Rekviem / Tánc Rekviem. Gyászmise. Az, hogy kinek mit jelent egy Rekviem, milyen emlékek tódulnak fel benne, igazán egyéni. Az előadás az élet és halál közti lebegés állapotát ragadja meg, letisztultan áhítatosan, mely felvillantja az élet körforgását és megújulását. A halál küszöbén álló ember szemszögéből látjuk az előadást, aki a halálra, mint egy új korszak kezdetére való felkészülésként visszatekint életére.  Minden szép és keserű pillanata lepereg a szeme előtt. Bármerre megyünk, falakba ütközünk. Életünk egy nagy labirintus, melynek végén vár az elkerülhetetlen találkozás az ismeretlennel: a halállal. Létünk elfogadásokból és elengedésekből áll. Élet és halál megrendítő találkozása. Tisztelgés szeretteink emlékének. […]

Svát hónap 15-e – héberül tu bisvát –, amely ebben az évben a polgári időszámítás szerint január 25-re esik, a zsidó hagyomány szerint a fák ünnepe. A Talmud-ban, Ros HáSáná traktátusban „a fák újéve” néven szerepel, és bölcseink szerint ezen a napon dől el, melyik fa fog fejlődni, nőni, dús gyümölcsöt hozni, és melyik sorvad, fonnyad el, melyiket tépi ki a vihar. Az ünnep nem kötelez munkaszünetre, nincsenek különleges imák, és fő jellemzője az a kedves szokás, hogy ezen a napon minél több gyümölcsöt eszünk. Főleg olyan gyümölcsöket szoktunk fogyasztani, amelyek Izraelben teremnek, s amelyeket már a Tóra is említ, […]

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Ebből az alkalomból mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeumban: MI LÁRMA EZ MEGÉNT? Petőfi vers-koncert  Klasszikusok kortárs hangszerelésben PREMIER Időpont: a Magyar Kultúra Napja, 2016. január 22. péntek, 20 óra  „Ha azt mondom, gyere, elmondok pár Petőfi-verset zenére, nem biztos, hogy felcsillan a szemed, hm? Pedig egy nemzeti hősért illene csillogni a szemnek.  És ha azt mondom, ne félj, ez a nemzeti hős nem bronzból van, hanem a túlérzékeny […]

2016. január 21.  19 óra  (BEMUTATÓ) Hodworks: Grace „Hol legitimek a megéléseink? Egy csomó érzés, állapot egyszerűen illegál, nem szabad. A művészet alibi. A művészet oltárán szabad olyat tenni, amit az életben nem minden esetben. Ezért a művészet játék, alibi a szabadságra.” Hód Adrienn absztrakt tánca elérkezett a kimondott szó színházáig a kimondott szóig. A koreográfus által precízen vezetett helyzetek csillogó absztrakt revüként jelennek meg. Egy norma-mentes szertartás, közösségi gyónás, ahol négy kitárulkozó és pajkos revügörl pakol elénk lenyúzott és kicsontozott személyes élményeket. élvezet és fájdalom mágiája, rituális fürdés a rivaldafényben, sűrű és hangos szenvedélytörténetek, menetelés az eksztázisba, elektronikus és […]

Négy éve írtam Harangi Zoltánról („Kecskeméti” a múlt század viharaiban, ÉS, 2012/6., febr. 10.; Az „örök vamzer”, Beszélő, 2012/1., jan.–márc.), mint olyan személyiségről, akinek aljassága még a háborús viszonyok embertelenségei között is különös figyelmet érdemel. 1944-ben a Svéd Vöröskereszt tagjaként többször feljelentette a nyilasoknak a bujkáló zsidókat, ezzel tömeges tragédiákat idézett elő. Más szerencsétleneket személyesen zsarolt meg, fosztott ki. Ezekért, valamint számos lopásért, rablásért többször bebörtönözték. Az 1956-os forradalom idején a Baross téri felkelőkhöz csatlakozott, de mást nem tett, mint hogy a szovjet intervenciót követően a felkelőkről jelentett a szerveknek, majd a megtorlás idején buzgó besúgásaival ismét súlyos tragédiákat okozott. […]

Az Apátlanok egy súlyos titkokkal és problémákkal terhelt család tagjainak életét mondja el, miközben a gyerekek, az „apátlan nemzedék” növekedésével párhuzamosan Magyarország elmúlt évtizedeinek képe is kirajzolódik. Mikó Csaba a drámát eredetileg egy társulat számára írta, amely időközben feloszlott. A mű írása közben realizálta, hogy nem is annyira szerepeket, mint inkább „társadalmi hangokat” szeretne megírni a különböző társadalmi csoportokat reprezentáló alakokon keresztül. Az apátlanság kérdését Mikó Csaba tágan értelmezi: az ember számára az apakép egy hős képe, de a mai világban már nincsenek hősök. A dráma által közvetített világkép szerint megpróbálunk magunknak hősöket teremteni, de amint megszületnek, azonnal meg is […]

Különleges előadás fotóspróbájára  kaptam meghívót a MU Színházba. Négy önálló jelenet láttunk, táncban, kevés szóval…mégis érthető, elgondolkodtató történeteket meséltek el. Engem leginkább a negyedik jelenet fogott meg. A mondanivalója, a látvány — szigorúan 18-as karikát kéne kitenni, ha lehetne–. Érdekes felmérés lenne ki mit ért a jelenetből. többféle értelmezése is lehet. Talán a nő kiszolgáltatottsága egy férfinak…., vagy a lázadás, a megalázottság? Elsőre meghökkentő amit látunk, de egészében véve nagyon is elgondolkodtató darab. ” Én, a feminista Alkotó/Előadó: Egyed Bea Hang: Gothár Márton Külön köszönet : Újvári Milán „Az ember nem a külvilággal megosztott cselekedeteiben és kapcsolataiban él, hanem abban a […]

Óriási, megérdemelt siker a Golden Globe Nemes Jeles Lászlónak és csapatának, és Magyarország is felkerült erre a fontos filmes térképre. Kicsit mindannyian örülhetünk. Ugyanakkor a Facebook barátaim és az ő barátaik megjegyzésein kívül egész egyszerűen nem olvasok kommenteket a Saul fia Golden Globe sikeréről, mert ez itt most a büszkeség és a jó érzés ideje. A magyar valóság árnyalt megismeréséhez amúgy sincs semmi szükség gyűlölködő és/vagy idióta és/vagy veszélyes hozzászólások böngészésére, vannak más szociológiai módszerek is, például itt kell élni a hétköznapokban, járni kell az országot, és így tovább. Tudjuk kik korbácsolják fel az indulatokat, s hír értéke legfeljebb annak […]

Alfons Mucha (1860-1939) — egy kiállítás képei „Pályáját autodidaktaként kezdte. Mivel a Prágai Akadémia elutasította, 1879-től 1881-ig egy színpadképek tervezését tanító iskolát látogatott Bécsben és esténként emellett még egy rajzstúdiót. Néhány kisebb megbízást kapott a dekoratív festészet területén és Karl Khuen-Belasi gróf támogatását nyerte el. Mucha 1882-ben megbízást kapott az Eduard Khuen-Belasi számára épített Emin zámek neobarokk kis kastély (Hrušovany nad Jevišovkouban Morvaországban) belsejének kialakítására. Továbbá festői megbízást végzett a Khuen-Belasi család Gandegg kastélyában, Eppan mellett Dél-Tirolban. A család támogatásával festői stúdiumokat végzett a Müncheni Képzőművészeti Akadémián 1885-től 1887-ig. A Világkiállítás alkalmával Párizsba költözött, ami ekkor a művészetek Mekkája volt. […]

isten-király halotti templomokat épít (ma téteménye terjeng: új küzdőterek) alattvalói nyelve mind kivágva, vértől gőzölgő tetemek fölött meggörnyedt árnyaik nyavódnak, fanfárok koponyák hegyén, magasztaló örömtánc… ily átszunyított századokat visz a Nílus, ezüst rhütonból isznak lányai, arany szkarabeuszt viselnek, rabszolgák metszik szőleit, a többi döglik éhen és elvhű ordibátorok dörzsölgetik imára ~ dongó döglegyekként ~ a mellső lábukat

mi, csóró utcavégiek anyapucéran (hja, hát, a közmunkások segge mára kinn!) temetőkben kiássuk gödreinket, magunk celebráljuk a holnapot ~ apánk reménye megnyugodjék ~ ha soknak egy kanyija sincs… azt mondják, ennyit érünk, a kormányszóvivő bakasszony miszmaholta: hűbéreseknek hűségbéreket utalnak bezzeg, birtokukba pár kaszinócskát, földeket meg trafikot, miegymás… mire halottmosóink: nyugi, féljenek, tűzkővel fenjük késeinket, lesz nyissz-nyissz hamarost Búzás Huba

Tisztelt Christopher Adam! November 29-én Simay Endre István megjelentetett egy cikket a Going Clear filmmel kapcsolatban a Kanadai Magyar Hírlap oldalán. Erre vonatkozóan szeretnék önnel néhány információt megosztani. Alex Gibney a filmjében csak olyan emberek történeteire támaszkodik, akik elhagyták a hitüket, vagy az Egyház által lettek kiutasítva, mivel olyan magaviseletet tanusítottak, amelyek egyházunk erkölcsi kódexeivel durván ellentétben állnak. A film készítése során Gibney az Egyház képviselőit és a híveket meg sem kérdezte. Sőt, az Egyház által küldött egyetlen levélre sem reagált, hogy lehetőséget adjon a tények tisztázására, dokumentumok bemutatására. Ezért a Nemzetközi Szcientológia Egyház kiadott egy nyilatkozatot, valamint információs filmeket, […]

Egy este Rost Andreával és Frenák Pál Társulatával az Erkel Színházban /MAGYAR-FRANCIA KORTÁRS TÁNC TÁRSULAT/ Frenák Pál Társulata/ A számos hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett koreográfus, Frenák Pál 1989-ban alapította első együttesét Franciaországban, majd 1999-ben a már tízéves múltra visszatekintő Compagnie Pal Frenak-ot fiatal magyar táncosokkal kibővítve párizsi és budapesti székhellyel működő magyar-francia társulattá alakította, mely egyedülálló táncnyelvet hozott létre. A társulat munkáinak fontos jellemzője a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használata csakúgy, mint társműfajok (cirkusz, színház, kortárs divat, design és építészet, kortárs zene) beemelése az alkotásokba. Frenák Pál a magyar táncéletben radikálisan új stílust hozott a […]

A cím persze Illyésre vonatkozik. De eszembe jut róla, milyen gyakran mondogatták nekem, hogy a harag nem jó tanácsadó, lehet, nem is jó ösztönző. Engem mégis rendszerint a haragom ösztönzött írásra a kezdetektől szinte mostanáig. Akkor is, ha éppen humoromnál voltam; haragjában a normális ember röhögni is szokott – hajaj! Úgy hozta a sor, hogy érettségi után, ezerkilencszázötvenben, szakmunkás lettem; kétkezi, fizikai dolgozó: karosszérialakatos. Nem „melósok között éltem” – magam voltam a melós. És az agyamra ment, hogy abban az időben némely író, az úgynevezett sematikus, „pártos” irodalom, miket merészeszelt arcátlanul összehazudni a munkásokról, vagyis rólunk. Rólam! És mivel a […]

Tegnap,  2015.12.31-én nagy nap volt a Madách Színházban. Pontosan 30 évvel ezelőtt mutatták be először a Páratlan páros c.komédiát.  Azóta is nagy kedvence a közönségnek ez a darab. A harminc év alatt pár szereplő elment, jöttek helyettük ujjak, de egy színész,  SZEREDNYEY BÉLA az egyetlen , aki mind a 900 adásban szerepelt! A kezdő csapatban ott volt még Cseke Péter, Tóth Enikő, Kökényessy Ági is, akik kisebb kihagyásokkal, de ma is szerepelnek a darabban. A színészeket Szirtes Tamás színigazgató köszöntötte. A fotók a 900. előadás után megrendezett kis ünnepségen készültek. * Páratlan páros…. Szerző: RAY COONEY Fordította: Ungvári Tamás John […]