Török Ferenc 1945 című filmje nyerte a washingtoni zsidó filmfesztivál közönségdíját. A film korábban Torontóban is – az ottani zsidó filmfesztivál keretein belül – bemutatásra került. A nagy presztízsű amerikai seregszemle 25 országból érkezett több mint 80 alkotást vonultatott fel, és a közönségszavazatok alapján Török Ferenc filmje lett a narratív kategória legjobbja. Török Ferenc legutóbbi filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozása rendkívül erős színészgárdát vonultat fel: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István […]

Egy titokzatos nép, melynek eredete a múlt ködébe vész. Ők a germánok. A rómaiak barbároknak nevezték, s kultúra nélküli vadembereknek tartották őket. Vajon valóban tudatlanok voltak? Háborúkon és csatározásokon kívül nem voltak másra képesek? Miben hittek? Mitől féltek? Miként viszonyultak a római világbirodalomhoz? Mi maradt ránk tőlük? Mit tudunk róluk? Kik voltak a germánok? Európa késő ókori történelme sok olyan meglepetést tartogat számunkra, melyeket a mai történetírás szakmai szempontból földolgozott, ám a köztudatban kevéssé ismert. Julius Caesar Kr.e. 4-ben a Római Birodalom számára öt hadjáratban meghódította Galliát, vagyis a Rajna folyam és az Atlanti-óceán közé eső területet, az Alpoktól északra. […]

Három zenész egy próbateremben. Férfi-nő, nő-nő, nő-férfi kapcsolat bonyolódik, keserű, mulatságos tálalásban. Egy vonóstrióban zajló magánéleti pár-körhinta. Az előadás különlegessége, hogy két valódi zenész debütál színészként (Rohmann Ditta, Gazda Bence) és egy valódi színész (Tallián Mariann) bizonyítja, hogy profi zenész is. A fiatal szerző darabját a Békéscsabai Színház Drámaíró versenyén díjazták, Gryllus Samu zeneszerző részben klasszikus, részben a cselekményhez írt vadonatúj zenékkel „festi alá” a művet. A Dőry Virág díszlet- és jelmeztervező kifinomult ízlésű látványvilága és Kőváry Katalin, a kamara-darabok szakavatott rendezője gondoskodik arról, hogy izgalmas – a közönség számára kivételes élményt adó-  produkció jöjjön létre. Szereplők: Brúnó: Gazda Bence […]

Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto manifesztuma: a különféle hangvételű számok olyan változatosságát vonultatja fel, amelynek nincs párja a stílus repertoárjában. A mű csak azért nem szerepel gyakrabban az operaházak műsorán, mert nehéz olyan különleges képességekkel megáldott énekeseket találni, akik el tudják énekelni a főbb szerepeket. Ezúttal azonban nincs ilyen akadály. A női főszerepben Jessica Pratt lép színpadra, aki a legigényesebb bel canto-szerepek keresett előadója, Milánó, Zürich, Bécs, Velence, London neves operaházaiban lép fel rendszeresen, Elvirát évek óta alakítja nagy sikerrel. Francesco Demuro szintén tökéletes választás Lord Arthur Talbot nemegyszer elképzelhetetlen magasságokba szökő, az énekes sztratoszféra felső határát jelentő […]

Frenák Pál / Bartók Béla – Fából faragott100 Bartók első színpadi műve, a Balázs Béla szövegkönyvére komponált balett Zöbisch Ottó 1917-es, Cieplinsky János 1935-ös és Harangozó Gyula 1939-es, majd 1958-as már modernebb elemeket felvonultató koreográfiája, és Seregi László 1970-es verziója után 2017. május 12-én, A fából faragott… bemutatójának 100. évfordulóján vadonatúj koreográfiával tér vissza az Operaház színpadára. A mű minden új értelmezésének célkitűzése egy lépést tenni a korszerűség irányába, feloldani vagy épp aláhúzni a naiv mese és a bonyolult zene közt feszülő ellentétet. Ezt a feladatot vállalja Frenák Pál, nemzetközileg elismert táncművész és koreográfus, aki saját együttese élén már a világ élvonalába […]

Két jól ismert történet elevenedik meg a színpadon, egyik sem abban a formában, ahogyan azt megszoktuk. A csábítás sevillai démonáról és a rettenthetetlen kővendégről szóló, Mozart olvasatában ismert történet számos feldolgozást ért meg a 18. században – ezek egyike az operáival híressé lett Christoph Willibald Gluck nevéhez fűződik. A barokk és a klasszika határán alkotott mester balett formájában jelenítette meg az örök érvényű történetet nagyszerű, kifejező és ma is nagy hatású zenékkel. Antonio Vivaldi A négy évszak című hegedűverseny-sorozata pár évtizeddel korábbi alkotás. Nem színpadi mű, mégis van cselekménye, hiszen a vörös pap – ahogyan akkor nevezték az árvaházi hegedűs […]

  Vígopera két felvonásban, magyar nyelven Az Ezeregyéjszaka meséi és a 20. századi magyar vígopera találkozása az egzotikus Keleten – akár ez is lehetne az alcíme Farkas Ferenc művének, melyet ősbemutatója után éppen 75 évvel tűz műsorára az Operaház. A történet egy nő kálváriája, küzdelme a hatalom ellen: Zulejka ártatlan férjét igyekszik kiszabadítani a börtönből, de a kádi és a vezír, a mufti igen nagy árat kér a férfi szabadságáért cserébe. Hogy ki nyer ebben a harcban, a szerző a nézőre bízza. A produkció az Énekkari Művészek Minifesztiválja és a MagyarFeszt keretében kerül bemutatásra az Erkel Színház izgalmas helyszínén, a KAMRAktárban. […]

Ma délután a Budapesti Operettszínház sajtótájékoztatóján ismertették a 2017/18-as évadban bemutatásra kerülő új előadásokat. Az évad mottója a „Hódítások Éve” A sajtó képviselőit Lőrinczy György főigazgató úr köszöntötte,majd Kerényi Miklós Gábor a színház művészeti vezetője tájékoztatta a közönséget a jövő évad terveiről, bemutatóiról, bérleti előadásairól. A 2017/18-as évad bemutatói: ALAN MENKEN: A NOTRE-DAME-I TORONYŐR musical — bemutató: 2017.szeptember 22. Rendező: KERO   LEHÁR FERENC: LUXEMBURG GRÓFJA operett– bemutató: 2017.november 4. Rendező:  Somogyi Szilárd   VÁRKONYI TAMÁS: DORIANN GRAY rockopera — bemutató: 2018.január 19. Rendező: Réthly Attila   JACQUES OFFENBACH: KÉKSZAKÁLL operett — bemutató: 2018.február 23. Rendező: Székely Kriszta   JÁVORI […]

2 férfi, 1 szoba, 2 ajtó… abszurd komédia Szabotázs Színházi Műhely produkciója Egy szoba – két ajtó. Két szék – két férfi – egy kéz. Kelet-Európa vagy Dél-Amerika. Sztriptíz? A végére lehull a lepel. Lehull? Vagy… Előadja: Tóth Alex, Tusnádi Márton Rendező: Czeizel Gábor Fordította: Kerényi Grácia (forrás: színház) Kérdések: A kéz, mely kér vagy parancsol..? Félelem vagy bátorság? Barátság vagy szerelem? Együtt vagy külön? Bárhol a világban….Egy különös feldolgozás, kapunk-e választ a kérdésekre? Talán igen, vagy mégsem? Elgondolkodtató darab. Irány a Spinoza Színház! Fotók: Gergely Bea  

„1932 februárjában Münchenben találkoztam egy ismerősömmel, név szerint Lukas Kristl-lel, aki már jó néhány éve bírósági tudósítóként dolgozott. Kristl körülbelül a következőket mondta nekem ekkor: én igazán nem értem miért van az, hogy ezek a drámaírók, ha történetesen egy bűncselekményt és annak következményeit dolgozzák fel, szinte mindig az úgynevezett főbenjáró bűncselekményeket részesítik előnyben, és szinte sohasem foglalkoznak azokkal a kisebb bűncselekményekkel, amelyekbe pedig léptennyomon belebotlunk, amelyeket rendkívül gyakran csak tudatlanságból követnek el, és amelyek következményei akár a halálbüntetés következményeihez hasonlatosak.     És elmesélt nekem egy esetet a praxisából – a benne szereplő személyeket Kristl személyesen ismerte. Ebből a mindennapi esetből született meg […]

Carlo Goldoni: A főnök meg én meg a főnök Truffaldino felcsap pizzafutárnak. Az első kiszállítás a tarantói maffia rettegett főnöknőjéhez viszi – és a kapuban karambolozik a közeli város maffiájának rettegett főnökével. Itt végződhetne a történet. De van tovább, mert ez Olaszország. Eljegyzések, álruhák, félresiklott leszámolások, a szálloda szomszéd szobáiban lakó, egymást nem találó szerelmesek… És Truffaldino észvesztve rohan fel-alá, hogy hirtelen támadt két főnöke összes kívánságát teljesítse. Amitől mindenki csak egyre nagyobb bajba kerül. A Ponyvaregénybe oltott commedia dell’arte, a Keresztapával keresztezett mágikus realizmus – Goldoni klasszikus vígjátéka, a Két úr szolgája mai olasz környezetben, őrült és kacagtató színpadi mesében… Ahol a mesélőre is lőnek. (forrás: […]

Beischer-Matyó Tamás négyszereplős kamaraoperájának minden figurája sikeres a munkájában; kérdés, hogy életük miért nem teljes. A történet középpontjában álló portréfotós nemcsak modelljeinek előnyösebb profiljára, hanem személyiségük, életük legbelsőbb titkaira, félelmeire és elfojtott vágyaira is kíváncsi. Fotóalanyai pillanatok alatt válnak kiszolgáltatottá a lencse másik oldaláról figyelő idegen számára. A négy ember története végzetesen egymásba fonódik. Az Operettszínház és a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál közös produkcióját Székely Kriszta, a Katona József Színház rendezője és fiatal, lendületes stábja viszi színre, neves vendégművészek és a Budapesti Operettszínház népszerű művészeinek előadásában. (forrás: színház) Szereplők:  Énekesnő:     Lukács Anita Üzletasszony: Fraknó Tünde Fotós:            Kendi Lajos Programozó:   László […]

Balett három felvonásban – először az Opera műsorán A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta. A kalandokkal teli, feszülten izgalmas történetben éppúgy helyet kap a szerelem, árulás, életveszély, hajótörés, mint a végső megmenekülés. A Byron-műnek akkora sikere volt, hogy a balettmesterek nem sokkal a vers megjelenése után, már az 1820-as években több helyen színpadra vitték. Az 1856-os párizsi előadás szenzációja a hajótörés színpadtechnikai megoldása volt. Anna-Marie Holmes 1997-ben koreografálta saját verzióját a Boston Ballet számára. A zenei anyag Anna-Marie Holmes változata. Zenéjét szerkesztette, átdolgozta, áthangszerelte: Kevin Galiè. (forrás: színház) Évad szereposztás Karmester  Déri András / Valerij Ovszjanyikov Medora  Cheprasova […]

A magyar karmester, Nánási Henrik 2012 óta a berlini Komische Oper főzeneigazgatója, s ebbéli minőségében Mozart Varázsfuvolája volt az első bemutatója. Az előadás hangos és forró fogadtatásban részesült. Az ausztrál Barrie Kosky rendező az 1927 nevű angol színházi csoporttal közösen alakította ki az előadás különleges világát. A Guardian kritikusa szerint „az 1927 Alekszandr Rodcsenko, Tim Burton, Charles Dickens, Fritz Lang, a 20. század eleji némafilmek és a 21. századi képregények világának keveréke”, s ennek megfelelően Mozart daljátékát némafilmszerű előadássá változtatták. „Az évad legizgalmasabb és legszínesebb bemutatója – olvasható egy beszámolóban –, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy a premier másnapján az […]

Először regény, aztán film – és most a Játékszín színpadán!  Találkozgatnak, iszogatnak és egyfolytában álmodoznak az egyedülálló eastwicki barátnők, akik közben úgy-ahogy, az életükkel is elvannak. Mígnem egy nap titokzatos férfi érkezik a városba. Egytől-egyig elbűvöli őket… Az idő múlásával azonban a három barátnő rájön, Daryl nagyon veszélyes… Updike a témát mosolygós-frivolan írta meg, s most a regényalakjai a Játékszín színpadára lépnek. Vigyázzatok, miről álmodoztok, mert teljesül! Bemutató: 2017. április 22. A művésznőkön látható ruhák Léber Barbara divattervező munkái. (forrás: színház) Alex    POKORNY LIA Jane   PARTI NÓRA  Sukie  LÉVAY VIKTÓRIA Daryl   GÁSPÁR SÁNDOR Felicia SZŐLŐSKEI TÍMEA Clyde   SZEGEZDI RÓBERT Dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ […]