne, mintha itt egy logikai körben mozognánk”.
További megfontolás után kissé lenéző pillantást vet rám – és jogosan -, és kijelenti:
„Én ennek ellenére fenntartom korábbi definíciómat, mert az a valóságban egyáltalán nem feltételez semmit a fényről. Az egyidejűség definíciójával szemben egyetlen követelményt támasztok, nevezetesen azt, hogy minden valós esetben empirikus döntést kell szolgáltatnia számunkra, hogy a meghatározandó fogalom teljesül-e vagy sem. Az, hogy az én definícióm megfelel ennek a követelménynek, vitathatatlan. Az, hogy a fénynek ugyanannyi időre van szüksége az A –> M útvonal bejárásához, mint a B –> M útvonalhoz, a valóságban nem feltételezés vagy hipotézis a fény fizikai természetéről, hanem egy olyan kikötés, amelyet saját szabad akaratomból tehetek, hogy az egyidejűség definíciójához jussak.”
Nyilvánvaló, hogy ez a definíció nem csak két eseménynek adhat pontos értelmet, hanem tetszőlegesen sok eseménynek, és függetlenül attól, hogy az események helyszínei milyen helyzetben vannak a vonatkoztatási testhez (1) (itt a vasúti töltés) képest. Így jutunk el az „idő” fizikai meghatározásához is. Ehhez feltételezzük, hogy a vasútvonal (koordinátarendszer) A, B és C pontjain azonos szerkezetű órákat helyezünk el, és ezeket úgy állítjuk be, hogy mutatóik helyzete egyidejűleg (a fenti értelemben) azonos legyen. Ilyen feltételek mellett egy esemény „idején” annak az órának a leolvasását (mutatóinak állását) értjük, amelyik ezen órák közül az esemény közvetlen közelében (térben) van. Ily módon minden olyan eseményhez, amely lényegében megfigyelhető, időérték társul.
Ez a kikötés tartalmaz egy további fizikai hipotézist, amelynek érvényességét aligha lehet kétségbe vonni az ellenkezőjét bizonyító empirikus bizonyítékok nélkül. Feltételezték, hogy az összes ilyen óra azonos sebességgel jár, ha azonos szerkezetűek. Pontosabban fogalmazva: Ha két, egy vonatkoztatási test különböző helyein nyugalomban elhelyezett órát úgy állítanak be, hogy az egyik óra mutatóinak egy adott helyzete egyidejű (a fenti értelemben) a másik óra mutatóinak ugyanezzel a helyzettel, akkor az azonos „beállítások” mindig egyidejűek (a fenti definíció értelmében).
(1) Feltételezzük továbbá, hogy ha három esemény, A, B és C különböző helyeken úgy következik be, hogy A egyidejű B-vel, B pedig egyidejű C-vel (a fenti definíció értelmében egyidejű), akkor az eseménypár egyidejűségének kritériuma is teljesül. Ez a feltételezés a fény terjedésének fizikai hipotézise: mindenképpen teljesülnie kell, ha fenn akarjuk tartani a fénysebesség állandóságának törvényét a vákuumban. ↑
12:11 de.
Meg annyit, hogy Einstein itt koordinata-rendszerekrol beszelt, ami maris megzavart valakit. Felreertette a vilagegyetemben felallithato kulonfele koordinata-rendszerek fogalmat.
Ehelyett tehat en inkabb a klasszikus fizikaban alkalmazott „fizikai rendszer” fogalmat ajanlanam az egyszeruseg, vagy erthetoseg kedveert.
Hogy ez mit jelent?
Gondoljunk Munchausen barora, aki egy izben egy mely godorbe esett, de szerencsere nem hagyta el a lelekjelenlete es belekapaszkodott a hajaba es kiemelte magat a godorbol.
Nos, ez azert lehetetlen, mert a kedves baro csupan egy fizikai rendszert alkotott, nem kettot, vagy tobbet. Ahhoz, hogy valakit kiemeljenek egy godorbol kell egy masik fizikai rendszer is.
Remelem, igy ertheto.
12:27 de.
„tisztelthölgyeimésuraim” 2023 szeptember 6 7:19 de.
” Valahol följebb szóvá teszed azt, hogy a Föld hogyan is tett szert gömbölyű alakjára…”
Koszi, de elegge jol ismerem a Naprendszer kialakulasara valo elmeleteket is.
Viszont elfeledted, hogy minden geonomiai elmelet szerint, teljesen mindegy, hogy a Fold hideg, vagy meleg uton keletkezett-e, planetank egyszercsak teljes egeszeben folyekony halmazallapotba kerult. Ez tette lehetove a mag, kopeny es a kereg elkulonuleset, szegregalasat. (Eredetileg fajsuly szerint kepzeltek.)
Ha viszont ez igy volt, akkor nem lenne tul tudomanyos megfeledkezni a centrifugalis erorol, hacsak fel nem tetelezzuk, hogy a Fold a szilard kered kialakulasaig meg nem forgott. (De akkor meg az a kerdes, ki, vagy mi inditotta be a forgast?)
Az egyenlitonel a szogsebesseg durvan 1660 km/h. Ha ott allsz akkora sebessegel rohansz az „eterben”.
Azzal nincs gondja a tudos vilagnak, hogy a Fold lapultsagat, azaz az egyenlitonel tapasztalhato nagyobb tomeget a centrifugalis eronek tulajdonitsa, de azon mar nem gondolkodik el egyik tudos ferfiu sem, hogy amig folyekony volt a Fold miert nem valt korong alakuva.
12:47 de.
Meg valamit a relativitasrol:
Mint azt mar Galilei is eszrevette, a mozgas iranya relativ. O egy vitorlas hajot emlitett, amint elhalad egy sziget elott. A szigeten ul egy ember es nezi hajot. A hajon valaki felmaszik a legmagasabb arbocra, majd leejt egy kalapacsot. A ferfi az arbocrol nez a leeso kalapacs utan, es azt latja, hogy az egyenesen esik le. A szigeten ulo ferfi viszont azt latja, hogy a kalapacs parabola-palyan esik le.
Sajnos Galilei meg nem tudta mire menjen ezzel, de az eszrevetel akkor is zsenialis.
Fenn Eintein is emlitett egy peldat erre.
Mondhatnank ezt ugy is, hogy a mozgas vektormennyiseg, azaz iranya is van, es ez relativ attol fuggoen, hogy a fizikai rendszeren belul, vagy azon kivul figyeljuk a mozgo testet.
Ezt jo eszben tartani a relativitas elmelet megertesehez.
A masik „aprosag” az, hogy a sebesseg nem az egyik alapmertekegysege a fizikanak, hanem szarmaztatott.
v = s/t, azaz sebesseg egyenlo ut osztva idovel.
Namost, ha a sebesseg merteke is relativ, mint azt fenn lattuk, akkor ebbol kovetkezik, hogy van az s, vagy a t, vagy mindketto relativ.
Innen aztan lehet tovabb tanulgatni.
Megegyszer, a link a konyvhoz:
https://www.gutenberg.org/cache/epub/5001/pg5001-images.html
Konnyen lehet, hogy meg van magyarul is valahol.
6:09 de.
Aurora
Márcsak annyi, hogy a becsapódás által a jelenlévő kvarcok hirtelen lehűlése okozta anyaguk amorf – teehát nem kristályos – azaz üveges dermedését szemben a Föld mélyén lezajló lassú, szabályos kvarckristállyá alakulásával.
A vulkáni, magmás átalakulás során azonban más anyagok határozzák meg a keletkezett kő színét, míg az átlátszó sárgászöld színt a sivatagi homok nyomelemei idézték elő.
6:48 de.
Succubus Lillith
Most keveredtem erre az oldalra és felidézödtek a régi szép vitanapok emlékei.
A Voyager 1-2. úrszondákat 5 évre kalibrálták és lám 40 éve nemcsak, hogy üzemelnek, de adatokat szolgáltatnak.
Az mind semmi, de az egyikük 18000 Milliárd km-nél átlépte a .
h e l i o p a u s a . addig energiát biztosító – napszél távolság – világ határát ahonnan márcsak a szintén anyagi eredetű . k o z m i k u s s u g á r z á s . ad neki erőt a további munkához. Ebből a távolságból a fénysebességű adatok is 16,5 óra alatt érnek a Földre.
Innentől ez a mesterséges égitest a galaxisunk határát vette célba mely határon túl is az anyagi világ színes tere várja, mint azt égi távcsöveink különféle objektívjai(!) eddig kézzel fogható bizonyítékok sorát szolgáltatták.
8:21 de.
09.07.6:48, III.sor helyesbítése:
„18000 milliárd” helyesen: 18-milliárd.
9:10 de.
Schumacker Lédi!
Bárhová is fejlődik az emberi tudás, az úgynevezett „értelmes teremtettség”és tervezettség hívei és hívői bárhová is jutnak el szondáink megfigyelő, letapogató műszereink, ők mindig az addig elért szintekbe fognak kapaszkodni, ha azok felhők akkor abba, ha a „heliopausa” akkor abba, de ha kell akár a galaxis széle, vagy az univerzumon vagy „téren kívül is elbújtatják az lképzelt értelmes teremtő erő birtokosát.
A Voyager2. esetében már lassan túl is vagyunk a hívők szenétől elzárt fenomén újabb tartózkodási helyén hisz lassan a galaxisunk széle jelenti az átláthatatlan határt, az anyagi tér szélét… Pedig immár ott is látjuk égi testeket, anyagi valóságát…
Nincs könnyű helyzetük, de megoldják…
11:55 de.
Succubus Lilith
2023 szeptember 7
12:47 de.
képzeld elolvastalak, imádom a sztájluszodat vagy Einstein bácsi {nem Rémusz?} nyakatekert és szájbarágós modorát ami alapján feltételezem, hogy az akárki olvasót seggbutának tartja… a többiről már írtam, találtál porokat?
skalár mennyiségek mozgását az adott rendszer origójának mozgási jellemzőivel és az ahhoz nagy bután oktrojált dimenziókkal lehet kifejezni, mialatt a harmadik dimenziónál „magasabb” rangú skalár mennyiségek nem dimenziók hanem integrálok és deriváltak és ezzel a világ valós dinamikus létét meglehetősen jól lehetne jellemezni persze ha valaki a sok tudóskából megtalálna vagy kijelölne {mi úgy mondtuk ezt matekban hogy „felvesz önkényesen”} egy origót de ahhoz meg gyáva mert akkor azonnal eltűnik isten azaz a BIG BANG és én tovább röhögök!
1:12 du.
„A gondolat szabadsaga nem egyenlo a szabadsaggal. Hiszen vannak gondolatok amik megbenitjak az elmet, a bunos gondolatok…”
irta a szerzo.
Az renszben igaz, mert a gondolat szabadsaga leheto szabadon meg a bortonben, sot meg a bitofan az utolso pillanatokig.
De a „gondolat-szabadsaga” teljesen jelentektelen a mig azt nem leheto korlatlanul kinyilvanitanod!!!
De amikor a gondolaton kivul minden mas lehetoseg korlatozva vagy tiltva egy elnyomo hatalom altal, vagy letkorulmenyek alatl, hat ki a fene is gondolna az emberileny SZABADSAG-ara????
S a „bunos gondolat” az nem a szabadsag-altal okozva, hanem a gazemberseg, erkolcstelenseg, diktatura altal okozott korulmeny, ami semmive tesszi meg a „szabadsag” alapveto gondolatat is.
De a kerdesem mostan is, mint mindeg a multban, hogy miert ellenzne barki „pufalykas” , akarkii mas egyen elzalogosithatalan jogait ???????
S hogy ki hatarozhatnma azt meg es mi alapon velhetne barki is mas-embertarsai jogainak, lehetosegeinek barmi korlatozasat.
A buntettek korlatozasai es tiltasai alapjaban minden embertarsaid letenek es jogainak a vedelme es biztositasa, s a tied is.
Mi abban belathatatlan ?????
Minden mas az eletben csupan B.S.!!!
1:52 du.
VITAZOK;
Ugy a feny terjedese mint az anyag terjedese csupan addig leheto amig az valami teljesen gatlo ,vagy felbomlato anyagba utkozik, vagy amig a surlodas hatasa azt lenem lassitja vagy teljesen felmorzsolja.
Az tortenik a foton-ok terejedesevel, s azert a feny terjedese is hasonloan mint az anyag is azon alapelvek-szerint letezheto.
Persze a vilagurben lenyegevel kevesebb annak lehetosege mint a Foldunk-legkoreben.
De most ohajtanam emliteni Carl Sagan (1934-1996)amerikai astrologus, astrophysicist, astrobiologus nehany leveinek a vitait.
Carl Sagan pl. a Drake principle es a Time-travel elvenek az elemzoje volt.
Na de vitazzok itten is, es elobbi vitakban csupan a letezo fizikai erok letet voltak hajlandok elismerni.
Persze nem minden letezo ero physikai, sot a legalapvetobb erok lete is csupan phyziakai-hatasaik alapjan felfogva az emberilenyek alatal.
De lehetne az az „isten” nek nevezett alkoto ero egy-hasonlo ero a vilagegyetem letrehoizojanak velheto?
Emlitve a vilagurben szaguldo tudomanyos-kutato-eszkozok talan allando, ill.orokkevalo terjedeset, s azokkal valo foldi kommunikacios lehetosegeket.
Mint a Cassini prober, amely meg a Kujper-ovon tulrol is kuldi adatait.
Letezheto lenne hasonloan az emberi agy sugarzasai is, mint pl. az ESP , azon nem-fizikai erovel?
Vannak akik azt imadkozasanak nevezik, de az emberi agy kisugarzasai tagaddhatalan teny. Pl. az ESP.
Na a time-travel bonyodalmasabb feltetelezes ,de lehetne valotlan a valosagban, es sokkal fejletebb ,elorehaladotabb trasadalmak lete a kozeli vilagurben????
Habar maig a leg-kozelebbi exo-planet is tobb-szaz-fenyev tavolsgaban letezo.
Tehat a „time-travel” lehetosege nelkul barmi felfedezese annak lehetetlen.
Persze ti itten mind hihettek a Kommunista manifestoban!
2:05 du.
SchumackerLady
2023 szeptember 7
6:48 de.
+ a többi gyaúr hitetlenek, AVE!
már évek hosszú során magyaráztam annak aki meghallgatta és nem tette zsebre a bigbangbe csomagolt teremtőjét és rohant el a szélrózsa minden irányába, sikoltozva
[a hívőknek: nincs kezdeti impulzus a tehetetlen anyag viszi az energiáját mint azt látnotok kell]
és nem áll meg és a tehetetlen mozgásból mindez automatikusan következik, meddig „látjuk” még?
2:06 du.
DUBOIS:
Nem a tavolsag, a Galaxisok szelenek hatarai, hanem a vilagur korlatlansaga a valodi hatar, hiszen a vilagurnek nincsen hatara.
de hogyan lehetne kepes az emberi agy, ertelem azt felfogni, ill. meg elkepzelni is????
Csupan a vegtelenseg, az orokkevalosag szavaval, jelevel kepes meg kifejezni is.
De az nem valasz am , s nem hatarozza meg a meghatarozhatatlant!!!
Az „inteligens tervezes” elven.
Ha egy Teremtonek szuksege lett volna a tervezesere hat az nem lehetett volna MINDENHATO!
De ha hajlando lennel meg a legalapvetobb kerdesekre is a valaszt talalni ugy a fizika, biologia, stbk. elemzeseivel, valami eloremeghatarozo celt tagadhatatlanul mutat a leg-alapvetobb fizikai es szerves letek esteiben is.
Kezdve az olvaso testi-letenek alapjain.
10:31 du.
Voronyezs 2023 szeptember 6 9:07 de.
““… „obszidián” … az említett drágakő egy vulkáni ásvány amely az ömlő >láva lehűlése során< keletkező természetes üveg. … Az említett szkarabeusz alakúra csiszolt természetes üveg viszont hosszú időn át megfejtetlen talány volt a zöldessárga, méz színe miatt, mert a vulkáni obszidiánok inkább feketék, vagy szürkék, mely szín eltérés a kvarc egy más, nem vulkáni eredetére utal. ””
Igy mukodik a “tudomany”. Nem akarunk valamirol tudni, es kitalalunk valami eszeveszett orultseget.
Eloszoris, az igaz, hogy az obszidian altalaban fekete szinu, ritkabban barna, vagy zold, de akad koztuk voros, narancssarga, sarga es kek is. A szennyezoanyagtol fugg. Mint felzikus lavabol szarmazo kozet boven tartalmazhat barmifele szennyezoanyagot.
Masodszor, amint azt irtad kesobb, amikor a magma nagyon lassan hul ki (megrekedve a keregben, plutont alkotva), akkor van boven idejuk a molekulaknak szabalyos kristalyokba rendezodni. Amikor a magma a felszinre tor es hulye szoval elve, szobahomersekleten hul ki (gyorsabban), akkor egyes molekulak letrehoznak kristalyokat, masok nem, kevert szerkezetu lesz kozet. Amikor a lava feltehetoen jegre fut, kozel teljesen rendezetlenek maradnak a molekulak, olyanok, mint amikor a magas entropiajuk miatt kaotikussa valtak, es igy uvegesse valnak ezek a kozetek. Ezeket szamtalan kiserletekben bizonyitottak.
Tehat azt a zoldseget, hogy az obszidian a forro sivatagban keletkezett (akar ejjel is) jobb lenne mellozni.
10:43 du.
SchumackerLady
Succubus, Rodeo11
Majd-elfelejtettem!
Az itteni vita abból indult ki, hogy T.kollégánk kijelentette, hogy „a téren kívül is létezik valami”, vagyis anyag nélküli világ, ahol egy másik dimenzió funkcionál, mint a mi Naprendszerünkben, vagy a Tejút galaxisunkban.
Hát -szerinte- miért-is ne érvényesülhetne ebben a „vákumban” (hisz’az anyagnélküliség az = vacum) az a hierarchikus felsőbbrendű, űbermateriális, avagy űberszubsztanciális szellem, amely képes bármit létrehozni, de eltüntetni is.
Itt most mellőzném, hogy tökéletes vákumot létrehoznunk még sosem sikerült (ld.izzószál el-oxidálódása), de hát mit is számít ez az apróság egy űberuniverzális fenoménnek, aki Sucubus szerint nem is a maga teremtette szférában tölti öreg napjait, hanem azon kívül anélkül, hogy legalább valami energia, vagy lelkierő működtetné.
Nem! Neki nincs szüksége ilyen galaktikus, sőt csillagközi semmiségekre, mint gravitáció, tehetetlenség, esetleg sugárzás és fotonkiáramlás, azaz fény, namost az anyag és energia-megmaradás számtalan gyakorlatban bizonyított – tényszerű – törvényére sem…
– Igen a Voyager űrszonda az első olyan ember által . a l k o t o t t . tárgy, amely átlépte csillagunk hatókörét és a . c s i l l a g k ö z i . tér anyagtól korántsem mentes világában halad mostmár galaxisunk határa felé, ahol már nem földi körülmények között is, az emberi tudáspiramis értékein rendre érvényesülnek Newton, Mengyelejev , Einstein stb törvényei.
E „járt utakról” még az űrhajósok hívő tagozata sem kíván eltérni. 🙂
10:45 du.
Dubois 2023 szeptember 7 9:10 de.
” Bárhová is fejlődik az emberi tudás, az úgynevezett „értelmes teremtettség”és tervezettség hívei és hívői bárhová is jutnak el szondáink megfigyelő …
Nincs könnyű helyzetük, de megoldják… ”
A SchumackerLadynek akartam valaszolni, hogy „es akkor mi van?”, de igy inkabb neked fejtenem ki a konnyu helyzetemet:
Meg a sajat kepzelt, vagy allitolagos galaxisunk allitolagos meretehez kepest is pl. az Oort Felho meg idehaza van.
En megertem, hogy az ateistaknak azonnali orgazmust okoz egy-egy jol iranyzott hazugsag, es a technologiai fejlodes, de sajnos ki kell abranditsalak.
Meg ha 1000-szer olyan messze jutna egy urszonda, mint innen az Oort Felho, akkor is lenyegeben ugyanazt latnank a szonda tavcsovevel mint innen a Foldrol. Esetleg elesebben.
Mellesleg, te ugye tudod, hogy a mi galaxisunk mekkora es milyen alaku? 🙂
8:47 de.
Succubus Lilith
2023 szeptember 7
10:45 du.
mi van? nem sikerült új istent összehoznod és most kihagyva őkelmét olyan dolgokról beszélsz amiről halovány lila fingod sincs?
nem látjuk ugyanazt! mert a szonda a jelenből a múltba utazik és mire odaér már semmi sem olyan meg semmi sem az amit távcsöveink mutatnak de neked magyarázni falra hányt borsó {nem szeretek hányni} ami a legtréfásabb a szonda esetén, az az, hogy a nagyon régen elmúlt múltnak a jövőjét találja meg amit mi sohasem fogunk tudni meglátni, mert a szondáról a Földre érkező fénynek és egyéb sugaraknak is időre van szüxégük hogy ideérjenek, hacsak valamelyik istened ami éppen ráér és nem foglalkozik kis teremtéssel nem teszi ki eléje a tenyerét és akkor bumm vége a közvetítésnek
hogyan bírod mindezt? így isten nélkül, vagy éppen lejárt szavatosságú isteneid egyikével mit szoktatok csevegni?
az anyag az ő inherens energiájával köszöni szépen jól van, te meg keressél másik porokat… ezeknek lejárt a szavatossága mint az Omicron-nak
1:14 de.
Csak hogy az angolul erto ateista urak es holgyek ne unatkozzanak. (Be lehet allitani magyar forditasra.)
1:52 de.
Dubois 2023 szeptember 7 10:43 du.
„” Az itteni vita abból indult ki, hogy T.kollégánk kijelentette, hogy „a téren kívül is létezik valami” „”
Nem a teren, hanem e vilagunkon kivul.
” ahol egy másik dimenzió funkcionál…”
Ezt viszont felig megertetted.
” Itt most mellőzném, hogy tökéletes vákumot létrehoznunk még sosem sikerült…”
Nagy hiba, hogy mellozod. Ha az elozo altalam itt bennhagyott mondatodat igazan megertened, akkor nem is foglalkoznal vakumokkal, azaz ures terrel.
Ideje lenne megertenie minden ateistanak, hogy a ter-anyag es a vilagunkban „merheto” ido teljesen kulonall az Istentol. Pontosabban fogalmazva, a Teremto alkotta ezeket, tehat csak egy feluletesen gondolkodo varna el, hogy az aki teremtette befolyasolt a teremtett dolgai altal, vagy azon belul letezne.
Mielott a gunyos es butuska megjegyzeseidre valaszolnek, megkerdeznem csak ugy kivancsisagbol, hogy szerinted mi az a gravitacio, mi bizonyitja a newtoni elmeletet, miszerint a gravitacio minden egitestre allandoan hat es a legkisebb valtozas (mozgas) is a z o n n a l hat a vilag osszes tobbi egitestjere?
Tovabba hogy mi bizonyitja azt ami szerinted a gravitacio?
Mibol szarmazik a tehetetlenseg, a kulonfele sugarzasokat mivel magyarazod (ne hagyd ki az elektromagnetikus sugarzast, mint elektronikai szakember, ez engem roppat erdekel) es honnan tudod, hogy fotonok valoban leteznek?
No es miert gondolod, hogy az energiamegmaradas torvenye (ami egyaltalan nem bizonyitott) hogyan bizonyitja azt, hogy a vilag nem lett teremtve?
Mindezek persze koltoi kerdesek, igazabol nem varok valaszt, mert egyszeruen nem tudhatod a valaszokat.
4:59 de.
Kedves Lillith
7/10:45
Nem szeretnék elemi iskolás leckéket neked felmondanim de az Oort felhő bár nagyon messze van innen annak igen nagy a valószínűsége, hogy földünk törmelékanyagának a nagy része onnan származik s amikor összeálltak és ütköztek ezek a kataklizmák – nagy nyomás – gerjesztette az izzást. …Hogy ez a magmatikus agglomerátum akkor már forgott e, nem tudjuk, de ha igen az is azt bizonyítja, hogy a gravitáció erősebb, mint az általad föltett körösztkérdés, miszerint a forgó izzó tészta mégis miért lett gömb, és miért nem lepény, avagy lapostányér…
Amúgy meg az „ellapult” földgolyó enyhe kiszélesedésének oka alighanem az egyenlítői öv körüli korai
– a Szaturnuszhoz hasonló – említett „begyűjtött” Oort stb. eredetű törmelék és porgyűrű, mely fokozatosan diffundált a már korábban összeállt kezdeti tömb egyenlítői sávjában, ahol a gravitáció centripetális ereje bizonyult erősebbnek a centrifugális erőnél.
Jórészt az Oort csoportból – ma már nem felhő – kiszabaduló égitestek, meteorok, meteoritok adtak anyagot a föld kialakulásához. Másfelől nem tisztázott, hogy az üstökösök meylyek ezer-milliárdnyi vizzel és más áldással járultak hozzá a csodás képhez honnan is tévedtek a naprendszerbe, de nagy a valószínűsége, hogy Helioszférán kívülről, a csillagközi térből.
Minden esetre Newton ki tudta számítani a a Hely Bop újra megjelenését, ami többször, percre pontosan bekövetkezett…
Ami pedig a „téren kívüli” világot illeti, amit soha senki nem látott és nem is érzékelt – mondjuk a napszél hatású világon túli – Más-világban már nem napszél öleli körül az oda kilépett űrszondát, hihetnénk azt is, hogy onnan nincs anyag, nincs tér és nincs idő se… Ám épp a Woyager2 bizonyítja, hogy nem abszolút „légüres” térben, hanem éppenséggel permanens „sűrűségben” vele szemben áramló kozmikus sugárzásban halad.
A kozmikus sugárzás pedig olyan nagy-energiájú sugárzás, amely a távoli galaxisokból eredő >részecske< áramlás, azaz anyagi megnyilvánulás, tehát semmiképp sem anyagtalan, úgymond vákum… Tartalma: elektronok, protonok, gammasugárzás, mindenféle atommag és szubatomi részecskék is.
Ergo: A CSILLAGKÖZI TÉR A TÉRIDŐ EGY TEKINTÉLYES DARABJA.
6:12 de.
Succubus Lillith
2023.IX. 7. 10:31
SSajnálatos, hogy türelmetlen kapkodásod annyi félreértésre ad okot, mint ez az Tut Ankh Amon obszidiánja téma félremagyarázása is.
Ezenkívül a másik személyeskedő leszólása…
Figyelj! Jómagam, n e m „a sivatag forró homokjából” indultam ki.
Arról van szó, ugyanis, hogy egy gigászi égitest becsapódásakor keletkezett irtózatos hőmennyiség olvasztotta meg a kráter szélén lévő kvarchomokot, melynek kémiai „szennyezői” (+ a meteorit anyagával vegyülve) obszidiánnal egyező ásványi típust alkotva a kőnek viszont sárgászöld színárnyalatot kölcsönöztek.
Amúgy a tudomány rendszeres pocskondiázásával magadról sajnálatos mód’ egy öntelt egoista bizonyítványát állítod ki…
12:24 de.
Dubois 2023 szeptember 9 4:59 de.
Erdekes elmeleteket emlitesz, de ezek is csak elmeletek. Sajnos egyetlen olyan elmelet sincs, ami hibatlan lenne, vagy mindent meg tudna magyarazni a Naprendszer es a Fold teremtes nelkuli keletkezesere.
Barmennyire is erolkodnek a tudos urak, csak egyre tobb hibat tudnak veteni, illetve fantasztikusabbnal fantasztikusabb elmeleteket gyartani.
Elmelet elmelet hatan. Egyszercsak tenykent kezelik az elso elmeletet, majd epitenek ra meg tobbet es meg tobbet.
12:53 de.
Voronyezs 2023 szeptember 9 6:12 de.
” Ezenkívül a másik személyeskedő leszólása… ”
Nem tudom mire gondolsz. Hogy a tudos ur zoldseget allit?
” Jómagam, n e m „a sivatag forró homokjából” indultam ki.”
Dehogynem. Azt irtad, es most is megismetelted, hogy a becsapodas olvasztotta meg a sivatagban a kovet/homokot. Ahhoz, hogy ebbol obszidian keletkezhessen, nagy mennyisegu jegre lett volna szukseg, hogy a hules nagyon gyorsan menjen vegbe.
” Amúgy a tudomány rendszeres pocskondiázásával magadról sajnálatos mód’ egy öntelt egoista bizonyítványát állítod ki…”
Nem vagyok jartas az osszes tudomanyagban, de nehany agaban, mint pl. a geologiaban, fizikaban es egy kicsit a csillagaszatban is vannak nemi ismereteim.
Geologiaban jelenleg a lemeztektonika elmelete van nyomva, ha kell, ha nem. Ha nem ertesz egyet, ha ki mered mutatni, hogy tobbszorosen is fizikai keptelenseg, akkor a sarlatanok fognak teged sarlatannak hivni es nagy valoszinuseggel nem kapsz allast. Vagy ugy jarsz, mint a kanadai pszihologus, akinek erzekenyito kurzust kell vennie, ha meg akarja tartani a diplomajat.
Van egy 1885-ben publikalt Geonomy: Creation of the Continents by the Ocean Currents cimu konyv egy bizonyos Stanley Grimes nevu uriember altal irva. Meg lehet talalni a konyvet ingyen a net-en.
Ez az uriember mar akkor azon kesergett, csupan kb. 30 evvel azutan, hogy a geologia onallo tudomany lett, hogy a begyoposodott agyu tudostarsait nem lehet kirobbantani az egyetemekrol, holott nyilvanvalo zoldsegeket tanitanak, es hogy a tudostarsai nem turnek ellenvetest.
Amikor ide jutottam jol megmosolyogtam ezt a reszt, mert ez a mentalitas azota sem valtozott semmit a tudos urak koreben. Az emberi termeszet nem valtozik a jelek szerint. A feltekenyseg, a jol fizeto allas megtartasa sokkal fontosabb nekik, mint hogy elfogadjanak egy masik velemenyt.
No es pl. a lemeztektonika eseteben dollarmilliardokat fecsereltek el a kezdettol fogva maig, ami ugyan adott munkat a nehany csalo mellett szegeny embereknek is, de a swindli swindli marad. Nem igy kene munkahelyeket teremteni.
Tehat ha az allitolagos tudomanyt „pocskondiazom”, akkor lehet, hogy inkabb a tudos urakrol allitok ki valamifele bizonyitvanyt.
6:08 de.
Sucubbus és
Vornyezs
1908.ban a szibériai Tunguzka tajga-rengetege fölött, egy azóta is ismeretlen égitest többszáz méter magasságban a légköri surlódás hatására a hirosimai atomrobbanás többszörösét prpdukálva úgy robbant s zét, hogy a lakatkan rengeteg hatalmas fái minteegy 100 n.km-en sugarasan dőltek ki a robbanás epicentrumáből kiindulva.
E
A közelműltban Cseljabinszk orosz város összes ablakát törte be egy meteor-robbanás.
Ekkora energiarobbanás rámutat arra is, hogy egy homoksivatagon krátert ütő meteor igenis képess több-ezer fokos hőkisülést is létreehozni, amely a kavarchomokot ott helyben megg is olvaszthatja, azaz természetes üveget is létrehozni mint ahogy ilyet a villámlás is bármikor produkál. A méret ez esetben változó lehet, bár eredmény dolgában ez indifferens kérdés…
A Mexikói Öböl létrejötte a legnaggyobb földi egyben kozmikus katasztrófa kézzelfogható mementőja, amely az óriás dinosaurusok kipusztításával egy időben perspektívát biztosított az emlősök e és az ember evolúciója előtt is. Képzelhetjük, mi hő szabadulhatott föl ott, amely az egész bolygó időjárására és történelmére is kihatott.
Üdvözlettel
Cukihara
9:14 de.
Succubus
Killith
A lemeztektonika >univerzális produktuma< Galapagos Szigetek, mely csodás óceáni alakulat nemcsak geonómiai remekmű, de éppen ennélfogva egyben kitűnően funkcionál a glóbusz biológiai tanműhelyeként is.
A szigetek mindegyike vulkán debütált, majd mindenik egyenként ki-kihűlve kezdte pályafutását több-ezer kilométerre a legközelebbi szárazföldtől. Egymástól is száz és ezer km-re némelyik visszasüllyedt az óceánba zátonyt alkotva, mások pedig életekben gazdag szigetként "élik" éltetik még ma is különc élővilágukat, biodiverzitásukat.
Különc azért mert szigetei egyes távolsága annyira elszeparálta egymástól az odavetődött fajokat, hogy azok a többiektől eltérő fajokká mutálódhattak. Például ez történt a vagy 8 féle galapagosi pinttyel, a híres szigettől függő teknősökkel, vagy a világon is egyedülálló tengeri leguánnal is… Ezek mindegyike a dél-Amerikai dzsungel 1-1 fajából alakultak új fajjá, minthogy a szigeteken külön-külön más és más életfeltételhez kellett alkalmazkodniuk, valamint ezeken a szigeteken nem éltek ragadozók…
A szigeteknek ez a számukra meghatározó távolsága éppen a tektonikai elkülönültségüknek köszönhető, minthogy kiterjedtségük csakis ezzel magyarázható, mivel az óceáni lemez "elhordta (elhordja)", távolítja el őket attól a Cs-óceáni tűzgyűrűnek e tűzhányókat éltető ún. forró-pontjától, de egymástól is.
A szigetcsoportnak ez a széles, egymástól is távoli kiterjedtsége előre változtatta meg elsősorban az egyes szigetek flóráját, amely aztán determinálta a véletlen oda vetődő állatok életfeltételeit is.
3:07 du.
A „CUMULO NIMBUS” az nem egy vilaguri rendellenesseg kovetkezmenye, hanem csupan egy fuggolegesen alakulo felhotomb.
A legaramlasok okozza annak kulonlegessegeit.
S a „vacum” az nem egyenlo az „uresseggel”.
Sot a vilagur sem veve valoban ures-nek, mert meg ha csak egyettlen reszecske (Muon) is letezne egy trillio kob-merfoltben is akkor az mar nem „uresseg”, mert tartalmaz valamit, persze a photonok is reszecskek, s az ellenallas es surlodas is csokkenti tomeget es terjedeset, azert nem vegtelen.
Ami nemileg meg a totalis vilagurben is letezo barmi minimalis formaban.
6:11 de.
Don Goló
9.11.9:14
…Hogy az óceáni tűzgyűrű hatása a Galapagos szk. elmozdulására azt néhány napja egy Ettenburgh-film élménye is megerősíti, ahol a természettudós – épp az óriásteknősöket tanulmányozva – elmondja, hogy az ott általa elfoglalt kisebb sziklaszirt, amin már pont 30 évvel korábban is filmet forgatott, a . G P S-adatok tanúsága szerint pillanatnyilag a szigettel együtt már 2 méterrel arrébb van, mint akkor volt.
Ide tartozik az is – mint azt korábban talán te említetted – hogy e „”vándorlás”” során egyess (vulkánok) szigetek elnyelődnek , látszólag elvesznek, ám az ilyen zátonyok valójában a biodiverzitást gazdagítják a rajtuk megtelepedett korallok által. Eme Galapagos-menti korallzátonyok külön szerencséje a földrajzi fekvés, mivel ott 3 (azaz három) csedesóceáni áramlat gazdagítja a galapagosi vizek plankton és más szerves állományát, mely gazdagság jelentős tengeri élővilágot is biztosít a szigetvilágnak. Így az Antarktisztól tízezernyi km-re lévő Egyenlítő környéki világ még bizonyos később itt mutálódott fóka fajt is befogadhatott…
1:42 de.
BENDEGÚZ uram!
A CUMULO NIMBUSt nem egy úrbéli jelenségként lett itt EMLÍTVE.
A CUMULO NIMBUS, lévén „TORONYFELHŐ” fizikailag is érinti a kozmikus szférát, vagyis AKTÍV szerepet visel a Föld és Kozmosz közötti „”együttműködésben””, amennyiben utóbbi TÖLTÖTT és ELEKTROMÁGNESES részecskéi és sugárjelenségei elektromos töltést gyakorolnak e viharfelhő SZUPERCELLÁVÁ válásában. Márpedig ez a jelenség Földünkön naponta több-ezerszer megismétlődve RENDSZERT ALKOT, egyrészt villám formájában földi objektumokba csapva és irányát tekintve fordítva, az alsó TROPOSZFÉRÁBÓL a fölötte elhelyezkedő MEZOSZFÉRÁBA küldött csak néhány éve ismert FLEER-nek elnevezett – szintén villám – elektromos kisüléseket.
Ebben a kérdésben nem is azon van a hangsúly, hogy KUMULO NIMBUSZ felhő típusa „mi fán terem”, hanem az, hogy általa a Föld, a légkör rajta keresztül tart ÁLLANDÓ és közvetlen fizikai tehát, KONTAKTUST az eddig űrnek tekintett, valójában viszont nagyon is MATERIÁLIS T É R-rel.
És Bocs’, de Carl Sagan nem „astrologus”, mint azt írtad, hanem ASZTRONÓMUS, azaz tudós csillagász volt. Az aztrológust biztosan kikérné magának, mely szó csillagjóst mondhatjuk, sarlatánt jelent.
1:58 de.
Utóirat
Neked nem kell külön magyaráznom, hogy a napi több-ezer FLEER kisülés nem következne be, ha nem talál FIZIKAI VEZETŐ közegre.
…És így az is elképzelhető, hogy ennek megfelelően az űrbéli gáz, részecske közeg nélkül a földi villámlás sem működne, nemcsak azért, mert a TORONYFELHŐNEK a kozmikus tér ad töltést, de a SZUPERCELLA két, pozitív és negatív (+/-) pólusa csakis e-módon nyerhet levezetést.
8:39 de.
Logikai összefüggésben a vita során kiderült, a Woyager2. további útjáról a csillagközi térben, márcssak az a kérdés, hogy pl. az Oort csoportból ütközés, v.más égi gixer v. kényszer következtében kilépő égitest (kőtörmelék, vagy üstökös) a helioszférából kiszakadva intergalaktikus pályára térhet e, vagyis képes e folytatni egyenesvonalú mozgását a következő galaxisvonzó világáig…
4:22 de.
Succubus Lillith
2023. 9.10. 12:24
A becsapódás epicentrumában a kolosszális robbanás okozta nyomás következtében keletkezett iszonyú hőmérséklet növekmény okozza a vele kontaktusba került anyagok – ez esetben kőzet,,v.kőzetek – megolvadását s így, ezek esetleges metamorfózisát, melyek egyedi tömege a milligramm-tól a mázsás kőtömbökig terjedhet.
A vitatott csiszolt – lényegében obszidián a fáraó homlokán – skarabeus ékkő sem nyomhat 10-20 grammnál többet, bár az eredeti kb 3400 éve a Szaharában föllelt . n y e r s . kő méreteiről nem maradtak fenn írásos emlékek, csak a helyszínen manapság talált azonos anyagú szilánkok…
4:39 de.
UI.
Amivel . c s a k . annyit szándékozom közölni, hogy az ismeretlen égitest, esetleg kőszikla db . n e m . a k o m p l e t t . találkozási felületet, ill. a krátert, hanem csak egyes részeit, akár a bent pangó kvarchomokot olvasztotta meg, ill. össze.
Pacem et veritas! 🙂