Bár a címbeli, régi francia kifejezés – noblesse oblige – használata napjainkra sajnos kiment a divatból, ezért még vannak helyek és emberek a világon ahol e szavakat a tartalmukkal együtt ismerik. Egy ilyen helyzetnek lehetünk most tanúi, amikor két magyar, történelmi arisztokrata család tengerentúlon élő leszármazottjai magyar vonatkozású hagyatékukat ajándékozták a Nemzeti Múzeumnak. Sokan, sokat tettek azért, hogy ez a hihetetlen értékű műtárgy-együttes a Magyar Nemzeti Múzeumba érkezzen. Az ajándékozók, Gladys Szápáry és Paul Szápáry apai ágon a Szápáry grófok, anyai ágon pedig a Széchényiek leszármazottai, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf szépunokái. A testvérpár anyai nagyanyja révén a neves amerikai […]

Szinte kivédhetetlen, hogy a Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása kapcsán ne Juhász Gyula jó kilencven évvel ezelőtt írott verse jusson a látogató eszébe. Mindkettő – a kiállítás és a vers – tárgya az elhibázott élet, amiről persze csak utólag tudjuk megállapítani, hogy elhibázott. Mindkettő rokon még valami másban is; az életben és a kiállításon is mi magunk hozzuk meg a döntést, a következmények csak később lesznek láthatóak. Két dátum is összecseng, de ez már véletlen játéka. A Nemzeti Múzeumban 1920 óta nem volt arra példa, hogy átvettek volna valahonnan egy teljes, kész kiállítást. Most ez történt. Az „Anna. Változatok székely asszonysorsra” […]

Lezajlott a szüret utáni időszak – borokról szóló – első nagyszabású rendezvénye; a most már joggal hagyományosnak tekinthető XIV. Újbor és Sajt Fesztivál. A helyszíne is a megszokott volt, két napon keresztül Budapesten, a Városligetben a Mezőgazdasági Múzeumban lehetett találkozni a termelőkkel, kóstolni a borokat, sajtokat. Az esemény rangját egyetlen szám is jól jelzi: a borversenyre szerte az országból 456 minta érkezett! A Fesztivál részeként lezajló verseny nagyon jó, mert a borászok, megmutathatják, mire képesek, elhelyezhetik magukat az ország bortermelését megjelenítő palettán – hangsúlyozta dr. Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a rendezvény […]

No, most még nem, majd csak jövőre, de akkor egy egész hétig. A modernkori cirkusz megszületésének 250. évfordulóját 2018. január 8-14. között, Nemzetközi Cirkuszfesztivállal Budapesten ünneplik. Az eseményt már most egy gigantikus plakát, egy hatszáz négyzetméternél is nagyobb tűzfalfestmény hirdeti a Főváros VII. kerületében, az Almássy téren. Európa legnagyobb cirkusz témájú tűzfalfestményét avatták fel Budapesten, az Erzsébetvárosban, az Almássy tér 3. számú ház falán. A mű Szlávik Ágnes grafikusművész és a Színes Város festőcsapat alkotása. A Fővárosi Nagycirkusz több budapesti önkormányzatot is megkeresett azzal a tervvel, hogy tűzfal felületekre készítene falfestményt a 250 éves modernkori cirkuszművészet emlékévének apropóján. Az önkormányzatok […]

Jubileumi, 100. évét nyitotta meg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Elődjét, a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeumot 99 évvel ezelőtt 1918. november 16-án hozta létre két katonatiszt, Gabányi János címzetes vezérőrnagy és Aggházy Kamil ezredes. Az eseményről a Múzeumban ünnepi állománygyűléssel és egy kiállítás megnyitásával emlékeztek meg. A centenáriumi évét kezdő intézmény parancsnoka, dr. Kovács Vilmos ezredes az elkövetkező év programjáról szólva kiemelte, ez nem csak a Múzeum ünnepe lesz. Kettős, nagyjelentőségű eseményt ünnepelnek, 2018 ugyanis a Magyar Honvédség fennállásának 170. évfordulója lesz! Az Intézet és a Múzeum épülete magában hordozza a történelmünket, ennek jobb megjelenítése érdekében a 100 évfordulóra az […]

A világon elsőként, szobrot állítottak Bud Spencernek Budapest VIII. kerületében, a Józsefvárosban, a Corvin sétányon. Az ünnepségen több százan vettek részt, és jelen volt a tavaly elhunyt színész két lánya, Cristiana és Diamante Pedersoli is. A szobor a fiatal szobrászművész, Tasnádi Szandra alkotása. Valószínűleg nagyon kevesen vannak, akik ne ismernék Bud Spencer, az 1929-ben Nápolyban, eredetileg Carlo Pedersoli-ként született, világhírű olasz művész nevét. Életútja regényes volt. Apja, a nápolyi, jómódú vasgyáros, Alessandro Pedersoli és az anya a lombardiai származású Rosa Facchetti, gazdag, nagypolgári gyermekkort teremtettek számára. Ez a gyerekkor 1943-ban ért véget, amikor édesapja vasgyára a tűz martalékává vált. Carlo […]

Bizonyára vannak még szép számmal, akikben kellemes emlékeket idéz ez a két szó: Illés-együttes. Ők voltak az 1960-as 70-es évek egyik legnépszerűbb beatzenekara. Aki veszi magának a fáradságot és utánanéz – mondjuk a Wikipédián – hogyan is jött létre ez a zenekar, a napjainkban is jól csengő nevek; az Illés és a Szörényi testvérek, Bródy János, Koncz Zsuzsa mellett, találhat olyanokat is, akikről ma már szinte semmit nem tudunk. Az egyik ilyen például Nényei Tas, aki – a lista szerint – basszus- és hawaii, valójában bariton és lap-steel gitáron játszott. A közönség körében idehaza ő már nem ismert, Németországban annál […]

A világ bármelyik nagy múzeumának díszére válhatna az a kiállítás, ami „Párizs-Budapest” címmel, október 27-én nyílt meg Budapesten, az V. kerületi Falk Miksa utcában, a Virág Judit Galériában. A XIX. század végétől a XX. század első feléig terjedő időszakot öleli fel, magyar művészek ekkor keletkezett alkotásait mutatja be, ráirányítja a figyelmet egy lassan feledésbe merülő kor csodálatos kincseire. Elöljáróban fontos megjegyezni: a rendezők külön érdeme a nagyszerű megvilágítás. Nyoma sincs annak a – sajnos más helyeken gyakran megfigyelhető – hibának, hogy a lámpák visszacsillognak a képek felszínén. Itt a fények egyenletesek, a színek mégis ragyognak, ha kell, ha pedig nem, […]

Madarász Viktor (1830 – 1917) halálának centenáriuma alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kamarakiállításon emlékezik meg a magyar történelmi festészet egyik vezéralakjáról. A 2018. február 18-ig látható tárlat olyan, publikálatlan, a párizsi levéltárakban frissen végzett kutatásokra épül, amelyek nyomán Madarász Viktor egyik kultikus fő művét új megvilágításban tárhatják a közönség elé, legproduktívabb, párizsi korszakának bemutatásával. Madarász 1859-ben, Párizsban festette a Hunyadi László siratása című festményt, amivel azonnal felhívta magára a figyelmet. A Pesti Műegylet kiállításán a Napkelet című újság kritikusa a „teremtő lángészt” ünnepelte benne. A kor francia romantikájának légkörében festett kép emblematikus fő műve nemcsak a Madarász-életműnek, […]

„Sajtószabadság – Maradandó értékek dinamikus médiakörnyezetben” címmel előadást tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségében David Kostelancik, ideiglenes amerikai ügyvivő. A nyitott, közvetlen hangnemű előadáson francia, ír, kanadai, norvég és svéd diplomaták is jelen voltak. A zsúfolásig megtelt teremben a meghívott újságírókat és a külföldi vendégeket először Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke köszöntötte. Elmondta, pontosan érzik, milyen figyelemmel kísérik életünket az Amerikai Egyesült Államok Budapestre akkreditált munkatársai, és ennek például sokat mondó jele volt az, hogy az emlékezetes Népszabadság-ügy idején – amikor a legerősebb ellenzéki lapot egyik naptól a másikra hallgattatták el – az ügyvivő úr a diplomaták […]

Bár az állítás – minden színre – összességében valószínűleg nem igaz, bizonyosan helytálló azokra, amiket a fiatal üvegművész, Ábel Tamás használ üvegszobrai megalkotásánál. Első, „Unequal rainbow” című önálló kiállítása – sajnos csak rövid ideig – október 27-ig látható Budapesten, a Társalgó Galériában. A kiállítás, mindig egy kicsit ünnep is. Ünnep a nézőnek és annak a művésznek is, aki évekig gondolkodik és valósítja meg alkotásait, ünnep mindazoknak, akik szeretik az újat, a vizuális meglepetéseket. Ábel Tamás az elmúlt három évben sokat tanult, dolgozott, járta a világot és most látjuk ennek az eredményét. Azt látjuk, hogy ő nem más útját járja, hanem […]

Bár a szó nem annyira a szőlőskertek táján, inkább a képzőművészet és a geometria berkeiben honos, mégis jól írja le azt a filozófiát, amit az Olaszrizling Október rendezvényén a kiállító borászok többsége magára nézve elfogad. Tökéletes arányokat és teljes harmóniát jelent. Az idei – sorrendben már az ötödik – Olaszrizling Október rendezvényen nyolcvan borász, mintegy kétszáz bort mutatott be. Ez kitűnő alkalmat kínált, hogy a vendégek összehasonlíthassák a különböző borvidékekről származó borokat, az eltérő stílusokat, behatóbban megismerkedjenek az egyes termőhelyek sajátosságait legjobban megmutató, dűlőszelektált borokkal vagy akár a késői szüretelésű desszertborokkal is. Mivel több kiállító borászatnál a hagyományos Olaszrizling mellett […]

A cím némi magyarázatra szorul, a rurális szó eredeti latin jelentése: falusi. Ám ennél most lényegesen többet takar. Harminc napon keresztül, huszonhárom külföldi, képzőművész járt be három országot és az utazásuk során született természetművészeti alkotásokból most Budapesten, a Koreai Kulturális Központban nyílt kiállítás. A belépőt az ajtóval szemben mindjárt „Az összenőtt haj” legendájáról szóló nagyméretű táblakép fogadja. A mellette olvasható rövid történet a négy hercegről, betekintést enged a távol-keleti emberek gondolatvilágába. Rávilágít az egységben és egyetértésben, a megállapodások betartásában rejlő előnyökre, a mindezek feladásából származó hátrányokra, súlyos következményekre. Mintegy az alaphangot is megadja, hozzásegít a kiállítás anyagának jobb megértéséhez. A […]

Az elmúlt évek teltházas operett gáláinak sikerei után az idei, immáron ötödik évben négynapos fesztivállá bővül a Budavári Palotakoncertek eseménysorozata. A Budai Vár Oroszlános udvarába 2017. augusztus 3. és 6. között beköltözik az operett mellett a klasszikus és a népzene is. A különböző műfajokat egy központi gondolat kapcsolja össze: az Ausztria és Magyarország között 1867-ben létrejött kiegyezés, történelmünk egyik sorsfordító eseményének 150. évfordulója. A rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatót Szalai Emese és Alekszej Dolbilov keringője nyitotta, megadva ezzel az alaphangot a továbbiakhoz. Az operetten túl magunk mellé kell hívni olyan műfajokat is – indokolta meg az eltérést a korábbiaktól dr. Vadász Dániel, […]

A Hibernia Nova Kiadó és az Evangélikus Egyház hivatalos kiadója, a Luther Kiadó közös gondozásában egy karcsú, de mégis sokatmondó kötet jelent meg. Olyan, ami útmutatásul szolgálhat a hívőknek, de legalább annyira hasznos az egyszerű turistáknak is. A szerkesztők célja Luther életútján a fontosabb állomásainak bemutatása volt úgy, hogy az egyes helyszínekről egyben jó útikalauzt is adjanak. Luther életét főként a mai Türingia, Szász-Anhalt és Szászország tartományokban töltötte, e három tartománynak a reformáció szempontjából különösen fontos városait az útikalauzban és a könyv belső borítóin található térképeken egyaránt kiemelten ábrázolják, de a nagy Reformátor útjait követve Németország más vidékeire is ellátogatnak. […]