A kultúra biztos nagyon fontos. Ha elgondoljuk, hogy vélt kulturális felsőbbrendűségek jegyében hányan haltak meg az emberi történelme során, akkor biztos nagyon fontos. De éppen a történelmi tömeggyilkosságok miatt veszélyes az, ha egy miniszterelnök a szájára veszi bármilyen kultúra védelmét. S különösen veszélyes akkor, ha hülyeségeket is beszél eközben. Márpedig azok a részletek, amelyek magyarul is napvilágot láttak Orbán Viktornak abból az interjújából, amit a Focus –nak adott valami ilyesmi képzeteket kelthet. Már akkor, ha nem nagyon komoly fordítási hibák keveredtek bele a hírekbe. Már az a címként szereplő kiemelés is komoly fejtörést fog okozni az orbanista történészeknek, amely alapján […]

A menekültekkel kapcsolatban nem egy esetben merül fel, hogy korántsem csak életerős felnőttek alkotják a tömeget. Akkor sem, ha a magyar autokretén elit szeretné ezt a képet kidomborítani. A valóságban a menekültek között számos család, és így gyermek is megtalálható. A The New York Times oldalán megjelent riport alapján mintegy kétmillió traumatizált gyermek. Természetesen szó nincs arról, hogy mind a két milliónyi gyermek egyedüli célja lenne, hogy a hazai elit csemetéi elől eligyák az iskolatejet. Így az oligarcha és a menekültkérdés politikai haszonélvezői fújják ki nyugodtan a levegőt. Még csak nem is a hazai gyermekszegénységi, és éhezési adatokkal szeretném folytatni. […]

Orbán családi viszonyrendszerében rendszeresen felmerülő kérdés, hogy ki tekinthető a haszonélvezők közül közszereplőnek. Gáspárka esetében a haszon talán csak eszmei, ismertségi, csajozós haszon. Míg Ráhel esetében a haszon, közvetett módon, de kifejezetten anyagi természetű. Akkor is, ha a kedves férje, míg cégét bírta, vadászkastélyok helyett közbeszerzésekkel került kifizetésre. Még akkor is, ha Ráhel interpretációja úgy szól a kérdésben: a saját lábukon állnak. Ami igaz lehet, csak a talpuk alatt a köz lábfejét látjuk. Ha tehát a családi cipőorrig látunk, akkor a saját lábukon állnak. Ha az orrnál messzebb, akkor ez egy kérdőjelekkel zárható állapot. Még abban az esetben is, ha […]

Ha a menekült-mizéria forgatagában még emlékszik rá valaki, volt a nyárelőn egy sajátos menekülési történet. Az a történet, amelynek keretében kicsit furcsának tűnt a jelöltnek pont egy doktori vizsga előtt történő megvilágosodása az eskü, különben a beiskolázásakor is hasonló formában élő verziója kapcsán. Akkortájt felmerült, hogy nem annyira morális fenntartásokról, mint a formailag elégtelen doktori dolgozat felülvizsgálatának egyfajta kivédéséről lehet szó. Majd jött egy sajátos levelezés az egyetemmel. Sajátos, mert a doktori iskola vezetőjének írt levélre hosszabb ideig nem született válasz. Majd annak immár nyílt levélként megjelenő változatára sem. Sem az eredeti közlési helyre, sem pedig a Kanadai Magyar Hírlap […]

Munkásságát elemezni itt és most talán nem is érdemes. Nem azért mert ez a munkásság elemzésre érdemtelen. Sokkal inkább azért, mert e sorok írója érdemtelen egy olyan életmű teljes elemzésére, mint amilyen Göncz Árpádé, az irodalmáré, a politikusé volt. Maradnak tehát a benyomások. Az első, akkor még szigorúan olvasói találkozás. Ami nem is az első volt. Csak az első azok közül, amikortól a nevét megjegyeztem. Ez a „Gyűrűk urának” olvasásához kötődik. Tulajdonképpen nem is tudom, miért pont ehhez a könyvhöz. Ahhoz a könyvhöz, amelynek az elejét nem is Göncz Árpád fordította. De talán éppen ezért. Holott fordított krimiket, sci-fiket és […]

Furcsa dolog más írásában olyasmiről olvasni, amit korábban magam is érintettem, és ami nem kizárólag a napi hírek ilyen-olyan olvasatáról szól. Még akkor is, ha nem teljesen vonatkoztatható el azoktól. De mégis, egyfajta folyamat-szemlélet, mondhatni szellemi oknyomozás része. A maffiaállammal kapcsolatban, a Halmai Tamásnak és Sebestyén Eszternek, mintegy kedvcsinálónak az ÉLET ÉS IRODALOM LIX évf./39. számában megjelenő írásából, kikerült első rész mindenképpen ilyen. Annak az oknyomozása, hogy amit naponta tapasztalunk, az hogy fér össze azzal, amit egyénenként sokszor elutasítanak azok is, akik tömegben maguk is naponta tekernek egyet a főhatóság előtti malmokon. De nem cikkismertetőnek szánom a továbbiakat. Akit az […]

A napi menekült-híreket sok szempontból okkal vezeti a miniszterelnök haknija New Yorkban. Amelynek egyik kísérőjelensége a közlemény nélküli, mintegy vásári, együtt-fényképezkedés az USA elnökével. De most mégis engedjük el a hiteltelen Orbán Viktor kezét a vásári forgatagban. A sorok közt, a CÖF részvételével, belügyeinket illetően, lényegesebb döntés látszott megszületni. Annál lényegesebb, min az, hogy ha már, valószínűleg, az USA elnöke nem lehet Orbán Viktor, legalább egy közös fotója lesz az igazival. Az említett CÖF ugyanis a jelek szerint olyan megállapodást kötött Pintér Sándor tárcájával, nem pénz-, hanem közigazgatási-, ami zavarosabb történelmi szelek előtti viharok képét idézi. Holott, ha a hírTV […]

A kulturális örökségek teljes körének ismerethiánya nem feltétlenül tesz boldogtalanná. Azonban felvágni vele Hoffmann Rózsa egykori munkahelyén nem számít ritkaságnak. A KDNP országgyűlési képviselője azonban elment az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésére. Bebizonyítva, hogy az ostobaságok szóvirágba öltöztetésében a tiszta forráshoz lehet fordulni. Hoffmann Rózsa a vallásszabadságról folytatott plenáris vitában szólalt fel. Szinte természetesen a kereszténység védelmében. Mely kereszténységet, mint azt Rétváritól is hallhattuk pár éve, lépten-nyomon üldözik errefele. Röpke három év sem telt bele, és már a KDNP-be megtért politikai keresztények egyik mintapéldányáig is eljutott. Nyilván teljesen véletlenül a muszlim és zsidó vallás gyakorlásának szabadságát emlegető megszólalásokat ellenpontozva. S még […]

Annak idején egy belügyminiszter-jelleggel kellően ellátott politikai közszereplő olyasmit mondott, hogy a szélsőségesek kapnak két pofont, és haza lesznek zavarva. Annyira nem lettek, hogy bíróságilag feloszlatott szervezetük utód-torna-mozgalmai belügyi segédlettel esküdözhettek anno Hősök terén. A bíróság pedig legutóbb kimondta: egy engedélytelen röpgyűlés szétkergetéséért a rendőrség köteles elnézést kérni. Azt követően, hogy közel tízmilliós kártérítést is kicsengetnek a 2009-ben szétzavart társulat egyes tagjainak. Talán az akkor szintén röpke őrizetbe vett Vona Gábornak is. Aki nyilván nagyon megérdemelné az esetleges kártérítést. Elvégre sokba van a cukisági kutyatáp. De ezért is elnézést kérünk. Vona Gábor természetesen egy nagyon tisztességes hazafi. Ezt bizton állíthatjuk. […]

A szíriai helyzetben új fejleménynek tűnik az amerikai és az orosz elnök majdnem létrejött, és a jelek szerint októberre prolongált, találkozója. Amelynek meghiúsulását a hosszasan megszakérteni kész szakértők fogják talán leginkább sajnálni. Ahogy nem kevésbé igaz az is, hogy alapvetően a kutyát sem érdekelné még a létrejött csúcstalálkozó sem a buszmegállóban ácsorgók közül. Messze és magasan lenne. Holott az amerikai-orosz, illetve a szíriai nemzetközi részvétel általában, könnyen lehet, hogy nagyon is gyorsan fog a hétköznapokba is becsapódni. Egy-egy „részletkérdésben”. A nyilvánvaló hatások egyike kétségtelenül a történelmi párhuzamokban keresendő, mint amilyen a müncheni értekezlet is. De az is nyilvánvaló, hogy amennyiben […]

A menekültek érkezésével, az egész ügymenettel kapcsolatban a kedves jobboldali trollok szabványosított kérdése az, hogy: „De mit tehetett volna Orbán másként?” Nos, leginkább talán nem kellett volna hazudnia. Aztán lehet ugatni Schengenről, meg egyebekről, de … A következőkben csak az említett kérdésről lesz szó. Tudva: a mi lett volna nem történelmi kategória. A töprengést kezdjük ott, annál a kronológiai pontnál, amiről korábban esett már szó. 2015. januárjától, amikor már Orbán Viktornak nyilvánvaló információkkal kellett rendelkeznie arról, hogy igen komoly gondok várhatók. Ráadásul a nemzetközi kötelezettségekről akkor is tudhatott. Az, hogy a magyar kormányzatot a menekült-hullám váratlanul érte: szimpla hazugság. A […]

Az eduline.hu jóvoltából nagy hír-keletje lett a „PÖCS”-nek, mint mozaikszónak, mely mögött nem a Polgári Öntevékeny Csoportot, hanem Pedagógus Önértékelési Csoportot kell érteni. Az előbbi különben is egy párt neve volt, mint Polgári Öntevékeny Csoport Párt. Az utóbbit pedig a tanári besúgórendszer hírnökeként aposztrofálta a média. Amely média-beharangozót már csak azért is hihetőként olvashatunk, mert már évekkel korábban is előfordult besúgás-alapút sejtető felmondás egyes tanároknak. Ugyanakkor a jelen helyzet kicsit visszás. Egyszerűen azért, mert az, aki a tanárképzésben tanultakra megpróbál előítélet nélkül visszaemlékezni, annak talán rémlik egy olyan fogalom, hogy „önreflexió”. De arra az esetre, ha nem, akkor pusztán némi […]

A menekültügy nem egy belpolitikai tanulsággal is szolgált, illetve szolgál folyamatosan. Orbán politikájának nemzetközi patthelyzete ismert. A belpolitika diktatúra-irányú elmozdulása is köznapi téma. Vagy az lehetne. Az ellenzék körében azonban, sajátosan, szintén hozzájárul a kép tisztulásához. Az LMP már korábban letette a hűségesküt Orbánnak, amikor Schiffer nyomjelzőt javasolt a menekültekre. Most pedig az MSZP tette le az eddig kezében gyűrögetett álarcot. Az Index híre szerint legalább is valami ilyesmi látszik kirajzolódni, ha az ott megjelent véleménnyel nem is tudok mindenben egyet érteni. Ott ugyanis olyasmit írnak, hogy a most meghirdetett, pozitív semlegességnek keresztelt, ebihal-taktika kontrasztban áll az eddigi kemény bírálatokat […]

Az Európai Unió a menekültekkel kapcsolatban elfogadta a kvótarendszert. Ezzel, látszólag, Orbán Viktor politikája hatalmasat zakózott. Olyan meggyőző látszattal, hogy az első nyilatkozatok alapján például a DK fel is ült a pillanatnyi benyomásoknak. Holott valójában megerősítették Brüsszelben a Fidesz-kormány politikáját. Nem menekült-ügyben, hanem általában. A menekültek tekintetében tulajdonképpen a kvótarendszer kisebb megterhelést jelent, mint a szabad áramlás biztosítása, vagy az érkezettek számolatlan táborba-rendezése. Ezt egy idő óta abban az összefüggésben emlegetik, hogy érthetetlen: a magyar kormány miért kel ki a kvótarendszer ellen. Holott az egyik cél nyilvánvaló. A kvóták meghatározásánál, hacsak egy kicsit is figyelnek a humanitárius szempontokra, akkor a […]

Egyes jelek szerint kedves betegnek ma megint rohama volt a Parlamentben. Amnéziás rohama. Már megint úgy emlékszik, hogy megváltotta a világot. Jézus előtt. Isten még kicsit kapaszkodik ugyan a bokájába, de ő a Nagy Orbán Viktor már letudta. Istent. Az ördög nevében. Az eszéért cserébe hatalmat kapott. Az eredménye az esztelen hatalomgyakorlás. Ami az amnéziás rohamot illeti, az a jelenleg aktuális stressz-hatásoknak megfelelően a menekültüggyel kapcsolatos. Azt a kijelentését, hogy egy lendületből megdicsérte a civileket a munkájukért, majd kiemelte a kormány által, a segélyszervezeteknek adott adományokat, sokan úgy értették, hogy a civileket emlegette, mint anyagilag támogatott csoportot. Ezt a menekülteket […]