Az első napokban azonnal sok bajom támadt a nevemmel Izráelben. Amikor a repülőtéren elláttak minket okmányokkal, akkor mondtam anyámnak: – Én nem értem, de ezek úgy néznek rám, mint aki most jött a Holdról. Mi fura van a családnevemben vagy a keresztnevemmel? – Tőlem hiába kérdezed fiam. Majd elmondják. De nem mondta el senki sem. Pedig kérdeztem rokonaimat is, hiába. – Szokatlan nekik ez a név. A héber nyelv nem ismer ilyen hangzókat. Megnyugodtam egy időre, de nem tartott sokáig. Hamarosan tanulni kényszerültem a nyelvet, meg el kellett helyezkednem dolgozni is. Érdekes módon itt senki sem akadt ki a nevemen. […]

Múlt héten Rogán Antal azt bírta nyilatkozni a TV2-n, hogy jó volt betenni az alkotmányba azt, hogy senki nem alhat az utcán és az aluljárókban, hisz van elég szálló. (Megjegyzem: nincs is alkotmányunk.) Ámulva hallgatta ezt Kati barátnőm, aki az Oltalom Karitatív Egyesületnél a hajléktalanok OKJ-képzésének (igen, olyan is van) koordinátora. Egyik mentoráltja súlyos beteg feleségével egy kápolnában húzta meg magát, de a pap egyszer csak úgy döntött, menniük kell. Szerencsétlen emberpár ezzel nemcsak a fedelet vesztette el a feje fölül, hanem az emberhez méltóbb életbe vetett reményt is. Ha ugyanis nincs hol lakniuk, a férfi nem tudja befejezni a […]

— Csengettek, mama, nem hallottad? — Nem, de nézd meg, biztosan a postás bácsi. — Jó napot kívánok, itthon van a papa vagy mama? Ajánlott levelet hoztam édesapádnak. Menj, szólj, hogy vegye át, mert alá kell írja az átvételi elismervényt. — Apa dolgozik, nincs itthon, de tessék várni, szólok a mamámnak — szaladt a kisfiú. — Anya, gyere gyorsan, alá kell írni. — Jó napot, Takács bácsi — üdvözölte a postást a mama. — Ajánlott levelet tetszett hozni a férjemnek? Csak nem valami büntetés vagy hasonló? — Nem tudom, mi lehet, de a Belügyminisztérium a feladó. Sok minden lehet. — […]

Összesen nyolcvan helyi magyar szavazott az Ottawai Magyar Ház vasárnap esti referendumában, melynek az eddig politikamentes közösségi szervezet KMOSZ-tagsága volt a tét. A tavaly alakult Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSZ) Fidesz-párti politikai ernyőszervezetként működik Kanadában, mely ráadásul a magyarországi kormánypárt szélsőségesebb szárnyához köthető. Végül 57 – 23 arányban megszavazták azt, hogy az Ottawai Magyar Ház is tagja legyen annak a KMOSZ-nak, mely a szélsőjobboldali Békemenettel szövetkezett és amely antiszemita támogatókat összegyűjtő petícióval védte Pordány László nagykövetet. Forrásunk szerint búcsút inthetnek az ottawai magyar közösségben a relatív békének. Már beindult az a kilépési hullám mely a kultúrközpont fennmaradását is veszélyezteti és amelynek nyomán a tagság több mint negyede […]

Feszty Dániel, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségének elnöke az alábbi levelet küldte a KMH-nak, melyben Lázár György március 18-án közzétett cikkére válaszol. A szerző viszontválaszát a levélíró bíráló szavai után közöljük. Tisztelt Főszerkesztő Úr, Kedves Christopher! Azt már sajnos megszokhattam, hogy a tényeket figyelmen kívül hagyva folyamatosan alaptalan vádakkal támadják a KMOSz-t és személy szerint engem is a KMH oldalain. Ezeket a vádakat, – a békesség kedvéért, – mindeddig válasz nélkül hagytam. Most viszont egy olyan rubikont léptek át, amelyet nem hagyhatok szó nélkül, mivel ez családomat – s nem engem – érint, s amely miatt nyilvános helyreigazítást kérek. Lázár György […]

A Kanadai Magyar Hírlap-ban megjelent cikkemre, több telefonhívást és emailt kaptam, többek között Dancs Rózsától is, és véleménycikkben foglalkozott az írással Szentmihályi Szabó Péter a Magyar Hírlapban. Bevallom, nem gondoltam volna hogy ilyen visszhangot kap a cikk. Dancs Rózsa például ezt írta: Kedves Lázár György! Ha már ilyen barátságos hangon megismerkedtünk egymással, kérem, árulja el, ki ajánlott a figyelmébe? Hosszú cikke arról tanúskodik, hogy alaposan tanulmányozta munkásságomat, olyannyira, hogy azt sejtem, mielőtt válaszoltam volna a levelére, már régen készen volt – közlésre várva. Talán nem követek el semmi szentségtörést, ha megkérem, világosítson fel közös ismerősünk kilétéről – egyfajta bibliográfiát helyettesítendő. […]

A csornai Shmitt Pál nem tagadta meg önmagát és a Fideszt. Továbbra is hülyének néz 10millió magyar embert, és pár százmilliót a világban, akik figyelemmel kísérik Magyarország sorsát. Csak verbálisan demokrata, amikor cselekednie kellene, akkor visszabújik gazdája ánuszába, és csak a jobb kezét dugja ki onnan, amivel mindent aláír, amit az parancsol neki. Azt hazudta a beiktatásánál, hogy ha kell százból száz törvényt fog visszaküldeni. Mi már akkor is kacagtunk ezen a mondatán, hiszen mit várhatunk attól a középszertől, aki már Sólyom botrányos, törvénytelen megválasztásához asszisztált, és ellenőrizte vadul a titkos szavazatokat. Értelmes mondatok helyett csak vakondokok potyogtak ki a […]

Tisztelt Adam Úr! Ön a hozzám intézett nyílt levelében egyebek között azt a szerepet firtatja és marasztalja el, amelyet a magyar közigazgatás, ezen belül a diplomáciai kar játszott saját családja sorsának alakulásában csakúgy, mint általában a 20. század önkényuralmi rendszereiben. Levele végén felteszi a kérdést: milyen elvárásokat támaszt a mai magyar külügyminisztérium a magyar diplomatákkal szemben? Teszi Ön mindezt Pordány László ottawai magyar nagykövet néhány szereplése ill. nyilatkozata kapcsán vagy ürügyén. Az elvárás Pordány nagykövettel, mint minden diplomatánkkal szemben mindenekelőtt az, hogy hazáját, Magyarországot képviselje. Ezt az országot az Alaptörvény így határozza meg: független, demokratikus jogállam. Ezzel összhangban kell munkálkodnia […]

Kövér Art László ismét bebizonyította, hogy ritka nagy suttyó, a bunkóságot már az anyatejjel szívta magába, és semmi keresnivalója nem lenne egy demokratikus jogállamban nem csak a három közjogi méltóság között, de még a mentálisan egészséges emberek között sem. Nem mintha a másik két méltóság (muhaha) erre született volna, őket is csak a magyar nép rettenetes ostobasága emelhette a mostani pozíciójukba. No meg Schmitt Pál plágiuma. Összeomlóban van a második világháború utáni liberális dogmára épült világ, amelynek főszereplői „nem szeretnének csak úgy letakarodni a porondról” – jelentette ki Kövér László házelnök a HírTV Péntek 8 című műsorában. Természetesen politikai ellenfeleiről […]

Kedves Ivica Dačić, ön talán furcsállja, hogy baloldali magyar értelmiségi ír önnek levelet ismeretlenül. De hát közéleti pályája során megszokhatta a meglepetéseket. Levelem tárgya viszont aligha meglepő: szóba szeretném hozni, hogy az ön hazájának Vajdaság nevű, pillanatnyilag még autonómiát élvező tartományában egyre sűrűbben bántalmaznak az utcán meg a kocsmában embereket azért, mert magyarul beszélnek, vagy azért, mert tudják róluk, hogy magyarok. Ezért az ön kormánya már kapott szemrehányásokat. Mint ahogy azért is, mert az ügyek kivizsgálásakor a hatóságok nem bizonyultak pártatlannak, hajlamosak voltak a kisebbségi magyarokat hibáztatni. Pedig több évszázad tapasztalatából tudjuk, hogy a többség és a kisebbség közötti konfliktusokat […]

Lejárt Simor András mandátuma, ez az utolsó független intézményünk is a Fidesz kormány védelme alá került. Az új jegybankelnök személye a legrosszabb rémálmainkat igazolta: „A teljesítmény és a tények egyetlen ember felé mutatnak, Matolcsy György” – közölte velünk a felcsúti demokrata. A teljesítmény és a tények a következőek: ez a jobbkéz egyetlen év alatt triplabóvliba tette Magyarországot, 3 költségvetéséből mindhármat meg kellett többször is változtatni, a gazdasági növekedés mára mínusz 1,7%, az inflációnk Európában a legnagyobb 6%. Az államadósság a vele folytatott háború ellenére a legmagasabb ezer év óta, a beruházás országunkban gyakorlatilag leállt, az ipari termelés jelentősen visszaesett, a […]

Mit képzeltek magatokról, bugris alkotmánybírók, ellenszegültök, hogy a devla pávatáncoljon a hátatokon! Akkor majd beemelem az Alaptörvényembe a jogállami normákat nélkülöző agyrémeimet, és kinyalhatjátok, oszt jónapot! Mit ugráltok, már úgysincsen alkotmányotok, már rég kihajítottam a szemétbe, miután felesküdtem rá. Semmi szükség az Alkotmánybíróságra, különösen, ha kívül helyezi magát a Nemzeti Együttműködés Rendszerén. Puskázni sem fogtok bitangok, megmondta a debreceni haverom nektek. Még meg is semmisíttetem veletek az eddigi 20 évnyi munkátokat, nehogy azokra merjetek hivatkozni. Ti csak egy valakire hivatkozhattok, az pedig én vagyok! Izé, rám se mindig, hiszen a vastörvényes dumámra például ne hivatkozzatok, mert az ma már nem […]

Nagy a baj elvtársak! Már a szabad pálinkafőzést is elbukta világszám kormányunk. Az Európai Bizottság ezt is bíróság elé vitte. Milyen szép az, amikor a szövetségeseink non-stop pereskednek velünk, meg kötelezettségszegési eljárás alá von minket rendszeresen. Ilyen a fidesznyik szabadságharc, harcolnak az európai jogszabályok ellen. Azok ellen, amiket aláírtunk a belépésnél, megígérve, hogy betartjuk azokat. Igaz, ezek felesküdtek az Alkotmányunkra is, mégis nagy ívben kihajították a szemétbe. Se az aláírás, se az eskü nem számít, csak a pávatánc, és csak a hatalom. Rettentően fontos, megéri a pereskedést is a szövetségeseinkkel, hogy 50 literig adómentesen főzhessen bárki pálinkát, mert amíg az […]

Álmodtam egy világot magamnak, és másoknak is. Olyan világot, ahol nincs hátrányos helyzet, ahol nincs abszolút szegénység, ahol a társadalmi egyenlőtlenség nem olyan nagyfokú, hogy a leszakadó rétegek a társadalom perifériájára kerüljenek. „Nem magamért sírok én: testvérem van, millió, és a legtöbb oly szegény, oly szegény, még álmából sem ismeri, ami jó.” Babits Mihály: Cigány a siralomházban De van a való világ, ahol van hátrányos helyzet, van mélyszegénység, van megkülönböztetés, és a társadalom perifériáján élők mégis találnak maguknak ebben a világban egy szigetet, ahol oltalmat, védelmet, élelmet, és hajlékot kapnak. Ez a sziget naponta több mint 600 embernek nyújt segítséget, […]

A médiát a negyedik hatalmi ágnak tartják – de egyre inkább magának követeli az ötödiket is. „A sajtót gyakran tekintik az állam „negyedik hatalmi ágazatának”. Az újságok, folyóiratok, a tévé és a rádió és egyre inkább az internet a politikai folyamatok meta-szintjét képviselik, hiszen a média nélkül azok üresjáratban forognának. Egy polgár sem tudna eligazodni a városi képviselőtestületek, a parlament, az európai intézmények vagy a bíróságok anyagaiban és jegyzőkönyveiben. Itt szakértők és érintettek, különböző szövetségek képviselői és lobbisták vannak jelen, akik saját külön-bejáratú nyelvüket beszélik. Az újságírók azonban úgy képezik le a demokratikus döntéshozatal folyamatait, hogy azok érthetővé válnak mindenki […]