Egy valóban különleges kötettel állt elő a Kossuth Kiadó az idei Könyvfesztiválon. A könyv – nem túlzás – három szempontból is bátran különlegesnek nevezhető. Élvezettel lapozgathatják úgy az irodalom, mint a képzőművészet kedvelői, no meg a nyelvészek is. A könyv háromnyelvű, magyarul, angolul, perzsául szól a szövege az olvasóhoz, ráadásul pedig gazdagon illusztrált. Omar Khájjam, a XI. – XII. században élt perzsa költő, matematikus és csillagász errefelé, a „nyugati”-nak nevezett világban elsősorban sajátos verseiről ismert. A négysorosok, a „rubái”-k ma már a perzsa költészet remekeinek számítanak. A költőnek a neve is érdekes. Teljes neve Ghijaszu-d-din Abu-l-Fath Omár ibn Ibrahim al-Kháyyám […]

A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásunkat a két első helyezettel kezdjük. Az Etyeki borvidék a hétköznapi borfogyasztók számára inkább a fehérborairól híres, rengeteg pezsgő alapbor készül ott. Most viszont egy Kékfrankossal kerültek a Top-10-be. A magyarázat egyszerű és meglepő. A nyertes bor nem erről a borvidékről származik, az Etyeki Kúria 22 hektár tulajdonosa a soproni régióban! Díjnyertes Kékfrankosuk már harmadik […]

Több volt szokásos borbemutatónál a hetedik „Nagy Badacsony Kóstoló” a budapesti New York Palotában. A korábbiaknál nagyobb területen zajlott és a rendezőknek arra is volt gondja, hogy felhívják a látogatók figyelmét néhány érdekességre. Lesz például az idén a hegy táján három Bortriatlon, lesz Pünkösdi Eljegyzés, Rózsakő Fesztivál, Badacsonyi Szüret és Márton-napi Vigasság. Akit érdekel a szép táj, a jó bor, a finom ételek – akár minden hónapban talál ott szórakozást! A legfontosabb persze mégis csak a bor és kitűnő borokban arrafelé nincs hiány. A tavasz egyik hírnöke a köznyelv által Aranyesőnek nevezett, szép virágú Aranyvessző, ám a Borbély Családi Pincészet […]

Folytassuk a képzelt vagy inkább – és ez a jobb – valóságos körsétát a Dunától keletre. Az országnak ezen a felén is öt gyönyörű Nemzeti Parkot találunk. Közülük három síkvidéki, bár a táj itt is változatos, kettőben viszont a hegyek az uralkodóak. Magunk mögött hagyva Pécs térségét és a testes villányi borokat, átkelve a Dunán, a Kiskunsági Nemzeti Park területére érkezünk. Aki nem akar Afrikáig utazni, hogy láthasson néhány homokdűnét, elég, ha eljön idáig. Az ország közepén, a kiskunsági homokhátságon évszázadok óta építi őket a szél. Sivatagról azét ne álmodozzunk, a Tisza menti ártéri erdőket, vízjárta gyepeket éppúgy megtaláljuk itt, […]

Közeledik a tartós jó idő és vele együtt néhány hosszú hétvége. Itt az alkalom kimozdulni végre otthonról, felfrissülni, feltöltődni élményekkel, új helyekre, új ízekre találni. Ráadásul még külföldre sem kell utazni érte. Talán kevesen tudják, de Magyarországon tíz olyan terület is van, ahol ezek mind, együtt fellelhetők! Tíz Nemzeti Parkunk is van. Aki Budapesten él és nem tud vagy nem akar sokat utazni, annak az ország egyik leggazdagabb élővilágú parkja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park a legideálisabb. A Pilis és a Visegrádi hegység a fővárosiak körében régóta kedvelt kirándulóhely, a várhegyet nyáron, rendszerint hajóval keresik fel és gyalog mennek a csúcsig. […]

Van egy falu Albertirsa és Cegléd között, távolsága Budapesttől csak hatvan kilométer. Vonattal is autóval is jól elérhető, az erre járók többsége mégis csak átrobog rajta. Nincs itt semmi látnivaló – gondolják, pedig tévednek. Látni-, enni- és innivaló is akad itt olyan, amiért érdemes megállni, akár egy egész napra is. A 4463 lakosú község első okleveles említése 1281-ből ered, de a terület már sokkal korábban lakott volt. Neve a honfoglaló magyarsággal együtt bejött, török eredetű barsziloktól származik, az évszázadok során alakult át és lett a barszilból bercel, majd a közelség okán a nagyobb település neve is hozzáragadt: mai neve Ceglédbercel. […]

Húsvéthoz illő ajándékkal lepte meg a művészetkedvelő közönséget a Szépművészeti Múzeum. Hét évtizedes elzártság után ismét eredeti szépségében látható a múzeum Román Csarnoka. Úgy, ahogyan csak a nagyon öreg emberek emlékezhetnek rá! A Szépművészeti Múzeumot 1900 és 1906 között építették Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. Az épület földszinti nagy csarnokai az intézmény formálódó antik, középkori és reneszánsz gipszmásolatait és a különböző építészeti stílusokat hivatottak bemutatni. Ennek jegyében tervezték meg a román stílust megidéző Román Csarnokot is, és itt a középkori nagyméretű gipszmásolatokat tervezték bemutatni. A csarnok építészeti elemeiben és díszítésében is a román stílus jegyeit idézi meg, gazdag […]

A világhírű – három Michelin-csillagot szerzett – francia séf, Olivier Roellinger nevével fémjelzett szakácsversenyt 2010-ben hívták életre. A több francia szervezet közreműködésével létrejött verseny célja a fenntarthatóság népszerűsítése, a veszélyeztetett tengeri élőlények, kiváltképp a halak életterének megőrzése. Bár a versenyen korábban csak francia és spanyol fiatal szakácsok vettek részt, 2016-ban a szervezők ezt 30 ország részvételével európai szintre terjesztették ki. Érdekessége még, hogy csak 25 év alatti versenyzők indulhatnak. A versenyt négy válogatás előzi meg. A kelet-európai szekció döntőjét most először tartották Magyarországon, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara (BGE KVIK) rendezésében, összesen 6 ország, Finnország, Lengyelország, […]

Valódi párbaj esetén egyenlőtlenek lettek volna az erőviszonyok, mert az előzetes válogatás után kiválasztott harminchárom pince közül 18 volt egri és csak 15 szekszárdi. Ám szerencsére összecsapásra – a szó valódi értelmében – nem került sor, bár azt sem tagadhatjuk, hogy ez a nap nem múlt el vérontás nélkül. Bőven folyt a bikavér! Az Eger – Szekszárd Bikavér párbajt a Corinthia Hotel báltermében rendezték meg és a szervezőknek az érdeklődésre nem lehetett panaszuk. A megjelent borászok és a látogatók véleménye egy ponton feltétlenül találkozott: szükség van ilyen rendezvényre! A Bikavér nevet egy időben sikerült elkoptatni és a „hétköznapi” borfogyasztók emlékeiben […]

A Műcsarnokban frissen megnyílt „Kilenc műteremből” című kiállításnak már van egy sikeres előzménye. Két évvel ezelőtt, „Frissen” címmel volt kiállítás, ahol tíz kortárs festő és szobrász munkáit a Műcsarnok kilenc munkatársa rendezte tárlattá. Most hasonlóra kerül sor és a látogatók számára március 18-ig érdekes összehasonlításokra nyílik lehetőség. A két évvel ezelőtti kiállítás egésze igazolta, hogy az innovatív és a tradíciókkal élő művészi szabadság nem az alkotó évjáratának függvénye. Most is, akárcsak 2016-ban a műtermek bemutatása mellé olyan párhuzamos kiállítást illesztenek a Műcsarnokban, amelyen a feltörekvő nemzedék munkái szerepelnek. Ők a Derkovits-ösztöndíjasok, akiknek az életkorát a pályázat kiírása szabályozza. A DERKÓ […]

Budapesten, a XIII. kerületben – születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából – felavatták Tom Lantos, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának egykori képviselője szobrát. Az ünnepségre megérkezett Amerikából Tom Lantos családjának számos tagja és jelen volt igen sok Magyarországra akkreditált külföldi diplomata is. Tom Lantos egészalakos szobra Yengibarian Mamikon szobrászművész alkotása. Tom Lantos (Lantos Péter Tamás) en született . 1-jén. Tizenéves korában kényszermunkatáborba került, onnan megszökött, majd nagynénjénél lelt menedékre, aki Raoul Wallenberg svéd diplomata egyik védett házában élt, a Szent István park 25-ben. 1945-ben, miután az oroszok felszabadították Budapestet, egyetlen családtagját sem találta meg, mindannyian a holokauszt áldozatai lettek. A gimnázium elvégzése […]

Különleges élményben volt részük a sajtó meghívott munkatársainak azon a tájékoztatón, ahol – Magyarországon először – bemutatták az „Ország Tojását”. Az értékes műalkotás tizenegy különböző technikával készült és több jelentést is hordoz. Az Ország Tojásának alapját egy különleges strucctojás adja. Abban még nincs semmi meglepő, hogy egy strucctojás jóval nagyobb, mint a nálunk megszokott tyúk-, kacsa- vagy libatojás. Ám ez a Hajdúnánás külterületén, Debrecenhez közel dolgozó, Nánás Strucctelepről származó tojás a maga kategóriájában is szokatlanul nagynak számít. Megmunkálása egy évig tartott, csak maguknak a motívumoknak a felrakása négy hónapot vett igénybe. Az Ország Tojásán látható motívumok, képek és jelek őseink […]

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli az idén a Szlovák Köztársaság és vele együtt a budapesti Szlovák Intézet is. Az ünnepségsorozat első eseménye egy hiánypótló könyv bemutatása volt. Útikönyvet ugyanis már sokat írtak Szlovákiáról. Van ilyen a Magas Tátráról, az Alacsony Tátráról, Kassáról, olyan viszont, ami az ott fellelhető zsinagógákat ismertetné az érdeklődő olvasóval, eddig még nem készült. Jó, hogy most már ilyen is van. Amikor 2007-ben megnyílt a Szlovák Turisztikai Képviselet Budapesten, igen gyorsan kialakult körülötte az a baráti kör, melynek tagjai között írók, könyvkiadással foglalkozók is voltak – mondta el ez új könyv bemutatásakor a Turisztikai Képviselet vezetője, Soňa Jelínková. […]

Hetvenhárom évvel ezelőtt, 1945. január 17-én látták utoljára életben Budapesten Raul Wallenberg svéd diplomatát. Eltűnt a Szovjetunióban – és bár jelenleg is folynak kutatások, életének további részéről nincs pontos ismeretünk. Napjainkra hagyomány lett, hogy ezen a napon adják át a Wallenberg-díjakat, este pedig megkoszorúzzák emléktábláját a róla elnevezett utcában. Az ünnepségnek kettős célja van. Megakadályozni, hogy emléke elsüllyedjen az „utcanevek” tengerében és elismerni azok munkáját, akik ma is az ő szellemében végzik nap, mint nap tevékenységüket, pusztán csak azért, mert úgy érzik, ez a dolguk. A 2010-ben alapított Raoul Wallenberg-díjra idén huszonhat ajánlás érkezett. Huszonhárom egyes személyekre, míg három egy-egy […]

Bár a címbeli, régi francia kifejezés – noblesse oblige – használata napjainkra sajnos kiment a divatból, ezért még vannak helyek és emberek a világon ahol e szavakat a tartalmukkal együtt ismerik. Egy ilyen helyzetnek lehetünk most tanúi, amikor két magyar, történelmi arisztokrata család tengerentúlon élő leszármazottjai magyar vonatkozású hagyatékukat ajándékozták a Nemzeti Múzeumnak. Sokan, sokat tettek azért, hogy ez a hihetetlen értékű műtárgy-együttes a Magyar Nemzeti Múzeumba érkezzen. Az ajándékozók, Gladys Szápáry és Paul Szápáry apai ágon a Szápáry grófok, anyai ágon pedig a Széchényiek leszármazottai, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf szépunokái. A testvérpár anyai nagyanyja révén a neves amerikai […]