Pályatársai, tisz­te­lői kö­szön­töt­ték Végel László Kossuth-díjas vaj­da­sá­gi ma­gyar írót 75. szü­le­tés­nap­ja és iro­dal­mi mun­kás­sá­ga kez­de­té­nek 50. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból szer­da es­te a bu­da­pes­ti Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Végel László a ma­gyar és a szerb iro­da­lom je­les kép­vi­se­lő­je, egy­ben a „ta­lan­ság író­ja”, az il­lú­zió- és hi­te­vesz­tett­ség, a re­mény­nél­kü­li­ség, a ta­laj­ta­lan­ság és jö­vőt­len­ség szer­ző­je, a több­fe­lé kö­tő­dés, de se­ho­vá sem tar­to­zás ér­zé­sé­nek iga­zi meg­osz­tó­ja – hang­sú­lyoz­ta kö­szön­tő­jé­ben E. Csorba Csilla, a PIM fő­igaz­ga­tó­ja. Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom fő­szer­kesz­tő-he­lyet­te­se az ün­nep­sé­gen úgy fo­gal­ma­zott: Végel László kü­lön­le­ges­sé­gét az ad­ja, hogy már el­ső lá­tás­ra sincs ben­ne „sem­mi szok­vá­nyos”, „sem­mi nor­má­lis”. Parasztgyerekként meg­ír­ta az el­ső […]

A Göncz Árpád Alapítvány, a Kossuth Kiadó és a Noran Libro Kiadó közösen rendezte meg  Göncz Árpád születésnapi megemlékezését az Örkény István Könyvesboltban. Az est díszvendégei Göncz Árpád felesége Zsuzsa néni és gyermekeik voltak. Göncz Árpád, a III. Magyar Köztársaság első elnöke február 10-én lenne 94 éves. Göncz Árpád, vagy ahogyan sokan szólították, Árpi bácsi már nincs velünk. A születésnapja előtti estén egy igaz emberre emlékeztünk – közösen.  Ifj. Bibó István: Göncz Árpádról Kende Péter: Egy mindenkire nyitott ember Noszkai Gábor: G. Á. úr  XX–XXI-ben Gulyás András: G. Á. – Elvek és számok Vendégek voltak: a Köszönjük, Elnök Úr! és az […]

Sokan mondták, leírták ,milyen állapotban van a magyar egészségügy. Mégis amit ma az Index oldalán olvastam, arra már nehéz szavakat találni! Magyarország jobban teljesít….. Íme a cikk. Ennél undorítóbb dolgot el sem tudok képzelni, és egy kórházban ezt adták ebédnek…    

Szerző: AGATHA CHRISTIE Váratlan vendég – RaM Sűrű köd. Egy magányos autós az árokba fordul autójával. Segítséget keresve egy előkelő villára bukkan… Képes-e az eltitkolt szerelem árulásba fordulni? Van-e tökéletes alibi? Hogy lehetséges, hogy a hűség halálos csapdát állít? Van-e menekülés a zsarolás elől? Mire képes a bosszú? A műfaj királynőjének hátborzongató pszichothrillere a Madách Színház páratlan szereposztásával minden kérdésre meghökkentő választ ad. The Unexpected Guest © Agatha Christie Limited 1958. A Váratlan vendég című előadás az Agatha Christie Limited engedélyével jött létre.  (forrás:színház) Fordította: Galambos Attila és Szente Vajk  Szereplők  Balla Eszter, Gubik Ági, Nagy Sándor, Bencze Ilona, Szerednyey […]

Magyar szerzők tollából még nem született ehhez hasonló elemzés. A Stefánia Palota zsúfolásig megtelt különtermében mutatták be Besenyő János, Prantner Zoltán, Speidl Bianka, Vogel Dávid: Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0 Történet, ideológia, propaganda című könyvet, amely a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely és a Kossuth Kiadó együttműködésével jelent meg. A kötet hármas nézőpontból – a történet, az ideológia és a propaganda témaköreit vizsgálva –mutatja be a Közel-Kelet és a nagyvilág biztonságát ma leginkább fenyegető terrorszervezetet. A szerzők elsősorban azokat a területeket elemzik, ahol korábban ismeretlen, sosem alkalmazott módszerek, harci, finanszírozási és kommunikációs technikák jelentek meg. A fegyverek és pokolgépek tárháza mára végérvényesen kiegészült a propagandagépezet hírközlési és informatikai eszközeivel. Ez a […]

Mindegy (Budapest Counterpoint) III. TITÁNium Színházi Szemle Jurányi –díjas előadása Hol vagyok attól az / ifjútól, aki hittem a / világot – kesztyűként! – kezemre húzni. / Ujjaimat mozgatva könnyedén / érezni: igen, illik, rámszabott. (Petri György: Metaforák helyzetünkre – részlet) Miről beszéljünk? Magunkról. S egymásról. Mindig. Újra és újra. Fáradhatatlanul. A XXI. század mintha minduntalan az újradefiniálást róná feladatként az X, Y és Z generációk számára. De létezik még új? Minden volt már – szokták mondani, s abból a bizonyos újból korunk ifjainak már nem maradt egy sem a nap alatt. Hogyan tovább? Vezet út még előre? Vezet. Muszáj. […]

Dario Niccodemi HAJNALBAN, DÉLBEN, ESTE vígjáték egy részben Fordította:   BÁRDOS LAJOS Anna       GÁSPÁR KATA Mario       TAKÁCS GÉZA Szcenikus: BALÁZS ANDRÁS Súgó: TÓTH LOVÁSZ MÓNIKA Ügyelő – Rendezőasszisztens: JUHÁSZ ANDREA Rendező: VARGA ÉVA  Jászai Mari-díjas A szórakoztató, olasz színpadi játék két fiatal fordulatos, olykor hatalmas érzelmi hullámokat keltő szerelmi viháncolása. Az egyetlen nap alatt játszódó történetben hőseink a megismerkedéstől egészen az eljegyzésig jutnak, ám közben a párkapcsolatok minden stációját bejárják; egymáshoz simulástól az ádáz veszekedésig, feltétel nélküli szerelemtől az önző, a másikat rabul ejtő ragaszkodásig. Vigyázat: egyszerre csodálatosan és félelmetesen ismerős történet! Ezt a szerelmi történetet 14 éves kortól ajánljuk. Pompás […]

Aribert Reimann Lear Első rész Lear magához kéreti az udvart, három lányát és a Bolondot is. Az öreg király fiatalabb kezekbe akarja helyezni az ország irányítását, és felosztja birodalmát három lánya közt. Amelyik lány legmeggyőzőbben tud beszélni apja iránti szeretetéről, az kapja a legnagyobb részt az országból. Két idősebb lánya, Goneril (Albany herceg jegyese) és Regan (Cornwall hercegének jegyese) ambiciózusan és meggyőzően beszél apjuk iránt érzett szeretetéről és mindketten megkapják a maguk harmadát. Azon nyomban el is döntik, hogy apjukat becsapják, és hamarosan elteszik láb alól. Cordelia, Lear legkisebb és legkedvesebb lánya úgy érzi, hogy amit érez, az nem több […]

Eric Assous a Boldogság című darabja a váratlan találkozások varázsát vizsgálja. A látszólag összeegyeztethetetlen lények is egymásra lelhetnek-e?  Louise hat éve elvált, meséket ír,  Alexandre válófélben lévő háromgyermekes étterem tulajdonos. Kettejük boldogságképe kerül szembe egymással. A félelem a magánytól lehet-e jó tanácsadó? A korral toleránsabbak leszünk, vagy inkább csökönyösebbek? Elmúlt szerelmeink gazdagabbá tesznek, vagy béklyót jelentenek? Szerelem+párkapcsolat => bonyolult egyenlet. Keserédes történet a szerelemről és az összetartozás vágyáról. Rendező: Verebes István Szereplők: Pikali Gerda és Rékasi Károly  Fotók: Gergely Bea

Georges Feydeau Rövid a póráz című darabja egy fordulatos, humorban bővelkedő történet és egy mozgalmas nap eseményeit öleli fel. Lucette (Schell Judit), a híres pop-díva klipforgatására készül, miközben három hete nem jelentkező szerelméért aggódik – persze a maga pop-dívás módján. A forgatás előkészületei közepette betoppan a döntésképtelen Fernand (Pindroch Csaba), aki arra készül, hogy végre megmondja Lucette-nek, hogy aznap este éppen egy másik nőt készül feleségül venni, aki ráadásul a milliárdos médiabirodalom tulajdonosának és mindenható úrnőjének Mme Duvergernek (Molnár Piroska) a lánya, Viviane (Lovas Rozi). A helyzetet bonyolítja a díváért rajongó, fülig szerelmes párizsi maffiavezér Chennevlette (Szabó Győző) és a kissé ügyefogyott […]

Rekviem / Tánc Rekviem. Gyászmise. Az, hogy kinek mit jelent egy Rekviem, milyen emlékek tódulnak fel benne, igazán egyéni. Az előadás az élet és halál közti lebegés állapotát ragadja meg, letisztultan áhítatosan, mely felvillantja az élet körforgását és megújulását. A halál küszöbén álló ember szemszögéből látjuk az előadást, aki a halálra, mint egy új korszak kezdetére való felkészülésként visszatekint életére.  Minden szép és keserű pillanata lepereg a szeme előtt. Bármerre megyünk, falakba ütközünk. Életünk egy nagy labirintus, melynek végén vár az elkerülhetetlen találkozás az ismeretlennel: a halállal. Létünk elfogadásokból és elengedésekből áll. Élet és halál megrendítő találkozása. Tisztelgés szeretteink emlékének. […]

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Ebből az alkalomból mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeumban: MI LÁRMA EZ MEGÉNT? Petőfi vers-koncert  Klasszikusok kortárs hangszerelésben PREMIER Időpont: a Magyar Kultúra Napja, 2016. január 22. péntek, 20 óra  „Ha azt mondom, gyere, elmondok pár Petőfi-verset zenére, nem biztos, hogy felcsillan a szemed, hm? Pedig egy nemzeti hősért illene csillogni a szemnek.  És ha azt mondom, ne félj, ez a nemzeti hős nem bronzból van, hanem a túlérzékeny […]

2016. január 21.  19 óra  (BEMUTATÓ) Hodworks: Grace „Hol legitimek a megéléseink? Egy csomó érzés, állapot egyszerűen illegál, nem szabad. A művészet alibi. A művészet oltárán szabad olyat tenni, amit az életben nem minden esetben. Ezért a művészet játék, alibi a szabadságra.” Hód Adrienn absztrakt tánca elérkezett a kimondott szó színházáig a kimondott szóig. A koreográfus által precízen vezetett helyzetek csillogó absztrakt revüként jelennek meg. Egy norma-mentes szertartás, közösségi gyónás, ahol négy kitárulkozó és pajkos revügörl pakol elénk lenyúzott és kicsontozott személyes élményeket. élvezet és fájdalom mágiája, rituális fürdés a rivaldafényben, sűrű és hangos szenvedélytörténetek, menetelés az eksztázisba, elektronikus és […]

Kezdjük a virtuális sétánkat a belvárosban. Jaroslav Róna tervei alapján készült a Franz Kafka szobor. A szobor az egykori zsidóváros (Josefov) és a keresztény terület (Staré město) határán, a Dušní és Vězeňská utca találkozásánál, egy kicsi téren kapott helyet. Innen indulunk a óvárosba szétnézni.. Elérkeztünk az Óváros térre, elfogult vagyok, de nekem Prága legszebb tere… Mai sétánkon ezt a teret járjuk körbe.. Prága egyik jelképe, a Tyn templom két csodálatos tornya uralja ezt a képet. 1339-ben kezdték meg a templom építését, de csak 1551-ben tudták befejezni. A városháza híres óratornya… „Az Óváros téren található Óvárosi városháza Prága egyik legszebb építészeti […]

„A 15. századtól a prágai zsidókat kötelezték arra, hogy halottaikat városukon belül temessék el. Így alakult ki a világon egyedülálló Régi zsidó Temető (Židovský hřbitov). Mivel a többi temető felszámolásakor azokból is ide hozták a sírköveket, a temetőben (Široká u. 3.) mintegy 12 000 síremlék zsúfolódik össze. A helyszűke miatt több rétegben temetkeztek, így valójában több mint százezer ember nyugszik itt. Az utolsó temetés 1787-ben volt. Az ide temetettek közül legismertebb a Löw rabbiként ismert Judah Löw ben Bezalel (1523–1609) – a legenda szerint ő készítette a Gólemet. A sírkő repedéseibe sokan cédulára írt rövid üzenetet dugdosnak három kívánsággal, hogy […]