A tökéletes boldogság világa Írta: Frances Ya-Chu Cowhig Fordította: Török Tamara Egy kínai faluban megszületik egy kislány. A szülei fiút szerettek volna, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az újszülött elpusztuljon. A lány mégis életben marad, felnő. Keresi a helyét a különös kínai világban, amely földrajzilag messze van ugyan tőlünk, de a darabban kibontakozó emberi történetek, a nehéz életek, a mélyszegénységben élők kilátástalansága mind részei a mi valóságunknak is. A darab szerzője, a harmincas éveiben járó Frances Ya-Chu Cowhig – tajvani anya és amerikai diplomata apa gyermeke – jelenleg Kaliforniában él, a Santa Barbara-i egyetemen drámaírást tanít. Amerikai állampolgárként egyfajta […]

Két új, kivételes értékű műtárgy került a közelmúltban a Nemzeti Múzeumba. Az egyikről a szakemberek hol tudtak, hol eltűnt szem elől, a másik egy család birtokában volt. Most mindkettő látható lesz, a nemzeti ünnep, március 15 délutánjától kezdődően. A tárgyak egyike egy Kossuth Lajost ábrázoló dagerrotípia. A szó az első, gyakorlatban is alkalmazott fényképészeti eljárás neve, amelyet 1839. augusztus 19-én hoztak nyilvánosságra. „Direkt pozitív” eljárás, közvetlenül pozitív képként jeleníti meg a valóságot. A kép, attól függően, hogy az ezüstjében sötét vagy világos felületet tükröztetünk, pozitív vagy negatív képet mutat. Minden egyes felvétel egyedi példány, csak reprodukció útján sokszorosítható. Kossuth számos […]

Életének 87.évében elhunyt Bodor Pál Diurnus író, újságíró. Életének majdnem felét Romániában töltötte, ott járt egyetemre. Dolgozott magyar nyelvű lapoknál, a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőségét is vezette 1967-70-ig. Ebben az időben a rádió–televízió magyar-német adásának főszerkesztője is volt. 1983-ban hazaköltözött Magyarországra. 1990-ig a Magyar Nemzet, majd 1994-ig a Népszabadság főmunkatársa volt. Tanított a Budapest Média Intézetben is. Nyugdíjas éveiben szinte naponta jelentek meg írásai a Klubháló oldalán. Több könyvét is újra  kiadja a Magvető Kiadó (Kék folt, Apám könyve,Haldoklás anyanyelven, Svájci villa ) 1990: A kíváncsiság mestersége is több kiadást ért meg (HQD Kiadó) Díjai: Aranytoll, Déry Tibor-,Demény Pál-, Szabó Zoltán-, […]

Leszámolás velem Apám kétségbeesett. “Fiú ez egyáltalán, vagy mi? Folyton bőg, fél a sötétben. Miért ilyen? Én nem neveltem lánynak, pont úgy bántam vele, mint a többi fiúval!” Fogalma sem volt, hogy engem ugyanezek a kérdések gyötörnek. Ha fiú vagyok, miért nem vagyok olyan, mint a többiek? Miért viselkedem így, miért affektálok, miért gesztikulálok széles mozdulatokkal, miért olyan nőies a beszédem? Nem tudtam, miért lettem ennyire más, és ez borzalmasan fájt. Edouard Louis: Leszámolás Eddyvel című regénye alapján, Dr Pataki Pál fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta Zöldi Gergely Nagy Dániel Viktor előadásában Díszlet-jelmez: Bánki Róza Dramaturg: Zöldi Gergely Rendezőasszisztens: Kis Kádi […]

FRIDA |Frida Kahlo festőnő életéről – ősbemutató az Átrium Színházban Szerzők: Dinyés Dániel, Duda Éva, Hegyi György Egy művész, akinek képei bejárták az egész világot. Egy szenvedélyes nő, aki tragikus élete ellenére beteljesítette sorsát. Egy rendíthetetlen ember, aki soha nem adta fel, és megküzdött az életért. „Merj élni, meghalni bárki tud” – Frida Kahlo A Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház ősbemutatója. Támogatók: EMMI, NKA, Movein Stúdió, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Átrium Film-Színház, Műhely Alapítvány Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az előadás szereplői színpadi kelléket, gyógynövényes cigarettát szívnak. Az összművészeti produkcióban a színház, az élőzene, a kortárs tánc […]

Idén Nőnapon másodszor adták át az Ádám díjat a Rózsavölgyi Szalonban. ÁDÁM-DÍJ: Annyi ostobaság hangzott már el a női és férfiszerepekről, annyi a harc, az értelmetlen, önmagáért való durvaság a közéletben, oly mértékig tűnt el a humor és a derű a hétköznapokból, hogy három hölgy – mindezt megelégelve – létrehozta az „Ádám-díj” civil társaságot. Dr. Szűcs Andrea ügyvéd, V. Kulcsár Ildikó író-újságíró és Zimányi Zsófia kulturális menedzser, színházigazgató célja az, hogy oldják a mesterségesen kiélezett nő-férfi ellentétet, és felmutassák: igenis vannak férfiak, akik egyenrangú társak az élet minden területén, és maguk is egyenrangú társként viszonyulnak a párjukhoz. Nem bejárónőre, szakácsnőre, […]

Ma délután különleges esemény volt az  MTA Könyvtár és Információs Központban. Itt mutatták be Catherine Horel HORTHY c. könyvét a Kossuth Kiadó gondozásában. Az eseményen részt vett a szerző és Ferch Magda, a könyv fordítója. A vendégeket Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója köszöntötte. A könyvet Romsics Ignác és Pók Attila történész mutatta be. A bemutatót moderálta László Ágnes a Kossuth Kiadó kommunikációs vezetője. ” A neves francia történész a hazai elfogultságoktól és történelmi „emlékezetzavaroktól” mentesen, tárgyilagos távolságtartással ad teljes képet Horthy személyes, katonai és politikusi életútjáról. Eddig sem magyarul, sem más nyelveken nem született korszerű szemléletű, tudományos igényű monográfia a XX. századi Magyarország […]

Karel Čapek: A fehér kór Egy képzeletbeli, XX. századi országot szörnyű járvány tizedel. Egyelőre csak az öregeket, az ötvenen felülieket viszi el – de mindenkiből öreg lesz, aki nem hal meg fiatalon. Tudomány, pénz, politika, minden tehetetlen a kór ellenében: mígnem jelentkezik egy fiatal orvos, hogy megtalálta az ellenszert. Csakhogy nem adja ingyen: kizárólag akkor tárja a világ elé a titkos receptet, ha az ország Vezetője, a Tábornoknő, no és a világ összes politikai döntéshozói megfogadják, hogy befejeznek minden háborút. Magára valamit adó politikai, gazdasági, és tudományos elit nem hajlik meg az efféle hitvány zsarolás előtt – ámde mi történik […]

Ivan Viripajev Illúziók A székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Rózsavölgyi Szalon koprodukciója Két házaspár groteszk humorral megírt történetét négy színész meséli el. Az ötven éven át tartó, egymásba fonódó-gabalyodó történet során fokozatosan kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik, semmi nem úgy történt, ahogy a szereplők visszaemlékeznek az életükre. Az emberi érzelmek, az emberi emlékezet csupa illúzióból próbálja felépíteni a boldogságnak, a szerelemnek hitt légvárát. Az előadás fanyar, egyszerre kacagtató és melankolikus hangvételével, nemes szórakoztatás keretében szól férfi és nő drámai felismeréseiről. Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az előadás a nyugalom megzavarására alkalmas fényhatásokat tartalmaz.   Szereplő:Hirtling István, Varga Mária, Tóth Ildikó, […]

Lendvay Kamilló 1978-as operáját, A tisztességtudó utcalányt először láthatják az Opera műsorán, csakúgy, mint a fiatal zeneszerző, Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben című művét. Mindkét mű női sorsokat állít középpontba, az egyik egy klasszikus Sartre-színdarab feldolgozása, a másik egy kortárs kamaradarab. A téma mégis hasonló: mindkettő egyetemes szinten feszegeti azt, hogy mások feláldozása árán elérhető-e a valódi boldogság és boldogulás. A ravatallal szemben I. felvonás Rita és Dóra, a fiatal testvérpár fáradtan érkezik haza apjuk temetéséről. A férfi köztiszteletben álló üzletember volt, a ravatalnál maga a miniszter olvasta fel az elnök levelét. Dóra végigbőgte a szertartást. A két lány […]

Pontosan 200 éve, 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán Arany János, a magyar nyelv és verselés legnagyobb mestere, irodalmunk legismertebb epikus költője, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Toldi trilógia, számtalan megrendítő ballada és sok sok szép vers alkotója és Petőfi barátja. Nem volt sem hős, sem lánglelkű forradalmár, de hazáját mindvégig hűen szerette. Hosszú életművet hagyott maga után. Szülővárosában szolid természete miatt “a hallgatag emberként” emlegették. Elszegényedett református kisnemesi család késői gyermekeként és egyetlen fiaként született, (születése előtt a család már 8 gyermeket elvesztett gyermekkori tüdőgyulladásban, nővére már férjhez ment) Szülei egy kis […]

Lendvay Kamilló: A tisztességtudó utcalány Lizzie MacKay a nyugodtabb élet reményében egy kisvárosba költözik az amerikai Délen. Azonban már odafelé tartva véletlenül egy szörnyű, tragédiába torkolló összetűzés részesévé, koronatanújává válik: fehér és fekete férfiak vitatkoznak össze a vonaton, melynek következtében egy fehér lelő egy fekete férfit, akinek társa elmenekül. A gyilkosságot Thomas, a szenátor egyik fia követi el. Lizzie élete ettől kezdve pokollá válik. A vonatról elmenekülő fekete férfi kétségbeesetten keresi fel a lányt másnap reggel a lakásán, aki dühösen próbálja őt elküldeni. Az ártatlan férfi azonban senki másra nem számíthat Lizzie-n kívül, ő az egyetlen, aki mellé állhat. Azt kéri, Lizzie […]

Ismét megtörtént a csoda, amit tavaly már a Saul fiánál átéltünk. Oscar-díjat nyert a Mindenki című magyar rövidfilm. Az alig több mint húszperces mű két kislány barátságáról szól, valamint egy énekkari tanárnőről, aki – a közösség érdekeire hivatkozva – nem engedi, hogy az egyik lány a kórusban énekeljen. A kirekesztett kislány barátnője lázad ez ellen, s megszervezi, hogy az énekkar egy emberként álljon a kislány mellé. Ha úgy tetszik, mesefilm a Mindenki. Ilyen ugyanis a valóságban nem létezik. A magyar valóságban biztosan nem. Üzenet ez a film a magyaroknak. Hogy ezért lehet velünk mindent megcsinálni. Mert mindenkivel megtörténhet, ami velünk, […]

Könyvvel és kiállítással tiszteleg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum egy kiváló magyar katona emléke előtt, akit – valami érthetetlen okból – teljesen elfeledtünk. Ez a feledés azért is különösen méltánytalan, mert soha, semmit sem tett, ami árnyékot vethetne a nevére sőt, munkásságának máig ható eredményei vannak. Magyarország sportolói az újkori olimpiai játékokon a legtöbb aranyérmet – összesen harminchetet – vívásban nyerték! A manapság sikersportágnak számító úszás 28, a kajak-kenu 25 aranyéremmel követi. A számok láttán joggal vetődik fel a kérdés: mi lehet az oka ennek a jelentős különbségnek? A hazai modern sportvívás előzményei a XIX. századra nyúlnak vissza. A Pesti […]

Előszó Kérem a tisztelt olvasókat, hogy az irodalmunk nagyjairól írt írásaimat ne tekintsék semmilyen formában politikai szinezetű írásoknak, de irodalomtörténeti és irodalomelméleti írásoknak sem. Sem az életműveket tekintve, sem az idézett művekkel nem nyújtom a teljességet, sem a fontossági sorrendet. Írásaimat kedvtelésből írom, semmilyen igény kielégítésére nem törekszem, azt írom le, amit én megfigyeltem, összeszedtem vagy kialakítottam magamban az általam kedvelt alkotóról. Köszönöm! (A szerző) * Február szülötte Jókai Mór, az egyik legtöbbet olvasott magyar író, újságíró, szerkesztő. Komáromban született 1825. február 18-án és Budapesten hunyt el 1904. május 5-én. Liberális, hazafias szellemben nevelkedett, tanulmányait Komáromban kezdte, majd 1841–42-ben a […]