Magyarországon 1944. április 16-án kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az úgynevezett gyűjtő- és bevagonírozási központokat, gettókat a következő településeken hozták létre először: Aknaszlatina, Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár (I. ZÓNA). Néhány napon belül csak az I. zónából 174 589 férfit, nőt és gyermeket vagoníroztak be. Példátlan gyorsasággal zajlott le a gettósítás, mindössze 57 nap alatt (május 14-től július 9-ig) a teljes vidéki zsidóságot az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a koncentrációs lágerekben azonnali halál várt, a több százezres zsidóságából mindössze néhány tízezren élték túl ezeket a borzalmakat. […]

A XX. század második felének szomorú történelméhez szolgált bőséges adalékkal a nemzetközi tudományos konferencia, melyet „A szuverenitás határai” címmel, a Varsói Szerződés és Magyarország kapcsolatáról tartottak Budapesten, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében. A tanácskozás végén egy új könyvet is bemutattak. A konferenciát megnyitó dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese, Churchill 1946. március 5-én elmondott, fultoni beszédét idézte: „… A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny húzódik végig a kontinensen. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európának szinte valamennyi fővárosa. (…) Így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, […]

A kaukázusi krétakör „Most elmondom nektek, hogy folyt a per Abasvili kormányzó gyerekéért, Hogy nyert a gyerek valódi anyát A próba által, amelynek neve: Krétakör.” Bertolt Brecht példázata a polgárháború sújtotta Grúziában játszódik. Abasvili kormányzót meggyilkolják, felesége pedig menekülés közben egyszerűen elfelejtkezik a gyermekéről. Gruse, a konyhalány magához veszi a kisfiút. Hosszú utat járnak be együtt, míg véget nem ér a háború. Gruse saját gyermekeként szereti, óvja, neveli a kormányzó fiát. Amikor a háború után a kormányzóné visszaköveteli a gyereket, Acdak bíró a krétakör próbáját szabja ki a peres felekre: amelyik nő kihúzza a földre rajzolt körből a gyereket, az […]

Asperján György — József Attila-díjas magyarországi író — a napokban felkereste a Kanadai Magyar Hírlapot és közlésre ajánlotta „Levél Radnóti Miklóshoz” című versét. Továbbá a költő jelezte, hogy a jövőben is szívesen közölne jegyzeteket, illete prózát is lapunkban. Üdvözöljük a KMH virtuális hasábjain Asperján Györgyöt! * Levél Radnóti Miklóshoz Közeli lett itt bármiféle távol, ahogy üzensz az elnémult halálból: a szögesdrótok már bennünk feszülnek. A kóros eszmék látszólag elültek Európában, rendel béke fénye: azoké, kiknek ügyes leleménye az új rend, mely ó-törekvést kiszolgál: egyenlők között szalutál a bolgár, polák, magyar, tót, rác, s persze a többi, ki az új parancsnak […]

Egri-Eiben István sorozatának harmadik részét mutatjuk be. (Az első rész itt olvasható, a második pedig itt.) Történetünk azoknak a németeknek az életútját járja körül, akik a legnagyobb sötétség idején, életük feláldozása árán is készek voltak a világtörténelem legnagyobb gonosztevőjét és rendszerét megsemmisíteni. * Máriának * Vannak helyzetek, amikor egy, a választók akaratával, legitim választásokon hatalomra jutott pártot vagy rendszert, amikor bebizonyosodik róla, hogy a saját nemzete sírját ássa, morális okokból, a nemzet érdekeinek fölismerése révén, erőszakkal kell eltávolítani azoknak, akik vállalják ennek minden kockázatát és ódiumát. Adolf Hitler 1933 január 30-án a német demokrácia kereteiben biztosított legitim módon került hatalomra, s […]

A Müpa Magyarország egyik legismertebb kulturális márkája és egyik legmodernebb kulturális intézménye, mely egyedülálló módon fogja össze a különböző művészeti ágakat: helyet ad komoly-, kortárs-, könnyű-, jazz- és világzenének, operának, új cirkusznak, táncnak, irodalomnak, filmnek egyaránt. A 28 hónap alatt felépített komplexum három fő egysége a Duna felőli oldalon, önálló intézményként a Ludwig Múzeum, középen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem valamint a keleti szárnyban a Fesztivál Színház, de az épületben találhatók a Nemzeti Filharmonikusok próbatermei is. Az épület egész struktúráját és külső megjelenését a belső tartalom határozza meg. Jelentőségét mindenek előtt a kulturális életben betöltött, hiánypótló szerepe adja, technikai színvonala a […]

Egri-Eiben István sorozatának második részét mutatjuk be. (Az első rész itt olvasható.) Történetünk azoknak a németeknek az életútját járja körül, akik a legnagyobb sötétség idején, életük feláldozása árán is készek voltak a világtörténelem legnagyobb gonosztevőjét és rendszerét megsemmisíteni. Vannak helyzetek, amikor egy, a választók akaratával, legitim választásokon hatalomra jutott pártot vagy rendszert, amikor bebizonyosodik róla, hogy a saját nemzete sírját ássa, morális okokból, a nemzet érdekeinek fölismerése révén, erőszakkal kell eltávolítani azoknak, akik vállalják ennek minden kockázatát és ódiumát. Adolf Hitler 1933 január 30-án a német demokrácia kereteiben biztosított legitim módon került hatalomra, s a parlamenti kétharmad birtokában törvényesen megszavazott […]

A Belvárosi Színház ma este mutatja be HERNÁDI PONT c. önéletrajzi darabját, Pelsőczy Réka rendezésében. Ha megkérdezünk bárkit, ismeri-e Hernádi Judit színésznőt, rögtön rávágja, igen. Hogy így van-e, erre ad igazi választ az önéletrajzi est, sok prózával, még több zenével, énekkel. Hernádi Judit igazi NŐ. Ha kell díva, ha kell egyszerű háziasszony, ha kell remek szerető, ha kell egyszerű anya. Esendő, mint mi mindannyian. Szeretett és szerették. Remek színésznő. Mindegy, hogy klasszikus darabban játszik, vagy kabaré jelenetben, mindenhol tökéleteset alkot. Nincs és nem is lehet beskatulyázni, olyan sokrétű. Az estet bemutató leírásban így vall magáról: „Díva, bohóc, ember és színésznő. […]

A  Zsidó Művészeti Napok  idén tavasszal először kerül megrendezésre Budapesten. A rendezvénysorozat a zsidó kultúra sokszínűségét mutatja be hazai és külföldi előadókkal. Egyszerre több helyszínen is várják a látogatókat. A programoknak az ismert kulturális terek, koncert-, színház-, és mozik mellett, mint pl. a Liszt Ferenc Zeneakadémia, Uránia Nemzeti Filmszínház, Átrium Film- Színház, A38 Hajó, BMC-, Frankel Leó utcai zsinagóga,  a gasztronómiai élvezeteknek a Gödör Klub, a Fogasház és a Mazel Tov ad otthont. A  Zsidó Művészeti Napokhoz a fővároson kívül több nagyváros is bekapcsolódott, pl: Debrecen, Sopron, Zalaegerszeg, Veszprém. A Zsidó Művészeti Napok 2016. május 28–június 14. között kerül megrendezésre. […]

Vannak helyzetek, amikor egy, a választók akaratával, legitim választásokon hatalomra jutott pártot vagy rendszert, amikor bebizonyosodik róla, hogy a saját nemzete sírját ássa, morális okokból, a nemzet érdekeinek fölismerése révén, erőszakkal kell eltávolítani azoknak, akik vállalják ennek minden kockázatát és ódiumát. Adolf Hitler 1933 január 30-án a német demokrácia kereteiben biztosított legitim módon került hatalomra, s a parlamenti kétharmad birtokában törvényesen megszavazott ún. felhatalmazási törvénnyel (Ermächtigungsgesetz) lényegében Németország egyeduralkodójává emelkedett. A következő 12 évben a világtörténelem legnagyobb és legpusztítóbb háborúja szakadt a világra, 52 millió áldozatot követelve, köztük 6 millió, származásuk miatt meggyilkolt zsidót. Történetünk azoknak a németeknek az életútját járja […]

SZERELEM – ŐSBEMUTATÓ A RÓZSAVÖLGYI SZALONBAN János (ŐZE ÁRON) politikai okokból börtönbe kerül az ötvenes években. Luca (PETŐ KATA), a tanárnőként dolgozó fiatal felesége hűségesen várja férjét, miközben elhiteti anyósával (MOLNÁR PIROSKA), hogy a fia filmet forgat Amerikában, ezért leveleket és ajándékokat küld. Felhívják Luca figyelmét: ha nem akar bajba kerülni, jobban teszi, ha elválik. A család régi barátai félnek, ezért elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. 1953-ban Jánost szabadon engedik. A hivatalos iraton a „Letartóztatás oka” kezdetű pontozott sor üresen maradt. Amire János kiszabadul, meghal az édesanyja, Luca szeretettel fogadja. A házaspár újrakezdi az életet. Szereplők: Molnár Piroska, Pető Kata, […]

(Koltai Ferenc a pápai zsidóságról, illetve a Vészkorszakról szóló sorozatának első része itt olvasható.) A pápai ejtőernyős zászlóalj vezetésére nagymértékben hatottak a rendelkezések, és az ő negatív hozzáállásuk – elsősorban az antiszemitizmus – kihatással volt a zászlóalj egységeire is. A Jud Süss-t* az ejtőernyős alakulat nagy része megtekintette. A vetítés után felháborodva lementek a későbbi gettó területére, ahol végig betörték az ablakokat. Emlékezetem szerint 287 ablakot törtek be. Kérdezhetik, hogy honnan tudom ezt a számot? Elmondom. Annak idején a kollégisták „segédfeladatokat” láttak el. Ők voltak a segédrendőrök, segédtűzoltók, segédmentők. Először én is segédrendőr voltam. A református nagytemplom tornyában volt a légvédelmi […]

„Forradalom van, barátom, s így képzelheted, mennyire vagyok elememben! Sokan el akarják mozgalmainktól e nevet disputálni, és miért? mert vér nem folyt. Ez csak dicsősége a dolognak, de a dolgot nem változtatja meg. Én forradalomnak tartok minden erőszakos átalakulást; márpedig mi erőszakkal vívtuk ki a sajtószabadságot és Stancsics kibocsáttatását. Hogy ellenszegülés nem történt, ez csak azt mutatja, hogy az ellen vagy teljesen átlátta tehetetlen gyöngeségét, vagy gyáva volt megtámadni bennünket.” – így írt barátjának, Arany Jánosnak írott levelében március 21-én, a lelkes Petőfi. 1848 március 15. a magyarországi forradalom kirobbanásának napja, nagy és jelentős esemény volt a magukat „márciusi ifjaknak” […]

Csehov: A 6-os számú kórterem című műve nyomán Sardar Targirovsky több előadást létrehozott már Budapesten a Laboratorium Animae független társulattal. Jelenleg Marosvásárhelyen Bocsárdi László rendező osztályában harmadéves hallgató. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban rendezett Csehov Meggyeskert című előadását beválogatták a 2015-ös POSZT versenyprogramjába. A Nemzeti Színházban „6” címmel bemutatásra kerülő előadását az ifjú alkotó a következőképpen ajánlja: Csehov drámáiból könnyű múzeumot vagy mai szórakozóhelyet építeni. A cél nem lehet sem az egyik, sem a másik. Csehov világa megmutatja azt a 19. századot, ami magában hordozta annak a folyamatnak a kezdetét, amely a ma élő emberek természettől való elszakadásához vezetett. Az […]

A férfiakat szenvedélyesen gyűlölő Turandot és a jóképű Kalaf herceg szerelmének történetét a Gozzi darabja alapján készült Puccini-operából ismerjük leginkább. Turandot, a kínai császár lánya a gondolatát sem bírja elviselni, hogy bárki birtokolja őt, ezért eléri, hogy apja törvénybe iktassa: kezét csak az kaphatja meg, aki három kérdésére helyesen megfelel. Aki a próbán elbukik, búcsút mondhat a fejének. Carlo Gozzi 1762-ben írta Turandot című színművét a Ezeregynap meséi című perzsa elbeszélésgyűjtemény egyik története alapján. A Kínában játszódó, commedia dell’ arte elemeket is tartalmazó felnőttmese szürreális világa egy huszadik századi fiktív diktatúrában születik újjá a Radnóti színpadán.   TURANDOT, Kína hercegnője PETRIK ANDREA […]