Az Orbán rezsim egyik legfontosabb jellemzője az a rendszerszintű és leplezetlen korrupció, ami a FIDESZ vezetői, oligarchái és a párt sajtóbirodalma körül alakult ki. Ebből kiindulva el sem lehet tehát képzelni, hogy egy olyan embernek, mint Császy Zsolt, akiből koncepciós per áldozatot csináltak, mennyire elkeserítő és dühítő lehet: úgy kell börtönbe vonulnia, hogy az ellene felhozott vádpontok egyikében sem okozott semmiféle kárt a magyar államnak. Császy Zsolt, a vele készített interjúnk második részében (az első rész itt található) megjegyzi: nem az a lényeg, a magyar sajtó mely botrányokkal kíván foglalkozni, illetve melyek iránt tanúsít érdeklődést, hanem az, milyen utasítást kap […]

Néhány hét múlva bebörtönzés vár a jogi végzettségű, egyetemi oktató Császy Zsoltra, aki az 1990-es évek elején nem mellesleg a FIDESZ szóvivője és parlamenti szakértője is volt, mindez azt követően, hogy egy, Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök és kormányának más prominensei ellen indított, széles körben koncepciós pernek tartott eljárás szenvedő alanyává vált. Császy akkor vált a Sukoró-ügy egyik érintettjévé, amikor felmerült, hogy a Velencei tó partján egy külföldi befektető telkeket Közép-Európa egyik legnagyobb turisztikai beruházásaként hasznosítana. A visszás helyzet azon ingatlan-átadásra vonatkozó ajánlattal kapcsolatban alakult ki, amelynek keretében az állam bizonyos tóparti földekért cserébe közép-magyarországi földterületeket kapott volna vissza. Császy akkoriban […]

73 évvel ezelőtt ezen a napon 11 140 férfit, nőt, gyermeket vagoníroztak be, és indítottak el a halál felé. Monor (két vonat) 3065 és 3079 férfi, nő, gyermek Békásmegyer-Budakalász (két vonat) 3072 és 1924 férfi, nő, gyermek A menetrend szerinti vidéki zsidóság deportálása ezzel a nappal befejeződött, illetve még 1944. július 20-án Rákoscsabáról 1230 férfit, nőt, gyermeket (amely település ekkor még közigazgatásilag nem tartozott Budapesthez) vagoníroztak be, és indítottak el a halál felé.  (A nagyításához kattintson a térképre!) 1944. július 6-án Horthy a romló hadi helyzet és a rá nehezedő nemzetközi és hazai nyomás hatására rendeletet adott ki a deportálások […]

„Az emlékezés és a tanítás kötelesség!” Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb náci megsemmisítő tábor, az Auschwitz-Birkenau felszabadításának évfordulója. Az ENSZ-határozat a tagállamokat arra szólította fel, hogy a náci korszak minden áldozatát tartsák tiszteletben, és olyan oktatási programokat dolgozzanak ki, amelyek egy jövőbeni népirtás megelőzését segíthetik. Azért van erre szükség, mert az antiszemitizmus szerte Európában ismét erősödik. A túlélők száma fogy, s könyörtelenül nyomulnak a holokauszttagadók és a történelemhamisítók. Az emlékezést és a tanítást a most növekvő generáció még kevésbé nélkülözheti! A jövő nemzedéknek ismernie kell a hatmillió áldozatot követelő náci […]

Magyarországon 1944. április 16-án kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az úgynevezett gyűjtő- és bevagonírozási központokat, gettókat a következő településeken hozták létre először: Aknaszlatina, Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár (I. ZÓNA). Néhány napon belül csak az I. zónából 174 589 férfit, nőt és gyermeket vagoníroztak be. Példátlan gyorsasággal zajlott le a gettósítás, mindössze 57 nap alatt (május 14-től július 9-ig) a teljes vidéki zsidóságot az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a koncentrációs lágerekben azonnali halál várt, a több százezres zsidóságából mindössze néhány tízezren élték túl ezeket a borzalmakat. […]

Magyarország a napokban adta át a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség soros elnökségét Romániának. A kormányzat emlékezetpolitikájának legfőbb jellemzője – még az elnökség évében is (2015. március 9.–2016. március 8.) –, hogy szinte kizárólag rasszistákról neveznek el közintézményeket, közterületeket, csakis antiszemiták tiszteletére állítanak fel szobrokat, vagyis 2015–2016-ban is az ordas eszmék szításában jeleskedett a kormány. Idézzünk fel néhány példát… A Hóman-szobor felállításának terve csak hazai és nemzetközi nyomás hatására bukott meg. A műemléket Székesfehérváron állami tulajdonú területen, 15 millió forintos Igazságügyi Minisztériumi támogatással óhajtották volna megjeleníteni. Vigaszul, idén, március 16-án a Hóman Alapítvány nemrégiben elhunyt ötletgazdája, kurátora, Varga Sándor András kapja meg […]

Dr. Göllner B. András (a montreáli Concordia egyetem emeritus professzora, a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítója) A pofátlanságnak Magyarországon nincs határa című cikkére reagálva… A szerzővel teljesen egyetértek. Mindazonáltal az ilyen Sayfo Omar-félék abból élnek, hogy az antiszemita-, rasszista- és idegengyűlölő-rezsim hű kiszolgálói, amiért is nem szarnak abba a tányérba, amelyből falatoznak. Talpnyalásaikból bőven csurran-cseppen a Júdás-pénz – ahogy ez köztudott. A jelenlegi rezsim kiszolgálói között is szét vannak osztva a tennivalók. Egyik részük Magyarországon belül fejti ki a gyűlöletkeltő nézeteit, másik részük pedig a külvilág felé tisztára mosni törekszik az állami szintre emelt fasisztoid direkciót (lásd a külhoni képviseletek […]

Megnéztem az Urániában szombaton Az érpataki modell (The Érpatak Model) című filmet. Eddig azt hittem, hogy Orbán rothadt rendszere nekem már nem tud újat nyújtani! Tévedtem. A film azt mutatja be, hogy egy minden kétséget kizáróan elmebeteg polgármester a maga csaknem 1800 lakosú településén a szó szoros értelmében élet és halál ura, évek óta viszonylag háborítatlanul garázdálkodik, s amit tesz, azt igazából még csak meg se kérdőjelezi senki. Vajon miért nem akad emberére? Aki ellene tenne valamit. Aki feljelentené. Hol a csudában vannak az emberjogi szerveztek, miért nem állítja le valaki ezt a virtigli náci bolondot? Hogyan lehet képes ebben […]

Ezennel Fischer Ádám az Eleven Emlékműben beszélget velünk! Gyertek, osszátok meg és tudósítsatok róla! A Jobbikról: gyakran feltett kérdések és hibaelhárítás címmel az Eleven Emlékmű beszélgetéssorozat indított.A Jobbikról szóló sorozatunk első részében Fischer Ádámmal és Kőszeg Ferenccel beszélgetünk (2015. szeptember 14., hétfő 18:30–20:30 – Szabadság tér, Budapest.) A meghívó és az esemény további részletei itt megtekinthetőek. „Él az, aki eleven” AZ ELEVEN SZABADSÁGRÓL Fischer Ádámmal és Kőszeg Ferenccel A SZABADSÁG TÉREN, AZ ELEVEN EMLÉKMŰBEN szeptember 14-én este hétkor: „A szabadság mindig a másképp gondolkodók szabadsága.” Csaknem száz éve írta le ezt a mondatot Rosa Luxemburg A szociáldemokrácia válsága című alkotásában, […]

Vasárnap, 2015. augusztus 2-án, belehalt sérüléseibe az a tizenhat éves izraeli lány, akit a jeruzsálemi melegfelvonuláson késelt meg egy ultraortodox férfi. Megrendültem. És a szolidaritásomat fejezem ki a meggyilkolt lány családja, barátai és mindazok előtt, akik közel álltak hozzá. Osztozom fájdalmunkban. Nagyon nehéz tudomásul venni, hogy egy fiatal élet ilyen értelmetlenül és kegyetlenül fejeződjék be. Erre nincsenek szavak! A fundamentalista vallási fanatizmus minden formája mindenütt megtalálja a gyűlölete tárgyát. Ezért mindenütt elítélendő. A szélsőségesség is. Az intolerancia is. Az intolerancia legkülönfélébb formáinak gyakori előfordulása Izraelben (ahogy Európában is) aggodalomra ad okot. Fontosak és halaszthatatlanok az ezek előfordulását gátló politikai és […]

A mindent elárasztó embertelenségben fuldokló orbáni rendszerben joggal állítható, hogy Kiss Anikó EMBER az EMBERTELENSÉGBEN! Az alkotmányos szinten kiherélt szociális és alapvető emberi jogok felett közösen érzett aggodalmunk és tevékenységünk hozott össze Kiss Anikóval. A szegénység, a rasszizmus, az antiszemitizmus voltak a hívószavak, az egyre növekvő tömeges kiszolgáltatottság. A gonosz és mindig más színű orbáni hatalom Magyarországon bizarr világot kínál: a Horthy-kultusszal, annak minden szégyenét vállaló rituáléival és nyelvezetével a rasszista ideológiát táplálja. A mostani rendszer tudatosan mélyszegénységbe lökte a társadalom jelentős hányadát, és a kirekesztés, a gyűlöletkeltés, a rasszizmus, az antiszemitizmus, a romaellenes érzelmek és homofóbia gerjesztésében érdekelt. Közel […]

Barbácsi Simon Gábor Sukorón élő képzőművész, a székesfehérvári Noé-Hegyi Szent István Borrend alapító tagja. A borszakma iránti szeretete és tisztelete művészi fantáziáját is folyamatosan megmozgatja. A település képzőművész-borásza, valamint alkotótársa Jankovics István „Az Öreg Borász” című szoborral a sukorói Borjúvölgy történelmi pincesorát gazdagították, amelyet a helyi borgazdák, pincetulajdonosok és borlovagok 2015. április 11-én avattak fel, Takács Péter művészettörténész méltatásával. A vasból és acélból készült alkotás – a hely szelleméhez illő kedves figura – Sukoró község egykor jelentős szőlőművelési és borászati kultúráját idézi fel. A mű ezekre a hagyományokra alapozva értékmegújító, értékmegőrző és értékteremtő erejű. A település kulturális életének fellendítéséhez, vonzóvá […]

2015. április 4-én, szombat este sokan gyűltünk össze a budapesti Stefánia Palota Regiment éttermében – a Bét Orim (1) égisze alatt – hogy köszöntsük az 5775. évi Pészach széder második napjának előestéjét. A nyolc napig tartó Pészah előestéjét Széder-estnek nevezik. Az Izraelben élő zsidóság egy, a diaszpórában élő zsidóság két Széder-estet tart. Ezen a napon többek között maceszt eszünk, a „sanyarúság kenyerét”, amely az egyiptomi rabszolgaság egyik szimbóluma. Széder a kovásztalankenyér (macesz) ünnepe. A Szabadság Ünnepének is nevezzük, mivel az egyiptomi rabszolgaságból való megszabadulást ünnepeljük, de a nevelés és a zsidó egység ünnepe is. A Széder szó rendet jelent. Az […]

Maximilian von Weichs német vezértábornagy kijelentette: „ha a magyarok együttműködnek, akkor huszonnégy órát vesz igénybe a bevonulás, ha nem, akkor tizenkettőt.” Március 19-én hajnali 4 órakor indult meg a „Margaréta I.” hadművelet, Magyarország német megszállása. 1944. március 19-én nem az a legszégyenletesebb, hogy a német bevonulással szemben az ország semmi ellenállást sem tanúsít, ez, ismerve a honvédtisztikar nácibarát szellemét, eleve kizárt volt. A gyalázat az, hogy a Horthy Miklós által kinevezett hazaáruló kormánytól le a közigazgatás minden szintjéig, a 600 ezer zsidó származású magyar állampolgár halálba deportálását bonyolító csendőrségig teljes, sőt lelkes volt az együttműködés. Szabadság téri Eleven beszélgetés: 2015. […]

Köszönjük mindazoknak, akik eljöttek a „Kelj Fel! Soha többé rasszizmust – Revolt! No more racism!” néven meghirdetett demonstrációra. Köszönjük, hogy a hideg téli idő ellenére is kiálltatok a kirekesztés, az előítélet, az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen és határozottan elutasítottuk a Horthy-kultuszt, annak minden szégyenét vállaló rituáléival és nyelvezetével a rasszista, szélsőjobboldali ideológiát, a demokráciaellenes nézeteket, amely nyíltan rasszista, antiszemita, romaellenes, homofób, és antiliberális. Köszönjük azon embertársainknak is, akik ma csak lélekben lehettek velünk. Külön köszönet illeti meg Dr. Deák Dánielt és Mécs Imrét a kiváló beszédekért, valamint köszönet és elismerés Zsolnai Júliának, Téri Sándornak és Garai Róbertnek, akik ragyogóan […]