Karel Čapek: A fehér kór Egy képzeletbeli, XX. századi országot szörnyű járvány tizedel. Egyelőre csak az öregeket, az ötvenen felülieket viszi el – de mindenkiből öreg lesz, aki nem hal meg fiatalon. Tudomány, pénz, politika, minden tehetetlen a kór ellenében: mígnem jelentkezik egy fiatal orvos, hogy megtalálta az ellenszert. Csakhogy nem adja ingyen: kizárólag akkor tárja a világ elé a titkos receptet, ha az ország Vezetője, a Tábornoknő, no és a világ összes politikai döntéshozói megfogadják, hogy befejeznek minden háborút. Magára valamit adó politikai, gazdasági, és tudományos elit nem hajlik meg az efféle hitvány zsarolás előtt – ámde mi történik […]

Ivan Viripajev Illúziók A székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Rózsavölgyi Szalon koprodukciója Két házaspár groteszk humorral megírt történetét négy színész meséli el. Az ötven éven át tartó, egymásba fonódó-gabalyodó történet során fokozatosan kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik, semmi nem úgy történt, ahogy a szereplők visszaemlékeznek az életükre. Az emberi érzelmek, az emberi emlékezet csupa illúzióból próbálja felépíteni a boldogságnak, a szerelemnek hitt légvárát. Az előadás fanyar, egyszerre kacagtató és melankolikus hangvételével, nemes szórakoztatás keretében szól férfi és nő drámai felismeréseiről. Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az előadás a nyugalom megzavarására alkalmas fényhatásokat tartalmaz.   Szereplő:Hirtling István, Varga Mária, Tóth Ildikó, […]

Lendvay Kamilló 1978-as operáját, A tisztességtudó utcalányt először láthatják az Opera műsorán, csakúgy, mint a fiatal zeneszerző, Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben című művét. Mindkét mű női sorsokat állít középpontba, az egyik egy klasszikus Sartre-színdarab feldolgozása, a másik egy kortárs kamaradarab. A téma mégis hasonló: mindkettő egyetemes szinten feszegeti azt, hogy mások feláldozása árán elérhető-e a valódi boldogság és boldogulás. A ravatallal szemben I. felvonás Rita és Dóra, a fiatal testvérpár fáradtan érkezik haza apjuk temetéséről. A férfi köztiszteletben álló üzletember volt, a ravatalnál maga a miniszter olvasta fel az elnök levelét. Dóra végigbőgte a szertartást. A két lány […]

Pontosan 200 éve, 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán Arany János, a magyar nyelv és verselés legnagyobb mestere, irodalmunk legismertebb epikus költője, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Toldi trilógia, számtalan megrendítő ballada és sok sok szép vers alkotója és Petőfi barátja. Nem volt sem hős, sem lánglelkű forradalmár, de hazáját mindvégig hűen szerette. Hosszú életművet hagyott maga után. Szülővárosában szolid természete miatt “a hallgatag emberként” emlegették. Elszegényedett református kisnemesi család késői gyermekeként és egyetlen fiaként született, (születése előtt a család már 8 gyermeket elvesztett gyermekkori tüdőgyulladásban, nővére már férjhez ment) Szülei egy kis […]

Lendvay Kamilló: A tisztességtudó utcalány Lizzie MacKay a nyugodtabb élet reményében egy kisvárosba költözik az amerikai Délen. Azonban már odafelé tartva véletlenül egy szörnyű, tragédiába torkolló összetűzés részesévé, koronatanújává válik: fehér és fekete férfiak vitatkoznak össze a vonaton, melynek következtében egy fehér lelő egy fekete férfit, akinek társa elmenekül. A gyilkosságot Thomas, a szenátor egyik fia követi el. Lizzie élete ettől kezdve pokollá válik. A vonatról elmenekülő fekete férfi kétségbeesetten keresi fel a lányt másnap reggel a lakásán, aki dühösen próbálja őt elküldeni. Az ártatlan férfi azonban senki másra nem számíthat Lizzie-n kívül, ő az egyetlen, aki mellé állhat. Azt kéri, Lizzie […]

Ismét megtörtént a csoda, amit tavaly már a Saul fiánál átéltünk. Oscar-díjat nyert a Mindenki című magyar rövidfilm. Az alig több mint húszperces mű két kislány barátságáról szól, valamint egy énekkari tanárnőről, aki – a közösség érdekeire hivatkozva – nem engedi, hogy az egyik lány a kórusban énekeljen. A kirekesztett kislány barátnője lázad ez ellen, s megszervezi, hogy az énekkar egy emberként álljon a kislány mellé. Ha úgy tetszik, mesefilm a Mindenki. Ilyen ugyanis a valóságban nem létezik. A magyar valóságban biztosan nem. Üzenet ez a film a magyaroknak. Hogy ezért lehet velünk mindent megcsinálni. Mert mindenkivel megtörténhet, ami velünk, […]

Könyvvel és kiállítással tiszteleg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum egy kiváló magyar katona emléke előtt, akit – valami érthetetlen okból – teljesen elfeledtünk. Ez a feledés azért is különösen méltánytalan, mert soha, semmit sem tett, ami árnyékot vethetne a nevére sőt, munkásságának máig ható eredményei vannak. Magyarország sportolói az újkori olimpiai játékokon a legtöbb aranyérmet – összesen harminchetet – vívásban nyerték! A manapság sikersportágnak számító úszás 28, a kajak-kenu 25 aranyéremmel követi. A számok láttán joggal vetődik fel a kérdés: mi lehet az oka ennek a jelentős különbségnek? A hazai modern sportvívás előzményei a XIX. századra nyúlnak vissza. A Pesti […]

Előszó Kérem a tisztelt olvasókat, hogy az irodalmunk nagyjairól írt írásaimat ne tekintsék semmilyen formában politikai szinezetű írásoknak, de irodalomtörténeti és irodalomelméleti írásoknak sem. Sem az életműveket tekintve, sem az idézett művekkel nem nyújtom a teljességet, sem a fontossági sorrendet. Írásaimat kedvtelésből írom, semmilyen igény kielégítésére nem törekszem, azt írom le, amit én megfigyeltem, összeszedtem vagy kialakítottam magamban az általam kedvelt alkotóról. Köszönöm! (A szerző) * Február szülötte Jókai Mór, az egyik legtöbbet olvasott magyar író, újságíró, szerkesztő. Komáromban született 1825. február 18-án és Budapesten hunyt el 1904. május 5-én. Liberális, hazafias szellemben nevelkedett, tanulmányait Komáromban kezdte, majd 1841–42-ben a […]

Az Armel Opera Festival idén ünnepli 10. születésnapját. A jubileumi évben különleges külföldi (Berlin, Lipcse, New York, Bécs, London) és hazai (Budapest) programokat szervezünk, beleértve az idei fesztivált is, amely 2017. június 28-július 4. között kerül megrendezésre Budapesten és Bécsben. Nagy izgalommal várjuk legközelebbi eseményünket, Kökény Tamás nagybőgő virtuóz koncertjét, amelyre március 1-én kerül sor New Yorkban, a Carnegie Hallban. Tamás az Armel Opera Festivaltól kapta a koncert lehetőségét a Virtuózok Tehetségkutató Versenyen elért eredményéért. A 10 éves jubileumi évben az Armel vizuális megjelenése is változik. Az új arculat tervezője Czakó Zsolt grafikusművész. És készülünk a következő évi fesztiválra is, […]

Majdnem pontosan tíz évvel Béres Attila, és huszonkét évvel Szinetár Miklós rendezése után – ezúttal Szabó Máté elképzelése szerint – állítja színpadra a Budapesti Operettszínház Lehár Ferenc világhírű művét. A bemutatóra március 31-én és április 1-én kerül majd sor. A Víg özvegy – melynek próbái már elkezdődtek – kétségtelenül sikerdarab. Számos világslágerét olyanok is dúdolják, akik azt sem tudják honnan, miből származik. Mint az operettek általában – ez is fordulatos szerelmi történet, a szövegkönyvét még 1861-ben írták. A bemutatója körül volt némi bonyodalom, nem volt mentes a maga korának politikai áthallásaitól sem, előfordult később, hogy még tüntettek is ellene. Ám […]

Az alábbiakban Hollósy Gerti három részből álló tematikus összeállítását olvashatják Ady Endre szerelmes verseiről, illetve szerelmeiről. I. rész Léda Léda, azaz Brüll Adél, (asszonynevén Diósy Ödönné) egy jó házból való úrinő volt az ifjú Ady nagy szerelme. Kettőjük szerelme egy különös, hétköznapi mércével aligha mérhető héjanász volt. E versek mind-mind a Léda asszonyéi, aki kedvelte és akarta őket. Én el szoktam pusztítani a verseimet fogyó életem növő lázában, mély viharzásokon és poklok tüzében. Ennek a néhány versnek megkegyelmeztem. Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak. Léda, Léda, kóstolgatom a nevet, ami az Adél név visszafelé olvasva, amúgy pedig […]

1919. január 27-én hunyt el Ady Endre, a magyar irodalom költőóriása és egyben a világirodalom jelentős költője. A halál mindig szörnyű dolog, mély gyász a hozzátartozóknak, a barátoknak, Ady halála ennél több volt, nagy veszteség egy egész országnak, az akkori irodalmi életnek. „Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény.” Kihunyt a lidérces messze fény, hosszú szenvedés után megszűnt dobogni a nagy költő szíve. Adyval kapcsolatos gondolataimat jól példázza egy fiatal kolozsvári orvosnő, dr Kovács Margit vallomása, aki a következőt jegyezte fel róla, mikor alkalma volt megvizsgálni: „Ma is borzongva gondolok rá – írta […]

Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról Opera két felvonásban, Gabriel García Márquez Del amor y otros demonios című regénye alapján Első felvonás A népi hiedelem szerint a napfogyatkozás a veszedelem, járvány és háború előjele. Az idős Püspök és a fiatal pap, Cayetano Delaura a püspöki palotából nézi a különös természeti jelenséget. A Püspök óva inti Delaurát: csak kormozott üvegen át nézzen a sötétülő napba, különben elveszítheti a látását. A piacon is mindenki a fogyó napot csodálja. A teljes napfogyatkozás pillanatában Sierva Maríát, Don Ygnacio márki tizenkét éves lányát megharapja egy kutya. A márki házában, a rabszolgák zsibongó udvarán Sierva […]

Írásom tudatosan provokatív címe nem populista propaganda, hanem annak fölmutatási kísérlete, miért lehetséges, hogy Kelet-Európa legtöbb államában a mára köznyelvi beágyazottságra szert tett „illiberalizmus” fogalma mögötti tényezők miként jöhettek létre. Hangsúlyozom, nem valamely konkrét kelet-európai rendszert szeretném tollhegyre tűzve vitriolba mártani, bár ezt nagy örömmel szoktam tenni más fórumokon, hanem azokat a talán kevéssé figyelembe vett történelmi tényezőket fölvázolni, melyek ide vezettek. E mai folyamatok gyökerei az elmúlt kb. 500 év európai- és világeseményeiben keresendőek, de az időben még jobban visszalépve, első jelei már a 4. század végén, a keresztyénség államvallássá tételével megjelentek. Tudvalévő, hogy a demokráciát a vallásszabadság hozta […]

Az embermentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg feltételezhető halálának idén van 70. évfordulója. Eltűnésének napján minden évben megemlékezéseket tartanak Budapesten A Holokauszt Emlékközpontban Wallenberg-díjakat adtak át, este pedig a XIII. kerületi Raoul Wallenberg utcában, az emléktábla előtt volt koszorúzás. Raoul Wallenberg 1944-45-ben, Budapesten folytatott tevékenységéről már sokan, sokat írtak, mégis újra és újra fel kell idézni, mert örök időkre szóló példát mutatott helytállásból és emberségből. A róla elnevezett díjat mindig olyanak kapják, aki folytatói ennek az eszmeiségnek. Este, az emléktábla előtt összegyűlteknek is elmondták: az idén – mások mellett, ezt az elismerést vehette át Beer Miklós váci megyéspüspök, akinek egyik figyelemre […]