Harsányi – Zágon – Eisemann XIV. René zenés hatalmi őrület 3 felvonásban, két részben Eisemann Mihály szinte csak slágereket írt! Kevés olyan ember van, aki nem ismeri az Éjjel az omnibusz tetején, Lecsó lecsó, Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Bőg a tehén, Hallod-e Rozika te, János legyen fenn a Jánoshegyen, Jaj de jó a habos sütemény című dalokat. Lodoméria, ez a kis ország politikai válságban van. Korrupció, cselszövések, kicsinyes hatalmi játszmák, ellenzéki tüntetések nehezítik az uralkodást. A fiatal király, XIV. René trónját trónkövetelő és egy szomszédos nagyhatalom uralkodója is fenyegeti. És a háttérben még ott van egy […]

Szép Ernő válogatott szerelmei ŐSBEMUTATÓ Hossz: 80 perc egyben „Barátom, volt ifjúság és volt szerelem. Csak nem vettük észre.” A második világháború vége felé járunk, Az egykor sikeres, közkedvelt író gyakran betér egy színházba, hogy újabb és újabb előadások ötletével meggyőzze a direktort, adjon neki munkát, és persze: előleget. De azok az idők már elmúltak, amikor az írónak színpadi sikere lehetett. Miután az igazgatói irodából újra elkergetik, az író az üres színpadra menekül, ahol egy korhadt, régi székre ülve elmereng. Gyönyörű képek és történetek jelennek meg a szeme előtt: az igazgató úr fiatal feleségéről; a nem szép, de nem is […]

A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak… A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos, vagy a Szívem szeret. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház koprodukciójában, Somogyi Szilárd […]

„Először is, a mi Csípdmegünk telivér fajkutya, ismerjük apját-anyját – apja: Véső, anyja: Fogdmeg – a maga tarkapettyes kuvaszáról viszont csak a Jóisten tudja, honnan származik… Azonkívül vén és csúnya, mint valami gebe…” „Párbajozni! Igen! Ezt nevezem egyenjogúságnak! Ezt nevezem emancipációnak! Itt mind a két nem egyenjogú! Elvből agyon fogom lőni! De micsoda egy nő! „Golyót röpítek a medve koponyájába!…” Kipirult az arca, a szeme csak úgy ragyog… És elfogadta a kihívást! Szavamra, először látok ilyen nőt életemben…” Anton Pavlovics Csehov két egyfelvonásos tréfája, a Medve és a Leánykérés. MEDVE Tréfa egy felvonásban Popova, Jelena Ivanovna, a fiatal özvegy földbirtokosnő, […]

táncjáték Kulcsár Noémi Tellabor, Gyulai Várszínház  Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Különböző párok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, egyik szerelem adja át helyét a másiknak, miközben a kavarodásban a szerelem nem más, mint függőség, a magány ellenszere. Kulcsár Noémi koreográfiájában a Szentivánéji álom összes figurája megjelenik a színpadon, így a szerelmespárok, Theseus és Hippolyta, a tündérkirály Oberon és a tündérkirálynő Titánia, és persze a mesteremberek és a pajkos Puck is. Kortárs, modern értelmezésében, mai táncszínházi nyelven elevenednek meg Shakespeare alakjai, miközben Felix Mendelssohn azonos című remekművére hajszolják egymást árkon-bokron, álmon-rémálmon át. (forrás: színház) Fotók: Gergely […]

Sorozatunk minden darabja egy-egy igaz történeten alapul.  Lengyel Nagy Anna, a szerző, egész életében mániákusan gyűjtötte kis emberek nagy történeteit. „Negyven ​​éve beszélgetek velük.  „Civilek”, névtelenek, ismeretlenek. Közülünk valók. Negyven éve nem tudok hozzászokni ahhoz a sok csodához, groteszk fintorhoz, tragikumhoz és bölcsességhez, ami egy emberi sorsba belefér.” Pelsőczy Réka vezetésével színész-rendező párosok állítják most elénk ezeket a különféle sorsokat, hétköznapi emberek egyéni, mégis különleges, mindannyiunkhoz szóló igaz történeteit. Az előadás a Független Színművészetért Alapítvány és az  Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre! Lengyel Nagy Anna történetei színpadra alkalmazva, Ullmann Mónika, Borbély Alexandra előadásában. Látvány: Juhász Nóra Dramaturg: Zöldi Gergely Az […]

200 éve született Arany János. Az évforduló alkalmából készített előadás a költő balladáira épül. Élete során közel harminc verset írt ebben a műfajban, mi tizenkettőt választottunk ki erre az alkalomra: nagykőrösit és késeit, ismertebbeket és alig ismerteket egyaránt. Ezeket a verseket időrendben egymás mellé téve a magyar történelem keresztmetszetét kapjuk meg.De nem csak időben, térben is bejárjuk a történelmi Magyarországot: a versek helyszínei többek között Visegrád, Eger, Debrecen, Bécs, Galambóc vagy Drégely, hogy végül az előadás végén Budapestre jussunk el. A középpontban a nők állnak. Azok a versek kerültek bele az előadásba, amelyek főszereplője nő, vagy amelyekben az éppen mellékszereplőnek […]

Opera három részben, francia nyelven, magyar és angol felirattal A reformáció kezdetének 500. évfordulóját mi mással ünnepelhetné az Opera, mint Meyerbeer kiváló grande opérája, A hugenották műsorra tűzésével? A történet alapjául a francia vallásháborúk egyik legszörnyűbb eseménye, az 1572-es Szent Bertalan-éji mészárlás szolgált, amely során a Párizsba gyűlt francia reformátusokat (hugenottákat) a király beleegyezésével lemészárolták. A darab a francia nagyopera egyik legeklatánsabb példája, amely 1836-os párizsi ősbemutatója után csakhamar az egész világot meghódította, és azóta is a legnépszerűbb és legtöbbet játszott művek között tartják számon. Cselekmény: 1572 augusztusa, a katolikusok és protestánsok közötti III. francia vallási háborút lezáró békét követően. felvonás (BACCHUS / AMOR) Nevers gróf Touraine-i kastélyában önfeledten mulatnak […]

„Többen vagyunk, mint fatörzsön a harmatcseppek (…) Alkonyatra fehér csontok leszünk, Meglegyint a múlandóság szele…” (Ibusze Maszudzsi) Bambuszerdő mint labirintus. Elszigeteltség. Túlélés. A fizika törvényein túlra, a lélek dimenzióiba pillant Frenák Pál új koreográfiája, mely Japánban, a Villa Kujoyama koreográfusi díjasaként szerzett élményeiből és Alain Resnais kultikus filmjéből (Szerelmem, Hirosima) inspirálódik. Ahogy a film, úgy Frenák is emberi kapcsolatokon keresztül vizsgál társadalmi és globális problémákat. Felelősen bánunk-e világunkkal? Van-e remény, vagy az emberiség újra és újra felfalja önmagát? Előadják: Erdélyi Zsombor e. h., Esterházy Fanni, Golubkovics Gergő e. h., Halász Gábor, Horváth Attila e. h., Kiss Rebeka e. h., Lőrinc […]

Budapest legismertebb primadonnáját férje csúnyán faképnél hagyta, mondván egy hónapra Amerikába utazik egy darabot megrendezni. Azóta 15 év telt el. A jelenlegi színigazgató a Janika c. produkció főszerepére szeretné felkérni a színésznőt, aki meglehetősen ódzkodik a 14 éves kisfiú szerepétől. Próbaképpen gyerekruhába bújik, amikor is váratlanul betoppan a hűtlen férj. Kihasználva az alkalmat az asszony meghagyja férjét abban a tudatban, hogy ő nem más, mint a saját fia és elhatározza, hogy visszaszerzi férjét. Humorban és fordulatokban gazdag vígjátékot láthat a közönség igazi sztárszereposztásban!  Díszlet, jelmez: DARVASI ILONA Rendező: MIKÓ ISTVÁN Jászai Mari-díjas  Szereplők: Germán Lívia, Kurkó J.Kristóf, Sztárek Andrea, Benkő […]

„A nagy klasszikusok előadására alapított Izrael Balett 1967-ben jött létre, és a Lea Lavie Fishbein vezetésével működő társulatot ma már a nemzetközi élvonalban jegyzik. Izraelben ez az egyetlen olyan együttes, mely a klasszikus koreográfiákat – például George Balanchine munkáit – repertoárján tartja. A budapesti vendégjátékon a tánctörténet egyik nagy alakja, Lev Ivanov (1834–1901) felújított koreográfiáját adják elő. A Fehér hattyú című előadás kivételes tánctörténeti utazás a klasszikus kortól a kortárs tánc világáig. Az első részben a legnépszerűbb klasszikus balett, Csajkovszkij Hattyúk tavának második felvonása Lev Ivanov koreográfiájával kerül színpadra, a második részben pedig a világhírű Andonis Foniadakis Hattyúk tava-szvitre készített […]

Sandhyadipa Kar Orissza államból származik, Kelet-Indiából, az odisszi hazájából. Nagyapja híres tablás volt Puriban, apja, Shri Prafulla Kar pedig ismert énekes, szövegíró és zenei igazgató. A művésznő 1982-ben kezdte a tánctanulást, mestere a néhai Padma Bibhusan Guru Shri Kelucharan Mohapatra volt. Azóta rendszeresen fellép Indiában és külföldön egyaránt. Magyarországon is járt már több ízben, nálunk legutóbb 2014 nyarán. Sandhyadeepa Kar táncol mind szólódarabokban, mind táncdrámákban. Az ismert bengáli filmrendezővel, Shyam Benegallal is dolgozott India függetlenségéről készített dokumentumfilmjében. Sandhyadeepa 1990-ben megkapta a Sringar Mani címet kiváló odisszi tudásáért. Több mint húsz éve tanít táncot, és 1982 óta tart workshopokat. Guruja tánciskolájában […]

Richard Hannay középkorú, jól szituált, jó megjelenésű agglegény meglehetős unalomban éli szürke hétköznapjait Londonban, amíg egy napon véletlenül össze nem találkozik egy feltűnően csinos fiatal nővel, és hirtelen egy irtózatos bűnügy kellős közepén nem találja magát. A harminckilenc lépcső John Buchan 1915-ös regénye és Alfred Hitchcock 1935-ös filmjének adaptációja. Patrick Barlow 2005-ös színpadi változata óriási sikert aratott Londonban, és azóta az egész világot bejárta. A Játékszín előadásának érdekessége, hogy az eredeti történetet négy szereplő játssza el. Csak a Hannay-t alakító Lengyel Tamás játszik egy szerepet, Lévay Viktória négy egymástól teljesen eltérő nőalakot jelenít meg. A többi huszonhat szerepet pedig Nagy […]

„Art Market Budapest Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Vásár nyílt ma délben a Millenáris B-C-D épületében. Az Art Market Budapest Közép – és Kelet-Európa vezető és Európa egyik számottevő nemzetközi művészeti vására, Magyarország legnagyobb, évente egy alkalommal megrendezésre kerülő kortárs képzőművészeti eseménye. A 2017-ben hetedik alkalommal jelentkező művészeti fesztivál 6.000 négyzetméteren mintegy 500 művész több ezer alkotását mutatja be, 100 kiállítónk közel 25 országból érkezik Budapestre, a vásárt további félszáz program és rendezvény egészíti ki…(…)” Yossi Amrani Izrael Állam budapesti nagykövetének köszöntő szavaiból idézek: „Köszönetet szeretnék mondani az  art market budapest szervezőinek, hogy izraelt hívták meg vendégországnak ebben a különleges évben, amelyben […]

„Zerkovitz egy zseni! Eddigi életem egyik legmeghatározóbb zeneszerzője. Ő a magyar sanzon és operett királya. Ha egyáltalán lehet beszélni különleges budapesti utcai költészetről, ennek a költészetnek ő volt a klasszikusa. Ennek a szegény, ordenáré, újdonsült és mégis tehetséges városnak az elpusztíthatatlan jókedve, fölényes cinizmusa, harsányan áradozó szentimentalizmusa őbenne kapott költői formát” – írja Nagy Endre Zerkovitzról. Mi muzsikus lelkek, Most, amikor minden virág nyílik, Gyere, te nímand!, Van a Bajza ucca sarkán egy kis palota, Látta-e már Budapestet éjjel, Asszony, asszony, csókos asszony, Asszonykám, adj egy kis kimenőt!, Éjjel az omnibusz tetején – ugye ismerősek ezek a dalok!? Igen, kedves […]