Azt álmodom, a 2010-es Fülkeforradalom és Szabadságharc eredményeként kettészakad az ország. A Duna bal partján a Magyar Köztársaság, jobbra Magyarország. Én vagyok a Köztársaság elnöke. A Margitszigeten találkozom a magyarok királyával – kiegyezés végett. Alkudozunk. Én lemondok nagy Magyarországról – az élhető Magyar Köztársaságért, a nemzetről – Európáért, az alaptörvényről – az Alkotmányért, a diktatúráról – a demokráciáért. Tiétek lehet a hit, miénk a gondolkodás képessége. Tiétek a háború, miénk a béke! – mondom. [Tiétek a békemenet, miénk a szégyen.) – ezt csak halkan magam elé mormogom.] Nektek adjuk az isteneket – a lelkiismeretért, a gazdagságot – a kisebb szegénységért, […]

Mea culpa, elvtársak, mea maxima culpa! Hibáztam. Azt állítottam a múltkor, hogy még Ceaușescunak sem jutott eszébe stadiont építeni, ő csak palotával kényeztette magát. Tévedtem. Nem kicsit, nagyon. Ugyanis Ceaușescu szintén építtetett stadiont a szülő falujába a nyolcvanas években Scornicestiben, természetesen ő is közpénzből. Pont az ő tündöklése alatt jutott fel az élvonalba az ő falusi csapata is, ugyanúgy, mint a felcsúti Klinika. Vagy Akadémia. Nevezhetnénk Egyetemnek is, az se lenne kevésbé nevetséges név. Annyiban még kórosabb a mi Kedves Conducátorunk, hogy neki a házától mindössze 13 lépésnyire épül a stadion, míg Nicolae-nak elég volt 3 kilométerre építeni azt. Mussolini […]

A címhez nem tettem a kérdőjelet, mert az helytelen lett volna! Bár tehettem volna felkiáltó jelet is, mert itt az is helyes lenne! (Azt, hogy az „elvtársak” jelző ki(k)re vonatkozik, mindenki fantáziájára bízom!) Olvasom, hogy újra kell módosítani az alaptaknyolmány nevű izé 5. módosítását is, mivel még nem eléggé biztosította be magát Orbán és maffiája a következő kurzusra! Lássuk, hogy miről is szól a (jól kitalált szisztéma szerint) csütörtök este benyújtott módosító szöveg lényege? …„Saját” alkotmánybíróira szabott törvényjavaslatot a Fidesz: a parlament honlapjára csütörtök este felkerült „Alaptörvény-módosító saláta” eltörölné az alkotmánybírák esetében a hetvenéves felső korhatárt. Ezzel öt jelenlegi, a […]

[Ilyen hatalmas méretű felvonulást, ilyen egységes akarattal történt tömegmegmozdulást, ilyen pompás ünnepséget még nem látott Budapest. Csodálatos felvonuláson tüntettek a tömegek a demokrácia mellett. Az elsők között meneteltek a magyar szabadságharcosok, akik a háborúban fegyverrel, most pedig munkájukkal küzdenek a demokráciáért. A dolgozók hitet tettek a magyar béke mellett, a város különböző részeiből vonultak a Hősök terére.] Egy a jelszónk: a béke! – a menet a Mussolini tér környékén, az Orbán Viktor sugárút közepe táján járt, de a tribünön várakozó párt-és állami vezetők tisztán hallották: Harcba boldog jövőért megyünk! A Generalisszimusz, a Nagy Honvédő Háború, Forradalom, Rezsi- és Szabadságharc vezénylő […]

Jó napot kívánok! Tisztelt Ünneplő Közönség, Hölgyeim és Uraim! Ezután következett az első két bekezdésben némi fellengzés, kommunistázás, némi képzavarkodás, amúgy a szokott vezéri dagályossággal. A harmadik, negyedik és ötödik bekezdésben már kevésbé patetikusan, a valóságot korrekten elősorolva, a büszkeség – jogos – hangján szólott az ünneplő tömeghez. Eddig bírta, aztán belekezdett a választási kampányba. Mi, magyarok a XX. Század során háromszor ráztuk le magunkról a kommunista önkényt. Lerúgtuk magunkról a tanácsköztársaságot ’19-ben, elvágtuk a rabszíjat ’56-ban, és végül ’90-ben megdöntöttük a gulyáskommunizmus uralmát is. Az európai történelem váratlan és különös napkitörése, hogy a kommunizmust és a Szovjetuniót nem a […]

Ebbe az egész októberi forradalmi cuccba aza jó, hogy má túl vagyunk rajta. Merhogy még egykét nap, oszt lejön a jónép erről a tripről is. Nadebazmegaddig! Először is itten van a fő, hogyúgymongyam sorskérdés. A tüntimatek. Hányan vótak ittmegott. Ez má legalább annyira égő, mint amikor az egyszeri férfinak láccó halmaz dugás után monomániásan érdeklődik, hogy ugyan jóvót-e a jobb sorsra érdemes nő(vagymás)neműnek. Mermitmongyak teszemaszt a békemenet nevezetű abszurd performanszról? Annyian vótak, ahány buszravalót, plusz napidíjat kiperkáltak orbánék. Egy szerencsés egy népek vagyunk mi. Merhogy mekkora mázli, hogy aki a rendszerváltás után baloldalinak mondta magát, az mind szemét közénk lövető, […]

Első dolga volt, hogy a korábbi alkotmányt – amire azért felesküdött, és ami szerinte kikényszerített volt (mármint, az alkotmány, mert esküre senki nem kényszerítette) – új, nacionalista, fasisztoid alkotmánnyal váltsa fel. Hatalomra kerülése után nem érte be a minisztériumok ilyenkor szokásos „átszervezésével”, az egyetemek, a kulturális létesítmények, az oktatás, a közintézmények, a médiahatóság élére hithű pártkatonát nevezett ki. Nem állt itt meg, mivel hamarosan a főügyész, a főbíró, a nemzeti bank és a labdarúgó szövetség elnöke is az ő embere lett. A vezetőváltást a következő években az általános iskolákban, gimnáziumokban, kórházakban, sőt, még a könyvtárakban és múzeumokban is szigorúan végrehajtották, […]

Király vagyok, uram, a te akaratodból! Minden magyarok királya. És én azt akarom, hogy ennek a népnek országa legyen. Veled, uram, de nélküled. Magasztos szavak ezek István szájából, aki Vajknak született. Orbán minden magyarok királya akar lenni. Azaz, nem királya, hanem miniszterelnöke. Csak éppen királyt játszik hozzá: kegyet oszt, stallumot és pénzt, cserébe hűbéri hűséget vár. Egy személyben dönt életről és halálról. Nem rest beleszólni más országok belpolitikájába – hiszen ő megteheti, mert hát, ő a király – nem átall más országban (is) magyart magyar ellen fordítani, nem szégyell rút anyagiakért kötvénymagyaroknak állampolgárságot osztani. Igaz, Ukrajnában rontják az üzletét: már […]

Jelezni szeretném a turulba születetteknek, hogy Orbán Viktor ugyanazokat mondja róluk, mint amiket Kertész Ákos írt két éve. Ugyanazokat állítja róluk kis idő elteltével, mint amiket Kertész állított, amiért őt támadták fizikailag és verbálisan, elvették a budapesti díszpolgári címét, amiért el kellett menekülnie 80 évesen Kanadába Magyarországról. Idézzük fel miket mondott Felcsút géniusza a magyarokról: „Az összefogás nem szándék kérdése, hanem erő kérdése. Lehet hogy vannak országok, ahol ez nem így működik, például a skandinávoknál, de egy ilyen félázsiai származék, mint mi, akkor tud összefogni, ha erő van.” „A remény fontosabb a magyar választópolgár számára, mint a tény; ez egy […]

A Vezér demonstrált. Odaállt Hernádi Zsolt mellé egy ünnepélyen – szívesen tette, mert a MOL elnöke nem sokkal magasabb, mint ő – melynek során a MOL új butadién-gyártó üzemének alapkövét helyezték el Tiszaújvárosban. A beruházás harmincöt milliárdos, a piaca biztosítottnak látszik, mert – hálistennek – nem minden hazánkban beruházni kívánó gumiabroncs-üzem tervét fúrta meg a Fidesz, merthogy az üzem termékét a gumigyártás során fogják felhasználni. Mindenesetre gyönyörű beszédeket hallottunk ismét, Vezérünk kieresztette érces hangját és megüzente a világnak, hogy ha harcolnia kell a MOL- ért, hát ne legyen kétsége senkinek, ő harcolni fog! Jelzem, ezt senki nem is vonta kétségbe, […]

Először azt hittem, hogy ez holmi áprilisi tréfa csupán, merthogy az érintett úr még a főnöke nevét is rosszul írta, l y-os j-vel, j helyett. De mivel a levelét a facebook-oldalán egy olyan szavahihető ember is közzétette, aki e téren egyáltalán nem szokott viccelődni, onnantól kezdve már bennem is szertefoszlottak a kételyek. A bakitól eltekintve a hír tehát igaz. A Fidesz-KDNP-ből már nem Ángyán József az egyedüli ember, akiben megszólal a lelkiismeret, mert olvasom, hogy Debreczenyi János, Veszprém korábbi polgármestere szintúgy megcsömörlött, és emiatt ő is kilépett a Fideszből. „Tönkre teszitek és lejáratjátok a népet és az országot” – írja […]

Megszületett hát a döntés, hol tarthat ünnepséget közösen a demokratikus ellenzék. A helyszín remek választás, legszebb reményeimet is felülmúlja, hiszen egy kedvezőtlenebb széljárás esetén a közös ünnepet el lehetett volna éppen vinni Kőbányára is, éppen elfért volna a tömeg a Pataky István téren – a nyilasok által kivégzett névadó szobrát úgyis elhurcolták, mint anno a modellt a kor Jobbikjának betyárserege, nem aggatott volna. Persze, lehet mondani, hogy keresem itten a kákán a csomót, de szilárdan hiszem, hogy a helyszín választása lehetett volna szerencsésebb is. Merthogy az igaz, hogy 1956 októberében a Műegyetem diákjai szervezték azt a tüntetést, melyhez a többi […]

Bár kétlem, hogy a jelenkor legnagyobb magyarja olvasott volna Széchenyitől – egyáltalán, bármit, a sportrovaton és a napi sajtó összefoglalón kívül – de mégis figyelmébe ajánlom Orbán vezérnek és újsütetű agyonmagyarjainknak gróf Széchenyi István ma is érvényes szavait. Hosszú lesz, de talán lesz elég idejük az érintetteknek elolvasni. Ha nem, hát nem. Nem én leszek szegényebb tőle. „Csüggedni érzem erőmet, tisztelt gyülekezet, és tehetségem parányiságának tudata görcsbe vonja keblem, midőn ezen oly felette kényes életkérdés taglalásába bocsátkozom, mi már ezelőtt is nem egy ízben történt, noha siker nélkül; s pedig kivált, mert valamint – tudom – nem egy kapacitás saját […]

A harc, amit nap, mint nap meg kell vívni, mert harc van babám jobb, ha tudod, lankadatlanul. Hát, ha harc, akkor legyen harc, mert kell egy ellenség, hogy az éberség megmaradjon, kell egy ellenség kép, hogy legyen kit és mit utálni, hogy most ép a hajléktalanok vannak soron, azon ma már nem csodálkozunk. Szépen sorban, előbb utóbb mindenki sorra kerül, aki valamilyen szinten rontja a regnáló kormány imidzsét. Utoljára a Kádár korszak kellős közepén a kmk (közveszélyes munkakerülés) volt hasonló módon üldöztetésre ítélve, mint most a hajléktalanok. Akkor az volt a szemlélet, amit nem látok, az nincs is. Most is […]

Valami talán végre elindult. Már kőrözi az Interpol az első fidesznyik oligarchát. Az egyiket a sok közül, akik együtt köpködik a szotyolát a VIP páholyban rendszeresen a kedves vezetővel. Alig várjuk, hogy az Interpol kőrözési listája tele legyen velük. A Fidesz kommunikáció persze most is hazudik és terel, mert ezt az egyszerű bűncselekményt, a megvesztegetést, politikai akciónak állítja be. Pedig semmi mást nem akarnak a horvátok, mint hogy kerüljön be a börtönbe az is, aki lefizette az ex miniszterelnöküket. Ne csak Ivo Sanader rohadjon 10 évig a sitten, aki elfogadta a 10millió euró kenőpénzt, hanem az is, aki azt átadta […]