Tennessee Williams, A vágy villamosa című halhatatlan drámájának balett változatát mutatja be a Magyar Állami Operaház 2017. június 17-én. Bár a darab korábban Németországban már színre került balett formában, ez az előadás a maga nemében mégis páratlan, világelső lesz! A két alkotó, Venekei Marianna, a Magyar Nemzeti Balett vezető balettmestere, koreográfus, és Dés László zeneszerző ugyanis – hosszú idő óta, szorosan együtt dolgozva – teljesen új művet hozott létre. Csaknem hetven éve örvend töretlen népszerűségnek a világ színpadain Tennessee Williams A vágy villamosa című drámája. Az egykor szebb napokat is megélt Blanche DuBois bukásának történetét családi tragédiák, viszonzatlan szerelmek és […]

Madách Imre Az ember tragédiájának bábjátékosa fogalmaz Kalmár Tibor könyvének címéhez hasonlóan azzal a különbséggel, hogy nála a mondat vége „de nem mulattam”. A Szerzől viszont a mulattatás közben mindig maga is mulatott – még akkor is, amikor erre az adott korszakban nem volt túl sok oka. Kalmár Tibor 1937-től napjainkig nyolcvan év krónikáját tárja elénk: Horthy-rendszer, háborús évek, vészkorszak, felszabadulás, koalíciós évek, Rákosi éra, forradalom, kádári gulyáskommunizmus és a rendszerváltás. Mindeközben megemlékezik Királyhegyi Pálról és Kellér Dezsőről, akik élete és pályája meghatározó alakjai voltak, és ma is gyakran eleveníti fel bölcs és szellemes mondásaikat. A kötetben találkozhatunk olyan híres […]

A 10.  Armel Opera Festivalt idén nyáron Budapest mellett először rendezik meg Bécsben! A hagyományokhoz híven a jubileumi évben is öt operabemutatót tartanak, amelyeket rangos, nemzetközi zsűri értékel, továbbá Armel Opera Festival Extra programra és Gálaestre is várják az Armel barátait, az operarajongókat, és az érdeklődő közönséget! A Festival nyitó és záró eseménye Budapesten a Thália Színházban lesz, Bécsben pedig a MuTh Színházban további négy produkció kerül bemutatásra. A belépőjeggyel rendelkező hazai közönség számára a bécsi előadásokra ingyenes, különjáratú autóbuszt indít az Armel június 30 és július 3. között minden nap a Hősök teréről. Budapesten a Thália Színházban, június 28-án […]

Nálunk a könyv, a betű „felelőse” Édesanyám volt. Mint korosztálya nagyobbik része (1919-ben született) négy osztályt végzett a faluban, ahol gyermekkorát töltötte. Óvónő szeretett volna lenni, de ahhoz legalább a polgárit abszolválnia kellett volna, ilyen iskola meg a faluban nem volt. Nyolcgyerekes család legidősebb gyerekeként esélye sem volt – bár az iparos (kovácsmester) apja az iskola költségeit előteremtette volna, de a közeli városkában a lakhatást, az életet már nem volt képes. A nagypapa napilapot, két hetilapot is járatott, még a Kis Újságért is gyakran elszalasztotta a vasútállomással bíró szomszéd faluba. Gyakran emlegette: „Olyan jó szemem volt, hogy hazafelé (4 kilométerre […]

A Madách Színház 2017. június 9-10-én mutatja be a SZERELMES SHAKESPEARE című romantikus komédiát. A művet  Marc Norman és Tom Stoppard forgatókönyve alapján színpadra alkalmazta Lee Hall. A magyar fordítás Szabó T. Anna József Attila-díjas költőnő, műfordító munkája. A 7 Oscar-, 3 BAFTA-, 3 Golden Globe- és Ezüst Medve díjas film színpadi változatát 2014 nyarán mutatta be a Disney Theatrical Production Londonban. Ritka az olyan, filmből készült színpadi adaptáció, amely színházi körülmények között képes tökéletesen visszaadni a film hangulatát és történetét. A Szerelmes Shakespeare ilyen. Több magyarországi színház is szerette volna megszerezni a magyarországi bemutató jogait, de a jogtulajdonosok végül a Madách […]

Török Ferenc 1945 című filmje nyerte a washingtoni zsidó filmfesztivál közönségdíját. A film korábban Torontóban is – az ottani zsidó filmfesztivál keretein belül – bemutatásra került. A nagy presztízsű amerikai seregszemle 25 országból érkezett több mint 80 alkotást vonultatott fel, és a közönségszavazatok alapján Török Ferenc filmje lett a narratív kategória legjobbja. Török Ferenc legutóbbi filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozása rendkívül erős színészgárdát vonultat fel: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István […]

Egy titokzatos nép, melynek eredete a múlt ködébe vész. Ők a germánok. A rómaiak barbároknak nevezték, s kultúra nélküli vadembereknek tartották őket. Vajon valóban tudatlanok voltak? Háborúkon és csatározásokon kívül nem voltak másra képesek? Miben hittek? Mitől féltek? Miként viszonyultak a római világbirodalomhoz? Mi maradt ránk tőlük? Mit tudunk róluk? Kik voltak a germánok? Európa késő ókori történelme sok olyan meglepetést tartogat számunkra, melyeket a mai történetírás szakmai szempontból földolgozott, ám a köztudatban kevéssé ismert. Julius Caesar Kr.e. 4-ben a Római Birodalom számára öt hadjáratban meghódította Galliát, vagyis a Rajna folyam és az Atlanti-óceán közé eső területet, az Alpoktól északra. […]

Három zenész egy próbateremben. Férfi-nő, nő-nő, nő-férfi kapcsolat bonyolódik, keserű, mulatságos tálalásban. Egy vonóstrióban zajló magánéleti pár-körhinta. Az előadás különlegessége, hogy két valódi zenész debütál színészként (Rohmann Ditta, Gazda Bence) és egy valódi színész (Tallián Mariann) bizonyítja, hogy profi zenész is. A fiatal szerző darabját a Békéscsabai Színház Drámaíró versenyén díjazták, Gryllus Samu zeneszerző részben klasszikus, részben a cselekményhez írt vadonatúj zenékkel „festi alá” a művet. A Dőry Virág díszlet- és jelmeztervező kifinomult ízlésű látványvilága és Kőváry Katalin, a kamara-darabok szakavatott rendezője gondoskodik arról, hogy izgalmas – a közönség számára kivételes élményt adó-  produkció jöjjön létre. Szereplők: Brúnó: Gazda Bence […]

Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto manifesztuma: a különféle hangvételű számok olyan változatosságát vonultatja fel, amelynek nincs párja a stílus repertoárjában. A mű csak azért nem szerepel gyakrabban az operaházak műsorán, mert nehéz olyan különleges képességekkel megáldott énekeseket találni, akik el tudják énekelni a főbb szerepeket. Ezúttal azonban nincs ilyen akadály. A női főszerepben Jessica Pratt lép színpadra, aki a legigényesebb bel canto-szerepek keresett előadója, Milánó, Zürich, Bécs, Velence, London neves operaházaiban lép fel rendszeresen, Elvirát évek óta alakítja nagy sikerrel. Francesco Demuro szintén tökéletes választás Lord Arthur Talbot nemegyszer elképzelhetetlen magasságokba szökő, az énekes sztratoszféra felső határát jelentő […]

Frenák Pál / Bartók Béla – Fából faragott100 Bartók első színpadi műve, a Balázs Béla szövegkönyvére komponált balett Zöbisch Ottó 1917-es, Cieplinsky János 1935-ös és Harangozó Gyula 1939-es, majd 1958-as már modernebb elemeket felvonultató koreográfiája, és Seregi László 1970-es verziója után 2017. május 12-én, A fából faragott… bemutatójának 100. évfordulóján vadonatúj koreográfiával tér vissza az Operaház színpadára. A mű minden új értelmezésének célkitűzése egy lépést tenni a korszerűség irányába, feloldani vagy épp aláhúzni a naiv mese és a bonyolult zene közt feszülő ellentétet. Ezt a feladatot vállalja Frenák Pál, nemzetközileg elismert táncművész és koreográfus, aki saját együttese élén már a világ élvonalába […]

Két jól ismert történet elevenedik meg a színpadon, egyik sem abban a formában, ahogyan azt megszoktuk. A csábítás sevillai démonáról és a rettenthetetlen kővendégről szóló, Mozart olvasatában ismert történet számos feldolgozást ért meg a 18. században – ezek egyike az operáival híressé lett Christoph Willibald Gluck nevéhez fűződik. A barokk és a klasszika határán alkotott mester balett formájában jelenítette meg az örök érvényű történetet nagyszerű, kifejező és ma is nagy hatású zenékkel. Antonio Vivaldi A négy évszak című hegedűverseny-sorozata pár évtizeddel korábbi alkotás. Nem színpadi mű, mégis van cselekménye, hiszen a vörös pap – ahogyan akkor nevezték az árvaházi hegedűs […]

  Vígopera két felvonásban, magyar nyelven Az Ezeregyéjszaka meséi és a 20. századi magyar vígopera találkozása az egzotikus Keleten – akár ez is lehetne az alcíme Farkas Ferenc művének, melyet ősbemutatója után éppen 75 évvel tűz műsorára az Operaház. A történet egy nő kálváriája, küzdelme a hatalom ellen: Zulejka ártatlan férjét igyekszik kiszabadítani a börtönből, de a kádi és a vezír, a mufti igen nagy árat kér a férfi szabadságáért cserébe. Hogy ki nyer ebben a harcban, a szerző a nézőre bízza. A produkció az Énekkari Művészek Minifesztiválja és a MagyarFeszt keretében kerül bemutatásra az Erkel Színház izgalmas helyszínén, a KAMRAktárban. […]

Ma délután a Budapesti Operettszínház sajtótájékoztatóján ismertették a 2017/18-as évadban bemutatásra kerülő új előadásokat. Az évad mottója a „Hódítások Éve” A sajtó képviselőit Lőrinczy György főigazgató úr köszöntötte,majd Kerényi Miklós Gábor a színház művészeti vezetője tájékoztatta a közönséget a jövő évad terveiről, bemutatóiról, bérleti előadásairól. A 2017/18-as évad bemutatói: ALAN MENKEN: A NOTRE-DAME-I TORONYŐR musical — bemutató: 2017.szeptember 22. Rendező: KERO   LEHÁR FERENC: LUXEMBURG GRÓFJA operett– bemutató: 2017.november 4. Rendező:  Somogyi Szilárd   VÁRKONYI TAMÁS: DORIANN GRAY rockopera — bemutató: 2018.január 19. Rendező: Réthly Attila   JACQUES OFFENBACH: KÉKSZAKÁLL operett — bemutató: 2018.február 23. Rendező: Székely Kriszta   JÁVORI […]

2 férfi, 1 szoba, 2 ajtó… abszurd komédia Szabotázs Színházi Műhely produkciója Egy szoba – két ajtó. Két szék – két férfi – egy kéz. Kelet-Európa vagy Dél-Amerika. Sztriptíz? A végére lehull a lepel. Lehull? Vagy… Előadja: Tóth Alex, Tusnádi Márton Rendező: Czeizel Gábor Fordította: Kerényi Grácia (forrás: színház) Kérdések: A kéz, mely kér vagy parancsol..? Félelem vagy bátorság? Barátság vagy szerelem? Együtt vagy külön? Bárhol a világban….Egy különös feldolgozás, kapunk-e választ a kérdésekre? Talán igen, vagy mégsem? Elgondolkodtató darab. Irány a Spinoza Színház! Fotók: Gergely Bea  

„1932 februárjában Münchenben találkoztam egy ismerősömmel, név szerint Lukas Kristl-lel, aki már jó néhány éve bírósági tudósítóként dolgozott. Kristl körülbelül a következőket mondta nekem ekkor: én igazán nem értem miért van az, hogy ezek a drámaírók, ha történetesen egy bűncselekményt és annak következményeit dolgozzák fel, szinte mindig az úgynevezett főbenjáró bűncselekményeket részesítik előnyben, és szinte sohasem foglalkoznak azokkal a kisebb bűncselekményekkel, amelyekbe pedig léptennyomon belebotlunk, amelyeket rendkívül gyakran csak tudatlanságból követnek el, és amelyek következményei akár a halálbüntetés következményeihez hasonlatosak.     És elmesélt nekem egy esetet a praxisából – a benne szereplő személyeket Kristl személyesen ismerte. Ebből a mindennapi esetből született meg […]