Lumpen proli II.
Kölcsön-munkaerőként napi tizenkét-tizennégy órát dogozik, vagy többet. Nyolcvanat (334 USA dollár) is össze tud kaparni, ha vasárnap is bemegy akár kilencven-kilencvenötöt. Vigyáz, hogy még állva se aludjon el, mert hazaküldik. Autója van, és külön ágya, a többiek ágyra járva, váltva alszanak, neki külön ágya van, Ő a „jani” (!) neki még autója is van. Havi huszonöt az ágy, ezt levonják, és fizetési előleget is lehet kérni negyven százalék kamatra. (Tízezret kapsz, tizennégyet fizetéskor levonunk. Értve?) Ő nem kér előleget, Ő a „jani”.
A TESCO-ban sört, kolbászt, bucit, meg nadrágot pakol kosarába, aztán a próbafülkében, megeszi a bucit, kolbászt, megissza a sört, a barkács polcról hozott fogóval levágja a lopásjelző izét a nadrágról, átöltözik, régi nadrágot, papírt, sörösüveget, fogót a fülkében hagyva kisétál. Kifelé menet még vesz három kiflit, a kifliket épp „otthon” gubbasztó társának adja. Egyél öcsi, rád fér, mondja mosolyogva, hisz Ő a „jani”.
Jogosítványát bevonták, van hozzá hetvenezer büntetés. Fizetni nem tud, hát ledolgozza, közmunkára is kocsival megy, ha igazoltatják, bocsánatkérő mosollyal mondja, hogy otthon hagyta az iratait. Kérésre öccse adatait adja meg. A rendőr telefonál. Anyja neve? Kérdezi még vissza. A válasz pontos, minden stimmel a jogsi rendben. Máskor nem ússza meg ennyivel, köszön el a rendőr.
Arca derűs, pillantása nyugodt, tartása, lépte könnyed. Magabiztos, társai szeretik, mindig tudja a tutit. Egyszer egy komor hajnalon meghal, és akkor, ott a hideg kövön fekve, (hiába bosszankodik a halál) még akkor is, ott a hideg kövön derűs mosolyba rendeződnek ráncai.
Magyarország jobban teljesít.
(A szerző fotója)
Author: Szukits Rezső
Rossz tanulmányi eredményei miatt protekcióval veszik fel villanyszerelő tanulónak, elsőre nem engedik szakmunkásvizsgára, magyar nyelv és irodalomból megbuktatják, majd még egyszer, harmadszorra vizsgaelnöki dicsérettel sikeresen szakmunkás lesz. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerez műszaki oktatói diplomát. Spulni hordó, villanyszerelő, művezető, műszaki oktató, saját vállalkozásában ügyvezető, nyugdíjas. A KMH Ellenszék rovat egyetlen írástudatlan szerzője, a kardió sportok, szépirodalom és a filozófia kedvelője. Érzelmeiben panel proli.
5:56 de.
Éljen a magyar fasiszta vadkapitalizmus, kedves jobb és „bal” oldali közép”polgárok” !
5:24 de.
Eleftheria !
„baloldali”
És valóban, ott, vagy itt lóg már több, mint 25 éve a levegőben a hatalmas kérdés, mi is az a baloldaliság… Mit is kell ez alatt pontosabban és nem csak úgy általában érteni, hiszen ennek megvannak a maga jól behatárolható keretei.
A minap György Péter esztéta, filozófus azt találta mondani a Klub rádióban vele készült interjuban, hogy „…ezek a fiatal politikusok Marxtól még egy betűt sem olvastak…”, mire Rangos Katalin riporter valami olyasmit válaszolt, hogy „ugye most viccelt”… Erre ő csak annyit mondott, „Miért, bármiféle baloldaliság elképzelhető Marx nélkül ?”. És azt hiszem nagyon telibe találta a lényeget…
Marxnak legalább azokat a tételeit nem kellene félredobni, amelyeket matematikai formulákkal is igazol, amely törvényszerűségek ezek nélkül is működnek, érvényesülnek a mindennapokban. Ezért élni, érvelni kellene velük is…
A baloldal többsége csupán ösztönös indíttatásból van ott, ahol van, illetve amit gondol erről az egészről…
5:35 de.
Azért annyit hozzáfűznék, hogy a bolsevizmus néven megismert diktatórikus rendszert nem sorolom a marxizmus körébe, mert az sem történelmi időpontjában, sem pedig a további gyakorlatában nem felelt meg a klasszikus követelményeknek…
11:53 de.
Marx azt írta valahol, hogy elméletének halála lesz, ha dogmaként mantrázzák, nem változtatnak rajta az időkhöz igazítva. És lőn.
Nekem az az egyszerűsített marxi tétel jelenti a baloldaliságot, amely szerint a kizsákmányoltak – tehát akiknek egyetlen értékesíthető árujuk a munkaerejük – akkor tudnak jobb árat elérni ezért, ha a tőkéhez hasonlóan nemzetközi téren fognak össze. Akkor internacionalizmusnak hívták, most globalizációnak. Lehet persze lázadozni ezellen, de nem sok értelme van, ez objektív meghatározottság. Szűk nemzeti keretek között épülő „szocializmusnak” semmi értelme. Illetve megnevezése van, csak egészen mást jelent, mint a munkaerejükből élők által vágyott rendszer: nemzetiszocializmus.
6:00 de.
Röviden csak annyit tennék hozzá a fentiekhez, hogy természetesen Marx megkerülhetetlen gondolkodó, de a szocializmus elképzelései már Marx előtt is felbukkantak; illetve a baloldaliság nem is feltétlenül jelent szocializmust. Tágabban értelmezve, a Felvilágosodás és a Francia Forradalom kora óta nagyjából a szabadság, egyenlőség, testvériség eszmeiségét jelenti. Magyarországon viszont sosem voltak ezek az eszmék népszerűek, manapság pedig egyáltalán nem azok; mindig is Európa egyik legjobboldaibb, legreakciósabb, legmaradibb társadalma volt a magyar. A nemzetiszocializmusnak pedig semmi köze ( a félrevezetőnek tűnő megnevezés ellenére sem ) bármiféle szocializmushoz, baloldalisághoz; ez csak egy baloldaliságot diszkreditáló, vulgáris, jobboldali propagandafogás, hogy lenne.