73 évvel ezelőtt ezen a napon 11 140 férfit, nőt, gyermeket vagoníroztak be, és indítottak el a halál felé. Monor (két vonat) 3065 és 3079 férfi, nő, gyermek Békásmegyer-Budakalász (két vonat) 3072 és 1924 férfi, nő, gyermek A menetrend szerinti vidéki zsidóság deportálása ezzel a nappal befejeződött, illetve még 1944. július 20-án Rákoscsabáról 1230 férfit, nőt, gyermeket (amely település ekkor még közigazgatásilag nem tartozott Budapesthez) vagoníroztak be, és indítottak el a halál felé.  (A nagyításához kattintson a térképre!) 1944. július 6-án Horthy a romló hadi helyzet és a rá nehezedő nemzetközi és hazai nyomás hatására rendeletet adott ki a deportálások […]

„A darabban mindenki a pénz után kapkod. A pénz az a főszereplő, aki a vőlegényt nősülésre csábítja, s aztán elszakítja menyasszonyától…” (Rab Gusztáv) Szép Ernő a legnagyobb zsonglőr, kötéltáncos, illuzionista a magyar irodalomban. A Vőlegény pedig az egyik fő attrakció. Az első felvonás szédítően kavargó burleszk, a második krimiszerűen izgalmas szerelmi párbaj, mely egyszerre gyöngéd és tébolyultan erotikus, és mindennek tetejében egy fogorvosi székben játszódik. Vigyázat, az érzéstelenítés elmarad! Kovács Patrícia, Szabó Kimmel Tamás, Takács Kati, Gazsó György, Tóth Ildikó, Fillár István/Kerekes József, Szabó Irén, László Lili, Hevesi László, Madácsi István Dramaturg – Kárpáti Péter Zene – Lázár Zsigmond Jelmez – […]

Az Országos Kéktúra négyszáz-valahányadik kilométereinek emlékére. Mottó: „Egy csata története sokban emlékeztet egy bál történetére. … egyetlen ember sem tudja utólag pontosan felidézni, milyen sorrendben és pontosan mikor zajlottak ezek az események, pedig végül is ettől válnak oly fontossá.” (Wellington) Nehéz a zsák, nehéz az út. Szerző ifjú barátaival kékezik. Tegnap a tervezett harmincnyolc helyett negyvenkét kilométert gyalogoltak, meleg vacsorához kellett volna még négyet. Kihagyták. A szállás szolid, az éjszaka rövid; csoki szelettel turbózott, energiaszegény, rosszkedvű a reggel. A lábakon vízhólyagok, a bakancsok kívül-belül vizesek. Agáta fájós lábával nem tud bakancsba lépni, szandálban folytatja, Kíra feszült, Arion nem szól, Timót […]

Sam Holcroft intellektuális komédiája 2015-ben a londoni Nemzeti Színház nagy sikere volt. Alaphelyzete egyszerű: családi ünnepre gyűlik össze a família, hazajön a két fiútestvér a szülőkhöz, s hozzák magukkal saját családjukat. Ahogy ez lenni szokott: frusztrációk, kényszerképzetek, rokonszenvek és ellenszenvek kerülnek felszínre, ahogy a különböző életformák és gondolkodásmódok egy asztalhoz kényszerülnek. A darab azonban több ennél: közös komédia és cinkos játék is a közönséggel. A szereplők viselkedésének egyszerűnek tűnő, de szigorú szabályait ugyanis a nézőtéren tudni lehet majd előre, így a nézők végig beavatottként láthatják lelepleződni azokat a titkokat és hazugságokat, amelyeket a szereplők egymás elől eltakarni igyekeznek. Ezen keresztül […]

Táncdráma – ősbemutató Tennessee Williams azonos című drámájának balettváltozata. Az előadás a The University of South, Sewanee, Tennessee hozzájárulásával jött létre. (Copyright 1947, 1953 felújítva 1975, 1981 The University of South) A vágy villamosa Venekei Marianna első egész estés koreográfiája. Az évek óta dédelgetett terv Dés Lászlóval közös vállalkozásuk. A szerzők a darabot hangulatilag, zeneileg és látványvilágában is a Tennessee Williams-mű eredeti korában és helyszínén, az 1940-es évek New Orleansában hagyva mesélik el a modern balett eszközeivel. Zenei- és táncmotívumokban is a sokszínűség, a karakterek egyedi jellemzése mozgatja az előadást. Blanche DuBois bukásának története a családi szeretet, a viszonzatlan szerelem, az elfogadás és a testiség […]

Tennessee Williams, A vágy villamosa című halhatatlan drámájának balett változatát mutatja be a Magyar Állami Operaház 2017. június 17-én. Bár a darab korábban Németországban már színre került balett formában, ez az előadás a maga nemében mégis páratlan, világelső lesz! A két alkotó, Venekei Marianna, a Magyar Nemzeti Balett vezető balettmestere, koreográfus, és Dés László zeneszerző ugyanis – hosszú idő óta, szorosan együtt dolgozva – teljesen új művet hozott létre. Csaknem hetven éve örvend töretlen népszerűségnek a világ színpadain Tennessee Williams A vágy villamosa című drámája. Az egykor szebb napokat is megélt Blanche DuBois bukásának történetét családi tragédiák, viszonzatlan szerelmek és […]

Madách Imre Az ember tragédiájának bábjátékosa fogalmaz Kalmár Tibor könyvének címéhez hasonlóan azzal a különbséggel, hogy nála a mondat vége „de nem mulattam”. A Szerzől viszont a mulattatás közben mindig maga is mulatott – még akkor is, amikor erre az adott korszakban nem volt túl sok oka. Kalmár Tibor 1937-től napjainkig nyolcvan év krónikáját tárja elénk: Horthy-rendszer, háborús évek, vészkorszak, felszabadulás, koalíciós évek, Rákosi éra, forradalom, kádári gulyáskommunizmus és a rendszerváltás. Mindeközben megemlékezik Királyhegyi Pálról és Kellér Dezsőről, akik élete és pályája meghatározó alakjai voltak, és ma is gyakran eleveníti fel bölcs és szellemes mondásaikat. A kötetben találkozhatunk olyan híres […]

A 10.  Armel Opera Festivalt idén nyáron Budapest mellett először rendezik meg Bécsben! A hagyományokhoz híven a jubileumi évben is öt operabemutatót tartanak, amelyeket rangos, nemzetközi zsűri értékel, továbbá Armel Opera Festival Extra programra és Gálaestre is várják az Armel barátait, az operarajongókat, és az érdeklődő közönséget! A Festival nyitó és záró eseménye Budapesten a Thália Színházban lesz, Bécsben pedig a MuTh Színházban további négy produkció kerül bemutatásra. A belépőjeggyel rendelkező hazai közönség számára a bécsi előadásokra ingyenes, különjáratú autóbuszt indít az Armel június 30 és július 3. között minden nap a Hősök teréről. Budapesten a Thália Színházban, június 28-án […]

Nálunk a könyv, a betű „felelőse” Édesanyám volt. Mint korosztálya nagyobbik része (1919-ben született) négy osztályt végzett a faluban, ahol gyermekkorát töltötte. Óvónő szeretett volna lenni, de ahhoz legalább a polgárit abszolválnia kellett volna, ilyen iskola meg a faluban nem volt. Nyolcgyerekes család legidősebb gyerekeként esélye sem volt – bár az iparos (kovácsmester) apja az iskola költségeit előteremtette volna, de a közeli városkában a lakhatást, az életet már nem volt képes. A nagypapa napilapot, két hetilapot is járatott, még a Kis Újságért is gyakran elszalasztotta a vasútállomással bíró szomszéd faluba. Gyakran emlegette: „Olyan jó szemem volt, hogy hazafelé (4 kilométerre […]

A Madách Színház 2017. június 9-10-én mutatja be a SZERELMES SHAKESPEARE című romantikus komédiát. A művet  Marc Norman és Tom Stoppard forgatókönyve alapján színpadra alkalmazta Lee Hall. A magyar fordítás Szabó T. Anna József Attila-díjas költőnő, műfordító munkája. A 7 Oscar-, 3 BAFTA-, 3 Golden Globe- és Ezüst Medve díjas film színpadi változatát 2014 nyarán mutatta be a Disney Theatrical Production Londonban. Ritka az olyan, filmből készült színpadi adaptáció, amely színházi körülmények között képes tökéletesen visszaadni a film hangulatát és történetét. A Szerelmes Shakespeare ilyen. Több magyarországi színház is szerette volna megszerezni a magyarországi bemutató jogait, de a jogtulajdonosok végül a Madách […]

Török Ferenc 1945 című filmje nyerte a washingtoni zsidó filmfesztivál közönségdíját. A film korábban Torontóban is – az ottani zsidó filmfesztivál keretein belül – bemutatásra került. A nagy presztízsű amerikai seregszemle 25 országból érkezett több mint 80 alkotást vonultatott fel, és a közönségszavazatok alapján Török Ferenc filmje lett a narratív kategória legjobbja. Török Ferenc legutóbbi filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozása rendkívül erős színészgárdát vonultat fel: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István […]

Egy titokzatos nép, melynek eredete a múlt ködébe vész. Ők a germánok. A rómaiak barbároknak nevezték, s kultúra nélküli vadembereknek tartották őket. Vajon valóban tudatlanok voltak? Háborúkon és csatározásokon kívül nem voltak másra képesek? Miben hittek? Mitől féltek? Miként viszonyultak a római világbirodalomhoz? Mi maradt ránk tőlük? Mit tudunk róluk? Kik voltak a germánok? Európa késő ókori történelme sok olyan meglepetést tartogat számunkra, melyeket a mai történetírás szakmai szempontból földolgozott, ám a köztudatban kevéssé ismert. Julius Caesar Kr.e. 4-ben a Római Birodalom számára öt hadjáratban meghódította Galliát, vagyis a Rajna folyam és az Atlanti-óceán közé eső területet, az Alpoktól északra. […]

Három zenész egy próbateremben. Férfi-nő, nő-nő, nő-férfi kapcsolat bonyolódik, keserű, mulatságos tálalásban. Egy vonóstrióban zajló magánéleti pár-körhinta. Az előadás különlegessége, hogy két valódi zenész debütál színészként (Rohmann Ditta, Gazda Bence) és egy valódi színész (Tallián Mariann) bizonyítja, hogy profi zenész is. A fiatal szerző darabját a Békéscsabai Színház Drámaíró versenyén díjazták, Gryllus Samu zeneszerző részben klasszikus, részben a cselekményhez írt vadonatúj zenékkel „festi alá” a művet. A Dőry Virág díszlet- és jelmeztervező kifinomult ízlésű látványvilága és Kőváry Katalin, a kamara-darabok szakavatott rendezője gondoskodik arról, hogy izgalmas – a közönség számára kivételes élményt adó-  produkció jöjjön létre. Szereplők: Brúnó: Gazda Bence […]

Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto manifesztuma: a különféle hangvételű számok olyan változatosságát vonultatja fel, amelynek nincs párja a stílus repertoárjában. A mű csak azért nem szerepel gyakrabban az operaházak műsorán, mert nehéz olyan különleges képességekkel megáldott énekeseket találni, akik el tudják énekelni a főbb szerepeket. Ezúttal azonban nincs ilyen akadály. A női főszerepben Jessica Pratt lép színpadra, aki a legigényesebb bel canto-szerepek keresett előadója, Milánó, Zürich, Bécs, Velence, London neves operaházaiban lép fel rendszeresen, Elvirát évek óta alakítja nagy sikerrel. Francesco Demuro szintén tökéletes választás Lord Arthur Talbot nemegyszer elképzelhetetlen magasságokba szökő, az énekes sztratoszféra felső határát jelentő […]

Frenák Pál / Bartók Béla – Fából faragott100 Bartók első színpadi műve, a Balázs Béla szövegkönyvére komponált balett Zöbisch Ottó 1917-es, Cieplinsky János 1935-ös és Harangozó Gyula 1939-es, majd 1958-as már modernebb elemeket felvonultató koreográfiája, és Seregi László 1970-es verziója után 2017. május 12-én, A fából faragott… bemutatójának 100. évfordulóján vadonatúj koreográfiával tér vissza az Operaház színpadára. A mű minden új értelmezésének célkitűzése egy lépést tenni a korszerűség irányába, feloldani vagy épp aláhúzni a naiv mese és a bonyolult zene közt feszülő ellentétet. Ezt a feladatot vállalja Frenák Pál, nemzetközileg elismert táncművész és koreográfus, aki saját együttese élén már a világ élvonalába […]