Az Armel Opera Festival idén ünnepli 10. születésnapját. A jubileumi évben különleges külföldi (Berlin, Lipcse, New York, Bécs, London) és hazai (Budapest) programokat szervezünk, beleértve az idei fesztivált is, amely 2017. június 28-július 4. között kerül megrendezésre Budapesten és Bécsben. Nagy izgalommal várjuk legközelebbi eseményünket, Kökény Tamás nagybőgő virtuóz koncertjét, amelyre március 1-én kerül sor New Yorkban, a Carnegie Hallban. Tamás az Armel Opera Festivaltól kapta a koncert lehetőségét a Virtuózok Tehetségkutató Versenyen elért eredményéért. A 10 éves jubileumi évben az Armel vizuális megjelenése is változik. Az új arculat tervezője Czakó Zsolt grafikusművész. És készülünk a következő évi fesztiválra is, […]

Majdnem pontosan tíz évvel Béres Attila, és huszonkét évvel Szinetár Miklós rendezése után – ezúttal Szabó Máté elképzelése szerint – állítja színpadra a Budapesti Operettszínház Lehár Ferenc világhírű művét. A bemutatóra március 31-én és április 1-én kerül majd sor. A Víg özvegy – melynek próbái már elkezdődtek – kétségtelenül sikerdarab. Számos világslágerét olyanok is dúdolják, akik azt sem tudják honnan, miből származik. Mint az operettek általában – ez is fordulatos szerelmi történet, a szövegkönyvét még 1861-ben írták. A bemutatója körül volt némi bonyodalom, nem volt mentes a maga korának politikai áthallásaitól sem, előfordult később, hogy még tüntettek is ellene. Ám […]

Az alábbiakban Hollósy Gerti három részből álló tematikus összeállítását olvashatják Ady Endre szerelmes verseiről, illetve szerelmeiről. I. rész Léda Léda, azaz Brüll Adél, (asszonynevén Diósy Ödönné) egy jó házból való úrinő volt az ifjú Ady nagy szerelme. Kettőjük szerelme egy különös, hétköznapi mércével aligha mérhető héjanász volt. E versek mind-mind a Léda asszonyéi, aki kedvelte és akarta őket. Én el szoktam pusztítani a verseimet fogyó életem növő lázában, mély viharzásokon és poklok tüzében. Ennek a néhány versnek megkegyelmeztem. Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak. Léda, Léda, kóstolgatom a nevet, ami az Adél név visszafelé olvasva, amúgy pedig […]

1919. január 27-én hunyt el Ady Endre, a magyar irodalom költőóriása és egyben a világirodalom jelentős költője. A halál mindig szörnyű dolog, mély gyász a hozzátartozóknak, a barátoknak, Ady halála ennél több volt, nagy veszteség egy egész országnak, az akkori irodalmi életnek. „Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény.” Kihunyt a lidérces messze fény, hosszú szenvedés után megszűnt dobogni a nagy költő szíve. Adyval kapcsolatos gondolataimat jól példázza egy fiatal kolozsvári orvosnő, dr Kovács Margit vallomása, aki a következőt jegyezte fel róla, mikor alkalma volt megvizsgálni: „Ma is borzongva gondolok rá – írta […]

Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról Opera két felvonásban, Gabriel García Márquez Del amor y otros demonios című regénye alapján Első felvonás A népi hiedelem szerint a napfogyatkozás a veszedelem, járvány és háború előjele. Az idős Püspök és a fiatal pap, Cayetano Delaura a püspöki palotából nézi a különös természeti jelenséget. A Püspök óva inti Delaurát: csak kormozott üvegen át nézzen a sötétülő napba, különben elveszítheti a látását. A piacon is mindenki a fogyó napot csodálja. A teljes napfogyatkozás pillanatában Sierva Maríát, Don Ygnacio márki tizenkét éves lányát megharapja egy kutya. A márki házában, a rabszolgák zsibongó udvarán Sierva […]

Írásom tudatosan provokatív címe nem populista propaganda, hanem annak fölmutatási kísérlete, miért lehetséges, hogy Kelet-Európa legtöbb államában a mára köznyelvi beágyazottságra szert tett „illiberalizmus” fogalma mögötti tényezők miként jöhettek létre. Hangsúlyozom, nem valamely konkrét kelet-európai rendszert szeretném tollhegyre tűzve vitriolba mártani, bár ezt nagy örömmel szoktam tenni más fórumokon, hanem azokat a talán kevéssé figyelembe vett történelmi tényezőket fölvázolni, melyek ide vezettek. E mai folyamatok gyökerei az elmúlt kb. 500 év európai- és világeseményeiben keresendőek, de az időben még jobban visszalépve, első jelei már a 4. század végén, a keresztyénség államvallássá tételével megjelentek. Tudvalévő, hogy a demokráciát a vallásszabadság hozta […]

Az embermentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg feltételezhető halálának idén van 70. évfordulója. Eltűnésének napján minden évben megemlékezéseket tartanak Budapesten A Holokauszt Emlékközpontban Wallenberg-díjakat adtak át, este pedig a XIII. kerületi Raoul Wallenberg utcában, az emléktábla előtt volt koszorúzás. Raoul Wallenberg 1944-45-ben, Budapesten folytatott tevékenységéről már sokan, sokat írtak, mégis újra és újra fel kell idézni, mert örök időkre szóló példát mutatott helytállásból és emberségből. A róla elnevezett díjat mindig olyanak kapják, aki folytatói ennek az eszmeiségnek. Este, az emléktábla előtt összegyűlteknek is elmondták: az idén – mások mellett, ezt az elismerést vehette át Beer Miklós váci megyéspüspök, akinek egyik figyelemre […]

Az első „Tyúkot” azért neveztük el „1”-nek, mert a fele sem fért az előadásba annak, amit elmondani szerettünk volna. Január 21-én bemutatjuk a „2”-t. Az elsőnél kérdés volt, hogy érdekli-e nézőinket az, ha verseket mondunk. A másodiknál az a tét, hogy ne ugyanazt a bőrt húzzuk le másodszor is a rókáról. Válogatta: Várady Szabolcs Szerkesztette: Mácsai Pál Játsszák: Bíró Kriszta ,Csuja Imre ,Dóra Béla ,Epres Attila ,Ficza István ,Für Anikó Gálffi László ,Jéger Zsombor ,Kákonyi Árpád ,Kerekes Éva ,Kerekes Viktória Kókai Tünde ,Mácsai Pál ,Máthé Zsolt ,Nagy Zsolt ,Novkov Máté ,Patkós Márton Pogány Judit ,Polgár Csaba ,Takács Nóra Diána ,Vajda […]

Ivan Szergejevics Turgenyev – Brian Friel Apák és fiúk színmű Fordította: Perczel Enikő Nyári szünidőre érkezik Arkagyij, fiatal egyetemista a szülői házba, vele tart Bazarov, a természettudományokat kedvelő barát is. Mindketten hasonlóan gondolkodnak az emberről, céljuk a jelenlegi világ eltörlése és egy új világ létrehozása. Ám ez a nyár váratlan, sorsdöntő eseményeket hoz a két barát életébe, mely során életútjuk elválik egymástól. Az Apák és fiúk egy generációs látkép, egy családi panoráma, a fiatalok és idősek közötti konfliktusról szól, az elkerülhetetlen változásról és az értékek megőrzéséről. „Brian Friel örököseinek az engedélyét a The Agency (London) Limited (24 Pottery Lane, London […]

170 éve, 1847. január 16-án a született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán, a magyar irodalom egyik jeles prózaírója, úságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Szülei Mikszáth János, jómódú kisnemes és farádi Veress Mária voltak. Az apa előbb a falu kocsmáját és mészárszékét bérelte, később már módos gazdaként szerepelt a nyilvántartásban. Mikszáth iskoláit Rimaszombaton, majd Selmecbányán végezte, és 1868-ban került Pestre, ahol jogot tanult. 1871-ben Balassagyarmaton szolgabírósági esküdtként kezdett el dolgozni Mauks Mátyás szolgabírónál, közben pedig újságírással is próbálkozott. Első cikkei többek […]

William Goldman: TORTÚRA Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Paul Sheldont, a népszerű regényírót. Szerencséjére az egyik rajongója találja meg és  siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni…  Stephen King regénye alapján Fordította: Iványi Árpád 18 éven aluliaknak nem ajánlott! Annie Wilkes  — Balázs Andrea Paul Sheldon  — Árpa Attila Művészeti vezető  — Karinthy Márton Rendező — Iványi Árpád * Igazi pszichotriller  a javából! Ha nem félsz rettegni, ha remek alakítást szeretnél látni […]

Az ember – Örkény szavaival – az egyetlen lény, amely tudja magáról, hogy meghal. A Macskajáték az elmúlás melankóliájával szemben arról a fájdalmas, mulatságos és groteszk küzdelemről szól, ahogy az ember mégis, minden ellenére dacolni képes a halállal. Ez a harc zavarba ejtően ismerős. Magyar dac, mondhatnánk. A Macskajáték alaphelyzete egy szerelmi háromszög, helyszíne Budapest a hatvanas-hetvenes évek állóvizében. Vagyis inkább a mában, voltaképpen mindegy, a lényeg nem változott. Mert mi vagyunk a lényeg. A mi lelkületünk a lényeg. Utcáink, kapualjaink, lépcsőházaink, lakásaink és szobáink levegője. A félszavak, melyekből megértjük egymást, melyek többé állnak össze, mint amik: sorssá. Ellenszegülni az […]

A Futótűz című bemutatóval nyitja az évet a Radnóti Színház január 7-én. A darab egy megrázó női sorson keresztül ad betekintést a történelemnek kiszolgáltatott egyén életébe. Wajdi Mouwad darabja forrponton lévő társadalmi kérdésekkel foglalkozik. A dráma egyszerre hozza testközelbe a szülőföld élhetetlenségét és az egyén új, biztonságos lakóhelyre való menekülésének mozgatórugóit. A  Futótűz középpontjában a szerelmes lány, Nawal, a későbbi anya története áll. Ő Kanadában végrendeletben adja békében felnőtt ikrei tudtára, hogy valahol él az apjuk, és van egy bátyjuk is. Az ikreket a végakarat nyomozásra sarkallja a Közel-Keleten. Egyre mélyebben belemerülnek a múltbéli háború máig ható borzalmaiba, és egyre […]

NEM VAGYUNK MI BARBÁROK  a  KATONA-KAMRÁBAN Írta: Philip Löhle Fordította: Kerényi Gábor Átdolgozta: Peer Krisztián „Látszólag egy 21. századi… látszólag egy 21. századi… látszólag egy 20. századi… Nem. Inkább mai… Egy házaspár szomszédjába egy házaspár… új lakók… átjönnek, átmennek, a párok, barátkoznak, isznak, vitatkoznak, lapos tévé, rágcsa – ám 1 viharos éjszakán kopogtat egy… Az egyik pár kidobja, a másik pár nem dobja ki. De lám csak, krimi ez? Vagy mia…” (A rendező a darabról) Húsba vágóan aktuális, groteszk társadalmi szatíra – középpontjában a menekültkérdéssel. Szereplők Barbara Fullajtár Andrea Mario Dankó István Linda Pálos Hanna Levente Rajkai Zoltán Rendező Vajdai […]

Az a tavalyi állítás egy szélsőjobboldali honlapon, amely szerint “Rosenfeld-Rákosi a budai Várat is el akarta bontatni”, legalább akkora marhaság, mint amit az idei karácsony előtt – a 444.hu című “felfedezése” nyomán – terjesztett róla néhány honi sajtóorgánum, hogy tudniilik Rákosi Mátyás 1952-ben túl nagy luxusnak tartotta és nem volt szándékában beköltözni a budai Várba. Ez azért se lehet, mert az idő tájt Rákosi rendre a vendégeinek dicsekedett el vele, hogy hol fog lakni ott. AKINEK SÜRGŐS VOLT Ezt nemcsak onnan tudom, hogy a Bezerédi utcai általánosban Molnár Gál Péter, az őrsvezetőnk (igen, a későbbi színikritikus MGP) fehéringes, kéknyakkendős kisdobos […]