Úgy tűnik, nem volt véletlen a Próféta Galéria névválasztása. Ha a jövőbe talán nem is látnak, de jó érzékkel válogatnak a lehetőségek között. A Budapesten, 2012 márciusában megnyílt tágas térben csak nagyon ritkán volt kíváncsi egyszerre annyi látogató a legújabb tárlatra, mint február 9-én. A Magyar Nagyoriens szervezésében megnyílt, és március 3-ig látogatható kiállításon négy – egyenként is különlegesnek számító – művész mutatkozott be. Igazán nehéz volna megállapítani, mi a közös bennük, mi az összekötő kapocs, ami mégis egységes egésszé olvasztja a tárlatot. Van közöttük, aki táblaképet fest, van, aki inkább grafikával foglalkozik, egyikük már évtizedek óta alkot, de még […]

„Az, hogy magyar irodalom, azt jelenti, hogy magyar szerző úgy ír, hogy a horizontján magyar olvasó virtuális képe lebeg, és azt szeretné, száz év múlva szintén magyar olvasók, ítészek, kánonalkotók helyezzék el az ő életművét a magyar irodalom egészében. Aki így gondolkodik, az magyar író. Aki nem, az magyar író és még valami. Mert van egy másik ág, aki világhírű író szeretne lenni, de nem bír annyira idegen nyelvet, hogy azon a nyelven írjon, hanem magyarul írja, de gyakorlatilag egy németországi vagy franciaországi, amerikai olvasó képe lebeg az ő szeme előtt. Azt szeretné, hogy lefordítsák a művét, és azokon a […]

Gilbert, az egyik – nem éppen a hűségéről ismert – társtulajdonos – a hódítás reményében – nercbundát készül ajándékozni Janienek, az egzotikus szépségnek. Az akciónak van egy kis akadálya, mégpedig Janie férje, aki feltehetőleg gyanakodni találna, ha felesége egy tízezer fontos bundában állítana haza. A nőügyekben páratlanul találékony Gilbert beindítja a megoldás gépezetét, aminek következtében elképesztő események kezdik gyors ütemben követni egymást. Sűrűsödő időközökben jelennek meg házasságtörő férjek és feleségek, megsokszorozódnak a hölgyekről le és felkerülő különböző ruhadarabok. A negyedik emeleti szőrmeszalon ablakai és az utca frontja között a legváltozatosabb öltözékek és használati tárgyak röpködnek, a gravitáció törvényeinek megfelelően… (forrás:színház) […]

Az elsõ regény, amit olvastam, ezt a címet viselte: A Vénkisasszony Titka. Kicsi, A6-os formátumú, szép piros vászonkötésû könyvecske volt, mellsõ fedõlapja közepén egy diszkrét arany jelzés: II. Öt éves voltam ekkor, még nem ismertem a betûket. Akkoriban családilag éppen a két mamám között voltam, félúton. A régi mamám már elköltözött tõlünk, az új mamám pedig még nem volt a láthatáron… Engem meg kicsaptak az apai nagymamámhoz és a nagynénémhez falura. A nagymama kommandírozott és játszott velem, a nagynéném pedig csak szeretett, és kiszolgált. Én voltam a család szemefénye, egyetlen gyerek a láthatáron. Nagyanyám egy óbudai német családban született, egész […]

Ám – reméljük – ennél a tűznél senki sem hívja majd a tűzoltókat, noha februárban lángba borul a Fővárosi Nagycirkusz. No nem az egész, csak a porondja! A világhírű Rippel Brothers rendezésében, nemzetközileg elismert magyar artistaművészek előadásában, kirobbanó sikerű produkciók láthatók március 10-ig Főnix – Tűzcirkusz címmel a Fővárosi Nagycirkusz műsorán! Az elmúlt években jég és víz borította a porondot, most tűzbe burkolózik a jól ismert manézs. A klasszikus cirkuszi produkció tematikája a tűz köré épül, amely mindent megváltoztatott az emberiség fejlődésében. A tűz eredete, ereje és fontossága elevenedik meg a porondon a világhírű magyar artistaművészek látványos produkcióiban, akik a […]

John Oldman történelemprofesszor váratlanul bejelenti, hogy otthagyja az egyetemet. A meglepett kollégák felkeresik az otthonában, hogy nyomást gyakoroljanak rá, adjon magyarázatot a történtekre. Mindenki megdöbben, amikor kiderül, hogy mi a visszavonulás valódi indoka. Oldman professzor ugyanis azt állítja, hogy valójában halhatatlan, és tíz évnél tovább nem tartózkodhat egy helyen anélkül, hogy kiderüljön a titka. A kollégák persze képtelenségnek tartják az egészet, ám sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudják a hallottakat. A barátságos összejövetel drámai fordulatot vesz. A fordítás Jerome Bixby „THA MAN FROM EARTH” c.színdarabjának Samuel French kiadása alapján készült. A film Magyarországon „Az őslakó” címmel került bemutatásra 2007-ben. A […]

Mintha kibérelném a Filozófust: peripatetikusan leültetném a zongora mellé, ő beszélne a világról, ami körülvesz bennünket [Love (Christmas) is All Around], a mindannyiunkat körbeölelő-körbetaszító mindennapjainkról, én meg összezongoráznám, amit mond. Csak könnyűzenét játszanék [A „könnyűzene”, tartalmát és jellegét tekintve, nagyon hasonló kategória, mint a „zsidó”. Egyrészt közszájon forgó szó, melynek jelöltjét állítólag „mindenki ismeri”, és melyhez számos alantas asszociáció tapad, másrészt ugyanolyan illékony, definiálhatatlan és elkent, mint a „zsidó”, mint az alacsonyrendű faj fogalma. Ugyanolyan gumi fogalom, amely „az uralkodó tetszése szerint bárkire alkalmazható”.], s ettől a filozófus mondanivalója kapni fogna egy vajszínű árnyalatot. Aztán eszmét lehetne cserélni. Vagy a […]

Négy évvel ezelőtt mutatta be – jelenlegi koreográfiájában – a Magyar Állami Operaház, Csajkovszkij, Diótörő című balettjét. Amikor 2018. december 31-én, délelőtt 11 órakor felment a függöny az Erkel Színházban, az nemcsak az évad legutolsó, hanem egyben a Wayne Eagling és Solymosi Tamás által jegyzett, 2015-ben elkészült koreográfiának a századik előadása is volt! Összességében, az évek alatt százhatvanezer ember látta a darabot – és ez a ti sikeretek – gratulált a fellépő művészeknek Solymosi Tamás, az Operaház balettigazgatója. Nagyszerű munkát végeztetek – mondta, a közönség távozása után, a színpadon rögtönzött ünnepségen. Ezúttal visszatért az Erkel Színház színpadára Oláh Gusztáv legendás […]

Így, az év utolsó napján, minden jót kívánok a KMH minden közreműködőjének és olvasójának az Újesztendőre az alábbi számmal: Hát, fogadjuk meg Hofi Géza tanácsát: lazítsunk. Kezdhetjük talán azzal, hogy nosztalgiázunk kicsit. Visszagondolunk picit az elmúlt 30, 40, 70 vagy több évre, azok szép pillanataira. Nekünk, akik itt beszélgetünk a KMH oldalain nagyon különbözőképpen teltek ezek az évek. Én csak azokról tudok beszélni, akik ezeket az éveket Magyarországon töltötték. Kezdjük mindjárt Hofi Gézával, aki a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években az ország megkérdőjelezhetetlenül legnépszerűbb humoristája volt. Nem is humoristája – bírálója, ideológusa, a morgás jogának élő megtestesítője – miközben a rendszer híve, Kádár […]

Zeusz uralkodásának kezdetén járunk, abban a pillanatban, amelyben a világot újraosztják egymás közt a hatalmasok. Ebben a helyzetben Prométheusz veszélyes, mert mindent megtestesít, ami a frissen trónra lépő és pozícióját féltő olümposzi uralkodó, Zeusz számára rémisztő. Prométheusz egyedül önmagát fogadja el autoritásként, kételkedik, kérdez, ráadásul segít az istenkirály által megvetett, pusztulásra ítélt csoportnak: az embereknek. Nincs tehát más megoldás, mint elhallgattatni, elzárni őt a kíváncsi tekintetek elől, ember nem járta vidékre száműzni, ahol csak a szeleknek szónokolhat. Zeusz azzal viszont nem számol, hogy ezzel a tettel épp, hogy elismeri Prométheusz jelentőségét, és akaratán kívül szobrot állít az elnyomó hatalom ellen […]

Budapesten 1896-ban a Vígszínház megnyitja kapuit. Ugyanebben az évben Norvégiában Henrik Ibsen megírja kíméletlen színdarabját, a John Gabriel Borkmant. A korrupt, önző bankár számára a pénz a mindent mozgató természeti erő. Bukása után börtön, majd önkéntes bezártság vár rá. De mindvégig hisz benne, hogy kiköszörülheti a hírnevén esett csorbát. Ám lehet-e utólag elégtételt venni a tönkretett életekért? Talán van remény, hogy egy új generáció képes mindent helyre hozni. Az előadást Valló Péter rendezi, a főszerepeket Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Börcsök Enikő, Lukács Sándor, Vecsei H Miklós és Balázsovits Edit játsszák. Bemutató: Pesti Színház, 2018. december 14. John Gabriel Borkman Hegedűs […]

Önnel is gyakran előfordul, hogy nem emlékszik pontosan kicsoda? Mindenesetre Claire-rel ez a helyzet: minden reggel úgy ébred, hogy az agya minden információt törölt. Szerencsére minden reggel megérkezik a férje, és elmondja, hogy a narancslét nem szereti, de a kávét igen, hogy van egy tinédzser fiuk, illetve azt, hogy ezt a beszélgetést minden reggel megismétlik. Egy nap azonban, miután a férj távozik, egy símaszkos férfi bújik elő az ágy alól, és így szól: „Tyak femmi pánik! Megföktetlek innen!” A Tökéletlenek éjfekete humorú, fergeteges komédia, melyben semmi nem az, aminek látszik, senki nem az, akinek mondja magát, továbbá… „Kéfőbb lef idő […]

Egy csirkefogó élete és halála Külvárosi legenda hét képben Molnár Ferenc remekműve, a Liliom 110 éve hódítja meg a világ színpadait. Julika és Liliom szerelmének legendája megihlette a világ nagy művészeit. Orson Welles rádiójátékot, Fritz Lang filmet rendezett, Ingrid Bergman pedig eljátszotta Julikát. A Vígszínházban Csortos Gyula és Varsányi Irén vitték sikerre Molnár életművének egyik legkülönlegesebb alkotását. Legutóbb feledhetetlen Liliom volt Kaszás Attila és Julikája, Eszenyi Enikő. A szívszorító történet két főszereplője most Hajduk Károly és Szilágyi Csenge. Ficsurt Orosz Ákos, Marikát Waskovics Andrea, Hugót Zoltán Áron játssza. A színház zseniális házi szerzője, Molnár Ferenc művei tovább élnek a Víg színpadán, A Pál […]

Az alapmű Rejtő egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ügyrügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, a minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. A lezárt kapuk mögött megölnek egy rejtélyes szerzetest, eltűnik egy milliókat érő füzet és a komplett bevétel. A rendőrfelügyelő ciános vermuttal a kezében pohárköszöntőre emelkedik: „Mindenki őrizze meg a nyugalmát!” Miközben a bárzenekar – akárcsak a Titanicon tenné – megállás nélkül játssza a Lagonda bluest: “Monszun dúl Lagondán, / ne váltson jegyet ide momentán.”   RENDEZŐ SZENTE VAJK Vangold SZEREDNYEY BÉLA Signora Relli VÁNDOR ÉVA Félix […]

  Ki ne akarná megtudni minden dolgoknak és boldogságnak a titkát? Tyltyl és Mytyl, az irodalmi Nobel-díjas Maeterlinck legendás testvérpárja e nagy titkok nyomába ered, mikor elindulnak megkeresni a kék madarat, az igazit, az egyetlent. Útjukon barátokkal és ellenségekkel találkoznak, elkísérik őket a nap, a hold, és a csillagok. Sietniük kell, mert az idő véges és gyorsan pereg. Kalandjaik során rájönnek arra is: ami egyszer már a markunkban volt, ha nem vigyázunk rá, könnyen elveszhet, mintha sohasem lett volna a miénk.   „Létezik egy hétköznapi tragikum, amely sokkal valóságosabb, sokkal mélyebb, és valódi lényünkhöz sokkal közelebb áll, mint a drámai […]