Mogyoród, Mázsa téri Coop ABC melletti parkoló, nemzeti inzultációs óriásplakát. Frekventált hely, a Fótról Gödöllőnek vagy Budapestnek közlekedők minden bizonnyal felfigyelnek rá. Vagy nem. Minden esetre az összes rakodó gépkocsinak rohadtul útban van. Reggel, mikor beszereztem a betevő falatot, még nem volt ott semmi. Délután 14h után már ott virított a címlaphoz képest kicsit másképpen inzultáló baromság, mi szerint: Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket. Amikor oda értem, éppen egy szemlátomást nagyon szíriai menekült – vagy albán, esetleg ghánai, netán nigériai – tanulmányozta a plakátot. Velem született humanizmusomnál fogva kérdeztem segítőkészen: nu, sto? Erre mondja, hogy három dolgot […]

Régóta bosszant, hogy néhány halk kivételtől eltekintve, az újságírók legtöbbje az agitkákban feltett kérdéseken lovagol, ahelyett, hogy az egész módszer álságosságára hívná fel a figyelmet. Pedig minden, a szakmáját legalább alapszinten uraló zsurnaliszta tudja: egy interjút, ugyanazzal az emberrel, ugyanarról a témáról, pusztán a kérdések variálásával úgy is meg lehet írni, hogy a megszólaló népboldogító zseniként tündököljön. Meg úgy is, hogy az illető szánalmas bohócként, erkölcsi hullaként álljon a közönség előtt. Nem is szólva arról, hogy egyetlen esetben sem tudhattuk meg, végülis hány papír érkezett vissza, melyik szájba rágott választ ixelték a legtöbben. Egy dolog biztos: a szégyenletesen hamis akció […]

Ez az idióta úgy hordja halomba a baromságokat, hogy bátran nevezhetne a Guinness Bookba való bekerülésre az egy főre eső történelmi-politikai idiótaság kategóriában. Komolyan felmerül a kérdés, hogy ha még sokáig szabadon mászkál a társadalomban, nem tesz-e kárt magában, mert akkor annyi az országnak, oda az igazság. Igaz, mauzóleumot nem kell építeni neki, a célra bőven megfelelne a Kancsó Aréna, köcsög a köcsögben, micsoda szimbólum! Merthogy másokban már kárt tett, az nem kétséges, de úgy látszik, az ápolószemélyzet nem képes követni szellemi tevékenységét, mert hülyeségének mozgása mint a higany. Mire az arra hivatottak eljutnának oda, hogy egyik állítását elemezzék, ő […]

Azt mondja Kósa, hogy tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra a német, svájci és francia hatóságok azokat a menekülteket, akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba. Azt is mondta, hogy 2012-ben 2500, 2013-ban 18 ezer, 2014-ben 42 ezer, az idén májusig több mint 50 ezer menekült érkezett Magyarországra; utóbbiak közül szerinte 800-nál kevesebben lehetnek azok, akiknek jogos lehet a menedékkérelmük, a többiek gazdasági menekültek. A gazdasági menekült viszont nem határrendészeti, hanem közgazdasági foglom, ameddig nem kér menedéket, addig egyszerű szabálysértő. Elmondta, hogy a Magyarországra érkező menekültek átlagos tartózkodási ideje három nap. Ennyi ideig akár libasülttel is etethetnénk őket, abba […]

A lista nem teljes, mi több, szabadon bővíthető: A juhászok, a nemzetiségiek, a szegények, Simicska, az EU, Juncker, a tanárok, a multik, a munkanélküliek, az országot elhagyók, a földet akarók. Ha megfordítjuk, nekem/nekünk ki az ellenségünk, hát…a fasiszták, nácik, az álkeresztény KDNP-sek, a mutyizók, a korrupt jobboldal, a NER, a TEK, és az őket kiszolgálók….szóval van vagy kétmillió ellenségem…

Késve bár, de törve nem. Az alábbi jókívánságot küldöm én,  személyesen  a nemzet Apjának és Anyjának:

Valamiért odaát nem tesznek zablát a szájukra, amikor a köpcös csakazértis üzemmódban előadja magát.  Süd Deutsche Zeitung. Juncker, aki meglehetősen érdekes módon tette  helyére  nemzetünk eszét, azt találta nyilatkozni, ha a köpcös továbbra is ragaszkodik a  halálbüntetése bevezetéséhez, akkor neki – azaz Magyarországnak  – kívül tágasabb.  Mindez független attól, hogy az EU alapszabályzata nem is teszi lehetővé, de az agresszív kismalacot kezdik már unni odaát. Ehhez jön a  Die Zeit, a német értelmiség lapja – ejnye, hogy még hasonló sincs  Magyarországon, Deutschland, Deutschland über  alles? – ami egyenesen azt követeli, hogy az EU ugyan, csapjon már oda Orbánnak –  Orbán, mint […]

Avagy Orbán évet értékelt. Most éppen ötöt, egyszerre, természetesen válogatott közönség előtt. „Az elmúlt öt évben egy végzetesen legyengült országot kellett felerősíteni, érthető, hogy az volt a legfontosabb, hogy legyen erős vezetése az országnak, így sikerült, és Magyarország ma már megáll a lábán – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.” Ez a saját lábon állás valami mániája lehet a miniszterelnöknek, vagy csöppet értelemzavaró az összefüggés, ugyanis még ma is az Unió felzárkóztatási támogatásából élünk. Az a felerősítés meg olyan nagyszerűen sikerült, hogy 2014 végére alkalmuk volt 3.000 milliárddal megnövelni az államadósságot (ami a Manyup lenyúlt és nyomtalanul eltüntetett 3.000 milliárdjával tkp. 6.000 […]

Orbán Viktor megtartotta az öt éves terv tervbeszámoló közgyűlését. A beszámoló elemzését sok szempontból meghagyom másnak. Lesznek közgazdászok és politikusok elegen, akik majd megmondják, hogy miként kell értelmezni még a kötőszavakat is. Ami azonban mindenképpen szóra érdemes, az a kommunikációs trükk, amit bevetett. Amiért szót érdemel annak az egyik oldala, hogy jó alaposan szembe ment a szabad tájékozódáshoz fűződő bárminemű elvárással. Függetlenül attól, hogy ezt a sajtó-, illetve a véleményszabadság garanciáját az éppen aktuális törvények mennyire és meddig szavatolják. A közpénzből tengődő miniszterelnök felé a minimális elvárás lehetne, hogy a közvélemény minden szegmensének képviselőit, a szerinte ellenzékinek tekintett média-szegmensét is […]

A kenőpénzeket emlegetik alkotmányos költségként a vállalkozók de ennek ezennel vége – vagy kisnyúl. Nyilvánosságra hozta korrupcióellenes elkötelezettségéről elhíresült kormányunk a Nemzeti Korrupcióellenes Programot, mely a 2015-2018 közötti időszakra látja el instrukciókkal azokat, akiknek a jelenség üldözése hivatalból feladata. A helyzet olyan, mintha a növényevők védelméről szóló programot a hiéna írná. A nagy feladatot a belügyminiszter hangolja össze, mint az élet a kecseke a káposztatolvajok elleni harcot, feltehetőleg az olajmaffiától az alvilág egyéb csoportjai elleni harcig ívelő pályafutásának sikerei elismeréseképpen. Az anyag gyönyörű, ötven oldal, én két dolgot hiányolok belőle, egyrészt a harmincnyolcadik oldalon azt a bekezdést, mely egy korsó […]

Elgondolkodtam azon, mi lesz velem, ha a nyugdíjam a jövőben nem lesz elég a megélhetéshez. Erre Orbánék intézkedései okán jó esély van. Az önkormányzatnál arról tájékoztattak, hogy a munkához semmi kedvet nem érző, de határozottan követelőző, jól definiálható összetételű népesség részére feltétlenül fizetniük kell a segélyeket. Ez után aligha marad annyi pénze az államnak és az önkormányzatnak, hogy gyógykezelésem, gyógyszereim költségeihez hozzájáruljanak, vagy öregotthoni elhelyezésemet támogatni tudják. Mindezt tudomásul véve az alábbiak szerint látom a túlélés lehetőségét: megtakarított pénzemből veszek egy lőfegyvert és 4 töltényt, melyeket felhasználva lelövök – egy, a konyhakertemet dézsmáló megélhetési bűnözőt, – egy bűnöző illegális bevándorlót, […]

Az olykor sokunkat meghökkentő viselkedéséből ítélve nem túlzás, ha azt állítom, hogy Jean-Claude Juncker úr, az Európai Bizottság elnöke, egy felettébb fura figurája az Európai Uniónak. Persze, ahogy az ilyenkor általában lenni szokott, az ő renitens viselkedését illetően is megoszlanak a vélemények. Egyrészt több külföldi és hazai írástudó véleményformálóban immár kétségek merülnek fel az illető úr elmeállapotának tisztaságát illetően, megkérdőjelezve alkalmasságát az általa betöltött magas posztra. Másrészről ugyanakkor vannak olyan hangok, akik szerint Juncker úr a maga sajátságos színjáték-viselkedésével csupán egy kis humort igyekszik becsempészni az egyhangú, monoton, és ettől már-már szinte unalmas EU.-s gyűlések hétköznapjaiba, s mi, állampolgárok pedig […]

Ez mán azé’ túlzás?! „Társadalmi munkában, korona nélküli, önként felvállalt királykodása okán” – eztet már, nem veszi be a gyomrom. Agyalok. Ilyenkor az anyja, az a drága jó édesanyja hun van? A drága Viktor meg a szószéken ücsörög, áll netán, avagy a mennybemenetelt gyakorolja? Úgy értem, zsinór „padlásos” megoldással, a népek feje feletti röpködéssel?! Ezen mondatokat a tömör rosszindulatom sugalja, de nagyon. Idén is lesz hálaadó szentmise Orbánért a szülinapján. A kezdeményezés eredetileg a tavaly elhunyt, Magyar Hírlapban is publikáló Szentmihályi Szabó Péteré volt a miniszterelnök 50. születésnapjára. Most özvegye tette közzé az idei felhívást – írta a Hír24. Íme: […]

Sokakkal ellentétben egyáltalán nem örülök Juncker európai vezető Orbánt lekicsinylő gesztusának. Nem azért, mert az inzultáció OV-t érte. Szívem szerint időnként én is jól megráznám a küldetéstudatos vezért, hogy ébredjen már föl hazug látomásaiból. De. Nemzetközi eseményen (az uniós vezetők tanácskozásán tartott sajtószeánszon történt az eset) nem a legjobb módot választotta Juncker annak bemutatására, hogy „a politikus is ember.” A „diktátor” túl komoly kifejezés ahhoz, hogy viccelődjünk ezzel. 1938-ban, a német kancellárnak is így mondta volna: „Te kis hamis, kell Neked Szlovákia, meg a cseh tartomány is”? És igenis, az a tasli nemcsak a jelenlévő arcát érintette, hanem az enyémet […]

Érdemes néha elgondolkodni? Nem! Több okból sem. Az agy ugyebár eszi az energiát. Tehát fárasztó. Esetleg fejfájást okoz. Amellett bosszúságok szülőágya is lehet. Netán fura összefüggéseket kezd látni az ember. Mert itt vannak például a hazánkba beszédelgő mindenféle emberek. Ráadásul már több mint ezer éve. Mindjárt itt vannak azok a furán beszélő, lóháton nyargalászó nyilasok, akik berobogtak a Kárpátok ölébe és kifejtették, hogy onnantól itt őshonosak. Lehetőleg már a kőkorszaktól. Csak ideiglenesen elmentek Ázsiába. Pusztán egy nagyon fontos ottani exportcikk beszerzéséért. A fenekükre okvetlenül kellett néhány piros petty. Márpedig a barlanglakó, és szakócát pattintó, de már keresztény, pannóniai ősmagyaroknál ez […]